E/17. Az európai integráció előzményei

Átírás

1 E/17. Az európai integráció előzményei << Kossuth-féle Dunai Konföderáció a világháborúk európai konfliktusokból alakultak ki < a kis nemzetállamok imperialista módon akartak piacot és nyersanyagot szerezni a gazdasági gondok így nem oldhatók meg > felmerült az integráció gondolata 1947 Marshall-terv a világháború pusztítását enyhíteni próbáló segély az Egyesült Államoktól célja: a piacgazdaság újjáépítése > a Szovjetunió és holdudvara visszautasította 1948 a Nyugat-Európai Unió létrejötte Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 1948 az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (Organization for European Economic Co-operation, OEEC)) a Marshall-segélyek szétosztására utódja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) 1948 az Európa Tanács (Council of Europe) létrejötte a politikai intézményesülés első lépése Belgium, Dánia, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Svédország, Egyesült Királyság ma az európai demokratikus államok a tagjai 1950 a Schuman-javaslat a francia és német szén- és acélipar egyesítését szorgalmazza > 1951 Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió, ESZAK, European Coal and Steel Community, ECSC) Olaszország, Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg = Hatok 1957 Római szerződések csak 1968-ban léptek életbe > Európai Gazdasági Közösség (European Economical Community) = Közös Piac Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és a Német Szövetségi Köztársaság célja: a tagállamok gazdasági uniója végül politikai unió a munka és a tőke szabad áramlása a trösztök és kartellek eltörlése az együttes és kölcsönös vezérelvek kidolgozása a foglalkoztatás, a társadalmi jólét, a mezőgazdaság, a közlekedés és a külkereskedelem területén. > Európai Atomenergia Közösség (Euratom) céljai: az atomenergia békés célú felhasználása az atomenergia-ipar fejlesztésében való együttműködés > az atomenergia területén való kutatások összehangolása > a védelmi szabályok közös megalkotása 1

2 > a közös piac létrehozása az atomenergia termelését érintő összes területen a tőke és a szakemberek szabad mozgása is megvalósult 1960 az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association) alternatíva azok számára, akik nem akarnak belépni az Európai Gazdasági Közösségbe Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország. jelenlegi tagok: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc szabadkereskedelmi szerződésben állnak az EU 25 tagállamával 1967 az Európai Gazdasági Közösségek létrejötte a Montánunió, a Közös Piac és az Euratom egyesítése > Hatok 1968 a vámunió kiteljesedése 1968 a Közös Mezőgazdasági Politika (Közös Agrárpolitika, KAP, Common Agrar Politics, CAP) bevezetése a termelés ösztönzése az önellátóvá válás érdekében 1972 Az Egyesült Királyság, Írország, Dánia és Norvégia belép az Európai gazdasági Közösségekbe > Kilencek az Egyesült Királyság felvételét De Gaulle kétszer is (1963., 1967.) megvétózta < attól tartott, hogy az Egyesült Királyság és a volt gyarmatai közti hagyományos kapcsolatok felhígítják az európai együttműködést 1972 Norvégia kilép az Európai Közösségekből < ekkor olajkészletei révén Európa második leggazdagabb országa 1979 az Európai Parlament (EP) első közvetlen választása az EP ekkor még nem rendelkezik a nemzeti országgyűlések jogaival 1979 az Európai Valutaegység (European Currency Unit, ECU; ) bevezetése sosem létezett bankjegyek vagy érmék formájában célja: az Európai Gazdasági Közösségek tagjainak valutái közti ingadozás mérséklése volt az Európai Gazdasági Közösségek gazdasági ügyleteinek egy közös pénzegységben való elszámolhatósága 1981 Görögország felvétele az Európai Közösségekbe > Tízek egy gazdaságilag elmaradott, görög-keleti vallású és kultúrájú, fiatal demokráciát vettek fel stratégiailag volt fontos (a kommunista blokk ellen) 1985 Grönland kilépése az Európai Közösségből népszavazással döntöttek még 1973-ban léptek be Dánia részeként 1979-ben önrendelkezési jogot kaptak Dániától 1985 a Benelux államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság megállapodása a közös határokon való ellenőrzés fokozatos megszűntetéséről (Schengeni Egyezmény) később csatlakozott Dánia, Írország és az Egyesült Királyság kivételével minden EU-tagország az Amszterdami Szerződés a Schengeni Egyezményt az Európai Közösség jogszabályainak szintjére emelte. 2

3 1986 Portugália és Spanyolország felvétele az Európai Közösségekbe > Tizenkettek éves demokráciák előtte diktatúra volt igaz, itt piacgazdaság volt a diktatúra alatt is, és nem volt elzárkózás 1990 a Német Demokratikus Köztársaság belép a Német Szövetségi Köztársaságba 1991 a Maastrichti Szerződéssel megkötése 1993 a Maastrichti Szerződés hatályba lépésével megszületik az Európai Unió (EU) mottó: In varietate concordia (Egység a sokféleségben) a korábbi Európai Közösségek helyett 1995 Svédország, Finnország és Ausztria csatlakozik az Európai Unióhoz > Tizenötök 1995 a Schengeni Egyezmény életbe lépése 1999 az euró megjelenik mint az EU valutája 2002 Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország bevezeti az eurót fizetőeszköznek ezek az országok alkotják az euróövezetet > Európai Monetáris Unió (EMU) 2004 Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia felvétele az Európai Unióba > Huszonötök további bővítés Horvátország, Románia, Bulgária Törökország Az Európai Unió intézményrendszere három pillér 1. Európai Közösségek 2. közös kül- és biztonságpolitika 3. bel- és igazságügyi együttműködés 1. Európai Parlament 732 fős (legfeljebb 750 lehet) ez már nem hatékony ebből 24 magyar képviselő ötévenként közvetlen választások a legutóbbi 2004-ben volt nincs megkötés, hogy pártlistás vagy egyéni jelöltes rendszer Magyarországon pártlistás van Európai Parlamenti ombudsman a kisebb országok viszonylag nagyobb súllyal képviseltetnek jogai: törvényalkotás a költségvetés ellenőrzése kinevezések tanácsadó szervei: Régiók Bizottsága Gazdasági és Szociális Bizottság 2. Európai Bizottság 3

4 a 25 nemzeti kormány küldöttei (a kormányok delegálják az EBtagokat) az EP lemondathatja (kit?) feladata: a közösségi pénzalap felügyelete (?) 3. Európai Bíróság 4. Európai Tanács stratégiai döntések kormány- vagy államfők soros elnökség félévente az angol ábécé szerint súlyozott szavatazok a népesség arányában, de a kisebb államok kedvezményezésével 15 tagig egyhangú döntéssel döntött most egyszerű minősített többség is elegendő = a szavazatok 73,9%-a és a támogató országok elérik az unió lakosságának 62,5%-át a második feltétel csak akkor lép életbe, ha valaki kéri 5. Európai Számvevőszék Luxemburgban + Alkotmányozó Konvent az Európai Alkotmány létrehozása Franciaország és Hollandia nem fogadta el (nem ratifikálta) > Alkotmánymódosító Konvent + ügynökségek ezeket másodfokú törvényhozással alkották meg (azaz nem szerződések révén) bizonyos politikák megvalósítására) pl. Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Európai Légbiztonsági Ügynökség, a Belső Piac Harmonizációjáért Felelős Hivatal belső piac alapelvek (a négy alapszabadság): az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása gondok az Európai Unióval a közös külpolitika kevésbé sikeres habár népesség és gazdasági teljesítőképesség tekintetében felette van a szuperhatalom Egyesült Államoknak, mégse képes ütőképes haderőt felmutatni képtelen egységes és hatékony fellépésre a nemzetközi politikában kormányköziség vagy nemzetek fölöttiség nemzetek fölöttiség hatalmat független kijelölt hivatalnokok, a törvényhozó testület által megválasztott képviselők vagy a tagállamok népessége gyakorolja. A tagállamok kormányainak is van hatalma, de ezt más szereplőkkel kell megosztaniuk. a döntéseket többségi szavazással hozzák > előfordulhat, hogy egy tagállamot akarata ellenére kényszerít a többi tagállam egy döntés megvalósítására. érvek: 4

5 ez gyorsabb ütemű integrációt tesz lehetővé, mint máskülönben lehetséges volna. Ahol a döntéseket egyhangúságra törekvő kormányok hozzák, évekbe telhet, míg megszületik egy döntés, ha egyáltalán megszületik támogatók: az integrációt sürgető államok a Benelux országok, Franciaország, Németország, Olaszország kormányköziség nemzetközi szervezetek olyan döntéshozási módszere, ahol a hatalmat a tagállamok birtokolják és a döntéseket egyhangúlag hozzák. A kormányok által kijelölt független személyeknek, ill. a választott képviselőknek pusztán tanácsadó vagy végrehajtó szerepe van a legtöbb nemzetközi szervezet a kormányköziség alapján működik. érvek: a nemzetek fölöttiség fenyegetést jelent a nemzeti szuverenitásra és a demokráciára, arra hivatkozva, hogy csak a nemzeti kormányoknak lehet meg a szükséges demokratikus legitimitásuk támogatók: az euroszkeptikusabb államok az Egyesült Királyság, Dánia, Svédország ezek az országok az eurót se vezették be 5