Dr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

Hasonló dokumentumok
Dr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

Akut szédüléses kórképek. Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged

Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban

Szédülés élmény. Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)

A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI

Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája

Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika

Szédülés. Magyar Tünde

KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK

Lujber László és a szerző engedélyé

Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban

Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban

Egyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás

Egyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás

Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

Szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek

SZÉDÜLÉS PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA. Budapest DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL május 12

Lujber László és a szerző engedélyé

S Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E

BPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

Dr. Magyar Tünde: Szédülés

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

III./14.2. Acusticus neurinoma

Dr Szőnyi Magdolna Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti Fej-Nyaksebészeti klinika

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A szédüléses betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről

Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek

Audiológia. Dr. Gáborján Anita

2018/19 II. félév, ÁOK IV. évf. Audiológia. Dr. Gáborján Anita. Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika

Dariusz Klimczak: Key to the labyrinth

MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.

Tinnitus Vertigo. Gerlinger Imre. PTE ÁOK Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika, Pécs

Cochlea-Implantat Versorgung und zentral-audiotorische Implantate. Irányelv Német Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Társaság

Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella

Küszöb és küszöb feletti audiometriai vizsgálatok azaz a cochlearis-retrocochlearis laesio differenciál diagnosztikája Dr.

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-

Lujber László és a szerző engedélyé

V./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

XII./1. fejezet: A fül daganata

Vesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok. Dr. Bencsik Beáta

A SZÉDÜLÉSES BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁRÓL ÉS KEZELÉSÉRÕL

MANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján

Sürgősségi ellátás a neurológiában

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

AUDIOMETRIA. Szubjektív Objektív. Cél: hallásküszöb és a lézió helyének megállapítása

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/

Szédülések kivizsgálása, kezelési lehetıségei

Halláskárosodások szakértői véleményezése. dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017

II./5. fejezet: A belsőfül betegségeinek részletezése

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

TABUL/^íuta OTORHINOLARYNGOLOGIAE

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van:

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

Dr. Kásler Miklós: A fej-nyaki tumorok epidemiológiája, incidenciája és mortalitása a nemzetközi adatok tükrében. Teendők, lehetőségek

neuropathiák a gyakorlatban

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. http- neurology.pote.hu

Újszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Kérdőív. Családban előforduló egyéb betegségek: A MAGYAR HASNYÁLMIRIGY MUNKACSOPORT ÉS AZ INTERNATIONAL ASSOCIATION OF PANCREATOLOGY KÖZÖS VIZSGÁLATA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat május 15.

Alapfokú elsősegélynyújtás.

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer

44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke. - kazuisztika -

Meghívó. Tisztelt Kolléga!

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés Audiológia modul. 1.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK

Lujber László és a szerző engedélyé

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

Eredményes temozolamid kezelés 2 esete glioblasztómás betegeknél

A vestibularis működés kísérletes és klinikai vizsgálata. Doktori tézisek. Dr. Patkó Tamás

A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés)

HYPOPHYSIS APOPLEXIA ACROMEGALIABAN - OKOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK. Dr. Mikolás Esztella Prof. Dr. Nagy Zsuzsanna PECH 2018 Siklós ECH 2018

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER

Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, november 25.

Katona Gábor dr. Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály

Gyakorló ápoló képzés

Syncope: mi köze k. a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

A Látóideg vascularis megbetegedései. Dr. Klein Vera

Szédülés vizsgálata a sürgősségi osztályon: új, ágy melletti diagnosztikai eljárások

III./ Gyógyszerek neurológiai mellékhatásai

FÜL-ORR-GÉGEGYÓGYÁSZAT

A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág )

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi

Tápanyag- és energiaszükséglet kiszámítása Iski Éva, Horváth Attila Dusán, Klinikai táplálási tanácsadók (dietetikusok)

Átírás:

Dr. Harmat Kinga PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2018.03.14.

Fül-orr-gégészeti betegségek BPPV neuronitis vestibularis Ménière-betegség (M.M.) bilateralis vestibulopathia labyrinthitis piramiscsont törés vestibularis schwannoma harmadik ablak syndroma (pl.sscd) vestibularis migrén vestibularis paroxysmia Neurológiai betegségek ischaemia/vérzés TIA (tranziens ischaemiás attack) kisagy daganata vírusfertőzés sclerosis multiplex epilepsia elleni gyógyszerek nyugtatók, altatók Belgyógyászati betegségek orthostaticus hypotonia hypertensio, antihypertensiv gyógyszerek anyagcsere zavarok pl.diabetes mellitus, mellékvese betegségek, pm. betegségek szívritmuszavar Szívbetegek 63%-a szédül, 37%-ban az egyedüli panasz!!! atherosclerosis anaemia vesebetegség, májbetegség, mérgezés Pszichogen okok (pl.pánik, agorafóbia, szorongás, fóbiás posturalis vertigo) Szemészeti betegségek (pl.látászavar, szemizombénulás, gyulladás, daganat )

Vizuális rendszer Proprioceptív rendszer Vestibularis rendszer (perifériás [félkörös ívjáratok és otolith apparátus], centrális)

Traumák Infekciók Keringészavarok Daganatok Egyéb: Ménière betegség BPPV Posztoperatív szédülések 3. ablak szindróma= felső ívjárat dehiszcencia (SSCD-superior semicircular canal dehis.) Bilaterális vesztibulopátia

Piramiscsont törése Szédülés oka: labyrinth commotio labyrinth sérülés n.vestibularis sérülés Perilympha fistula Ok: Kerek ablak / Ovális ablak ruptura Létrejöhet: explozív: megnőtt liquor- és vénás nyomás implozív: megnőtt dobüregi nyomás tevődik át a membránra Tünetek: heves szédülés tinnitus fokozódó kombinált halláscsökkenés

Vírusinfekció - Herpes herpes zoster oticus Ramsay-Hunt szindróma: n.facialis, n.cochlearis, n. vestibularis érintettség Labyrinthitis Középfülgyulladás szövődményeként Érinti a hallást és az egyensúlyszervet Lehet: Purulens végleges funkciókiesést okoz Serosus javulhat

Egyoldali akut vestibularis funkció csökkenés (keringési eredet? / vírusfertőzés?) 1. Komplett kiesés 2. n. vestibularis superior (lateralis és anterior ívjárat, sacculus beidegzése) 3. n. vestibularis inferior (posterior ívjárat, utriculus beidegzése) kiesése Anamnézis: Hirtelen kezdődő Forgó jellegű szédülés vegetatív tünetekkel (hányinger, verejtékezés) >24 órán át, majd lassú javulás, hónapokig bizonytalanság lehet Nyugalomban is szédül, de mozgás fokozza Status: Harmonikus perifériás tünetegyüttes HR (horizonto-rotatoros) nystagmus az érintett oldallal ellentétes irányba Dőlés, félrejárás, félremutatás az érintett oldalra (kiv: inferior ág neuronitis) HIT (Head Impulse Test / fej-impulzus teszt / HALMÁGYI TESZT) pozitív az érintett oldalon (kivéve: inferior ág neuronitis vhit, VEMP!) Kalorizációval érintett oldalon kiesés Terápia: - Kezdetben ágynyugalom, vegetatív tünetek csökkentése - Korai mobilizálás, egyensúly tréning (centrális kompenzáció) - Corticosteroid, betahistin, B-vitaminok, antivirális szerek

Ok: artéria (AICA) nyomása az idegre, érhurok / vestibularis paroxysmia / (lokális demielinizáció) Tünetek: mp-percekig tartó szédülés, melyet fejfordítás provokálhat halláscsökkenés lehet fülzúgás lehet Diagnózis: MR? Anamnézis!!! Terápia: Carbamazepin (műtét?)

Lassan növekvő, benignus daganat Tünetei: Egy oldali fülzúgás (gyakran első tünet) Azonos oldali halláscsökkenés Bizonytalan szédülés lehet (lassú centrális kompenzáció) N. facialis érintettség Diagnózis: - BERA retrocochlearis lézió - MR Terápia: Műtét Gamma kés (stereotaxiás besugárzás) Wait and see

ROHAMOKBAN jelentkező (20 perc-12 óra): Forgó szédülés (nystagmussal) Vegetatív tünetekkel Érintett oldali (eleinte mély hangoknál jelentkező) halláscsökkenéssel Érintett oldali mély hangú fülzúgás megjelenésével/fokozódásával /fül dugultság érzéssel Neurológiai gócjel nélkül Legalább 2 roham, dokumentált halláscsökkenés kell a dg-hoz! Dg: anamnézis, audiogram, electrocochleographia (ECoG ENDOLYMPHA HYDROPS), cochlearis lézió kimutatása (recruitment) Terápia: Akut roham: tünetek csökkentése (hányáscsill., folyadékpótlás ) Krónikus: Életmód (só, koffein, nikotin, alkohol, csokoládé, stressz) Gyógyszerek: diuretikumok, Betahistine Intratympanalis gentamicin = kémiai labyrinthectomia Sebészi beavatkozások (saccotomia, labyrinthectomia, neurectomia) + rehabilitáció! (hallás, fülzúgás, vestibularis tréning)

- Öröklődő hajlam - Extrinsic faktorok (zaj-és fejtrauma, otoslerosis, krónikus gennyes középfülgyulladás) - ADH (vasopressin) - Allergia (étel és inhalatív antigének) - Vírusos fertőzések (CMV) - Autoimmun reakció - Excitotoxicitás és apoptózis

IGAZOLT biztos Morbus M. + a hydrops hisztopatológiai jele BIZTOS -2 vagy több roham -halláscsökkenés kimutatva legalább 1x -tinnitus vagy teltségérzés -többi lehetséges ok kizárva VALÓSZÍNŰ -egy szédüléses epizód -halláscsökkenés kimutatva legalább 1x -tinnitus vagy teltségérzés -többi lehetséges ok kizárva LEHETSÉGES -M. M-re jellemző roham, dokumentált halláscsökkenés nélkül, vagy -perc. halláscsökkenés (fluktuál v. konstans) egyensúlyzavarral, de nincs roham

Diagnózis: Ménière betegség Megszorítások: kávé, só, csokoládé, dohányzás, allergia kontroll 3-6 hónapig: diuretikumok Akut rohamok: Per. os, im. vagy IT szteroid Ha eredménytelen a kezelés: Meniett saccotomia IT Gentamycin Vesztibuláris neurectomia Labyrintectomia Michael Finney: Vertigo

csinálj valamit Grommet behelyezés Mastoidectomia Intratympanális gentamycin csinálj valami speciálisat Labyrintectomia Saccotomia, EL zsák decompressio Vestibularis neurectomia csinálj valami nagyon speciálisat 3 ívjárat obliteráció Tenotomia Tack műtét Új dobüregi eszközök

Rendkívül gyakori (idős kor, trauma után, osteoporosis, neuronitis után, Ménière vagy migrén mellett) Otoconiumok leválása (canalolithisasis/cupulolithiasis), 50%-ban ismétlődik Fejmozdítást követően kialakuló, 1 percen belül szűnő, kimeríthető szédülés, nystagmussal vagy anélkül Posterior ívjárat BPPV Dg: Dix-Hallpike manőver (szédülés ledőléskor) Terápia: Epley-torna Horizontalis ívjárat BPPV Dg: Supine roll teszt Terápia: BBQ manőver 2-es típusú BPPV Dg: Dix-Hallpike (felüléskor) Terápia: Dix-Hallpike-ból felülések

Kétoldali perifériás vestibularis lézió (életminőség jelentős csökkenése) Tünetek: Bizonytalan járás / járási ataxia (nyugalomban panaszmentes!!!) Oscillopsia Puha talajon és sötétben rosszabb (elesik), nagy terekben rosszabb (térbeli orientáció csökken) Kórelőzményben: vestibulotoxikus gyógyszerek, kemoterápia, meningitis, encephalitis, 2 oldali Ménière-betegség Diagnózis: anamnézis, + nystagmus nincs klinikai HIT mko. pozitív és/vagy nincs kalorikus ingerelhetőség járási ataxia Terápia: Vestibularis tréning, bot Megelőzés!!!

Felső ívjárat csontos tokjának dehiszcenciája (3. ablak a labyrinthon) Tünetek: Vezetéses halláscsökkenés (csont-légköz) Nyomás által/ erős hang által kiváltott, gyorsan szűnő szédülés (tüsszentés, köhögés, Valsalva manőver, orrfújás, sziréna ) Pozícionális szédülés Autophonia (pl. hallja a szemmozgását) Diagnózis: Fistula-tünet, Audiogram + VEMP, HR CT? Terápia: Műtét (?)

Lehet +HIT Lehet spontán nystagmus Lehet centrális pozícionális nystagmus Lehet halláscsökkenés Lehet endolympha hydrops (társulhat Ménière-betegséggel) Terápia: migrén profilaxis, fájdalomcsillapító Kritériumok 2016: Legalább 5 szédüléses epizód, 5perc-72 óra időtartam Jelen vagy korábbi migrénes anamnézis Egy vagy több migrén jellemző a rohamok több mint 50%-ánál: Fejfájás Fotofóbia/fonofóbia Vizuális aura Egyéb betegséggel nem magyarázható jobban

Anamnézis: Reggel nincs panasza Mozgásra javul Status: negatív fizikális, eszközös vizsgálatok, képalkotók Terápia: Kognitív viselkedésterápia! Mérnök, menedzser - neuronitis után funkcionális szédülés nagyobb valószínűséggel fordul elő

Mitől szédül a beteg?

Vertigo (forgó jellegű / zuhanó érzés / húzó jellegű) mozgásélménnyel jár általában (!) Vegetatív tünetek kísérik Akut esetben (roham során) típusos nystagmus látható (spontán vagy provokációra: pl. pozícionális, nyomásfokozódás, erős hang) Harmonikus vestibularis tünetegyüttes (akut eset) Halmágyi teszt (HIT) 1 v. 2 oldalon pozitív

Legfontosabb tisztázandó kérdések: Rohamokban jelentkezik-e? Rohamok közötti időszakban van-e panasza? (pl. Ménière) Rohamok időtartama, gyakorisága? Első roham óta eltelt idő - agyi keringészavar valószínűsége Szédülés kezdete óta eltelt idő (akut vestibularis syndroma! >24óra) Kísérő tünetek? Provokáló tényező? Megelőző fertőzés, fej-, nyaktrauma, gyógyszerszedés, sugárkezelés? (ototoxikus szerek, kemoterápia bilateralis vestibulopathia) Kísérő betegségek?

BPPV Ménière-betegség (M.M.) felső ívjárat dehiszcencia (SSCD) (3.ablak-sy) neurovascularis compressio vestibularis migrén pánik-szindróma kardiogén subclavian steal sy TIA (tranziens ischaemiás attack) sclerosis multiplex

másodpercek BPPV vestibularis paroxysmia felső ívjárat dehiszcencia (SSCD) percek-órák Ménière-betegség (20perc-12óra) vestibularis migrén (percektől-72óra) TIA napokig folyamatosan fennáll vestibularis migrén: max. 72 óra >24 órája tartó szédülés: neuronitis vestibularis első vestibularis migrénes roham stroke kisagyi térfoglaló folyamat

fülfájdalom/váladékozás labyrinthitis roham alatti 1 o.-i halláscsökkenés / füldugulás / fülzúgás Ménière-betegség halláscsökkenés pl. AICA infarktus autofónia felső ívjárat dehiszcencia (SSCD) szívdobogás, mellkasi szorítás, nehézlégzés - pánikroham fejfájás centrális kórok / migrén neurológiai kórjelek (deadly D s: diplopia, dysarthria, dysphonia, dysmetria, dysphagia, dysaesthesia)

nyugalomban szédül (pl. M.M., neuronitis vestibularis, centrális) /csak mozgásra vagy provokációra (pl. bilateralis vestibulopathia, BPPV, SSCD) járás közben, ilyenkor látása homályos, sötétben, puha talajon rosszabb (bilateralis vestibulopathia) adott fejmozdításra (BPPV) erős hangra (pl.sscd, M.M.) nyomásfokozódásra (SSCD) nagy terekben (funkcionális szédülés, bilateralis vestibulopathia) tömegben/liftben (funkcionális szédülés)

Kardiovascularis / cerebrovascularis betegségek Endokrinológiai betegség Véralvadás zavara (thrombophylia vérzékenység) Neurológiai betegség (Parkinson-kór, neuropathiák ) Pszichiátriai kezelés, pszichés érintettség Migrén vestibularis migrén, BPPV, Méniére-betegség Gyógyszerszedés,.

AKUT VESZTIBULARIS SZINDRÓMA (AVS) >24 órán át tartó szédülés + hányinger/hányás + fejmozgatási intolerancia + NYSTAGMUS Centralis??? Perifériás??? - Neuronitis vestibularis - Sclerosis multiplex! - Agytörzsi vagy kisagyi infarktus / vérzés!!! 25%-a centrális! Centrális eredet sokszor nincs fokális neurológiai tünet!!!!

Akut vestibularis szindróma Agykoponya CT - hátsó skála területén X Akut agykoponya MRI ritkán, 1. nap X Ágy melletti H.I.N.T.S. plusz protokoll első 1-2 napon magasabb szenzitivitás centrális eredetre, mint az MR-é! H.I.N.T.S.: Head Impulse test, direction changing Nystagmus, Test of Skew deviation. plusz: akut halláscsökkenés - AICA-infarktus lehet (anterior inferior cerebellar artery) Tehát ha a betegnek: a fej-impulzus-tesztje negatív mindkét oldalon, és/vagy irányváltó nystagmusa van (centrális nystagmus), és/vagy vertikális skew-deviációja van, és/vagy a szédülés mellett halláscsökkenés lépett fel, nagy valószínűséggel centrális eredet áll a háttérben!!!

Hirtelen halláscsökkenés

1. Dobhártya vizsgálata (általában negatív!!!) 2. Spontán nystagmus vizsgálata 3. Halmágyi féle fej-impulzus-teszt (HIT-head impulse test) 4. Skew-deviáció 5. Vestibulo-spinalis reflexek vizsgálata (Romberg-próba, vakjárás, félremutatás) 6. Agyidegek vizsgálata 7. Pozícionális vizsgálatok 8. Kalorizáció (Electronystagmográfiával (ENG) vagy Videonystagmográfiával (VNG) objektivizálható) akutan nem szükséges 9. Hallásvizsgálat súgott beszéddel (halláspanasz esetén) 10. Hangvilla vizsgálatok (Weber, Rinné) vezetéses vagy idegi halláscsökkenés?

Perifériás eredetű nystagmus Centrális eredetű nystagmus két komponensből áll (lassú, gyors) fixációra nem csökken (vagy éppen fokozódik) meghatározható az iránya, síkja, foka csak egy síkban (pl. tisztán verticalis vagy rotatoros) fárasztható fixáció szuprimálja általában horizontorotatoros iránya a tekintés irányának változtatásával megváltozik (irányváltó, tekintésirányú) nem fárasztható

Akut vestibularis syndroma esetén: Halmágyi pozitivitás (85%-ban) perifériás vestibularis zavarra utal. Halmágyi negativitás esetén centralis lézió gyanú.

HINTS plusz Harmonikus (perifériás) vestibularis tünetegyüttes Dysharmonikus (centrális) vestibularis tünetegyüttes

BPPV / centrális pozícionális nystagmus A leggyakrabban alkalmazott manőverek: -Supine roll teszt -Dix-Hallpike manőver Elkülönítés: Gyakran csak a terápia hatástalansága / állapot romlása / egyéb tünetek megjelenése alapján. kisagyi infarktus, hátsó skála térfoglaló folyamat, sclerosis multiplex BPPV Nyomonkövetés!!!

ENG (Electronystagmographia), VNG (Videonystagmographia): spontán nystagmus, kalorikus ingerlés regisztrálása vhit (video fej-impulzusteszt): mind a 6 ívjárat működése vizsgálható! VEMP (Vestibular evoked myogen potencial): utriculus, sacculus!!! ECoG (Electrocochleographia) (Ménière betegség gyanúja esetén endolympha hydrops kimutatása) Szubjektív audiometria (halláspanasz esetén) Objektív audiometria (halláspanasz esetén) pl.bera

Fülzúgás Tinnitus (fülzúgás) - külső hangforrás nélküli hangélmény. Szubjektív jelenség - objektív vizsgálatokkal nem mérhető. Tinnitometria: Audiometriai vizsgálat során összehasonlítható ismert frekvenciájú és intenzitású hangokkal. Felnőttekben nagyon gyakori, legalább 15 % -ban átélik életük során. 50% hirtelen kezdődik, 50% fokozatosan. 1%-ban nagyon súlyos suicid, mások számára nem jelent gondot Lehet egy vagy kétoldali, fluktuáló vagy állandó, egyszerre több hang Szubjektív vagy objektív Ördögi kör

- Fej-, nyaki erek stenosisa - Haemangioma, glomus tumor (vascularis tumorok) - Szív malformációk, műbillentyűk - Középfül izmainak vagy a lágyszájpadnak a myoclonusa - Nyitott fülkürt - Spontán otoakusztikus emisszió (külső szőrsejt fukció)

Hirtelen halláscsökkenés Morbus Ménière Akut vagy krónikus zajtrauma, középfül infekciók Presbyacusis Öröklött belsőfül betegségek Akusztikus neurinoma Fejsérülés, ostorcsapás sérülés Ototoxikus gyógyszerek Otosclerosis Metabolikus betegségek: diabetes mellitus, pajzsmirigy betegségek, Cardiovascularis betegségek: hypo-, hypertenzió Anaemia Ismeretlen eredet

Szubjektív tinnitus etiológiája TEÓRIÁK: Hallóideg spontán aktivitása változik belsőfül sérülés miatt Endolympha és / vagy perilympha változások Jastreboff neurofiziológiai modell: (fantom auditoros percepció) -Subcortex sok bejövő információt szűr - protecting software: congenitalis, tanult. -Leggyakoribb ok belsőfül sérülés -Az idő múlásával - it goes into the brain, and stuck! Agyi plaszticitás szerepe szinapszisok, új kapcsolatok kialakításamegszűntetése (ált. pozitív hatás pl. sérülések utáni reorganizáció) PET-agyi metabolizmus vizsgálata fmri

Anamnézis Kezdete köthető-e betegséghez, stresszes élethelyzethez? Pulzáló jelleg? Fokozódó jelleg? Társuló tünetek: pl. szédülés, halláscsökkenés Belgyógyászati anamnézis Neurológiai tünetek Pszichés status

Koffein Alkohol Nikotin Só Stress Zajártalom

Fülzúgás következményei Alvászavar Halláscsökkenés Hyperacusis: csökkent tolerancia zajokra Csökkent beszédértés Frusztráció, stressz, depresszió Koncentráció zavar Gyógyszer függőség Fájdalom/fejfájás

Kivizsgálás Mikroszkópos fülvizsgálat Szubjektív audiometria: tisztahang küszöb, beszédaudiometria, tinnitometria Objektív audiometria: tympanometria, stapedius reflex, TOAE (Transient OtoAcustic Emission), DPOAE (Distorsion Product OtoAcustic Emission), BERA MRI (főként egyoldali fülzúgásnál, vestibularis schwannoma kizárására)

Terápia Prevenció: erős zajtól való védelem (füldugó, ), -körültekintő gyógyszerszedés,- ototoxikus szerek kerülése Tinnitus re-training terápia (TRT): TRT elsősorban a fülzúgás által kiváltott agyi és testi folyamatok kontrollálásán alapul, valamint a fülzúgáshoz történő habituáción. Kulcsa: megszakítsuk a tinnitus percepció és az ehhez kapcsolt negatív érzelmi reakciók közötti kapcsolatokat. Habituáció: ha a beteg a fülzúgást egy semleges stimulusnak érzékeli, hasonlóan más környezeti zajokhoz (hűtő búgása, forgalom zaja ). A beteg nem fél a fülzúgásától. Végül csak akkor hallja, ha odafigyel rá. Fontos elemei: - Tanácsadás A beteget megtanítani a fülzúgás által kiváltott emóciók kontrollálására - Hang terápia Elősegíti a habituációt. Pl. Hallásjavító készülék, noiser, ZEN terápiás készülékek - Pszichoterápia relaxációs technikák

Köszönöm a kitartó, megtisztelő figyelmet!