VADGAZDÁLKODÁS ÉS VADÁSZAT SZABADTERÜLETI VADGAZDÁLKODÁS NAGYVAD ÉLHELYGAZDÁLKODÁS Valószínleg egy kis magyarázatra szorul, hogy itt miért nem



Hasonló dokumentumok
Az erdei élhely és a vad kapcsolata

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira

Erdei élőhelyek kezelése

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő

SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

A vadtakarmányozás értékelése

Hegesztett alkatrészek kialakításának irányelvei

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Vadkármegelőzés és vadkárbecslés. Bleier Norbert

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Madarász Imre Egyesített Óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Tel.: 59/

Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

Növényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

5f!J. számú előterjesztés

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

A siker kulcsa az F1-ben: Az aerodinamika szerepe 2013-ban

Anyagvédelem a faházban

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

Az ózonréteg sérülése

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

Táplálkozó csonttollúak


Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

A parlagfűről, parlagfű mentesítésről

S zlovákiában azok a települések számítanak szórványnak, amelyekben a magyar

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség

Nagyító alatt a szélütés - a stroke

Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A vaddisznóállomány itthon és Európában helyzetelemzés és a gazdálkodásra vonatkozó észrevételek

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf Telefax: (66)

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet

Apróvadgazdálkodás SzTE MGK Dr. Majzinger István SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI INTÉZET

Leukémia (fehérvérûség)

Tartalomjegyzék. Bevezetõ. Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? 2. oldal. Otthonbiztonság

67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon

Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban

A vadkár jogi megítélése az évi LV. törvény és végrehajtási rendelete alapján

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

1. Az emésztôrendszerrôl általában

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Csömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Védekezési módszer. vadkárbecslés. kiválasztásának alapja. Védekezés a vadkárok ellen. 1. Közvetlen módszerek: 2. Közvetett módszerek.

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A magvak életképességétiek meghatározása festési eljárással

Kutatócsoportunk ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN

Terepgyakorlat. Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006.

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

TÁJÉKOZTATÓ. A zártkerti ingatlanok területén vadak által okozott károkról, bejelentésének, illetve megtérítésének módjáról

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz.

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag

Összeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

HALÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

DR. IMMUN Egészségportál

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Vadgazda Mérnöki Szak. Vadtakarmányozás

Az emésztırendszer betegségei

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

Kerékpáros ruházati kisokos. avagy. Hogyan öltözzünk kerékpározáshoz?

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

Itt van az ősz és a kullancsok?

Vadgazdálkodói szakmai konferencia, VADKÁR témájában április. Ács István vadgazdálkodási szakmérnök, vadkárszakértő ismertetője:

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél

Stroke napja sajtófigyelés

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Szójegyzék/műszaki lexikon

5. Biztonságtechnikai ismeretek A villamos áram hatása az emberi szervezetre

Átírás:

VADGAZDÁLKODÁS ÉS VADÁSZAT SZABADTERÜLETI VADGAZDÁLKODÁS NAGYVAD ÉLHELYGAZDÁLKODÁS Valószínleg egy kis magyarázatra szorul, hogy itt miért nem követtük a következ két fejezet címadásának logikáját, vagyis miért nem vadeltartó képesség javításáról beszélünk a nagyvad esetében? Ennek oka, hogy mint láttuk, nagyvadállományainkat az általuk okozott károsítás miatt nem tarthatjuk az ökológiai vadeltartó képesség közelében. Márpedig a vadeltartó képesség növelésének célja elvileg az kellene legyen, hogy több vadat tarthassunk. Erdeink a jelenleginél jóval több nagyvadat lennének képesek eltartani, a vadeltartó képesség növelésének tehát nem lenne értelme. Értelme van viszont az olyan jelleg élhely-fejlesztésnek, -kezelésnek, amellyel a vadkárt csökkenthetjük, növelhetjük a szaporulatot, vagy éppen komfortosabb élhely kialakításával megakadályozhatjuk nagyvadállományunk elvándorlását. Amint azt a vadászati ökológia fejezetben már megismertük, a vad számára nélkülözhetetlen a víz. Nélkülözhetetlen mindenekeltt minden faj számára, mint ivóvíz, és nélkülözhetetlen a gímszarvas és vaddisznó számára, dagonya formájában (KÉP: egy dagonya fényképe). Folyó- és állóvizekkel tarkított területen a vízellátásról külön nem kell gondoskodnunk, azonban a száraz, forrás nélküli területek vízmegtartása feltétele a nagyvad tartós jelenlétének. A víznyerés megoldásai számosak. Megpróbálhatunk a csapadékból származó felszíni vizeket hasznosítani völgyzárással vagy gödör kidózerolásával. A víz elszivárgásának megakadályozását a mederfenék eliszaposításával érhetjük el. Ehhez jó megoldás, ha szórót létesítünk a mederben, minek következtében a nagyvad taposásával megfelel vízzáró réteget hoz létre. A másik megoldás a talajvíz felszínre hozása. A hagyományos kézi mködtetés kutak (gémeskút, kerekes kút, vízemels szivattyú) helyett persze itt célszer kevesebb élert igényl megoldásokat találni. Jó ilyen szempontból a kompresszoros megoldás, azonban ha valaki idegenkedik a természetbe motort kivinni, a szélkerekes kút optimális megoldásnak tnik. Ha pedig végképp megszorul a vadgazda marad a lajtos kocsi, ami az itatóhelyek és dagonyák feltöltésére munkaigényes, de hatékony eszköz (KÉP: szélkerekes kút fényképe ha van ilyen). Voltak próbálkozások betondagonyák vagy manyag fóliával bélelt dagonyák kialakítására, azonban túl e mvi megoldások nem igazán tájba ill jellegén, funkciójukat sem nagyon töltötték be, nevezetesen a sár-, iszapfürd szolgáltatását.

A mesterséges kiegészít takarmányozásnak itt két fontos szerepérl kell szólni. Az egyik elssorban a szaporulat téli túlélésének elsegítése, másrészt pedig az erdei vadkár csökkentése. Bármelyik célkitzést azonban csak úgy érhetjük el, ha a megfelel számú takarmányozó helyen megfelel minség takarmányt helyezünk el. Általános recept itt persze nem adható. Az etetk szükséges száma és még inkább a takarmány kívánatos fajtája területrl területre változhat, és nyílván függ az élhely minségétl, és a nagyvadállomány srségétl (KÉP: egy szarvascsapat az etetn). Vannak olyan gazdag cserjeszinttel, fleg szederrel rendelkez nem túl magas nagyvadsrség területek, ahol nyugodtan eltekinthetünk a klasszikus hármas takarmányféleség, a szálas, lédús és szemes nagykönyvben megírt kijuttatásától. Ilyen területen a szálas takarmány úgyis érintetlen marad. A takarmány-kiegészítés célja itt nem a téli táplálék pótlása, hanem a kritikus hideg, havas idszakban a koncentrált ertakarmány biztosítása. Erre pedig, jó megoldás az abraktakarmánnyal kevert lédús siló vagy répaszelet. Említést kell még tenni az agancsnövel tápok alkalmazásáról. Eredményesen használhatók, ha rá tudtuk szoktatni a nagyvadat. A rászoktatás egy módszere lehet, ha a megszokott lédús takarmányára szórjuk. És itt kell talán megjegyezni, még ha az élhely fejlesztéshez kevés köze is van, hogy a takarmányozásnak a vadászatot elsegít célja is lehet. A vaddisznónál közismert, és elfogadott a szórókon történ vadászat, kevésbé általánosan alkalmazott a gímszarvas bgési idben történ becsalogatása lédús takarmánnyal. A módszerrel kapcsolatosan lehetnek etikai aggályok, azonban olyan élhelyen, ahol a bgés erdben zajlik, nagyban megkönnyíti a vadászatot. Az etethelyek mellé mindig célszer egy sózó elhelyezése is, mivel a sóra a nagyvadnak élettani okokból szüksége van. Minél több sózó van a terülten, annál jobb. Kis költsége és egyszer elkészítése miatt minél többet, bármilyen vadjárta helyen elhelyezhetünk, nem szükséges az etethelyekhez ragaszkodnunk e tekintetben. Minél több jól kezelt vadföld, vadlegel van egy területen, annál jobb. Lehetségeink e tekintetben azonban a rendelkezésre álló területek és a költségek okán is behatároltak. Ezek szerepe is többféle lehet. Mindenesetre csak kevés az olyan eset, amikor a korlátozott számban rendelkezésre álló vadföldeket a téli takarmány megtermelésére érdemes használni. A rendelkezésre álló területek azért többnyire nem a magas aranykorona értékek kategóriájába tartóznak, rajtuk a termés elállítási költsége magas, lehet, hogy olcsóbb megvásárolni a takarmányt. Fontosabb számunkra az, amikor a mezgazdasági területekrl vonjuk el a nagyvadat úgy, hogy az erdk között megbúvó mvelhet területen olyan kultúrát kínálunk számára, ami bent tartja az erdben. Jó, ha ezek a területek nem messze az erd

szélétl, a kiváltás útjában vannak. Ilyen alkalmas területek híján felhasználhatjuk a nyiladékokat abraktakarmány kiszórására. Ha a kukoricát még alá is forgatjuk, a vaddisznót nagyobb hatékonysággal köti meg. A vadföldek másik fontos szerepe lehet a téli takarmánykiegészítés, ha megfelel, télen is fogyasztható kultúrákat termesztünk. A vadföldek járulékos, de nagy jelentség szerepe a vadászat sikerességének elsegítése is, a nagyvad ugyanis kedveli ezeket az erdk közé beékeld nyílt élhelyeket, különösen, ha vonzó táplálékot is kínálnak. Különösen nagy jelentsége van a bgésre készült vadföldeknek. A takarmány-kiegészítésre az elzekben említetteken kívül más lehetségeink is vannak. Fontosak e tekintetben az erdszegélyekbe, nyiladékszélekre ültetett vadgyümölcsök, ligetszeren kialakított gyümölcsösök. Igen kedveltek a felhagyott, elvadult öreg gyümölcsösök. Ha erdeink cserjeszintje szegényes, és lehetségünk van rá, jó, ha kialakítunk rágófelületeket, amelyek olyan fás szárú kultúrát tartalmazó vadföldként is felfoghatók, amelyek búvóhelyként is szolgálhatnak. Ehhez olyan a rágást jól tr, gyorsnövés fa és cserjefajokat célszer alkalmazni, amelyeket a vad kedvel. Ilyen például a gyertyán, akác, kecskefz, szeder. Fás szárú táplálékkínálatot a felhagyott, becserjésed, -fásodó legelk is nyújthatnak. Mindkét esetben fontos azonban az, hogy a cserjéket, fákat ne hagyjuk kinni a vad szája alól, szükség szerint vágjuk vissza azokat. Ugyancsak fontos élhely-javító módszer a szálasok cserjeszintjének megóvása, illetve visszavágással történ kezelése, és a mesterséges erdfelújítások minél több töltelék fafajjal és cserjével történ kiegészítése. A takarmány-kiegészítésnek fentebb felsorolt módszerei, megfelel módon, helyen és idben alkalmazva, mind-mind a vadkár megelzésére, mértékének csökkentésére is alkalmasak. Nézzük meg a továbbiakban, hogy milyen károsítási formák vannak, és milyen módon csökkenthet az erdei vadkár. A vadkárok túlnyomó többségét létszámarányuknál fogva a gímszarvas és az z okozzák, fokozatos felújító vágásokban és makkvetéses felújításokban a vaddisznó is károsíthat. Hazánkban a leggyakoribb erdei kár az erdsítések rágása. Amennyiben a rágás a csemete pusztulását idézi el, ami egyéves mesterséges erdsítésekben gyakoribb, mennyiségi kárról beszélünk. A vadrágás okozta minségi kár a csemete növekedésbeli visszaesését, a késbbi faanyag minségi romlását okozza. Rágáskárt gyakrabban kérdz vadfajaink okoznak, de a vaddisznó is kitúrhatja az egyéves erdsítések csemetéit és megrághatja azok gyökfjét, mennyiségi kárt okozva (kép Egy rágott erdsítés képe).

A rágáskár nagysága nem arányosan n a nagyvadállomány srségével. Viszonylag alacsony srség nagyvadállomány esetében a rágáskár nem meghatározó. Amikor a vadsrség az állomány növekedése miatt átlép egy kritikus küszöböt, a nagyvad már élhelyének fokozott kihasználásra kényszerül, és a rágáskár is hirtelen meg fog nni. A rágáskár ellen sokféle védekezési mód ismert: a vezérhajtás mechanikai (manyagháló, vagy kémiai (különböz márkájú vadriasztó szerek) védelme, a csemete mechanikai védelme manyag borítással (kartoplaszt) vagy fa- esetleg dróthálós kerettel (elssorban suhángok védelmére). Nagyobb állománysrség esetén általában csak a területi védelem segít. Ennek is van kémiai formája, lehet védekezni villamos kerítéssel, vagy mechanikai kerítéssel, mely utóbbi általában a leghatékonyabb védekezési mód. Sok esetben az erdsítések nagyobb türelemmel, nem szélsségesen nagy vadállománysrség esetén, egyedi védekezési módszerek segítségével is felnevelhetk lennének. Az erdkezel sokszor mégis bekerítésre kényszerül a jogszabályban elírt és az erdfelügyelet által érvényesített szankciók miatt. Az erdsítés felügyelnek történ átadásának ugyanis fafajonként meghatározott ideje van, és a már átadott erdsítések is visszaléptethetk a késbb jelentkez fokozott vadkárosítás miatt, a felügyel által történt újbóli szemle, a revízió során (kép Egy bekerített erdsítés villanypásztor vagy mechanikus kerítés, mellett rágott rész). A vadkár csökkentése érdekében úgynevezett biológiai védekezési módokat is célszer alkalmazni. Ezek sorában elsként a nagyvadállomány srségének csökkentését kell említenünk. Mint arról már szó volt, ha a srsége egy bizonyos küszöbszint alá kerül, a rágáskár jelentsen mérsékelhet, fontos azonban megjegyezni, hogy teljesen nem szüntethet meg. Mivel az ersen lecsökkent nagyvadállomány a vadgazdálkodó vadásztatásból származó bevételeit veszélyezteti, illetve csökkenti, a nagyvadállomány srségét illeten értelemszeren állandósul a konfliktus a vadgazdálkodó erdgazdálkodó, illetve a vadgazdálkodó és erdfelügyelet között. Ismeretesek a vadkár csökkentésének, vagy a fentebb említett srségi küszöbszint növelésének más biológiai módszerei is. Láttuk, hogy az erdsítések használatának intenzitása, függ azok nagyságától, az erdsítés fafajától és a célfafajt kísér növényzettl. Amennyiben az erdfelújítási terület nagyságát helyesen választjuk meg a vadkár csökkenthet. Károsításnak ersen kitett területen, amennyiben lehetség van rá, célszer a nagyvad által kevésbé kedvelt csemetéket ültetni. Az ápolásokat úgy kell elvégezni, hogy a célállomány csemetéi mellett maradjanak kísér facsemeték, és cserjék, de célszer a lágyszárúak és a szeder visszaszorítása azok ers konkurenciája és a vadra gyakorolt

vonzereje miatt. Minél nagyobb méret csemetéket használunk az erdsítésnél, azok annál kevésbé lesznek érzékenyek a vadrágásra, és minél nagyobb hektáronkénti tszámot használunk, annál nagyobb valószínséggel lesz sikeres az erdsítés. Persze mindezen módszerek az erdsítés költségeit megnövelik. A tszámot úgy is jelentsen megnövelhetjük, ha mesterséges felújítás helyett természetes felújítást alkalmazunk, ami ráadásul olcsóbb is. A szélsségesen nagy vadsrség azonban a természetes felújítások alkalmazását lehetetlenné teheti a fokozott makkfogyasztás miatt. Természetes felújítás ráadásul nem minden állományban alkalmazható, nehezen kivitelezhet például síkvidéki kocsányos tölgyesekben, ahol a makk kicsírázását és a csemete megmaradását a dús lágyszárú növényzet akadályozza (kép Egy természetes felújítás nagy tszámmal). Itt említend meg, hogy a vad nyugalmának biztosítása a kritikus télvégi, kora tavaszi idszakban nagyban lecsökkentheti a rágáskárt. Ebben az idszakban különösen nagy zavarást jelent a vadászat, és az agancsozás, vagyis a gímszarvas levetett agancsának keresése, netán a bikacsapatok nekihajtása sr állományoknak, hogy a leválóban lev agancsok letörjenek. A zavarás több mozgásra készteti a gímszarvast, miáltal nagy csapatok állnak össze, fokozottan veszélyeztetve az erdsítéseket. A nagy csapatok összeállását a helytelen takarmányozással is elsegíthetjük. Ha a területen kevés az etet, azok koncentrálják a nagyvadat. Az etetk közelében kialakuló nagy gímszarvas csapatok a közeli erdsítésekben ers kárt okozhatnak. Hántáskárt, vagyis kéreghántást, rágást kérdz vadfajaink okozhatnak. Elssorban a simakérg fákat hántják általában vékonyrudas, rudas korban. Leggyakrabban lucfenyn szokott elfordulni, de mivel a lucosok térfoglalása viszonylag csekély hazánkban, jelentsége sokkal kisebb a rágáskárénál. Helyileg jelents lehet egyéb fajok hántása is, például az ezüsthársé. Számottev hántáskárt a gímszarvas okoz (KÉP: Egy hántott erdrész). A hántáskár megelzésére is ismeretesek kémiai, és mechanikai módszerek. Az elbbiek közé soroljuk a törzs bekenését vadriasztó szerrel. Mechanikai védekezés lehet a törzs megvédése fa- vagy drótkerettel, esetleg bekenése kvarcszemcséket tartalmazó ragacsos anyaggal. Egyes helyeken bevált a fenytörzsek megkarcolása, és ezáltal a gyantafolyás megindítása, máshol a módszert kis hatékonysága miatt nem alkalmazzák. A hántáskár bekövetkeztét, illetve annak ersségét számos véletlenszeren bekövetkez esemény, vagy helytelen gazdálkodási mód is befolyásolhatja. Ha hirtelen nagy mennyiség hó esik, a gímszarvas nem tudja elhagyni beállóhelyét, amely gyakran hántáskárral veszélyeztetett vékonyrudas, rudas állományokban van. Ekkor, éhsége csillapításra, mivel máshoz nem fér hozzá, fokozott hántásra kényszerül. Ez ellen hóekézéssel

védekezhetünk, amivel a vad mozgását könnyítjük meg. Hasonlóképpen megnhet a hántáskár, ha elhúzódik a tél, és a legyengült vad a kora tavaszi idszakban nem jut megfelel táplálékhoz. Ekkor a fákban meginduló nedvkeringés különösen vonzóvá teszi számára a fák kérgét. Gazdálkodási hibát akkor követünk el, ha hántáskárral veszélyeztetett állomány közelében takarmányozunk. Az etet körül kialakuló nagy szarvascsapatoknak kiváló beállóhelyet ad a károsítható állomány. Ha ráadásul a terület annyira zavart, hogy a szarvas errl a búvóhelyérl napközben nem tud kimozdulni, a hántáskár törvényszeren be fog következni. A bajt csak növeli, ha ráadásul a kijuttatott takarmány rostban szegény, ekkor ezt kompenzálandó a szarvas fokozottan fog hántani. A töréskár nemesnyárasokban fordul el. Ilyenkor a 3-4 m magas csemetéket a gímszarvas a hóna alá veszi, lehajtja, és így teszi elérhetvé a hajtásokat. A hajlítási igénybevételtl a fák gyakran derékba törnek. Ez ellen gyakorlatilag csak a nyáras bekerítésével lehet védekezni. Szóba jöhet még az elterel takarmányozás, ami azonban csak akkor lehet eredményes, ha a területen kevés a nyáras. A kérdz fajok és a vaddisznó egyaránt jellegzetes erdei kártétele a makk felszedése, ezzel a természetes felújítások akadályozása. Makk után a vaddisznó igen nagy területeket képes felforgatni. Télen, nem túl mély hótakaró esetén a hó alól is kitúrja a makkot. Mivel a makk a vaddisznó legkedveltebb tápláléka, és a kérdz nagyvadfajok is szívesen fogyasztják, a természetes felújításhoz szükséges makkmennyiség megmaradását csak megfelel létszámú nagyvadállomány fenntartásával lehet elérni. Amennyiben makkfelszedés vagy gyengébb makktermés miatt a csemeteszám kicsi, makk alávetést, vagy csemeték pótlólagos alátelepítését szokták alkalmazni. A túráskár a vaddisznó jellegzetes kárképe makkvetéses felújításoknál. Ezek gyakrabban tarvágás utáni felújítások, de lehetnek öreg állományok alávetései is, amit a természetes felújítások makkhiányának pótlására végeznek. Makkvetéses erdsítések megvédésére hatékony, és viszonylag költségtakarékos a villanykerítések alkalmazása. Ezeket kisebb vadsrség esetén a csemeték megersödése után le lehet bontani, és áthelyezni más területre. Ha a rágáskár veszélye nagy, a villanypásztort célszer addig fenntartani, amíg a csemeték annyira megersödnek, hogy a rágáskár már nem akadályozhatja meg az erdsítés sikerét. Ezért a csemeték védelmére villanypásztort gyenge termhelyen kevésbé érdemes alkalmazni, mert fenntartási és amortizációs költsége nagy lesz. Kisebb jelentség kárt okozhatnak szarvasféléink agancstisztításkor. Az z esetében dörzsölésrl, a gímszarvasnál pedig agancsverésrl beszélünk.