Makropénzügyek. 3. A monetáris politika elméleti alapjai és az infláció 5-6. ea.

Átírás

1 Makropénzügyek 3. A monetáris politika elméleti alapjai és az infláció 5-6. ea.

2 Monetáris politika elméleti alapjai

3 Monetáris megközelítés alapjai Kritikus feltétel pénzkínálat a jegybank útján adottság, a pénzkereslet igazodik ehhez Példa: növekvő pénzkínálat A pénzkeresleten felüli pénzt a szereplők elköltik Forró krumpli (Tobin) Növekvő árukereslet Növekvő kereslet a pü-i eszközök felé, csökkenő kamatok Mindezek a pénzkereslet növekedésére hatnak vissza, a pénzkereslet igazodik a kínálathoz Kritika: növekvő árszínvonal Pénztartás költsége nő pénzkereslet csökken Reál pénzállományt csökkenti az infláció, nincs változás Keynesisták és monetaristák: a monetáris politika értelmét a pénzkínálat változtatásán keresztül látták. Feltételek Jegybank képes meghatározni a pénzkínálatot (gyengített verzió lényeges hatással tud lenni rá) Stabil, kiszámítható pénzkeresleti függvény Idő nélküli alkalmazkodás a pénzpiacokon (gyengített verzió kellően gyors) Reálpénz kereslet (keynesistáknál nominálpénz iránt, de rögzített árszínvonal mellett)

4 Pénzkereslet modelljei Mennyiségi elmélet A mennyiségi elmélet a pénzkínálat és az árszínvonal közötti kapcsolat vizsgálatával, arra az alapvető kérdésre helyezi a hangsúlyt, hogy a gazdaságnak mennyi pénzre van szüksége, ahhoz, hogy az árszínvonal ne változzon. Chicago-i iskola, Fisher MV= (p i t i ); PT=MV; PQ=MV P-árszínvonal, M- pénzmennyiség,q-reálkibocsátás, V forgási sebesség V stabil, PQ M függvénye M-kiszámítható monetáris szabály szerinti változása a megfelelő gazdaságpolitika M/P = 1/V Q

5 Pénzkereslet modelljei Keynesi elmélet M ( d) = kpy Cambridge-i egyenlet Miért tartjuk a pénzt? Egyéni indokok összegzése. Keynes Tranzakciós tervezhető kiadások, bevételek és kiadások eltérő ideje miatt Óvatossági váratlan kiadások miatt tartott pénz Spekulációs kamatvárakozások miatt tartott pénz Normális kamatszint fogalma Likviditási csapda a kamatláb minimális szintje alatt a spekulatív pénzkereslet végtelenné válik Pénzkereslet meghatározói Reáljövedelem, árszínvonal, vagyon, kamatláb Rövid távon az árszínvonal és a vagyon rögzített M(d)= P*L(R,Y), ahol a reál pénzkereslet a kamatláb csökkenő, a jövedelem növekvő függvénye Portfólió elmélet (monetarista hatásra újkeynesisták)

6 Példa a spekulációs pénzkeresletre Kötvényárfolyamok és hozamok 1 év hátralévő futamidő 10%-os kamat Áfolyam 1/(1+0,1) = 0,909 Nominális érték 1mFt, árfolyam 909 eft 20%-os kamat Árfolyam 1/(1,02) =0,833 Nominális érték 1mFT, árfolyam 833 eft Magyar állampapír piac C8C719-3AFD-433C-A0C7-37D3FCF31DE5- filtergroup=datum_flt

7 Transzmisszió Keynes-nél Pénzkínálat a kamatlábtól független, adott. Pénzkereslet tranzakciós eleme Rögzített árszínvonalnál (merev árak és bérek) jövedelem függő Kamatláb változására érzéketlen (de az újkeynes-i modellek kimutatnak érzékenységet) Pénzkereslet spekulációs eleme kamatláb függő (vagyon rövid távon változatlan) A pénzkereslet a kamatlábon keresztül alkalmazkodik a kínálathoz M ( d ) = P * L( R, Y ) R 1 R 2 δ L δr M S1 M S2 M 1 M 2 δ L <0 és >0 δy M D

8 Keynes-i ajánlás A pénzpiaci egyensúlyi pontokat leíró görbe (LM) meredeksége pozitív, alacsonyabb kamatlábakhoz növekvő jövedelem párosul. A kamatcsatorna erőteljes hatású: a pénzkínálat bővítése a tőkepiacokra több pénzt juttat, ami csökkenti a kamatokat a csökkenő kamatok azonban növelik a beruházási keresletet és (rögzített árszínvonal mellett) a reálkibocsátást is utóbbi viszont növeli a pénzkeresletet A hatásosságot a likviditási preferenciák is erősen befolyásolják A hatás elenyésző likviditási csapda helyzetében (LM kamatrugalmas, azaz lapos) beruházási csapda esetén (üzleti várakozások pesszimisták, beruházási kereslet kamat rugalmatlan, a hitelkereslet gyenge, IS függőleges) A monetáris politika tehát hatásos lehet, ugyanakkor a korlátai miatt csak a gazdaság állapota szerint megválasztott fiskális és monetáris mixet kell a gazdaság élénkítésére alkalmazni

9 Pénzkereslet modelljei Monetarista elmélet Friedman A pénz vagyontárgy Az alternatív vagyontartás elemeit kell vizsgálni Reálvagyon Pénzügyi eszközök Humántőke Alkalmazkodás M nő, akkor átrendeződés a pénzügyi piacokon Pénzügyi eszközök kereslete nő, az áruk növekszik Termelhető vagyontárgyak ára növekszik változatlan költségek mellett Termelés nő, inputok ára növekszik Nominális jövedelmek nőnek

10 Pénzkereslet modelljei Monetarista elmélet Pénzkereslet meghatározói Vagyon (permanens jövedelemmel helyettesítve) Pénzügyi eszközök hozama Reáleszközök hozama árszínvonal Pénztartáshoz képesti hozam Pénzkeresleti függvény = + ) ( ) ( ) ( ) (,,, ) ( m e m e m b P r r r r r Y f P d M π

11 Monetarista ajánlás Következtetés Transzformáció ugyan a vagyoneszközök oldalán indul el, de közvetlenül hat a gazdaságra nemcsak a kamatlábon keresztül közvetetten (jóslat: a kamatlábhatás kicsi) Az árszínvonal változik, ami a pénz aktív gazdaságbefolyásoló képességét eleve megkérdőjelezi- pénzsemlegesség A gazdaság alkalmazkodása több cikluson keresztül megy végbe (inga) Keynes-hatás: árszínvonal emelkedés miatt lecsökkent reálpénzkészletek feltöltésének kamatemelő hatása Pigou-hatás: Az infláció miatt a pénzkészlet, mint vagyon értékének csökkenése miatti vagyonhatás a költekezésre Javasolt politika a reáljövedelem (permanens jövedelem) növekedéséhez igazodó fix pénzkínálat növelés A rövid távú ingadozások csak a hosszú távú egyensúlyi állapot körüli mozgásokat teszik lehetővé.

12 Keynes Keynes vs monetarista nézet IS-LM A monetáris expanzió révén nő a jövedelem és csökken a kamatláb. A pénzkínálat növekedése váltja ki a kamatlábak csökkenését, ami a beruházások iránti kereslet növekedésével emeli a jövedelmet. Kérdések érintetlen marad-e az árszínvonal IS1 LM1 LM2 ha nem, akkor ez milyen további hatással lesz r1 a gazdaságot és a pénzpiacot milyen paraméterek jellemzik (milyen a két görbe meredeksége) a kormányzati politika változatlan marad-e csökkent reálpénzkészletek feltöltésének kamatemelő hatása Monetarista az árszínvonal az expanzió hatására emelkedik Keynes-hatás szerint az LM görbe balra felfele tolódik Pigou-hatás szerint a vagyonhatáson keresztül a fogyasztás csökken, azaz az IS görbe balra, lefele tolódik r2 Y1 Y2

13 A Phillips-görbe és bírálata dp Lehetőség a munkanélküliség és infláció trade-off Gazdaságpolitikai alternatíva U Monetarista kritika Pénzillúzió Adaptív várakozások A múltbeli várakozások teljesülése alapján kialakított új várakozások p te = p t-1e + a(p t-1 p t-1e ), ahol 0 < a < 1 A reálgazdaság ilyen befolyásolása az infláció felgyorsulását eredményezi Hosszú távon a Phillips-görbe a munkanélküliség természetes rátájához igazodik Racionális várakozások Lucas kritika Racionális várakozások: A szereplők az információk és gazdaság működési mechanizmusával tisztában vannak A piac egyidejűleg árazza be az információt a kormánnyal, ami gazdaságpolitika hatástalanságához vezet A váratlan sokkok rövidtávon félrevezethetik a szereplőket (ld látszólagos Phillips görbe) Csak a nem várt intézkedések lehetnek hatással a reálváltozókra

14 Phillips-görbe mai forma = + Az infláció ragadós, függ a korábbi időszakétól A keresleti oldalon a ciklusok befolyásolják Kínálati oldalon bekövetkező sokkok is hatással vannak rá A folyamtok rövid távú leírására használható

15 Vita állása A két pénzelméleti modell eltérő megközelítésből indul ki, de közelítettek egymáshoz (pénz vagyoneszköz). Az árszínvonal változásnak okai eltérők, de mindkettő esetben a pénzmennyiség növekedésén keresztül vezet az út az inflációhoz. A lényegi eltérés a monetáris politika használatában van. Keynes esetében a transzmisszió rövid távon az árszínvonalat nem érintette, a kamatlábhatás jelentős, a pénzkínálat képes a gazdaság aktivizálására. A monetaristák nem tagadják a monetáris politika rövid távú hatásait, de azt csak a hosszú távú trend körüli mozgásnak tekintik. A monetaristák a reálgazdaságot stabilnak tekintik, amely gyorsan korrigálja a zavarokat, a keynesisták szerint ez nem elég gyors és nem is biztos. Neoklasszikus szintézis Hosszú távon a monetáris politika nem hat a reálváltozókra. Rövid távon az egyensúlyi állapot elérése és a ciklikus ingadozás csillapítása a cél. A modern pénzpolitika a transzmisszió feltárására helyezi a hangsúlyt, vagyis arra, hogy a pénz milyen hatásmechanizmuson keresztül fejti ki hatását.

16 Infláció

17 Infláció definíciója Infláció az általános árszínvonal emelkedése Pénzromlás Pénz vásárlóerejének csökkenése Kapcsolódó fogalmak Defláció: árszínvonal csökkenése Dezinfláció: az inflációs ráta csökkenése Stagfláció: magas munkanélküliség, gazdasági stagnálás melletti magas infláció Az infláció dinamikus jelenség Példa 0-ák levágása a pénz nominációjából nem eredményez deflációt Relatív árváltozásokból álló trendszerű sorozat Elszigetelt áremelkedések nem jelentenek inflációt

18 Infláció mérése Fogyasztói árindex CPI Súlyozott fogyasztói kosár Mérése, havi, 12 havi (éves) éves átlagos HICP (európai harmonizált) Maginfláció (Core Inflation) Infláció lényegi trendjét mutatja Egyszeri hatások kiszűrése Jellemzően: feldolgozatlan élelmiszerek, energiaárak, szabályozott árak kivétele GDP deflátor Nominális GDP (aktuális áron) / reál GDP (változatlan áron) Termelői árindex PPI Agrárolló Mezőgazdasági termelői árindex és ráfordítás árindex hányadosa

19 Példa GDP deflátor vs CPI CPI Csak fogyasztói kosárban szereplő javak Import és hazai termékek, szolgáltatások egyaránt Rögzített súly, id nkénti felülvizsgálat Rögzített súly, időnkénti felülvizsgálat GDP deflátor Csak belföldön előállított termékek Teljes értékesítési kör Változó súlyok a GDP összetétel változásának megfelelően

20 Infláció fokozatai Árstabilitás az infláció természetes rátája 2% relatív árak változása minőségi javulás hatása deflációs veszély - vita Mérsékelt infláció <10% vannak jóléti veszteségek Vágtató infláció 2-3 számjegyű infláció, de még kontroll alatt súlyosan rongálja az üzleti kapcsolatokat Hiperinfláció Havi 50% felett - Kontroll nélküli infláció Világrekord MO Havi infláció 1946 július 4,19*10 16 % pengős bankjegy

21 Infláció észlelése Az inflációt jellemzően felülbecslik a háztartások Gyakran vásárolt termékek árváltozása Termékek és szolgáltatások minőségváltozása Árnövekedésre érzékenyebbek a fogyasztók Hosszabb időszakra való összehasonlítás Hatás Várakozások jelentősége Inflációs várakozások makacssága

22 Infláció költségei Magas infláció (Várt infláció) Készpénztartás költségei növekednek Tranzakciós ktg növekednek mivel a tranzakciók száma növekszik (cipőtalp költség) Menü (étlap) ktg: gyakori árazás ktg-e (beleértve a hibákat is rossz allokáció) Számviteli torzítás: számviteli kimutatások valóságot bemutató ereje csökken Torzítások: adók és illetékek hatása torzul (pl. adóprogresszió) Inflációs mentalitás, reálvagyonba menekülés, hiánycikkek Bizonytalan és volatilis infláció (nem várt) Árszignál csatorna nem működik, a piaci mechanizmus alapvető ereje romlik (relatív árak torzulása) Jövedelem elosztás romlik, igazságtalan nyereségek és veszteségek Gazdasági kapcsolatok rövidülnek Hatékonyságvesztés

23 Hiperinfláció Főbb közvetlen jellemzők pénz forgási sebessége rendkívüli mértékben felgyorsul reálbérek zuhannak relatív árak ingadozása kiszámíthatatlanná válik Kormányzat és a hiperinfláció adóbevételek reálértéke zuhan a késleltetés miatt bevétel seignorage - öngerjesztő folyamattá válik gazdaság összeomlik Miért nehéz megállítani Súlyos gazdaági környezet Vesztes háború, katasztrófa, kritikus külföldi eladósodás Hitelfelvétel ellehetetlenülése Államcsőd kormányzati megszorítással sem kerülhető el

24 Defláció Miért baj? Vállalatok eredményessége csökken Hitelek reálkamatlába nő Beruházások visszaesnek Foglalkoztatás csökken Bedőlő hitelek aránya nő Negatív visszacsatolás a gazdaságra Öngerjesztő folyamat

25 Infláció előnyei Keynesi gondolatmenetben rugalmasabbá teszi a béreket, segíti a piac megtisztulását Likviditási csapda esetén a monetáris politikát hatékonnyá teszi ( zéró kamatlábak esetén is) FED külön hangsúlyozza a defláció elleni küzdelem eszközeként - QE2 alapvető célja Mundell-Tobin hatás: az infláció megelőzi a hozamokat (kamatokat) mivel a pénztartás költségei nőnek, ezért a pénzügyi javak iránti kereslet nő és ez csökkenti a reál kamatlábakat, ami ösztönzi a gazdaságot Kritika: rövid távú, nem igazolt a hosszú távú ex ante reálkamatokra való erőteljes hatás, piacidegen Sokan mondják ma, hogy az adósságválság legjobb, legigazságosabb megoldása, mivel egyenlően teríti a költségeket Kritika: Ez legkevésbé sem igaz, az elosztása a szegények számára méltánytalan módon történne Az adósságot csak rövid távon csökkenti hosszabb távon növeli Az infláció elleni védekezés a szegények részére nem lehetséges

26 Dezinfláció költségei Munkanélküliség és infláció közötti kapcsolat kínálati oldal leírása Okun törvénye 1%-os munkanélküliség növekedés 2%-os GDP csökkenés A várakozások szerepe az áldozati rátában Hiteles gazdaságpolitika jelentősége Lucas függvény =+ Dilemma illetve legjobb út a monetáris politika számára Sokk jellegének azonosítása Keresleti sokkok kezelésénél nincs célkonfliktus Kínálati sokknál viszont igen