20. Fejezet. Optimális valutaövezetek és az európai tanulságok. Slides prepared by Thomas Bishop

20. Fejezet Optimális valutaövezetek és az európai tanulságok Slides prepared by Thomas Bishop

Tartalom Bevezetés Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) 1979-1998 Gazdasági integráció és a rögzített árfolyam előnyei és hátrányai Esettanulmány: Optimális valutaövezete Európa? Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-2

Bevezetés 1999 január 1-jén az EU 11 tagországa közös valutát vezetett be, az eurót. Gazdasági és Pénzügyi Unió (Economic and Monetary Union, EMU) Monetáris politika irányítása a közösen vezetett ESCB (European System of Central Banks, Központi Bankok Európai Rendszere) Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-3

A Werner-terv, 1971 március Növelni Európa szerepét a világ pénzügyi rendszerében Az Európai Uniót valódi egységes piaccá alakitani, azaz a korlátozásoknak a megszüntetése, és az EUnak az Egyesült Államok mintájára történő nagy, egységes piaccá alakítása volt. Attól is tartottak, hogy ha az árfolyammozgások jelentősen megváltoztatják az Európában belüli arányokat, megerősödnek azok a politikai erők, amelyek ellenségesen viszonyulnak az Európán belüli szabad kereskedelemhez. Az EU által elért jelentős gazdasági integráció végül politikai egyesítéshez fog vezetni. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-4

Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) 1979-1998 Az 1971-73-as dollárválság idején, Németország, Hollandia, Belgium és Luxemburg a dollárral szembeni közös nem hivatalos lebegtetésre tértek át, ami valutakigyóként ismért. A valuatkigyó a szélesebb körű Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) előjátékának tekinthető Az EMS árfolyam-mechanizmusában eredetileg részt vevő nyolc ország Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Dánia, Irország, Luxemburg és Hollandia 1979 márciusától kezdte működtetni a kölcsönösen rögzített árfolyamok rendszerét: részt vevő valuták árfolyamát egy előirt ingadozási sávon belül tartsák. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-5

Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) 1979-1998 1979 elején amikor az éves inflációs ráták a német 2,7 százaléktól az olasz 12,1 százalékig terjedtek kilátástalannak tűnt egy rögzitett rendszer 1989-ben csatlakozott Spanyolország, 1990-ben Nagy-Britannia és 1992 elején Portugália. 1993 augusztusáig az EMS által rögzített legtöbb árfolyam ± 2,25 százalékos sávban mozoghatott 1993 augusztusában a spekulációs támadások nyomására az összes EMS-sávot (kivéve a márka és a gulden között) ± 15 százalékra szélesítettek Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-6

Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) 1979-1998 1992-es válság alatt Franciország azzal csökkentette a spekulációs támadások esélyét, hogy devizapiaci korlátozásokat tartott fenn, amelyek közvetlenül korlátozták a belföldiek pénzének más valutára váltását. A még fennmaradó EU-n belüli pénzügyi korlátozásokat 1995-re törölték el. Az 1979. márciusi kezdet és 1987 januárja között 11 kiigazítás történt. Az 1987-et követő öt és fél évben semmilyen gazdasági esemény nem tudta megingatni az EMS rögzitett árfolyamok iránti elkötelezettségét. Ez a helyzet azonban 1992-ben véget ért. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-7

1992-es válság Ekkor a Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesitése miatt gazdasági sokkok aszimmetrikus gazdasági nyomáshoz vezettek Németországban és főbb EMSpartnereiben. A Németország és partnerei közötti politikai ellentét 1992 szeptemberétől az EMS árfolyamparitásai elleni heves spekulativ támadások sorozatához vezetett. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-8

A német pénzügyi dominancia és az EMS hitelességi elmélete Azzal, hogy valutáik árfolyamát a német márkához rögzitették, a többi EMS-ország valójában a német Bundesbank inflációellenes elkötelezettségének hitelességét importálta. Ez a nézet az EMS hitelességi elmélet, A Németországon kívüli EMS-országok egyre inkább német márkában tartották tartalékiakat, és azt használták intervenciós eszközként, amikor árfolyamuk túlságosan eltávolodott a márka hivatalos árfolyamától. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-9

Az EMS Az EMS N-dik valutaproblémája úgy oldódott meg, hogy Németország alakitotta a rendszer monetáris politikáját, mig a többi ország a német márkához kötötte valutájának árfolyamát. Az inflációra hajlamos EMS-országok, mint Olaszország, vezetői hitelessé váltak azzal, hogy a monetáris politikai döntéseket a német központi bank kezébe adták. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-10

Delors bizottság 1989-ben az Európai Bizottság elnöke, Jacques Delors vezette bizottság: a cél a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU). A Delors-terv első szakaszában valamennyi tagországnak be kellett lépnie az EMS árfolyammechanizmusába (ERM). A második szakaszban szűkitették az árfolyamsávokat. Végül a nemzeti valutákat az egységes európai valutára cseréltek le, valamint az összes monetáris politikai döntés átruházták az Központi Bankok Európai Rendszerére. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-11

Maastricht 1991. december 10-én Maastricht. 1993-ig mind a 12 akkori EUtagország ratifikálta a maastrichti szerződést 1995-ös csatlakozásakor Ausztria, Finnország és Svédország is elfogadta a szerződés feltételeit. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-12

Miért mozdultak el az EU-országok az EMS-től a közös egységes valuta felé? Az EU-valuta jobban megvalósitja az Európai integrációt, mint a rögzitett árfolyam Néhány EU ország úgy vélte, hogy az EMS német vezetése EMS-partnerei erdekei ellenében túlhangsúlyozta a német célokat. Az ECB jobban figyelembe veszi más országok problémáit. A különböző valuták közti bármilyen rögzitett árfolyamrendszer heves spekulativ támadások célpontja lehet Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-13

Maastrichti kritériumok A maastrichti szerződés nem tartalmazta az euró elnevezést, hanem ECU (European Currency Unit). A maastrichti szerződés lényege, hogy mielőtt valakit felvenébek az EMU-ba: - az ország inflációs rátája 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EUtagország inflációjának átlagát - az országnak stabil árfolyamot kell fenntartania az ERM-ben, anélkül hogy saját kezdeményezésre leértékelné. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-14

Maastrichti kritériumok Az ország költségvetési hiánya nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál Az ország államadósságának kisebbnek kell lennie vagy közetitenie kell a GDP 60 százalékának megfelelő szinthez Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-15

Stabilitási és növekedési egyezmény Ezen felül 1997-ben az európai vezetők elfogadták a szerződést kiegészítő stabilitási és növekedési egyezményt (Stability and Growth Pact, SGP), amely tovább szűkítetté a fiskális politika mozgásterét. Az SGP tartalmazza, hogy középtávon a költségvetési cél az egyensúly közeli, illetve szufficites legyen. Az SGP-ben szerepel egy tervezet a pénzügyi büntetésekre is, amelyekkel azokat az országokat sújtják, amelyek nem korrigálják a túlzott mértékű deficitet. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-16

Német álláspont Az EMU 1997-es közeledésével a német közvélemény továbbra is ellenezte az eurót, mert általános volt a kétség azzal kapcsolatban, hogy az új valuta olyan erős lesz, mint a márka volt. A német kormány azért igényelte az SGP-t, hogy meggyőzze szavazóit arról, hogy az új eurórendszer valóban alacsony inflációval jár. A maastrichti szerződés megalkotói egy olyan független jegybankot akartak létrehozni, amely mentes azoktól a politikai befolyásoktól, amelyek inflációhoz vezethetnek. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-17

Gazdasági integráció és a rögzitett árfolyam előnyei A rögzitett árfolyamrendszerherz történő csatlakozás pénzügyihatékonyság-nyeresége azzal a megtakaritással egyenlő, amely a lebegő árfolyam mellett felmerülő bizonytalanság, számitási nehézségek és tranzakciós költségek elkerüléséből származik. Ez a pénzügyihatékonyság-nyereség annál nagyobb, minél nagyobb fokú az adott ország és övezet közötti gazdasági integráltság. Ilyenkor azt feltételezzük, hogy a nagyobb területű árfolyamövezet stabil és kiszámitható árszinvonallal rendelkezik. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-18

Gazdasági integráció és a rögzitett árfolyam előnyei: Probléma akkor is jelentkezhett, ha a gazdasági szereplők nem hisznek a csatlakozó ország elkötelezettségében a rögzitett árfolyam iránt. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-19

Gazdasági integráció és a rögzitett árfolyam hátrányai A költségek azért merülnek fel, mert az árfolyamövezethez csatlakozó ország lemond arról, hogy árfolyam- és monetáris politikáját használja a kibocsátás és foglalkoztatottság stabilizálásának érdekében. Képzeljük el, hogy a csatlakozó ország valutájának árfolyamát az euróhoz köti és a termékei iránt aggregált kereslet csökken. A csatlakozó ország csak akkor van komoly veszélyben, ha egyedül a csatlakozó ország szembesül keresletcsökkenéssel. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-20

Gazdasági integráció és a rögzitett árfolyam hátrányai Egy rögzitett árfolyamú övezet és az ehhez csatlakozó ország közötti integráció magas foka csökkenti azt a gazdaságistabilitás-veszteséget, ami az árupiaci zavarokból származik. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-21

Gazdasági integráció és a rögzitett árfolyam hátrányai Az olyan régiók, amelyek gazdasága az áru- és szolgáltatáskereskedelemmel, valamint a tényezők áramlásával szorosan kapcsolódik egymáshoz, optimális valutaövezetet alkotnak. Ez a következtetés segit megértenünk, hogy az Egyesült Államok, Japán és Európa miért lebegteti valutáinak árfolyamát. Bár ezek a területek kereskednek egymással, ennek GNP-hez viszonyitott mértéke szerény, ráadásul a régiók közötti munkaerő-mobilitás is alacsony. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-22

Az optimális valuta övezet elmélete A GG görbe: ha egy ország valutájának árfolyamát rögzített árfolyamú valutájához köti, akkor az ország által elérhető pénzügyihatékonyságnyereség annál nagyobb, minél nagyobb fokú az adott ország és övezet közötti gazdasági integráltság. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-23

Az optimális valuta övezet elmélete A csatlakozásból származó gazdaságstabilitás-veszteség (az ország lemond arról, hogz árfolyam- és monetáris politikáját használja a kibocsátás és foglalkoztatottság stabilizálásának érdekében) az ország kereskedelmi partnereivel fennálló gazdasági integráció mélységével függ össze. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-25

Esettanulmány: Optimális valutaövezete Európa? Egy ország nagyobb valószínűséggel profitál a valutaövezethez történő csatlakozásából, ha gazdasága szorosan integrált az övezetével. Tovább maradnak eltérések az egy ár törvényétől, néhány terméknél jelentős árkülönbségek jelentkeznek. Csak később derül ki, hogy az euró az árak könnyebb összevethetőségével elősegíti-e az EMU termékpiacainak nagyobb integráltságát. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-28

Esettanulmány: Optimális valutaövezete Európa? Az európai országokon belüli munkaerőmobilitás korlátozásokba ütközik. Kevés bizonyíték van arra, hogy Európa áru- és tényezőpiacai elég egységesek az optimális valutaövezet kialakításához. A tőke zavartalanul mozoghat ugyan, a munkaerő mobilitása azonban sehol sem közelíti meg azt a szintet, amellyel egy ország könnyen alkalmazkodhat az árupiac zavaraihoz. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-29

Fig. 21-1: Members of the Euro Zone as of January 1, 2014

Összefoglalás 1. Az Európai Unió országainak két fő okuk volt a kölcsönösen rögzített árfolyam választására: azt gondolták, hogy a pénzügyí együttműködés nagyobb súlyt ad nekik a nemzetközi gazdasági tárgyalásokon, és úgy tekintettek a rögzített árfolyamokra, mint ami beteljesíti a közös európai piac kialakítását célzó EU-reformok intézkedéseit. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-32

Összefoglalás (2) Az EU-n belüli rogzített árfolyamok európai pénziigyi rendszerét 1979 márciusában vczették be, és eredetileg Belgiumot, Dániát, Franciaországot, Hollandiát, írországot, Luxemburgot, Németországot és Olaszországot foglalta magában. Ausztria, Nagy-Britannia, Portugália és Spanyolország késobb csatlakozott. Az 1992 szeptemberében bekövetkezett valutaválság során Nagy-Britannia és Olaszország valutájuk árfolyamának szabad lebegtetésére tért át. 1993 augusztusában a folyamatos spekulációs támadás hatására a legtöbb EMS-valuta árfolyamsávját ±15 százalékra szélesítették. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-33

Összefoglalás (3) Gyakorlatilag az összes EMS-valuta a német márkához volt kötve. Ennek eredményeképpen Németország alakíthatta az EMS monetáris politikáját, mint ahogy azt az Egyesült Államok tette a Bretton Woods-i rendszerben. Az EMS hitelességi elmélete szerint a részt vevő országok, valutáiknak a német márkához kötésével a német Bundesbank inílációellenes hímevéból profitáltak. Az EMS-országok inflációs rátája végül valóban megkozelítette Németország általában alacsony inflációs rátáját. Bírálói szerint azonban Németország, többször visszaélt domináns hclyzetével. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-34

Összefoglalás (4) 1999. január 1-jén tizenegy EU-ország egy közös valuta, a Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB) által forgalomba hozott euró elfogadásával Gazdasági és Pénzügyi Uniót (EMU) hozott létre. Az ESCB az EU-tagok központi bankjaiból és a frankfurti székhelyü Európai Központi Bankból áll, amelynek kormányzó testülete irányítja az EMU monetáris politikáját. Az EMS rögzített árfolyamrendszere és az EMU közötti átmeneti időszak intézkedéseit a maastrichti szerződés részletezi, amit 1991 decemberében írtak alá az európai vezetők. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-35

Összefoglalás (5) A maastrichti szerzódés makrookonómiai konvergenciakritériumokat fogalmaz meg, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy EU-ország beléphessen az EMU-ba. A konvergenciakritériumok biztosították a Németországhoz hasonlóan alacsony inflációval rendelkezó országok választóit, hogy a közös európai valuta ugyanolyan értékálló lesz, mint a német márka. Németország ragaszkodott stabilitási és novekedési egyezményhez (SPG), amely korlátozza az EMU- tagok onálló koltségvetési politikáját. Az SPG és az EMU egyiittesen tehát az eurózóna országait mind koltségvetési, mind monetáris téren megfosztja az onálló gazdaságpolitika lehetóségétól. 20-36

Összefoglalás (6) Az optimális valutaüzéretek elmélete szerint azoknak az országoknak érdemes rögzített árfolyamú övezetet létrehozni, amelyek gazdasága az áru- és tényezőáramláson keresztül szorosan kapcsolódik egymáshoz. Egy ország arról szóló döntését, hogy csatlakozzon-e a rögzített árfolyamú övezethez, a csatlakozásból származó pénzügyi hatékonysúg-nyereség és gazdasági stabilitás-veszteség különbségé határozza meg. Csak a gazdasági integráltság kritikus mértéke felett lesz érdemes csatlakozni az övezethez. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-37

Összefoglalás (7) Úgy túnik, az Európai Unió nem teljesíti az optimális valutaövezet összes kritériumát. Bár az 1992- es reform lebontotta az Európai Unió piaci integrációja elött álló legtöbb akadályt, az EU-n belüli kereskedelem még viszonylag alacsony mértékű. Ráadásul az EUországok közötti, sőt az EU-országokon belüli munkaerő-mobilitás is korlátozottabb, mint az Egyesült Államokhoz hasonló más nagy valutaövezetekben. Végül az Európai Unió költségvetési föderalizmusa túlságosan alacsony szintű ahhoz, hogy tompíthassa a tagországokat eltérően érő gazdasági sokkok hatásait. Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-38

Kulcsfogalmak EMS hitelességi elmélete Európai pénzügyi rendszer Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) Gazdaságistabilitâs-veszteség Kôltségvetési fôderalizmus Maastrichti szerzôdés Optimâlis valutaôvezetek Pénzügyihatékonysâg-nyereség Stabilitási és növekedési egyezmény (SGP) Copyright 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-39