Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2015. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a 2015. III. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei... 10 IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a 2015. IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt)... 10 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt)... 12 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül)... 13 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt)... 17 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül)... 19 V. A munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága... 22 Táblázatok... 26 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2015. IV. negyedév) ágazati reprezentációja... 26 2. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt)... 27 3. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő)... 28 4. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (fő)... 29 5. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás 2015. december 31-ig, illetve 2016. szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 300 6. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás 2015. december 31-ig, illetve 2016. szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 311 7. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás 2015. december 31-ig, illetve 2016. szeptember 30-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 322 8. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás 2015. december 31-ig, illetve 2016.szeptember 30-ig, nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 33 9. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 34 10. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 35 11. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 36 12. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 37 13. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 38 14. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 39 3

15. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 40 16. A gazdálkodó szervezetek száma az adott munkaerőigény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága és vállalati méret szerint, %... 41 17. A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2015. IV. negyedév)... 42 4

I. Bevezetés A 2015. IV. negyedévben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ) 42. alkalommal készítette el negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek közül a beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,4 ezer db-ot tett ki. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja, a megszólított gazdasági szervezetek, és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése, a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati, és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka 2015. szeptember 29-e és 2015. október 19-e között volt. A kérdőívben a munkáltatók a 2015. szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A IV. negyedéves felmérés eredményeit összesen 12381 munkáltató által helyesen kitöltött kérdőív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 0,1%-os létszámcsökkenés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 0,8%-os létszámnövekedést jelezhetünk előre. Éves távlatban 1,3%-os növekedést várnak a felmérésbe vont szervezetek; a közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva pedig 2,0%-os létszámbővüléssel számolnak 2016. szeptember végéig. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tesszük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=afsz_negyedeves_munkaerogazd_felmeres 5

II. Munkaerő-piaci helyzet a 2015. III. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint 2015. III. negyedévben a 15-74 éves népesség 60,5%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 56,6%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 6,4%-ot tett ki. Az országban összesen 1837,7 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1690,9 ezer volt a vállalkozások száma szeptemberben. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés 2015. III. negyedév ezer fő 15-74 éves népesség száma 1 7 536,5 Gazdaságilag aktívak száma 1 4 557,5 Munkanélküliek száma 1 292,7 Foglalkoztatottak száma 1 4 264,8 Alkalmazásban állók száma 2 2886,6 Inaktívak száma 1 2979,0 Gazdasági szervezetek száma 3 1 837,7 ebből vállalkozások száma 3 1690,9 Aktivitási arány 1 60,5% Foglalkoztatási ráta 1 56,6% Munkanélküliségi ráta 1 6,4% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, 2015. III. negyedév (Az adatok a 15-74 éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, 2015. III negyedév 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint A munkanélküliségi ráta a legnagyobb Észak-Alföldön (10,2%-os), ezen belül Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (11,8%), szintén magasabb az országos átlagtól Dél-Dunántúlon (8,5%), itt Baranya megyében kiemelkedő, 9,3% a ráta. Legalacsonyabb a Nyugat- Dunántúlon (3,2%-os), ezen belül pedig Vas megyében, ahol 2,7%. A Közép-Dunántúlon is jelentősen alacsonyabb a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál, itt 4,2%. 6

III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A 2015. IV. negyedéves felmérés eredményeként több mint tízezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek együttesen 728,8 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 78,8%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, Budapesten pedig az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Tolna, Veszprém, Zala és Békés megye. Az érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 78,1%-a, mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek az érintett munkavállalóknak 17,2%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 17,5%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 31,1%-át. A minta 4,4%-át alkotják a nagyvállalatok, amelyek a felmérésben szereplő vállalkozásoknál meglévő létszám 51,4%-át foglalkoztatták. A felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek 43,6 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a 2015. szeptember 30-ai állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (56,9%) nagyvállalatoknál, a legkevesebb pedig (6,2%-uk) mikro-, és kisvállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2015. IV. negyedévre vonatkozó mintájának főbb jellemzői Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma 2015. szeptember 30-án Ebből: közfoglalkoztatottak száma, db megoszlása, % száma, fő megoszlása, % száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) 5033 40,7 21189 2,9 144 0,3 Kis (10-49 fő) 4642 37,5 104482 14,3 2566 5,9 Közép (50-249 fő) 2161 17,5 228412 31,3 16060 36,9 Nagy (250 felett) 545 4,4 374704 51,4 24801 56,9 Összesen 12381 100,0 728787 100,0 43571 100,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdálkodó szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 17,1%-át reprezentálja. A gazdálkodó szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: 7

A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés 2015. III. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2015. szeptember 30-án Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) KSH NMF (2015. III. negyedév) NMF KSH (2015.09.30.) 5,8 4,9 8,0 27,3 0,2 0,2 0,2 0,0 45,5 21,2 26,1 4,3 1,1 0,8 0,3 0,1 3,3 1,3 1,5 0,2 2,9 6,4 9,2 5,3 8,5 12,7 21,5 11,8 3,3 6,3 2,8 2,2 2,3 4,5 6,4 4,3 0,5 2,5 1,0 3,2 1,3 2,1 0,8 2,2 0,9 0,4 1,9 13,2 1,3 3,8 4,4 10,7 2,4 3,7 2,6 3,9 6,3 10,9 3,2 0,0 4,3 7,3 2,4 3,2 7,5 6,2 3,2 2,2 0,8 2,0 1,4 2,7 1,8 2,4 3,0 3,2 100,0 100,0 100,0 100,0 Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem, javítás gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezeteknél felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében a gazdasági szervezetek alulreprezentáltsága mutatkozik. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Budapest és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdálkodó szervezetek 35%-a működik, ahol a munkavállalók 31,8%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek alig több mint tizedét találjuk (12,5%) és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 10,9%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 8

A 2015. IV. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 25% 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2015. szeptember 30-án A 2015. IV. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti 2015. III. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés 2015. IV. negyedév 9

IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a 2015. IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a 2015. szeptember 30-án meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A mintában szereplő gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 0,1%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (728,8 ezer fő), az előrebecsült létszámcsökkenés a létszám 1,3%-os mérséklődésével, és 1,3%-os bővülésével együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 2,6%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve összességében 516 fővel csökkenhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. A nemzetgazdasági ágak kapcsán kiemelhető, hogy a közfoglalkoztatottakat is magában foglaló létszámban a negyedév végéig a gazdasági ágak többségében csökkenés prognosztizálható. A legnagyobb pozitív irányú változás az információ és kommunikáció (2,5%-os létszámnövekedés), és a feldolgozóipar (1,2%-os létszámnövekedés) területén, legnagyobb arányú csökkenés a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (- 8,7%), az építőipar (-3,8%), és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-1,6%) területén várható a negyedév végéig. (Diagram y tengelye) A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2015. IV. negyedév végéig, % 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0-10,0-1,6-0,4 1,2-0,2 0,5-3,8 0,9 0,9-0,6 2,5 0,9 0,0-0,1 1,0-8,7 0,0 0,0-1,3-0,8-0,1 10

A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy a mikro-, kis- és nagyvállalkozások esetén pozitív, míg a közepes vállalatok esetében pesszimista prognózis bontakozik ki a IV. negyedév végéig tartó várakozásokban A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2015. IV. negyedév végéig, % 3,0 2,4 2,0 1,0 0,0 0,2 0,1-1,0-0,7 mikro kis közép nagy A mikro-vállalkozások körében a prognosztizált létszámnövekedés mértéke meghaladja a 2,0%-ot, emellett a kisvállalkozások 0,2%-os, a nagyvállalkozások 0,7%-os növekedést, a középvállalatok pedig 0,7%-os létszámcsökkenést várnak. A területi dimenziót tekintve azt mondhatjuk, hogy elég kiegyenlített azon megyék száma, amelyekben növekedhet, illetve csökkenhet a foglalkoztatottak mennyisége 2015. december 31-ig. Közülük legnagyobb létszámnövekedést várnak Nógrád (3,6%-os növekedés), Veszprém (3,3%-os növekedés) és Zala (2,1%-os növekedés) megyében. Kilenc megyében a foglalkoztatott létszám csökkenésével számolnak a munkaadók, a legnagyobb mértékű, ilyen irányú változások Hajdú-Bihar megyében (-7,6%), Békés megyében (-3,8%), és Bács-Kiskun megyében (-2,8%) várhatóak. 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2015. IV. negyedév végéig, % 3,6 3,3 2,1 2,0 1,8 1,5 1,0 0,7 0,6 0,2 0,0-0,3-0,4-0,4-0,8-1,8-2,3-2,8-3,8-7,6 11

IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a IV. negyedév végéig nézve negatív. A jelenleg foglalkoztatott 728,8 ezer fő, esetében 516 munkavállalóval lehet kevesebb a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatott létszám. A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (-5029 fő), és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások (-5fő) kivételével, minden főcsoportban pozitívan alakul a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) 3000 2000 1000 0-1000 -2000-3000 -4000-5000 -6000 2845 994 279 266 102 25 5 2-5 -5029 A foglalkoztatottak létszámának növekedése a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (2845 fő) körében lehet a legnagyobb, emellett az ipari és építőipari foglalkozások (994), egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (279 fő), és a felsőfokú képzettséget, önálló alkalmazást igénylő foglalkozások (266 fő) esetében jelentősebb mértékű növekedés várható. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. A foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás negatív eredője várhatóan a legnagyobb az egyszerű szolgáltatási és szállítási (-3740 fő), és az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (-902 fő) körében lesz. 12

IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Ebben a fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a vállalkozások 77,8%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 16,3%-uk növekedést, 5,8%-uk létszámcsökkenést jelez a negyedik negyedév végéig. 80 60 A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 77,8 40 20 5,8 16,3 0 csökkenő növekvő stagnáló 2015. szeptember 30. - 2015. december 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatottak nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2015. 12. 31) Mikro (0-9 fő) 152 444 4437 5033 21518 Kis (10-49 fő) 303 778 3561 4642 102440 Közép (50-249 fő) 214 579 1368 2161 212995 Nagy (250 fő és felette) 55 218 272 545 353489 Összesen 724 2019 9638 12381 690442 A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 685,2 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 690,4 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 0,8%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: A nemzetgazdasági ágak közül mindössze egy ágazatban (művészet, szórakozás, szabad idő) éri el az 1%-ot a negyedév végéig a foglalkoztatott létszám csökkenése. Az ágak többségében 13

a foglalkoztatott munkavállalók létszámának növekedése prognosztizálható. A várható emelkedések alacsonyak, melyekből kiemelhető az információ, kommunikáció 2,8%-kal, a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,9%-kal, vagy a feldolgozóipar és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység a maga 1,2%-os várható növekedésével. 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2015. december 31-ig, % 2,8 1,9 1,2 1,2 0,9 0,9 0,5 0,1 0,2 0,2 0,2 0,1-0,1 0,0-0,4-0,4-0,5-1,0-0,6 A feldolgozóiparon belül egyik gazdasági ágban sem várnak létszámcsökkenést a negyedév végéig. A legnagyobb létszámbővülés a gép, gépi berendezés gyártása (+2,2%), a számítógép, egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (+2,2%), a villamos berendezés gyártása (+1,8%), a járműgyártás (+1,6%), és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (+1,4%) ágazatban jelezhető előre. A feldolgozóipari ágazatok közül a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás esetén stagnálás várható. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy a mikro-vállalkozások a legoptimistábbak, esetükben legmagasabb a várható létszám növekedés, mely 2,2%, a kisvállalatoknál 0,5%-os, a nagyvállalatoknál 1,0%-os, és a közepes vállalkozások esetén 0,3%-os létszámemelkedés prognosztizálható a negyedév végére. Összességében elmondható, hogy létszámcsökkenéssel nem számolnak a negyedév végére egyik vállalati típusnál sem. A közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett létszámadatokhoz képest a középvállalatok előrejelzése átfordult pozitív irányú várakozásba. 14

A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyságkategóriánként, 2015. december 31-ig, % 2,5 2,2 2,0 1,5 1,0 1,0 0,5 0,5 0,3 0,0 mikro kis közép nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül a legtöbb megye esetében létszámnövekedést regisztrálhatunk. Az emelkedés mértéke Nógrád megyében a legmagasabb (2,1%), és mindössze Hajdú-Bihar megyében beszélhetünk létszámcsökkenésről (-1,0%). A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2015. december 31-ig, % 2,5 2,0 2,1 1,7 1,6 1,6 1,5 1,2 1,1 1,0 0,9 0,8 0,8 1,0 0,5 0,5 0,5 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,2 0,0-0,5-0,1-1,0-1,0 Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A létszámnövekedés által érintett összes foglalkozás nem sok átfedést mutat azzal a struktúrával, amelyet a közfoglalkoztatottakkal együtt látott létszámváltozáskor mutattunk be. Ennek egyik oka többek között a közfoglalkoztatottak magas száma. A nem közfoglalkoztatott állományba tartozó munkaerő körében az alábbi foglalkozásokban növekedhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma: gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (+2851 fő), ipari és építőipari foglalkozások (+1046 fő), szakképzettséget nem 15

igénylő (egyszerű) foglalkozások (470 fő), és egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (+345 fő) foglalkozások. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő) 3000 2851 2500 2000 1500 1000 500 1046 470 345 272 120 67 33 20 2 0 A foglalkozási főcsoportokat nézve azt láthatjuk, hogy ha a közfoglalkoztatottak adatait nem vesszük figyelembe, akkor egyik főcsoportban sem prognosztizálható negatív létszámegyenleg. 16

IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében közel 9765 fős létszámnövekedést jeleznek előre, amely 1,3%-os növekedésnek felel meg. Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat, kiemelhetjük, hogy a foglalkoztatottak számának legnagyobb mértékű bővülése az információ, kommunikáció (3,4%), az adminisztratív szolgáltatás (3,4%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (3,2%), a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (3,1%), és a feldolgozóipar (2,9%) területén következhet be. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2016. szeptember 30-ig, % 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0-6,0-4,1-1,1 2,9 0,5 1,0 1,2 1,9 1,3 3,1 3,4 3,2 1,0 0,7 3,4-5,1 0,6 0,6-0,6 1,0 Létszámcsökkenés a közigazgatás ágban lehet a legjelentősebb, ahol 5,1%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma, ezen kívül a mezőgazdaság (-4,1%), a bányászat (-1,1%), és művészet, szórakozás, szabad idő (-0,6%) területe. Itt meg kell jegyeznünk, hogy e gazdasági ágak várható létszámbeli változásának előrejelzését a közfoglalkoztatás előre nem ismert előirányzata predesztinálja. A feldolgozóipar munkáltatói összességében 2,9%-os létszámnövekedést jeleznek előre. A legnagyobb mértékben emelkedhet a foglalkoztatottak száma, a járműgyártás (5,0%-kal), a vegyi anyag termék gyártása (4,0%-kal), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (3,9%), és a gumi-, műanyag és nemesfém, ásványi termék gyártása (3,6%) területen. Létszámcsökkenés egyik gazdasági ágban sem várható 2016. szeptember 30-ig. A létszámnagyság-kategóriák kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a mikro-vállalkozások várják a legnagyobb létszámnövekedést, 5,4%-ot, egy éves időtávban. A kisvállalatok 1,7%-os, a középvállalatok 0,7%-os, és a nagyvállalatok 1,4%-os létszámnövekedést prognosztizálnak. 17

A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2016. szeptember 30-ig, % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 5,4 1,7 1,4 0,7 mikro kis közép nagy Területileg vizsgálva az éves prognózist, Komárom-Esztergom megye munkáltatói a legoptimistábbak, az általuk jelzett létszámnövekedés 5,6%. A legtöbb megye 0,1% és 5,6% közötti emelkedéssel számol. Mindemellett Hajdú-Bihar megye (-1,5%), Szatmár-Bereg megye (-1,1%), Somogy megye (- 0,5%), és Békés megye (-0,4%) esetében mutattak leginkább pesszimizmust a létszámadatok tekintetében a felmérésben résztvevő foglalkoztatók.. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2016. szeptember 30 -ig, % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 5,6 4,5 4,5 3,0 2,9 2,2 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,1 0,6 0,1 0,0 0,0-0,4-0,5-1,1-1,5 18

IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A vállalkozások 71,3%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 23,2%-uk növekedést, 5,5%-uk létszámcsökkenést jelez. A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásai szerint (közfoglalkoztatás nélkül),% 80,0 71,3 60,0 40,0 20,0 5,5 23,2 0,0 csökkenő növekvő stagnáló 2015. szeptember 30. - 2016. szeptember 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép (50-249 fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2016. 09. 30) 151 733 4149 5033 22159 263 1106 3273 4642 103994 208 768 1185 2161 215462 55 266 224 545 357295 677 2873 8831 12381 698910 19

A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,0%-os létszámnövekedés várható 2016. szeptember 30-ig. A nemzetgazdasági ágak többségében egy éves időtávlatban a foglalkoztatottak számának növekedése prognosztizálható. 2016. szeptember 30-ig a foglalkoztatottak számának bővülése az információ és kommunikáció (3,6%-os), az adminisztratív szolgáltatás (3,6%-os), és a vendéglátás (3,0%-os) területeken lehet a legnagyobb mértékű. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2016. szeptember 30-ig, % 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5-0,4-1,1 2,8 0,4 1,1 2,0 1,9 1,2 3,0 3,6 2,9 1,9 0,8 3,6 0,8 0,6 0,7 0,1 1,0 Létszámcsökkenésre a bányászat (-1,1%-os), és a mezőgazdaság (-0,4%-os) területén számíthatunk, bár e két gazdasági ágban sem jelentős. A feldolgozóiparban összességében 2,8%-kal dolgozhatnak többen, minden ágazat esetében létszámnövekedés várható. A járműgyártás (5,0%), a vegyi anyag, termék gyártása (4,0%), a gumi-, műanyag és nemesfém, ásványi termék gyártása (3,6%), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (3,1%), és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (3,0%) ágazatban jelentős létszámbővülés várható. A foglalkoztatottak számának csökkenése egyik gazdasági ágazatban sem várható 2016. szeptember 30-ig. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalti körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdálkodó szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro vállalkozások (+5,3%), majd a nagyvállalkozások (+2,1%), és kisvállalatok (+2,0%), végül a közepes vállalkozások (+1,5%) számolnak. 20

% A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2016. szeptember 30-ig, %. 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 5,3 2,0 2,1 1,5 mikro kis közép nagy 2015. szeptember 30. - 2016. szeptember 30. Területi szempontból Komárom-Esztergom (5,8%), Nógrád (4,5%), Győr-Moson-Sopron (4,0%), és Zala (3,2%) megye munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést. Ezt követően 2,2% és 0,6% közti növekedést prognosztizáltak a vállalatok a foglalkoztatottak létszámában. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2016. szeptember 30-ig, % 6,0 5,8 5,0 4,0 4,5 4,0 3,2 3,0 2,2 1,9 1,7 1,7 1,6 1,6 1,6 1,5 1,4 2,0 1,0 1,2 1,2 1,0 0,9 0,9 0,9 0,6 0,0 21

V. A munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a IV. negyedévben a munkáltatókat arról kérdeztük, hogy milyen csatornákon keresztül elégítik ki munkaerőigényüket. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezeteknek az adatlapon szereplő forrásokat egy háromfokú skála segítségével kellett értékelniük aszerint, hogy milyen gyakorisággal alkalmazzák az adott csatornát. A gazdálkodó szervezetek megoszlása az adott munkaerőigény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága szerint, % 2010. IV. negyedév 2011. IV. negyedév 2012. IV. negyedév 2013. IV. negyedév 2014.IV. negyedév 2015.IV. negyedév Hirdetés útján Pályázatokkal Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül Interneten keresztül Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Egyéb forrásból soha 35,2 35,7 39,4 36,3 33,7 31,9 alkalmanként 44,9 44,9 42,5 44,3 43,5 42,8 gyakran 19,9 19,4 18,1 19,4 22,9 25,3 soha 54,6 54,7 54,3 54,1 52,7 54,6 alkalmanként 34,9 34,7 36,2 35,7 38,2 35,6 gyakran 10,4 10,5 9,5 10,2 9,1 9,8 soha 5 4,9 5,3 6,5 8,1 9,6 alkalmanként 48,8 47,6 48,4 45,6 47,4 46,2 gyakran 46,2 47,5 46,3 47,9 44,6 44,2 soha 14,2 15,9 15,9 14,5 13,7 13,2 alkalmanként 55,3 56 56 53,8 53,6 52,7 gyakran 30,5 28,1 28 31,6 32,7 34,1 soha 85,9 85,3 86,1 86 85,6 84,4 alkalmanként 10,3 10,1 10,4 10,5 11,1 11,4 gyakran 3,8 4,6 3,5 3,4 3,3 4,2 soha 73 71,4 70,9 68 64,2 59,7 alkalmanként 19,6 22 22,6 25,1 27,6 30,3 gyakran 7,4 6,6 6,5 6,9 8,1 10,0 soha 36,9 36,2 44,7 48,1 49,6 51,4 alkalmanként 48,9 50,3 44 41,4 41,3 39,8 gyakran 14,1 13,4 11,3 10,5 9,1 8,8 soha 83,7 87,7 84,4 81,1 86,2 76,6 alkalmanként 11 9,1 11,4 16,4 10,1 15,7 gyakran 5,3 3,2 4,1 2,5 3,6 7,7 A rendelkezésünkre álló adatok jól mutatják, hogy a munkaerőigények kielégítésének egyik legfontosabb forrását a munkaügyi kirendeltségek adják. A második legfontosabb forrást az informális csatornák jelentik, amelyet a hirdetés használata, majd pedig az internet, a pályázatok, a belső meghirdetés, az egyéb forrás, és végül a munkaközvetítők és kölcsönző cégek követ. Ezeknél az említett csatornáknál a legmagasabb az adott forrást gyakran használó gazdálkodó szervezeteknek az aránya, de nem elhanyagolhatóak azon cégek sem, amelyek alkalmanként veszik igénybe ezeket az eszközöket. A legutolsó hat negyedév adatait nézve jól látható, hogy összességében nem változott a munkaerőigény kielégítésére szolgáló lehetőségek fontossági sorrendje. 22

Az egyes, munkaerő-igény kielégítésére szolgáló forrásokkal kapcsolatban a következő megállapításokat tehetjük: Hirdetés alkalmazása A hirdetéseket a felmérésben szereplő, gazdálkodó szervezetek 25,3%-a használja gyakran, a legutolsó felmérés adatai szerint. A korábbi negyedévek adataival összehasonlítva azt látjuk, hogy a gyakran alkalmazók aránya nem sokat változott, viszont mostanra érte el a legmagasabb szintet. Mindemellett a hirdetések eseti használói körében egy kis visszaesés figyelhető meg. Azon cégek aránya, amelyek viszont soha nem éltek ezzel a toborzási lehetőséggel, az előző évhez képest 1,8 százalékponttal csökkent, és a korábbi évekhez viszonyítva ekkor a legalacsonyabb. Ha vállalati méret szerint vizsgáljuk meg a szóban forgó eszközt, akkor azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb cégről beszélünk, annál nagyobb az esélye, hogy a hiányzó munkaerő állomány feltöltése érdekében állást hirdessen az adott gazdálkodó szervezet. Jó példa erre, hogy a mikro-vállalkozásoknak csak 11,6%-a használja a hirdetéseket, addig a nagyvállalkozásoknál ez az arány már 53,6%-ot tesz ki. Ugyanakkor mindegyik vállalatméretben használják alkalmanként a hirdetéseket a munkaerő megtalálására. Pályázatok alkalmazása A pályázatok lehetőségének segítségével a cégek 9,83%-a gyakran, 35,6%-a pedig alkalmanként él a tárgynegyedévi adatok szerint. Lényegi változás nem következett be az utóbbi öt negyedév adatait tekintve a cégek arányaiban. A hirdetésekhez hasonlóan a pályázatoknál is megfigyelhető, hogy a vállalati méret növekedésével egyre jellemzőbb e csatorna alkalmazása az álláshelyek meghirdetésénél. A mikro-vállalkozásoknál a pályáztatást gyakran használók aránya 6,84%-ot, az alkalmanként használóké 26,3%-ot tett ki, míg a nagyvállalkozásoknál 22,3%-a gyakran, 47,01% pedig alkalmanként használja ezt a forrást. A pályázatok szerepe területi szempontból Észak-Alföldön, és Közép-Dunántúlon tekinthető a legfontosabbnak. Észak-Alföldön a cégek 13,3%-a gyakran, 33,0%-a alkalmanként él a pályáztatás lehetőségével, Közép-Dunántúlon pedig 10,7% alkalmazza ezt a csatornát. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva a pályáztatás szerepe leginkább az oktatás, a közigazgatás, a humán-egészségügyi ellátás, a pénzügyi tevékenység, a gyógyszergyártás, és a szociális ellátás ágakban jelenik meg. Munkaügyi kirendeltségek A munkaügyi kirendeltségek segítségét gyakran és alkalmanként kérő cégek aránya az utóbbi három negyedévben lényegében nem változott. A felmérésben szereplő cégek 44,2%-a gyakran, illetve 46,2%-a alkalmanként él a munkaügyi kirendeltségek révén történő munkaerő kereséssel. 23

A munkaügyi kirendeltségekkel ebből a szempontból aktív kapcsolatot tartó cégek között a kis- (46,6%) és középvállalkozások (47,5%) a meghatározóak, a nagyvállalkozások 43,3%-a, és a mikro-vállalkozások 40,1%-a is megpróbálja a hiányzó munkaerőt ebből a forrásból feltölteni. Megjegyzendő, hogy a munkaügyi szervezethez csupán esetenként fordulók között a microvállalkozások aránya a legmagasabb, 49,2%. Területi szempontból vizsgálva a munkaügyi kirendeltségek szerepét, azt mondhatjuk, hogy elsősorban a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű keleti régióban magasabb a szervezethez forduló cégek aránya. Az elsők között emelhetjük ki ebből a szempontból Dél-Alföldet (53,9%), és Észak-Alföldet (46,9%). Továbbá Közép-Dunántúlon (45,7%), és Észak- Magyarországon (43,8%) a legnagyobb arányú a gyakran válasz. Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Az informális csatornák szerepe a második legmeghatározóbb tényező a munkaügyi kirendeltségeket követően. A felmérésben szereplő munkáltatók 34,1%-a gyakran, 52,7%-a pedig alkalmanként használta az informális lehetőségeket a tárgyidőszakban. Szerepe a gazdasági válság kitörését követően megnövekedett, 2009. IV. negyedévről 2010. IV. negyedévre tovább erősödött, az ezt követő két vizsgált negyedévben csökkent, 2013. IV. negyedévétől kezdve a tárgyévig újra emelkedést mutatkozott a változás. Az informális csatornák esetében elmondhatjuk, hogy alkalmazásának gyakorisága nem egyenesen arányos a vállalati mérettel. Leggyakrabban a kisvállalkozások (35,0%) alkalmazzák ezt a módszert munkaerőigényük kielégítésére. Őket követik a középvállalatok (34,9%), a nagyvállalkozások (34,3%) és a mikro-vállalkozások (32,6%). A nemzetgazdasági ágakkal kapcsolatban elmondható, hogy a bányászat, kőfejtés (50,0%), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (49,2%), a gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása (41,7%), a járműgyártás (40,7%), és a szállítás, raktározás (40,2%) területén a legdominánsabb az informális csatornák súlya. Munkaközvetítőkön, kölcsönző cégeken keresztül A munkaerő-kölcsönzők és a magán-munkaközvetítők, mint munkaerőigény forrást kielégítő csatorna a kevésbé releváns eszközök közé sorolható a válaszadó cégek körében. Ezekhez a cégekhez gyakran forduló gazdálkodó szervezetek aránya 2015. IV. negyedévben mindösszesen 4,2%-ot tett ki, ez ugyanakkor valamivel magasabb az előző évi mutatónál. Mindemellett az eredmény majdnem megegyezik a 2011. IV. negyedévben mért százalékponttal. Azon cégek aránya, akik alkalmanként használják ezt a módszert, 11,4%-ot, akik pedig még sosem fordultak kölcsönző és közvetítő cégekhez, 84,4%-ot mutat. A munkaerő-kölcsönző és a magán-munkaközvetítő cégeken keresztüli munkaerőigény kielégítés esélye a vállalati méret növekedésével erőteljesen nő. A mikro-vállalkozások 1,18%-a fordul gyakran ezekhez a cégekhez, alkalmanként pedig 6,5%-a, a nagyvállalkozásoknál ezek az arányok 22,3% és 28,3% voltak. Területi dimenzióban vizsgálva elmondható, hogy a kölcsönző és közvetítő cégek szerepe elsődlegesen Közép-Magyarországon mutatkozik meg, 9,2% a gyakran alkalmazza válasz. 24

Interneten keresztül Az interneten keresztüli toborzás szintén a kevésbé használt források közé tartozik, de az utóbbi negyedévek adatai a folyamatos növekedés felé mutatnak, 2010. IV. negyedévtől lényegében nem sokat változott azon gazdálkodó szervezetek aránya, amelyek gyakran erre a célra használják az internetet. Az alkalmankénti használat aránya 2,6 százalékponttal magasabb az előző évinél. A munkaerőigény effajta kielégítésére is igaz, hogy a nagyobb cégek sokkal inkább, és gyakrabban alkalmazzák ezt a lehetőséget, mint a mikro- és kisvállalkozások. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az internetet alkalmanként használók aránya vállalati méretenként lényegesen magasabb, mint azok között, akik gyakran ebben a formában próbálják meg kielégíteni munkaerőigényüket. A nagyvállalatok 31,22%-a gyakran használja az internetet a munkaerőigény kielégítésre, ez az arány a mikro-vállalkozásoknál 5,01%. Az internet használatának súlya kiemelkedően magasnak tekinthető Közép-Magyarországon, ezen belül is Budapesten. Itt a cégek 38,3%-a keres ilyen formában munkaerőt rendszeres gyakorisággal. A három keleti régióban ez az arány 7% alatt marad. Belső meghirdetés, átcsoportosítás A belső meghirdetés, átcsoportosítás a hatodik legfontosabb eszköz a munkáltatók válaszai alapján a munkaerőigény kezelését tekintve, a cégek 8,8%-a alkalmazza gyakran és 39,8%-a alkalmanként ezt a lehetőséget. E jelentős szerep ellenére meg kell említenünk, hogy a gyakran alkalmazó cégek aránya 2010. IV. negyedév és 2015. IV. negyedév között folyamatosan csökkent, 14,1%-ról 8,8%-ra. Továbbá az esetenkénti átszervezést alkalmazók aránya is jelentősen mérséklődött 2011. IV. negyedévtől kezdődően. Az átcsoportosítást gyakran a nagyvállalkozások alkalmazták a legtöbbször, 24,9%-uk, ezzel szemben a mikro-vállalkozásoknak csupán a 3,5%-uk. A belső meghirdetést, átcsoportosítást alkalmanként használók a tárgynegyedévi adatok szerint leginkább a nagy (60,26%) és a középvállalkozások (58,9%-uk) közül kerül ki. Az interneten keresztül történő munkaerőigény kielégítéshez hasonlóan a belső átszervezések, hirdetések is a gazdaságilag fejlettebb régiók esetén rendelkeznek nagyobb súllyal, ugyanakkor Dél-Alföldön is elég magas mértéket mutatnak, 12,1%-ot. Egyéb forrás A munkáltatóknak lehetőségük volt megnevezni a kérdőív felsorolásában nem szereplő, de általuk használt munkaerő kiválasztási módszert. Ezeknek az egyéb forrásoknak a munkaerőigény kielégítésben szerepet játszó súlya alacsonynak nevezhető, hiszen a válaszadó cégek 15,7%-alkalmanként, 7,7%-a pedig gyakran él az ebbe a kategóriába tartozó lehetőségekkel. A legfontosabb egyéb csatornák a szöveges válaszok alapján: a végzett tanulók felvétele, ajánlások alapján történő felvétel, önkéntes jelentkezők közüli kiválasztás, beleértve a beadott önéletrajzok alapján történő kiválasztást, saját adatbázis használata alapján. 25

Táblázatok 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2015. IV. negyedév) ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) 2015. III. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2015. IV. negyedév**) nyitó létszáma megoszlása (fő) Reprezentációs arány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 210,5 4,9% 42,15 57,8% 20,0% Bányászat 8,0 0,2% 1,56 2,1% 19,4% Feldolgozóipar 904,8 21,2% 331,68 455,1% 36,7% Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 140,9 3,3% 46,04 63,2% 32,7% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 65,9 1,5% 20,93 28,7% 31,8% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 59,5 1,4% 16,42 22,5% 27,6% Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 5,1 0,1% 0,89 1,2% 17,3% Vegyi anyag, termék gyártása 25,3 0,6% 9,18 12,6% 36,3% Gyógyszergyártás 23,3 0,6% 2,24 3,1% 9,6% Gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása 72,3 1,7% 35,96 49,3% 49,7% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 100,7 2,4% 42,25 58,0% 42,0% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 75,4 1,8% 38,24 52,5% 50,7% Villamos berendezés gyártása 52,0 1,2% 22,04 30,2% 42,4% Gép, gépi berendezés gyártása 65,2 1,5% 25,28 34,7% 38,8% Járműgyártás 143,7 3,4% 56,82 78,0% 39,5% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 75,5 1,8% 15,41 21,1% 20,4% Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 33,5 0,8% 7,74 10,6% 23,1% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 56,2 1,3% 24,34 33,4% 43,3% Építőipar 274,9 6,5% 20,84 28,6% 7,6% Kereskedelem, gépjárműjavítás 541,4 12,7% 61,74 84,7% 11,4% Szállítás, raktározás 270,2 6,3% 23,98 32,9% 8,9% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 190,0 4,5% 16,54 22,7% 8,7% Információ, kommunikáció 106,1 2,5% 3,48 4,8% 3,3% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 90,2 2,1% 9,32 12,8% 10,3% Ingatlanügyletek 18,9 0,4% 6,77 9,3% 35,9% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 162,5 3,8% 9,81 13,5% 6,0% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 159,7 3,8% 17,58 24,1% 11,0% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 466,4 10,9% 45,83 62,9% 9,8% Oktatás 311,0 7,3% 31,67 43,5% 10,2% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 266,4 6,3% 54,35 74,6% 20,4% Művészet, szórakozás, szabad idő 86,5 2,0% 5,73 7,9% 6,6% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 103,8 2,4% 13,69 18,8% 13,2% Összesen 4 264,8 100,0% 72,88 100,0% 1,7% * Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés 2015. III. negyedév ** 2015. szeptember 30-ai statisztikai állományi létszám 2. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) 26

Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) 2015. III. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) 2015. szeptember 30-án (tényadat) 2016. szeptember 30-án (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 210,5 42,15 40,41 20,0% -8,67 Bányászat 8,0 1,56 1,54 19,4% -0,09 Feldolgozóipar 904,8 331,68 341,28 36,7% 26,18 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 140,9 46,04 46,67 32,7% 1,94 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 65,9 20,93 21,33 31,8% 1,24 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 59,5 16,42 16,91 27,6% 1,81 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 5,1 0,89 0,90 17,3% 0,05 Vegyi anyag, termék gyártása 25,3 9,18 9,55 36,3% 1,01 Gyógyszergyártás 23,3 2,24 2,26 9,6% 0,19 Gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása 72,3 35,96 37,24 49,7% 2,59 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 100,7 42,25 42,86 42,0% 1,47 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 75,4 38,24 39,72 50,7% 2,92 Villamos berendezés gyártása 52,0 22,04 22,51 42,4% 1,10 Gép, gépi berendezés gyártása 65,2 25,28 25,78 38,8% 1,29 Járműgyártás 143,7 56,82 59,68 39,5% 7,24 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 75,5 15,41 15,88 20,4% 2,29 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 33,5 7,74 7,78 23,1% 0,17 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 56,2 24,34 24,58 43,3% 0,56 szennyeződésmentesítés Építőipar 274,9 20,84 21,08 7,6% 3,21 Kereskedelem, gépjárműjavítás 541,4 61,74 62,91 11,4% 10,29 Szállítás, raktározás 270,2 23,98 24,29 8,9% 3,51 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 190,0 16,54 17,04 8,7% 5,83 Információ, kommunikáció 106,1 3,48 3,60 3,3% 3,66 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 90,2 9,32 9,62 10,3% 2,91 Ingatlanügyletek 18,9 6,77 6,85 35,9% 0,20 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 162,5 9,81 9,88 6,0% 1,18 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 159,7 17,58 18,18 11,0% 5,50 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 466,4 45,83 43,47 9,8% -23,97 Oktatás 311,0 31,67 31,86 10,2% 1,81 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 266,4 54,35 54,66 20,4% 1,51 Művészet, szórakozás, szabad idő 86,5 5,73 5,70 6,6% -0,50 Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 103,8 13,69 13,82 13,2% 0,99 Összesen 4 264,8 728,79 738,55 17,1% 57,14 * KSH Munkaerő-felmérés 2015. III. negyedév 27

Közép-Magyarors Főváros Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Eszterg megye Veszprém megye Nyugat-Dunántú Győr-Moson-Sop megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarors Borsod-Abaúj-Zem megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megy Szabolcs-Szatmár-B megye Jász-Nagykun-Szol megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megy Békés megye Csongrád megye Összes 3. A 2015. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1439 228 1211 6051 1735 910 3406 5172 1497 1920 1755 5831 1793 2476 1562 6499 4739 1229 531 9667 3901 3016 2750 7489 2758 2902 1829 42148 B Bányászat 16 6 10 129 129 610 28 582 178 168 10 195 170 18 7 333 77 3 253 96 16 80 1557 C Feldolgozóipar 25813 7155 18658 75908 24495 31678 19735 69367 29463 23129 16775 26753 6833 12187 7733 49367 23594 17455 8318 43518 8489 19835 15194 40953 14179 12211 14563 331679 Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 4916 944 3972 3864 1481 1258 1125 4606 1234 1590 1782 3624 991 2023 610 4422 2449 1562 411 11848 2490 7811 1547 12755 5058 2390 5307 46035 CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 1086 531 555 1847 576 579 692 4269 1150 2103 1016 2957 803 613 1541 2050 966 387 697 3936 751 2222 963 4789 1147 1846 1796 20934 CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 3196 2354 842 1677 193 1080 404 3550 1479 718 1353 1102 467 345 290 2061 1130 751 180 3531 513 2604 414 1298 400 552 346 16415 CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 810 629 181 46 46 30 30 886 CE Vegyi anyag, termék gyártása 472 274 198 3189 10 2035 1144 200 60 128 12 315 76 239 4152 4017 87 48 312 9 136 167 541 342 199 9181 CF Gyógyszergyártás 148 148 978 978 579 579 42 42 55 55 397 51 346 45 45 2244 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék CG 2247 412 1835 11951 4163 4052 3736 6003 3221 1625 1157 1476 856 431 189 2928 1217 533 1178 3940 415 2027 1498 7410 2057 1397 3956 35955 gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3476 1477 1999 8620 3002 1657 3961 5846 2297 1216 2333 4967 1103 1814 2050 10560 5896 3204 1460 4833 1162 1271 2400 3943 1097 1672 1174 42245 CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3691 264 3427 11870 3065 5723 3082 7932 1838 3582 2512 2257 13 2244 10219 4170 5582 467 1529 94 1048 387 742 6 660 76 38240 CJ Villamos berendezés gyártása 1924 67 1857 2054 950 1104 1861 504 826 531 4187 99 3017 1071 3249 455 873 1921 7340 495 175 6670 1424 783 56 585 22039 CK Gép, gépi berendezés gyártása 1264 291 973 6692 824 4349 1519 6749 1638 1843 3268 2442 1327 1075 40 2203 619 1278 306 1919 1006 544 369 4013 1046 2513 454 25282 CL Járműgyártás 2378 188 2190 20830 10192 8104 2534 21676 14650 6078 948 2575 850 160 1565 5748 2134 2590 1024 2099 611 855 633 1509 1473 36 56815 CM D E Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 1015 205 810 1526 360 732 434 6050 1392 2841 1817 809 248 184 377 1720 541 553 626 1834 892 796 146 2454 695 1089 670 15408 129 129 1605 787 261 557 143 15 128 2943 279 2664 2423 112 2311 413 138 275 80 19 61 7736 1153 313 840 2972 1023 1195 754 3148 1254 796 1098 3722 930 2593 199 6374 5025 1064 285 3723 570 772 2381 3248 606 1649 993 24340 F Építőipar 2992 926 2066 2297 634 464 1199 2976 1115 773 1088 2330 718 863 749 3657 2240 1004 413 2701 1039 1025 637 3886 1330 1454 1102 20839 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 8484 4077 4407 9683 2424 1850 5409 9091 3348 2714 3029 8053 3085 2765 2203 9637 5485 2021 2131 8381 2354 4180 1847 8410 3788 1966 2656 61739 H Szállítás, raktározás 2567 1201 1366 3603 406 1942 1255 6482 3194 892 2396 2876 1172 1485 219 3342 1369 1336 637 3068 269 289 2510 2041 805 405 831 23979 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2815 1242 1573 2666 511 415 1740 2890 569 1048 1273 1367 686 346 335 2472 1553 552 367 2199 1157 450 592 2128 586 789 753 16537 J Információ, kommunikáció 1428 1343 85 59 16 27 16 1158 447 21 690 304 42 38 224 191 98 85 8 117 97 5 15 226 29 57 140 3483 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2189 1934 255 1887 129 92 1666 413 160 17 236 380 324 14 42 3247 2928 319 705 86 320 299 498 173 200 125 9319 L Ingatlanügyletek 1371 1116 255 557 56 58 443 1070 329 542 199 588 105 192 291 1041 619 245 177 1041 298 291 452 1106 161 82 863 6774 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2308 1281 1027 806 299 138 369 2071 715 327 1029 480 139 120 221 1154 678 266 210 612 113 141 358 2381 459 760 1162 9812 N O Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 2514 1816 698 1483 228 678 577 3183 839 300 2044 2931 1254 208 1469 2115 1750 163 202 3892 387 1890 1615 1461 196 1154 111 17579 5322 1750 3572 4027 1276 1259 1492 3727 1448 2279 5129 2476 2569 84 5486 5026 452 8 9790 2662 5273 1855 12345 2805 6885 2655 45826 P Oktatás 5656 5400 256 3783 1592 569 1622 765 122 592 51 2656 1432 554 670 3750 2589 1161 3916 1725 559 1632 11147 933 818 9396 31673 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 6020 3296 2724 11050 2548 2669 5833 10663 2417 4165 4081 7325 1689 2824 2812 5785 2703 2006 1076 5386 1349 276 3761 8117 1563 1930 4624 54346 R Művészet, szórakozás, szabad idő 2601 2313 288 604 82 318 204 617 37 90 490 391 42 335 14 329 192 105 32 501 75 2 424 690 58 245 387 5733 S-U Egyéb szolgáltatás 4717 3947 770 1560 637 107 816 1631 370 908 353 1105 452 601 52 1477 1264 90 123 1619 996 261 362 1579 461 924 194 13688 A - U Összesen 79534 39344 40190 130730 38878 44630 47222 125177 47352 40528 37297 75342 23619 30180 21543 108541 62134 31882 14525 101582 25782 38863 36937 107881 30925 34431 42525 728787