A NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: a Napsugár Óvoda nevelőtestülete Székesfehérvár, Salétrom u. 8. Osztani magad hogy így sokasodjál Kicsikhez hajolni hogy magasodjál, Hallgatni őket hogy tudd a világot, Róluk beszélni ha szólsz a világhoz (Váci Mihály) A virágokból először a kék nefelejcs tetszett: azt a szép nevét külön is megszerettem, hogy olyan beszélgetős, és hogy értelme van: szinte rászól az emberre vele, úgy kér, hogy: ne felejts! (Szabó Lőrinc) Hatályos: 2015. szeptember 1 A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 1
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 3 II. Óvodai nevelés célja, alapelvei 7 III. Gyermekkép, óvodakép, nevelés rendszere 10 IV. Az óvodai nevelés feladata: 13 Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés 13 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 24 Az anyanyelvi és értelmi nevelés megvalósítása 29 V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai: 33 Játék 33 Vers, mese 37 Ének, zene, énekes játék 40 Rajzolás, mintázás, kézimunka 43 Mozgás 46 Külső világ tevékeny megismerése 49 Munka jellegű tevékenység 54 Tanulás 56 VI. Az óvodai élet megszervezése 59 Személyi feltételek 59 Tárgyi feltételek 61 Szervezeti és időkeretek 62 VII. Az óvoda gyermekvédelme 66 VIII. Az óvoda kapcsolatrendszere 69 IX. A sajátos nevelés igényű gyermekek nevelése 72 X. Pedagógiai tervezés XI. Melléklet 75 XI. Legitimációs záradék 79 A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 2
I. BEVEZETÉS Az óvoda jellemző adatai: Az óvoda neve: Napsugár Óvoda címe: Székesfehérvár, Salétrom u. 8. telefon: 22 / 312 305 tagóvoda: Napsugár Óvoda Nefelejcs Tagóvodája, címe: Székesfehérvár, Nefelejcs u. 54. telefon: 22 / 311-876 Az óvoda fenntartója: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata címe: Székesfehérvár, Városház tér 1. telefon: 22/ 312 900 Az óvodai csoportok száma: 12 Férőhelyek száma: 334 OM: 029873 A Napsugár Óvoda bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint fenntartó 2013 május 24-én döntött a Napsugár Óvoda és a Nefelejcs Óvoda szerkezeti átalakításáról. A Nefelejcs Óvoda 2013. július 31. napján megszűnik és beolvad a jogutód intézménybe a Napsugár Óvodába. Az egyesített intézmény neve megegyezik az átvevő, jogutód intézmény nevével: Napsugár Óvoda. Az intézményegység elnevezése: Napsugár Óvoda Nefelejcs Tagóvodája. További módosítást jelent az alapító okirat alábbi szakasza: A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, akik a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján értelmi fogyatékosok, beszédfogyatékosok, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek A Napsugár Óvoda / Székesfehérvár, Salétrom u. 8. / a belvároshoz közel, egy lakótelep közepén helyezkedik el. A város valamennyi pontjáról jól megközelíthető, mert a lakótelepet két fontos főútvonal határolja (Budai u. Rákóczi u.). A Nefelejcs Tagóvoda (Nefelejcs u.54) zöldövezetben, a belvárostól kissé távolabbi, családias utcában található. Az óvoda épületei óvoda céljára épültek 1977-ben, illetve 1974-ben. Így megfelel az intézménytípussal szemben támasztott követelményeknek, 7 és 5 csoportszobával, hozzá tartozó mosdókkal és öltözőkkel, kiszolgáló helyiségekkel és tornaszobával (Napsugár feladat-ellátási helyen) rendelkezik (amely alkalmas a testnevelés és ének foglalkozások, valamint az ünnepélyek és szülői értekezletek lebonyolítására is), fejlesztőszobáink (mindkét feladat-ellátási helyen) lehetőséget teremtenek az egyéni fejlesztésekre, logopédiai és gyógypedagógiai ellátásokra is. A Nefelejcs Óvoda emeletes épület, mely szervezésileg több feladatot jelent a dolgozókra. 4 csoport, 2 mosdó és öltözők, az első emeleten találhatóak, a földszinten 1 csoport mosdóval és öltözővel és a kiszolgáló helyiségek helyezkednek el. A feladat-ellátási hely specialitása a főzőkonyha üzemeltetése (vállalkozó által), melynek célja a reform táplálkozás bevezetése. Udvarainkat az EU szabványnak megfelelően átalakítottuk, melynek során a gyermekek fejlődését segítő, biztonságos játszószerekkel szereltük fel, s a növényzet és gyep is cserére, megújításra került. A felújítás folyamatos, mind a játékok pótlása, szabványosítása, talajcseréje, ütéscsillapítás tekintetében. Az udvarok a nevelési feladatok megvalósításában fontos szerepet töltenek be, szervezett mozgás tevékenységek, tapasztalat és ismeretgyűjtési lehetőségek, ünnepek, sportesemények, közös programok szervezése, családi programok helyszíne, hagyományápolás, munka jellegű tevékenységek. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 3
Az óvodás gyermekek a város különböző részeiből lakótelepi és zöldövezeti, családi házas környezetből is érkeznek. Az elmúlt évek statisztikai adatai alapján hátrányos helyzetű gyermekek aránya 2,6%, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 0,5%, sajátos nevelési igényű gyermekek aránya 0,8%. Nevelési feladatok között kiemelt jelentőségű segítésük. A gyermekeket 43 fős személyzet látja el. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok állandó továbbképzését, a módszertani, pszichológiai ismeretek folyamatos korszerűsítését, az óvodapedagógusok állandó részvételét akkreditált képzéseken. Pedagógusok végzettsége: végzettség/másoddiploma Napsugár Óvoda feladatellátási helyen (15 fő) óvodapedagógus oklevél 15 10 mester (MA) szint (inkluzív 2 0 nevelés tanára) oklevél tanító oklevél 2 0 gyógypedagógus oklevél 1 0 drámapedagógus oklevél 1 0 Nefelejcs Óvoda feladat-. ellátási helyen (10 fő) közoktatás vezetői 2 1 szakvizsga fejlesztő pedagógus 1 2 szakvizsga minőségfejlesztés szakvizsga 0 1 néptánc oktató végzettség 0 1 Fentieken túl az intézmény specialitásainak megfelelően a Napsugár Óvodában magas a kompetencia programcsomaggal kapcsolatos képzések száma 810 óra, illetve a 120 órás zenvarázs-zeneterápiás képzés 2 fő, főiskolai ráképzés 2 fő, népi kismesterség/játszóház vezető 2 fő, a Nefelejcs Óvodában a Montessori pedagógiai 4 fő, népi kismesterség/játszóház vezető 2 fő, illetve környezeti nevelő 1 fő, és néphagyomány őrző képzés 1fő. gyógytestnevelés 1 fő. A pedagógusok 77%-a rendelkezik számítógépes ismeretekkel, és alkalmazza szakmai munkájában. A nevelő munkát közvetlen segítő munkakörben foglalkoztatottak végzettsége: dajkák végzettsége Napsugár Óvoda feladatellátási helyen dajka 6 4 pedagógiai asszisztens 2 1 érettségi 2 2 Nefelejcs Óvoda feladat-. ellátási helyen pedagógiai asszisztens Napsugár Óvoda feladatellátási végzettsége helyen pedagógiai asszisztens 1 1 Nefelejcs Óvoda feladat-. ellátási helyen A Pedagógiai Program elkészítése során figyelembe vettük a törvényi szabályozásokat, szakmai helyzetelemzést, partneri elvárásokat és pedagógiai hagyományainkat. 2006-ban a Napsugár Óvoda feladatellátási helyen, az óvoda minden csoportjában bevezetésre került a Kompetencia alapú nevelési program a HEFOP 3.1.3 pályázat keretében. A Nefelejcs Tagóvodában 3 csoport a Montessori alternatív pedagógia alkalmazása mellett döntött. Alapító tagjai az 1992-ben megalakult Montessori Egyesületnek. Területi köreként bemutatókat, továbbképzéseket szervez. Jelenleg munkaközösségi formában segítik a szakmai innovációt, a Montessori pedagógia alkalmazását. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 4
A Nefelejcs Tagóvoda 2012-ben Zöld óvoda címet szerzett és végzi ez irányú tevékenységeit. Két jó gyakorlat került kidolgozásra és bevezetésre 2006-tól a Napsugár Óvoda feladatellátási helyen. Tedd és mondd anyanyelvi fejlesztőprogram és a Gyere velem drámapedagógia az óvodában. Programjainkat több mint 100 óvoda adaptálta, és alkalmazza az egész ország területén. A Nefelejcs Tagóvoda 4 db jó gyakorlata is feltöltésre került az Educatió honlapjára. Témái csend játék, kozmikus világ, érzékelés fejlesztése, matematikai képességek fejlesztése. 2010-ben az intézmény (mindkét feladat-ellátási helyen) előminősített referencia intézmény címet szerzett, mely alapján részt vett a TÁMOP-3.1.7 pályázaton, melynek keretében felkészült a referencia intézményi feladatokra. Referencia területe: kompetencia alapú nevelés és főiskolai gyakorlóhely funkció, reform pedagógia. Az óvoda Pedagógiai Programját Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 330/1999. (VI.25.) számú közgyűlési határozatában jóváhagyta. Ezt követően az 1999. évi közoktatási törvény módosításának megfelelően (47 ) felülvizsgálatra és kiegészítésre került. 2008-ban a HEFOP 3.1.3 pályázat keretében az óvoda Pedagógiai Programja átdolgozásra került az óvodai kompetencia alapú programcsomag szellemében. Majd 2010-ben a Kormány 255/2009.(XI.20) Korm.rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Korm.rendelet módosításáról életbe lépése miatt aktualizálásra került. 2015 szeptember 1- től hatályos módosítás a pedagógus életpályához kapcsolódó pedagógusi kompetenciák, tanfelügyeleti ellenőrzés szempontjai, valamint az intézményi átszervezés első 2 évének tapasztalatai alapján készült. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 5
II. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI Cél: Harmonikus, kiegyensúlyozott, toleráns, békeszerető, békére törekvő, egészségesen élő, egymást megértő és segítő, alkalmazkodó, a szépséget felismerő, a tudást megbecsülő, a tanulást és munkát kedvelő, a természetet szerető, ápoló és védő, általános emberi és saját specifikus értékekkel bíró, önálló gondolkodásra, döntésre, cselekvésre képes, boldog gyermekek nevelése, akik tudatában vannak annak, hogy a kozmosz részei. (Montessori elvek alapján) Szívesen járjanak hozzánk és jól érezzék magukat az óvodánkban. A családi nevelést kiegészítve a különböző szociális háttérrel érkező óvodáskorú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése az életkori, egyéni sajátosságaik, az egyenlő hozzáférés figyelembevételével. A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységekbe ágyazottan. Sajátos nevelési igényű gyermekek (beszéd, értelmi fogyatékos, és egyéb pszichés zavarral küzdő) inkluzív nevelése, gyógypedagógusok irányításával, a családdal történő szoros együttműködéssel. Értékek, amelyek közvetítését vállaljuk Szeretet és összetartozás. Elfogadás és tisztelet, egymásra figyelés. Gyermekek közötti kapcsolatok ápolása, erősítése. Bizalom. Egészséges életmód. Anyanyelvi kultúra. Tudás. Viselkedés kultúra. Önfegyelem és felelősségtudat. Rendszeretet. Esztétikai érzék. Természetvédelem-környezettudatosság. Városunk kulturális értékei. Hagyományok. A habilitáció általános célja: A sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása A habilitáció fő területei: az észlelés vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése a motoros készségek fejlesztése a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával a szociális készségek fejlesztése a kognitív készségek fejlesztése az önellátás készségeinek fejlesztése Nevelési alapelveink Pedagógiai szemléletben nem a tanterv, nem a tananyag, nem az ismeret fontos, hanem a gyermek fejlettsége, életkori sajátosságai és képességeinek szintje. Az egyéni képességek differenciált kibontakoztatása, a teljes személyiség fejlesztése játékkal, mozgással, örömmel végzett tevékenységekkel. A ránk bízott gyermekeket szeretet, türelem, megértés és tisztelet veszi körül óvodánkban. Az óvodapedagógus és más alkalmazottak személyisége, magatartása, tevékenysége modellt nyújt a gyermekek számára. Az óvodáskorú gyermekek védelme, esélyegyenlőségének biztosítása, jogainak érvényre juttatása a nevelés és a törvények adta eszközökkel. Egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 6
A gyermekek érdekei elsődlegesek, mindenekfelett állóak. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése szoros együttműködésben a gyógypedagógus szakemberrel, szülőkkel az egyéni fejlesztési terv alapján. Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében (kompetencia alapú fejlesztés, Montessori pedagógia, hagyományápolás, projektpedagógiai). A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 7
A NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK RENDSZERÁBRÁJA Célrendszer A fejlesztés tartalmi feladatai Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés program Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermekek tevékenységformái Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka-vizuális tevékenység. Mozgás Munka jellegű tevékenység A külső világ tevékeny megismerése Tanulás Az óvodai élet megszervezése Feltételrendszer Gyerekvédelem Kapcsolatok A fejlődés jellemzői A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 8
III. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép A 3-7 éves gyermek elsődleges tevékenysége a játék, melyen keresztül szeretetteljes, családias légkörben, egyéni adottságainak megfelelően fejlődik, így képessé válik az őt körülvevő világ tevékeny megismerésére és abban való eligazodásra. A 3 7 éves életkori szakasz a gyermek fejlődésében, személyisége alakulásában az egész életére meghatározó, megismételhetetlen lehetőségeket rejt. Az óvodás gyermek gyorsan és intenzíven fejlődő személyiség, fejlődését meghatározzák a veleszületett genetikai adottságok, az érés törvényszerűségei valamint a spontán jelentkező és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások. Az óvodás gyermeknek életkori sajátosságai és egyéni igényei alapján testi és lelki szükségletei vannak. Testi szükségletei a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés. Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Jellemzője a sokirányú érdeklődés a környező világ megismerésére. Nagy mozgásigénye kielégítése során fejlődik érzékelése, észlelése, akarati tulajdonsága, szociális képessége. Alapvető tevékenysége a játék, mely sokoldalú tapasztalást biztosít számára, csiszolódik anyanyelvi kultúrája. A Pedagógiai Program megvalósításával az óvodáskor végére olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akik jellemzője: - érzelem gazdag gyermekkort tudhat magáénak - testileg, lelkileg egészséges és edzett az összerendezett, harmonikus mozgás, - a nyitott érdeklődés, kíváncsiság a világ megismerésére, tanulásra, - a differenciált érzékelés és észlelés, - a kialakult testséma, én-tudat és téri tájékozottság, - a tanulás alapját képező szándékos figyelem, feladatértés, feladattartás, és feladattudat. - sikeres együttműködés a társakkal, felnőttekkel. Sajátos nevelési igényű gyermekeket is teljes értékűnek fogadjuk el, hiszünk fejleszthetőségében. Óvodakép Szeretetteljes, befogadó bánásmóddal, sokféle tapasztalási lehetőséggel, gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről. Különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakra, emberi értékek közvetítésre; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre. A gyermeki tulajdonságok, készségek és képességek alakítása optimális feltételekkel, vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas óvodai életben valósulhat meg, minden esetben igazodva a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez, képességeihez. Az óvoda három főszereplője, a gyermek, az óvodapedagógus, a szülő. Az óvoda kiegészíti a család nevelési feladatainak ellátását. Óvodánk nyitott a szülők számára, betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe, szülői értekezletek, fogadó órák, befogadás, közös programok, nyílt ünnepek alkalmával. Az óvodapedagógusok és alkalmazotti közösség tagjai is megtalálják az óvodások fejlesztésének szépségét, egyediségét, valóra tudják váltani emberi és pedagógiai törekvéseiket, és átlátják a nevelés távlati céljait is. Nevelőtestületünk szakmai tudására, saját emberi erőforrására, adottságára, végzettségére támaszkodva, a mai kor társadalmi igényeinek megfelelően korszerű, a nevelés távlatait is figyelembevevő óvodai nevelőmunkát végez. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 9
Azt a lehetőséget választottuk, hogy saját Pedagógiai Programot írunk, melyben részletesen kifejtjük konkrét nevelési elképzeléseinket. Óvodánk az Alapító Okiratában és az Országos Óvodai Alapprogramban meghatározott alapvető óvodai funkciók ellátását valósítja meg, melyek a következők - óvó, védő, - szociális, - nevelő és személyiségfejlesztő funkciók. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Migráns, nemzetiségi gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megőrzését és ápolását, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integrációját. Biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelését. A gyermekre jellemző sajátosság figyelembevételével az optimális fejlesztő hatások megkeresése, kiválasztása, ezek alkalmazásának segítségével, - a személyiség túlterhelése nélküli a lehetséges legjobb eredmény elérése a fejlődésben (kognitív képességek fejlődése, a normák, szabályok optimálisegyüttműködéshez szükséges- szintű elsajátíttatása). Az óvoda, a pedagógus-elhivatottságnak megfelelően, a szakmai tudás folyamatos bővítésével a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődését magas szinten biztosítja. A Montessori pedagógia maradandó értékeit, pozitív életszemléletét alkalmazzuk a nevelő munkában. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 10
IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az egészséges életmód alakítása. Egészségfejlesztési program. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését. 1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére, egészséges életvitelre történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe vételével a gondozási tevékenységgel a mozgásigény kielégítésével az egészség védelme. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus általános feladatai: A gyermekek gondozása, testi, fiziológiai szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. Harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása a környezettudatos magatartás megalapozása. Megfelelő szakemberek bevonásával speciális - szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges táplálkozás Az óvodapedagógus feladatai: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. - Szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként legalább egy-két gyümölcs- és zöldség-napot szervez. - Tanácsot ad szükség esetén (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 11
italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismerteti meg a dajkákkal együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszi, jó hangulatot teremt az ételek elfogyasztásához. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolja be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl projektek), játékos alkalmat teremt arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). - A nevelési év során legalább 2 alkalommal lebonyolítja az egészséges táplálkozást népszerűsítő szervezett tevékenységet az 5-7 évesek körében. - A gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Megismerteti a gyermekeket gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgat a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszi még vonzóbbá a gyermekek számára. - Az étkezések során előforduló minden féle tejterméket megkóstoltat a gyerekek. Beszélget a tej fontosságáról miért fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. - A gyermekek számára eddig ismeretlen ételek bemutatása, elfogadtatása, új ízekhez szoktatás, játékos alkalmak szervezése arra, hogy egyszerűbb ételek elkészítésének részesei legyenek. - Az eltérő étvágyak tiszteletben tartása, törekvés a szélsőségek csökkentésére. Az közétkeztetési törvény által kiszabott ételek kiosztása alapján, törekszik arra, hogy azt a gyermekek el is fogyasszák, így a szükséges forrásokhoz hozzájussanak. - A mindenkori folyadékszükséglet biztosítása folyamatosan. A kulturált étkezés szokássá alakítása: életkortól és fejlettségtől függően, étkezéshez szükséges eszközök önálló és helyes használatának, helyes testtartás, étkezési technikák megismertetése (töltés, merés), esztétikus terítés biztosítása (önkiszolgálással, naposi munkával),igény kialakítása a környezet rendjének megóvására. - Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében amennyiben szükséges az étkezéshez kapcsolódó speciális gondozási feladatok ellátása a szakember irányítása alapján. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai: - A mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztése. - Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. - Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron, esetleg öltöző). - Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. - Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén, vihar riasztás nem) napi 1-3 (nyár) órát levegő és napfényedzést biztosít a fokozatosságot betartva. - A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak). Szükség esetén naptejet használ a gyermekeken, árnyékba szervezi a tevékenységeket, hűsítő lemosást végez. - Beszédfogyatékos és értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében specialitások lásd mozgás tevékenység fejezetben. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 12
Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás: A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Állandó feladatok: (gyakoribb megbetegedések járványok idején): zsebkendő használata, kézmosás (tüsszentés után is!), kellő folyadék biztosítása, fertőtlenítést a dajkával elvégezteti. Öltözködés: Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a gyermek saját polcán. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. A ruhák fel levételének helyes sorrendjének, és azok épségének megóvása, tárolási rend kialakítása. Pihenés: Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzibiztosítja a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. elő szóban megnyugtató mesével, énekkel, zenehallgatással (ma. 10 perc időtartamban a szomszédos csoport zavarása nélkül), testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja (minimum 1 óra ágynyugalom szükséges). Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása: A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Szakértői Bizottság logopédusával konzultál, aki hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felmérése alapján a beszédhibás gyermekek logopédiai ellátásában közreműködik. A Szakértői Bizottság pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Beszédfogyatékos gyermekek esetében fokozott figyelmet kell fordítani a tevékenységhez kapcsoló szókincs kialakítására, kommunikációs helyzetek fejlesztő kihasználására. Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében a mentális és testi komfortérzet optimális megteremtése kiemelten fontos, megfelelő egyéni megsegítéssel. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Az óvodapedagógus feladatai: A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazza: A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 13
Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A bántalmazás, erőszak megelőzése Az óvodapedagógus feladatai: Ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. Közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól (gyermekvédelmi felelősön keresztül). A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazza az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. Beszédfogyatékos és értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében az érdekvédelmi tevékenységeknek szerepe kiemelkedő, az estlegesen előforduló tünetek azonnali kivizsgálása, jelzése a szakemberek irányába. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismerteti a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismerteti. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. (Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 14
megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a fejlesztő szobában található.) A csoportszoba berendezéseit, eszközeit csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után veszi használatba, állapotukat folyamatosan ellenőrzi, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. E tevékenységek mindennapos gyakorlásához a montessori eszközök (Nefelejcs Tagóvodában) fokozott segítséget biztosít. A Montessori keretekkel lehetőséget ad a szükséges technikák elsajátítására (gombolás, kötés, fűzés, merés, öntés stb) Beszédfogyatékos és értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek különösen veszélyeztetettek e területen, fokozott figyelemmel kell segíteni napi tevékenységeiket. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyerekek figyelnek saját külsejükre, ruházatuk rendezettségére. Igényükké válik a higiéniás szabályok betartása. Önállóak: a tisztálkodásban, a tisztálkodási és egyéb higiéniás eszközök megválasztásában és használatában, önkiszolgáláskor, mindennapi szükségleteik kielégítésében, a kimerített étel mennyiségének megítélésében, a hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában. Megfelelően használják: az evőeszközöket, egyéb eszközöket, a környezetük tisztántartására szolgáló eszközöket. Tudnak: cipőt fűzni, kötni, gombolni, teríteni, hajtogatni. Ismerik: a kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rág, ügyel a tisztaságra), a zsebkendő használat módját, szükségességét, ruházatuk tisztántartási lehetőségeit, a rendetlenség megelőzését, a rendetlenség megszüntetésének módjait, alakulóban környezettudatos magatartásuk, az egészségfejlesztés szempontjait. Szívesen kezdeményeznek mozgásos játékokat, szívesen vesznek részt benne. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 15
2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 2.1 A befogadás Cél: A szülők megnyerése az együttnevelés érdekében. Olyan módszerek eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, és nyugalmat ad. Megkönnyíteni a szülőktől való elválást, biztosítani a folyamatosságot a bölcsödéből érkezőknél. Megismertetni a gyerekeket új környezetükkel, miközben érzelmi bázist találnak bennünk, óvónőkben. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek biztonságszükségletének, és érzelmi alapigényének kielégítése érdekében már óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások, élmények biztosítása, folyamatos befogadás. Az óvónők és szülők kapcsolatának kiépítése, az óvónő és gyermek érzelmi kapcsolatának megalapozása. Az első szülői értekezlet keretében az óvoda napi életéről tájékoztatást ad a szülőknek. Bemutatja az óvodai nevelés törekvéseit. Megbeszéli az óvodakezdés ütemezését, ismerteti, hogy kit, mely napokon hoznak be először az óvodába. Megbeszéli az átadás, befogadás, búcsúzás körülményeit is. Ezzel a szülők előkészítő munkáját támogatja. A csoportvezető párok közösen készülnek az új gyermekek fogadására: a csoportszobák berendezése, dekorálása, játékok előkészítése, óvodai jelek elkészítése, a környezeti feltételek biztosítása. Családlátogatást végez, vagy játszó-ismerkedő délelőttöt szervez a nevelési évet megelőzően. A csoport feltöltése során követi az alábbi sorrendet: először a bölcsődéből jövő gyerekeket fogadja. Utánuk érkeznek a családból jött gyerekek, hogy őket már egy nyugodtabb, összeszokottabb csoport tudja fogadni. A családi környezetből érkező gyerekek szüleinek az óvoda megismertetése különösen fontos, mert első alkalommal találkoznak a gyermek közösségben történő nevelésével. A vegyes csoportokba már járó gyermekeket felkészíti az újonnan érkezők fogadására. Az óvoda vonzóvá tételével minden kisgyermekkel érezteti, hogy várta már, és örül az érkezésének. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy pozitív érzelmi hatások érjék őket már az előzetes óvodalátogatásuk során is. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze az első pillanattól. Az szülős beszoktatás során a gyermek eddigi fejlődési jellemzőit megismeri, a szülő tájékoztatása alapján. Az elválást megkönnyíti azzal, hogy addig itt maradhat a biztonságot nyújtó hozzátartozó (1 fő), amíg a körülmények ezt igénylik, maimum 1 hétig. Szeretetteljes óvónői magatartással, fokozott törődéssel, az egyéni bánásmód érvényesítésével alakítja érzelmi kötődésüket. Engedi, hogy a gyerekek szívükhöz nőtt kedves holmit-alvós tárgyat magukkal hozhassák, sajátos szokásaikat elfogadja. Barátságának elfogadtatása által az óvodai élet megkedveltetésére törekszik. Közös játékokat, élményeket és tevékenységeket biztosít, amelyekben szívesen vesznek részt az új gyermekek is. Kooperatív magatartással a gyermekek beilleszkedő-, és alkalmazkodó készségét erősíti. Az egyes gyermekek szokásainak alakításával, érzelmi kötődéseknek segítésével a meghitt kapcsolatok kiépítésére törekszik. Alkalmat adunk az óvoda többi lakójával való megismerkedésre (látogatások, udvar, stb.). A befogadás időszakában megfigyeli, hogy A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 16
a gyermek miként fogadta el az új környezetet, hogyan reagált a szülőtől való elválásra és érkezésére, magára talált-e a játékban, hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel, hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, hogyan reagált a társakra. A megfigyeléseket írásban rögzíti a gyermekek személyiséglapjain. Beszédfogyatékos és értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében a befogadás során kiemelt feladat a családokkal történő együttműködés kialakítása, a gyermeki anamnézis megismerése, a segítő szakemberekkel való kapcsolat felvétele. A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése fokozott körültekintést, módszertani felkészülést, több időt igényel. A speciális szükségletek szerinti eszközök biztosítása, környezet alakítása elengedhetetlen. 2.2 A gyermekek érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelése Cél: Érzelmi támaszt nyújtó nevelői attitűddel barátságos, derűs, vidám, élményekben gazdag kiegyensúlyozott, óvodai körülmények között a gyermekek testi és lelki harmóniájának megteremtése és közösségi magatartásának megalapozása, pozitív tulajdonságaik minél teljesebb kibontakozása. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek közötti kapcsolatrendszer bővítése, társas szükségleteik kielégítése. A szociális érzékenység fejlesztése. Az erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása. Fontos szerepet tulajdonít mintaadó személyiségének és irányító tevékenységének. A közte és a gyerekek között létrejövő érzelmi kötődésre építve saját maga modell értékével hat és teremti meg a feltételeket a gyermekek között kialakuló őszinte, biztonságos, toleráns egymás mellett éléshez. Az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, pedagógiai asszisztens-gyermek, és gyermek-gyermek kapcsolatot a pozitív attitűd jellemezi. Egész nap folyamán érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremt. Az intézmény összes alkalmazottjával mintát ad a kommunikációra, bánásmódra. Arra törekszik, hogy gyermekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjon, találja meg a gyermekben azt az egyedi képességet, megnyerő tulajdonságot, mely a fejleszthetőség alapját képezi. A gyermekkel megérezteti, később elfogadtatja mit, miért tart helyesnek, illetve utasít el. Kialakítja a társaikkal való együttjátszás, egymáshoz való alkalmazkodás normáit, a gyakorláshoz megfelelő helyzeteket teremt óvodán belül és kívül is. A gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveli. Az együttjátszó barátok és kisebb csoportok között segíti az együttműködést. Egymás elfogadására, tiszteletben tartására nevel, figyelembe veszi az eltérő kulturális és társadalmi hátteret. Együtt örül a közös óvodai eseményeknek, ünnepléseknek. A társas együttélés szokásait, szabályait fokozatosan megismerteti. Az én tudat alakulását és az én érvényesítő törekvést segíti. A gyermek önmagához való viszonyát, énképét, önismeretét, önértékelését, önirányító képességét fejleszti. A társak elfogadását, a társas viselkedés megtapasztalását, a kultúrált érintkezési formák megismertetését, gyakoroltatja. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, például közös szabály kialakítása, az értékelési szempontok tudatosítása, pozitív példák megerősítése, következetesség. Konfliktus helyzetekben a kompromisszumos megoldásra ösztönöz. Kialakítja a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulását az óvónő által közvetített szabályokhoz, értékekhez és a fejlesztő tevékenységekhez. A gyermekek erkölcsi tulajdonságát fejleszti a nevelési helyzetek tudatos kihasználásával, az óvodai élet helyes szervezésével. Udvariasság, önzetlenség tulajdonságát alakítja a felnőttek mintaadásával, a természetes élethelyzetek tudatos felhasználásával. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 17
A gyermekek akaratát fejleszti a pozitív erkölcsi érzelmek kialakításával, a szabálytudat erősítésével a játéktevékenység során, a különböző feladathelyzetekben, a munka jellegű tevékenységekben. A változatos, érdekes és játékos feladatok végzése közben önállóságot, önfegyelmet, önbizalmat, önbecsülést fejleszt. A kitartást, pontosságot, feladattudatot, szabálytudatot, önértékelést alakítja. A társas együttélés szabályait, szokásait gyakoroltatja a csoport fejlettségi szintjén. Szükség esetén speciális szakemberek bevonását kezdeményezi (pl. nehezen szocializálható, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek). A szűkebb, tágabb környezet cselekvő megismerésének és alakításának a szülőföldhöz kötődés megalapozása: a gyermekek viselkedésében, kommunikációjában, környezetében a szép, mint érték felismertetése, tisztelete megbecsülése, a természeti, emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre való rácsodálkozás elősegítésével. A hagyományok, ünnepek kialakítása, felelevenítése, közös újraélése a csoport összetartozásának, alapja. A programok (egyéni, csoporton belüli és óvodai közös) megszervezésébe, előkészületeibe aktívan vonja be az óvodás gyermeket, tevékenykedjenek, élvezzék: együtt vagyunk, fontosak vagyunk egymásnak, együtt ünnepelünk, örülünk. Segíti a gyermekek környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődést. (születésnapok, Mikulás várás, Karácsony-Advent, farsang, március 15, Húsvét, anyák-napja, gyereknap, sportnap, évzáró) Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket, lehetővé teszi a helyes viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció, együttműködés megismerését. 2.3 Az értékelés és jutalmazás: Cél: A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai: Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősíti leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítja ki a pozitív motivációkat. Gazdag értékelési eszköztárából a gyermek sajátosságainak figyelembe vételével tudatosan választ. A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok elvégzik évente minimum két alkalommal a gyermekenként vezetett személyiség lapon, méréseik alapján. Elsődleges mérőeszköz a tudatos megfigyelés, a gyermek tevékenységek és produktumok vizsgálata, főként a játék tevékenységben, középső csoportos életkorban a DIFER mérés alkalmazása. A kapott eredményeket felhasználja terveiben, gyakorlatában. A kapott eredményeket önmagukhoz mért fejlődésében szemléli. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmaz. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges (veszélyt jelentő) esetben tevékenység megállítása. Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a pillanatnyilag adott magatartást ítéli el és nem a gyermeket. Beszédfogyatékos és értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében az érzelmi kötödés megteremtése elsődleges feladat. A biztonságérzet kialakítása és megtartása az óvodai élet legfontosabb eleme. Ezt az állandó közvetlen felnőtt segítő, támogató, ösztönző magatartása biztosítja. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 18
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyerekek szívesen járnak az óvodába. Figyelemmel és türelemmel hallgatják az óvónő, dajka és társaik közléseit. Elsajátítják alkalmazzák igényükké válnak az alapvető viselkedési szabályok, egymást képesek erre figyelmeztetni is. Köszönnek, segítenek egymásnak, együtt éreznek, érdeklődnek társaik felől. Szociálisan érzékenyekké válnak: önérvényesítésűk elfogadható módon történik a társas kapcsolatokban, konfliktushelyzetekben képesek egyezkedni. A szokatlan megnyilvánulásokat (különbözőség) elfogadják, megértik, aktívak, együttműködőek, önértékelők, természetessé válik számukra a rászorulóknak nyújtott segítségadás. A megkezdett tevékenységet befejezik. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait. Iskolakészültek (szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre, a tanító elfogadására, kapcsolatteremtésre, együttműködésre, ha az iskolai légkör ezt lehetővé teszi). Tiszteli, becsüli szülőföldjét. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 19
3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés 3,1 Anyanyelvi fejlesztés Cél: Az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd és kommunikációs kedv, ösztönzése, fenntartása, kapcsolatteremtő képesség fejlesztése Az óvodapedagógus feladatai: Beszéd és kommunikáció-fejlesztés. Élmény gazdag környezetet teremt, anyanyelvi játékokat szervez, amelyekben a gyermek: - Beszédszerve ügyesedik - Beszédkedve erősödik - Hallás, beszédhallása fejlődik - Auditív ritmusa és emlékezete bővül - Fonológiai kódoláshoz szükséges képességek megalapozódnak. - Állandó lehetőséget biztosít a kérdéseknek-válaszoknak. A gyermek meghallgatása, kommunikációs kedv kialakítása, ösztönzése, beszédfegyelem kialakítása (gyermeki kérdések érvényesülése, válaszok igénylése), beszédszint megállapítása szókincsbővítés, önkifejezés segítése, célzott beszédfejlesztés (beszédészlelés, - megértés, artikuláció, beszédprodukció javítása), korrekció szakember segítségével, együttműködés a családdal. A személyes példa, a helyes minta adása kiemelt jelentőségű. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával érje el, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszélnek, kérdeznek a felnőttektől és társaiktól egyaránt. Változatos élményekkel (vers, mese, báb, játékok, séta) és beszédpéldával fejleszti a kifejező hanghordozást, az érzelmeket megjelenítő viselkedést, a változatos szókincset, az együttesen megtapasztalt viselkedési és udvariassági módok, beszédformák megjelenését. Figyelembe veszi az eltérő kommunikációs tapasztalatok miatt eltérő beszédkészséggel érkező gyermekek fejlődési különbözőségeit. Megérti a keveset beszélőket, keresi okait, és mindig utánzásra alkalmas mintát ad, beszélő környezetet biztosít. Napi tevékenységekben, játékban lehetőséget biztosít beszélgetésre, példát mutat interaktív kommunikációra, egymásra figyelést gyakoroltatja. Folyamatosan alkalmazza a Tedd és mondd! anyanyelvi fejlesztőprogramot, és a Gyere velem! drámapedagógiai programot a Napsugár Óvoda feladat-ellátási helyen. Alkalmazza továbbá a beszédfejlesztés hatékony eszközeit: példamutató beszéd, kommunikatív viselkedés, gyakori beszédkezdeményezések (gondozás, játék, munka, tanulás közben), javítgatás elkerülése, anyanyelvi játékok, irodalmi anyagok felhasználása, pontos fogalomhasználat (életkornak megfelelően). A vegyes életkorú csoportokban természetesebb helyzetet nyújt a kommunikációs képességek fejlesztéséhez. A kicsikkel figyeli a nagyobbak beszédét, bíztatja a kisebbeket, sokszor kérdezzenek a nagyobbaktól. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 20
A Montessori eszközökkel játszva (Nefelejcs Tagóvoda) a gyermekekkel sok alapfogalomnak a nevét tanítja meg (színek, formák, relációk, mennyiségek). Megteremti a csoportban az írott nyelv megismeréséhez szükséges körülményeket. A gyermek természetes érdeklődését, kíváncsiságát kielégíti, lehetőséget ad a betűk közelebbről való megismerésére (táblák, kiírások, nevük a jelük mellett). Beszédfogyatékos gyermekek esetében elsődleges a szakember által kialakított készségek alkalmazása, gyakorlás. Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében a fejlesztési tervek alapján a szükséges gyakorlási tevékenységek alkalmazása. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Érthetően folyamatosan beszélnek, kommunikálnak. Gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában, megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni. Társas beszédhelyzetekben tudják tartani a kapcsolatot, végig tudják hallgatni és megértik mások beszédét. Ismerik és helyesen használják a szófajokat, névutókat, igeidőket, térirányokat. Kialakult a beszédhelyzethez és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető mondatokból összeálló beszéd. Képről mondatokban beszél. Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését. 3,2 Értelmi fejlesztés Cél: Változatos tevékenységformákon keresztül az életkori és egyéni sajátosságokra, meglévő tapasztalatokra, élményekre, ismeretekre, spontán érdeklődésre és ösztönös tudásvágyra, kíváncsiságra alapozva további élmények, változatos tevékenységek biztosítása a gyermekek megismerkedtetése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban. Az óvodapedagógus feladatai: A természeti emberi tárgyi környezet iránti érdeklődés felkeltése, kielégítése,a gyerekek természetes kíváncsiságára építés, sokoldalú tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása, a környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése különböző tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása én kép fejlesztés, testséma kialakulásának segítése, forma és térészlelés fejlesztése (mozgásos tevékenységekkel),értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás) fejlesztése. Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetőséget biztosít a gyermekeknek. Sokoldalúan fejleszti az auditív, vizuális, taktilis érzékelésre épülő képességeket. Lehetőséget teremt a dolgok, jelenségek természetes környezetben, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való megfigyelésére és gyakorlásra. Mivel 3-7 éves korban a vezető szerep a látásé, ezért a vizuális funkciók fejlődését fokozottan figyelemmel kíséri. Az önkéntelen figyelemtől és spontán emlékezettől a szándékos megfigyeléshez és emlékezetbe véséshez, majd felidézéséhez vezető utat sok játékos tevékenységgel segíti elő, az emlékezet, szándékos figyelem terjedelmét növeli. Fejleszti a képzeletet és fantáziát sok valós élmény nyújtásával, valamint mesehallgatással, és játék biztosításával. Nyitott, játékos helyzetek teremtésével többféle megoldás keresésére ösztönzi a gyermekeket. Az ingerek cselekvő és kísérletező jellegű feldolgozásával megalapozza a későbbi problémamegoldó gondolkodás kialakulásának feltételeit. A Napsugár Óvoda pedagógiai programja 21