Az Észak-alföldi Régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai. Virág Ádám Témavezető: Prof. Dr. Csoba Judit Budapest április 9.

Átírás

1 Az Észak-alföldi Régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai Virág Ádám Témavezető: Prof. Dr. Csoba Judit Budapest április 9.

2 Szociális gazdaság: Franciaország, 1990, Harmadik szektor, Demokratikusan irányított szervezet Munkalehetőség elősegítése (Frey és munkatársai) Konceptualizáció Szociális szövetkezet: - részjegy tőke - nyitott tagság, - tagjai gazdasági, társadalmi szükségletek kielégítése (2006. évi X. törvény) A típus: szociális, egészségügyi, oktatási, közösségi szolgáltatásokat nyújtó szövetkezetek B típus: foglalkoztatási célú (mezőgazdasági, ipari, szolgáltatási) tevékenységeket látnak el és hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatnak (Petheő, Győri, Németh, Fekete & Simon, 2010).

3 Szövetkezz 2007 Szövetkezz 2009 A kialakulás mérföldkövei A szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata, foglalkoztatásban betöltött szerepükkel kapcsolatos kutatások (Petheő és munkatársai) TÁMOP Az önfenntartást célzó szociális szövetkezetek támogatása a konvergencia régióban Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda

4 OFA, Kooperáció : Ft. (50 fenntartható sz.sz) Szövetkezz (37.sz.sz) 1 milliárd Ft. Finanszírozási keret - szervezeti háttér Szöszak/2007 Szöv-Kom2007 Szövetkezz 2009 TÁMOP 2.4.3/B-2-10/1,2 () (2,3 milliárd) Az önfenntartást célzó szociális szövetkezetek támogatása a konvergencia régióban (1,9 milliárd)

5 A kutatás célja és módszerei A kutatás célja: Az Észak-alföldi Régióban működő szövetkezetek tevékenységének, pályázati forrásainak, projektfüggésének milyen hatásai vannak a mindennapi működés szempontjából? Milyen előnyei és hátrányai vannak a szociális szövetkezeti formának? Tevékenységük sikerességének - sikertelenségének milyen háttértényezői vannak? A kutatás módszerei: (Feltáró kutatás) Az országos és megyei adatok statisztikai elemzése Félig strukturált interjúk

6 szövetkezet országosan jelentős növekedés, 2013 csúcs Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2013-ban a jelenleg is működő szövetkezetek 61,5%-át alapították A megalakulás körülményei Hajdú-Bihar megyében 68,8%-át Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 54,1%-át A bejegyezett szociális szövetkezetek alakulási évüket tekintve szignifikánsan eltérőek (0,004). Alapítók: Vállalkozók Civil szervezetek Önkormányzatok

7 Motiváció: pályázati forrás elnyerése A székhelye és a tényleges működési helye nem azonos A megalakulás körülményei Törvény által meghatározott minimális 7 fő gyakori tagcserék 2010-es országos kutatás eredménye: szintén a kötelező 7 fős alakuló létszám volt a leggyakoribb (Petheő, Győri, Németh, Fekete, & Simon, 2010) Humánerőforrás: az alulképzett és a magasan kvalifikált alapító tagok aránya kiegyenlíti egymást

8 A statisztikai elemzés eredményei évi törvénymódosítás évi törvénymódosítás Önkormányzat belépése Önkormányzat negatív hatása Önkormányzat pozitív hatása Szociális szövetkezetek alakulásának az éve és számuk országosan N= Szociális szövetkezetek alakulásának az éve és számuk az Észak-alföldi Régióban N= Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg

9

10 Jegyzett tőke nagysága az Észak-alföldi Régióban N= Já sz-nagykun-szolnok Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Előnyei: hátrányos helyzetűek is tagok lehetnek Hátrányai: hosszútávú működés szempontjából tőkehiányos

11 Fő tevékenység: Mezőgazdaság (Sz-Sz-B megye agrár kisüzemek leszakadása) Kisbirtokok jellemzőek Eredmények Előnyök: A tagok iskolai végzettségének tekintetében gyakori a nagyon magas iskolai végzettség (szellemi tőke) és a nagyon alacsony iskolai végzettség (iskolázatlanság). Vezetői: Vállalkozók, Civil szférában dolgozók

12 EU-s források lehívhatósága Adókedvezmények a dolgozóknak A szociális szövetkezeti forma előnyei Gyakori a kikerülés az elsődleges munkaerőpiacra (közvetítő szerep) Kistelepülésen jól fogadták munkahelyteremtési potenciál miatt Önkéntesek bevonhatóak a munkafolyamatokba

13 Nincs több évtizedes múltja szövetkezeti szóból következő negatív képzettársítás A szociális szövetkezeti forma hátrányai Az EU-s pályázatok célindikátorai nehezen teljesíthetőek a fenntarthatóság szempontjából trükközés Gazdasági együttműködést nehezen alakítanak ki (formából következő jogi nehézségek, ismeretlenség, bizalmatlanság) Nehezen tudják felvenni a versenyt a profitorientált vállalkozókkal Nem képesek a tartalékolásra (EU-s pályázat nehezíti) A település életébe nincs beágyazódva Kényszerkapcsolat az Önkormányzatokkal (névleges kapcsolat) Hatalomnak való kiszolgáltatottság

14 Erőteljes projektfüggés Önkormányzati tagság - alapelvek Összegzés és következtetések Alacsony tőkeellátottság Önkormányzatok pozitív hatása Gazdasági, közösségfejlesztő hatás gyenge Centralizált foglalkoztatáspolitikai közeg közfoglalkoztatottak beáramoltatása Szövetkezetekkel szembeni elvárás a munkahelyek biztosítására Megszilárdulás szükségessége állami normatív alapú támogatása

15 Bibliográfia évi X. törvény a szövetkezetekről Bak K. (2012). A nemzetközi szövetkezeti alapelvek és a szövetkezetek fogalmának összefüggései a szabályozásban. Szövetkezés, 1-2. szám Frey M. & Csoba J. & G. Fekete É. & Lévai M. & Soltész A. (2007). Szociális gazdaság kézikönyv. OFA, Budapest Herczog L. (2012). A szociális gazdaság szerepe a magyar gazdaságban. XXI. Század- Tudományos Közlemények. 28. szám Németh L. (2012a). A szociális szövetkezetek jellemzői és tényszerű adatai. Szövetkezés, 1-2.szám Németh L. (2012b). A Szociális Szövetkezet, mint helyi közösségi innováció, nemzetközi konferencia előadása, %20Szocszov%20Mo%20helyzetkep%202012_Szekszard.pdf Letöltve: december 15. OFA (2015). Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. honlapja, hivasa+szocialis+szovetkezetek+reszere+1.html Letöltve: 2015.november 17. Petheő A. (2009). A vállalati társadalmi felelősségen túl: A szociális vállalkozás, Ph.D. értekezés. Kézirat. Petheő A. & Győri ZS. & Németh B. & Fekete N. & Simon F. (2010). A szociális szövetkezetek működési modelljének kidolgozása a foglalkoztatás elősegítése érdekében. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutató Intézet Nonprofit Kft., Budapest. Simkó J. & Tarjányi O. (2011). A szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata. OFA, Budapest. Számadó R. (2011). Módszertani kézikönyv. Szociális szövetkezetek az alakulástól a fenntartható működésig. OFA, Budapest.SzoSzöv (2013a). Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének honlapja, Letöltve: november 07. Varsádi ZS. (2011). Helyzetelemzés kiterjesztése a TÁMOP 2.4.3/B-2 konstrukcióban nyertes szociális szövetkezetek körében. OFA, Budapest. Versegi A. (2013). A szociális szövetkezetek fennmaradását veszélyeztető külső és belső tényezők egy Dél-Alföldi Régióban végzett kutatás alapján, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar- Tudományos Diákköri Pályamunka. Kézirat.

16 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Virág Ádám szociológus szociális munkás szociális gazdaság szakember PhD hallgató ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika Program viragadam1990@gmail.com Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült