Anyagvédelem a faházban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Anyagvédelem a faházban"

Boglárka Szilágyiné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Publikáció Anyagvédelem a faházban : Anyagvédelem a faházban Magyar Asztalos 1995/ oldal

2 A fa kiváló tulajdonságokkal rendelkező építőanyag, ami megfelelő karbantartás esetén évszázadokig is ellenáll az idő viszontagságainak. A megfelelő odafigyelés hiányában azonban hamar elpusztíthatják a faszerkezeteket a gombák, rovarok vagy akár a tűz. Ez utóbbi tűnik a faház legnagyobb ellenségének, pedig a gyakorlatban sokkal több gondot jelent a másik ellenpólus, a víz. A beépített faanyagot a nedvesség igen károsan befolyásolja, ami közvetlen és közvetett hatásokban nyilvánul meg. A közvetett hatások következtében egyrészt erősen csökken a fa mechanikai szilárdsági tulajdonsága, másrészt a fa térfogati változásokat szenved. A közvetett károsítás olyan élő szervezetek hatására következik be, amiknek az élettere a nedves fa. Ilyen fakárosítók az egyes gombák és rovarok. A nedvesség elleni védekezés legfontosabb módszere az, hogy a szerkezetek nedvességtartalmát 18% alatt kell tartani. Az ilyen faanyag szilárdsága kedvezőbb és egyúttal gátolt a korhadási folyamat is, továbbá a közvetett károsítók nagy hányadával szemben ellenállóvá válik a fa. A faházak esetében az átnedvesedés okaként a leggyakrabban a következő tényezők játszanak szerepet: A légköri nedvesség és a csapadékok (eső, hó). A talajnedvesség. Az építési nedvesség, vagyis az a víz, amit az egyes építőanyagok és épületszerkezetek készítésénél használnak fel, vagy ami magában a fában található. A szerkezetben lecsapódó pára, nem megfelelő rétegrend miatt. A vizes helyiségek berendezéseinek meghibásodása. Az üzemeltetési nedvesség (zuhany, mosókonyha stb.). A károsodás megelőzésére a következőket kell figyelembe venni: Az épület elhelyezésekor lehetőleg kerülni kell a nagyobb mélyedéseket, ahol a víz megülhet. Persze egy 300 m 2 -es építési telken nem áll mindig módunkban a dombtetőre építeni, de a vízelvezetésről alagcsövezéssel azért gondoskodhatunk. Nagyon fontos minden esetben az építés végeztével a tereprendezés. Sok esetben megfigyelhető, hogy a ház felépítésében kifulladt tulajdonos évekig halogatja a végleges tereprendezést, hiszen az épület immáron lakható és a pénz is régen elfogyott. Ilyen esetben azonban számolhat azzal, hogy az alapozás átnedvesedhet, kifagyhat vagy akár a szigetelés is tönkremehet. 2

3 Az alapozás jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni a faépületekkel kapcsolatban. Igaz, hogy ez az épület könnyűszerkezetes és esetleg kisebb alaptest is elégséges lehet, ez azonban nem jelenti azt, hogy silányabb kivitelezés is megfelelő. A talajnedvesség a legkönnyebben egy gyenge minőségű, rosszul szigetelt alaptesten tud a házba jutni. A pozitív, a homlokzat elé ugró lábazat is megkönynyíti a csapadékvíz bejutását. A nedvesség legkedvezőtlenebb hatása a falaknál jelentkezik, ez ellen a csapadék ellen védő széles párkányokkal, és különféle falburkolatokkal lehet védekezni, aminek a kialakításakor a csapóesőt is figyelembe kell venni. Fontos, hogy a párazáró réteg soha ne a fal külső hideg zónájába kerüljön, mert akkor a lecsapódó pára a falszerkezetet károsítja. A különböző burkolatok azzal a veszéllyel járnak, hogy az esetleg átnedvesedett szerkezeteket eltakarja, így a hibát nem lehet észrevenni és kiszellőzni sem engedi. Az átszellőztetett légrésnek itt is fontos szerep jutna, ha megépülne. A fafödémeknél és tetőszerkezeteknél is az átszellőztetés jelenti a megnyugtató védelmet a bejutott víz ellen. Az építési nedvesség is igen jelentős lehet, ez a nedvesség az épület normális üzemeltetése esetében megközelítőleg két év alatt párolog el. Ez azt jelenti, hogy az új épületeknél a faszerkezeti elemek ez alatt az idő alatt az építési nedvesség hatása alatt állnak, ami repedéseket, alakváltozásokat jelenthet. Gyakori hiba, hogy a beépítésre kerülő faanyagok nincsenek megfelelően kiszárítva, vagy az építés során megázva jelentős vizet vesznek magukba. Ezekre, a nedves faanyagokra még a kiszáradás előtt párazáró fólia és más burkolat kerül, örökre meggátolva a kiszáradásukat. A faházba került víz azt jelenti, hogy csökken a szerkezet szilárdsága és a károsítókkal szembeni ellenállása. Egyszázalékos nedvességemelkedés 5%-os nyomószilárdság- és 4%-os hajlítószilárdság-csökkenést von maga után. Tartós terhelés mellett a faelemek lassan növekvő deformációt szenvednek. Ha a nedvesség is beleszól ebbe a folyamatba, akkor a szerkezetek a tönkremenetelig is eljuthatnak. A beépített nedves faanyag egész felülete megfelelő fertőzési hely a farontó gombáknak, de a száradás útján keletkezett repedések még a védőszerrel felületében átitatott faanyagon is jó fertőzési kaput szolgáltatnak. A faanyagot korhasztó gombáknak a nedvességigénye 20-70%, optimumuk pedig a könnyező házigombát kivéve 30-60%. A könnyező házigomba (Merulius lacrymans) nedvességi minimuma 17% körül van. Ez anynyit jelent, hogy még a közel légszáraz faanyagot is tudja bontani. 3

4 A lebontás közben nagy mennyiségű vizet termel, amit további életfunkciói során fel tud használni, sőt, cseppek formájában tartalékolni is tud. A farontó gombák a fában korhasztással igen nagy károkat okoznak. A barna vagy vörös korhadást okozó gombák elsősorban a fa cellulóztartalmát bontják le. A cellulóz eltűnésével a faanyag elsötétül, rozsdabarna színűvé válik. Ugyancsak gomba okozza az úgynevezett kékesedést is, amivel nagyon gyakran lehet találkozni a fapiacokon. Az így fertőzött fa kísérletileg igazoltan nem veszít a szilárdságtani paramétereiből, ez indokolja a szerkezeti faként történő beépítését. A kékesedett faanyag a fertőzésekkel szemben, azonban nagyon kismértékben maradt ellenálló. Igazolt, hogy a korhadást okozó gombafajok az elfertőződött faanyagot sokkal erőteljesebben és rövidebb idő alatt bontják le, akárcsak az úgynevezett lábonszáradt fákat is. Erre a megállapításra nem árt odafigyelni, amikor tartósnak szánt faanyagot vásárolunk. A rovarkárosítók közül a halálórája, a házicincér, a szijácsbogár a száraz faanyagban károsítók csoportjába tartozik, még a légszáraz faanyagban is megtalálhatók. Nedvesség- és hőmérsékletigényeinek megfelelően a házicincér elsősorban a fenyőfedélszékek szijácsát károsítja. Az ellene való védekezés az, hogy olyan fát nem építenek be, amin a kéreg és az alatta lévő vékony réteg, az úgynevezett háncs akár csak nyomokban is rajta van. A kopogóbogarak alacsonyabb hőmérsékleti igényüknek megfelelően főleg a födémekben és pincékben lévő faanyagot károsítják. A szijácsbogár sajátos élőhelye pedig a lombos fából készült parketta szijácsos része. A védekezésre (faanyagvédő szerek) annak ellenére is szükség van, hogy lehetőleg a legegészségesebb faanyagot építik be a faházakba. A védőszereket legtöbbször elegendő mázolással, permetezéssel vagy bemerítéssel bevinni a faanyagba. A vízben oldódó védőszerek alkalmazása esetén a fa vizet vesz fel, ezért a kezelés után fedett, száraz helyen tárolva a beépítés előtt meg kell várni, amíg a nedvességtartalma ismét lecsökken. Ajánlott olyan védőszert alkalmazni, ami a száradás után vízben már oldhatatlan, így az időjárásnak az építés rövid idejére kitett szerkezeteket a szer kimosódásától meg tudjuk védeni. Az említett kezelések felületiek, ezért el kellene kerülni a faanyag utólagos megmunkálását. Amennyiben erre szükség van, a friss felületeket be kell mázolni vagy permetezni. Az előre gyártott szerkezetek esetében a faanyagokat sokkal hatékonyabban lehet vegyszeresen kezelni, akár teljes telítéssel is. 4

5 A faházakra leselkedő további veszély a tűz károsítása. Ennek a megakadályozásával a szabványok kimerítően foglalkoznak, az irányelveket mégis érdemes áttekinteni. A faanyagot csak nehezen éghetővé lehet tenni a különböző módszerekkel. Az egyik lehetőség a tűzvédő szerek alkalmazása, amit a gombaölő szerekhez hasonlóan lehet a faanyagra, illetve a faanyagba juttatni. A másik gyakrabban alkalmazott módszer, hogy a faanyagot nem éghető anyaggal burkolják be. A leggyakoribb ilyen anyagok a cementkötésű faforgács- és a gipszkarton lapok. A tetőterekben is azt a megoldást javasolják a tűzoltók, hogy a belső burkolat nem éghető gipszkarton legyen. Napjainkban kombinált szereket is kaphatunk, amik a gomba- és tűzvédelmet egyszerre oldják meg. A különféle szerek felhordásakor az a legfontosabb, hogy a használati utasításban leírt mennyiséget (ami tűzvédelem esetén igen nagy is lehet) mindig be kell tartani. Csak ebben az esetben számíthatunk a beígért eredményekre. Ez a kis ráfordítás megéri azt, hogy évtizedekig nyugodtan alhassunk a faházunk miatt és a faházunkban. 5

Hasonló dokumentumok

Használati és karbantartási leírás

Használati és karbantartási leírás BEVEZETŐ Az ön által átvett épület, mint minden más tárgy vagy eszköz, ugyancsak rendszeres karbantartásra szorul. Annak érdekében, hogy az épület egyes részei, illetve