A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember"

Boglárka Vinczené
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember Berlin/Potsdam 1

2 2

3 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban: rövid áttekintés 3

4 2010 májusában radikális változás következett be a válságkezelésben, amely abszolút prioritást adott a költségvetési konszolidációnak a gazdasági növekedéssel és a foglalkoztatással szemben. A 2011 végén megalakult konzervatív kormány felerősítette a megszorító politikát. Mindez nagyon negatív hatással volt a közszférára: drákói költségvetési lefaragások, amelyek a szociális kiadásokat és az állami beruházásokat érintették; strukturális reformok a közszféra társadalmi-gazdasági szerepének csökkentésére ma már nincsenek tiltótáblák; a közszférában dolgozók létszámának csökkentése; a közszféra dolgozói munkafeltételeinek lerontása. 4

5 Az államháztartási hiány kerül a központba, elmélyítve a válságot és megnehezítve a kilábalást. A közszolgálati teljesítmény leértékelődése a hatékonyság és a költségek tekintetében összevetve a magánszektorbeli menedzsmenttel és a kockázatok egyénekre hárításával: a jóléti államtól a jóléti társadalomig. A közszférában dolgozókat bűnbakká kiáltják ki, a közszolgálati foglalkoztatás privilégium. Példátlan szakszervezet-ellenes kampányok: A szakszervezetek úgy fognak összeomlani, mint a berlini fal (Esperanza Aguirre, a Madrid területi kormány korábbi elnöke). 5

6 A szociális párbeszéd szerepe a közszférában 2008 és 2012 között 6

7 Az állami szektor struktúrája igen bonyolult: Különböző gazdasági egységek eltérő jogi státusszal; három területi államigazgatási szint az oktatásügy, az egészségügy és a szociális szolgáltatások regionálisdecentralizációjával; az információk átláthatatlansága, különösen területi szinten. A szociális párbeszéd eltérő dimenziói: A köztisztviselők foglalkoztatása és munkakörülményei; közpolitikák és szociális partnerség; intézményes részvétel. A szociális párbeszéd folyamatának alakulása a válság alatt 7

8 Megállapodások a kormány és a szociális partnerek között Deklarálták a gazdaság felgyorsítását, a foglalkoztatás, a versenyképesség és a társadalmi haladás javítását (aláírók: kormány, CCOO, UGT, CEOE-CEPYME; 2008 júliusában); Erősítette a szociális párbeszédet; időszakra szóló megállapodás a kormány és a közszolgálati szakszervezetek között (2009 szeptemberében). Általános intézkedések a közigazgatás minőségének, hatékonyságának és termelékenységének javítására; Országos ágazati bértáblák: oktatásügy, egészségügy, igazságügy, egyetemek. Regionális szintű szociális párbeszéd. Gyenge pontok: a megerősített szociális párbeszéd intézményei a gyakorlatban nem fejlődtek ki megfelelően. 8

9 A szociális párbeszédre rányomta a bélyegét a válságkezelési politika fordulópontja: az új megszorítások. Egyoldalú reformok és kiigazítások bevezetése: Rendkívüli intézkedések az államháztartási hiány csökkentésére 2010 májusában, amelyek magukban foglalták a közszolgálati dolgozók bérének 5%-os csökkentését; Munkaerő-piaci reform 2010 júniusában. Alkotmányreform (2011 augusztusában), amely belefoglalta az Alkotmányba az aranyszabályt azaz a költségvetési egyensúly elvét, amely a közigazgatást arra kötelezi, hogy ne lépje túl a deficit meghatározott mértékét. 9

10 Társadalmi-gazdasági megállapodás a növekedés, a foglalkoztatás és a nyugdíjbiztonság növelésére (2011 februárjában): Tripartit megállapodás: az állami nyugdíjrendszer, az aktív foglalkoztatottakkal kapcsolatos politika reformja, munkaerő-piaci intézkedések; Kétoldalú megállapodás (a kormány és a szakszervezetek között): a közszféra működésével kapcsolatos intézkedések; Kétoldalú megállapodás (a kormány és a munkáltatók között): kollektív alku. Ezzel párhuzamosan nőttek a szociális konfliktusok: A közalkalmazottak sztrájkja 2010 júniusában; Általános sztrájk a munkaerő-piaci reformok ellen 2010 szeptemberében; Számos ágazati megmozdulás (oktatásügy, egészségügy, szociális szolgáltatások dolgozói). 10

11 Az új konzervatív kormány egy sor strukturális reformot és a közszféra kiadásainak csökkentését hajtja végre: több fekete péntek A szociális párbeszéd töredezik: az egyoldalú kormányzás elvének megerősödése Példa nélküli szakszervezet-ellenes kampányok: A közszolgálatban erőteljesen csökkent a munkavállalók érdekképviselete; a korábbi támogatások drasztikus csökkentése; a munkavállalói képviseletek kiszorítása a közszolgálati irányítótestületekből; a konzultatív testületek megszüntetése; a szakszervezeti tevékenység bojkottálása; szakszervezetek ellen indított médiakampányok. 11

12 Javaslatok 12

13 A közszféra különböző funkcióinak megvédése: Rövidtávon: az új fiskális megszorítások időleges befagyasztása összekötve egy elfogadható hosszú távú kerettel, amelynek a célja a GDP- arányos költségvetési hiány 3% alá szorítása; Középtávon: a jóléti állam újragondolása, egy új generációk közötti paktum létrehozásának elősegítése. Alternatív fiskális politika Átfogó adóreform, amely az összes adónemre kiterjed és a nagyobb egyenlőség és megfelelőség kritériumán alapszik; A magas arányú adócsalás elleni küzdelem támogatása. 13

14 A közszférában történő foglalkoztatás védelme: a kielégítő közszolgálati foglalkoztatás kielégítő mértéke és tisztességes munkakörülmények biztosítása a közszolgálat minőségének és hatékonyságának garantálása érdekében. A szociális párbeszéd javítása az egyoldalú kormányzás elmélyítése helyett: A szociális párbeszéd különösen fontos válság és az európai integrációs projekt delegitimalizálása idején; A szociális párbeszéd a társadalmi kohézió elősegítésének kulcsfontosságú eszköze Spanyolországban, különösen területi szinteken; A kollektív alku visszaállítása a közszolgálatban a bérekre csökkentését célzó nyomás megelőzésére, a munkavállalók vásárlóerejének megőrzésére, valamint a stabil és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítására. 14

15 A szakszervezetek és a társadalom más szektorai közeledésének elősegítése a közszolgáltatások védelmében. Néhány kezdeményezés Spanyolországban: Platformalakítása a jóléti állam és a közszolgálat védelmében; Társadalmi gyűlés (több, mint 200 szervezet részvételével); Népszavazási kezdeményezés. 15

16 Köszönöm a figyelmet! 16

Hasonló dokumentumok

Áttekintés. a közszférában foglalkoztatottakra és a közszolgáltatásokra, a munkakörülményekre és a szociális párbeszédre.

Áttekintés. a közszférában foglalkoztatottakra és a közszolgáltatásokra, a munkakörülményekre és a szociális párbeszédre. ö é á á é á é é 1 Áttekintés Háttérinformációk: a spanyol közszektor főbb jellemzői A pénzügyi-gazdasági válság hatásai a költségvetésre A fiskális konszolidáció hatásai a közszférában foglalkoztatottakra