"A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA."
|
|
- Ágnes Vinczené
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 "A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA." A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon Munkaanyag Budapest, április 03. 1
2 Tartalom: 1. Bevezető A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon Társadalmi párbeszéd az Európai Unióban A magyar szakszervezeti konföderációk kapcsolata a szociális partnerek európai szervezeteivel A kollektív tárgyalások színtere Magyarországon A hatékony társadalmi párbeszéd előnyei A szociális partnerek szerepe Javaslatok a hatékony társadalmi párbeszéd kialakítására A szociális párbeszéd jogi alapjainak megteremtése A Gazdasági és Szociális Tanács működésének visszaállítása Nemzeti Foglalkoztatási Tanács létrehozása A szakszervezetek szerepe a hatékony társadalmi párbeszéd kialakításában A szakszervezetek ellenőrző szerepének megerősítése Javaslatok a Munka Törvénykönyvének módosítására Az ágazati szakszervezetek szerepének megerősítése A szakszervezeti szerepvállalás növelése a szabályozás, oktatás területén A kommunikáció, a sajtó, a nyilvánosság szerepének erősítése A szakszervezetek finanszírozása 12. Melléklet 14. 2
3 1. Bevezető A magyarországi társadalmi párbeszéd hatékony működésére tett javaslatomhoz figyelembe vettem az Európai Unió szociális intézményeinek jelenlegi struktúráját és működését. Nem célom a teljes struktúra átalakítására javaslatot tenni, mindenekelőtt a jól működő érdekegyeztető rendszerek megtartása mellett javaslatot teszek a szociális párbeszéd véleményem szerint hatékonyabban és eredményesebben működő formáira. Az elmúlt években a szakszervezetek megítélése sokat rosszabbodott, amihez néhol maguk egyes szakszervezetek is hozzájárultak. Vissza kell adni a szakszervezetek funkciójának megfelelő hatásköröket. Erősíteni kell a szakszervezetek társadalmi szerepét, tekintettel arra, hogy a munkavállalók fontos helyet és szerepet töltenek be a gazdaság működésében. A szakszervezeteken keresztül lehet garantálni a hatékony munkavégzést, a munkabékét, a megállapodásokon alapuló, szabályozott munkáltatást. Bízom abban, hogy a leírt gondolataimmal hozzájárulok a szakszervezetek valódi érdekvédelmi szerepének betöltéséhez. Budapest, március 18. Buzásné Putz Erzsébet a Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének elnöke 3
4 2. A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon 2.1 A társadalmi párbeszéd formái az Európai Unióban Az Európai Unió tagállamaiban az elmúlt években jelentősen felértékelődött a szociális partnerek szerepe. A munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek szervezetei meghatározó szerepet vállalnak a gazdasági döntéshozatalban. A kormányok rendszeres konzultációkat folytatnak a szakszervezeti és munkaadói szövetségekkel, véleményüket kérik a gazdaságpolitikai koncepciókról, a különböző stratégiai kérdésekről. A szociális partnerek a gazdasági élet meghatározó szereplői. Az európai szociális párbeszéd a következő közösségi jogszabályokra épül: Egységes Európai Okmány Római Szerződés 138.cikk (1) bek. és 139. cikk (1) bek. Amszterdami Szerződés Szociális partnerek megállapodása Maastrichti Szerződés Az Európai Unióban a szociális párbeszéd a szociális modell elválaszthatatlan alkotórészévé vált. Ma már nem képzelhető el semmilyen jogi szabályozás, közösségi politikaformálás, stratégiai döntés vagy szociálpolitikai program a szociális partnerek érdemi bevonása nélkül. A szociális partnerek részt vesznek a teljes szociálpolitikában, amely magában foglalja a munkajogot, a foglalkoztatáspolitikát, a munkaügyi kapcsolatokat, az esélyegyenlőséget, a társadalmi kirekesztés elleni harcot, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot. A szociális partnerek mindezeken túl olyan kulcsfontosságú kérdésekbe és döntésekbe is beleszólhatnak, mint a belső piac létrehozása vagy a Gazdasági és Monetáris Unió kiépítése és részesei az Európai Unió intézményrendszere alakításának. Az európai szociális párbeszéd - a konzultációt - a concertation-t - és a szociális párbeszédet foglalja magában. 4
5 A konzultáció egy megbeszélés sorozat, vitafolyamat. A résztvevő felek célja egymás véleményének, álláspontjának megismerése, befolyásolása, esetleg megváltoztatása. A konzultáció zárulhat a nézőpontok közeledésével, közös álláspont megfogalmazásával, vagy egyáltalán csak azzal, hogy a felek megismerték egymás szándékait. A döntés-előkészítés szemszögéből nézve a konzultáció a munkáltatók és a szakszervezetek véleményének megismerését, mérlegelését, figyelembe vételét jelenti. A szociális partnerek szemszögéből pedig egy eszköz, egy lehetőség arra, hogy álláspontjukat, véleményüket megfogalmazzák, kifejezhessék. A 2002./14/EK irányelv rendelkezik az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános kereteinek létrehozásáról. Az irányelv alkalmazásában konzultáció a munkavállalók képviselői és a munkaadók közötti eszmecsere és párbeszéd. A konzultáció kiterjed a foglalkoztatásnak a vállalaton belüli helyzetére, szerkezetére és várható alakulására, bármely várható tervezett intézkedésre. A konzultáció kiterjed az olyan döntésekre is, amelyek várhatóan munkaszerződés vagy szerződéses viszonyok lényeges változásaihoz vezetnek (pl. csoportos létszámcsökkentés, munkáltatói jogutódlás...). Bizonyos körben kötelező a konzultáció, pl. amennyiben a munkáltató intézkedése a munkavállalók nagyobb csoportját érinti, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzelések. A concertation kifejezés és partnerségi viszony Magyarországon még nem ismert és nem gyakorolt forma. A concertation a munkaügyi, szociális és gazdasági kérdések, témák tripartit (háromoldalú) módon történő intézését jelenti. Együttesen jelölik ki a célokat, közösen választják meg az eszközöket, módszereket és együttes felelősséget vállalnak a végrehajtásáért és a megvalósításáért. Tehát a szociális partnerek és az európai döntéshozók, politikaformálók együttműködése messze túllép a konzultációkon. A teljes folyamatban azonos felelősséggel együtt dolgoznak az elképzelések kialakításától a közös döntéshozatalon át a végrehajtás ellenőrzéséig. Mindkét esetben tripartit együttműködés valósul meg. A szociális párbeszéd viszont ettől eltérően bipartit együttműködést takar. 5
6 Szociális párbeszéden a szociális partnerek közötti állandó interakciós folyamatot értjük. Ennek célja, hogy a szociális partnerek megállapodásra jussanak abban, hogyan gyakorolnak kontrollt különböző, az illetékességükbe tartozó gazdasági és szociális ügyekben. Ez a folyamat megvalósulhat a szociális partnerek közötti információcserékben, vitákban, egymás álláspontjának befolyásolásában, de jelenthet konkrét tárgyalásokat is. A cél minden esetben az egyetértés, a konszenzust kifejező megállapodás elérése. 2.2 A magyar szakszervezeti konföderációk kapcsolata a szociális partnerek európai csúcsszervezeteivel A magyar szakszervezeti konföderációk már kiépítették kapcsolataikat a szociális partnerek európai csúcsszervezeteivel. Az ETUC -nek ( Európai Szakszervezeti Szövetség ) hat magyar országos szakszervezeti konföderáció a tagja: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Munkástanácsok Országos Szövetsége Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Az Európai Unióban a szociális párbeszéd következő lépcsői működnek: Concertation Konzultáció és párbeszéd a Római Szerződés 138. és 139. cikkei szerint Közösségi szintű párbeszéd Ágazati szintű konzultáció és párbeszéd Közösségi szintű konzultáció 6
7 A közösségi szintű konzultációhoz a Tanácsadó Bizottságok nyújtanak intézményi keretet. Alapvető feladatuk, hogy véleményükkel segítsék az Európai Bizottság jogalkotói, politikaformálói illetve végrehajtó munkáját oly módon, hogy információkat adnak az adott témakörben a nemzeti tapasztalatokról, illetve véleményt mondanak a javasolt közösségi intézkedések tagországi végrehajtásának realitásáról és lehetséges módjáról. A következő Tanácsadó Bizottságok működnek az EU-ban: Európai Szociális Alap Tanácsadó Bizottság Szakképzési Tanácsadó Bizottság Személyek szabad áramlása Tanácsadó Bizottság Migráns munkavállalók szociális biztonsága Tanácsadó Bizottság Munkahelyi biztonság, munkahelyi higiénia és egészségvédelem Tanácsadó Bizottság Esélyegyenlőségi Tanácsadó Bizottság Ezek a bizottságok tripartit felépítésűek. A magyar szakszervezeti konföderációk az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően közvetlenül bekapcsolódhattak ezen bizottságok munkájába. Magam is több éven keresztül voltam tagja a Migráns munkavállalók szociális biztonsága Tanácsadó Bizottságnak. Az európai szociális párbeszéd rendszerének egyik legfontosabb elem napjainkban az ágazati szintű konzultáció és párbeszéd. Ehhez intézményi keretet az Ágazati Párbeszéd Bizottságok biztosítanak. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok alapvető feladata az Európai Unióban az, hogy véleményükkel segítsék az Európai Bizottság jogalkotói, politikaformálói és végrehajtó munkáját. Felhatalmazásuk van arra is, hogy segítsék a bizottságokban részt vevő szociális partnerek közötti közvetlen szociális párbeszédet, amely akár megállapodáshoz is vezethet. Tehát egyrészt információkat adnak az Európai Bizottságnak az Európai Tanácsnak az adott ágazat helyzetéről és problémáiról, másrészt megállapodhatnak a munkaadók és a szakszervezetek szövetségei. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok bipartit struktúrájúak. Tagjaik az adott ágazatban illetékes európai ágazati munkavállalói és munkáltatói szervezetek képviselői. 7
8 2.3 A kollektív tárgyalások színterei Magyarországon Magyarországon a kollektív tárgyalások meghatározó szintje ma a munkahelyi szint. Az ÁPB-k az ágazati szintű, kétoldalú - munkaadói érdekképviseletek és a szakszervezetek közötti - közvetlen párbeszéd fórumai, amelyek keretet biztosítanak ágazati megállapodások és kollektív szerződések kötéséhez, valamint a szociális partnerek konzultációjához. Az ÁPB-k felépítését, működését "az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló évi LXXIV. törvény" szabályozza. Ezt követően folyamatosan alakultak az Ágazati Párbeszéd Bizottságok. A kormány biztosítja az ÁPB-k infrastrukturális feltételeit és szakmai programjait. A működés feltételeit a költségvetésen keresztül biztosítja. Az ÁPB törvény által jóváhagyott, évente módosított "Az ágazati párbeszéd bizottságok támogatása felhasználásának alapelveiről és módszereiről" szóló dokumentum alapján történik az egyes ÁPB-k támogatása. Az ágazati párbeszéd bizottság a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület. ÁPB hozható létre ágazati, alágazati és szakágazati szinten. Egy ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre. Az ÁPB feladata az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése. az ágazati szintű szociális párbeszéd megvalósítása, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek kialakítása, a munkabéke megőrzése és a munkaerő-piaci folyamatok jogszerűségének előmozdítása. Az ÁPB-k éves munkaterv alapján különböző programokat valósítanak meg: szakmai anyagokat, elemzéseket készítenek, konferenciákat, képzéseket, tanulmányutakat szerveznek, nemzetközi kapcsolatokat építenek, részt vesznek az Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok munkájában, valamint tárgyalásokat folytatnak kollektív szerződések, megállapodások kialakítása céljából. Az ÁPB-k konzultálnak a kormánnyal, hogy az ágazati szereplők szempontjai, érdekei megjelenhessenek az országos koncepciókban, tervekben, programokban. 8
9 3. A hatékony társadalmi párbeszéd előnyei 3.1 A szociális partnerek szerepe A társadalmi párbeszéd alapvető aspektusa a partnerségi megközelítés. Abból a feltételezésből indul ki, hogy a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek felismerik a közös probléma fennállását és elkötelezik magukat a probléma kezelése mellett. Tehát konszenzusépítést szolgáló eszköz. Tripartit formájában a szociális partnerek 8szakszervezetek és munkáltatói szervezetek) számára olyan eszközt biztosít, amellyel befolyásolni tudják a kormányzati döntéseket és lobby tevékenységet fejthetnek ki érdekeik képviseletében a politika szintjén. A tripartit társadalmi párbeszéd a demokratikus döntéshozatal inkluzív módszere. Így legitimizálhatja az állam a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek tevékenységét, amelyeknek érdekében áll és előnyére szolgál, ha részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban. Mind tripartit, mind bipartit formájában a társadalmi párbeszéd egy gyakorlati, együttműködésen alapuló megközelítést jelent, amelynek célja a problémák közös megértése, a kompromisszumok megtalálása és a közös válaszok megadása. A társadalmi párbeszéd legfontosabb formája a kollektív alku, ami a szakszervezetek és a munkáltatók közötti tárgyalásokat jelenti a bérekről, a munkakörülményekről és a foglalkoztatás kérdéseiről. Ezen tárgyalások általában kollektív szerződést eredményeznek. A szociális partnerek több módon vehetnek részt a társadalmi párbeszédben: 1. Részt vehetnek a politikai folyamatokban, pl. konzultálhatnak, javaslatokat adhatnak a kormányzati törvényjavaslatokkal kapcsolatban 2. Részt vehetnek a döntéshozatalban (kormánypolitikáról, bipartit megállapodások előkészítéséről vagy kollektív alkuról) 3. Szerepet tölthetnek be a hatályos megállapodások és jogszabályok ellenőrzésében. Lehetőséget ad mind a szakszervezeteknek, mind a munkáltatói szervezeteknek arra, hogy aktív, intézményes keretek között, elismert szerepet töltsenek be a nemzeti politika döntéshozatali folyamataiban akár megállapodások, akár tripartit párbeszéd révén a kormány munkaerő-piaci és szociálpolitikájával kapcsolatos kérdésekben. 9
10 3.2 Javaslatok a hatékony társadalmi párbeszéd kialakítására A szociális párbeszéd jogi alapjainak megteremtése Mindenekelőtt meg kell teremteni a szociális párbeszéd jogi alapját. Ennek részeként a Munka Törvénykönyvének átalakítása, Civil törvény igazítása, Ptk. és egyéb jogszabályok ide vonatkozó részének összehangolása, a régi OÉT törvény, illetve jelenleg NGTT törvény módosítása szükséges. (Igény esetén ennek részletes kidolgozását megtesszük.) Gazdasági és Szociális Tanács működésének visszaállítása és funkciójának betöltése. A GSZT nemzetközileg is ismert és működő rendszer. Tagjai a gazdasági élet szereplői, a munkavállalók, a civilek és a tudomány képviselői. A kormány nem vesz részt a munkájában. Önálló szakértőkkel rendelkezik, klasszikusan ciklusokon átnyúló működéssel. Stratégiai kérdésekkel foglalkozik. Szereplői gazdaságpolitikai kérdésekben véleményt adnak, jelentéseket készítenek, javaslatokat fogalmaznak meg az OÉT számára. Nemzetközi tekintetben jellemzően nagy a befolyása, jelentéseit a kormányok komolyan veszik Nemzeti Foglalkoztatási Tanács létrehozása Jöjjön létre egy Nemzeti Foglalkoztatási Bizottság, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiac mozgásait. Foglalkoztatási stratégiát dolgoz ki az egyes ágazatokra, valamint általános gazdaságpolitikai irányvonalakat fogalmaz meg. A foglalkoztatás bővítésére, javítására tesz javaslatot, ezzel kapcsolatos megállapodásokat köthet a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Célja: a foglalkoztatás bővítése munkaerő-piaci eszközökkel. Tripartit jellegű. 10
11 4. A szakszervezetek szerepe a hatékony társadalmi párbeszéd kialakításában 4.1 A szakszervezetek ellenőrző szerepének megerősítése A szakszervezet legyen jogosult továbbra is ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását és az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja. Ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhessen. A szakszervezet legyen jelen a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésekben, valamint a TB és a nyugdíjbiztosítás rendszerének felügyeletében. 4.2 Javaslatok a Munka Törvénykönyvének módosítására A Munka Törvénykönyvében meg kell erősíteni a szakszervezeti jogosítványokat. A szakszervezet legyen jogosult a munkavállalókat, illetve azok érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés vagy mulasztás ellen fellépni. (pl. a kifogás joga, a munkaidő-kedvezmény mértéke, munkaidő-kedvezmény megváltása, reprezentativitás megállapításának visszaemelése és az üzemi tanács választások eredményéhez kötni, az ÁPB-k miatt is,...stb.) ( Az Mt. részletes végiggondolása szükséges.) 4.3 Az ágazati szakszervezetek szerepének megerősítése Ágazati kollektív szerződések Ágazati Párbeszéd Bizottságok 5. A szakszervezeti szerepvállalás növelése a szabályozás, oktatás területén A képzés, szakképzés, oktatás területén a szakszervezetek nagyobb kompetenciát kell hogy kapjanak. A középiskolai és a felsőoktatási tananyagba be kell építeni a társadalomtudományok közé a szakszervezetekről szóló ismeretanyagot, hogy már a diákok megismerhessék az érdekegyeztetés fontosságát és a munkavállalói jogokat. A mainál jelentősebb mértékben lenne szükség a munkavállalók általános képzésére, az üzemi tanács tagok oktatására, munkaerő-piaci támogatásra. E téren is egy új stratégiai irány kidolgozása vált szükségszerűvé. 11
12 6. Kommunikáció, sajtó, nyilvánosság szerepének erősítése A szakszervezetek egyik leggyengébb pontja a nyilvánosság. Míg a tagság felé lehetőség nyílik az informatika világában az elektronikus tájékoztatásra, addig az írott és elektronikus sajtó kizárólag a "botrányos hírekre" vevő, mint pl. a sztrájk. Ezért a közvélemény nem értesül arról, hogy pl. valamely szakszervezet konferencia keretében vitat meg szakmai vagy foglalkoztatáspolitikai kérdéseket, amelyről adott esetben véleményt formál és azt közérdekűvé tenné. Szükség lenne különböző csatornákkal való együttműködésre, annak érdekében, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos témákról szólni lehessen, mint pl. foglalkoztatáspolitika, aktuális munkaerő-piaci helyzet, munkanélkülieknek tanácsadás, munkavédelmi és munkaegészségügyi kérdések, ahol egy-egy munkahelyi szakszervezet is megszólal és kifejti álláspontját a témával kapcsolatban. Javaslatként említem, egy munkavállalói heti- vagy havilap létrehozását, amely munkajogi és munkaügyi kérdésekről szólhatna egyszerű, érthető formában. Természetesen ez is finanszírozás kérdése. Helyre kell állítani a szakszervezetek imázsát. 7. A szakszervezetek finanszírozása Elkerülhetetlen a szakszervezetek finanszírozási alapjainak újragondolása. A szakszervezetek szűkös személyi és tudományos forrással rendelkeznek, ami kevésbé teszi lehetővé, hogy kompetens módon járuljanak hozzá a munka világának alakításához, illetve hallassák hangjukat a társadalmi kérdésekben. A javaslataik érvényesítése érdekében folytatott stratégiai PR és lobby munkánál különösen hiányoznak ezek a kapacitások. Szükség lenne szakszervezeti kutatótevékenységre, valamint a gazdaság, a társadalom és a munkaerő-piac folyamatos elemzésére is. A jelenlegi kormány az új Mt. bevezetésével megszüntette a szakszervezetek számára a munkaidő-kedvezmény megváltásának lehetőségét. Így a legtöbb szakszervezet számára kizárólag a tagdíjbevétel maradt pénzügyi forrásként. Lehessen az adó +1 %-át a szakszervezeteknek utalni. 12
13 A nem szakszervezeti tag munkavállalók fizessen bruttó 0,5 %-ot a Kollektív Szerződés kötésre, amit a KSZ kötő szakszervezetek között az ÜT választás eredményének függvényében osztanak el. (osztrák példa) A munkaidő-kedvezmény megváltása helyett más címen történő finanszírozás bevezetése. A kiírt pályázatokhoz szinte hozzáférni sem lehet. Esélyt kell adni a szakszervezeteknek a fennmaradásra, figyelembe véve a napjainkban zajló mozgásokat is, amelynek egyik igen fontos feltétele a finanszírozás átgondolása. Buzásné Putz Erzsébet 13
14 Melléklet OÉT Országos Érdekegyeztető Tanács VÉT Versenyszféra Érdekegyeztető Tanács (konföd. szintű) KÉT Közszféra Érdekegyeztető Tanács (konföd. szintű) GSZT Gazdasági és Szociális Tanács munkaadók munkavállalók civilek NFT Nemzeti Foglalkoztatási Tanács munkaadók munkavállalók kormány tudomány egyház ÁPB-k (ágazati munkaadói és munkavállalói szervezetek) Munkahelyi szintű érdekegyeztetés 14
Általános rendelkezések
2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről (Kivonatos közlés) Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a munkavállalók és
RészletesebbenKIVONAT évi LXXIV. törvény. az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről 1
Hatály: 2018.I.1. - KIVONAT 2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről 1 Általános rendelkezések 2. (1) 2 A munkaügyi kapcsolatokat
RészletesebbenOrszágos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program
Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)
RészletesebbenVíziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március
Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói
RészletesebbenMUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális
RészletesebbenMUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV
MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV II. félév 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban
Részletesebben2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól
a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján
RészletesebbenVI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS. A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1
VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1 70. 2 (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal,
RészletesebbenElőadó: dr. Takács Gábor
Kollektív munkajog a közalkalmazotti jogviszonyban Előadó: dr. Takács Gábor gabor.takacs@opussimplex.com Szabályozott területek 2012. évi I. tv. munkaviszony 1992. évi XXXIII. tv. közalkalmazotti jogviszony
Részletesebben5. sz. HÍRLEVÉL. Érdekvédelem, érdekképviselet a munkavédelmi területen (Mvt )
5. sz. HÍRLEVÉL A Nemzetgazdasági Minisztérium a Széchényi 2020 program keretében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül közétette A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése tárgyú
RészletesebbenA foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai
A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer
RészletesebbenEllensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan.
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. BUDAPEST 2015. március 4. BORHIDI
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018
Kollektív szerződés mi az és mire jó? A munkajog magánjogi jellegű jogág, ahol nagy jelentősége van a szerződéseknek, a szabad és közös megegyezéseknek, amelyekkel a felek rendezhetik jogviszonyukat. Ez
RészletesebbenA Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018
A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R
RészletesebbenA munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása
A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet
RészletesebbenTEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév. MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék
TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgy neve: Munka- és szociális jog 2. Szak: jogász Neptun kódja: 30702 Helye a mintatantervben:
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 14. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST,
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenA Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat
A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e
RészletesebbenC/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka
RészletesebbenTudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet
Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről
RészletesebbenMSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014
MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:
RészletesebbenA világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk
A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy
Részletesebben10449/16 tk/kb 1 DG B 3A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 10449/16 SOC 421 EMPL 280 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 9891/16 SOC 384 EMPL 259 Tárgy:
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
RészletesebbenTörténeti betekintés
Történeti betekintés 2011. december 22.-én a munka Törvénykönyvéről a Kormánnyal egyeztető szakszervezeti tömörülések vezetői, a szféra munkaadói tárgyaltak a Versenyszféra és a Kormány közötti egyeztetések
RészletesebbenKormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18877. számú törvényjavaslat a Gazdasági és Szociális Tanácsról Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Budapest, 2005. december 2006. évi törvény a Gazdasági
RészletesebbenA TÁRSADALMI PÁRBESZÉD
Dr. Kiss Mihály A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD Kéziköny munkáltatóknak és munkavállalóknak ba Jelen kiadvány a Szociális párbeszéd szélesítése a különböző szinteken, a LIGA Szakszervezetek 2012/ 0104596 számú
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenT/3359. számú. törvényjavaslat. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3359. számú törvényjavaslat a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2011. május 2011. évi törvény a Nemzeti
RészletesebbenEncsi Váci Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium közalkalmazotti szabályzata
Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium közalkalmazotti szabályzata Tartalomjegyzék 1 Általános rendelkezések... 3 1.1 A szabályzat célja, a szabályzatot létrehozó felek... 3 1.2 A szabályzat
RészletesebbenA Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve
A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség 2009. évi munkaterve Az alábbiakban foglaljuk össze az elnökség 2009. január 9-10-i ülésén megfogalmazott javaslatokat a Szövetség 2009 évi programjához,
RészletesebbenA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS
A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. 276. (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról
MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Veszprém Vizl Péterné Szakszervezet megnevezése: 1.Pedagógusok
RészletesebbenA SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD HELYZETE MAGYARORSZÁGON. Rácz Zoltán PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem
MultiScience - XXX. microcad International Multidisciplinary Scientific Conference University of Miskolc, Hungary, 21-22 April 2016, ISBN 978-963-358-113-1 A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD HELYZETE MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenA Munka törvénykönyve XXI. fejezet: szakszervezeti jogok
A Munka törvénykönyve XXI. fejezet: szakszervezeti jogok A Munka Törvénykönyve a szakszervezet és a munkáltató közötti kapcsolatokat szabályozza. Nem tartalmazza tehát a szakszervezetek létrehozatalára,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM
RészletesebbenMint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium
Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail
RészletesebbenA SZAKSZERVEZETI ALAPJOGOK
A SZAKSZERVEZETI ALAPJOGOK DR. HORVÁTH-LÉNÁRT SZILVIA VDSZ BEVEZETÉS, ALAPVETÉSEK Munkáltató hatalmi túlsúlya Egyensúlyra törekvés elősegítése: szakszervezeti szervezkedés, kollektív alku szabadsága /
RészletesebbenMAGYAR VEGYIPARI ENERGIAIPARI ÉS ROKONSZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE
MAGYAR VEGYIPARI ENERGIAIPARI ÉS ROKONSZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE Cseh János Elérhetőség: Tel: 1 4612-462 Mobil: 20 414-7985 E-mail: janoscs@vdsz.hu 1 GONDOLATOK! KÉRDÉSEK? Mit jelent
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete
A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.
RészletesebbenVállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek
RészletesebbenAz EVDSZ évi munkaprogramja
1 Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2011. február 02.-i SZV ülésen 2 Bevezető Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja az EVDSZ VI. Kongresszusán elfogadott programra, valamint az ez alapján
Részletesebben22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet
22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról Az ágazati párbeszéd bizottságokról
RészletesebbenEurópai szociális párbeszéd: szót értenek egymással
Európai szociális párbeszéd: szót értenek egymással Bevezetés 2 Az európai szociális párbeszéd története 4 Az európai szociális párbeszéd az európai szociális modell alkotóeleme 6 Az európai szociális
RészletesebbenMAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE
MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve
Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez
RészletesebbenLIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A ; : :
LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2014. július Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság A VASAS Szakszervezeti Szövetség szervezésében üzemlátogatásra nyílt lehetőség a Gépipari ÁPB
RészletesebbenEurópai részvénytársaság (ERT)
Az alapszabályról szóló rendelet és irányelv a munkavállalói részvételről (2001.10.08 / 3 éves transzpozíció) Miről szól ez az európai jogi forma? Alapítási formák Alapszerkezet Szervek Munkavállalói részvétel
RészletesebbenHírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata
Hírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata GINOP-5.3.4-16-2016-00031 Legfőbb érték az ember- munkavédelem a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése,
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenEgyüttműködési Megállapodás. a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalóinak. egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról
2161/2017/SZK Együttműködési Megállapodás a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról a 2017-2019. évekre (a 2018.07.03-tól hatályos
RészletesebbenA közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ
A közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ Mi is a közszolgálat? Hivatásos közszolgálat Civil közszolgálat Civil közszolgálat Az
RészletesebbenHarmadik országból érkező idénymunkások
Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozásáról
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 371-1/2008-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozásáról Budapest, 2008. február 2 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi
RészletesebbenA közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési
RészletesebbenA MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Berke Gyula Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék Budapest, 2010. november 22. A munkaügyi kapcsolatok. fogalma (tárgya,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 10. (OR. hu)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. március 10. (OR. hu) Intézményközi referenciaszám: 2014/0259 (NLE) 6732/15 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: SOC 150 EMPL 77 MIGR 13 JAI 149 A TANÁCS
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről
Részletesebbena központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről
MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság
RészletesebbenTájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről
1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYRENDJE
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYRENDJE SOPRON 2011 A Nyugat-magyarországi Egyetem mint munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező NymE Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete,
RészletesebbenA kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon. Tarsoly Imréné szeptember 23.
A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon Tarsoly Imréné 2016. szeptember 23. Bratislava Kollektív szerződés A KSZ a munkabéke eszköze, kiszámítható, szabályozott
RészletesebbenVAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve
VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM 2017. évi munkaterve A munkaterv azokat a legfontosabb feladatokat tartalmazza, mely a Vas megyei Foglalkoztatási Paktum részeként megvalósul 2017-ben. A paktum menedzsment
RészletesebbenOÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről
OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről 1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói, munkaadói és kormányzati oldala az Európai Unióhoz történő csatlakozással
Részletesebben2009. évi LXXIII. törvény 1. az Országos Érdekegyeztető Tanácsról
2009. évi LXXIII. törvény 1 az Országos Érdekegyeztető Tanácsról Az Országgyűlés, elismerve a szociális párbeszéd társadalmi szerepét, a munkavállalók és a munkáltatók alkotmányos érdekvédelmi és érdekképviseleti
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenA szakszervezet jogosítványai
A szakszervezet jogosítványai A következőkben sorra vett jogosultságok minden képviselettel rendelkező szakszervezetet alanyi jogon, a törvény erejénél fogva megilletnek. (A szakszervezetek törvényi jogait
RészletesebbenI. Az európai szociális párbeszéd története. II. Az európai szociális párbeszéd formái és résztvevôi. III. A magyar szociális partnerek
Bevezetés 2 I. Az európai szociális párbeszéd története 3 II. Az európai szociális párbeszéd formái és résztvevôi 5 III. A magyar szociális partnerek 9 IV. Az európai szociális párbeszéd szintjei 10 V.
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda
Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
5. sz. melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (A BKV Zrt. és a Társaság területén működő szakszervezetek között) Együttműködési megállapodás mely létrejött a Budapesti Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság
RészletesebbenA munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL
ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig!
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Baranya megye Horváth Sándorné A
RészletesebbenSzekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az
RészletesebbenAz EVDSZ évi munkaprogramja. Elfogadva: Budapest, i SZV ülésen
1 Az EVDSZ 2009. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2009.05.11-12-i SZV ülésen 2 Az EVDSZ 2009. évi munkaprogramja Bevezetı Jelen EVDSZ 2009 évi program a kongresszusi, valamint az ez alapján készült
RészletesebbenMunka világa. Kis- és középvállalkozások. Munka világának szereplői. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Munka világa 2 Munka világának szereplői Állam Szabályozási környezet biztosítása Munkaadó Munka helyének és eszközének biztosítása Munkavállaló Munkavégzés
RészletesebbenInnovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában
Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
RészletesebbenAZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
RészletesebbenEmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe. Hatálybalépés: november
EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe Hatálybalépés: 2017. november Nyilatkozat Vállaljuk, hogy működésünk minden terén beleértve üzleti partnereinket és beszállítói láncunkat -- tiszteletben tartjuk
Részletesebben197. sz. Ajánlás a munkavédelemről
197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LVI. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló oldal (3) A 30. (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szervek
Magyar joganyagok - 1997. évi LVI. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 19921. oldal 1997. évi LVI. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról 1 1.
RészletesebbenA Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács (SZÁÉT) ügyrendje
A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács (SZÁÉT) ügyrendje A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 21. (1) bekezdése, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (a
RészletesebbenMKKSZ HÍRLEVÉL. Kiadja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók. A KÉK SZTRÁJK Sajtótájékoztató.
MKKSZ HÍRLEVÉL Kiadja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók A KÉK SZTRÁJK Sajtótájékoztató Öt napos sztrájk Sajtótájékoztató 2018. február 15. Boros Péterné beszéde Mondanivalóm
RészletesebbenA szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik.
A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. Az eredeti tervezethez képest az elfogadott törvény jelentősen kedvezőbb, de mint láthatjuk,
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
Részletesebbenvalamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG EURÓPAI INTÉZETE valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE között létrejött együttműködési megállapodás Preambulum Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti
RészletesebbenAkik eddig kifejezték szolidaritásukat
Akik eddig kifejezték szolidaritásukat Szakszervezeti Konföderációk Magyar Szakszervezeti Szövetség Kordás László a MASZSZ elnöke a szervezet szolidaritási közleményében a szakszervezet képviselői mindent
RészletesebbenT/3359/ A Házszabály ának (1) bekezdése alapján a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló T/3359. számú törvényjavaslathoz az alábbi
AZ ORSZÁGGYŐLÉS BIZOTTSÁGA Bizottsági módosító javaslat T/3359/ Dr. Kövér László az Országgyőlés Elnöke részére A Házszabály 102. -ának (1) bekezdése alapján a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenHelyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján
Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs
RészletesebbenMKTB (BA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SPECIALIZÁCIÓ ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK június. I. Témakör Munkajog, Munkaügyi igazgatás és Szociális jog
I. Témakör Munkajog, Munkaügyi igazgatás és Szociális jog 1) A munkajog fejlődésének nemzetközi történeti alakulása, a fejlődés szakaszai. A magyar munkajog fejlődése. A magyar munkajog fogalma és tárgya.
Részletesebben3.2. Ágazati Operatív Programok
3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A
RészletesebbenEgyüttműködési Megállapodás. a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalóinak. egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról
.../2014.SZK. Együttműködési Megállapodás a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról 2014. január 22. Jelen megállapodást aláíró felek
RészletesebbenKÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK ÉRDEKEGYEZTETÔ TANÁCSA ALAPSZABÁLYA december
A KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK ÉRDEKEGYEZTETÔ TANÁCSA ALAPSZABÁLYA 1995. december 2 1. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztetô Tanácsa (a továbbiakban: KIÉT) az államháztartás keretébe tartozó, a központi
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
Részletesebben