BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VII. Az Európai közigazgatási tér irányelvei Bevezetés a közigazgatásba 2012 December 20 Gál Márk PhD Közigazgatási tanszék Tartalom A jóléti állam kialakulása, fejlődése A teljesítmény értékelése A teljesítményértékelés hatalma A teljesítmény mérésének művészete 1
hogyan azonosítható az a küszöb, amely még biztosítja a társadalom termelőképességének fenntartásához szükséges anyagi alapokat és már nem rombolja a munkavállalók teljesítménymotivációját, illetve a vállalkozói energiákat? A küszöb = állandóan változó érték; a változás irányát, ütemét és mértékét a politikai konszenzus (közmegegyezés) határozza meg 2
A modern állam gazdaság/társadalompolitikai szerepvállalása: 1. Integratív funkció 2. Legitimáló funkció Integratív funkció: - a piaci típusú elosztás nem képes hosszú távon a társadalom termelőképességének biztosítására és a gazdasági energiák regenerálására; - a jóléti állam integratív funkciót lát el, hisz olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyekben mind a munkaadó, mind a munkavállaló érdekelt (pl. tömegoktatás, közegészségügyi ellátás); 3
Legitimáló funkció: - politikai konszenzus megteremtéséhez szükséges; A két funkció hatása együttesen jelentkezik! A jóléti állam beavatkozási területei (két alapváltozat ismert): - a beavatkozás köre megmarad a jövedelem, a táplálkozás, az egészség, az oktatás és a lakásviszonyok területén; - a tevékenységek bővülnek a gazdasági növekedés fenntartásával, a teljes foglalkoztatás biztosításával; 4
Első alapváltozat vezérlő értéke: a méltányosság; alapcél => az emberek szociális biztonságának intézményes garantálása; Második alapváltozat vezérlő értéke: az igazságosság; alapcél => 1 + az emberek jóléti minimumának garantálása; Hol húzódik a határ a szociális biztonság és a minimális jólét között??? 5
Példák az elosztásra: - az állam a társadalmi termék több mint 25%-át osztja el (pl. Svédo., Hollandia, Finno.); - 20-25% között (pl. Anglia, Kanada, USA, Spanyolo.); - nem éri el a 20% (pl. Görögo., Portugália, Svájc, Ausztria, Japán) Az állami szerepvállalás történelmi gyakorlatában a tiszta ideológiai típus nem létezik. Az állami beavatkozás nagyságrendi eltérései nem vezethetők vissza az értékkülönbségekre. Az állami beavatkozás nagyságrendjét: a gazdasági produktivitás színvonala, a történelmi hagyományok és az érdekegyeztetési mechanizmusok hatékonysága szabja meg. 6
Két fejlődési változat (a XIX sz. második felétől): a) Amerikai b) Német Amerikai fejlődési út: - XVIII sz. végétől az emberi szabadságjogok garantálása; - XIX sz. politikai szabadságjogok kiteljesedése (pl. választójog); Amerikai fejlődési út: - XX sz. a szabadságjogok szociális tartalommal telítődnek => e jogok kiterjesztése az anyagi létbiztonságra (Roosevelt,1941) => a gazdasági jólét és a biztonság minimális mértékének garantálása; 7
A német fejlődési út: - XIX sz. második fele a gazdaság viszonylag elmaradott, a polgárság gyenge, a demokratikus intézmények kezdetleges kifejlődése => az állami bürokrácia vállalja magára az iparosodást és a polgári felemelkedés megvalósítását; - társadalompolitikai reformintézkedések (pl. kötelező 8osztályos iskola bevezetése); - XX sz. politikai szabadságjogok érvényesítése; - 1945 után jóléti állam kifejlődése általános tendencia; A jóléti állam típusai: - Angolszász; - Skandináv; - Dél-európai országok; 8
Angolszász típus: - szociális szolgáltatások; - nem ismeri az univerzális elven nyugvó szociális állampolgár fogalmát; - jövedelem kiegészítések szelektív szemlélet; Skandináv típus: - mindenkinek joga van a munkához; - a szociális ellátás, államilag szervezett szolgáltatásként működik; - szociális szolgáltatások, autonóm társadalmi célok alapján szerveződnek; 9
Dél-európai típus: kezdetleges jóléti állam - alacsony gazdasági- és teljesítményrendszerek; - alacsony szintű szociális ellátások; - alapvető prioritás: szociális biztonság; Szociális piacgazdaság modellje: - a társadalmi biztonság komplex, rendszerét állítja fel, mindezt egy működőképes piaci versenyrendszer alapján építi ki; - a gazdaságban versenyrendszer érvényesül és a piaci rendszert az állami redisztribúció nem zavarhatja meg; 10
E modell hátterében az ideológiai alapok eklektikusak (konzervatív, liberális és szociáldemokrata elemek); A modell olyan intézményesített jóléti állam, amely elutasítja a teljes foglalkoztatást, finanszírozza a munkából való kilépést => ez alapján különböző kompenzációs stratégiákkal biztosítja teljes körűen a társadalmi biztonsághoz való jogot! Az egész állami beavatkozási rendszert a piaci erők működtetik => a német közpolitika az infláció munkanélküliség klasszikus dilemmájában a skandináv modellel ellentétben az árstabilitás oldalára és nem a teljes foglalkoztatás oldalára állt. =>>> Egyszerre működött egy versenyképes gazdaság (árstabilitás) és képes volt a munkanélküliség társadalmilag elfogadható kezelésére is! 11
- A teljes foglalkoztatást biztosító országok (pl. Svédo.) nem tudták megőrizni a gazdasági versenyképességet és az árstabilitást; - Az árstabilitást biztosító országok nem tudták kezelni társadalmilag elfogadható módon a munkanélküliséget; 1. A teljesítmény értékelése - A közintézményeket NEM a ráfordítások alapján finanszírozzák; - Szükséges egy teljesítményindikátor rendszer kialakítása; - A teljesítményeket értékelni kell; - Különböztetés: a közigazgatási programok szűkebb és tágabb következményeinek értékelése. 12
2. A teljesítményértékelés hatalma: Azzal, hogy megmérik, véghez is viszik - amikor az értékelési folyamat megkezdődik, az emberek azonnal a szervezet céljain kezdenek gondolkodni; Ha nem mérjük az eredményeket, nem tudjuk megkülönböztetni a sikert a kudarctól - a törvényhozók és a közalkalmazottak többségének fogalma nincs, hogy az általuk finanszírozott programok közül melyik sikeres és melyik vallott kudarcot; - az eredményekre vonatkozó objektív információk hiányában döntéseiket többnyire politikai megfontolásokból hozzák; 2. A teljesítményértékelés hatalma: Ha nem látjuk a sikert, jutalmazni sem tudjuk Ha nem tudjuk díjazni a sikert, akkor valószínűleg a kudarcot díjazzuk Ha nem láthatjuk a sikert, nem is tudunk tanulni belőle 13
2. A teljesítményértékelés hatalma: Ha nem ismerjük fel a kudarcot, helyrehozni sem tudjuk Ha eredményeket tudunk felmutatni, megnyerhetjük a közösség támogatását - az eredmények dokumentálása és a közösségi támogatás összefügg; 2. A teljesítményértékelés hatalma: A teljesítménymércék munkába állítása - Sokan ellenzik a teljesítményértékelést mivel rossz végrehajtást látnak a gyakorlatban; Amikor már rendelkezünk a megfelelő mércékkel, vajon hogyan használják fel a kormányzatok az ezek révén szerzett információkat teljesítményük javítása érdekében? 14
2. A teljesítményértékelés hatalma: - 3 tipikus válasz azonosítható: - egyes szervezetek a teljesítményhez kötik a fizetést; - mások a teljesítménnyel kapcsolatos információt elsősorban vezetési eszközként alkalmazzák, amelynek révén folyamatosan javítják a szervezet működését; - mások pedig a kiadásokat kötik az eredményekhez; 2. A teljesítményértékelés hatalma: 2.1. A teljesítmény megfizetése - Legelterjedtebb stratégia a teljesítmény utáni fizetés; - Esetleges megoldás: egyének helyett/mellett csoportokat jutalmazzanak; - Az egyéni és csoportos ösztönzés kombinálása az ideális; 15
- Kormányzati dolgozók: vagy számolnak vagy statisztikai jelentéseket gyártanak; - A számolás a ráfordításokra összpontosít: mennyit költöttek, mennyi embert szolgáltak ki stb.; - Ritkán összpontosítanak az eredményre Üzleti élet = profit mérése Közigazgatás = teljesítmény mérése nehezen valósul meg (nehezen kialakítható mércék) Következtetések a mérési rendszerek fejlesztése során: 16
Nagy különbség a munka ellenőrzése és az eredmény mérése között - a közösségi szervezetek az output-okat, a kimenet teljesítményt mérik viszont ez nem garantálja a végeredményt; Nagy különbség a hatékonyság és az eredményesség mérése között Hatékonyság = mennyibe került minden egyes output, azaz kimeneti egység Eredményesség = a kimeneti teljesítmények minőségének mértéke: mennyire jól érte el a kitűzött célt? 17
Nagy különbség a hatékonyság és az eredményesség mérése között - ha a hatékonyságot mérjük: mennyibe került egy adott eredmény elérése; - ha az eredményességet mérjük: a beruházásunk megéri-e vagy sem; - A közösségi szervezetek teljesítmény felméréskor, gyakran csak a hatékonyságot mérik. - Mihez vezet ez? 18
Fontos különbség van a programeredmény és a szélesebb hosszú távú (politikai), azaz a kívánt végcéllal kapcsolatos eredmény között Közintézmények képesek mérni egy adott program és bizonyos tevékenység eredményét, de ezek a számok nem olyan fontosak mint bizonyos átfogóbb mértékszámok Figyelni kell a lefölözésre - pl. ha 1000embert kell munkához juttatni egy év alatt, akkor megtalálják azt a leginkább foglalkoztatható 1000embert, aki a környéken található és gyorsan továbbképzik őket = lefölözés 19
Előre számítani kell a komoly mértéki ellenállásra Be kell vonni a szolgáltatókat és az alkalmazottakat a mértékek korrekt kifejlesztésébe - ha bevonjuk e két csoportot a megfelelő mércék kidolgozásának folyamatába (csökkenthető az ellenállás). Az ellenőrzési egységeket évi ellenőrzésnek és változtatásnak kell alávetni Nem szabad sem túl sok, sem túl kevés ellenőrzési mértékegységet alkalmazni 20
Figyelni kell a visszás ösztönzőkre A mérés funkcióit politikailag független, pártatlan hivatalra kell bízni - legyenek objektív adataink A teljesítményadatok hasznosításának maximalizálására kell összpontosítani - miközben teljesítménymércéket fejlesztenek ki, a szervezeteknek meg kell próbálniuk költségvetéseket, vezetési rendszereket és jutalmazási rendszereket is építeni a teljesítményadatok köré 21
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 22