AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

Átírás

1 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE szeptember 18. ME Gázmérnöki Intézeti Tanszék ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1. VILÁGHÁBORÚ ( ) 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI BRIAND NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ ( ) SPAAK gazdasági együttműködést szorgalmaz EU ismeretek 2 1

2 HOGYAN VALÓSULHAT MEG AZ INTEGRÁCIÓ? EGYSÉGES EURÓPA nemzetek feletti szupranacionális struktúra (föderációs elméletek) TAGÁLLAMOK EURÓPÁJA szoros kormányközi együttműködés (konföderatív elméletek) A legtöbb kormány az utóbbi választotta. EU ismeretek 3 A II. vh után az integráció egyre inkább a Európa nyugati részére szűkül Churcill fultoni beszédében egy vasfüggönnyel elválasztott Európa lehetőségét vázolta fel Marsall-terv: amerikai segélyprogram (1947) intézményesül a kontinens gazdasági megosztottsága Megalakul az OEEC Eu-i Gazd.-i Együttműködés Szervezete 1948 feladatai: az eu-i kereskedelem, a gazdasági stabilitás és növekedés ösztönzése, valamint a segélyek koordinálása, szétosztása tagjai: Ausztira, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciao., Görögo., Hollandia, Íro., Izland, Kanada, Luxemburg, NSZK, Norvégia, Olaszo., Portugália, Spanyolo., Svájc, Svédo, Töröko.) Az OEDC ELŐDJE! EU ismeretek 4 2

3 Mi az OECD? Elődje a 20 tagállamú OEEC 1961 OECD megalakulása (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 1996 MAGYARORSZÁG is tag lett MA: 30 tagállam alkotja Székhelye: Párizs Fő cél: elősegíteni a tagországok gazdasági növekedését magas foglalkoztatási szintjét pénzügyi stabilitást Több mint 200 szakbizottság és munkacsoport EU ismeretek 5 EU ismeretek 6 3

4 BENELUX SZERZŐDÉS Benelux Unió megalapítása 1947-ben írták alá, 1948-ban lépett életbe még a II. vh alatt határozták el gazdasági és vámunió tagjai: Hollandia, Belgium, Luxemburg sokan az EU előfutáraként tekintik a tagok együttesen képviselik érdekeiket EU ismeretek 7 BRÜSSZELI SZERZŐDÉS 1948, Brüsszel Aláírói: Benelux államok, Franciaország, Egyesült Királyság. Az első, védelmi célú szerződés a II. vh után. E téren a NATO előfutárának tekinthető. Gazdasági, szociális és kulturális céljai nem valósultak meg. Fő célja a védelmi cél, mely a NATO életre hívásával jelentéktelenné vált. EU ismeretek 8 4

5 NATO Washington európai ország + USA, Kanada ma: 26 tagállam (1999 Magyarország) induló cél: katonai védelem a tagállamoknak a Szovjetunióval szemben ma: válságkezelés, békefenntartás, egységes eu-i biztonságpolitika megteremtése EU ismeretek 9 LONDONI SZERZŐDÉS Az EURÓPA TANÁCSot megalapító szerződés Londonban 10 tagállam írta alá ma már 46 tagállam (1990-tól Magyarország is tag) regionális kormányközi szervezet fő célkitűzései: a pluralista demokrácia, emberi jogok és a jogállamiság védelme, eu-i kulturális identitás támogatása és fejlesztése a társadalmi problémák kezelése székhelye: Strassburg Kb. 200 egyezmény (Emberi Jogok Európai Egyezménye) Emberi Jogok Európai Bírósága EU ismeretek 10 5

6 EU ismeretek 11 ESZAK Schumann-terv Párizs, 1951 tagjai: Benelux államok, Németországi Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország. EU ismeretek 12 6

7 EU ismeretek 13 ESZAK Schumann-terv Párizs, 1951 tagjai: Benelux államok, NSZK, Franciao, Olaszo. vámunió: a szén, acél, koksz és ócskavas termékekre a mennyiségi korlátozások és kereskedelmi megszorítások eltörlése tartama: 50 év intézményei: Főhatóság, Tanács, Montánunió Bírósága, Közgyűlés EU ismeretek 14 7

8 RÓMAI SZERZŐDÉS 1955 Messinai találkozó 1956 Spaak jelentés 1957 Európai Gazdasági Közösség (EGK) EU ismeretek 15 RÓMAI SZERZŐDÉS keretszerződés alapító tagok: Benelux államok, NSZK, Franciao, Olaszo január 1-től lépett hatályba alapelvek: a tagállamok egyenlők, nincs nemzeti alapon történő megkülönböztetés, a döntéshozatal egyenrangú elven folyt EU ismeretek 16 8

9 EGK TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI vámok, mennyiségi korlátozások eltörlése 12 év alatt az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása egységes külső vámok, közös kereskedelem-, mezőgazdasági és közlekedéspolitika, közös versenypolitika kialakítása jogszabályok közelítése Európai Szociális Alap és az Európai Beruházási Bank létrehozása. EU ismeretek 17 EURATOM EURÓPAI ATOMENERGIA KÖZÖSSÉG Cél: az atomenergia békés felhasználása ill. ennek ellenőrzése 50 évre szól EU ismeretek 18 9

10 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE I EFTA 1962 közös mezőgazdasági politika (CAP) bevezetése 1965 Üres székek taktikája 1965 Egyesítő szerződés 1966 Luxemburgi kompromisszum 1968 létrejön a vámunió és a közös külső vámtarifa 1973 Kilencek Európája EU ismeretek 19 EU ismeretek 20 10

11 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE I EFTA 1962 közös mezőgazdasági politika (CAP) bevezetése 1965 Üres székek taktikája 1965 Egyesítő szerződés 1966 Luxemburgi kompromisszum 1968 létrejön a vámunió és a közös külső vámtarifa 1973 Kilencek Európája 1975 Regionális Fejlesztési Alap 1979 Európai Pénzügyi Rendszer 1979 parlamenti választások 1981 Tizek Európája EU ismeretek 21 EU ismeretek 22 11

12 1985 Doogers jelentés intézményi továbbfejlesztés Cocfield-Delors Fehér könyve belső piaci kiteljesítéséről Schengeni Egyezmény - belső határok átalkulnak 1986 Tizenkettek Európája EU ismeretek 23 EU ismeretek 24 12

13 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Doogers jelentés, Cocfield-Delors Fehér könyve, Schengeni Egyezmény 1986 Tizenkettek Európája Egységes Európai Okmány Egységes belső piac Környezetvédelmi és műszaki fejlesztési közös politika 1992 Európai Uniós Szerződés EU ismeretek 25 MAASTRICHTI SZERZŐDÉS 1992, Maastricht az EGK helyére az EU lép az Unió három pillére közösségi pillér Uniós állampolgárság Európai Ombudsman Gazdasági és Pénzügyi Unió megteremtése konvergencia-kritériumok Európai Központi Bank Számvevőszék, mint fő szerv szubszidiaritás elve közös kül- és biztonságpolitika igazságügyi és belügyi együttműködés EU ismeretek 26 13

14 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája EU ismeretek 27 EU ismeretek 28 14

15 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája hatályba lép a Schengeni Megállapodás EU ismeretek 29 EU ismeretek 30 15

16 EU ismeretek 31 Forrás: INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája hatályba lép a Schengeni Megállapodás 1997 Amszerdami Szerződés EU ismeretek 32 16

17 AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS 1997, Amszertdam a módosítás célja előtérbe kerülnek az állampolgári és a munkavállalási jogok belső piaci korlátok végleges felszámolása hatáskör-bővítés (nemzetközi és külügyek) hatékonyságnövelés az intézményi rendszerben új alapelv: nyilvánosság elve EU ismeretek 33 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája hatályba lép a Schengeni Megállapodás 1997 Amszerdami Szerződés 1998 csatlakozási tárgyalások 1998 Európai Központi Bank felállítása 1999 az euró bevezetése 2000 Lisszaboni Stratégia 2001 Nizzai Szerződés EU ismeretek 34 17

18 NIZZAI SZERZŐDÉS 2001, Nizza elmaradt célkitűzések megvalósítása, EU keleti bővítésének elősegítése a döntéshozatali rendszer átalakítása, szorosabb együttműködés lehetőségeinek könnyítése EU ismeretek 35 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája 1997 Amszerdami Szerződés 1998-tól csatlakozási tárgyalások 1998 Európai Központi Bank felállítása 1999 az euró bevezetése 2000 Lisszaboni Stratégia 2001 Nizzai Szerződés 2002 forgalomba kerülnek az euro-bankjegyek és érmék 2003 Alkotmányszerződés tervezet 2004 Huszonötök Európája EU ismeretek 36 18

19 EU ismeretek 37 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája 1997 Amszerdami Szerződés 1998-tól csatlakozási tárgyalások 1998 Európai Központi Bank felállítása 1999 az euró bevezetése 2000 Lisszaboni Stratégia 2001 Nizzai Szerződés 2002 forgalomba kerülnek az euro-bankjegyek és érmék 2003 Alkotmányszerződés tervezet 2004 Huszonötök Európája EU ismeretek 38 19

20 2007-től napjainkig 2007 jan tagállam EU ismeretek 39 EU ismeretek 40 20

21 2007-től napjainkig 2007 jan tagállam dec. LISSZABONI SZERZŐDÉS EU ismeretek 41 LISSZABONI SZERZŐDÉS június Az Európai Tanács csúcstalálkozója Brüsszelben; mandátum a Kormányközi Konferenciára július 23. Kormányközi Konferencia Lisszabonban az új szerződés szövegéről szeptember 7-8. Az EU külügyminiszereinek értekezlete a szerződésről október A Tanács csúcstalálkozója Lisszabonban; végső megállapodás a reformszerződés szövegéről december 13. Ünnepélyes aláírás Lisszabonban január 1. Az életbe lépés eredetileg tervezett időpontja december 1. A lisszaboni szerződés életbe lépése EU ismeretek 42 21

22 CÉL HATÉKONYABB MŰKÖDÉST LEHETŐVÉ TENNI, S EZZEL JOBBAN FELELNI A VÁLTOZÓ VILÁG KIHÍVÁSAIRA KINYILVÁNÍTOTT CÉLJA VOLT: lezárják az Amszterdami szerződéssel és a Nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését (a szerződés preambuluma) EU ismeretek 43 Módosítja az EK és az EU szerződést, de nem lép azok helyébe 2 fő részből áll: A EU-ról szóló szerződést (Maastricht-i szerződés) módosítja Az EGK szerződést (Római szerződést) módosítja és átnevezi: EU működéséről szóló szerződés Megszüntette a három pilléres rendszert EU ismeretek 44 22

23 MI AZ ÚJDONSÁG A SZERZŐDÉSBEN? AZ EU MŰKÖDÉSÉNEK HÁROM FŐ ALAPELVÉT ERŐSÍTI: DEMOKRATIKUS EGYENLŐSÉG MINDEN EU INTÉZMÉNYNEK EGYENLŐ FIGYELEMET KELL FORDÍTANIUK AZ ÁLLAMPOLGÁRAIRA KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA KITERJESZTI AZ EP HATÁSKÖRÉT, A NEMZETI PARLAMENTEKNEK NAGYOBB SZEREPÜK LESZ RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA ÚJ MECHANIZMUSOK A POLGÁROK ÉS AZ EU INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓBAN EU ismeretek 45 DEMOKRATIKUSABB, ÁTLÁTHATÓBB EU AZ EP ÉS A NEMZETI PARLAMENTEK SZEREPE MEGERŐSÖDIK AZ EP A DÖNTÉSEK TÖBBSÉGÉBEN EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁSBAN VESZ RÉSZT A NEMZETI PARLAMENTEK BELETEKINTHETNEK AZ EP MUNKÁJÁBA EGYMILLIÓ ÁLLAMPOLGÁR ALÁÍRÁSÁVAL A CIVIL TÁRSADALOM IS TEHET KEZDEMÉNYEZÉST SZAKPOLITIKAI ELŐRETERJESZTÉSEKRE PONTOSAN BEHATÁROLJA AZ EGYES INTÉZMÉNYEK HATÁSKÖREIT A TAGOK KILÉPHETNEK AZ EU-BÓL ELŐSZÖR MONDJA KI EU ismeretek 46 23

24 HATÉKONYABB EU ÁTALAKÍTJA A TANÁCS DÖNTÉHOZATALI ELJÁRÁSÁT (MINŐSÍTETT TÖBBSÉGNÉL 2014-TŐL) SZILÁRDABB, DEMOKRATIKUSABB, INTÉZMÉNYEKET HOZ LÉTRE, ÚJ SZABÁLYOKKAL A POLGÁROK MINDENNAPJAIT ÉRINTŐ TERÜLETEN HATHATÓSABBAN TUD FELLÉPNI EU ismeretek 47 ELŐSEGÍTI AZ UNIÓS ÉRTÉKEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁT BEEMELI AZ ELSŐDLEGES EURÓPAI JOGBA ÚJ SZOLIDALITÁSI MECHANIZMUSOKAT TESZ LEHETŐVÉ GLOBÁLIS SZEREPLŐKÉNT HATÉKONYABB LEHET AZ EU EU ismeretek 48 24

25 2007-től napjainkig 2007 jan tagállam dec. LISSZABONI SZERZŐDÉS dec. 20. Schengeni határok kibővülése EU ismeretek 49 SCHENGENI HATÁROK 2008 EU ismeretek 50 25

26 2007-től napjainkig 2007 jan tagállam dec. LISSZABONI SZERZŐDÉS dec. 20. Schengeni határok kibővülése 2009 életbe lép a Lisszaboni Szerződés júl tagállam (Horváto.) június Brexit szavazás. EU ismeretek 51 A TAGSÁG KRITÉRIUMAI DEMOKRÁCIA, TÖRVÉNYESSÉG, AZ EMBERI ÉS KISEBBSÉGI JOGOKAT GARANTÁLÓ INTÉZMÉNYEK STABILITÁSA MŰKÖDŐKÉPES, S AZ UNIÓRA JELLEMZŐ ÉLES VERSENY ÉS A PIACI SZEREPLŐK NYOMÁSÁT ÁLLNI KÉPES PIACGAZDASÁG A TAGSÁGGAL EGYÜTTJÁRÓ KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE, A GAZDASÁGI ÉS A MONETÁRIS UNIÓ CÉLJAINAK ELFOGADÁSA AZ EU INTÉZMÉNYI ÉS JOGRENDSZERÉNEK TELJES ELFOGADÁSA EU ismeretek 52 26

27 A JÖVŐ? TAGJELÖLT ORSZÁGOK: ALBÁNIA MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG MONTENEGRÓ SZERBIA TÖRÖKORSZÁG POTENCIÁLIS TAGJELÖLTEK: KOSZOVÓ, BOSZNIA-HERCEGOVINA EU ismeretek 53 Köszönöm a figyelmet! 27