Az erdei élhely és a vad kapcsolata
|
|
- Ildikó Bodnárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az erdei élhely és a vad kapcsolata Valamely faj egyedeire egy adott élhelyen élettelen (abiotikus) és él (biotikus) környezeti tényezk sokasága hat. Ezekhez a fajok fejldéstörténetük során különbözképpen alkalmazkodtak. Alkalmazkodtak méreteik, alakjuk, fogazatuk, színezetük, bels szerveik és viselkedésük, életstratégiájuk tekintetében egyaránt. Az alkalmazkodás következtében létrejött formák alapveten meghatározzák a környezeti források használatának módját, vagyis - ami itt most kiemelten vizsgálatunk tárgya -, a nagyvad és erd kapcsolatrendszerét. Nézzük tehát meg elször, hogy a hazánkban vadászható hat nagyvad faj, a gímszarvas, z, dámszarvas, szikaszarvas, muflon és vaddisznó törzsfejldése hogyan ment végbe (1. ábra hazai nagyvad fajaink törzsfejldési kapcsolatai Szakm o. Putman 31. o). Mind a hat fajunk a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez tarozik. Fejldéstörténetileg, következésképpen rendszertanilag is a legtávolabb a többitl a vaddisznó áll, amely a nem-kérdzkhöz (Non-Ruminantia) tartozik. A kérdzk (Ruminantia) csoportján belül idben a leghamarabb a szarvasmarhafélék (Bovidae) családjába tartozó muflon távolodott el a többitl. A szarvasfélék (Cervidae) családjának két nagyobb csoportja az Újvilági és az Óvilági szarvasfélék. Az elsbe tarozik az z (Odocoilinae alcsalád), míg a másodikba a dámszarvas, szikaszarvas és gímszarvas (Cerviae alcsalád). Rendszertanilag e három utolsó faj áll egymáshoz legközelebb. A kisebb rendszertani távolság nem feltétlenül jelenti egyben a környezeti igények nagyobb hasonlóságát. A konvergens (összetartó) fejldés következtében sokszor fejldéstörténetileg egymáshoz közeli fajok a környezeti források használatának tekintetében jobban különböznek egymástól, mint egy távolabbi rendszertani csoport valamely fajától. Például a gímszarvas táplálékválasztása sokkal inkább hasonlít a muflonéhoz, mint az zéhez. Az egyes fajok környezet iránti trképességük (toleranciájuk) szempontjából lehetnek tág, vagy szk tréshatárúak. Ez vonatkozik a környezeti források iránti igényre is, és, bár e tekintetben hazai nagyvad fajaink általában rendkívül alkalmazkodóak, a tolerancia mértékében jelents eltérések vannak, ami indokolttá teszi az egyes fajok külön tárgyalását, és az egyes sajátosságok megjelölését. Sorra véve a hazai nagyvad fajaink szempontjából leglényegesebb környezeti forrásokat, a továbbiakban tárgyaljuk az egyes fajok élhely preferenciáját, táplálékválasztását és térigényét. Bár az egyes környezeti forrásokat külön tárgyaljuk, tudni kell, hogy ezek hatása gyakran nem választható el egymástól. Szoros összefüggés van például a táplálékkínálat vagy az élhely minsége és a használt terület (otthonterület, mozgáskörzet) nagysága között, mindezen környezeti források használatát ráadásul ersen befolyásolhatják egyes élettelen környezeti tényezk, mint például a hótakaró vastagsága, vagy olyan él környezeti tényezk, mint a fajon belüli, vagy fajok közötti versengés. Élhely preferencia. A vaddisznó természetes elterjedési területén erdkhöz és nagykiterjedés nádasokhoz kötdik, így hazánkban is hasonló élhelyeket részesít elnyben. Kedveli a makkterm lomberdket és vegyes erdket, de fenyerdben is megtalálja életfeltételeit. Elterjedését korlátozza a hótakaró vastagsága cm-es vastagság esetén nem tud megfelelen táplálkozni. Ember által zavart erdei élhelyeken elszeretettel pihen nagy fedettséget nyújtó cserjésekben, sr erdsítésekben vagy sr cserjeszint szálasokban. Kevésbé zavart területeken nem ragaszkodik a nagy fedettséghez, különösen télen elszeretettel pihen meg déli fekvés, aljnövényzettl mentes szálasokban, ahová a nap sugarai akadálytalanul bejutnak. Éjszakai aktív idszakát zömében táplálkozással tölti, ekkor elhagyja búvóhelyét, és szívesen tartózkodik nyíltabb élhelyen, makkterm szálasokban, réteken, legelkön, mezgazdasági területeken. Gyakran, különösen a kanok, az erdbe nappal sem térnek vissza, hanem cserjésekben, csenderesekben (erdfoltokban), erdsávokban is elfekszenek.
2 Bár a szarvasfélék eredetileg erdei, vagy erdszéli fajokként fejldtek ki, igen sikeresen alkalmazkodtak a legváltozatosabb élhelyekhez. Elég, ha csak az z nyílt élhelyekhez történt sikeres alkalmazkodását hozzuk fel példaként. Ez a faj egyaránt megtalálta létfeltételeit a mediterráneum meleg, száraz élhelyein és az északi sarkkör hideg éghajlati viszonyai között. Bár eredetileg is az erdszegélyek vadja volt, itthon, akárcsak Európa nagy részén csak a múlt század közepe táján hódította meg a mezgazdasági területeket, ahol kedvezbb létfeltételekre talált, mint az erdben. Erdei populációinak megersödését elsegítette az erdhasználat által keletkezett változatosabb, erdszegélyekhez kapcsolódó nyíltabb élhelyek sokasága. Kedveztlen számára ugyanakkor az erdei vagy erdszéli legeltetés, amely kedvelt élhelyeirl kiszorítja. Az erd-vad kapcsolat szempontjából lényeges számunkra az z erdsítéshasználata. Mivel kedveli az erdszegélyeket, elszeretettel tartózkodik az erdsítések közelében, ahová aktív idszakában gyakran kivált táplálkozni. A fedettség hiánya miatt kerüli a nagykiterjedés erdsítéseket, ezeknek elssorban csak a szegélyét hasznosítja. Az erdsítések lágyszárú és cserjeszint, különösen szederborítottságának növekedése kívánatosabbá teszi az z számára az erdsítéseket. Ellentétben a mezei zzel, leggyakrabban a téli idszakban is egyedül, ha gidái vannak, azokkal tartózkodik. Erdei területen csak ritkán, nagy állománysrségnél, és viszonylag fedetlen területen képez csapatot, így élhelyét viszonylag egyenletesen terheli. A gímszarvas kedveli az erdterületek belsejét. Télen jellegzetesen erdhöz kötött vadfaj, bár ismeretesek kivételek is, amikor nagykiterjedés nyílt területeken tartózkodik. Ebben az idszakban beállóhelyként kedveli a vékonyrudas, rudaskorú állományokat, és a nagy fedettséget nyújtó, cserjeszintben gazdag szálasokat. Ez utóbbiakat aktív idszakában is elnyben részesíti, ilyenkor azonban, különösen, ha a hótakaró nem mély, szívesen jár ki a cserjeszint nélküli szálasokba is, különösen, ha makkot talál. Csekély hótakaró esetén elszeretettel használja az erdterületek közé ékeld legelket, vadföldeket, mezgazdasági területeket. Vastagabb hótakaró esetén inkább ezek szederborította szegélyeit használja. Az erdsítésekben szívesen táplálkozik, amennyiben a hótakaró lehetvé teszi ezek növényzetének használatát. Különösen vonzóak számára az olyan erdsítések, ahol az elhanyagolt ápolások miatt jelents szederborítás van. Nagy állománysrség esetén a kisebb fedettség élhelyeken nagy csapatokba verdik. Ekkor, a gímszarvas által amúgy is jobban kedvelt, 3 ha-nál kisebb terület erdsítésekben igen nagy kárt tehet. A vegetációs idszakban, gyakrabban használja a mezgazdasági nyíltabb területeteket. Ilyenkor, ha nagyobb a takarás, tartósan is távol maradhat az erdterületektl, kisebb erdfoltokban, nádasokban, nagykiterjedés magasnövés mezgazdasági kultúrákban tölti a nappalt. A dámszarvas hazánkban elssorban a sík- és dombvidék vadja. Szereti a mezgazdasági, és egyéb nyílt élhelyekkel tarkított kisebb kiterjedés erdket. Összefügg erdsítéseknek inkább csak a peremét használja. Kedveli a dús aljnövényzet, bozótos, cserjeszinttel ligetszeren tarkított lomberdket, sok makkterm cser- és tölgyállománnyal, de fenyelegyes, st erdeifeny állományokban is elfordul. sszel és télen, különösen jó makkterm és csekély hótakarós években, szívesen használja a makkterm szálasokat. A makk fogytával nyíltabb élhelyeket használ: mezgazdasági területeket, erdsítéseket, tisztásokat. Magas hótakaró esetén a nagy cserjeborítású erdrészeket keresi fel. Tavasszal a vegetáció megindulásakor szívesen használja a lomberdket, késbb, amikor azok megfelel táplálékot kínálnak, a mezgazdasági területekre vált ki legelni. A szikaszarvas eredeti elterjedési területén tipikusan erdei faj. Jól tri a hótakarót, csak a hónapokig tartó vastag havat sínyli meg. Kedveli a cserjeszintben gazdag lomberdket, elssorban a tölgyeseket, de létfeltételeit megtalálja a vegyes erdkben, st fenyvesekben is. Télen elszeretettel tartózkodik déli, délkeleti kitettség helyeken. Elnyben részesíti a hasadékokat, patakokkal szabdalt völgyeket. Európában és más kontinenseken elszeretettel
3 betelepített faj, amely igen sikeresen alkalmazkodott a legváltozatosabb élhelyekhez. Ahol lehetsége van rá, szívesen használja az erdk melletti nyílt élhelyeket. A muflon közép-ázsiai se viszonylag alacsony, nyílt élhelyeket, dombvidékeket és hegylábakat népesít be, és jelenleg is ilyen élhelyeken található. A mediterrán szigetekre történ betelepítése, és késbbi, az európai kontinensen történt elterjesztése elssorban erdterületeken, illetve cserjés élhelyeken történt. A faj sikeresen alkalmazkodott a nagy fedettség erds területekhez, különösen télen azonban szívesen használja a hegylábak nyílt élhelyeit. Ebben az idszakban pihenhelyét áttekinthet szálasokban, nyílt sziklás területeken, déli oldalakon választja meg. Nyáron magasabb térszíneken tartózkodik, szereti a szálasokat, legelket, kerüli a sr aljnövényzet, fedett élhelyeket. Táplálékválasztás. Mint az eddigiekbl is nyilvánvaló, az állatok élhely-választását jó néhány tényez befolyásolhatja, például a víz, a búvóhely vagy az éghajlati tényezk, de mind közül a legfontosabb a táplálék minsége és mennyisége. A vaddisznó mindenev, ers, rágásra alkalmas gumós zápfogakkal rendelkezik. Együreg összetett gyomra igen változatos növényi és állati eredet táplálék megemésztésére alkalmas. Táplálékának több mint felét a föld alól szerzi. Ami a növényi táplálékot illeti, a tavaszi idszakban szívesen fogyasztja a zsenge, kis rosttartalmú lágyszárúak föld feletti részét. Nyáron inkább a növények gyökereivel táplálkozik. Szívesen jár ki mezgazdasági területekre, ahol a gabonafélék magvait fogyasztja. Itt jellegzetes kárképe a bagó, ami a szájából kiesett, 8-10 cm hosszú, kb. 1 cm vastag megcsócsált táplálék. sszel-télen igen fontos tápláléka a makk, és az erdei gyümölcsök. Szívesen túrja ki és fogyasztja el a páfrány, a nád és egyéb, többnyire gumós növények gyökereit. Az állati eredet táplálék egész évben egyenletesen jelen van étrendjében, csak a tél végi idszakban csökken kissé részaránya. Összes táplálékának 10-15%-át teszi ki. Megeszi a csigát, rovarokat, kitúrja a gilisztát, pajort. Szívesen fogyaszt dögöt. Jellegzetes erdei kártétele a makk felszedése, ezzel a természetes felújítások akadályozása, és a makkvetések kitúrása. Kisebb jelentség károkozása az egyéves erdsítések csemetéinek kitúrása és a gyökf megrágása. Makk után igen nagy területeket képes felforgatni. Télen, nem túl mély hótakaró esetén a hó alól is kitúrja a makkot. Ezt a kárképet gyakorlatlan szemlél könnyen összetévesztheti a szarvas által szintén makk után kikapart területtel. A kérdzk négyüreg összetett gyomra elemésztés révén nagyobb rosttartalmú táplálék fogyasztására alkalmas. Reds fogazatuk a táplálék hatékony felaprózását, ezáltal feltárását teszi lehetvé. A táplálék rosttartalmának elviselt mennyisége szempontjából azonban a kérdzk igencsak különböznek egymástól. Az élhely-használat kapcsán már utaltunk arra, hogy a szarvasfélék kevés kivételtl eltekintve erdei, erdszegély területeken fejldtek, ki, következésképpen az itt található táplálékra specializálódtak. Táplálkozásukhoz szükségük van viszonylag könnyebben emészthet kétszikekre, lombra, fák, cserjék hajtásaira. A kisebb tápanyagtartalmú, nehezebben emészthet ffélék fogyasztása nem lenne alkalmas az agancs felépítéséhez szükséges tápanyag felvételére. Ehhez ugyanis nagy mennyiség fehérjére, kálciumra és foszforra van szükség. Ezzel ellentétben a szarvasmarhaféléknek, közöttük a muflonnak szarvuk növesztéséhez jóval kevesebb fehérjére van szükségük, és nincs szükségük nagy mennyiség kálcium és foszfor bevitelére. Hofmann volt az, aki 1973-ban elsként fedezte fel, hogy a kérdzk emésztkészülékének szerkezete alapveten befolyásolja azok táplálkozásának módját, és meghatározza táplálkozásuk stratégiáját. A hazai szarvasfélék közül az znek arányaiban a legkisebb a bendje, ráadásul annak belseje mindenhol, egyenletesen rövid papillákkal borított. Kicsi a százrét gyomra, nagyok a nyálmirigyei és a mája, és rövid a bélcsatornájuk. Fogaik viszonylag kicsik és kevésbé redsek, koronájuk viszonylag alacsony. Mindezen tulajdonságok csak alacsony rosttartalmú
4 táplálék felvételére és megemésztésére teszik alkalmassá, nagy mirigyeik viszont alkalmassá teszik gyümölcs fogyasztására. Hofmann osztályozása alapján ezért az z ún. koncentrátum szelektáló, vagyis igyekszik a fehérjékben, szénhidrátokban, zsírokban gazdag táplálékrészeket kiválogatni. Szívesen fogyasztja tehát kora tavasszal a fféléket, zsenge leveleket, majd amikor ezek rosttartalma megn, elssorban kétszik lágyszárúakat, gyümölcsöt fogyaszt. Télen rügyekkel, kisebb rosttartalmú hajtásvégekkel táplálkozik, de elszeretettel fogyasztja a szeder és vadrózsa leveleit is. A legnagyobb rosttartalmú táplálékot a muflon képes megemészteni, mely faj, mint láttuk eredetileg a nyíltabb élhelyek vadja volt. Hofmann osztályozása szerint a faj fev, nevezik ezt a kategóriát tömeg-evknek is, utalva arra, hogy táplálkozásukat tekintve sokkal kevésbé válogatók (szelektívek), mint az elzekben tárgyalt csoport, és testtömegükhöz képest nagyobb mennyiséget kell felvenniük. A muflonnak következésképpen viszonyítva a testéhez jóval nagyobb a bendje és hosszabb a bélcsatornája, hiszen a rostos táplálék cellulóztartalmának megemésztésére több idre van szüksége. A rostosabb táplálék fogyasztására nem csak az emésztkészülék szerkezet specializálódott. A szelektív táplálkozású fajoknak keskenyebb feje és pofája van, mint a nagy rosttartalmú táplálékot fogyasztóknak. Ezen túlmenen a bend mikroflóráját tekintve is jelents eltérés van a két csoport között. A fevk bendjében jóval több cellulózlebontó mikroba van. A fev elnevezés kissé megtéveszt is lehet, ugyanis, a nagy rosttartalmú táplálékot fogyasztó fajok táplálékában, erdei élhelyen jelents mennyiség fás szárú növényzet lehet. Ez a helyzet a mi muflonunkkal is, ahol bár az egész évet tekintve az egyszikek valóban a táplálékának dönt részét képezik (40-65%), magas lehet a fás szárúak fogyasztása is (25-40%). A többi táplálék-összetev részaránya mindössze 10% körüli. Különösen magas a fás szárúak fogyasztása télen, ekkor elérheti a 30-65%-ot. A többi évszakban is magas a fás szárúak fogyasztási aránya, elérheti a 40%-ot. sszel elszeretettel fogyaszt gombát, minden más nagyvadfajunknál jobban kedveli. Szarvasféléink közül a legmagasabb rosttartalmat a dámszarvas viseli el, mely képességét mutatja, hogy ugyan a bendjének és recés gyomrának testtömeghez viszonyított aránya kisebb, mint a gímszarvasnak, de vékonybelének viszonylagos hossza jóval nagyobb, ami a megkezdett emésztési folyamatok tökéletesebb befejezését teszi lehetvé (1. táblázat Putman 46. o.). Emésztkészülékének sajátosságai táplálék-összetételén is tükrözdnek. A vegetációs idszakban táplálékának több mint felét teszik ki a ffélék, és ez az arány csak télen csökken 25% alá, amikor táplálékának. A tavasszal és nyáron szívesen fogyaszt lombot is, sszel pedig makkot, gyümölcsöt és gombát. Egyes adatok szerint ebben az idszakban jelents mennyiség hullott lombot fogyaszt. Télen a fás szárú növényzet részaránya megn táplálékában, ezek között is jelents szerepet tölt be a szeder, akárcsak a többi szarvasfélénél. Hasonlóan a dámhoz, a szikaszarvas is képes meglehetsen magas rosttartalmú táplálék fogyasztására. Ahol a két faj együtt él, táplálék-összetételük nagyfokú hasonlóságot mutat. A gímszarvas, akárcsak a dám és a szikaszarvas átmeneti típust képvisel a koncentrátum válogatók és a fevk között, ez utóbbiaknál azonban valamivel kisebb rosttartalmú táplálékot igényel. Nevezik ezt a csoportot vegyes táplálkozásúnak is. A szarvas téli táplálékában a fás szárúak meghatározóak, 60-70, vagy még nagyobb százalékban fogyasztja ezek hajtásait. Egyik legfontosabb téli tápláléka a szederlevél, de a vastaghajtású fajoknál a hajtást is 1-2 cm átmérig lerágja. A lágyszárúak közül elssorban a kétszikeket fogyasztja, de kedveli sást, és a perjét is. A vegetációs idszakban átlagban alig csökken az elfogyasztott fás szárúak aránya, de ekkor a hajtásfogyasztás helyett inkább a lombfogyasztás jellemz, és idszakonként megnhet egyes más növényfajok jelentsége is. Tavasszal szívesen fogyaszt zsenge lágyszárú növényeket, nyáron, sz elején jelents kárt okozhat a gabonafélékben, és egyéb kultúrákban. sszel, és télen jelents a makkfogyasztása.
5 Mivel erdeink kivétel nélkül kezeltek, bennük fenntartható gazdálkodás folyik faanyagnyerés céljából, a nagyvadfajok az erdfelújításokban érzékeny kárt okozhatnak. A vadkárok túlnyomó többségét létszámarányuknál fogva a gímszarvas és az z okozzák, természetes és makkvetéses felújításokban a vaddisznó is károsíthat. Hazánkban a leggyakoribb kár az erdsítések rágása. Amennyiben a rágás a csemete pusztulását idézi el, ami egyéves mesterséges erdsítésekben gyakoribb, mennyiségi kárról beszélünk. A vadrágás okozta minségi kár a csemete növekedésbeli visszaesését, a késbbi faanyag minségi romlását okozza. Rágáskárt gyakrabban kérdz vadfajaink okoznak, de a vaddisznó is kitúrhatja az egyéves erdsítések csemetéit és megrághatja azok gyökfjét, mennyiségi kárt okozva. A rágáskár nagysága nem arányosan n a nagyvadállomány srségével. Viszonylag alacsony srség nagyvadállomány esetében a rágáskár nem meghatározó. Amikor a srség az állomány növekedése miatt átlép egy kritikus küszöböt, a nagyvad már élhelyének fokozott kihasználásra kényszerül, és a rágáskár is hirtelen meg fog nni. A rágáskár ellen sokféle védekezési mód ismert: a vezérhajtás mechanikai (manyagháló, vagy kémiai (különböz márkájú vadriasztó szerek) védelme, a csemete mechanikai védelme manyag borítással (kartoplaszt) vagy fa- esetleg dróthálós kerettel (elssorban suhángok védelmére). Nagyobb állománysrség esetén általában csak a területi védelem segít. Ennek is van kémiai formája, lehet védekezni villamos kerítéssel, vagy mechanikai kerítéssel, mely utóbbi általában a leghatékonyabb védekezési mód. Az erdsítések, nagyobb türelemmel, sokszor nem szélsségesen nagy állománysrség esetén, egyedi védekezési módszerek segítségével is felnevelhetk lennének. Az erdkezel sokszor mégis bekerítésre kényszerül a jogszabályban elírt és az erdfelügyelet által érvényesített szankciók miatt. Az erdsítés felügyelnek történ átadásának ugyanis fafajonként meghatározott ideje van, és a már átadott erdsítések is visszaléptethetk a késbb jelentkez fokozott vadkárosítás miatt, a felügyel által történt újbóli szemle, a revízió során. A vadkár csökkentése érdekében úgynevezett biológiai védekezési módokat is célszer alkalmazni. Ezek sorában elsként a nagyvadállomány srségének csökkentését kell említenünk. Mint arról már szó volt, ha a srséget egy bizonyos küszöbszint alá csökkentjük, a rágáskár jelentsen mérsékelhet, fontos azonban megjegyezni, hogy teljesen nem szüntethet meg. Mivel az ersen lecsökkent nagyvadállomány a vadgazdálkodó vadásztatásból származó bevételeit veszélyezteti, illetve csökkenti, a nagyvadállomány srségét illeten értelemszeren állandósul a konfliktus a vadgazdálkodó erdgazdálkodó, illetve a vadgazdálkodó és erdfelügyelet között. Ismeretesek a vadkár csökkentésének, vagy a fentebb említett srségi küszöbszint növelésének más biológiai módszerei is. Láttuk, hogy az erdsítések használatának intenzitása, függ azok nagyságától, az erdsítés fafajától és a célfafajt kísér növényzettl. Amennyiben az erdfelújítási terület nagyságát helyesen választjuk meg a vadkár csökkenthet. Károsításnak ersen kitett területen, amennyiben lehetség van rá, célszer a nagyvad által kevésbé kedvelt csemetéket ültetni. Az ápolásokat úgy kell elvégezni, hogy a célállomány csemetéi mellett maradjanak kísér fa, és cserjefajok, de célszer a lágyszárúak és a szeder visszaszorítása azok ers konkurenciája és a vadra gyakorolt vonzereje miatt. Minél nagyobb méret csemetéket használunk az erdsítésnél, azok annál kevésbé lesznek érzékenyek a vadrágásra, és minél nagyobb hektáronkénti tszámot használunk, annál nagyobb valószínséggel lesz sikeres az erdsítés. Persze mindezen módszerek az erdsítés költségeit megnövelik. A tszámot azonban úgy is jelentsen megnövelhetjük, ha mesterséges felújítás helyett természetes felújítást alkalmazunk, ami ráadásul olcsóbb is. A szélsségesen nagy vadsrség azonban a természetes felújítások alkalmazását lehetetlenné teheti a fokozott makkfogyasztás miatt. Természetes felújítás ráadásul nem minden állományban alkalmazható,
6 nehezen kivitelezhet például síkvidéki kocsányos tölgyesekben, ahol a makk kicsírázását és a csemete megmaradását a dús lágyszárú növényzet akadályozza. Itt említend meg, hogy a vad nyugalmának biztosítása a kritikus télvégi, kora tavaszi idszakban nagyban lecsökkentheti a rágáskárt. Ebben az idszakban különösen nagy zavarást jelent a vadászat, és az agancsozás, vagyis a gímszarvas levetett agancsának keresése, netán a bikacsapatok nekihajtása sr állományoknak, hogy a leválóban lev agancsok letörjenek. A zavarás több mozgásra készteti a gímszarvast, miáltal nagy csapatok állnak össze, fokozottan veszélyeztetve az erdsítéseket. A nagy csapatok összeállását a helytelen takarmányozással is elsegíthetjük. Ha a területen kevés az etet, azok koncentrálják a nagyvadat. Az etetk közelében kialakuló nagy gímszarvas csapatok a közeli erdsítésekben nagy kárt okozhatnak. Hántáskárt, vagyis kéreghántást, rágást kérdz vadfajaink okozhatnak. Elssorban a simakérg fákat hántják általában vékonyrudas, rudas korban. Leggyakrabban lucfenyn szokott elfordulni, de mivel a lucosok térfoglalása viszonylag csekély hazánkban, jelentsége sokkal kisebb a rágáskárénál. Helyileg jelents lehet egyéb fajok hántása is, például az ezüsthársé. Számottev hántáskárt a gímszarvas okoz. A hántáskár megelzésére is ismeretesek kémiai, és mechanikai módszerek. Az elbbiek közé soroljuk a törzs bekenését vadriasztó szerrel. Mechanikai védekezés lehet a törzs megvédése fa- vagy drótkerettel, esetleg bekenése kvarcszemcséket tartalmazó ragacsos anyaggal. Egyes helyeken bevált a fenytörzsek megkarcolása, és ezáltal a gyantafolyás megindítása, máshol a módszert kis hatékonysága miatt nem alkalmazzák. A hántáskár bekövetkeztét, illetve annak ersségét számos véletlenszeren bekövetkez esemény, vagy helytelen gazdálkodási mód is befolyásolhatja. Ha hirtelen nagy mennyiség hó esik a gímszarvas nem tudja elhagyni beállóhelyét, amely gyakran hántáskárral veszélyeztetett vékonyrudas, rudas állományokban van. Ekkor, éhsége csillapításra, mivel máshoz nem fér hozzá, fokozott hántásra kényszerül. Ez ellen hóekézéssel védekezhetünk, amivel a vad mozgását könnyítjük meg. Hasonlóképpen megnhet a hántáskár, ha elhúzódik a tél, és a legyengült vad a kora tavaszi idszakban nem jut megfelel táplálékhoz. Ekkor a fákban meginduló nedvkeringés különösen vonzóvá teszi számára a fák kérgét. Gazdálkodási hibát akkor követünk el, ha hántáskárral veszélyeztetett állomány közelében takarmányozunk. Az etet körül kialakuló nagy szarvascsapatoknak kiváló beállóhelyet ad a károsítható állomány. Ha ráadásul a terület annyira zavart, hogy a szarvas errl a búvóhelyérl napközben nem tud kimozdulni, a hántáskár törvényszeren be fog következni. A bajt csak növeli, ha ráadásul a kijuttatott takarmány rostban szegény, ekkor ezt kompenzálandó a szarvas fokozottan fog hántani. A töréskár nemesnyárasokban fordul el. Ilyenkor a 3-4 m magas csemetéket a gímszarvas a hóna alá veszi, lehajtja, és így teszi elérhetvé a hajtásokat. A hajlítási igénybevételtl a fák gyakran derékba törnek. Ez ellen gyakorlatilag csak a nyáras bekerítésével lehet védekezni. Szóba jöhet még az elterel takarmányozás, ami azonban csak akkor lehet eredményes, ha a területen kevés a nyáras. A kérdz fajok és a vaddisznó egyaránt jellegzetes erdei kártétele a makk felszedése, ezzel a természetes felújítások akadályozása. Makk után a vaddisznó igen nagy területeket képes felforgatni. Télen, nem túl mély hótakaró esetén a hó alól is kitúrja a makkot. Ezt a kárképet gyakorlatlan szemlél könnyen összetévesztheti a szarvas által szintén makk után kikapart területtel. Mivel a makk a vaddisznó legkedveltebb tápláléka, és a kérdz nagyvadfajok is szívesen fogyasztják, a természetes felújításhoz szükséges makkmennyiség megmaradását csak megfelel létszámú nagyvadállomány fenntartásával lehet elérni. Amennyiben makkfelszedés vagy gyengébb makktermés miatt a csemeteszám kicsi, makk alávetést, vagy csemeték pótlólagos alátelepítését szokták alkalmazni.
7 A túráskár a vaddisznó jellegzetes kárképe makkvetéses felújításoknál. Ezek gyakrabban tarvágás utáni felújítások, de lehetnek öreg állományok alávetései is, amit a természetes felújítások makkhiányának pótlására végeznek. Makkvetéses erdsítések megvédésére hatékony, és viszonylag költségtakarékos a villanykerítések alkalmazása. Ezeket kisebb vadsrség esetén a csemeték megersödése után le lehet bontani, és áthelyezni más területre. Ha a rágáskár veszélye nagy, a villanypásztort célszer addig fenntartani, amíg a csemeték annyira megersödnek, hogy a rágáskár már nem akadályozhatja meg az erdsítés sikerét. Ezért a csemeték védelmére villanypásztort gyenge termhelyen kevésbé érdemes alkalmazni, mert fenntartási és amortizációs költsége nagy lesz. Kisebb jelentség kárt okozhatnak szarvasféléink agancstisztításkor. Az z esetében dörzsölésrl, a gímszarvasnál pedig agancsverésrl beszélünk. A nagyvadfajok térigénye. A térigény kapcsán leggyakrabban az otthonterületrl beszélünk, ami valamely faj egyede által használt terület nagyságát jelenti. Ettl meg kell különböztetni a territóriumot, amely a használt terület valamilyen módon történ megjelölését és aktív védelmét feltételezi. A territorialitásnak különböz fokozatai vannak. Egyrészt az lehet egész éven át tartó, vagy idszakos, például a szaporodáshoz kötött. A védelem idbeni hossza, és intenzitása alapján is lehetnek eltérések. Kifejezett territorialitásról hazai nagyvadfajaink közül csak az zbakok esetében beszélhetünk. A bakok már kora tavasszal megkezdik a területfoglalást, és területüket szagmirigyeikkel, agancsdörzsölés és kaparás útján vizuálisan is megjelölik, és aktívan védik a betolakodóktól. A területvédelem csúcspontja a nyári üzekedési idszak, amit követen a territoriális viselkedés fokozatosan megsznik. Kisebb fokú és rövidebb idej territorialitást a gímszarvas bikák is mutatnak, de ez kifejezetten csak a bgési id néhány hetében jellemz. Hasonlóképpen a dámbikák is a territóriumfoglalás egy jellegzetes esetét gyakorolja a barcogás idszakában, a lek típusú üzekedés révén. Ebben a rövid, néhány hetes idszakban a dámbikák csak szobányi területet foglalnak el egymástól közel, és csak ezeket jelölik meg vizeletükkel, ondójukkal és védelmezik. Az zbakok territóriuma rendszerint kisebb, mint az otthonterületük. Az otthonterület nagyságát számos tényez befolyásolja. Növényev emlsöknél mindenekeltt befolyásolja a testnagyság. Minél nagyobb egy állat, annál nagyobb területet kell bejárnia táplálékigénye kielégítésére. Ivari kétalakúsággal jellemezhet fajoknál, ezért a nagyobb hímeknek nagyobb az otthonterületük is. Befolyásolja az otthonterület nagyságát az illet faj táplálkozásmódja is. Mivel a koncentrált táplálék csoportos elterjedés, míg a f egyenletesen áll rendelkezésre, a koncentrátum válogatóknak nagyobb területet kell bejárni, mint a fevknek, vagy akár a vegyes táplálkozásúaknak. Mivel az otthonterület nagyságát a befolyásolja a táplálékkínálat, kézenfekv a következtetés, hogy egyrészt jobb minség élhelyeken ugyanazon faj egyedeinek otthonterülete kisebb, másrészt a nyári otthonterület kisebb a télinél. Az els állítás feltétlenül megállja a helyét, azonban ami a téli és nyári otthonterület nagyságának megválasztását illeti, a dolog már nem ilyen egyszer. Ismeretes ugyanis, hogy a nagytest növényevk táplálkozási stratégiáját sokszor olyan helyi növényi táplálékkínálat küszöbszintek határozzák meg, amelyek átlépése után a táplálkozás hatékonyságának csökkenése miatt nem éri meg továbbra is azon a helyen táplálkozni. Amennyiben a táplálékkínálat ersen lecsökken, az állat kénytelen többet mozogni a megfelel táplálékmennyiség felvétele érdekében. Például a nagyvad fajok táplálkozás stratégiájának megváltozása a hótakaró megjelenése következtében ismert jelenség. A változás oka, hogy a szarvasfélék táplálkozásának meghatározó eleme az energiafelvétel maximálása. Amennyiben a nagyobb területek bejárására fordított energia megtérül a nagyobb táplálékfelvétellel, az állat kiterjeszti otthonterületét. Ha a többletenergia nem térül meg, az egyed mozgását korlátozva próbálja energiakiadását csökkenteni, otthonterülete tehát
8 csökkenni fog. Ezért nagy általánosságban elmondható, hogy a kisebb test, ezért kevesebb táplálékot igényl fajok téli otthonterülete nagyobb, míg a nagyobb test fajoknak nem éri meg otthonterületüket kiterjeszteni, mert számukra a táplálékkínálat nagyon alacsony, ezért inkább kevesebbet mozognak, és zsírtartalékaikat élik fel. A két téli táplálkozási stratégia közötti váltás küszöb-testtömege kb. 50 kg. Ez a szám azonban természetesen sok más tényeztl is függ, például az élhely minségétl, vagy a táplálkozásmódtól, vagyis attól, hogy válogató-e az illet faj táplálkozása, vagy tömegev. És hogy mennyire összefügg minden mindennel, azt érzékelteti az, hogy az élhely minsége, vagyis a táplálékkínálat mennyisége és minsége befolyással lehet nemcsak a táplálkozás stratégiájára, hanem magára a táplálkozásmódra is. Ugyanis például a koncentrátum-válogató z, a téli idszakban, a jó minség táplálék csökkenése következtében feladhatja szelektív táplálkozásmódját, és e tekintetben hasonlatossá válhat az átmeneti típusúakhoz, vagy bizonyos határokkal, a tömegevkhöz. Vagy a tömegev muflon, ha nagy mennyiségben jó minség táplálék áll rendelkezésére, koncentrátum-válogatóvá válhat. A fentiek elrebocsátásával, és annak megjegyzésével, hogy az adatok a nagyfokú változatosság miatt csak tájékoztató jellegek, nézzük meg, egyes irodalmi adatok szerint mennyi is nagyvad fajaink otthonterületének nagysága. Home range N Hím Gím e z (6-20 territoriális idszak) Vaddisznó téli: ha 1148 kanok, 377 kocák Muflon kos nagyobb
VADGAZDÁLKODÁS ÉS VADÁSZAT SZABADTERÜLETI VADGAZDÁLKODÁS NAGYVAD ÉLHELYGAZDÁLKODÁS Valószínleg egy kis magyarázatra szorul, hogy itt miért nem
VADGAZDÁLKODÁS ÉS VADÁSZAT SZABADTERÜLETI VADGAZDÁLKODÁS NAGYVAD ÉLHELYGAZDÁLKODÁS Valószínleg egy kis magyarázatra szorul, hogy itt miért nem követtük a következ két fejezet címadásának logikáját, vagyis
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
Részletesebben79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
RészletesebbenP Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru
Dámszarvas Nagyvadállományok hasznosítása A dám jellemzése P Elõ- és Kisázsiából származik < Európai és mezopotámiai v. perzsa dám 100000 éve élt Európában egy hasonló faj K-Macedóniában 4600-1900 évvel
RészletesebbenMuflon (Ovis gmelini musimon) Felismerés jegyei:
Muflon (Ovis gmelini musimon) Felismerés jegyei: A hímjét kosnak, a nstényét második éves korától az els bárányozásig jerkének, ezután anyajuhnak hívjuk. A szaporulat kosbárány, vagy jerkebárány. Testszíne
RészletesebbenVörös róka (Vulpes vulpes)
Vörös róka (Vulpes vulpes) Felismerés jegyei: Legismertebb, legelterjedtebb ragadozónk. Testméretekben ivari dimorfizmus mutatható ki, a kan tömeg 13-14 %-kal nagyobb a szukáénál. Testén a vöröses szín
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenTATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER
2 TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉS 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 1 TATA VÁROS TELEPÜLÉSJA MELY KÉSZÜLT A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MEGALAPOZÁSA
RészletesebbenFafizika 10. elıad. A faanyag szilárds NYME, FMK,
Fafizika 10. elıad adás A faanyag szilárds rdságának jellemzése Prof. Dr. Molnár r SándorS NYME, FMK, Faanyagtudományi nyi Intézet A szils zilárdsági és rugalmassági gi vizsgálatok konkrét céljai lehetnek
RészletesebbenVadkármegelőzés és vadkárbecslés. Bleier Norbert
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Bleier Norbert A vadhatás ökológiai háttere A központi kérdésünk Vegyünk egy ökoszisztémát, melynek természetes részét képezi bármely, az evolúció során abban kialakult,
RészletesebbenA ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI
A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI Zsigmond Richárd földművelésügyi igazgató 2014. március 25. Zárttéri nagyvadtartás 1996. évi LV. törvény (Vtv.) és végrehajtási rendelete szabályozza Vadaskertek
RészletesebbenGroszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő
Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenFÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos
FÜLEMÜLE Luscinia megarhynchos Ezt a nyári vendéget inkább hallani fogod, mint látni. Nappali énekét sötétedéskor is folytatja. És micsoda dal ez! A legszebb és legbonyolultabb melódiákat este énekli,
RészletesebbenEurázsiai borz (Meles meles)
Eurázsiai borz (Meles meles) Felismerés jegyei: A borz feje és nyaka fehér, két a szem és a fül vonalában húzódó - fekete sávval. A fej vékony és hegyes, a test és a lábak rövidek. A szemek és fülek kicsik,
Részletesebben"Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015.
"Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 125 pont Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 10 pont/ Madárhangok Minden helyes megoldás
RészletesebbenNövényvédelem otthonunkban
Növényvédelem otthonunkban Bevezető A növényvédelem, egy olyan téma, ami kikerülhetetlen, akár lakásunkban, akár kertünkben foglalkozunk növényekkel. Mindannyian találkoztunk már kártevővel, vagy gombás
RészletesebbenA nagyvadállom hatása Magyarország llományaira
A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
RészletesebbenTerepgyakorlat. Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006.
Terepgyakorlat Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006. Lónya Utunk első állomása 2006.05.23-án a Nyírerdő Zrt, Fehérgyarmati Erdészetének lónyai területe. Szalacsi Árpád a lónyai erdészet igazgatója
RészletesebbenVadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás
SMKVB2013V N Tárgyfelelős: Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás 2+2 4 Dr. Heltai Miklós Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg,
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenKerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz.
Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Bevezetés A kerámiákat régóta használja az orvostechnika implantátumanyagként, elsõsorban bioinert tulajdonságaik, kopásállóságuk
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenNagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Természetszerű élőhely- és vadállomány-kezelés az ökoszisztémák védelmében Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem
Részletesebbenélőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet
Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE
RészletesebbenA parlagfűről, parlagfű mentesítésről
A parlagfűről, parlagfű mentesítésről Összeállította: Stánitz Éva megyei tisztifőorvos Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szabó Lajos hivatalvezető Vas Megyei Kormányhivatal
RészletesebbenMezőgazdasági növénybiztosítás
Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...
RészletesebbenMŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása
RészletesebbenModern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer
Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
RészletesebbenGazdálkodás a mezei nyúllal
Az OMVK Fővárosi és Pest megyei Szervezete a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetével együttműködve 2009. november 20-án Gödöllőn a hivatásos vadászok kötelező továbbképzése keretében szakmai
RészletesebbenTartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10
Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó
RészletesebbenAz erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.
Az erdei vadkár Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, 2017. december 13. db 180 000 160 000 A biológiai alapok I. 340 e.db/év nagyvad elejtés (apadás) Nagyvad fajaink
RészletesebbenÉti csiga. Fekete csupaszcsiga
Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,
RészletesebbenVadkármegelőzés és vadkárbecslés
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Az erdei vadkár típusai és formái Bleier Norbert A vad az ökoszisztémák része, a kár megítélése ettől nem vonatkoztatható el. Ezt azonban nem mindenki gondolja így! minden
RészletesebbenKONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához
A 296/2006.(XI.28.) Kt. sz. melléklete KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A szociális területen alkalmazott két f jogszabály
RészletesebbenEurópai z (Capreolus capreolus)
Európai z (Capreolus capreolus) Felismerés jegyei: Az zre jellemz az ivari kétlakúság. Alapvet különbség, hogy a bak visel agancsot a suta, pedig nem. A szrzet májustól októberig világosbarna, rövid, testhez
RészletesebbenSUBIECTELE Limba maghiar
ROMÂNIA JUDEUL TIMI MUNICIPIUL TIMIOARA DIRECIA DE MEDIU SERVICIUL PROTECIA MEDIULUI SUBIECTELE Limba maghiar pentru competiia intercolar în vederea seleciei unitilor colare (elevi i cadre didactice) care
RészletesebbenSH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI
SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI Szemethy László, Katona Krisztián, Fehér Ádám (szemethy.laszlo@mkk.szie.hu, www.vmi.info.hu ) Fenntartási terv fórum Mátrafüred, 2015.07.06. A jelenlegi helyzet
RészletesebbenA közvetett hatások értékelésének lehetőségei
A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor
RészletesebbenCSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány
RészletesebbenSzimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban
Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL
ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL JÁRÓ KÖRNYEZETI KÁROK PÉNZÜGYI ÉRTÉKELÉSÉHEZ Szerz!k: Harangozó Gábor dr., egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Széchy Anna, doktorjelölt, projektmenedzser,
RészletesebbenHegesztett alkatrészek kialakításának irányelvei
Hegesztett alkatrészek kialakításának irányelvei. A hegesztend alkatrész kialakításának az anyag és a technológia kiválasztása után legfontosabb szempontja, hogy a hegesztési varrat ne a legnagyobb igénybevétel
Részletesebbenvulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka
Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenHázipatika.com Tünetek, kórlefolyás
Házipatika.com Tünetek, kórlefolyás 1. Gyomor-bélrendszeri tünetek: puffadás, hasi fájdalom, erős szelek, melyek a tej elfogyasztását követő egy óra elmúltával jelentkeznek. Napi 12 gramm laktóz (= 2,4
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenMuflon (Ovis gmelini) Jelentősége és megítélése. Muflon állomány és lelövés
Muflon (Ovis gmelini) Jelentősége és megítélése Magyarországra a 19. sz. végén került be Forgách Károly (Ghymes) Mai Magyorország 1903. A vadászterület jellege és az ott élő más fajok jellemzői határozzák
RészletesebbenVillamos szakmai rendszerszemlélet
Villamos szakmai rendszerszemlélet A rendszerszemlélet szükségessége és alapjai Egy 80-as évekbeli és egy mai, korszerűnek tekinthető családi- vagy társasházi lakóépületben található vezetékrendszerek
RészletesebbenMSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK
MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.
RészletesebbenAlapvető megfontolások adalékanyagok alkalmazása során
Alapvető megfontolások adalékanyagok alkalmazása során A korszerű kenőanyagok fejlődése és helyes alkalmazásuk jelentős gazdasági kihatással jár. A feladathoz optimálisan kiválasztott kenőanyagok az energia-megtakarítás,
RészletesebbenCsömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl
Csömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képvisel-testülete a természet védelmérl
RészletesebbenTáplálkozási tanácsok TÁPLÁLKOZÁSTAN, GASZTRONÓMIA. Elhízás és kóros soványság 2016.05.02. A vegetarianizmus
Táplálkozási tanácsok TÁPLÁLKOZÁSTAN, GASZTRONÓMIA Mindent mértékkel fogyasszunk Ne fogyasszunk a szükségesnél kevesebbet, legyengít a szervezetet Ne fogyasszunk túl sokat, csökken az emésztőerő, betegségek
RészletesebbenLeukémia (fehérvérûség)
Leukémia (fehérvérûség) Leukémia - fehérvérûség A leukémia a rosszindulatú rákos megbetegedések azon formája, amely a vérképzõ sejtekbõl indul ki. A leukémia a csontvelõben lévõ éretlen és érettebb vérképzõ
RészletesebbenNövényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI
Növényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI 1 Alapkutatás MIÉRT ÉRDEKES? Vadállományok jóléte (igények felmérése, élőhely-fejlesztés) Vadkár-probléma
RészletesebbenAz Országos Közoktatási Intézet keretében szervezett obszervációs vizsgálatok
Iskolakultúra 005/10 Radnóti Katalin Általános Fizika Tanszék, TTK, ELTE Hogyan lehet eredményesen tanulni a fizika tantárgyat? Szinte közhelyszámba megy, hogy a fizika az egyik legkeésbé kedelt a tantárgyak
Részletesebbenwww.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Blau-szindróma Verzió 2016 1. MI A BLAU-SZINDRÓMA/FIATALKORI SZARKOIDÓZIS 1.1 Mi ez? A Blau-szindróma genetikai betegség. A betegeknél egyszerre lép fel bőrkiütés,
Részletesebben1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek
17720 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 105. szám A vidékfejlesztési miniszter 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelete a 2012. évi körzeti erdõtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekrõl, valamint az érintett körzeti
RészletesebbenSzemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról.
Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról. PoliPrint, Ungvár, 2004. 206 lap 1. Új kötettel ajándékozta meg 2004 utolsó napjaiban
RészletesebbenZöldtrágya. fajok és keverékek
Zöldtrágya fajok és keverékek A 2015-ös év megmutatta, hogy a zöldítési szabályok jelentős változásokat hoztak a gazdálkodók életébe. Sok gazdálkodónak át kellett gondolnia vetéstervét és úgy alakítani,
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenAz állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és
TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka
NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenVAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY
Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY Ismertet, ajánlott tantervek és tantárgyak Gödöll VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY
RészletesebbenIsmertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2007. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenA fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek.
A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek. A fájdalomról mindnyájuknak van valamilyen szintű tapasztalati tudása,
Részletesebben67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon
Klímatechnikai mérğeszközök 79 Infrastruktúra 67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon 3.6.5 Klímatechnikai mérğeszközök Légtechnikai mérğkészülékek használata az üzemeltetğ számára is elengedhetetlen,
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A létfenntartás táplálóanyag szükséglete A gazdasági állatok a takarmány táplálóanyagait elsőként létfenntartásra
RészletesebbenTartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3
Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi
RészletesebbenMik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni?
Kedves Olvasó! Vaskút Község Önkormányzata által elnyert Egészségre nevelő életmódprogramok Vaskút községben elnevezésű pályázat keretein belül lehetőség nyílt ismeret átadó cikkek elkészítésére. A cél,
RészletesebbenHenoch Schönlein Purpura
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Henoch Schönlein Purpura Verzió 2016 1. MI A HENOCH SCHÖNLEIN PURPURA 1.1 Mi ez? A Henoch Schönlein purpura (HSP) a nagyon kis erek (hajszálerek) gyulladásával
RészletesebbenHavas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)
Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai
RészletesebbenA BÜKK ÁLGESZTESEDÉS VIZSGÁLATA A SOMOGYI ERDÉSZETI
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A BÜKK ÁLGESZTESEDÉS VIZSGÁLATA A SOMOGYI ERDÉSZETI ÉS FAIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ERDÁLLOMÁNYAIBAN Írta: Biró Boglárka Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopron 2004 1 A téma
RészletesebbenAz id skorú emberek halálozásának és megbetegedésének
Az id skorú emberek halálozásának és megbetegedésének világszerte egyik vezet oka az elesés, 11,18,20 mely a leggyakoribb baleset az otthoni környezetben, az ápolási otthonokban és a kórházi ellátás során.
RészletesebbenGépjárműbalesetek a munkavégzés során
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 Gépjárműbalesetek a munkavégzés során Tárgyszavak: munkabaleset; gépjármű; teherautó; kockázatkezelés; felelősség; munkabiztonság. A munkavégzéshez kapcsolódó
RészletesebbenAz erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
RészletesebbenVadászat, vadgazdálkodás II.
Vadászat, vadgazdálkodás II. Természetvédelmi mérnök szak levelező tagozat, III. évfolyam 2007/08 tanév 2. félév Apróvadfajok: emlősök Vadászható (szept. 1 dec. 31). Mezei nyúl Hazánkban a nagy, összefüggő
RészletesebbenBUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KUMULÁCIÓ JELENTŐSÉGE NEMZETKÖZI
RészletesebbenSZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.
SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.
RészletesebbenNem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.
Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű
RészletesebbenA patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)
A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő
RészletesebbenJavítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet.
Javítóvizsga 2013/2014 Annus Anita 9.a Anatómia Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet. A csontok feladata, felépítése, csont szerkezete,
Részletesebben6. FEJEZET. A nyúl felnevelése
6. FEJEZET A nyúl felnevelése 6.1 A szopósnyulak nevelése 6.1.1 Tejtermelés A szopósnyulak 19-21 napos korukig kizárólag tejet fogyasztanak. Életbemaradásuk, növekedésük és fejlődésük eddig a korig az
Részletesebben3 Tápegységek. 3.1 Lineáris tápegységek. 3.1.1 Felépítés
3 Tápegységek A tápegységeket széles körben alkalmazzák analóg és digitális berendezések táplálására. Szerkezetileg ezek az áramkörök AC-DC vagy DC-DC átalakítók. A kimenet tehát mindig egyenáramú, a bemenet
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori
Részletesebben