Védekezés a vadkár ellen

Átírás

1 Vadkármegelőzés és -becslés Védekezés a vadkár ellen Kovács Imre Gödöllő 2019

2 Vadkármegelőzési módszerek általánosságban

3 Módszerek osztályozása Közvetlen: Mechanikai (kizárás) Kémiai, akusztikus, optikai riasztás Biológiai riasztás Őrzés }Területvédelem Közvetett: Élőhelykezelés/manipuláció Vadállománykezelés

4 Közvetlen megelőzési módszerek mezőgazdasági élőhelyen

5 Kerítések, hálók Deszkakerítés Fonott acéldrót vagy ponthegesztett rács Villanypásztor Magasság, vastagság, telepítési megoldás (+ kapuk, létrák), stb. a kizárandó vadfajtól függ Madárháló

6

7

8 Fotó: F. Keller

9 Forrás: ismeretlen

10

11 Mozgásérzékelős öntöző

12 Kerítések általános szabályok A lehető legrövidebb nyomvonalat kell megtalálni. Magas költség, ezért rendszeresen kell ellenőrizni, hogy hatékony maradjon. A bejutó állatokat el kell távolítani (aktívan vagy kilépő kapukkal, létrákkal). Vízforrásokat vagy dagonyákat nem ajánlott bekeríteni.

13 Egyirányú kapu

14

15 Fotó: Horváth Imre

16 Részleges kerítés Erdővel szomszédos kukoricatáblák. U alakban, 50 és 150 m-re meghosszabbított kerítés. A részbeni kerítés csökkentette a károsítást. Az eltérő szárnyhosszak hatása között nem volt különbség.

17 Villanypásztor Alkalmas egy terület (pl. szántó) időszakos védelmére. Az állatok kevéssé szokják meg az áramütést sokáig hatékony maradhat. Rendszeresen ellenőrizni kell. A kerítés alatti növényzetet folyamatosan alacsonyan kell tartani. Az akkumulátorokat vagy napelemeket ellophatják.

18

19

20

21 Akusztikus eszközök Gázágyú Felakasztott alumínium üdítős dobozok Wild Control Kft.

22 A gázágyú hatékonysága I. Állandó helyekre, programozott rendszerességgel. Állandó pontokon a vad aktivitására beinduló durranás. A helyszínek változtathatók vagy autóra szerelve mozgatható.

23 A gázágyú hatékonysága II. Egy kísérletben a 8-10 másodpercenkénti durranással működő eszköz kevesebb, mint 2 napig tartotta csak vissza a fehérfarkú szarvasokat. A vizsgálat másik részében kiegészítették egy érzékelővel, mely a szarvas megjelenésekor aktiválta a durranómechanizmust (észlelésenként egymás után 8 durranás). Ez a módszer akár 6 hétig is képes volt elriasztani a vadat.

24 Optikai eszközök Műanyag szalag Felakasztott alumínium üdítős dobozok Fémfólia darabok Bármilyen fényvisszaverő anyag Mesterségesen villogó fény (pl. stroboszkóp)

25

26

27

28

29 Kémiai és biológiai riasztás Lítium-klorid: tojásba injektálva elkerülést vált ki. Elkerült (pl. mérgező vagy szúrós) növényfajok telepítése. Ragadozók ürüléke, zsír, vér. Emberi haj. Mesterséges termékek.

30

31

32

33 Őrzés Az egyik leghatékonyabb módszer. Következetesen, naponta kell alkalmazni. Többnyire rövid, fokozottan veszélyes időszakban lehet életszerű (pl. makkvetés után). Folyamatos jelenlét magas költség. Vadásztársasági tagokra kiróható.

34 Egyedi védelem Gyakran nagyobb költségű a területvédelemnél. Többnyire erdőgazdálkodásban és gyümölcsösökben alkalmazzák. Szántóföldi növénytermesztésben a vetőmag csávázása lehetséges.

35 A megelőzési módszer kiválasztása Költséghatékonyság Munkaigény A tényleges hatás tartóssága Az alkalmazás nehézsége A gyakran alkalmazott módszerek technológiája részletesen kidolgozott

36 Riasztási módszerek tapasztalatai Az egyes módszerek hatékonyságát értékelő tudományos vizsgálatok eredményei változatos képet adnak, a hatás többször csak ideiglenesnek bizonyult. A kémiai repellensek hatását befolyásolja a fellelhető táplálék mennyisége és a tápláltsági állapot, az időjárás, valamint az alkalmazott szer használatának gyakorisága és koncentrációja is.

37 Közvetett megelőzési módszerek mezőgazdasági élőhelyen

38 Lehetséges megközelítések Adatokon alapuló, előre megtervezett vadállomány-kezelés. Élőhelyfejlesztés/rontás. Vadföldművelés. Elterelő etetés. Zárttéri vadtartás?

39 Mekkora vadállományt tartsunk fenn?

40 Élőhelymanipuláció A cél, hogy a célfaj állománysűrűségét csökkentsük azzal, hogy mozgáskörzetük megváltoztatására késztetjük őket. Kotorékok feltöltése, ragadozómadarak kiszáradt beszállófáinak eltávolítása. Egyes területek hozzáférhetőségének csökkentése szúrós bozót telepítésével.

41 Befogás és áttelepítés A konfliktusos egyedek élve befogása és áthelyezése. Az új élőhelynek kellően messze kell lennie ahhoz, hogy meggátolja a visszatérést.

42 Alkalmaz-e Ön bármiféle védekezési módszert a vadkár megelőzése, csökkentése érdekében?

43 Mi a véleménye a felsorolt vadkárcsökkentési lehetőségek hatékonyságáról?

44 Mennyire szívesen alkalmazná a felsorolt vadkárcsökkentési módszereket?

45 Vadkármegelőzés és -becslés A vadkármegelőzés jogszabályi előírásai Közvetlen/területvédelmi módszerek Közvetett/vadgazdálkodási módszerek

46 A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles I. a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni. a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen. a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni. Vtv.

47 A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles II. a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni. fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni. Vtv.

48 A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles III. ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik. Vtv.

49 A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles IV. ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, ahhoz hozzájárulni. a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni. Vtv.

50 A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles V. a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni. a nagyvadállomány túlszaporodása esetén a fokozott vadkárveszélyre tekintettel a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni. Vtv.

51 A földhasználó a vadkár és a vadban okozott kár megelőzése érdekében köteles I. a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni. a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni. Vtv.

52 A földhasználó a vadkár és a vadban okozott kár megelőzése érdekében köteles II. a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 m szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát. Vtv.

53 A földhasználó a vadkár és a vadban okozott kár megelőzése érdekében köteles III. a szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni. nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében. a vadállomány kíméletéről gondoskodni. Vtv.

54 A földhasználó a vadkár és a vadban okozott kár megelőzése érdekében köteles IV. a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a annak költségeit a vadászatra jogosult fedezi. apróvadas vadászterületen a Vhr.-ben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni. Vtv.

55 További szabályok I. A földhasználó jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. Ha a földhasználó a rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni. Vtv.

56 További szabályok II. Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése. Vtv.

57 További szabályok III. A vadászati hatóság a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a vadászatra jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére. Vtv.

58 További szabályok IV. Ha a vadászatra jogosult a vadállományszabályozási kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát. Vtv.

59 Ajánlott olvasmányok Belant J. L., Seamans, T. W., Dwyer, C. P. (1996): Evaluation of propane exploders as whitetailed deer deterrents. Crop Protection 15(6): Conover, M. (2002): Resolving Human Wildlife Conflicts. Lewis Publishers, Boca Raton, 406 pp. Csányi, S., Bleier, N., Kovács, I., Schally, G. (2016): A mezőgazdasági vadkár témakörében végzett kérdőíves felmérés értékelése. Jelentés. Megbízó: Nemzeti Agrár-gazdasági Kamara (NAK). SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő, pp. Hildreth, A. M., Hyngstrom, S. E., Blankenship E. E., Vercauteren, K. C. (2012): Use of partially fenced fields to reduce deer damage to corn. Wildlife Society Bulletin 36(1):

60 Vadkármegelőzés és -becslés Köszönöm a figyelmet!