I. Szervezéstudomány (1)

Átírás

1 BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség I. Szervezéstudomány (1) Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Február 28 Gál Márk PhD. Közigazgatási tanszék 1. A menedzsment fogalma to manage = vezetés, intézés, ügykezelés Általános meghatározás: folyamat, amelynek segítségével egy szervezet eléri a céljait. Ezt a folyamatot a menedzserek valósítják meg a következő főbb feladatok által: o Meghatározzák a szervezet céljait; o Előteremtik a szervezet működéséhez szükséges erőforrásokat; o Irányítják és ellenőrzik a szervezet erőforrásait a szervezeti célok elérése érdekében; 1

2 1. A menedzsment fogalma MENEDZSMENT = - emberekre vonatkoztatott, célirányos behatás, - amelyet egy (vagy több) személy végez - mások tevékenységének koordinálására, - olyan eredmények elérése érdekében, amelyeket egyikük sem tudna egyedül elvégezni Az alapvető menedzsment funkciók: - tervezés, szabályozás; - szervezés, irányítás; - vezetés; 1. A menedzsment fogalma Menedzsment (napjainkban) = a vezetői feladat ellátása más közreműködőkkel, illetve irányításuk révén a szervezet és az egyének céljainak elérése érdekében Az emberek vezetése = része a menedzsmentnek, de nem teljesen az, mivel, a menedzselés többet jelent 2

3 - a szervezés önálló szakterület, amelynek önálló tudománya van; - vannak olyan szervezési feladatok, amelyeket csak erre a célra kiképzett, szervezési ismeretekkel rendelkező szakemberek képesek eredményesen megoldani; - léteznek olyan szakemberek, akiknek fő tevékenysége a szervezés; A szervezés 4 összetevője: a) a szervezetek, organizációk létrehozása; b) mint adott szervezet működtetése (cél, feladatmeghatározás, működési feltételekről való gondoskodás), c) a szervezés mint gépek, géprendszerek megkonstruálása és felépítése, majd működtetése, d) a szervezés mint technológiai folyamatok összeállítása és működtetése; 3

4 A szervezés fogalma kétfajta tevékenységet fejez ki: - az egyik tevékenység szerint a szervezés egy szervnek (vagy több szervből álló szervezetnek) létrehozása. A szervezés meghatározott feladatok ellátása végett embereket és anyagi eszközöket egyesít; - a szervezés másik értelme olyan társadalmi tevékenység, amely egy már működő szervezet számára az adott keretek között folyamatosan biztosítja az adott feladatok megoldásának legkedvezőbb feltételeit. A szervezés a szervezeten belül a különböző szintű vezetést, igazgatást és a végrehajtást jelenti; 2.1. A szervezés fajtái A különböző szervezéseket annak függvényében lehet csoportosítani, hogy a szervezet létrehozására vagy annak működtetésére irányul. első felosztás szerint beszélhetünk: ön- és belső szerveződésről valamint vezetőközpontra alapozott, felülről létrehozott racionális szervezésről; második felosztás: számos szempont szerint csoportosítható: 4

5 2.1. A szervezés fajtái a) a szervezés sajátos területei a közreműködés a társadalmi élet melyik intézményfajtájára vonatkozik (gazdasági, közigazgatási, stb.); b) a szervezés szintje - az a tevékenységi terület, melyre a szervezés vonatkozik; c) a szervezés tárgya; d) a szervezés módszere szerint - itt megkülönböztethetünk alapszervezést, folyamatszervezést és rendszerszervezést; 2.2. A szervezés helye a szervezetben A szervezeten belüli jelentőségét és megjelenési formáját döntően az határozza meg, hogy a szervezés melyik rendszerszintjéről beszélünk A szervezés 3 szintre oszlik: - vezetési; - igazgatási; - végrehajtási; 5

6 2.2. A szervezés helye a szervezetben 1. Szervezés-vezetés-irányítás: A szervezés és vezetés különbözőségének három sajátossága: - a vezetés lényege az ember-ember közötti viszony; - a szervezetben tehát, a vezetésnek alsó-, közép- és felsőfokú hálózata működik. Viszont a vezetés, mint tevékenység, nehezen vizsgálható; - különbséget kell tenni aszerint, amit a vezetésről tudni kell és amit a vezetőnek kell tudnia a vezetési eszközökről, módszerekről, vezetési funkciókról; 2.2. A szervezés helye a szervezetben 1. Szervezés-vezetés-irányítás: Vezetés-irányítás: A vezetés mindig a szervezeten belüli tevékenység, az irányítás általában a szervezeten, de mindig az irányított szervezetrészen kívülről hat az irányított szervezetre. Minden vezető viszont egyben irányító is => - a vezetés mindig közvetlen, az irányítás pedig, közvetett vezetői tevékenység; - más hatáskörökkel kell rendelkezniük az irányító szerveknek, mint a közvetlen vezetést végzőknek; - az irányítás mindig a közvetlen vezetőkhöz szól, viszont az irányítás során a vezető a külső környezet, illetve a felsőbb szerv igényeit közvetíti 6

7 2.2. A szervezés helye a szervezetben 2. Szervezés és igazgatás: - nem létezik egy közös kialakított vélemény a tudományokon belül; - mindez függ attól, hogy melyik tudomány aspektusából kívánták az adott kérdést megközelíteni; 3. Szervezés és jog: A jog a szervezés szempontjából nem más, mint szabályzat és annak alkalmazási köre. A jog célja: a kívánt rend kialakítása, így a társadalom szervezésében a jog az irányítás egyik módszere; 3.1. Az üzleti szektor Szervezetei a nyereségorientált vállalatok, szervezetek. A gazdaság főszereplői. Cél: hosszú távú nyereség elérése ennek érdekében magánjavakat (termék, szolgáltatás) állítanak elő fogyasztói igények kielégítésére; Általában magántulajdonban vannak és a befektetők tőkejuttatását követően a vevő az, aki finanszírozza működésüket. 7

8 3.2. Az állami (közszolgálati) szektor Szervezetei elsősorban nem nyereségcéllal, hanem a kollektív igények kielégítése érdekében működnek. Ide tartoznak a: törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltatási intézmények melyek megszabják a gazdasági-társadalmi működés kereteit + ellenőrzik ezek betartását Emellett: olyan szervezetek melyek piaci keretek között egyáltalán nem, vagy csak rossz hatékonysággal/eredményességgel megvalósítható közcélokért és szolgáltatásokért felelősek (pl. honvédelmi szervek, a közoktatás és az egészségügy intézményei); 3.2. Az állami (közszolgálati) szektor Finanszírozás: általában állami vagy helyi önkormányzati forrás; Bizonyos esetekben a fogyasztók is bevonhatók (egészségügy vagy a felsőoktatás), sőt esetenként az az elvárás, hogy a szolgáltatások teljes költségét állják (pl. kommunális szolgáltatások: áram, víz, gáz, posta, tömegközlekedés); Teljes körű állami finanszírozás esetén is a társadalom tagjai fizetik a szolgáltatás árát (főként adók és járulékok formájában); 8

9 3.3. Az nonprofit (civil) szektor Nem nyereségorientáltak (az esetleg képződő nyereséget nem osztják ki a tulajdonosok vagy tagok között); A magánszférához tartoznak (közvetlen módon nem függnek a kormányzattól), de formalizáltak (intézményesült keretek között működnek); Önkéntes alapon szerveződnek (nem kötelező módon jönnek létre és önkéntes részvételre támaszkodnak); A felvállalt feladatok, nyújtott szolgáltatások több területen is hasonlóak a közszolgálati szervezetek tevékenységéhez (közhasznúság); - összehasonlítás Szempontok Kielégített igények Üzleti szervezetek Közszolgálati szervezetek Nonprofit szervezetek Egyéni Kollektív Egyéni Értékek Innováció, kreativitás, megkülönbözte tő képesség Tisztesség, méltányosság, elszámolási kötelezettség a köznek Szervezetei Vállalatok Az állami, regionális és helyi közigazgatás intézményei, illetve a (részben) általuk finanszírozott szolgáltatók Jótékonyság, közhasznúság, bizalom, átláthatóság Civil szervezetek 9

10 - összehasonlítás Szempontok Üzleti szervek Közszolgálati szervezetek Nonprofit szervezetek Tipikus jogi forma Társasági formák: bt, kft, zrt, stb. Költségvetési intézmények Alapítványok, egyesületek, stb. Fő érintettek Finanszírozás fő forrásai Domináns koordinációs mechanizmus Tulajdonosok, vevők, szállítók Tőkebefektetés, árbevétel Adófizetők, törvényhozók, ellenőrük, ügyfelek Főként központi források, néhol szolgáltatási díjak Adományozók, kedvezményezette k Adományok, tagdíjak Piaci Redisztribúció Reciprocitás Üzleti Közszolgálati szektor határának tipikus szervezetei az állami vállalatok, azokon belül a közüzemek (pl. áramszolgáltatók, vízművek, stb.) Ezek tulajdonosai között egyre többször találhatóak az önkormányzatok/állam mellett magánbefektetők is. A közüzemek forrásainak túlnyomó része saját bevételből származik és céljaik között markánsan megjelenik a közfeladatok ellátásán túl a nyereségszerzés is 10

11 Üzleti Nonprofit szféra határán: pl. egy labdarúgó klub, mely jogi szempontból sportegyesületként a nonprofit szektorhoz sorolható. Viszont a professzionalizálódás és a befektetői érdeklődés hatására nyereségorientált módon, vállalkozásként is működtethető; Másik tipikus pl. a közhasznú társaság (kht) = gazdálkodási célú nonprofit szervezet. Bejegyzése a cégbíróságon történik, szemben a többi nonprofit szerveződéssel; Közszolgálati nonprofit szféra határán: olyan intézmények melyek kormányzati kezdeményezésre jöttek létre az állam által fontosnak tartott valamely közfeladat ellátására. Jogi formájukat tekintve pl. a közalapítványok, ugyanis ezek a nonprofit szektor részei, de esetükben nem teljesül az állami szférától való függetlenség kritériuma. Finanszírozásuk elsősorban bár nem kizárólag állami/önkormányzati forrásokból történik; pl. Román Rádió, RTV, stb. 11

12 Közszolgálati nonprofit szféra határa: - a kapcsolódás megvalósulhat fordított irányból is: egyfajta szimbiózisnak tekinthető, amikor pl. egy egyházi iskola vagy egy helyi lokálpatrióták által alapított városvédő egyesület feladatai ellátásához pótlólagos önkormányzati forrásokat kap, miközben felszabadítja az önkormányzatot egyes kötelező feladatok saját intézményei révén történő ellátása alól; Üzleti szféra Közszolgálati szektor Versenyszférában működő vállalkozás Labdarúgás Vízmű Állami alapítás ú kht. Közoktatási közalapítvány Civil kezdeményezés Minisztérium, polgármesteri hivatal 1.ábra: A 3 szféra átfedései a gyakorlatban (forrás: Antal Zs.-Drótos Gy. et.al., 2011, p.8) Nonprofit szektor 12