BNGTUB1K251 Európai Uniós ismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BNGTUB1K251 Európai Uniós ismeretek"

Átírás

1 BNGTUB1K251 Európai Uniós ismeretek BNGTUB1K251 Európai Uniós ismeretek Előadó: dr. Lukács Gábor, adjunktus Elérhetőség: 30/ Követelmények: PE TVSZ. 2 zárthelyi. Kollokvium. Tananyag: Tanszék honlapjáról letölthető. HEFOP-os jegyzet, jelentősen átdolgozva. HEFOP P /1.0 AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK Szerzők: Fehér István - Katonáné Kovács Judit - Szűcs István Lektor: Szabó Gábor DE ATC AVK 2006

2 1. Az Európai Unió története INTEGRÁCIÓ A szervezett nemzetközi keretek között megvalósuló integráció legfontosabb sajátossága, hogy szuverén államok vagy nemzetgazdaságok önkéntes, komplex, gazdasági és politikai összefonódásaként jön létre. Az önkéntesség hangsúlyozása azért fontos, mert az integráció az adott nemzet, illetve nemzetgazdaság részleges feloldódásához, bizonyos mértékig azonosságának, identitásának elvesztéséhez vezet. INTEGRÁCIÓS FORMÁK ÉS JELLEMZŐIK Szabadkereskedelmi terület: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívül állókkal szemben azonban minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat. Vámunió: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált (az árúk és szolgáltatások szabadon mozognak), de kívülállókkal szemben már közös külső vámokat alkalmaznak és közös kereskedelempolitikát folytatnak. Közös Piac: a vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és szolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényezők ( a tőke és a munkaerő áramlást is liberalizálják.

3 Egységes (belső piac): a közös piacnak olyan tovább fejlesztett változata ahol a vámokon és mennyiségi korlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó, nem vámjellegű (fizikai, pénzügyi, technikai) korlátokat is felszámolják. Gazdasági unió: a közös piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, a mi a nemzeti gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végcélként pedig azok közösségi szintű egyesítését jelenti; a gazdasági unió fontos eleme a közös valuta. Politikai unió: a kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre; e folyamat fontos eleme a közös külpolitika kialakítása és a bel- és igazságügyek közös szintre emelése. AZ INTEGRÁCIÓS FORMÁK JELLEMZŐI INTEGRÁCIÓ TÍPUSA Vámok, mennyiségi korlátok leépítése Külső fellépés Áru, szolgáltatás szabad áramlása Tőke, munkaerő szabad áramlása Nem vámjellegű korlátok leépítése Gazdaság politikák integrációja Közhatalom átvitele közösségi szintre Szabadkereskedelmi társulás Vámunió Közös piac Egységes piac Gazdasági unió Politikai unió AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE Az európai integrációs folyamat csak Európa történetének kereteibe illesztve érthető meg. A kontinens fejlődése ezer szállal kötődik a világ más területeinek sorsához, bár a vizsgált időszakban Európa inkább tárgya, semmint alanya a világpolitika alakulásának, s a vasfüggöny leomlása óta a korábban egyértelműen kívülről meghatározott európai politika új belső logika szerint kezdett működni. A kommunizmus összeomlása óta ismét érvényesül a történeti földrajz, megszüntetve olyan anomáliákat, mint például egy balkáni ország nyugat-európainak, míg egy középeurópai kelet-európainak minősülését.

4 A II. Világháború után az európai gazdaságot a romokból kellett újjáépíteni Az európai és nemzeti intézményrendszerek felülvizsgálatra szorultak, mivel erős volt az a meggyőződés, hogy azok is hozzájárultak a második világháború kirobbanásához. Az eredmény sok helyütt új politikai kurzusok, új politikai erők térhódítása volt (kereszténydemokrácia) mind a győztes, mind a vesztes államokban. Új nemzetközi rend épült ki, létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), s ami Európa szempontjából a legfontosabb: az Egyesült Államok és a Szovjetunió a kontinens domináns hatalmává vált. Európa nyugati fele a gazdasági túlsúly és a nukleáris fegyverek monopóliumával rendelkező Egyesült Államok védőernyője alá, keleti fele pedig a Szovjetunió érdekszférájába került. Az Európa sorsát meghatározó döntések ezután évtizedekig Európa feje fölött születtek. AZ EURÓPAI GONDOLAT Winston Churchill zürichi beszéde (1946) Európai Egyesült Államok Jean Monnet (francia) Paul Henri Spaak (belga) Konrad Adenauer (német) Alcide de Gasperi (olasz)

5 AZ EURÓPAI GONDOLAT Föderalisták, unionisták Európa Tanács (1949): emberi jogok és a demokrácia védelme Franciaország, Nagy-Britannia, Benelux, Svédország, Norvégia, Dánia, Olaszország, Írország Emberi Jogok Európai Konvenciója (1950) Magyarország (1990) GATT (1947): 23 állam Truman-doktrína: European Recovery Program: Marshallsegély ( ) Organization for Economic Co-operation and Development (OECD1960) Az integráció motívumai több forrásból táplálkoztak: Az ellenállási mozgalmak tervezeteinek középpontjában érthetően olyan elképzelések álltak, amelyek képesek egy újabb háború kitörését megakadályozni. Az emigráns kormányok (belga, holland, norvég) londoni képviselői szinte természetesnek vették Nagy-Britannia háború utáni vezető szerepét, s a brit külügyminisztériumban visszatérő gondolat volt, hogy a háború után létrehozandó nyugati blokk nemcsak Németországot lesz képes ellenőrzés alatt tartani, de Nagy-Britanniát is segíteni fogja nagyhatalmi pozíciójának megőrzésében. A britek elsősorban katonai szövetségben gondolkodtak, míg mások, például a belga Paul Henri Spaak, inkább gazdasági együttműködést szorgalmaztak. Sorban fogalmazódtak meg a javaslatok a Benelux vámunióról, s a De Gaulle vezette Szabad Franciaországban is a háború utáni európai együttműködés lehetőségeit taglalták. Minden javaslat dacára 1945-ben Európa a korábbi útra látszott visszatérni. A győztes nagyhatalmak diktálták a béke feltételeit, mely az ENSZ égisze alatt látszott megvalósulni. Az európai béke és együttműködés szempontjából kulcs-országnak tekinthető Nagy-Britannia és Franciaország érdekei nyíltan ütköztek mind a Közel- Kelet, mind pedig a Németországgal aláírandó békefeltételek kérdésében és a közeledésre az 1947-es dunkerque-i egyezményig kellett várni. Alapvetően Európa-centrikus szemlélettel született meg az Egyesült Államok első katonapolitikai koncepciója, feltartóztatási doktrínája is, melynek keretében Olaszországban és Franciaországban támogatta a polgári pártokat, a délkelet-európai térséget átvette a britektől (Truman-doktrína), s ugyanezen logika alapján ösztönözték Washingtonból a nyugat-európaiakat regionális védelmi struktúra kiépítésére. Marshall terv-13,6 milliárd dollár-politikai-gazdasági-katonai integráció elősegítése MONTÁNUNIÓ Jean Monnet, Konrad Adenauer, Robert Schuman: Schuman-terv május 9. A HATOK: Párizsi Szerződés: április 18. A ratifikálási eljárások után az egyezmény július 25-én lépett hatályba. A Montánunió első elnöke Jean Monnet lett. A Montánunió alapokmánya előírta, hogy a tagállamok töröljék el az egymás közötti forgalomban a szénre, a kokszra, a vasra és az ócskavasra vonatkozó behozatali és kiviteli vámokat, mennyiségi korlátozásokat, a termelők, vásárlók, illetve fogyasztók közötti megkülönböztető rendszabályokat, különösen az árak, a szállítási feltételek és a fuvardíjak tekintetében. A Főhatóságnak a nemzeti kormányokra kötelező döntései alapjaiban érintették a részt vevő országok termelését, és végeredményben sikeressé tették a Montánunió egész tevékenységét ra a kereskedelmi megszorítások eltűntek a hat tagállam forgalmából, és a tagállamok közötti acélforgalom 157%-kal, az acéltermelés pedig 65%-kal nőtt.

6 European Coal and Steel Community BEYEN-TERV Az integráció előrelendítésében a stafétabotot a Benelux államok vették át a franciáktól ben a Montánunión belül dolgozták ki az ún. Beyen-tervet, amelynek során abból indultak ki, hogy ha politikai unió belátható időn belül nem is lehetséges, mégis mód nyílhat a gazdasági összefogásra, amely hosszú távon valószínűleg ismét megnyitja az utat a politikai integráció felé is. RÓMAI SZERZŐDÉS március 25.-én: Benelux, Franciaország, NSZK, Olaszország Európai Gazdasági Közösség: EEC Elősegítette: 1956-os szovjet intervenció Magyarországon Béke! Az egységes piac alapját jelentő négy szabadság a Római Szerződés szerint: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke mozgásának szabadsága.

7 Római Szerződés: - az EGK feladata a közös piac megteremtésével, valamint a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével az egész közösségben a gazdasági tevékenység harmonikus fejlődésének előmozdítása, fokozott és kiegyensúlyozott bővítése, stabilitásának fokozása, az életszínvonal gyors ütemű emelése, valamint a Közösséghez tartozó országok szorosabb kapcsolatainak kiépítése (2. cikkely) RÓMAI SZERZŐDÉS: A KÖZÖSSÉG TEVÉKENYSÉGE Tagállamok között vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése Közös külső vámtarifa Személyek, szolgáltatások és tőke szabad forgalma Közös politika a mezőgazdaságban Közös politika a közlekedésben Szabad verseny megóvása Tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálása Jogszabály-egyeztetés Európai Szociális Alap: dolgozók munkavállalási lehetőségeinek javítása Európai Beruházási Bank: gazdasági növekedés előremozdítása érdekében Társulás a tengerentúli országokkal: kereskedelem (3. cikkely) RÓMAI SZERZŐDÉS: AMI KIMARADT Agrárpolitika külön Regionális, energia, iparpolitika: túl erős nemzeti érdekek Monetáris politika laza: francia szuverenitás, német félelmek Két elv között az intézményrendszer: Bizottság: szupranacionális (nemzetek feletti) Tanács: internacionális (kormányok közötti)

8 A HATOK KÖZÖSSÉGE ( ) Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom A Római Szerződés január 1-jei életbelépésével tehát a Montánunió mellé felsorakozott az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom is, amelyek ugyanazt a hat államot fogták össze. Európai Atomenergia Közösség, EURATOM: Atomenergia békés felhasználása, napjainkban főleg K+F tevékenységek támogatása Az EGK és az Euratom sokkal kevésbé volt szupranacionális jellegű, mint a Montánunió, s szervezeti felépítésük (Miniszteri Tanács, Bizottság, Európa Parlament, Bíróság), valamint a szerződésben lefektetett működésük a tagállamok kormányára hagyta az egyre szorosabb unió felé haladás döntéseit. Az alapvető cél először is egy vámunió létrehozása volt, szabad és egyenlő versennyel a hat tagállam között, s egy közös külső tarifarendszerrel a kívülállókkal szemben. Európai Közösség Születési évszám: ig gyors gazdasági növekedés 1980-as évekig tagállamok számának bővülése 1990-es évekig integráció mélyítése 1990-es években szocialista rendszer felbomlása 1995 után intézményi reform szükségessége Dinamikus fejlődés: Vámunió: 12 éves átmeneti idő 10 év alatt kész: 1968 Külső vámok: számtani átlag 5% GDP növekedés munkaerő: főleg Olaszországban Integrációs feszültségek: Fouchet de Gaulle 1958-tól, nemzeti gondolkodás Fouchet-terv: Párizsi Bizottság külügy, védelem, kultúra integráció pártolók miatt megbukott Integrációs feszültségek: Agrárpolitika Hallstein-terv: KAP csak közösségi bevételekből független lenne a tagállami befizetésektől EP jogkörének kiterjesztése kell de Gaulle miatt bukott

9 Integrációs feszültségek: Többségi Elv 1966-tól döntéshozatalban többségi elv Római Szerződés szerint de Gaulle: üres székek politikája a Tanácsban Integrációs feszültségek: Luxemburgi Kompromisszum Hallstein terv elnapolva KAP reform elnapolva EP jogkörének kérdése elnapolva döntéshozatal: nagyon fontos érdek : egyhangú VÉTÓJOG Egyesülési Szerződés (Merger Treaty): 1965, a három Közösség szervei egyesültek Parlament itt még: Gyűlés (Assembly) AZ EU ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EFTA, 1960, angol bábáskodás tagok: UK, A, DK, P, S, CH ipari vámmentesség nem elég: UK 1961: csatlakozási szándék (EGK) csatlakozni akar még: Dánia, Írország, Norvégia 1963: de Gaulle vétó UK ellen 1967 UK újra próbálkozik, de Gaulle nem enged de Gaulle lemond 1969: Pompidou német gazdaság erősödik UK kell ellensúlynak 1969 Hágai csúcs: UK, Írország, Dánia, Norvégia csatlakozását bejelenti 1972 szerződés aláírás, 1973-tól bővül az EU: Ír., UK, DK UK: KAP kérdése a legnagyobb NYUGAT-NÉMETORSZÁG HELYE AZ INTEGRÁCIÓBAN A nyugatnémetek gazdasági beilleszkedésének folyamata csak felerősítette a németekkel elmaradt békeszerződés hiányából fakadó zavarokat. Ezen téren a nézeteltérések még jelentősebbnek bizonyultak. Az amerikaiak az NSZK 1949-es megalakulásától kezdve sürgették a nyugatnémetek helyzetének rendezését, s ezen belül azt is, hogy a nyugatnémetek járuljanak hozzá saját biztonságuk megteremtéséhez. Az újrafelfegyverzés javaslata azonban heves ellenállásba ütközött mind francia, mind pedig angol részről nyarán kitört a Koreai Háború: a kommunista Észak-Korea szovjet és kínai támogatással kísérelte meg az ország egyesítését. A háború fordulatot hozott az amerikai külpolitikában és Nyugat-Európában is. Nem abban az értelemben gyorsította meg a Német Kérdés rendezését, hogy érdemben szükség lett volna a nyugatnémet nehézipar termékeire (az amerikai hadiipar végül is érintetlen volt), hanem azáltal, hogy Nyugat-Európa fővárosaiban általánossá vált a meggyőződés, hogy a koreai háború csak főpróba az Európában kettészakított ország, Németország kommunista alapú egyesítéséhez.

10 Gazdasági válság és integráció: Külpolitika 1967 háború a Közel-Keleten Davignon jelentés: 1973: külpolitikai konzultációs eljárás Végül bekerült a SEA-ba 1970-től külügyminiszterek tanácsa: Európai Politikai Együttműködés Gazdasági válság és integráció: Pénzügy Monetaristák: F, B, Lux.: pénzügyi együttműködés ökonomisták: NSZK, Hollandia, I: gazdaságpolitikai koordináció Werner terv: 1970: gazdasági és pénzügyi unió, gazdaságpolitika harmonizálás, jegybankok rendszere, központi monetáris döntések, EP jogkör növelés, közös valuta A terv a gazdasági válság miatt megbukott TINDEMANS-JELENTÉS Párizsi Csúcs 1974: Állam és kormányfők és a külügyminiszterek tanácsának intézményesítése Közvetlen választások az EP-ben Tindemans megbízása a jelentés elkészítésére: EU 1976-ra elkészült Közös külpolitika: EU-USA, biztonság, válságkezelés a la carte Európa : kétsebességes Európa: nem minden állam ér el minden fázist egyszerre Személyek teljes mozgási szabadsága: diplomák Kormányközi szervezeteket preferálja a szupranacionálissal szemben Válság miatt megbukott utóhatás: EMS, ECU A KILENCEK ( ) AZ EK MEGERŐSÖDÉSE A brit, a dán és az ír csatlakozás január 1-jétől az EK lakosságának lélekszámát mintegy 60 millió fővel növelte, s így az elérte a 250 millió főt. A kibővült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem 1/5-ét, s ez - az 1950-es és 1960-as évekhez képest - megváltoztatta Európa gazdaság-politikai súlyát a világban. Az elmozdulás jelentősége jól lemérhető az amerikaiak álláspontjának megváltozásán, akik a második világháború utáni helyzettől eltérően immár inkább fenntartásokkal fogadták az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól.

11 DÉLI KIBŐVÜLÉS ( ) Katonai diktatúrák: Görögország, Portugália, Spanyolország Csatlakozási kérelmek: 1975 Go., 1977 Sp. és Portugália Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk időszakában az EK tagállamokhoz képest szegény gazdaságuk fejletlenebb, iparuk gyengébb, politikai struktúrájuk pedig törékeny volt. A görög katonai junta közötti uralma gazdaságilag is visszavetette az országot, ezért nyilvánvaló, hogy az 1979-ben aláírt csatlakozási szerződésnek nem kis részben politikai stabilizációs funkciója is volt Görögország belépett 1986 Portugália és Spanyolország belépett A déli kibővülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. Integrált Mediterrán Program: Regionális Politika AZ INTEGRÁCIÓ FEJLESZTÉSE EP közvetlen képviselőválasztás 1979 Spinelli (olasz): Krokodil Klub intézményi reformjavaslat: EP jogkör bővítés Tanács: többségi szavazás gazdasági unió külpolitika EP elfogadja a Draft Treaty-t, de a kormányok nem DOOGE BIZOTTSÁG 1984 kezdték, 1985 Milánói Csúcson jelentés egészségügy, igazságszolgáltatás, terrorizmus EURÉKA fejlesztési program Fehér Könyv a belső piacról GAZDASÁGI HÁTTÉR olajárrobbanás kereslet telítődött bérköltségek magasak válság: stagfláció: infláció és gazdasági csökkenés + magas munkanélküliség vállalatok transznacionálisak 1983-tól fellendülés Dél-kelet Ázsia gazdasági erősödése: új versenytárs!!! EK rugalmatlan! megoldás: FEHÉR KÖNYV

12 FEHÉR KÖNYV egységes belső piac kell akadályok: fizikai, pénzügyi, technikai fizikai: határellenőrzések: bürokratizmus és várakozás (8-9 milliárd ECU) személyek: diplomák elismerése végleges megoldás: Schengeni megállapodás 1994 pénzügyi: közvetett adók: nemzeti rendszerek 1991: egységesítés: VAT, min. 15% technikai: szabványok kölcsönös elismerése hitel és tőkepiac liberalizálás közbeszerzések európai szinten (GDP 7-10 %) EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY: 1987 (SEA) EGK + Európai Politikai Együttműködés közös terve az Európai Unió Közös külpolitika Többségi szavazási kérdések kiterjedtek Teljesen egységes belső piac Monetáris unió szándéka Az Okmány egyetlen dokumentumba foglalva hajtotta végre a Közösségeket alapító szerződések revízióját, és ugyanakkor kiterjesztette az EK hatáskörét: Környezetvédelem; műszaki együttműködés, innováció és K+F; regionalitás. MAASTRICHTI SZERZŐDÉS Szerződés az Európai Unióról fordulóján új politikai helyzet Kelet-Európában regionális és szociális alapok kibővítése három pillér: 1. Három Közösség 2. Közös kül- és biztonságpolitika 3. Igazság- és belügyi politika

13 Európai Közösség elmélyítése E U R Ó P A I U N I Ó ELSŐ PILLÉR MÁSODIK PILLÉR HARMADIK PILLÉR Közös kül- és biztonságpolitika kialakítása Közös igazságszolgáltatás és belügyek az eddig működő három közösség továbbvitele uniós állampolgárság bevezetése gazdasági és pénzügyi unió környezetvédelem vidékfejlesztés közös külpolitika közös védelmi politika alkalmazása együttműködés, közös akciók emberi jogok külső segélyezés biztonsági kérdések menedék politika a tagállamok külső határainak átlépését irányító közös szabályok bevándorlási politika igazságügyi együttműködés Római Szerződés Egységes Európai Okmány Maastrichti Szerződés Közös döntéshozatal - Európai Központi Bank létesítése Forrás: Horváth, 2003 AZ EURÓPAI UNIÓS SZERZŐDÉS ( ) A MAASTRICHT-I CSÚCSTALÁLKOZÓ Az december 11-i, Maastrichtban tartott csúcstalálkozó fontosabb pontjai a következők voltak: az Európai Közösségek elnevezése helyére Európai Unió lép, a gazdasági integráció megvalósítása érdekében legkésőbb 1999-ig közös európai valutát vezetnek be, s létrehozzák az ehhez szükséges intézményeket is, az Európai Uniónak közös kül- és biztonságpolitikája lesz, amelynek irányairól ugyan továbbra is egyhangúlag határoznak, de bizonyos kérdésekben többségi döntés is lesz, az Európa Parlament jogköre valamelyest szélesedik, mindenekelőtt a tudomány, a kultúra az egészségügy terén, az Európai Unió tagállamai közös vízumpolitikát fejlesztenek ki, habár a bevándorlás és a menekültügy továbbra is a nemzeti kormányok közötti tárgyalások témája marad. szubszidiaritás 1. PILLÉR Pénzügyi unió menetrendje Közös valuta 1999 Szociálpolitika kiegészül ifjúság és oktatáspolitikával Kultúra, és egészségügy önálló fejezet Transzeurópai Hálózatok Kohéziós Alap EP jogköre bővül

14 2. ÉS 3. PILLÉR 2. pillér: 1954 óta létező Nyugat Európai Unió szervezetében NATO-val együttműködés 3. pillér: rendőrségi ügyek bevándorlási kérdések Dánia és UK külön megállapodás az EMS-ről GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ (GMU) A Maastrichti Szerződés írta elő a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) végső céljául a közös valuta bevezetését. A Szerződés rendelkezett a pénzügyi unió intézményi feltételeiről, és határozott az európai jegybank - Európai Központi Bank - felállításáról. A Szerződés a GMU koncepcióját három szakaszban tervezte megvalósítani. ELSŐ SZAKASZ Fő célja a tőkeáramlás szabaddá tétele, a tagállami gazdaságpolitikák közötti harmonizációs lépések megtétele július 1-én vette kezdetét.

15 MÁSODIK SZAKASZ január 1-én kezdődött az újonnan létrehozott Európai Monetáris Intézettel (EMI)[1], az Európai Központi Bank előintézményének felállításával vége előtt a Miniszterek Tanácsa kormányfői szinten minősített többséggel döntött arról, hogy az országok eleget tettek-e a konvergencia kritériumoknak, hogy a harmadik szakaszba léphessenek. [1] Az ECU mögött intézményi háttérként az EMI állt, amelynek az EMR-ben részt vevő tagállamok arany- és dollárkészletük 20%-át voltak kötelesek átadni. HARMADIK SZAKASZ A harmadik szakasz megkezdésére január 1-jét fogadták el. Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság (akik nem kívántak részt venni) és Görögország kivételével (aki nem teljesítette a feltételeket, és csatlakozására 2001-ben került sor) minden tagállam megkezdhette a közös pénz bevezetését és az azzal kapcsolatos technikai és gyakorlati döntések meghozatalát. Jóllehet a közös valutát eredetileg ECU-nek nevezték el, az Európai Tanács 1995 decemberében az euro név mellett döntött. A harmadik szakasz az euró bevezetése mellett együtt járt még a Központi Bankok Európai Rendszere létrehozásával, mely az Európai Központi Bankból és a nemzeti bankok képviselőiből állt. GAZDASÁGI MONETÁRIS UNIÓ január 1-jével megkezdődött a nemzeti valuták euróra való lecserélése, ami január 1. és február 28. között az euró bankjegyek és érmék készpénzforgalomba lépésével fejeződött be. Az GMU-ban a konvergencia-kritériumok teljesítése, valamint különféle politikai megfontolások alapján egyenlőre 12 tagország vesz részt (az EU-15 közül nem szerepel az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország), de az GMU sikere esetén a többiek csatlakozása előbb-utóbb várhatóan bekövetkezik.

16 MAASTRICHTI KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK Árstabilitás: az infláció alacsony szinten tartása (a fogyasztói árszint emelkedése max. 1,5% ponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét), Kamatok konvergenciája: a kamatlábak változásának szinten tartása (a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát), Árfolyamok stabilitása: a nemzeti valutát az Európai Monetáris Rendszer (EMR) árfolyam-mechanizmusán belül az utóbbi két évben nem értékelik le, Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: a költségvetési deficit és az államadósság nem lépi túl az előre meghatározott értéket (költségvetési deficit a GDP 3%át, államadósság a GDP 60 %-át). A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE I. A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE II. Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Európai Központi Bank (EKB) 25 Nemzeti Központi Bank EKB döntéshozó szervei Kormányzótanács Igazgatóság Általános Tanács Központi Bankok Európai Rendszere (KBER): Június 1-jén hozták létre Európai Központi Bank (EKB) és 25 Nemzeti Központi Bank alkotja Cél: A közös monetáris politika megvalósítása, az árstabilitás megőrzése, valutatartalékok kezelése. Vezetői: Kormányzótanács Igazgatóság Általános Tanács átmeneti feladatok ellátása Fiskális és Jövedelemi politika nemzeti hatáskör.

17 A KÖZÖS MONETÁRIS POLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI Pénzügyi következmények: - közös pénzügypolitika - közös pénz (euró) - azonos kamatlábak Gazdasági következmények: - külkereskedelem => belkereskedelem Politikai következmények: - közös monetáris politika => szuverenitás egy részének feladása A MONETÁRIS UNIÓ ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A közös pénz előnyei: - árfolyam-bizonytalanság megszűnik; - az átváltáshoz kötődő (tranzakciós) költségek eltűnése. A közös pénz hátrányai: - nemzeti szuverenitás egy részének feladása közös pénz hiányában az eurózóna monetáris politikája az USA monetáris politikáját követné; - a nemzeti monetáris politika megszűnésével az ország elveszíti a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszközét hasonló gazdasági struktúra. AZ EURÓ, MINT FIZETŐESZKÖZ Nem vezetik be: Nagy-Britannia Kimaradási jogával élt. Dánia Népszavazáson elvétettek a bevezetést. Svédország Konvergencia-kritériumokat nem teljesítette.

18 AZ EURÓPAI UNIÓS SZERZŐDÉS Az Európai Uniós Szerződést (EUSZ - Treaty on European Union) végül február 7-én írták alá. A bonyolult kompromisszumok árán és hosszú alkudozások után megszületett dokumentum terméke az integráció, a közös pénzügyi és védelmi politika hívei, valamint az integrációs folyamatot lassítani kívánó tagállamok között. Dánia 1992-ben elutasította, 1993-ban jóváhagyta. AZ UNIÓ MAASTRICHT UTÁN Az 1993-as év immár az egységes közösségi piac első éve volt. Az első száz nap gyorsmérlegének május 5-i megjelenését nagy várakozás előzte meg. A jelentésből kiderült, hogy a tagállamok alapvetően végrehajtották, illetve életbe léptették a Fehér Könyv által javasolt jogszabály-változásokat, és így fő feladattá magának az egységes piacnak a hatékony működése vált. A belső vitáknak megfelelően a legkényesebb két terület a közös pénz létrehozásával kapcsolatos kérdések és a vasfüggöny leomlása után felerősödött migrációs nyomás miatt halasztódó és a közösségi állampolgárok szabad mozgását eredményező megállapodás életbeléptetése bizonyult. A SCHENGENI EGYEZMÉNY 1985-ben a Benelux államok, Franciaország és az NSZK megállapodást írt alá a közös határok ellenőrzésének fokozatos megszüntetéséről. Számos késedelmet követően 1995-ben lépett hatályba az eredeti 5 aláíró tagállamban, Portugáliában és Spanyolországban. Ausztria, Görögország és Olaszország 1997 végétől alkalmazza az egyezményt, melyhez Dánia, Svédország és Finnország is csatlakozott. A személyek teljesen szabad mozgása azonban csak részlegesen valósult meg, hiszen a tagállamok nem fejezték be vízumrendszereik összehangolását, és nem építették ki a külső határokat összekötő egységes információs hálózatot, az ún. Schengeni Információs Rendszert, sőt magát a Schengeni Egyezményt sem írta alá valamennyi tagállam.

19 TOVÁBBI BŐVÜLÉS (TIZENÖTÖK) Csatlakozási kérelmek: Törökország 1987 Málta és Ciprus 1990 (Málta visszavonta 1996) Ausztria 1989 Svédország 1991 Finnország, Svájc, Norvégia ben belépett: Ausztria, Svédország és Finnország 15-ök AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS (ASZ) 1996-tól kormányközi konferencia a Maastrichti Szerződés következményeiről Aláírás 1997 Erősödik a közös külpolitika, belpolitika Az Unió kifelé irányuló cselekvési képességének megerősítése Új politika: foglalkoztatás Belső intézményi reformok, EP jogköre tovább terjed Alapjog: Uniós információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés Egy polgárközelibb unió NIZZAI REFORMKONFERENCIA 2000 vége Intézmények működése Bizottság új összetétele Tanácsban szavazatok újrasúlyozása EP létszáma Bővítési menetrend elfogadása differenciálás és egyéni elbírálás

20 A NIZZAI SZERZŐDÉS (NSZ) Az ASZ meg nem válaszolt, intézményrendszert érintő kérdéseire a Nizzai Szerződés (NSZ) adott választ. A 2001 februárjában aláírt szerződés február 1-én lépett hatályba. A NSZ célja az volt, hogy a meglévő hatáskörökkel kapcsolatos döntéseknél lehetővé tegye a gyorsabb döntéshozatalt, könnyítse a tagállamok megegyezését, hogy az EU hatékonyan tudjon működni a tagállamok nagyszámú növekedését követően is: A NSZ ezért egyrészt továbbvitte a még az Egységes Európai Okmánnyal megkezdett folyamatot, amely az Unió döntéshozatalában a többségi döntések további kiterjesztésére irányul az egyhangúsághoz kötött döntésekkel szemben. Másrészt módosította a tagállamok részvételét a döntéshozatalban oly módon, hogy jobban tükröződjenek a népességi súlyok a döntéshozó intézményekben. Meghatározta, hogy a majdan 27 tagú Unióban melyik országnak hány tagja, milyen súlya lesz. A NSZ vitathatatlan jelentősége az volt, hogy hatályba lépését követően lehetővé tette az EU keleti irányú bővítését. Az ezredfordulóra az EU integráció fejlődése, a folyamatban lévő elmélyülés és kibővülés alapján fordulóponthoz érkezett. Mind az EMU és vele az euró beindítása, mind a napirenden lévő keleti irányú kibővülés minőségi változásokat igényelt és hozott az integrációs folyamat alakulásában. Az EU az eddigi reformok és kibővülések eredményeként sokat változott, de ezek a folyamatok megmaradtak a közös piac típusú integráció és a Római Szerződés alapján. A változások jellege mennyiségi maradt, még ha azok volumenükben jelentősek is voltak ra megszülettek azok a döntések, amelyek az EMU 1999-ben kezdődő harmadik szakaszának a beindításához szükségesek január 1-jével megkezdődött a nemzeti valuták Euróra való lecserélése, ami január 1. és június 30. között fejeződött be a készpénzforgalomban az euró bankjegyek és érmék belépésével. Az EMU-ban a konvergencia-kritériumok teljesítése, valamint különféle politikai megfontolások alapján egyenlőre 11 tagország vesz részt, de az EMU sikere esetén a többiek csatlakozása előbb-utóbb valószínű. AGENDA 2000 Berlini Csúcs 1999 költségvetési és közös politika reform (KAP is) bővítés pénzügyi kerete érvényes legkorábbi csatlakozás: 2002

21 AZ EU KIBŐVÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI A kibővülések szintén minőségi változásokat hordozó reformokat igényelnek, - legyen szó intézményi vagy strukturális reformokról - gyakorlatilag ugyanabba az irányba mutatnak, mint az elmélyülés esetében. Az említett kibővülések ugyanakkor még végbe mehettek ezeknek a radikális reformoknak a következetes végig vitele nélkül. Az eredetileg 6 tagországra szabott intézményrendszer a végrehajtott változtatások alapján még működtethető 15 tagállammal, de el már nem biztos, hogy kellő hatékonysággal ben a 3 új tagállam csatlakozása nem jelentett a piaci versenyben lényeges változásokat, hiszen nem módosították nagyságrendben az EU méreteit, s a korábbi megállapodások alapján az 1970-es évek vége óta a kereskedelmet ezekkel az országokkal liberalizálták. Az Európai Gazdasági Térség keretében ezek az országok fokozatosan bekapcsolódtak az egységes belső piacba. Mint egészében, ha minimálisan is, de nettó hozzájárulók, nem veszélyeztették az EU költségvetését. Merőben más a helyzet a folyamatban lévő keleti kibővülésekkel, melynek résztvevői kemény alkalmazkodási folyamattal kell, hogy szembenézzenek. ÚJ KÉRDÉSEK ÉS PROBLÉMÁK EU és tagországok hatalom-megosztása? Alapvető Európai Jogok Chartája változik-e? EU alapokmányainak egyszerűsítése? Nemzeti parlamentek szerepe? Új intézmény: Konvent? KONVENT Laekeni Csúcs 2001 Konvent kialakítása Radikális fórum, súlya egyre nő Európai alkotmányozó szerződés kialakítás a cél Elméletileg 2003 őszig dolgoznak a Laekeni Nyilatkozat kérdésein Csatlakozó országok is képviselve vannak LAEKENI NYILATKOZAT Európa szerepe Hatáskörök az EU-ban Unió egyszerűbbé tétele Intézmények működése Közös külpolitika Európai alkotmány

22 KELETI KIBŐVÜLÉS (EU 25) december 13-án a koppenhágai csúcson 10 országgal (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia ) sikerült lezárni a tárgyalásokat. A 10 ország csatlakozási szerződését április 16-án írták alá Athénban, ezt követően mind a 25 országban végbement a szükséges megerősítés (ratifikációs) eljárás és május 1-én az Unió 25 tagúra bővült. Megtörtént az EU történelmi, keleti bővítése, amelyet sokan Európa újraegyesülésének neveztek. Románia és Bulgária csatlakozása (2007) EU27 Horvátország (2013) EU28 Lisszaboni Szerződés december 13. Az EU 27 tagállama aláírja az eddigi szerződéseket módosító Lisszaboni Szerződést. A Szerződés célja, hogy demokratikusabbá, hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az EU-t, ezáltal biztosítva, hogy az Unió képes legyen megbirkózni az olyan globális kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás, a biztonság és a fenntartható fejlődés. A Lisszaboni Szerződést valamennyi uniós tagállam ratifikálja még az előtt, hogy december 1-jén hatályba lépne. INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE I EFTA 1962 közös mezőgazdasági politika (CAP) bevezetése 1965 Üres székek taktikája 1965 Egyesítő szerződés 1966 Luxemburgi kompromisszum 1968 létrejön a vámunió és a közös külső vámtarifa 1972 Kilencek Európája 1975 Regionális Fejlesztési Alap 1979 Európai Pénzügyi Rendszer 1981 Tizek Európája 1985 Doogers jelentés, Cocfield-Delors Fehér könyve, Schengeni Egyezmény

23 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés 1992, Maastricht az EGK helyére az EU lép az Unió három pillére közösségi pillér Uniós állampolgárság Európai Ombudsman Gazdasági és Pénzügyi Unió megteremtése konvergencia-kritériumok Európai Központi Bank Számvevőszék, mint fő szerv szubszidiaritás elve közös kül- és biztonságpolitika igazságügyi és belügyi együttműködés INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája 1997 Amszerdami Szerződés 1997, Amszerdam a módosítás célja előtérbe kerülnek az állampolgári és a munkavállalási jogok belső piaci korlátok végleges felszámolása hatáskör-bővítés (nemzetközi és külügyek) hatékonyságnövelés az intézményi rendszerben új alapelv: nyilvánosság elve INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája 1997 Amszerdami Szerződés 1998-tól csatlakozási tárgyalások 1998 Európai Központi Bank felállítása 1999 az euró bevezetése 2000 Lisszaboni Stratégia 2000 Nizzai Szerződés

24 NIZZAI SZERZŐDÉS 2000, Nizza elmaradt célkitűzések megvalósítása, EU keleti bővítésének elősegítése a döntéshozatali rendszer átalakítása, Szorosabb együttműködés lehetőségeinek könnyítése IGC mi is ez? Az Európai Tanács június én felhatalmazta a portugál elnökséget, hogy Kormányközi Konferenciát hívjon össze, melynek feladata a jelenlegi Szerződés módosítása. A módosítás célja a kibővült EU demokratikus legitimitásának és a hatékonyságságának, valamint kültevékenysége koherenciájának erősítése. A felhatalmazás részletesen taglalja a feladat kereteit és meghatározza az időbeosztást is. Magyarul A kútba esett Alkotmányjogi szerződés helyett valami mást kell kitalálni

25 Az új szerződés menetrendje június 21-22: EiT találkozó Brüsszelben, IGC mandátum július 23.: Lisszaboni IGC elindul megfogalmazzák a Reformszerződés szövegét szeptember 7-8: Külügyminiszterek találkozója 2007 október 18-19: Az EiT végső megállapodást ír alá a reformszerződésről közepére minden tagállam ratifikálja. Miért kell új? Mert az EU Alkotmányjogi szerződése elbukott. A német elnökség ideje alatt megegyezés született az Alkotmány elnevezés elvetéséről, helyette kívánják tető alá hozni az újat (Szerződéstervezet az EU szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról.) Az új szerződés neve: Lisszaboni Szerződés lesz. Mi változhat? Az elutasított Alkotmányjogi Sz-ből meglehetősen sokat át kíván menteni az új szerződéstervezet: Állandó EU elnök, Külügyminiszter (bár más névvel) Parlamenti helyek újraosztása, Biztosok számának csökkentése, Az EU-ból való kiválás szabályozása Az EU teljes jogi személyisége.

26 Tervezett névváltozások Az Európai Közösséget létrehozó (Római) Szerződés neve Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés -re változna. A Tanács nevét hivatalosan is Tanácsra, illetve Miniszterek Tanácsára változtatnák. Az Európai Közössége Bírósága az Európai Unió Bíróságává változna. Elhagyják az államformációra utaló kifejezéseket és szimbólumokat (pl. Alkotmány, zászló, himnusz, mottó,) és nem lesznek törvények. Persze a szimbólumok maradnak, de nem szerepelnek majd az új szerződésben.. Változna a tanácsi szavazás is Jelenleg dupla többség (országok 50%/67%-a, szavazatsúlyok (74%) és népesség (62%) ez marad 2014-ig között átmeneti időszak a nizzai szavazatsúlyok maradnak, ha a tagállamok úgy kívánják től új Ioanninai kompromisszum: kissebbségi szavazatokkal lehet kérni a döntés újravizsgálatát.

27 Végső cél: Minősített többséget fognak elérni a tagállamok 55%-nak akik a teljes népesség 65%-át képviselik legalább igen szavazatával. Ha a Tanács nem a Bizottság javaslatáról dönt, akkor az országok 72%-nak igen szavazatára lesz szükség, míg a népességreprezentációs előírás nem változik. Blokkoló kisebbség: legalább 4 ország = megszűnnének a szavazati súlyok. A Lisszaboni Szerződés december 1-jén hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, s ezzel lezárult az a több évig tartó tárgyalássorozat, amelyet az uniós tagállamok az intézményi kérdések témájában folytattak. A Lisszaboni Szerződés módosítja a hatályos EUés EK-Szerződést, ám nem lép azok helyébe. A dokumentum biztosítja a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy az Unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak, és válasszal szolgáljon a polgárok által megfogalmazott igényekre.

28 A Lisszaboni Szerződés Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik; az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik; a polgárok nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy kifejezésre és érvényre juttassák elképzeléseiket; és világosabbá válik, ki mit csinál európai és nemzeti szinten. Az Európai Parlament szerepe megerősödik: az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott Európai Parlament hatásköre fontos új elemekkel bővül az uniós jogalkotás, az uniós költségvetés és a nemzetközi megállapodások vonatkozásában. Különösen a döntéshozatali folyamatban alkalmazott együttdöntési eljárás kiterjesztése biztosítja, hogy az uniós jogszabályok túlnyomó többségének megalkotása során az Európai Parlament ugyanolyan súllyal vegyen részt a folyamatban, mint a tagállamokat képviselő Tanács. A nemzeti parlamentek részvétele megnövekedik: a nemzeti parlamentek jobban bekapcsolódhatnak az EU munkájába, különösen annak az új mechanizmusnak köszönhetően, amelynek révén folyamatosan nyomon követhetik, kizárólag azokban az esetekben kerül-e sor uniós szintű fellépésre, amikor az eredményesség szempontjából ez ígérkezik a legjobb megoldásnak (szubszidiaritás). Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepének megerősödése együttesen azt eredményezi, hogy az EU működése demokratikusabbá válik, legitimitása növekszik. A Lisszaboni Szerződés Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik; az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik; a polgárok nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy kifejezésre és érvényre juttassák elképzeléseiket; és világosabbá válik, ki mit csinál európai és nemzeti szinten. A polgárok jobban érvényre juttathatják elképzeléseiket: amennyiben több tagország állampolgárai közül legalább egymillióan szükségesnek ítélik, a kezdeményezési jognak köszönhetően felkérhetik a Bizottságot, terjesszen elő új szakpolitikai javaslatokat. Kinek mi a feladata? A hatáskörök pontos elkülönítésével átláthatóbbá válik a tagállamok és az Európai Unió közötti viszonyrendszer. Kilépés az Unióból: a Lisszaboni Szerződés mondja ki először konkrétan, hogy a tagállamok kiléphetnek az Unióból. A Lisszaboni Szerződés Európa hatékonyabbá válik; az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok egyszerűsödnek; az intézményrendszer a 27-tagúra bővült Unió igényeinek megfelelően racionalizáltabbá és korszerűbbé válik; és az EU jobban fel tud lépni azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak számára. Hatékony és eredményes döntéshozatal: a Tanácsban alkalmazott minősített többségi szavazást a szerződés kiterjeszti újabb szakpolitikai területekre annak érdekében, hogy a döntéshozatal felgyorsuljon és eredményesebbé váljon től kezdődően a minősített többség kiszámítása a tagállamok és lakosok száma alapján meghatározott kettős többség elve szerint történik, összhangban az Unió kettős legitimitásával. A kettős többséghez az szükséges, hogy a határozatokat a tagállamok 55%-a elfogadja, továbbá hogy az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen elérje vagy meghaladja az Unió teljes lakosságának 65%-át.

29 A Lisszaboni Szerződés Európa hatékonyabbá válik; az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok egyszerűsödnek; az intézményrendszer a 27-tagúra bővült Unió igényeinek megfelelően racionalizáltabbá és korszerűbbé válik; és az EU jobban fel tud lépni azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak számára. Szilárdabb és racionalizáltabb intézményrendszer: a Lisszaboni Szerződés létrehozza az Európai Tanács elnökének posztját, melyet két és fél évente választás útján töltenek be; közvetlen kapcsolatot hoz létre a Bizottság elnökének megválasztása és az európai választási eredmények között; új szabályokat vezet be az Európai Parlament jövőbeli összetétele vonatkozásában; és világosabb szabályokat fogalmaz meg a megerősített együttműködés és a pénzügyi rendelkezések tekintetében. A Lisszaboni Szerződés Európa hatékonyabbá válik; az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok egyszerűsödnek; az intézményrendszer a 27-tagúra bővült Unió igényeinek megfelelően racionalizáltabbá és korszerűbbé válik; és az EU jobban fel tud lépni azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak számára. Jobb élet az európai polgárok számára: a Lisszaboni Szerződés révén az EU jobban fel tud lépni számos, az Unió és polgárai számára napjainkban prioritást jelentő területen. Ez különösen igaz a szabadság, biztonság és jogérvényesülés terén felmerülő feladatok, így pl. a terrorizmus elleni küzdelem és a bűnözés elleni fellépés esetében, de bizonyos mértékig más területek, köztük a következők vonatkozásában is elmondható: energiapolitika, közegészségügy, polgári védelem, éghajlatváltozás, általános érdekű szolgáltatások, kutatás, űrpolitika, területi kohézió, kereskedelmi politika, humanitárius segítségnyújtás, sport, idegenforgalom és igazgatási együttműködés. A Lisszaboni Szerződés A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját; elősegíti az uniós értékek érvényesülését; az Európai Unió alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba; új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé; és hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. Demokratikus értékek: a Lisszaboni Szerződés részletesen áttekinti és megerősíti az Unió működésének alapjául szolgáló értékeket és célkitűzéseket. Ezek az értékek arra hivatottak, hogy viszonyítási pontul szolgáljanak az európai polgárok számára, és rámutassanak, mi mindent nyújthat Európa világszerte partnereinek.

30 A Lisszaboni Szerződés A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját; elősegíti az uniós értékek érvényesülését; az Európai Unió alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba; új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé; és hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. A polgárok jogai és az Európai Unió alapjogi chartája: a Lisszaboni Szerződés megőrzi a korábban megállapított jogokat, de ezeken túlmenően új jogokat is létrehoz. Ezen belül garantálja az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített szabadságokat és elveket, és a charta rendelkezéseit kötelező jogi erővel ruházza fel. A jogok közé egyaránt tartoznak polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok. A Lisszaboni Szerződés A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját; elősegíti az uniós értékek érvényesülését; az Európai Unió alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba; új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé; és hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. Az európai polgárokat megillető szabadságok: a Lisszaboni Szerződés megőrzi és megerősíti a négy szabadságot, és az európai polgárokat megillető politikai, gazdasági és szociális szabadságokat. A Lisszaboni Szerződés A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját; elősegíti az uniós értékek érvényesülését; az Európai Unió alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba; új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé; és hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. A tagállamok közösségvállalása: a Lisszaboni Szerződés úgy rendelkezik, hogy az Unió és a tagállamok a szolidaritás szellemében közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországot terrortámadás éri, illetve természeti csapás vagy ember által okozott katasztrófa sújtja. A dokumentum az energiaügyek területén gyakorolt közösségvállalás fontosságát is hangsúlyozza. Nagyobb biztonság mindenki számára: bővülnek a szabadság, a biztonság és a jogérvényesítés célját szolgáló uniós képességek, ez pedig közvetlen előnyöket biztosít a bűnözés és a terrorizmus elleni uniós fellépés terén. A polgári védelemmel, humanitárius segítségnyújtással és közegészségüggyel kapcsolatos új rendelkezések ugyancsak arra irányulnak, hogy az Unió könnyebben tudjon reagálni az európai polgárok biztonságát fenyegető veszélyekre.

31 A Lisszaboni Szerződés Európa hatékonyabban tud fellépni globális szereplőként az európai külpolitikai eszközök egybekapcsolása révén, melyre az új szakpolitikák kidolgozása és meghatározása során egyaránt sor kerül. A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően Európa egységesen tud megnyilatkozni mindazon partnerei felé, akikkel világszerte kapcsolatokat ápol. A szerződés Európa gazdasági, humanitárius, politikai és diplomáciai képességeire építve elősegíti az európai érdekek és értékek globális érvényesülését, eközben azonban tiszteletben tartja a tagállamok egyedi külpolitikai érdekeit. A szerződés által életre hívott külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztség révén az EU külső fellépése hatásosabbá, következetesebbé és hangsúlyosabbá válik. A főképviselő alelnöki tisztséget tölt be az Európai Bizottságban. A szerződés létrehozza az európai külügyi szolgálatot, amely támogatást és segítséget biztosít a főképviselő részére. A Lisszaboni Szerződés Európa hatékonyabban tud fellépni globális szereplőként. Mivel a szerződés önálló jogi személyiséggel ruházza fel, az Európai Unió nagyobb súllyal tud fellépni a tárgyalások során, hatékonyabban tud szerepelni a nemzetközi színtéren, és a vele kialakítható partnerség lehetősége is kézenfekvőbbé válik az Unión kívüli országok és a nemzetközi szervezetek számára. Az európai biztonság- és védelempolitika fejlődése nem bontja el a jelenlegi különleges döntéshozatali rendszert, viszont lehetővé teszi, hogy megerősített együttműködés jöjjön létre kisebb, csupán néhány tagállamot számláló csoportok tagjai között. INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája 1997 Amszerdami Szerződés 1998-tól csatlakozási tárgyalások 1998 Európai Központi Bank felállítása 1999 az euró bevezetése 2000 Lisszaboni Stratégia 2000 Nizzai Szerződés 2003 Alkotmányszerződés tervezet 2004 Huszonötök Európája 2007 Huszonhetek Európája 2009 Lisszaboni Szerződés 2013 Huszonnyolcak Európája

32 EURÓPAI UNIÓ - GAZDASÁG Az EU a világ legnagyobb egységes piaca. A világon megtermelt javak közel egyharmada származik innen, GDP-je meghaladja az Egyesült Államokét. Közös valutája, az euró a dollár után a második legfontosabb fizetőeszköz a világon. Az EU gazdasága alapvetően a tercier, azaz a szolgáltató szektorra épül, a mezőgazdaság a GDP mintegy 2%-át, az ipar a GDP kb. 27%-át, és a szolgáltatások (kereskedelmet, közlekedést is beleértve) az összesített uniós GDP 71%-át termelik. Az EU fontos kereskedelmi partner a világban, számos termék esetében a világ első importőre és exportőre. Az európai gazdasági modellnek három elvre kell épülnie: az ösztönző versenyhelyzetre, a megerősítő együttműködésre és az egyesítő szolidaritásra. Jacques Delors (1925 ), az Európai Bizottság volt elnöke AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB ÁLLOMÁSAI ÉVSZÁM (hatályba lépés) MÉLYÍTÉS BŐVÍTÉS (csatlakozó országok) 1952 ESZAK EGK, Euratom Egyesülési Szerződés Dánia, Egyesült Királyság, Írország Görögország Portugália, Spanyolország 1987 Egységes Európai Okmány Maastrichti Szerződés Ausztria, Finnország, Svédország 1999 Amszterdami Szerződés Nizzai Szerződés Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia Bulgária, Románia 2009 Lisszaboni Szerződés Horvátország

33 ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGI ADATOK Megnevezés EU 15 EU 25 USA Japán Népesség (millió fő) Világszintű export (2003) milliárd euróban Világszintű import (2003) milliárd euróban GDP/fő (EU 15 = 100) (2002) na. A GDP évi növekedése (2003) 0,7 0,8 3,1 2,7 Termelékenység munkaórában (EU 15=100) (2003) 100 na Foglalkoztatottság (2001) a éves korú lakosság %-ában 64,1 62,8 71,9 68,2 Munkanélküliség (2003) az aktív lakosság %-ában 8,0 9,0 6,0 5,3 Kutatás/fejlesztés a GDP %-ában (2002) 1,99 1,93 2,98 2,59 A munkaerőt sújtó adóteher (2002) 37,8 38,3 27,3 23,2 GDP/fő GDP Terület Lakosság GDP/fő Ország Zászló EU-25 m illiárd 1000 km² m illió fő euró (PPS) átlagában euró Belgium BE 30,5 10, ,0 269,5 Cseh Köztársaság CZ 78,9 10, ,8 80,1 Dánia DK 43,1 5, ,9 188,0 Németország DE , ,3 2128,2 Észtország EE 45,2 1, ,2 8,0 Görögország EL 131,6 11, ,0 153,0 Spanyolország ES 504,8 42, ,3 744,8 Franciaország FR , ,7 1557,2 Írország IE 70,3 4, ,0 134,8 Olaszország IT 301,3 57, ,7 1300,9 Ciprus CY 9,3 0, ,8 11,6 Lettország LV 64,6 2, ,8 9,9 Litvánia LT 65,3 3, ,2 16,3 Luxemburg LU 2,6 0, ,6 24,0 M agyarország HU 93,0 10, ,2 73,2 Málta MT 0,3 0, ,2 4,3 H ollandia N L 33,9 16, ,6 454,3 Ausztria AT 83,9 8, ,7 226,1 Lengyelország PL 312,7 38, ,9 185,2 Portugália PT 91,9 10, ,8 130,5 Szlovénia SI 20,3 2, ,9 24,6 Szlovákia SK 49 5, ,9 28,8 Finnország FI 304,5 5, ,1 143,3 Svédország SE 410,9 9, ,7 267,3 Egyesült Kir. UK 243,8 59, ,1 1591,4 EU-25 EU 3892,7 456, ,3 GROWTH OF THE EU Admission of Romania and Bulgaria 2007 Croatia and Macedonia are new candidates Major debates about Turkey

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

Az Unió számára nincs lehetetlen 2.rész

Az Unió számára nincs lehetetlen 2.rész 2009 július 11. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Az Unió értékelve számára nincs Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Új népszavazás, a 2008-as sikertelen referendum után Írország 2009. október 2-án újra

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Uton_az_egyseges_europa_fele

Uton_az_egyseges_europa_fele 2018. 10.04 https://www.mozaweb.hu/lecke-fol-foldrajz_10- Uton_az_egyseges_europa_fele-102604 három pilléres szerkezet Európai Közösségek Kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködések intézményi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

A nemzetközi integráció formái

A nemzetközi integráció formái A nemzetközi integráció formái Az előadás vázlata Az integráció, nemzetközi (makroszintű) integráció fogalma Az integráció fő dimenziói Az EU földrajzi dimenziójának bemutatása A nemzetközi integráció

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2018. szeptember 18. ME Gázmérnöki Intézeti Tanszék ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1. VILÁGHÁBORÚ (1914-1918) 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930

Részletesebben

Az Európai Unió kialakulásának története

Az Európai Unió kialakulásának története Az Európai Unió kialakulásának története Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem teperics.karoly@science.unideb.hu Korai elképzelések

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA

GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA 1. Kedvezményes kereskedelmi övezet (csökkentett vámtarifák a részt vevő országok között) 2. Szabadkereskedelmi övezet (a részt vevő országok

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. 1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2. EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01. A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

E/17. Az európai integráció előzményei

E/17. Az európai integráció előzményei E/17. Az európai integráció előzményei

Részletesebben

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt. 2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA Dr. Teperics Károly egyetemi docens Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem teperics.karoly@science.unideb.hu Korai elképzelések Késő középkor: Saint-Pierre

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 2 ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM

EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM (Csíkszereda 2006. május 7.) INTEGRÁCIÓ ELMÉLETBEN PREFERENCIÁLIS VÁMÖVEZET: a résztvevők vám- és egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. Lehet

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE HEFOP 3.3.1 P.2004060071/1.0 AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE 1. Az Európai Unió története EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK Szerzık: Fehér István Katonáné Kovács Judit Szőcs István Lektor: Szabó Gábor DE

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

EU ISMERETEK FO MFKGT600331

EU ISMERETEK FO MFKGT600331 EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy

Részletesebben

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS AZ EURÓPAI TANÁCS A tagállamok állam-, illetve kormányfői által alkotott Európai Tanács adja az Európai Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányvonalait.

Részletesebben

Az Európai Unió története a Római szerződésig szeptember 20.

Az Európai Unió története a Római szerződésig szeptember 20. Az Európai Unió története a Római szerződésig 2018. szeptember 20. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet- 7-evfolyam/a-csaszarkor-muveszete-2/a-kesei-csaszarkor Egy-egy

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

EU ismeretek Dr. Medina, Viktor

EU ismeretek Dr. Medina, Viktor EU ismeretek Dr. Medina, Viktor EU ismeretek Dr. Medina, Viktor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva, Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

Integrációtörténeti áttekintés

Integrációtörténeti áttekintés Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság szeptember 18. Az EU hatáskörei szeptember 25. Az intézmények

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről

Részletesebben

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az EU intézményrendszere

Az EU intézményrendszere Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg

Részletesebben

Magyarország Európa politikája

Magyarország Európa politikája Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március

Részletesebben

Az én Európám Hugyecz Olga

Az én Európám Hugyecz Olga Az én Európám Hugyecz Olga Az Európai Unió története Az Európai Unió azzal a céllal jön létre, hogy véget vessen a szomszédos európai országok közötti ismétlődő, véres háborúknak, melyek közül a legrettenetesebb

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben

Részletesebben

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI DOMJÁNNÉ DR. NYIZSALOVSZKI RITA

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI DOMJÁNNÉ DR. NYIZSALOVSZKI RITA AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI DOMJÁNNÉ DR. NYIZSALOVSZKI RITA 2018. február 5. - 9. Hét Félév tematikája Tananyag Bevezetés. Követelmények ismertetése. Az Európai Unió: előzmények,

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400

Részletesebben

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról FORMANYOMTATVÁNY A KÉRELMEZŐ IGAZGATÓSÁG FELHASZNÁLÁSÁRA (FAKULTATÍV) I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról a munkavállalók szolgáltatások

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, Standard Eurobarometer (EB 71): január február Első eredmények: európai átlag és fontosabb országos tendenciák

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, Standard Eurobarometer (EB 71): január február Első eredmények: európai átlag és fontosabb országos tendenciák Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2009 2009/03/27 Standard Eurobarometer (EB 71): 2009. január február

Részletesebben

(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza.

(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza. (,1E69 (3 t ;í-er. ; 2010 V 2 4. 2010. évi... törvény az Európai Unióról szóló Szerz ődéshez, az Európai Unió Működéséről szóló Szerz ődéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződéshez

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK

AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA Összeállította: Szelthafner Henrietta Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Budapest, 2000 1. Párizsi Szerződés

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE EU agrárpolitika 2. óra Nappali tagozatok 3/12/2014 AZ EURÓPAI EGYSÉG GONDOLATÁNAK MEGJELENÉSE Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi Európai

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK

AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE 2013. július 1-jén Horvátország az Európai Unió 28. tagállamává vált. Horvátország csatlakozása, amely Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozását követte, a hatodik bővítés volt.

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.: 2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben