Makropénzügyek. 3. Pénzelmélet és infláció 5. ea.

Átírás

1 Makropénzügyek 3. Pénzelmélet és infláció 5. ea.

2 Monetáris politika elméleti alapjai

3 Monetáris megközelítés alapjai Kritikus feltétel pénzkínálat a jegybank útján adottság, a pénzkereslet igazodik ehhez Példa: növekvő kínálat A keresleten felüli pénzt a szereplők elköltik Forró krumpli (Tobin) Növekvő árukereslet Növekvő kereslet a pü-i eszközök felé, csökkenő kamatok Mindezek a pénzkereslet növekedésére hatnak vissza, a pénzkereslet igazodik a kínálathoz Kritika: Növekvő árszínvonal hatására a pénztartás költsége növekszik, értékesebb dolgokra cserélnék a piaci szereplők - csökken a pénzkereslet Keynesisták és monetaristák: a monetáris politika értelmét a kínálat változtatásán keresztül látták. Feltételek Jegybank képes meghatározni a pénzkínálatot (gyengített verzió lényeges hatással lenni) Stabil, kiszámítható pénzkeresleti függvény Idő nélküli alkalmazkodás a pénzpiacokon (gyengített verzió kellően gyors) Reálpénz kereslet (keynesisták nominálpénz iránt, de rögzített árszínvonal)

4 Pénzkereslet modelljei Mennyiségi elmélet MV= (p i t i ); PT=MV; PQ=MV P-árszínvonal, M- pénzmennyiség,qreálkibocsátás, V forgási sebesség V stabil, PQ M függvénye M-kiszámítható monetáris szabály szerinti változása a megfelelő gazdaságpolitika M/P = 1/V Q

5 Pénzkereslet modelljei Keynesi elmélet M ( d) = kpy Cambridge-i egyenlet Miért tartjuk a pénzt? Egyéni indokok összegzése. Keynes Tranzakciós tervezhető kiadások, bevételek és kiadások eltérő ideje miatt Óvatossági váratlan kiadások miatt tartott pénz Spekulációs kamatvárakozások miatt tartott pénz Normális kamatszint fogalma Likviditási csapda a kamatláb minimális szintje alatt a spekulatív pénzkereslet végtelenné válik Pénzkereslet meghatározói Reáljövedelem, árszínvonal, vagyon, kamatláb MD= P*L(R,Y), ahol a reál pénzkereslet a kamatláb csökkenő, a jövedelem növekvő függvénye Portfólió elmélet (monetarista hatásra újkeynesisták)

6 Példa a spekulációs pénzkeresletre Kötvényárfolyamok és hozamok 1 év hátralévő futamidő 10%-os kamat Áfolyam 1/(1+0,1) = 0,909 Nominális érték 1mFt, árfolyam 909 eft 20%-os kamat Árfolyam 1/(1,02) =0,833 Nominális érték 1mFT, árfolyam 833 eft Állampapír piac C8C719-3AFD-433C-A0C7-37D3FCF31DE5- filtergroup=datum_flt

7 Transzmisszió Keynes-nél Pénzkínálat a kamatlábtól független, adott. Pénzkereslet tranzakciós eleme Rögzített árszínvonalnál (merev árak és bérek) jövedelem függő Kamatláb változására érzéketlen Pénzkereslet spekulációs eleme kamatláb függő (vagyon rövid távon változatlan) A pénzkereslet a kamatlábon keresztül alkalmazkodik a kínálathoz M ( d) = P * L( R, Y ) R 1 R 2 δ L δr M S1 M S2 M D M 1 M 2 δ L <0 és >0 δy

8 Pénzkereslet modelljei Monetarista elmélet Friedman A pénz vagyontárgy Az alternatív vagyontartás elemeit kell vizsgálni Reálvagyon Pénzügyi eszközök Humántőke Alkalmazkodás M nő, akkor átrendeződés a pénzügyi piacokon Pénzügyi eszközök kereslete nő, az áruk növekszik Termelhető vagyontárgyak ára növekszik változatlan költségek mellett Termelés nő, inputok ára növekszik Nominális jövedelmek nőnek

9 Pénzkereslet modelljei Monetarista elmélet Pénzkereslet meghatározói Vagyon (reáljövedelemmel vagy permanens jövedelemmel helyettesítve), Pénzügyi eszközök hozama Reáleszközök hozama árszínvonal Pénztartáshoz képesti hozam Pénztartáshoz képesti hozam Pénzkeresleti függvény ) 1 ; 1 ; 1 ; ( * ) ( t P P dp t R R R t R R R Y f P d M E E E B B B P δ δ δ δ δ δ =

10 Következtetés Monetarista ajánlás Transzmisszió: vagyoneszközök piacáról terjed tovább, kamatláb jelentősége kicsi Az árszínvonal változik, ami a pénz aktív gazdaságbefolyásoló képességét eleve megkérdőjelezi- pénzsemlegesség A gazdaság alkalmazkodása több cikluson keresztül megy végbe Javasolt politika a reáljövedelem (permanens jövedelem) növekedéséhez igazodó fix pénzkínálat növelés A rövid távú ingadozások azonban csak a hosszú távú egyensúlyi állapot körüli mozgásokat teszik lehetővé.

11 A Phillips-görbe és bírálata dp Lehetőség a munkanélküliség és infláció trade-off Gazdaságpolitikai alternatíva Monetarista kritika Pénzillúzió U Adaptív várakozások A múltbeli várakozások teljesülése alapján kialakított új várakozások p te = p t-1e + a(p t-1 p t-1e ), ahol 0 < a < 1 A reálgazdaság ilyen befolyásolása az infláció felgyorsulását eredményezi Racionális várakozások Lucas kritika Racionális várakozások: A szereplők az információk és gazdaság működési mechanizmusával tisztában vannak A piac egyidejűleg be az információt a kormánnyal, ami gazdaságpolitika hatástalanságához vezet A váratlan sokkok rövidtávon félrevezethetik a szereplőket (ld látszólagos Phillips görbe) Csak a nem várt intézkedések lehetnek hatással a reálváltozókra

12 Vita a modellekkel kapcsolatban A két pénzelméleti modell eltérő megközelítésből indul ki, de közelítettek egymáshoz (pénz vagyoneszköz). Az árszínvonal változásnak okai eltérők, de mindkettő esetben a pénzmennyiség növekedésén keresztül vezet az út az inflációhoz. A lényegi eltérés a monetáris politika használatában van. Keynes esetében a transzmisszió rövid távon az árszínvonalat nem érintette, a kamatlábhatás jelentős, a pénzkínálat képes a gazdaság aktivizálására. A monetaristák nem tagadják a monetáris politika rövid távú hatásait, de azt csak a hosszú távú trend körüli mozgásnak tekintik. A monetaristák a reálgazdaságot stabilnak tekintik, amely gyorsan korrigálja a zavarokat. A monetaristák reálgazdaság oldaláról kiváltott hatásokat (pl. beruházások növekedése) a pénzmennyiség változására nem veszik számításba. A modern pénzpolitika a transzmisszió feltárására helyezi a hangsúlyt, vagyis arra, hogy a pénz milyen hatásmechanizmuson keresztül fejti ki hatását (ezt értelemszerűen a gyakorlati blokk keretében tárgyaljuk majd).

13 Infláció

14 Infláció definíciója Infláció az általános árszínvonal emelkedése Pénzromlás Pénz vásárlóerejének csökkenése Kapcsolódó fogalmak Defláció: árszínvonal csökkenése Dezinfláció: az inflációs ráta csökkenése Stagfláció: magas munkanélküliség, gazdasági stagnálás melletti magas infláció Az infláció dinamikus jelenség Példa 0-ák levágása a pénz nominációjából nem eredményez deflációt Relatív árváltozásokból álló trendszerű sorozat Elszigetelt áremelkedések nem jelentenek inflációt

15 Infláció mérése Fogyasztói árindex CPI Súlyozott fogyasztói kosár Mérése, havi, 12 havi (éves) éves átlagos HICP (európai harmonizált) Maginfláció (Core Inflation) Élelmiszer és energiaárak kivétele Termelői árindex PPI Mezőgazdasági termékek felvásárlási árindexe Agrárolló (felhasznált / értékesített árindexek) GDP deflátor Nominális GDP (aktuális áron) / reál GDP (változatlan áron)

16 Példa GDP deflátor vs CPI CPI Csak fogyasztói kosárban szereplő javak Import és hazai termékek, szolgáltatások egyaránt Rögzített súly, időnkénti felülvizsgálat Rögzített súly, időnkénti felülvizsgálat GDP deflátor Csak belföldön előállított termékek de teljes értékesítési kör Változó súlyok a GDP összetétel változásának megfelelően

17 Infláció fokozatai Árstabilitás az infláció természetes rátája 2% Makropolitikai cél Mérsékelt infláció Kúszó infláció <10% Jelentős jóléti veszteségek Vágtató infláció 2-3 számjegyű infláció, de még kontroll alatt Súlyosan rongálja az üzleti kapcsolatokat Hiperinfláció Havi 50% felett - Kontroll nélküli infláció Világrekord MO Havi infláció 1946 július 4,19*10 16 % pengős bankjegy

18 Infláció észlelése Az inflációt jellemzően felülbecslik Gyakran vásárolt termékek árváltozása Termékek és szolgáltatások minőségváltozása Árnövekedésre érzékenyebbek a fogyasztók Hosszabb időszakra való összehasonlítás Hatás Várakozások jelentősége Inflációs várakozások makacssága

19 Infláció költségei Magas infláció (Várt infláció) Készpénztartás költségei növekednek Tranzakciós ktg növekednek mivel a tranzakciók száma növekszik (cipőtalp költség) Menü (étlap) ktg: gyakori árazás ktg-e Számviteli torzítás: számviteli kimutatások valóságot bemutató ereje csökken Torzítások: adók és illetékek hatása torzul (pl. adóprogresszió) Hiánycikkek Bizonytalan és volatilis infláció (nem várt) Árszignál csatorna nem működik, a piaci mechanizmus alapvető ereje romlik (relatív árak torzulása) Jövedelem újraelosztás romlik, igazságtalan nyereségek és veszteségek Hatékonyságvesztés Gazdasági kapcsolatok rövidülnek Gazdasági haszonáldozat infl +1% GDP -0,5% USA, -1% GER

20 Infláció rövid távú hatása az államháztartásra + Államadósság reálértékében jelentkező hatások + Seignorage + Késleltetett indexálás a transzferekben + Adósávok késleltetett kiigazítása + Tőkejövedelmek adója - Olivera-Tanzi hatás

21 Hiperinfláció és defláció Hiperinfláció árak nem adnak megfelelő jelzéseket, a piac nem működhet megfelelően adóbevételek reálértéke zuhan a késleltetés miatt bevétel seignorage - öngerjesztő folyamattá válik gazdaság összeomlik Defláció vállalatok eredményessége csökken hitelek reálkamatlába nő beruházások visszaesnek bedőlő hitelek negatív visszacsatolás a gazdaságra öngerjesztő folyamat

22 Infláció előnyei Keynesi gondolatmenetben rugalmasabbá teszi a béreket, segíti a piac megtisztulását Likviditási csapda esetén a monetáris politikát hatékonnyá teszi ( zéró kamatlábak esetén is) FED külön hangsúlyozza ezt most a defláció elleni küzdelem eszközeként - QE2 alapvető célja Mundell-Tobin hatás: az infláció megelőzi a hozamokat (kamatokat) mivel a pénztartás költségei nőnek, ezért a pénzügyi javak iránti kereslet nő és ez csökkenti a reál kamatlábakat, ami ösztönzi a gazdaságot Kritika: rövid távú, nem igazolt a hosszú távú ex ante reálkamatokra való erőteljes hatás, piacidegen Sokan mondják ma, hogy az adósságválság legjobb, legigazságosabb megoldása, mivel egyenlően teríti a költségeket Kritika: Ez legkevésbé sem igaz, az elosztása a szegények számára méltánytalan módon történne Az adósságot csak rövid távon csökkenti hosszabb távon növeli Az infláció elleni védekezés a szegények részére nem lehetséges

23 Dezinfláció Munkanélküliség és infláció közötti kapcsolat Okun törvénye 1%-os munkanélküliség növekedés 2%-os GDP csökkenés A várakozások szerepe az áldozati rátában Dilemma illetve legjobb út a monetáris politika számára