Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

Átírás

1 Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Védekezés a vadkárok ellen Bleier Norbert

2 Elgondolkodtató párbeszédek bevezetésképpen

3 Védekezési módszerek 1. Közvetlen módszerek: 1. Mechanikai 2. Kémiai 3. Biológiai 2. Közvetett módszerek: 1. Élőhelyfejlesztés, élőhelymanipuláció 2. Állománykezelés

4 Védekezés közvetlenmódszerek Területvédelem Drótkerítés:. Magasság, erősség, építési mód vadfajtól függően. Kiugrók, kapuk, létrák. Villanypásztor Riasztás hanggal: PB gázágyú, karbidágyú, szélkerekes kereplő, riasztólövés, riasztó hang lejátszása. Riasztás fénnyel. Biológiai: kedvelt növény, riasztó növény, háziállat jelenlét, ragadozó ürülék, vér, zsír, szőr. Kémia: gyantaszármazékok (dendrocol, vadicell, vadóc).

5 Területvédelem I. Mechanikai területvédelem Deszka-palánkkerítés Dorongból épített kerítés Hagyományoskerítésdrótfonat Erősített,nagyszemű vadháló Ponthegesztettpanelből (Dunaújvárosipanel) épített kerítés Elektromosvadkárelhárítókerítés(villanypásztor) II. Hang- és fényhatáson alapuló területvédelem Karbidágyú Periodikusvillanófény Különböző fényvisszaverő, aszél hatására összeverődő, hangot adó(sörös,üdítősdobozok) dolgok kiaggatása

6 Területvédelem III. Szaghatáson alapuló védelem Emberi haj kiszórása, kiaggatása avédendő terület körül Kémiai anyagokat tartalmazó zacskók kiaggatása Egyéb bűzös anyagok kijuttatása IV. Őrzésen alapuló védelem Fegyveres őrzés, vadriasztás Kutyás őrzés, riasztás

7 Kerítések Kerítések építése a kárt okozó fajok távoltartására a kritikus területtől. Drága és idő igényes. A kerítés lehet csibe hálóból, fából és acélból is. A kerítésnek meg kell akadályoznia a célzott fajt az átjutásban (átugrásban és átbújásban is). Elektromos kerítések is lehetnek.

8 Kerítések Fontos a kerítés állapotának rendszeres ellenőrzése. A hibák kijavítása. Bejutó kerülő vad eltávolítása. A legdrágább védekezés, amikor nagy költséggel elkészítjük a kerítést, de annak állapotát nem ellenőrizzük. Jelentős beruházás ellenére kártétel mégis bekövetkezhet!

9 Vadkárelhárító kerítések létesítésének szabályai A bejutott vad kiterelésére kiugrót kell építeni (+létra). A kapukat állandóan zárva kell tartani. Folyamatos állapotellenőrzés és javítás. A kerítésen belül vadbúvó sűrűt nem szabad hagyni. Ivóhelyet, dagonyát bekeríteni tilos, utat sem célszerű Kerítéssel a vad menekülési útját elzárni, kimagasló pontokat bekeríteni tilos (árterek frekventáltak!). Csak közvetlenül telepítés vagy ültetés előtt. A nyomvonal a lehető legrövidebb legyen. A bekerített terület mérete 2 és 10 (20) ha között legyen (!?).

10 I. Mechanikai területvédelem típusai 1. 10x10 cm-es hálóméretű, vastag drótból készített drótfonat A kifejezetten vadkár-elhárítási céllal gyártott. Vaddisznó ellen (10) cm-re a földbe süllyesztve + küszöbfa. Szarvas ellen (250) cm magassággal + oszlopokra helyezett optikai riasztó doronggal (szemöldökfa). Dámszarvas cm, őz min 150 cm magas. Nyulak ellen 80 cm-es magasságig 5 (8) cm-es lyukbőségű hálóval kiegészíteni.

11 Fotó: internet

12 I. Mechanikai területvédelem típusai 10x10 cm-es hálóméretű, vastag drótból készített drótfonat Általános lyukbőség méret 10x10 cm. A éve alatt elhasználódik. A bontás nagy költséggel jár, újrahasznosítása nem nagyon fordul elő. Fontos a rendszeres ellenőrzés! ezer folyóméter felett külön ember az ellenőrzésre.

13 I. Mechanikai területvédelem típusai A maradványok mind az erdőgazdálkodást, mind a vadgazdálkodást akadályozzák: akadályozza a közlekedést, fákba a drótfonat belenő, azon mechanikai károkat okoz, fakitermeléskor a fűrészláncot rongálja, a vad esetleg belegabalyodik, és elpusztul, a kerítésdrót az erdőben természetidegen, szemétként jelentkezik.

14 fotó: Horváth Imre

15 I. Mechanikai területvédelem típusai 2. Ponthegesztett panelből épített kerítés: Nagyon gyakori területvédelmi forma. Építése gyors és jó védelmet biztosít (állandó ellenőrzés mellett). Vaddisznó ellen cm magas, szarvas ellen cm magas + oszlopokra helyezett optikai riasztó doronggal. Gazdaságosan visszabontható, többször is újra felhasználható. A vaddisznó néha a panel elemeit felemeli, és átbújik alatta. A keletkezett lyukakat azonnal javítani kell, mert egy idő után az őz, sőt a szarvas is bejár a kerítés alatt.

16 I. Mechanikai területvédelem típusai 3. Villanypásztor (elektromos kerítés) Egyenárammal, magas feszültséggel, működik, melyhez az energiát általában napelem biztosítja. általában több huzalból álló, jól kifeszített cm magas kerítés, a huzalok között széles, színes szalag az optikai hatás végett és további optikai riasztóval egészíthetik ki (sárga, nejlon műanyag háló a kerítésen belül kihúzva).

17 I. Mechanikai területvédelem típusai 3. Villanypásztor (elektromos kerítés) A vad nem szokja meg és nem is éri károsodás. Védőhatása jó (folyamatos ellenőrzés mellett). Probléma a kerítés vonalának a tisztántartása (lágyszárúak, cserjék). Sajnos több esetben a napelemet megrongálják és az akkumulátort ellopják. Ideiglenes védelem vagy magas értékű kultúrák esetén. intenzív mezőgazdasági területek, makkvetéses területek védelme, nagy hozamú takarmánytermő területek védelme.

18 II. Hang- és fényhatáson alapuló védelem Módszereit ritkán alkalmazzák. A hatás általában rövid ideig tart, a vad megszokja. 1. A karbid-ágyú rendszeres napi feltöltést igényel. Vascsőből kialakított riasztópuska. 2.Fényvisszaverő fóliák Utak mellett megfelelő irányokba való kihelyezése, amelyek a közlekedési eszközök lámpáinak fényét szórják szét a területen, kis forgalmú, kis vadlétszámú területen van némi hatása.

19 II. Hang- és fényhatáson alapuló védelem 4.Rémzsinór Védendő terület körül egy szál drótra kiaggatott fóliacsíkokból, üres sörösdobozokból készített kerítés. A fóliacsíkok mozgása, az egymáshoz ütődő sörösdobozok hanghatása gyenge hatékonyságú, vadkár-elhárítási módszernek nem fogadható el, viszont csúnya és szemetet gyárt. 5. Egyéb hanghatást keltő eszközök Általában kisebb területeken. Automatikusan ki-be kapcsolódó kihangosított rádió, villanycsengő, szélkerekes kereplő, egyebek. 6. Villanófény Fényérzékelő automatika kapcsolja be és reggel ki. Mozgásérzékelővel működik, így kevésbé szokja meg a vad.

20 III. Szaghatáson alapuló védelem Legrégibb módszer. 1. Véralbumin -gyártása régen megszűnt. Olcsó és hatékony volt. 2. Emberi haj, ruhadarabok Ember által ritkán látogatott területen. Egy-két nap időtartam. Nem hatékony.

21 III. Szaghatáson alapuló védelem 3. Szaghatású riasztószerek (több gyártó is) Egyes vadfajok, növénykultúrák függvényében, hatósági engedéllyel rendelkező készítmények. Kereskedelemben beszerezhetők. Rövid ideig egy-két hét van riasztó hatásuk. Ezután új zacskókat kell kiaggatni -célszerű hatóanyagot váltani. Általánosan nem elterjedt.

22 IV. Őrzésen alapuló védelem Az egyik leghatékonyabb módszer. Következetesen, nap mint nap kell alkalmazni! Általában rövidebb ideig tartó kár veszélye esetén makkvetések kerül rá sor. Állandó jelenlét magas költségigény. Vadásztársaságok, ha tagjaikat beosztják. Probléma ha egy-két nap kimarad rövid idő alatt kárba mehet az addigi munka.

23 Védekezés közvetlen módszerek Egyedi védelem Mechanikai eszközök Kémiai eszközök A területvédelemi módszereknél általában nagyobb költség. Évente vagy rendszeresen megismételve lehet csak hatékonyan alkalmazni.

24 Egyedi védelem 1. Magcsávázás vetés előtt 2. Acsemeték hajtásainak egyedi védelme Kellemetlen ízű anyagok felkenése Rágás közben dörzsölő hatású anyagok felkenése Egyedi hajtásvédő háló kihelyezése Egyedi rügyvédő sapka kihelyezése Kartonplaszt cső alkalmazása 3. Afák egyedi törzsvédelme Törzsvédő kémiai anyagok felkenése hántás- és rágáskár ellen Egyedi törzsvédelem hálóval, kartonplaszt csővel, hasábbal Egyedi törzsvédelem tüskés, szúrós ágak felkötözésével

25 Makk csávázása Riasztó ízhatású szerrel kezelik a makkot. Vaddisznó túrását, fogyasztását akadályozza meg. Kísérleti stádiumban van. Nem elterjedt módszer. A jövőben várhatóan nagyobb jelentősége lesz.

26 A csemeték hajtásainak egyedi védelme Riasztó íz- illetve szaghatású, és rágás közben az állat ínyét dörzsölő, kisebző kémiai készítmények: Károkozás előtti alkalmazásukkal egy vegetációs időre védelmet biztosítanak, de legalább 6 hónapig hatékonynak kellene lennie. Egyes fafaj-csoportokra eltérő készítmények. A védőhatás fokozható azzal, hogy az erdősítésben nem minden fafajt, illetve faegyedet próbálunk megvédeni a rágás ellen: jó sarjadó képességű elegy-fafajokat, valamint a főfafaj egyes egyedeit nem védjük, ezzel rágófelületet biztosítunk. Csúcshajtás szerbe mártása, a szer felkenése, permetezése. Fontos a védőréteg vastagsága (túl vastag gátolhatja a hajtás növekedését).

27 A csemeték hajtásainak egyedi védelme Rügyvédő sapka, és háló Alkalmazásának eredménye az eddigi kísérletek alapján nem egyértelmű és a kihelyezésük munkaigényes. A növényen való megmaradás egyes fafajoknál sok esetben nem biztosítható. A táplálkozó állat a rügyet, hajtásvéget megvédeni kívánó eszközzel együtt leharapja, majd kiköpi. Csak a vezérhajtást, illetve a fő rügyet védi. A védő eszközök általában műanyag néha összecsavart fém csík alapanyagúak, amelyek a csemeték növekedése során a hajtásról lelökődnek, vagy az időjárás hatására lefoszlanak, és szemétként jelentkeznek az erdőben.

28 A csemeték hajtásainak egyedi védelme Kartonplaszt cső Rügy és hajtásvédő eszköz, de mint törzsvédő is felhasználható. Megfelelő átmérőjű és magasságú műanyag cső a csemetét teljesen körülfogja és megvédi. A csőben kialakuló mikroklíma a fejlődést is gyorsíthatja némely kórokozónak is (pl. tölgy lisztharmat) kiváló feltételeket biztosít. Drága módszer, csak a későbbi hálózatban fenntartani kívánt egyedeken, és az értékes elegyfajok esetén szokás alkalmazni.

29 A csemeték hajtásainak egyedi védelme Kartonplaszt cső Rágás ellen megfelelő védelmet akkor biztosít, ha a fő károsító vad méretét, rágásmagasságát is figyelembe veszik. A 120 cm-es kartonplaszt védelmében jól fejlődő csemetét, mihelyt abból kinőtt, szinte hetente rágta vissza a szarvas. Használatának további előnyei: kisebb csemeték is alkalmasak ültetésre, nem csökken a vad élettere, kevesebb a hektáronkénti szükséges növényszám, gyomnövény probléma alig adódik.

30 A törzs egyedi védelme A hántás, rágás, dörzsölés és törés ellen egyaránt védhet. 1. Tüskés, tövises ágak, egyéb természetes anyagok törzsre kötözése ma az erdőben már nem alkalmazott módszer. 2. Hálóval, kartonplasztcsővel történő törzsvédelem Hatékony, de drága. Rendszeres ellenőrzést kíván, leesése esetén azonnal vissza kell helyezni. Kötözéssel rögzített változatnál a fa vastagodásának függvényében a kötözést fel kell lazítani, újra kötni.

31 A törzs egyedi védelme 3. Kémiai anyagok törzsre kenése A rágást, hántást azáltal akadályozza meg, hogy a felkenés után a levegőn megkeményedve összefüggő bevonatot képez. A törzsre a károsítás várható magasságában körkörösen kell felkenni (talajtól 2 méterig). Alkalmazása drága, csak a vad által kifejezetten kedvelt, vagy az értékes elegy-fafajok védelmére alkalmazzák. Dörzsölés ellen is hatékony védelmet biztosít.

32 Védekezési módszer kiválasztásának alapja Ráfordítás igény (Ár vs. Érték arány): Munkaerő Pénz A kivitelezhetőség nehézsége. Kisüzemi, nagyüzemi alkalmazás. A gyakori megoldások technológiája teljes mértékben kidolgozott.

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55 Lágy, vezérhajtást védő alumínium szalag

56 Pocok károsítása a csemetéken

57

58

59 Védekezés közvetettmódszerek Tudatos, tervszerű gazdálkodás valós adatok alapján. Élőhely javítás, fejlesztés. Vadföldgazdálkodás. Vadtakarmányozás, elterelő etetés. Zártkertek (!?).

60 Élőhely manipuláció Elriasztja a célzott állatot, vagy csökkenti a jelenlétét. Ragadozók esetében a kotorékok megszüntetése. A kotorékok feltöltése. Madarak esetében a beülőhelyek felszámolása. Vastag, sűrű növényzettel, bozóttal lehet körbeültetni a területet.

61 Csapdázás/Áttelepítés Élvefogó csapdázás és a befogott egyedek más helyen történő elengedése. Változatos lehetőségek. Az új helynek elég messze kell lennie ahhoz, hogy ne tudjon visszajönni az állat.

62 Viselkedés megváltoztatása kémiai anyagok Diethylstilbestrol fogamzásgátló, csökkenti a ragadozók kölyökszámát, ha csökken a populáció, kevesebb préda kell. Lithium chloride tojásba vagy préda állatba injektálva. Legközelebb már nem kívánja a ragadozó.