Értékpapírosítás felügyeleti szempontból Szeniczey Gergő, Fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgató, MNB Budapesti Corvinus Egyetem 2017. március 16. 1
Az európai és amerikai értékpapírosítási piacok (ABS) alakulása az elmúlt évtizedben 1400 ABS 1200 1000 800 600 400 200 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 European placed (milliárd ) US (milliárd $) Európa (milliárd ) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Európa (milliárd ) 478 418 106 25 90 89 86 76 78 75 80 US (milliárd $) 1238 876 188 184 127 159 263 295 364 318 205 Magyar Nemzeti Bank 2 Forrás: Bloomberg, AFME
Kibocsátás (EUR mrd) Értékpapírosítással kapcsolatos nemteljesítés (2007-2014) 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 US RMBS European CDOs European CLOs European CMBS European Consumer ABS European Credit Cards European RMBS European SMEs US Autos US RMBS US Student loans 1 500 1 000 Európai RMBS 500 Európai CDO Európai CMBS 0 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% Nemteljesítés aránya Magyar Nemzeti Bank 3 Forrás: Standard & Poor s
Az értékpapírosítási piac előtt álló akadályok A válságot követően az alábbi körülmények hátráltatják az európai értékpapírosítási piac újbóli fellendülését: A válság után az értékpapírosítás inkább egy szitokszó, mintsem pozitív jelző (elsősorban az elszenvedett veszteségek és az átláthatóság hiánya miatt); Makrogazdasági környezet (az értékpapírosítható eszközök körének csökkenése a hitelek iránti kereslet visszaesése) Alternatív források elérhetősége (jegybanki műveletek, fedezett kötvények, stb.) A hitelminősítők minősítési politikája szigorodott Szűkült a befektetői kör Szabályozási bizonytalanságok Magyar Nemzeti Bank 4
Az értékpapírosítás előnyei Az értékpapírosítás hatékony mechanizmust biztosíthat a hitelintézetek és nem hitelintézetek közötti kockázatátadáshoz, amely egyrészt növeli a hitelintézetek hitelezési kapacitását (hitelezési képesség), másrészt javítja a vállalkozások működő tőkéjének nem hitelintézetek általi finanszírozását (pénzpiac - tőkepiac). Magyar Nemzeti Bank 5
Példa az értékpapírosítási piac dinamikus fejlődésére: Kanada Autóhitel Hitelkártya Autóhitelek RMBS CMBS ek Magyar Nemzeti Bank 6 Forrás: S&P
Tőkepiaci Unió (Capital Markets Union - CMU) A már létező STS értékpapírosítási rendelet tervezet beemelésre került a CMU-ba CMU 2015. február Akció Terv 2015. szeptember A CMU célja: a tőkepiac fejlesztése és a pénzpiaci finanszírozás dominanciájának hosszú távú befektetések ösztönzése KKV-szektor támogatása a lakossági befektetői kör kiszélesítése Magyar Nemzeti Bank 7
Az értékpapírosítással kapcsolatos kockázatok I. az értékpapírosítási folyamat struktúrájából (túl komplex folyamat, túl sok szereplő) fakadó kockázatok: működési kockázat, kifizetések bonyolult rendszere hitelezési kockázat (koncentrált portfóliók, laza garanciavállalási feltételek, stb.) fertőzési kockázat transzparencia hiánya (dokumentáció, jelentések, stb.), enélkül a befektetők nem tudnak önálló befektetési döntést hozni (és csak a minősítésekre hagyatkozhatnának) nem megfelelő hitelminősítés (CRA 3) Magyar Nemzeti Bank 8
Az értékpapírosítással kapcsolatos kockázatok II. nem megfelelő ösztönzők (szigorú kockázatmegtartási előírások nélkül: a kezdeményezők/szponzorok/eredeti hitelezők nem érdekeltek megfelelő minőségű értékpapírosítási termékek kidolgozásában: a skin-in-the-game hatása) túlzott tőkeáttétel - újra-értékpapírosítás (az alapul szolgáló kitettségek legalább egyike értékpapírosítási pozíció) gyenge irányítási folyamatok jogi kockázat (pl. jogok érvényesíthetősége) Magyar Nemzeti Bank 9
A struktúrához kapcsolódó kockázatok Egy egyszerűen strukturált értékpapírosítás is rejthet magas kockázatokat és egy bonyolult struktúrájú értékpapírosítás is lehet alacsonyabb kockázatú Magyar Nemzeti Bank 10
Az értékpapírosítás alapvető típusai Hagyományos True Sale struktúra: az eszközök értékesítése is megtörténik Szintetikus struktúra: csak a hitelkockázat átruházása történik (a követelésállomány tényleges átruházása nélkül) derivatív struktúrák alkalmazásával Magyar Nemzeti Bank 11
A true sale struktúra Magyar Nemzeti Bank 12 Forrás : MNB
A szintetikus értékpapírosítás biztosíték befektetés kamat és visszafizetések Kockázatot eladó CDS kamatfelár a referencia portfólión elszenvedett veszteségek miatt nyújtott kompenzáció SPV kötvénykibocsátás kamat és visszafizetések Kockázatot vásárló nemteljesítéskori csereügylet kosár a referencia portfólión hitelkockázathoz kötött kötvénykibocsátás (Credit linked notes CLN) Magyar Nemzeti Bank 13 Forrás: Eur-Lex
Az értékpapírosítási folyamat főbb szereplői Értékpapírosítást kezdeményező Követelésportfólió kezelő Jogi szakértők / képviselők Kvázi tulajdonos Swap ügyletben részt vevő fél Szponzor (asset managers / arrangers /underwriters) Befektetők Értékpapírosító társaság (SPV - KCGE) Kifizetéseket intéző ügynök Könyvvizsgáló / Hitelminősítő Magyar Nemzeti Bank 14
Mit vizsgálnak a felügyeletek? I A kibocsátóra vonatkozó információkat A kibocsátó tekintetében rendelkezésre álló pénzügyi információkat A tranzakció struktúráját és a cash flow -t Az alapul fekvő eszközök szegregációját A befektetői kategóriák kialakítását (tranches) A cash flow rendszer felépítését A kockázati tényezőket A meghatározó kockázatokat Magyar Nemzeti Bank 15
Mit vizsgálnak a felügyeletek? II Az alapul fekvő eszközöket Azt a képességet, hogy biztosítva legyen a kifizetések háttere A fizetésre kötelezett meghatározását Az eszközök meghatározását Az alapul fekvő eszközök kialakítását A kibocsátó és a fizetésre kötelezett közötti kapcsolatot A további kibocsátásokra vonatkozó leírást Felügyelt intézmény esetén mindazt, amit a rá vonatkozó és szektorális jogszabályok alapján ellenőrizhet. Magyar Nemzeti Bank 16
Hitelminősítések CRA3 Rendelet Hitelminősítők közvetlen ESMA felügyelet alatt Szigorú előírások a minősítési módszertan és a hitelminősítők által nyújtható kiegészítő szolgáltatások tekintetében A hitelminősítésekre való automatikus hivatkozások visszaszorítása Kis- és közepes méretű minősítők helyzetbe hozása Magyar Nemzeti Bank 17
Köszönöm a figyelmet! Magyar Nemzeti Bank 18