JÁTÉK - MOZGÁS - KOMMUNIKÁCIÓ ÓVODA 1 0 4 3 Budapest, Nyár u. 6. HELYI ÓVODAI PROGRAM A 2011-es módosításokkal (SNI programmal kiegészítve) egybeszerkesztve 1
JÁTÉK - MOZGÁS - KOMMUNIKÁCIÓ ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA I. JMK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLJAI GYERMEKKÉPÜNK ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA ÓVODÁNK SZERKEZETE ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA JMK PROGRAMUNK FEJLESZTÉSI RENDSZERE SZERVEZÉS GYERMEKVÉDELEM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEKINTEGRÁLT NEVELÉSE PREFERÁLT NEVELÉSI ELVEINK II. ÓVODAI FEJLESZTÉSÜNK RENDSZERE 1. A FEJLESZTÉS TARTALMA 1. 1. A JÁTÉK Az óvónő feladatai A gyermek tevékenységei Módszertani alapelvek A fejlődés főbb jellemzői A játék kapcsolata más nevelési területekkel 1. 2. A MOZGÁS Az óvónő feladata A gyermek tevékenysége Módszertani alapelvek A fejlődés főbb jellemzői A mozgás kapcsolata más nevelési területekkel 1. 3. A KOMMUNIKÁCIÓ Az óvónő feladata A gyermek tevékenysége Módszertani alapelvek A fejlődés főbb jellemzői A kommunikáció kapcsolata más nevelési területekkel 1. 4. A KÖRNYEZET KOMPLEX MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS Az óvónő feladata A gyermek tevékenysége Módszertani alapelvek A fejlődés főbb jellemzői A környezet komplex megismerésére nevelés más nevelési területekkel 1. 5. KOMPLEX ESZTÉTIKAI NEVELÉS Az óvónő feladata 2
A gyermek tevékenysége Módszertani alapelvek A fejlődés főbb jellemzői A komplex esztétikai nevelés kapcsolata más nevelési területekkel 2.A FEJLESZTÉS TARTALMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK 2.1.TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS 2.2. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 3. A FEJLESZTÉS KERETEI 3. 1. GONDOZÁS Az óvónő feladata A gyermek tevékenysége Módszertani alapelvek A szokásalakulás főbb jellemzői 3. 2. TÁRSAS KAPCSOLATOK Az óvónőfeladata A gyermek tevékenysége Módszertani alapelvek A viselkedés főbb jellemzői 4. KAPCSOLATAINK 4.1. CSALÁDOKKAL 4.2. EGYMI-vel 4.3 LOGOPÉDUSSAL Az óvónô feladata 4.4. BÖLCSÖDÉVEL, ISKOLÁKKAL 4.5. KULTÚRLÉTESÍTMÉNYEKKEL 4.6. SPORTLÉTESÍTMÉNYEKKEL 4.7. ALAPÍTVÁNYOKKAL 4.8.ÖNKORMÁNYZATTAL III. ÓVODAI PROGRAMUNK FELTÉTELRENDSZERE 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület továbbképzése 2.TÁRGYI FELTÉTELEK IV.ÓVODAI PROGRAMUNK PEDAGÓGIAI DATBANKJA V.A NEVELÉSI PROGRAM VIZSGÁLATA 3
I. NEVELÉSI PROGRAMUNK Óvodánk testülete kezdettől fogva részt vett a Játék - Mozgás - Kommunikáció óvodai program gyakorlati kipróbálásában. Az alapvető fejlődési- és neveléslélektani szempontokat figyelembe vevő JMK program cél-, feladat- és eszközrendszerét; szervezeti és működési kereteit testületünk magáénak érzi, elveit magunkénak valljuk. GYERMEKKÉPÜNK Újpest városközpontjának lakótelepi környezetében is jól látjuk érvényesülni a JMK program sajátosságát, azt, hogy minden egyes gyermek egyéni személyiségfejlődésének fokozott figyelemmel kísérése segíti mind a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, mind a tehetséges gyermekek nevelését. Meggyőződésünk, az óvodás gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki leginkább megfelelő gondoskodást. Felvállaljuk tehát a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésének magas szintű segítését, a kompetencia alapú nevelés szellemiségében: - mind a szocializációs folyamatok, - mind az értelmi fejlődés területén. Az érzelmi biztonság légkörében neveljük a gyerekeket, ismereteik sokrétű gyarapodását, kreativitásuk fejlődését tevékenységcentrikus programunk biztosítja. Célunk, hogy a családokkal együttműködve, az otthoni nevelést az óvodai hatásokkal, kiegészítve, hozzásegítsük a gyermekeket képességeik kibontakoztatásához, személyiségük harmonikus alakulásához, mindenkor tiszteletben tartva az érés és fejlődés egyénileg különböző ritmusát. Pedagógiai hitvallásunk és tapasztalataink szerint az ilyen szellemben nevelt gyermekek elsajátítják a legfontosabb, alapvető társas viselkedésformákat, a kommunikáció hatékony, ám udvarias módjait. Képesek megfelelő énérvényesítésre és alkalmazkodásra egyaránt, toleránsak, elfogadóak az egyéni és kulturális különbözőségekkel szemben. Intellektuálisan nyitottak, fogékonyak a világ dolgai iránt, kíváncsiságuk széleskörű. A természet, a technika, a környezetvédelem kérdéseire éppúgy felfigyelnek, mint a művészeti alkotásokra ha aktívan, átélhetően foglalkozhatnak azokkal. Nagycsoportos korukra éretté, kompetenssé válnak az iskolai életre, képesek az elemi gondolkodási műveletekre; az adekvát kommunikációra, segítségkérésre; alapvető önellátásra. Szeretnek mozogni, finom- és nagymozgásuk egyre összerendezettebbé válik. Bizalommal, érdeklődéssel lépnek az iskolába. ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA ( Óvodakép) Óvodánkat a családok jelentős része tudatosan, pedagógiai programunk alapján választja. Ez a tendencia némileg csökkenti, de nem szünteti meg az intézményünket igénybe vevő családok szociokulturális heterogenitását. Óvodánk minden család számára nyitott, hozzáférhető. Programunk alapján az óvodás korosztály sajátos fejlődési ütemét figyelembe véve minden gyereknek egyenlő esélyt, 4
lehetőséget biztosítunk az óvodás évek alatt arra, hogy egyéni adottságait a legteljesebben kibontakoztassa. JMK programunk inkluzív szemlélete és fejlesztési rendszere lehetővé teszi, hogy prevenciós, felzárkóztató, fejlesztő, támogatást, vagy épp tehetséggondozást nyújtson az egyes gyerekeknek. Nagy figyelmet fordítunk a fejlődést akadályozó nehézségek okaira, azok enyhítésére, leküzdésére, legyen szó képességzavarról, beilleszkedési problémáról vagy a család hátrányos helyzetéből fakadó gondokról. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a (magyar vagy idegen anyanyelvű) migráns családok gyermekei számára biztosítjuk az önazonosság megőrzését, kultúrájuk ápolását, erősítését, lehetőséget adunk annak bemutatására az óvodai csoportban. A fentiek megvalósításához szükséges érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkört csak empátiás, meleg, elfogadó attitűdű óvónőkkel tudjuk megvalósítani. A gyermeki jogokat nemcsak a pedagógusok, hanem az intézmény valamennyi dolgozója tiszteletben tartja. Nevelőmunkánk feltétele a nyitottság is, mely egyrészt a kollegák szakmai érdeklődését jelenti a szakirodalom, a folyamatos (külső, belső, ön-)képzés és egymás gyakorlati munkájának elemzése iránt. A nevelőtestület törekszik mindazon szakmai készségek elsajátítására, amellyel hatékony kompetenciafejlesztést tud végezni. Másrészt a családok iránti nyitottság kíséri a gyermek viselkedésének, helyzetének mélyebb feltárását, a szülő nevelési eljárásainak megértését. Figyelembe véve az egyes családok értékrendjét, szokásait, igyekszünk közös elveket kialakítani. Célunk a nevelés minden területén az együttműködés, s az, hogy gyermekén keresztül a szülő is jól érezze magát az óvodában. Fejlesztésünk a gyermek legfőbb tevékenységeiben valósul meg. Tehát a játék-mozgás- kommunikáció nemcsak célja, de eszköze is fejlesztésünknek. A környezet komplex megismerésére nevelést és a komplex esztétikai nevelést a fenti tevékenységekbe integráljuk. Az óvodai élet során tehát az együttlétet, a nevelési helyzeteket folyamatosan átszövi az értékek közvetítése, a kommunikáció, a viselkedés, az erkölcs és az esztétikum vonatkozásában. A környezettudatos magatartás is beépül a mindennapi tevékenységekbe. Mindezeket elsősorban az óvónők modellértékű viselkedése hitelesíti. Az óvodában tapasztaltakat a szülők beépíthetik a család életébe is, gazdagítva ezzel az otthoni nevelést, szokásokat, életmódot. Nevelőtestületünk tagjai felsőfokú, főiskolai végzettséggel rendelkeznek, kétharmad részüknek másoddiplomája, illetve kiegészítő szakképesítése van. Valamennyien rendszeres, folyamatos továbbképzésen vesznek részt. Innovatív szemléletünk jó alapot ad arra, hogy a nevelőtestület elsajátítsa és későbbiekben alkalmazza a kompetencia alapú nevelési programcsomag fontos elemeit. Óvodánkban óvodapszichológus működését a JMK program teszi szükségessé. A pedagógiai programunkból adódó feladatok meghatározzák a szükséges eszközök sorát. Fontos tényező óvodánk felszereltsége, eszközellátottsága. A sikeres pályázatok, alapítványi támogatások következtében kiemelten magas szintű a tornaszobai és udvari felszereltségünk, az átlagosnál jobb az esztétikai neveléshez, a környezeti neveléshez szükséges eszköztárunk. Megfelelő a játéktárunk, gyermekbútorzatunk a csoportszobákban, de a folyamatos pótlásra, bővítésre, korszerűsítésre szükség van. Az SNI gyermekek ellátásához az eszközöket, az aktuális szükségleteket figyelembe véve szerezzük be. 5
Kerületi és országos szinten egyaránt nyitottak vagyunk gyakorlati tapasztalataink átadására, szakmai módszertani továbbképzések lebonyolítására.. A továbbképzések testületünk tagjainak közreműködésével valósulnak meg. Szükségesnek tartjuk az óvodapedagógusok magas szintű továbbképzését, valamint az eszközkészlet folyamatos bővítését, illetve cseréjét, a finanszírozáshoz szükséges szponzorok, pályázatok megnyerését. Óvodánk szerkezete: A fentiek függvényében alakítottuk ki óvodánk szerkezetét. A nyolc csoport mellett három játszószobát alakítottunk ki. 200 férőhelyünk van. A csoportok létszáma 20 és 25 fő között van. A JMK elvek és az önkormányzat fenntartói elvárásait egyeztetve arra törekszünk, hogy a differenciált egyéni bánásmód és fejlesztés érdekében a 3-4 évesek és a 6-7 évesek létszáma ne haladja meg a 20 főt. Az SNI gyermekeket ellátó csoportokban a létszám meghatározó tényező. Ezekben a csoportokban a létszámot mindenképpen a törvényi előírásoknak megfelelően és az összes gyermek érdekeit figyelembe véve alakítjuk ki. Megoszlásuk óvodánkban a JMK elveknek megfelelően: - 3-4 évesek: 20-25fő, homogén életkorúak, - 4-5 évesek: 20-25 fő, homogén korúak, - 5-6 évesek: 20-25 fő, homogén korúak, de lehetnek vegyes korúak is, - 6-7 évesek 20-25 fő homogén korúak, de lehetnek vegyes korúak is Személyiségfejlesztő programunkban a tevékenység-centrikusság elvét jól szemlélteti szerkezeti modellünkön a játszószobák léte, melyek a csoportszobai tevékenységek mellett speciális felszereltségükkel, szokásrendjükkel szolgálják egyrészt: - a gyakorlás lehetőségét, a tehetséggondozást, másrészt bővitik: - a gyermek szocializációs lehetőségeinek színterét kapcsolatainak kiszélesedésével (más csoportbeli gyermekekkel, más óvónőkkel való találkozás). A gyermek kiszélesedett szocializációs lehetőségei a JMK óvodán belül: - A 3-4- évesek csoportjai saját szobájukban tevékenykednek, mindkét óvónőjükkel. Bebelátogat hozzájuk az óvodapszichológus, aki indokolt esetben külön is foglalkozik a gyermekkel, ill. az óvónőkkel együtt a családdal. - Törekszünk a felmenő rendszerre. De lehetőség van 5-7 éves részben osztott csoport kialakítására is. - A 4-5 éves korosztálytól már átjárhatnak a gyermekek a speciális játszószobákba, az udvaron a játszóterekre a nap egy részében. Szükség szerint foglalkozik velük a logopédus és a pszichológus. 6
7
ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA: 1. Programunkban felvállaljuk a 3-7-éves gyermek szocializációs folyamatának magas szintű segítését: ennek tartalmi programját, szervezeti formáit, biztosítjuk ehhez az intézményes kereteket. 2. Tudatosan, tervszerűen segítjük a gyermek személyiségének sokoldalú fejlődését, indirekt módon fejlesztjük a mozgás, a testséma, az értelmi, a verbális képességeket. 3. Biztosítjuk minden gyermek számára az esélyegyenlőséget. 4. A tehetségeseket, a hátrányos helyzetűeket egyéni bánásmódban részesítjük, a gyermekvédelmi eseteket, az SNI gyermekeket integráljuk. 5. Segítjük a gyermekek képességeinek és kulcskompetenciáinak - lehetőség szerintiegyénre szabott fejlesztését Az a célunk hogy az általunk nevelt gyermekeket képessé tegyük a: - konfliktusmentes önérvényesítésre, - az egészséges életmód igényére, az egészség óvására, megőrzésére - a természeti, társadalmi környezet megbecsülésére, védelmére. - az egyéni és kulturális különbözőségek a másság elfogadására, valamint a nemzeti és a multikulturális értékek befogadására. - az óvoda iskola közötti átmenet pozitív megélésére, sikeres iskolai beilleszkedésre. Óvodai nevelésünk feladata a fenti célok elérése gyermekeink test-lelki szükségleteinek kielégítése révén: - a szocializáció segítségével, - az érzelmi fejlesztés segítségével, - az értelmi nevelés megvalósításával a kompetenciák fejlesztésén keresztül. A szocializáció folyamatában: - a szociabilitást empátiás, toleráns felnőtt modellhatással, belátáson alapuló tudatos szoktatással fejlesztjük; - a szociálisan elfogadható önérvényesítésben, az együttélés szabályaiban, a különbözőségek elfogadásában életkornak megfelelő szokásokat alakítunk ki; - a kooperálásra kész önismeretet, a reális énkép kialakítását, a kompetens, autonóm, a tevékenységben jelentkező önérvényesítést, az önálló helyzetmegoldás képességét fejlesztjük az érzelmi biztonságot nyújtó felnőtt modellhatással, a gyermeki viselkedésre adott pozitív visszajelzéssel és a tudatos nevelői ráhatással. Ezért meghatározó óvodánkban a - a gyermek és személyek közötti kapcsolatokban az érzelmekre, bizalomra építő kommunikáció, - a gyermek és környezete közötti kapcsolatrendszer. A tevékenységekben gazdag szociális tanulással és az intézményi keretekkel kiegészítjük a családi környezet hatásait, elősegítjük az óvoda- iskola közötti átmenetet. A felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatokban egymás tisztelete, a vélemények kölcsönös meghallgatásával az egyezségre jutás tapasztalatszerzése dominál. 8
Az érzelmi fejlődés segítésében: Mivel az óvodás gyermek legfőbb igénye az érzelmi biztonság, meleg, empátiás, elfogadó óvónői attitűddel alakítjuk és erősítjük a gyermekben - az érzelmi beleélést, - az érzelmek felismerésének képességét, - saját érzelmi kifejezésének képességét, - a kivárás képességét, - indulatainak elvárható uralását; Programunk tartalmának megvalósításakor az a célunk hogy fejlődjenek ki a gyermekben: a./ a szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, örömszerzés, bizalom, sajnálat megtapasztalása, bánat, fájdalomérzés felismerése; tolerancia, a különbözőség elfogadása, b./ az esztétikai érzelmek: a szép iránti fogékonyság, a környezet megismerésével igény a művészi élmény befogadására. c./ az erkölcsi érzelmek: lelkiismeretesség, felelősség, igazságosság érzésének megtapasztalása, őszinteség-hazugsághoz való viszony alakítása. d/ a környezettudatos magatartás alapjai, e/ szűkebb és tágabb környezetének megismerésével a szülőföldhöz való kötődés alapjai. Az értelmi nevelés megvalósításában: Az óvodás korosztály értelmi fejlődésének alapvető sajátossága az észleléses és - finommotoros funkciók intenzív fejlődése. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermekek személyiségének kibontakozását. Az észlelés ( percepció) fejlesztését: 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma képesség fejlesztésével valósítjuk meg, megalapozva ezzel a térpercepció fejlesztését. 4-6-7 éveseknél a vizuális, - a látás fejlesztése az alaklátás, az észlelési állandóság, a tapintásos észlelés - a sztereognosztika, a mozgásos észlelés - a kinesztézia, a térészlelés, a térbeli viszonyok felismerésének fejlesztését, a hallási - auditív - fejlesztés, hangzási analízis - szintézis fejlesztése, a keresztcsatornák fejlesztése, a különböző észlelési módok összekapcsolódásának fejlesztése, a verbalitás fejlesztése révén valósítjuk meg. A gyermek spontán és tervszerűen kezdeményezett élményekből szerzett tapasztalatai kezdeti pontatlan,érzelmektől meghatározott megismerési sémáktól - egyre pontosabbá válva eljutnak a totális érzékelő apparátus kialakulásáig. Ezt tekintjük az iskolába lépés egyik 9
kritériumának. Ennek elérése érzelmileg motivált játékos-mozgásos tevékenységen keresztül, sokoldalú érzékszervi megtapasztalással lehetséges. A fentiekben vázolt tudatos fejlesztés természetszerűleg magában foglalja valamennyi értelmi képesség fejlődését. JMK PROGRAMUNK FEJLESZTÉSI RENDSZERE: Nevelési feladatainkban két tényező dominál: -a gyermek legfőbb tevékenységei, - az óvodapedagógus feladatai. 10
Fejlesztési rendszerünk sémája: 11
A fejlesztés tartalma öt nevelési területen valósul meg. Az alapkoncepció szerint a gyermek fő tevékenységi formáiban: játékban, mozgásban, kommunikációban. E tevékenységekbe integrálódik, de a tudatos fejlesztés szempontjából elkülöníthető a: környezeti nevelés, és az esztétikai nevelés. A 3+2 nevelési terület csupán feladatköreiben kezelhető külön. A gyermek számára folyamatos, gazdag tevékenységrendszerével biztosítja a tapasztalatszerzést. A fenti területek egymást áthatva külön-külön, de együttesen is biztosítják az életkornak megfelelő tanulást. A cél-feladat-tartalom tehát a 9. oldalon látható modellünk értelmében szorosan összefügg egymással, a nevelés kereteiben valósulnak meg. A nevelés keretei: a gondozási teendők, a gyermek sokoldalú kapcsolatai meleg, elfogadó, autonómiát biztosító tágasságával rugalmas, nyílt rendszert jelentenek, biztosítják az óvodai élet folyamatosságát, felerősítik, áthangolják a nevelés fejlesztő hatását. Következésképpen fontos feladat valamennyi gyermek fejlődési sajátosságának folyamatos figyelemmel kísérése, megfigyelések, adatok, információk rögzítése, elemzések, önkontroll módszerek alkalmazása, pedagógiai tervek készítése, elemzése. Minden készség, részfunkció a problémamegoldás mozgásos, percepciós, verbális szintjén keresztül formálódik. Ehhez valamennyi gyermek számára szabadon választható a tevékenységi forma. Bármi lehetséges egyénileg és differenciáltan. Ehhez feltétlenül szükségesnek tartjuk a nevelői tudatosságot. Szervezésben az alábbi szempontokat tartjuk lényegesnek: 1./ Életkori sajátosságok miatt a 3-4-5 évesek csoportja mindig homogén, az 5-6-7 éveseké lehet heterogén is, és magasabb létszámú. 2./ A program lényege a gazdag tevékenységrendszer, mely a csoporton kívül is folytatódhat. A játszószobákban, (torna, zene, kézműves), rugalmas, átjárható keretekkel, uszodában, kiránduláson stb. Ezért szükséges az óvodapedagógusok, dajkák, az óvodapszichológus munkarendjének körültekintő szervezése, a szülők segítő együttműködése. A gyermek napirendjében minden tevékenység kötetlen keretben zajlik, az egyes étkezések, a pihenés, és néhány szervezett, irányított tevékenység kivételével. ( pl.testnevelés) Tehát az étkezések folyamatos, vagy kötött szervezésére is lehetőség nyílik a megfelelő feltételek és az étkezési kultúra biztosításával. 12
Fontos a szervezett és spontán tevékenységek közötti rugalmas és harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét. Ezt az óvodai életrendhez, a gyermekek fejlődési szempontjait figyelembe véve tervezzük, szervezzük. Öt éves korig a testnevelés, és az egész csoportot érintő kötött programok kivételével (pl.kirándulás, stb.) minden óvónő által felkínált tevékenység a gyermek számára kötetlen formában választható. Az 5-6-7 évesek csoportjában az óvónő által szervezett, az újfajta tanulásszervezési formákat is alkalmazó ( témahét, projekt, csoportmunka, páros munka) irányított tevékenységekben a gyermekek részvétele differenciált módon elvárható. A gyerekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a rugalmas napirend és hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek szervezésével. A napirend a különböző tevékenységekhez, a játszószobák optimális időkereteihez, a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodik. Arra törekszünk, hogy gyermekeink minél több szállal kötődjenek óvodai kapcsolataikhoz, s hogy minél változatosabb tevékenységek közül választhassanak kedvükre. Óvodánk szervezettségével, variábilis feltételrendszerével mindezt maximálisan lehetővé teszi. 13
ÓVODÁNK KAPCSOLATAI Kiemelten fontosnak tartjuk a családokkal való kapcsolat alakítását. Óvodánk nyitottsága lehetőséget ad a szülő számára a szülős beszoktatásra, az oldott napirend révén a csoport életében való részvételre. A szülői képviselet: a Szülők Közössége /SzK/ részt vesz a program megvalósulásában, figyelemmel kísérésében. (Működése: az SZMSZ-ben szabályozva.) Külső kapcsolatainkat az alábbi modell szemlélteti: 14
GYERMEKVÉDELEM Kiemelten fontosnak érezzük a gyermekvédelmi feladatok ellátását. Célunk: segíteni az érintett gyermekek ilyen irányú hátrányainak lefaragását, biztosítani személyiségük fejlődéséhez a jobb feltételeket. Valamennyi óvónő a családdal való folyamatos kapcsolattartás révén feltérképezi a családok szociális helyzetét, a gyermek családban betöltött helyét. Szükség esetén az óvodai gyermekvédelmi felelőssel konzultálva keressük a lehetőségeket az anyagi veszélyeztetettek támogatására, a pszichológus bevonásával a hátrányos helyzetű és SNI gyermekek problémáinak megoldására. Amennyiben a helyzet megkívánja, a Gyermekjóléti Szolgálat, ill. az Ifjúsági iroda munkatársaival vesszük fel a kapcsolatot. Rendszeres konzultációt tartunk e témában. A gyermek egészségügyi felügyelete, mint a gyermekvédelem fontos része, részletesen az SZMSZ-ben van szabályozva, utalva az egészségügyi szabályozások betartásakor a feltételrendszer biztosítására. A Gyermekvédelmi törvény értelmében az intézményi kereteknek megfelelően fokozottan figyelünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hátrányos megkülönböztetés elkerülésére. Az esélyegyenlőség megteremtéséhez programunk ingyenes plusz szolgáltatásai ( a speciális játszószobák használata, az óvoda pszichológusának és a kijáró logopédus helyi szolgáltatásai) nagymértékben hozzájárulnak, és mindenki számára biztosítottak. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYÜ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, az alábbi kategóriákba besorolható: a) testi érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott ( pl.dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktívitászavar. Alapító Okiratunk szerinti, feladatunk: Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai ellátása a következő fogyatékossággal rendelkező gyermekre kiterjedően: érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdő. JMK helyi pedagógiai programunk biztosítja a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését. Felvállaljuk a differenciált egyéni bánásmód keretein belül a tehetséggondozást, prevenciót, korrekciót egyaránt. Ebből adódóan pedagógiai programunk komplex pedagógiai rendszere és szervezeti keretei - kiegészítve a sajátos nevelési igényű gyermeknek megfelelő speciális gyógypedagógiai tartalmakkal, módszerekkel, eszközökkel és szakmai segítővel a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését is biztosítja. 15
I. Az integrációs nevelés alapelvei - A többségi nevelést ellátó intézményben az integrálható sajátos nevelési igényű gyermek állapotáról a nevelőtestület, a gyermek nevelését közvetlenül segítő pedagógusok és dajkák korrekt tájékoztatása. - A szülők megfelelő tájékoztatása a befogadó, inkluzív szemlélet folyamatos alakítása. - Az óvodai nevelésben résztvevő valamennyi fél érdekeinek azonos képviselete. - Az optimális csoportlétszám biztosítása II. Cél Az SNI gyermekek integrációjának célja, hogy a többi gyermekkel történő együttneveléssel elősegítse a közösségbe való beilleszkedésüket, támogassa családi nevelésüket, speciális szükségleteik figyelembe vételével biztosítsa a gyermekek optimális személyiségfejlődését, hátrányaik leküzdését. Az együttnevelés akkor lehet hatékony, ha az együttnevelésben résztvevő minden gyermek számára biztosított a megfelelő fejlődési lehetőség. III. Feladatok Az óvodai nevelésünkben a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. - A programunkban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmakat minden gyermek számára biztosítsuk. - Pedagógiai feladatokat az egyéni differenciált fejlesztés elvei alapján igazítsuk a sajátos nevelési igényű gyermekek képességeihez. - A nevelésünk hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődjön az alkalmazkodó készség, az akaraterõ, önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttmûködés. - A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök biztosítása. - A szükséges személyi feltételek biztosítása: jól képzett óvodapedagógus, a törvény által előírt szakember, gyógypedagógus, elfogadó, befogadó, empátiás pedagógusi attitűd. A sérült gyermek nevelés során arra törekszünk, hogy a napirend során minden gyermek annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges Feladatok a helyi pedagógiai programunk tartalmainak közvetítése során: -a pedagógiai feladatok elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez, -fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, - a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, - a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai illeszkedjenek nevelési programunkhoz. IV. Az ellátandó sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésének meghatározása, fejlesztésük speciális feladatai 1. A látássérült gyermek A látássérült gyermek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (0-33%-os látásteljesítmény) közötti. 16
A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és gyengénlátók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. a) Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermekeknél (vízus: 0) is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, íz-érzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. Kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése. Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása a cél. A környezetük valósághű megismerése széles körű érzékeltetéshez, a biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz kötötten valósítható meg. Az eszközök kiválasztásánál - színek helyett - elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális kifejezések is hatékonyabbá teszik, az óvodai foglalkozások során a hatrekeszes dobozok, gombás-, szöges táblák alkalmazása a Brailleírás-, -olvasásrendszer megtanulását készíti elő. b) Az aliglátó gyermekek (vízus: a fényérzéstől 10%-os látásteljesítményig) adottságaik szerint vagy a tapintó-halló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra készíthetők fel. A gyakorlatilag vaknak tekinthető aliglátók (pl. fényérzékelők, színeket felismerők) nevelési programja a tapintó-halló életmódra felkészítést célozza [2.2. a) pont], de nem hanyagolható el látásteljesítményük megőrzése, intenzív fejlesztése sem. Az aliglátó gyermekek közül a látásukat praktikusan is használók számára olyan fejlesztő programot kell biztosítani, mely a látó-halló (tapintó) életmódra felkészítést tűzi ki célul. A fejlesztés fő területei ez esetben megegyeznek a gyengénlátó gyermekek nevelésének elveivel [2.2. c) pont]. c) A gyengénlátó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: - Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. - A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. - Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. - A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. 17
- A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. d) A halmozottan fogyatékos látássérült gyermekek esetében a látás hiányán vagy különböző mértékű csökkenésén kívül még más, testi, érzékszervi vagy értelmi sérülés is nehezíti a fejlesztés lehetőségét, amely döntően a látássérültek pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival történik. Az eredményességet a döntően egyéni vagy kiscsoportos szervezés biztosítja. Ez gyógypedagógiai óvodai ellátásban valósulhat meg. Abban az esetben, amikor az enyhébb látási sérülésekhez enyhébb fogyatékosságok csatlakoznak, akkor az integrált óvodai nevelés is lehet eredményes. 2. A súlyosan hallássérült - siket - és enyhébben hallássérült - nagyothalló - gyermek A súlyosan hallássérült - siket - és enyhébben hallássérült - nagyothalló - gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt - az állapot fennmaradása esetén - a beszédkommunikációban az érthető ejtés teljesen elmarad, vagy erősen sérül. Fentiek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozhat. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes alkalmazása megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. A megfelelő otológiai, audiológiai gondozás, a korszerű hallókészülékkel történő ellátás és hallásjavító műtétek mellett a speciális pedagógiai segítség eredményeként a gyermek óvodás életkorára elérhető, hogy a súlyos fokban hallássérült (siket) kisgyermek jelzi a hang érzékelését. Képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának felismerésére. A beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan tudatos hangadásra képessé válik. Megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése, akusztikusan is körvonalazódnak az első aktív szavak. Mindez a szülők folyamatos közreműködését és együttműködését is igényli. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a súlyosan hallássérült szülők gyermekeire. Nagy részük használja a jelkommunikációt vagy annak elemeit, mint kifejezőeszközt. Kívánatos, hogy a (gyógy)pedagógus oly mértékben legyen jártas a jelnyelv használatában, hogy azt, valamint az ujj-abc-t szükség esetén fel tudja használni a gyermekekkel való kommunikációban és a hallássérült szülőkkel való érintkezésben. Az enyhébben hallássérült (nagyothalló) és a korai életkorban cochlea implantált kisgyermekek képessé válnak a hallásra épített kommunikációra. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel halló társaival együtt vehet részt óvodai nevelésben. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata - a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve - a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például mentális állapot, szociokulturális környezet stb.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. 18
A fejlesztés feladatai: a) A súlyos fokban hallássérült - siket - gyermekek (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga 90 db vagy nagyobb veszteséget mutat) óvodás életkorban történő fejlesztési feladata a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás fejlesztése, a hangos beszéd aktív használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés és a diszfáziaprevenció. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a súlyos fokban hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, szájról olvasási készséget, érthető kiejtésre nevelést. A nyelvi kommunikáció megalapozása érdekében kívánatos, hogy értsék legalább 300-400 szó terjedelmében a hozzájuk intézett kérdéseket, közléseket, azok globális szóképi felismerését, mondatba foglalt formában is. b) Az enyhe fokban hallássérült - nagyothalló - gyermekek a beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30-45 db, középsúlyos esetben 45-65 db, súlyos esetben 65-90 db hallásveszteséget mutatnak. A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. c) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermeknél - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Szövegértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés - valamint azzal párhuzamosan -, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti - beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk. d) A halmozottan fogyatékos hallássérült óvodás korú gyermekek esetében a hallás különböző mértékű csökkenésén kívül még más (esetenként több: például testi, 19
érzékszervi, értelmi vagy a pszichés fejlődés zavara) fogyatékosság is súlyosbítja a fejlesztés lehetőségét. A velük való foglalkozás döntően a szurdopedagógia és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival, egyéni fejlesztési terv alapján történik. Fejlesztésüket eredményesen egyéni vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani. 3. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött - óvodai nevelésre kötelezett - és a komplex - gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi - vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el. 4. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó - nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexiaprevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében. 5. Az autista, autisztikus gyermek Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált - vizuálisan segített - kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét segítséggel 20
használhatja, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő - különösen a természetes élethelyzetek - használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. V. KOMPETENCIÁK, ELLÁTÁSI, FEJLESZTÉSI ELVEK A sajátos nevelési igényű gyermekek hatékony nevelése, fejlesztése érdekében több területen dolgozó szakember együttnevelésére, együttműködésére van szükség. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi. a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team-munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunkánk során figyelemmel kell lennünk arra, hogy: - a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; - terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. 21
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai: a) A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévõ ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. c) A gyermek - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél, gyermekcsoportnál megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. Indokolt esetben a nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészítheti. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára a) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerû megválasztása és alkalmazása; b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes, e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. AZ SNI gyermekek integrált nevelésének főbb elvei óvodánkban -Fontos, hogy segítsük a sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését. - Nem csupán részvételt és védettséget kínálunk, hanem a programunkba illesztett speciális tartalmak közvetítésével figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének igényeit. - Külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek minden segítséget megkapjanak a hátrányaik leküzdéséhez -Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakításában a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal 22
rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti a (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat) munkánkat. Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelő munkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Kompetenciák: Gyógypedagógus A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. A gyógypedagógus, rendszeresen konzultál az óvónőkkel, tanácsadás formájában segítséget nyújt a mindennapi pedagógiai feladatok ellátásához. Óvodapedagógus JMK programunk valamint pedagógiai képesítésének megfelelően alkalmazza az egyéni differenciált fejlesztést, a fejlesztőpedagógiai módszereivel minden gyermek esetében. A JMK program meghatározott dokumentációja alapján nyomon követi a gyermekek fejlődését. Az SNI-s gyermekek esetében részletes fejlesztési tervet készít, a gyógypedagógus közreműködésévesel. Rendszeresen konzultál a gyermekkel kapcsolatba kerülő minden szakemberrel ( gyógypedagógus, óvodapszichológus). Óvodapszichológus Sajátos eszközeivel segíti az sajátos nevelési igényű gyermek óvodai beilleszkedését, fejlesztését, egyéni igény szerint támogatja a családi nevelést. Rendszeresen konzultál a gyermekkel foglalkozó szakemberekkel. ( gyógypedagógus, óvodapedagógus) Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedését, egyéni képeségeihez mért fejlődését, az együtt haladás lehetőségét tekinthejük. Ennek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igénytípusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlõdési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, 23
- a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, - egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. c) A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, - javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, - segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, - együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. Szervezeti keret Pedagógiai programunk jól kidolgozott szervezeti keretei, valamint a mozgásra alapozó fejlesztési rendszer a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését nagymértékben támogatják. - A speciális fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszerés eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg (egyéni fejlesztés, kiscsoportos fejlesztő foglalkozás, utazó gyógypedagógus segítségével stb ) Az együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. - Az együttnevelésben a csoportok létszáma meghatározó. Az SNI-s gyermekeket befogadó csoportok alakításánál ezért kisebb csoport létszám biztosítása szükséges. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött - óvodai nevelésre kötelezett - és a komplex -gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi - vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el. 24