Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ"

Brigitta Lilla Nemes
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

2 Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem.

3 USA megközelítés: Miről is beszélünk? Fókuszban az egyéni teljesítmény, a társadalmi vállalkozó (social entrepreneur) Jellemzően nonprofit szervezet üzletszerűbb menedzsementje, bevételeinek piaci alapra helyezése Bármilyen területen innovatív megoldások (pl. akár környezetvédelem, oktatás vagy emberi jogok) Vannak adókedvezmények, de nincs közvetlen állami támogatás, sőt...

nonprofit szervezet üzletszerűbb menedzsementje, bevételeinek piaci alapra helyezése Bármilyen

4 Miről is beszélünk? (Kontinentális) Európai megközelítés: Fókuszban a közösségi elem, a kollektív irányítás A non-profit működés nem fogalmi elem, sőt jellemzőek a szövetkezetek a profitfelosztás demokratikussága a fontosabb Jellemzően szociális és foglalkoztatási területen működnek, az állami ellátást kiegészítve (eredet: dél-európa, hiányos jóléti állam) Jellemző az állami támogatás, sőt...

non-profit működés nem fogalmi elem, sőt jellemzőek a szövetkezetek a profitfelosztás

5 Miről is beszélünk? Régi iskola: alternatív kapitalizmus Új iskola: jobbított kapitalizmus Német iskola: piaci fenntarthatóság kell Francia iskola: állami támogatás fontos Olasz modell: alulról induló önsegélyező szerveződések Ashoka-modell: kiemelt egyéni kezdeményezés támogatása Szövetkezeti modell: együttműködés támogatása

iskola: piaci fenntarthatóság kell Francia iskola: állami támogatás fontos Olasz

6 A jogi szabályozás kontextusfüggő! Adott ország: Hagyományok, történelem Gazdasági modell Civil társadalom önszerveződése Szociálpolitika Vállalkozási környezet Etc.

7 EU: közös jellemzők Egyszerre a hatékonyabb verseny és a szolidaritás, kohézió erősítése Elsődleges cél nem a profitszerzés Stakeholder economy a vállalkozók által és értük létrehozott vállalkozás Szolidaritás és kölcsönösség elvén, a tagok által irányított, egy tag egy szavazat Rugalmasság és innováció Aktív, elköteleződött, sokszor önkéntes tagság craft/social_economy/soc-eco_intro_en.htm

kölcsönösség elvén, a tagok által irányított, egy tag egy szavazat Rugalmasság és innováció Aktív,

8 EU közös jellemzők Mögöttes jogi forma: pl. egyesület, alapítvány, szövetkezet, társas vállalkozás, nonprofit vállalkozás, és ezek számtalan alformája közhasznú vagy nem közhasznú szervezetek Mindegyik jogi formának és státusznak külön szabályozási rezsimje van adókedvezmények, juttatások, beszámolási kötelezettségek stb.

és ezek számtalan alformája közhasznú vagy nem közhasznú szervezetek Mindegyik

9 EU: közös jellemzők Nem elsősorban jogi szabályozás, hanem EU politika szintjén történő támogathatóság céljából szükséges definiálni! EU-szintű jogi szabályozási kezdeményezések az Európai Szövetkezet bevezetése (2003) után elhaltak Ugyanakkor támogatási prioritások erősödtek (8 támogatási terület versenyképesség, régiók, foglalkoztatás, adózás stb.)

EU-szintű jogi szabályozási kezdeményezések az Európai Szövetkezet bevezetése (2003)

10 Kell egy külön jogi forma? Anglia: igen Community Interest Company, 2005 Olaszország: nem, de kell külön státusz 155/2006 Law on Social Enterprise Németország: nem kell külön jogi szabályozás

11 Kell egy külön jogi forma? Cél: A nonprofit funkciónak és a forprofit gazdálkodási módnak egyaránt megfelelő jogi forma Ellentmondásos! Pl. irányítás demokratikus vs. cégszerű? Finanszírozás piaci (hitelek) vagy filantróp (pályázatok)?

12 Célok Profitfelosztás tilalma Korlátozottan lehet (UK, Belgium) Nem lehet, de a profitot be lehet fektetni üzleti célra (Olaszország) Nem lehet és a profitot a közösségi célra kell használni (Németország) Közösségi cél Tagok részére (pl. szociális szövetkezet) Rászorulók részére kötelező a tagokon túli szolgáltatás (pl. közhasznúság esetén) Politikai tevékenység tilalma (pl. UK)

használni (Németország) Közösségi cél Tagok részére (pl.

13 Irányítás Tagsági szervezet esetén egy tag egy szavazat Kivételek pl. Belgium max. 10% ill. ha a tag alkalmazott is, 20% Közösségi/nonprofit cég esetén Kollektív, kurátori irányítás Üzleti modellt követő irányítás Adminisztrációs terhek csökkentése, hatékonyság növelése fontos

ha a tag alkalmazott is, 20% Közösségi/nonprofit cég esetén

14 Finanszírozás Ha nonprofit jogi forma: vállalkozhasson Közvetlenül vagy céget alapítva Ha for-profit jogi forma: asset-lock Juthasson hitelhez, tőkebevonáshoz Juthasson nem nyílt piaci forrásokhoz (közösségi érdekű finanszírozás) Kérhessen adományt, pályázhasson... megenni a tortát és még maradjon is!

tőkebevonáshoz Juthasson nem nyílt piaci forrásokhoz (közösségi érdekű

15 Közösségi Érdekű Cég (CIC) A közhasznú nonprofit szervezethez képest: Nagyobb rugalmasság a tevékenységekben Nincs kurátori (trustee) kontroll Az igazgatóság kaphat (limitáltan) kifizetést Kevesebb az adminisztratív és beszámolási kötelezettsége Kevésbé szabályozott, de nincsenek adókedvezmények Forrásait használhatja hitelfedezetként, kockáztathat, tőkét vonhat be (kivéve ha nonprofit forma)

Kevesebb az adminisztratív és beszámolási kötelezettsége Kevésbé szabályozott, de nincsenek

16 Közösségi Érdekű Cég (CIC) A rendes for-profit céghez képest: Forrás-lekötés ( Asset-lock ) - közösségi célra, pl. nem adhatja el a céget Közösségi jelentés, nagyobb átláthatóság Átlátható igazgatósági díjazás, védelem az indirekt profitfelosztás ellen Igényt tarthat nem nyílt piaci forrásokra is (Community Development Finance Institutions) Külön felügyelő hatóság nagyobb közbizalom, brand

nem adhatja el a céget Közösségi jelentés, nagyobb átláthatóság Átlátható igazgatósági díjazás,

17 Olaszország Magán nem állami - szervezet Vállalkozási tevékenységgel valósít meg társadalmi célt Közérdekből tevékenykedik, nem oszthat profitot Alapelvek: korlátozások pl. indirekt profitfelosztás tilalma: az igazgatóknak maximum a hasonló szektorban és feltételekkel működő cégek díjának a 20%-a adható Dolgozók védelme : A dolgozókat a hasonló szektorban működő egyéni és kollektív szerződéseknek megfelelő feltéteknél nem lehet rosszabb feltételekkel szerződtetni.

indirekt profitfelosztás tilalma: az igazgatóknak maximum a hasonló szektorban és feltételekkel működő cégek díjának

18 Mikor ösztönző a jogi környezet? Attól függ, állami támogatásra vagy vállalkozásbarát környezetre vágyunk-e... Faktorok pl.: Adópolitika, foglalkoztatáspolitika, tb, nyugdírendszer, szociálpolitika... EU strukturális alapok felhasználása Filantróp környezet, adományozás, önkéntesség

19 Konklúzió Bár a konkrét jogi forma és vonatkozó szabályozás fontos, ami igazán számít az az általános vállalkozási és civil társadalmi kultúra, és a gazdaság-, szociál- és adópolitikai környezet.

20 Köszönöm a figyelmet. További információ:

Hasonló dokumentumok

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség