5. előadás A PÉNZ BEÉPÍTÉSE A HOSSZÚ TÁVÚ MODELLBE Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 6. fejezet
A pénz szerepe az emberi társadalmak történetében A pénz teremti meg az egyén tulajdont. Az egyéni tulajdon mindig pénz jellegű, és nincs olyan pénz jellegű dolog, ami ne lenne valamilyen mértékben egyénhez kötött. Pl. primitív közösségekben a férfiak fegyverei, díszei. Ezeket meghatározott rend szerint örökölték a család tagjai. 2 Dél-Szudánban az új állam megalakulásakor (2010) a Mundari törzsön belül egy feleség ára: 50 tehén + 60 kecske + 30 ezer szudáni font ( 12 ezer USD) készpénz.
3 A pénz szokásos értelmezése Arany vagy ezüst pénz* + fűszerek, prémek, cigaretta stb. Pénz Yap szigetén (Ld. Tk. 6.2) Mo.-n azért volt 1892-ig ezüst alapú a pénz, mert az 1 gr arany 15 gr ezüst árfolyam 200 évig stabil volt.
4 A pénzek nevei többnyire a régmúltból származnak. Ez is a bizalom erősítését segíti. A római denarius (=6,81 g ezüst) I.e. 267-től Használták még Indiában is, majd a muszlim kalifák arabosították ; Napjainkban dinárnak hívják Jordánia, Irak, Szerbia, Macedónia, Tunézia stb. hivatalos pénzét.
Magyar történelmi pénzek
A pénz aranyként is forog 8
9 Pénz, ami elvesztheti értéke 99,99%- át Szomáliában kb. 10 éve nincs valódi központi bank, a régi pénzt (shilling) azért használják, mert az 1990-ben nyomott pénzt nehéz lenne hamisítani. Már csak azért is, mert nagyon kicsi az értéke, így nem is éri meg hamisítani.
10 Pénz-e a bitcoin, avagy a pénz legfontosabb ismérvei 1) Értékmegőrzés 2) Fizetési eszköz 3) Elszámolási egység (pl. adósságra) Ha nagyon ingadozik az árfolyam, akkor a bitcoin egyik célra sem igazán alkalmas.
11 Akkor tehát mi a pénz? A metalista és a kartalista álláspont: a pénznek belső értéke van, az a pénz, amire az állam képviselői azt mondják, hogy elfogadják (adó)fizetési eszköznek. Az utóbbi álláspontot képviselte Charles Goodhart, angol közgazdász. Tény, hogy a nagy birodalmak szétesése után a pénz magától sehol sem jött létre. Az emberek visszatértek a barter-kereskedelemre.
12 Az 1917-es forradalom után Oroszországban gyakorlatilag nem működött a pénzrendszer. Először a kommunisták ezt győzelemként ünnepelték. Azután mégis visszaállították. Vajon miért?
A mi makro-modellünk szempontjából a pénz mennyisége (M S és M D ) fontos monetáris politika A nyomtatott (vagy vert) pénz mennyiségét egy adott országban a központi bank szabályozza: Magyar Nemzeti Bank Európai Központi Bank Federal Reserve System (FED USA) Majd később látni fogjuk, hogy a forgalomban lévő összes pénz mennyisége valójában a kereskedelmi bankok aktivitásától függ, amit viszont végső soron a gazdaság szereplőinek pénzigénye (M D ) alakít ki. A modern pénz = számlapénz. A számlapénzt a kereskedelmi bankok teremtik. A semmiből Angolul: Fiat money.* * A Bibliából származó kifejezés (Fiat lux És mondta Isten: Legyen világosság. És lőn világosság. ) 13
14 A pénz mennyiségi elmélete* Fisher-egyenlet* *Irving Fisher: Theory of interest as determined by impatience to spend income and opportunity to invest it, 1930
15 Az elmélet története Amerika felfedezése óta ismert volt, hogy az onnan Európába áramló óriási mennyiségű ezüst az árak emelkedéséhez vezetett. Például a csillagász Nicolaus Copernicus (1517), majd David Hume (1748), aki Adam Smith mestere volt.
A későbbiekben a közgondolkodás úgy tartotta, hogy az arany (és/vagy az ezüst) árának stabilitása garantálja a papírpénz értékállóságát és általában a gazdaság stabilitását. 18 Pl. Az USA-ban egy uncia arany ára 20,67$ volt 1834 és 1933 között.
19 Forgási sebesség Mindegy, hogy papírpénzről vagy aranypénzről van szó!
20 Az egyszerűség kedvéért mondhatjuk azt is, hogy az M-et a központi bank szabályozza. De ez nem ilyen egyszerű, mint már láttuk és látni fogjuk!
Legfontosabb következtetésünk az előbbi állításokból 21 A pénzkínálat változására csak az árak reagálnak. Minél gyorsabban nő a forgalomban lévő pénz mennyisége, annál gyorsabban emelkedik az általános árszínvonal (CPI) infláció Mankiw (1999) Y először helyett T-t használ. Mások Q-t. Megint p*q típusú összefüggés hez jutottunk!
A múltbeli amerikai adatok hosszú távon ezt igazolják 22
A nemzetközi összehasonlítások is 23
24 Miután többféle betét-hitel tranzakció van, a pénz mennyiségét többféleképpen is meg lehet határozni. Erre a problémára még később vissza fogunk térni.
25 Még ennél is fontosabb, hogy az elmúlt 5-10 évben a fejlett országok többségében eltűnt az infláció. Ez azért meglepő, mert az 1970-es évektől kezdve az infláció volt az egyik legsúlyosabb probléma. Új helyzet van erről még a tankönyvünk sem tudósít.
26 Pénz kereslet és pénz kínálat (M/P) D = ky, a reálértéken számított pénz mennyisége arányos a reáljövedelemmel.
Akinél készpénz van, az inflációs adót fizet (seigniorage) 27 A papír- és fémpénzek nyomtatása az állam monopóliuma. Hogy a pénz értékálló-e az az államon (is) múlik. Miután nincs kamat, akinél készpénz van, az reálértéken veszít. Hasonló hatást értek el a középkori királyok, amikor titokban csökkentették az pénz aranytartalmát.
28 Fisher-egyenlet (II.) i = r + π Nominális kamatláb = reálkamatláb + infláció Ex ante és ex-post reálkamatláb: i - π e i - π
A monetáris politika változói 29
A pénz csak egy fátyol a reálgazdaság felett 30 A pénz (elvben) lehet szuper-semleges is: az infláció növekedése sem hat a reálváltozókra. Mindkét feltételezésre lehet makromodellt építeni.
Mi történne, ha egy távoli szigetre helikopterről szórnák a pénzt a nép közé? 31 Megnő a pénzkínálat. És azután mi lesz?
32 Az infláció társadalmi költségei (I.) 1. Nehezíti az árinformáció feldolgozását a gazdasági szereplők számára. Mi drága és mi olcsó? 2. Növeli a folyó gazdálkodás költségeit ( étlap költség ). 3. Növekszik a vagyonnal és vállalkozásokkal kapcsolatos gazdálkodási döntések kockázata az infláció mértékének szóródása miatt (2% = +/- 1 % vagy 20%= +/- 10%). 4. A pénztartás költségét implicit módon emelik ( cipőtalp költség). Szélsőséges esetben spekulációra kényszeríti a gazdaság szereplőit.
33 Az infláció társadalmi költségei (II.) 5. Az infláció mindig jövedelem-átcsoportosítást jelent (alapjában véve mindig hitelezők adósok között, s ez megjelenhet állam-vállalat, állam-háztartás vagy belföld-külföld, aktívak-nyugdíjasok közötti ellenérdek formájában) de ezekre mindig lehet kompenzációs mechanizmust találni. Viszont ennek is vannak költségei. a) A nagy összegű hitelek esetén (pl. lakás) a változó kamatszint nagymértékű emelkedése drámaian megváltoztatja a tőketartozás és a törlesztési teher arányait. b) Ha az állam hitelt vesz fel a bankrendszeren keresztül a lakosságtól, akkor rendszerint az infláció kedvezőtlen a lakosság számára, mert az állam monopolhelyzetéből kifolyólag kedvező kamatokat tud kiharcolni, s még ebből is lejön a bankok haszna. (Zárt gazdaság esetén). c) Tovább bonyolítja a helyzetet az adózás, a készletek, illetve az amortizáció kezelésének ügye. Pl. ha eladjuk a 20 éve vásárolt lakást, akkor a tőkenyereséget megadóztatja az állam. 6. Az infláció mindig átlag érték minél magasabb az infláció, annál nagyobb lesz az átlag körüli szóródás abszolút terjedelme.
Az infláció következményei képek -ben 34
A legrosszabb lehetőség: hiperinfláció 35
Többnyire nagy háborúk után következik be. 36 Az egyik oka az, hogy megszálló csapatok elkezdenek pénzt nyomni maguknak. Ez történt 1944/45-ben, amikor az Európában partraszálló amerikai csapatok olasz lírát és német márkát nyomtattak maguknak és szövetségeseiknek. Ez utóbbiból a nyomtató lemezek másolatát odaadták a szovjeteknek is. Német AM márkából a nyugati szövetségesek 11 Mrd-ot, a szovjetek 78 Mrd-ot nyomtattak maguknak.
Itt látható a rekorder ezt mind Mo.-n nyomták. 37
38 és mi lett a vége? 1 kg kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben a hó elején 80, a végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, a végén 7000, május elején 8 000 000, a végén 360 000 000, júniusban 5 850 000 000 pengő volt. 1946. augusztus 1-jén jött a forint. A pengő és a forint átváltási aránya: 400 ezer kvadrillió pengőért (4*1029, ez a nagynak tekintett Avogadro-szám majdnem milliószorosa) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni.
Napjainkban az MV = PQ összefüggés az USA-ban mégsem érvényesül! 39 Erre a kérdésre majd csak később tudunk válaszolni.
40 Köszönöm a figyelmet. Ezzel áttekintettük a tankönyv 6. fejezetét.