KERESKEDELMI INTÉZET Sólyom Csaba ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOK ARKHÉ Kalypso A vállalkozás vezetés és irányítás oktatómodulja FŐISKOLAI TANKÖNYV KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS IDEGENFORGALMI FŐISKOLA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLÁK SZÖVETSÉGÉNEK TAGJA BUDAPEST 1999.
Ezt a tankönyvet a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola adta ki! Szerző Sólyom Csaba főiskolai docens Lektorálták: Fabula László és dr. Mocsy Ferenc főiskolai adjunktus főiskolai docens Minden jog fenntartva! A kiadó engedélye nélkül az utánnyomás tilos! Azonosító kód: FK-08-01 2
Előszó A rendszerváltozás és a piacgazdaság fejlődése a gazdasági felsőoktatásban általában, a gazdasági főiskolai képzésben pedig különösen, olyan új igényeket állított előtérbe, mint gyakorlat orientáltság, kreativitás, szintetizáló képesség, menedzsment ismeret. Ennek következtében a bizonyos mértékig megváltozott a szakismeretek iránti igény minősége, azaz a szakismeret bizonyos mennyiségén túlmenően nem a további szakismeret volumen, hanem a felhasználási képesség válik elsődlegessé. A hallgatónak képesnek kell lennie a módszertani szaktárgyakban (statisztika, számvitel, operációkutatás, pénzügy, vállalati gazdaságtan stb.) tanultak szintetizálására és gyakorlati alkalmazására. A felsőbb évfolyamokon ezért kerülnek előtérbe az esettanulmányok, a probléma alapú oktatás (problem based learning) elve és ebben az üzleti szimulációk nagy szerepet kaphatnak. A szimulációk egyúttal fejlesztik a hallgatóknak azon képességét is, hogy megtanulják az információk kezelését, gyűjtését, tapasztalják, hogy az információ megszerzése időbe és költségbe kerül. Az itt szereplő KALYPSO üzleti szimulációt a főiskola a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával együtt kapta a Phare TEMPUS projekt megvalósítása keretében a francia ARKHÉ International cégtől a Le Havre-i egyetem közvetítésével. A francia szoftver magyarra fordítását a Kereskedelmi Intézet és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Gazdaságtudományi Intézete közösen végezte. Ezt a könyvet az üzleti szimulációban résztvevő hallgató, elsősorban a szimulált környezet, a piaci helyzet, a játék szabályainak megértésére, valamint a játékban hozható döntésekhez szükséges információk megszerzéséhez használhatja sikerrel. A könyv tehát elsődlegesen nem új tananyagot közlő olvasmány, hanem kézikönyv a döntéshozatalban. A könyv Bevezetés fejezete a szimulációról ad átfogó felvilágosítást, az 1.-4. fejezetek pedig a szimulációs alapszabályait írják le. Az 5. fejezet tartalmazza azokat a gyakorlati információkat, döntési íveket, és eredménytábla mintákat, amelyekre a döntéshozó támaszkodhat. Budapest, 1999. július Sólyom Csaba 3
BEVEZETÉS AZ ÜZLETI SZIMULÁCIÓ JELLEMZŐ VONÁSAI Az üzleti menedzsment szimulációk mindig egy közgazdasági modellre épülnek, és ezzel teszik lehetővé az üzleti játék működtetését. A modellek a valósághoz képest mindig egyszerűsítenek, viszont felgyorsítják az időt, mert a döntéshozók (játékosok) egy időszakra (hónap, negyedév) hoznak döntéseket és ezek következményeit a szimuláció azonnal kiszámolja, az eredmények így azonnal kiértékelhetők. A valósághoz viszonyított egyszerűsítést általában a különféle összefüggéseket tükröző változók elsősorban a döntési változók - számának csökkentése eredményezi. Az idő felgyorsítása pedig azzal is mérhető, hogy az üzleti szimuláció résztvevői néhány nap alatt több hónap, akár egy egész gazdasági év történéseit lejátszhatják. Az üzleti játék résztvevői döntéseiket egymással párhuzamosan hozzák meg. Csak ha minden cég (csapat) meghozta döntését, kerülhet sor ezek számítógéppel történő kiértékelésére, azaz a számítógépes szimulációs programmal a döntések következményeinek kiszámítására. A valóságban a döntéshozatalban nincs ilyen párhuzamosság, és általában nincs központi értékelés (kivétel a versenytárgyalás). Az üzleti élet résztvevői döntéseiket időben átlapoltan hozzák meg, és döntéseik eredményeit is folyamatosan érzékelik. Előfordulhat, hogy saját döntésük előtt már láthatják versenytársuk döntését, és erre a piac reakcióját, ami az üzleti játékban elképzelhetetlen. A modellek tehát ebben az értelemben is a valóság redukált másai, de ugyanakkor kiemelik a valóság, mint komplex rendszer alapvető tulajdonságait. Az üzleti játék nem egy egyszerű szerencsejáték, hanem üzleti stratégiák versenye, játék formájában. Minden egyes csapat egy céget a KALYPSO üzleti játékban egy kft-t - vezet. A csapatokon belül mindegyik résztvevő a vállalatvezetés egyes döntéshozói szerepeit játssza el, mint pl. ügyvezető igazgató, kereskedelmi, termelési vagy pénzügyi vezető. A cégek (csapatok) a játékban a valósággal megegyezően egymással versenyeznek, de kölcsönös függőség van közöttük és a környezetük között. A vállalatok és partnereik közötti kapcsolatok, ezért élő szervezetek közötti élő kapcsolat, ahol a való élet kockázatai és a szereplők személyes dimenziói is szerepet játszanak. A KALYPSO üzleti szimulációban az üzleti játéknak különféle bonyolultsági szintjei vannak, amelynek függvényében a résztvevők a késztermékeket vagy csak forgalmazzák, és nem folytatnak saját gyártást (kereskedelmi felfedező, kereskedelmi haladó szint) vagy maguk is termelnek és a szükséges nyersanyagokat megvásárolják (ipari felfedező, ipari haladó, pénzügyi szakértő vagy kereskedelmi szakértő szint). Az egyes szintek további más szempontból is eltérhetnek egymástól, mint például a cégek közötti kooperáció lehetőségei, az egyes cégek kiinduló vagyoni helyzete, illetve a döntéshozatal időhorizontja (havi, vagy negyedéves döntéshozatali szint), ami különféle nehézségi fokozatokat jelent és ezzel is megkülönbözteti a felfedező, a haladó vagy a szakértő szinteket. AZ ÜZLETI SZIMULÁCIÓ MENETE Az üzleti szimulációban egy-egy vállalatot képviselő csapatok versengenek egymással. A cégek az üzleti játék elején már létező vállalkozások, amelyek valamilyen múlttal rendelkeznek, és a szimuláció menete során újabb vállalkozások nem hozhatók létre. Minden cég önálló és független. A konkurens cégek konzultálhatnak egymással egyes döntéseiket illetően, köthetnek megállapodásokat egymással, mint például az egyik késztermék gyártására az egyik, egy másikra a másik cég specializálódik, azaz ő 4
termeli és átad belőle értékesítésre a másiknak. A cégek létesíthetnek egyszerű beszerzési kooperációt is akkor, ha a termék játékon kívüli gyártója mennyiségtől függő árengedményt ad, és ilyenkor az egyik forgalmazó felvállalja mindkettőjük számára a beszerzést, majd egy magasabb de a szállító e mennyiséghez tartozó áránál alacsonyabb áron adja tovább a terméket kooperáló partnerének. A játékosok megegyezhetnek a termék árában is, de végső soron minden játékos önállóan hozza meg döntéseit és ennek eredményét önállóan élvezi. BEMUTATKOZÁS, RÉSZTVEVŐK Az üzleti játéknak a versengő cégeken kívül a fontos résztvevője a játékvezető, aki képviseli a játékon kívüli anyag illetve késztermék szállítókat, működteti az Európai Hitelbankot, az ASSURER Biztosítót, a különböző szolgáltatókat, amelyek információkkal látják el a cégvezetéseket díjazás ellenében. Működteti az adóhivatalt, amely a beadott adóbevallásokat és adóbefizetéseket ellenőrzi. AZ ÜZLETI JÁTÉK MENETE A cégek a játékban havonta vagy negyedévenként hoznak döntéseket havi bontásban az alábbiak szerint: Az üzleti játék kezdetekor az első év első negyedévének első hónapjára kell döntést hozni a kiinduló helyzet ismeretében. A kiinduló helyzetet a cégek számára egyrészt a nyitó mérleg mutatja amelyből megtudható, hogy mekkora és milyen összetételű a vállalkozás eszközállománya és vagyona, milyen határidővel mekkora a vevőkövetelés állomány, milyen rövid illetve közép és hosszú távú kötelezettségei vannak a vállalkozásnak. Az induló anyag- és késztermékkészletek mennyiségét, illetve a gyártókapacitást egy másik dokumentum tartalmazza. A játékbeli esélyegyenlőség érdekében a cégek azonos kiinduló feltételekkel rendelkeznek. Az üzleti játék elején ismert, hogy mennyi ideig - hány hónapig - tart a játék, és a döntéseket milyen időtartamra (pl. hónap vagy negyedév) kell hozni. A jellemző játék időtartamok 12 vagy 24 hónap és a jellemző döntési időszakok egy hónap, vagy egy negyedév. Ez utóbbi esetén a játékosoknak egyszerre három hónapra kell döntést hozniuk. Minden döntés után a döntések eredményeinek kiértékelésére kerül sor, így a következő döntéseket az előző döntés eredményeinek ismeretében kell meghozni. Ez alól a negyedéves döntéshozatal annyiban kivétel, hogy itt a játékosok a második és harmadik havi döntéseiket az első hónapival együtt hozzák meg, tehát nem ismerik az első, illetve a második hónap tényleges eredményeit. Valamilyen feltételezéssel kell élniük az első és a második hónap eredményeire nézve, és erre kell alapozniuk a soron következő havi döntést. A negyedéves döntéshozatal tehát lényegesen kockázatosabb és ezért nehezebb feladat, mint a havonkénti döntés. Az üzleti szimuláció menetrendje tehát a havi vagy a negyedéves döntéshozatal és kiértékelések sorozata. Egy-egy döntési időszakot a következő lépések jellemeznek: Döntés előkészítése, amelyben a cégek a döntési változókra értékeket határoznak meg és ehhez különböző információkat használhatnak fel, mint az előző időszak eredményei, a Kis Közgazdász havi lapja, az üzleti klub konzultációja, amikor a játékvezetővel - aki az egyéb partnereket (bank, piackutató kft, számviteli szolgáltató kft, biztosító, adóhivatal stb.) képviseli konzultálhatnak. Döntéshozatal, amikor döntéseiket felvezetik a döntési ív -re és benyújtják a játékvezetőnek. A döntések számítógépes szimulációja: az üzleti szimuláció a cégek benyújtott döntéseit összehasonlítja egymással, és kiszámolja a termékek átlagos kínálati árait, a termékekre fordított átlagos reklámköltséget, a kínált árumennyiséget, a piaci kereslet nagyságát a szezonindexek és a cégek piacbefolyásoló döntéseinek (reklám, eladószemélyzet stb.) függvényében, majd lejátssza a piacon az értékesítési és pénzügyi folyamatokat. Ennek során a számítógép kiszámolja, hogy az egyes cégek az egyes termékekből mennyit tudtak értékesíteni, milyen összeg folyt be a cég folyószámlájára, és mekkora a vevőkkel szembeni követelés vagy a szállítókkal szembeni tartozása a döntési időszak végén. Ha a cégek termelnek is akkor a szimuláció leszimulálja a termelési programot, megvizsgálja a gyárthatóságot a termelési cél anyagszükségletének és a rendelkezésre álló anyagmennyiségek függvényében, vizsgálja a gyártási munkaóraigényeket az egyes gyártási fázisokban és összeveti ezeket a munkahelyek munkaóra kapacitásával. Az igényeket és a lehetőségek függvényében meghatározza a ténylegesen gyártott termékmennyiségeket. 5
A szimulációs program a cég termeléséhez és értékesítéséhez kapcsolódó pénzügyi folyamatokat is lejátssza. A cég folyószámlájáról leemeli a vásárolt anyagok és termékek ÁFA-val növelt értékét, és fordítva, a szimuláció eredményeként a cég aktuális követelései illetve a határidő szerinti bevételeinek ÁFA-val növelt értéke megjelenik a cég folyószámláján. A szimuláció ugyancsak automatikusan gondoskodik az esedékessé vált ÁFA befizetés vagy visszaigénylés, a bérek, a jutalékok stb. összegének a folyószámláról történő kiegyenlítéséről. A szimuláció tehát a teljes naturális és pénzügyi tranzakciós folyamatot automatikusan végrehajtja. A döntések eredményei: az üzleti szimuláció naturális és pénzügyi eredményei, amit a játékvezetőtől megkapnak. Könyvelési eredményeik és adóbevallásaik, amelyeket a cégek vagy maguk készítenek el vagy igénybe vesznek számviteli és könyvvizsgálói szolgáltatók szolgáltatásait. AZ ÜZLETI SZIMULÁCIÓS MODELLEK PARAMÉTEREZHETŐSÉGE Az üzleti szimulációs modellek, így a KALYPSO üzleti szimuláció is paraméterezhető. Ebben a kézikönyvben a játék különböző nehézségi fokozataihoz tartozó szokásos paraméterértékeket adtuk meg. Ha a játékvezető ettől eltér, akkor külön írásban kell megadja a versenyző cégek számára az itt közölttől különböző paraméterértékeket. A JÁTÉK ZÁRÁSA Az utolsó periódust követően a cégek kiértékelik saját eredményeiket és elkészítik üzleti beszámolóikat. A KALYPSO ÜZLETI SZIMULÁCIÓS JÁTÉK SZINTJEI A KALYPSO üzleti szimulációs játék többféle nehézségi fokozatban játszható és ennek alapján beszélhetünk a játék különböző szintjeiről. Az egyes szinteket részben az különbözteti meg egymástól, hogy a játékosok milyen gazdasági tevékenységeket végezhetnek, másrészt pedig milyen induló helyzetből milyen piaci trendhez kell illeszkedniük. E szempontok alapján hat szintet különböztetünk meg. Az egyes szintek és legfontosabb jellemzőik az alábbiak: Kereskedelmi felfedező szint: A játékosok csak forgalmazzák a késztermékeket, havi döntéseket hoznak, nincs köztük kooperáció. A céget általában 9-12 hónapon keresztül működtetik. Mi ezt a szintet általában nem használjuk. Kereskedelmi haladó szint: A játékosok csak forgalmazzák a késztermékeket, havi döntéseket hoznak, érdemes kooperálniuk egymással. A céget általában 9-12 hónapon keresztül működtetik. Elsősorban egy kereskedelmi cég felfuttatását tudják gyakorolni ezen a szinten. Ipari felfedező szint: A játékosok csak saját gyártású termékeiket forgalmazhatják. Havi döntéseket hoznak, a kooperációt sem anyagokkal sem késztermékekkel nem folytathatnak. A szimuláció célja az optimális gyártási program megvalósítása és a piaci lehetőségek kihasználása. A céget általában 9-12 hónapon keresztül működtetik. Mi ezt a szintet általában nem használjuk. Ipari haladó szint: A játékosok saját gyártásból és vásárlásból is forgalmazhatnak késztermékeket és anyagokat érdekeltek az egymás közti kooperációban. Általában havi döntéseket hoznak, a játék vége felé megpróbálható az áttérés a negyedéves döntésekre. Feladatuk egy termelő-kereskedő kis-közepes vállalkozás felfuttatása, amelyben figyelembe veszik a késztermékek keresletének piaci trendjét és szezonális ingadozását, specializálódhatnak valamely termék gyártására. A céget egy gazdasági éven keresztül működtetik. Pénzügyi szakértő szint: A játékosok az ipari haladó szint kihívásával kell szembenézzenek, de a kezdettől fogva negyedéves döntéseket hoznak. Így a céget általában két éven át működtethetik és az első év végén foglalkozniuk kell a realizált nyereség felhasználásának kérdésével. A pénzügyi szakértői szinten az induló paramétereket általában úgy állítják be, hogy a cég 6
felfuttatásához a termelőkapacitást növelni kell. A játékosoknak tehát beruházásokat kell eszközölniük, és ennek finanszírozását kell megszervezni. A finanszírozás forrása a megtermelt nyereség, vagy külső forrás, hitelt igénybe vétele. A cég felfuttatása során figyelni kell azonban arra, hogy a cég ne adósodjon el túlságosan, mert pénzügyi zavar esetén a hitelező kereskedelmi bank a hitelt felmondhatja, és ha a cég nyereséges, kikényszerítheti a tartozás üzletrésszé változtatását. Ezzel pedig a akár többségi tulajdonossá válhat. Kereskedelmi szakértő szint: A játékosok itt is az ipari haladó szint kihívásával kell szembenézzenek, de a kezdettől fogva negyedéves döntéseket hoznak. Így a céget általában két éven keresztül vezetik. Az első év végén a pénzügyi szakértő szinthez hasonlóan foglalkozniuk kell a realizált nyereség felhasználásával. A kereskedelmi szakértői szinten az induló paramétereket általában úgy állítják be, hogy a termelőkapacitások és készletek meglehetősen bőségesek, viszont nagyon gyors az A hajóból a piac visszafejlődése. A cégnek tehát fontos feladata, hogy átstruktúrálja termelését és kereskedelmét, és minél gyorsabban képes legyen az új terméket a C hajót bevezetni a piacra. A cég számára a nyitó mérlegben rendelkezésre álló készpénz kevés, az átalakításhoz szükséges a tőke megszerzése is a játékos feladata. Ezt a hitelen kívül például termelőegységek, felesleges anyagkészletek eladásával is segítheti. A hitel felvételeknél ugyanúgy figyelni kell eladósodására mint a pénzügyi szakértőnél. A VEZETŐI DÖNTÉSEK TERMÉSZETE A vezetői döntések az üzleti szimulációban a modell döntési változóinak értékére adott válaszok. Az üzleti játékokban ezt úgy valósítják meg, hogy minden szimulációs periódusra, azaz döntési időszakra (negyedév, hónap) mindig ugyanazokat a kérdéseket kell a döntéshozónak megválaszolnia. Ezeket tartalmazza a döntési ív. A döntési íven szereplő kérdések a következő csoportokba oszthatók: Kereskedelmi döntésekre vonatkozó kérdések, Pénzügyi kérdések, Termelési kérdések, Szolgáltatások igénybevételével foglalkozó kérdések. Minden adat, amelyet a döntési íven nem adtak meg, vagy hibásan írtak be, kihúztak, töröltek, olvashatatlan, zérus értékűnek kell tekinteni. NEGYEDÉVES/HAVI KERESKEDELMI DÖNTÉSEK Termékenkénti eladási egységárak A döntéshozónak meg kell adnia a késztermékek (hajók) ÁFA nélküli eladási egységárát. Egy időszakra (hónap) mindegyik vevő számára ezek az árak azonosak, tehát nem differenciálhatunk vevőink között. Az eladási árakat azonban havi döntéseknél havonta, negyedéves döntéseknél negyedévenként megváltoztathatjuk. Lehetséges a játék olyan változata is, melyben negyedéves döntéseken belül is havonta változtathatók az árak, de ez nagymértékben fokozza a bizonytalansági tényezőket. Termékenkénti havi reklámköltségvetések A havi reklámköltségvetés termékenként mutatja az adott termék reklámozására fordított összköltséget ÁFA nélküli áron. A havi reklámkiadás negyedéves döntés esetében is hónapról hónapra változtatható. Vevőknek illetve disztribútoroknak nyújtott fizetési feltételek A fizetési feltételek a vevőknek adott fizetési határidőt jelenti. Ez lehet azonnali fizetést előíró határidő, vagy valamilyen késleltetett fizetést megengedő határidő. A fizetési határidők vevőnként és termékenként nem differenciálhatók, de a határidők időszakról időszakra megváltoztathatók. 7
Eladószemélyzet Itt a döntéshozó az eladószemélyzetben beálló változást - növekedést (+), vagy csökkenést (-) - határozhatja meg aszerint, hogy új eladókat kíván felvenni, vagy eladókat akar elbocsátani. Az eladószemélyzet változtatásánál a döntéshozónak két dolgot nem szabad figyelmen kívül hagynia: Az eladók felvétele növeli a fix költségeit, mert az eladók havi fix bért (jelenleg 40,000,- FF) illetve a piaci értékesítés után jutalékot (jelenleg 10 %) kapnak, az eladók számának növekedése tehát mindenképpen a költségek emelkedését vonja maga után. Az eladók elbocsátása a végkielégítés miatt szintén egyszeri többletköltséget okoz. Jelenleg a végkielégítés összege 250,000.- FF/fő. A cég termékeivel szemben jelentkező piaci kereslet alakulása: Egy adott cég termékeivel szembeni a piacon megjelenő kereslet több tényező együttes hatásának eredményeként jelenik meg. Elsődlegesen nyilván a fent említett paraméterek értéke lesz a mérvadó. Fontos tudnunk azonban azt is, hogy a konkrét cég árpozíciója a konkurensekhez képest, reklámtevékenysége a többi versenytárshoz képest illetve a vevőnek adott fizetési határidő illetve a beállított eladók száma és ezen belül relatív helyzetünk a konkurensekhez képest nagyon fontos tételei ennek az eredőnek. Ezekkel a hatásokkal részletesen foglalkozik az 5.2. fejezet. Fontos azonban azt is tudnunk, hogy a fenti paraméterek közelmúltbeli értékei is jelentős hatással vannak a cégünkkel szemben megjelenő keresletre, és ezzel múltbeli eredményeink is javító ill. rontó tényezői pillanatnyi piaci pozíciónknak. Általában könnyű piaci pozíciónkat gyengíteni, és nehéz és költséges javítani, megerősíteni. A piacon az egyes termékekkel szemben megjelenő összes keresletet függvényszerűen határozza meg az alapkereslet, a kereslet növekedési trendhatása illetve a szezonindexek. Az egyes cégek marketing stratégiája ezt az összkeresletet pozitív vagy negatív irányban kicsit módosíthatja, de a cég termékeivel szembeni kereslet attól függ, hogy ebből a tortából az egyes cégek mennyit tudnak kiharapni. A fenti két bekezdésben vázoltak ennek a lehetőségét befolyásolják. PÉNZÜGYEK Hitel felvét A döntés során bármelyik időszakban lehetséges hitel felvétele. A hitelfelvétel lehet rövidlejáratú, (pl.: hathónapos), közepes lejáratú (pl.: két-, vagy ötéves) vagy megegyezéses (tárgyalásos) hitel. A rövid-, középlejáratú illetve tárgyalásos hitel lejáratának ideje a játék különböző szintjein eltérő lehet. A konkrét szabályt az 5.2. fejezetbeli paraméterek értéke határozza meg. A játékosok a rövid illetve középtávú hitelt egyszerűen a döntési ívre való beírással igényelhetik, hacsak a játékvezető másként nem dönt. E hiteltípusokra a játékvezető megadja az igényelhető maximális összeget. A hiteligénylő ilyenkor tudomásul veszi a bank hitelfeltételeit, ami általában 12-14 %-os kamatot és egy hónapos törlesztési moratóriumot jelent. A kereskedelemi tevékenység bővítése, a likviditás javítása érdekében elsősorban rövidlejáratú hiteleket ad. A közép és hosszabb lejáratú hiteleket pedig a cégek elsősorban a termelőkapacitás bővítésére kaphatják meg. A játékvezető a hitel összegének elbírálásakor a cég eladósodottságát, a biztosítékot és a hitel visszafizetésének esélyét mérlegeli. A hitelt csak az előírtak szerint lehet és kell törleszteni. Ha a hitelfelvevő éppen pénzzavarban van a szimuláció akkor is törleszteti a hitelt, a hiányra a cég rövidlejáratú kényszerhitelt kap a banktól a túlköltés hitelkamat szintjének megfelelően kamatlábbal. A tárgyalásos hiteleket a játékosoknak önállóan megfogalmazott írásos hitelkérelmekkel kérelmezhetik a játékvezető által képviselt Európai Hitelbanktól. A hitelkérelemhez kalkulációt kell benyújtani, amelyből kiderül, hogy hogyan kívánja a hitel törlesztését, milyen biztosítékokat ad, illetve a magyar szabályokkal azonosan meg kell adni a cég üzleti tervét. A tárgyalásos hiteleknél a visszafizetés ütemezésére vonatkozóan a bank ad egy hiteltörlesztés-ütemezési táblát és az adósnak kell gondoskodnia a tényleges havi törlesztésről a leadott döntési íven. A játékosok a tárgyalásos hiteleket az eredeti programhoz képest gyorsítottan is törleszthetik. A tárgyalásos hitelek kamata általában alacsonyabb az automatikus hitelezésnél, a legjobb adósok esetében 8-10 %. A játékosok az automatikus hitelezés esetén is kérhetik a banktól, hogy egy adott hitelösszeg, kamat és futamidő mellett mekkora lesz a hitel havi törlesztő részlete, mekkora kamat ill. tőketörlesztést fog 8
ez jelenteni. Ha a játékos a számára legkedvezőbb hitelfeltételeket akarja megvizsgáltatni, erre 2000.- FF megfizetése ellenében van lehetősége. NYERSANYAGOK Nyersanyagok forgalmazásával kapcsolatos döntést a játékosoknak csak akkor kell hozniuk, ha a hajókat nemcsak forgalmazzák, hanem termelik is! A modellben a termékek gyártásához kétféle nyersanyagot, műanyagot és fát használnak fel. Mindegyik hajótípushoz mindegyik nyersanyagfajtára szükség van. Egy hajó előállításához szükséges nyersanyag mennyiségét fajlagos nyersanyag-felhasználási normák határozzák meg, amelyekkel részletesebben a 2. fejezet foglalkozik. A nyersanyagokkal a játékosoknak nyereségük maximalizálása érdekében gazdálkodniuk kell. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a gyártáshoz szükséges nyersanyag mennyiségét kell biztosítaniuk, hanem azt is, hogy biztonságos legyen a termelés anyagellátása, ugyanakkor a legolcsóbban szerezzék be az anyagot. Ha pedig felesleg keletkezett, értékesítsék a fölös anyagkészleteket. Az anyaggazdálkodás során a játékosok az alábbi döntéseket hozhatják: Anyagok határidős beszerzése negyedéves/havi szállítási szerződések keretében. Ebben az esetben a szállító az igényelt nyersanyagot a tárgyhót követő hónap legelején szállítja le, és a szállítmány ellenértékét a szállítóval kötött szerződés feltételei szerint kell kifizetni. A fizetési határidők azonnali, 30 vagy 60 naposak lehetnek az anyagbeérkezéshez képest. E szállítási feltételek szerint változnak a szállítók egységárai is. Anyagok gyorsbeszerzése, vagy kooperációs beszerzése azonnali nyersanyagbeszerzést jelent azonnali fizetéssel. Történhet a játékvezető által képviselt szállítótól, vagy valamelyik versenytárstól un. kooperációs anyagvásárlás formájában. Anyagok értékesítése azonnali fizetéssel. A döntéshozó különféle okok miatt értékesítheti raktáron levő nyersanyagkészletét. Ez történhet a játékvezető által képviselt szállítónak, vagy valamelyik versenytárs cégnek. Ez utóbbi eladást kooperációs értékesítésnek nevezzük. Negyedéves/havi szállítási szerződés Negyedévenkénti/havi döntések esetében egy időszakra csak egy szállítóval köthetünk nyersanyag szállítási szerződést. A szállítói árakat az 5.1.7. fejezetben bemutatott változó számítási paraméterek tartalmazzák. Ha a játékvezető ezeket az árakat változtatni akarja, ezt kell módosítania és közölnie a játékosokkal. Szállítói anyagbeszerzés A kiválasztott szállítótól a havi rendelt mennyiséget (tonnában ill. köbméterben) kell a döntéshozónak a döntési íven megadnia. A rendelés a következő hónap elején automatikusan teljesül, és leszámlázásra kerül a pillanatnyi katalógusáron. Az m -ik hónapban feladott nyersanyagrendelés az m+1 -ik hónap elején teljesül, tehát nem szerepelnek az m -ik hónap zárómérlegében. Ha például a döntéshozó az április hónapi döntési íven rendel nyersanyagot, és a negyedéves szállítási szerződésben 60 napos fizetési határidő szerepel, akkor a nyersanyag a május hó legelején áll rendelkezésre és a szállítmány ellenértékének kifizetésére júliusban kerül sor. Anyagok gyorsbeszerzése A döntéshozónak sürgős anyagbeszerzésre is lehetősége van ha valamelyik versenytárstól, vagy a játékvezető által képviselt szállítótól a katalógusártól eltérő áron rendel nyersanyagot. Ebben az esetben a nyersanyag azonnal rendelkezésére fog állni. Az alkalmazott egységár a szállító esetében az azonnali szállítás egységára esetleg sürgősségi felárral, mennyiségi engedménnyel, vagy kooperációnál a kooperáló partnerrel megállapodott ár. Ilyen döntéskor nemcsak a rendelt mennyiséget, hanem a szállítót és a kialkudott egységárat (FF/t vagy FF/m3) is fel kell tüntetni a döntési íven. Anyagok készpénzes értékesítése 9
A döntéshozó eladhat anyagot azonnali hatállyal készpénzben is kialkudott áron a versenytársaknak vagy a játékvezető által képviselt nyersanyag forgalmazó cégnek. Mindkét esetben az anyageladás azonnal lebonyolódik, és az ellenértéket azonnal kiegyenlítik. Az anyagszállítónál az egységárat az azonnali fizetés árához igazítva célszerű meghatározni, míg a versenytársnak történő eladásnál az ár alku tárgya. Az árra vonatkozó elképzelések kialakításánál gondolnunk kell arra, hogy a szállító számára ez a tranzakció áruvisszavételnek minősül, ezért biztosan olcsóbban akarja az árut visszavenni, mint eladni. Növelheti az árat, ha az adott anyagfajtából hiány van, és ezért az anyagárak emelkednek. A játékosoknak tehát elég szoros korlátok között spekulálhatnak a nyersanyagokkal. A nyersanyagok készpénzes értékesítésekor nemcsak a mennyiséget (t, m3), hanem a vevőt és a kialkudott egységárat (FF/t vagy FF/m3) is fel kell tüntetnie a döntési íven. A nyersanyag gyorsbeszerzését ill. értékesítését ha az a versenytársakkal megkötött tranzakciót jelent kooperációs beszerzésnek vagy értékesítésnek nevezzük. KÉSZTERMÉKEK (HAJÓK) A késztermékekkel kapcsolatban a döntéshozónak az alábbi lehetőségei vannak: Késztermékgyártás és forgalmazás - nyersanyagok felhasználásával saját üzemben gyártják az eladásra kínált hajókat (ipari felfedező), Késztermék forgalmazás a cégek csak nagykereskedelemi tevékenységet folytatnak, amelynek keretében vásárolják és értékesítik a hajókat (kereskedelmi felfedező szint). Termelés programozása Amennyiben a cég saját gyártást folytat, a döntéshozónak minden egyes hónapra vonatkozó döntésében meg kell határoznia a havi gyártási programot, azaz az egyes hajótípusokból a gyártandó darabszámot. HAJÓK VÁSÁRLÁSA, ELADÁSA A forgalmazás során a döntéshozók vásárolhatnak illetve. eladhatnak hajókat. A hajóvásárlás történhet a játékvezető által képviselt szállítótól, illetve lehetőség van arra is, hogy a versenyző cégek egymás készleteiből vásároljanak, azaz egymásnak adjanak el hajókat. Ez utóbbit nevezzük kooperációs vásárlásnak vagy eladásnak. A kooperációs vásárlások vagy értékesítések esetén a késztermék (hajók) egységáraiban a játékosok szabadon állapodnak meg. A hajóvásárlás és a kooperációs eladás mindig azonnali készpénzfizetéssel történik. A kereskedelmi felfedező szintű játékban a játékvezető által képviselt szállító a hajók egységáraira a vásárolt tételnagyság függvényében az 5.1. fejezetben szereplő egységárakat határozta meg. GYÁRTÓÜZEM A saját gyártás esetén a döntéshozónak meg kell adnia munkafázisonként (hajótestkészítő félkésztermék gyártó, illetve összeszerelő műhelyenként a beállított munkások számát. SZOLGÁLTATÓI DÍJAK A különféle szolgáltatások (piaci információk, számviteli szolgáltatások, biztosítás) díjait a döntéshozónak kell a döntési íven megadnia. Negyedéves döntések esetében a szolgáltatói számlákat a negyedév első hónapjában kell fizetni az egész negyedévre vonatkozóan. A szolgáltatói díjak kedvezőbbek lehetnek, ha a szolgáltatásokat a cégek előzetes megrendelés és hosszabb időtartamú megbízás alapján veszik igénybe. A szimuláció eredményeiről a cégek részben ingyenes információkat kapnak. Az ingyenes információkon felül vásárolhatnak további információkat, illetve a Cégbíróságon betekintésre megnézhetnek adatokat konkurenseikre vonatkozóan is. Ezekről és a megvásárolható információk árairól részletesebb információt az 5. számú fejezet tartalmaz. 10
A cégbíróságon 2 percre megtekinthető bármely cég utolsó mérlege, és eredmény kimutatása. EGYÉB KÖLTSÉGEK/EGYÉB BEVÉTELEK A döntési ívnek ebbe a mezőjébe kerülnek mindazok a játékvezetővel megtárgyalt szolgáltatások mint például tanácsadás, elemi kár, sztrájk stb. - költsége, vagy olyan rendkívüli eredmények jóváírása, amelyek befolyásolják a cég anyagi helyzetét. Ez a mező általában üres. A DÖNTÉSEK GYAKORISÁGA A DÖNTÉSHOZATAL GYAKORISÁGA Az üzleti játék szintjétől függően havi vagy negyedéves döntéseket hoznak a versenyző cégek. A kereskedelmi felfedező vagy szakértő szinten először havonta hoznak döntéseket az előző hónap szimulációja eredményeinek ismeretében. Ilyen esetben az előző hónap szimulációja alapján, később pedig már egy negyedévre hoznak döntéseket úgy, hogy mindhárom hónapra megadják havi döntésüket, de nem ismerik az előző hónap szimulációjának eredményeit. Ekkor tehát már három hónapra becsülik előre a folyamatokat és határozzák meg áraikat, reklámjukat, beszerzésüket stb. anélkül, hogy ismernék a konkurens cégek lépéseit. A harmadik negyedév döntésekor tehát július, augusztus és szeptember havi döntéseiket a június havi szimulációs eredményekre és az általuk becsült változásokra építik. A negyedéves döntéseknek tehát sokkal nagyobb a bizonytalansága és a kockázata, mint az egyszerű havi döntésnek. Az ipari és pénzügyi felfedező vagy szakértő szinteken a játékosok eleve negyedéves döntéseket hoznak havi bontással. Ebben az esetben tehát a második negyedévre szóló döntés azt jelenti, hogy áprilisra, májusra és júniusra kell döntést hozni, és a versenytársak lépéseire vonatkozóan pedig becslésekkel kell élni. Ez kétségtelenül megnehezíti a döntéshozó munkáját, hiszen az áprilisi forgalmi-pénzügyi döntéseihez még fix induló adatokkal rendelkezik (pl. áprilisi nyitó áru illetve pénzkészlet egyenlő a márciusi zárókészlettel). A második illetve a harmadik hónapra vonatkozóan (példánkban május és június) az induló adatok a szimulációból nem ismertek, így erre vonatkozóan becsléssel kell élnie. Tekintettel arra, hogy a májusi induló adatok az áprilisi értékesítési forgalomtól is függenek, ezeket becsülni kell. A becslésekben jelentős hibák fordulhatnak elő a versenytársak döntéseinek függvényében. Pénzügyi döntéseiben a döntéshozónak tehát bizonyos mértékű túlbiztosítással, rátartással kell kalkulálnia, hogy elkerülje a pénzhiányt, az áruhiányt stb. A döntésnél ugyanakkor arra is támaszkodhatunk, hogy ha a cég hosszabb például két vagy háromhavi fizetési határidőt ad vevőinek, akkor a pénzbevételek viszonylag kis hibával kiszámolhatók. A modellben a döntéshozók alapvetően azzal számolhat, hogy a vevő határidőre fizet és nincs kétes kintlevősége. Ha valamelyik vevő nem fizet csőd vagy felszámolási eljárás következtében, akkor a kétes kintlevőséget rendkívüli veszteségként le kell írni. A cégek döntéseiket a soron következő hónapra/negyedévre hozzák meg és döntéseiket a hónap vagy negyedév első napján nyújtják be. A VÁLLALATONKÉNTI GAZDASÁGI EREDMÉNY Az üzleti szimuláció során a vállalatok havonta ingyen megkapják havi gazdasági eredményüket jellemző következő adatokat: Havi termelési és értékesítési volumen termelés hajó értékesítés termelési program (célkitűzés) termelt mennyiség terv-tény összevetés a termelésben nyersanyagkészletek készletváltozása munkahelyek terhelése hó eleji nyitókészlet kooperációs hajóbeszerzés, hajóvásárlás piaci értékesítés kooperációs értékesítés 11
hó végi készlet mennyisége Termelőkapacitás és információ a nyersanyag készletek havi alakulásáról termelőkapacitás nyersanyagkészletek Pénzeszközök KÖNYVELÉSI EREDMÉNYEK munkahelyek számának növekedése munkahelyek számának csökkenése működésben levő munkahelyek száma termelőkapacitás gépórában kooperációs beszerzés kooperációs értékesítés havi zárókészlet feladott megrendelés, mely a jövő hónap elsejétől áll rendelkezésre a termelés rendelkezésére álló készletek a soron következő hónap elején (a jövő hónap elsején beérkező anyagkészlettel együtt) nyitó pénzállomány: hiány vagy többlet záró pénzállomány: hiány vagy többlet Azok a cégek, amelyek korábban a döntési íven már kérték ezt a szolgáltatást, megkapják könyvelt eredményeik szintézisét és ÁFA bevallásukat. Ez a folyamat megismétlődik minden negyedévben. A VERSENYZŐ CÉGEK A szimulációban szereplő cégek korlátolt felelősségű társaságok, amelyeket 5,000,000 FF törzstőkével hoztak létre. A kft fő tevékenységi köre hajóépítés és hajókereskedelem. A gyártott és forgalmazott hajók halászhajók és sporthajók. A hajók műanyag hajótestből és fa felépítményből állnak. Alapfelszereltségben vitorlás hajók, de külső motorral is kiegészíthetők. Az egyfázisú termelési folyamatban három hajótípus készíthető: "A" hajó, "B" hajó és "C" hajó. Ha a cégek nem gyártanak, csak forgalmaznak hajókat, akkor is ezt a három típust forgalmazhatják. A hajók értékesítése úgy történik, hogy a cég kereskedelmi képviselői (eladói) felkeresik a hajóértékesítő kiskereskedőket, szaküzlet tulajdonosokat illetve a nagy áruházláncok árubeszerzőit és kínálják a cég termékeit. A hajók végső felhasználói halászati szövetkezetek, szabadidős és sportklubok, üdülési vállalkozások, magánszemélyek, tehát döntően a privát szféra. A piac nagyon változékony és a potenciális piac nagy. A termékek értékesítését jelentős mértékben befolyásolja a végfelhasználóknak szóló reklám mértéke. A játék indulásakor a versengő cégek azonos kiinduló pozícióban vannak, mert azonos a jegyzett tőkéjük, a vagyonuk, áru és nyersanyagkészletük, gyártókapacitásuk, pénz és értékpapír állományuk. A versenyben tehát a kiinduló feltételek mindegyik cég számára azonosak. 12
1. A PIAC 1.1. TERMÉKEK A kft-k hajtótestekből három hajómodellt készítenek/forgalmaznak, amelyeket A hajónak, B hajónak illetve C hajónak nevezünk. 1.1.1. A hajó Ez a legegyszerűbb úgynevezett halászladik modell. Kevés kényelmi felszerelést tartalmaz és elsősorban a halászok részére tervezték. Három fa padot tartalmaz. Á hajót elsősorban a nem főfoglalkozású hobbi halászok és horgászok számára értékesítik. Halászhajó funkcióján túlmenően használják szabadidőben csónakázásra, vadevezésre, és mocsarakban, nádasokban közlekedési eszközként is, mivel nagyon csekély a merülése. Technikai jellemzői: Hossz: 4 m, Önsúly: 250 Kg, Felszerelés: 3 fa pad, Felszerelhető egy kisebb motorral Hajtás: evező, farevező vagy motor 1.1.2. B hajó A B hajót már inkább tavi és tengerpart menti szabadidősportra, hajókázásra tervezték, de alkalmas folyami és csatornán való hajózásra is. Nagy előnye, hogy szárazföldön is könnyen szállítható. A hosszabb hajóutakra tervezve a hajónak kétszemélyes kabinja van. A kabin felszerelhető egy egyszerű konyhával hosszabb tartózkodás céljára. A hajófarban két pad és egy platform található. Technikai jellemzői: Hossz: 5.50 m, Önsúly: 500 Kg, Felszerelés: Két fős kabin amely felszerelhető egy egyszerű konyhával, a hajófarban napozó alakítható ki. Hajtás: A hajóra egy külső motort célszerű felszerelni. 1.1.3. C hajó A termékcsalád legújabb tagja. Majdnem kizárólag tavi és tengeri szabadidő sportra tervezték. Lehetséges vele mélytengeri halászat is. Mivel viharálló tavi ill. tengeri hajókázásra tervezték szárazföldi szállítása speciális szállítóeszközt igényel. Általában állandóan kikötőben kell tartani. A hajó vevőköre elsősorban gazdagabb emberek akik a magasabb luxust és a drágább fenntartási költséget is vállalni tudják. A hajó a következő felszerelésekkel készül: Kétszemélyes orrkabin, Központi kabin két személyre konyhával és egy előtérrel, A kapitányi kabin a hajófarban két paddal, Napozó az orrkabin és a központi kabin tetején. Technikai jellemzők: Hossz: 8 m, Önsúly: 1300 Kg, Felszerelés: két kabin A hajóra két erős a tengeri hajózáshoz szükséges motor szerelhető fel. 13
A cégek által kínált termékek funkcióikat tekintve azonosak, és ha a cégek nem foglalkoznak gyártással, akkor lényegében ugyanazokat a termékeket forgalmazzák. Saját gyártás esetén mindegyik cég terméke különbözik egymástól kisebb részletekben, és a végfelhasználók számára az elosztási hálózat eltéréseiben. Nincs említésre méltó különbség a gyártás módjában és a nyersanyag felhasználás mértékében. 1.2. VEVŐK A termékválaszték a cégnek lehetővé teszi, hogy számos, különböző vásárlási motivációjú végfelhasználót célozzon meg termékeivel. Az "A" hajóval a civil szektor halász szakszövetkezeteit illetve a sporthorgászokat célozhatjuk meg. A termék sokoldalú adaptálhatósága lehetővé teszi, hogy nagyon különböző tevékenységekhez lehessen jól felhasználni mind szabadidő sport, halászat, horgászat és közlekedés A "B" hajó tipikus vásárlója az a magánszemély, aki szabadidejének túlnyomó többségét a vízen tölti, és erre keres egy jól felszerelt de még nem drága eszközt. A "C" hajó, a termékcsalád legifjabb tagja a gyorsan növekvő civil felhasználói szektort célozza meg, különösen azt, akit nagyon érdekel a partközeli navigáció. A mélytengeri halászat lehetősége e terméknek újabb vonzerőt adhat. A piacon a verseny két szinten folyik: 1.3.1. Közvetlen (direkt) verseny 1.3. A PIACI VERSENY Mindegyik cég induláskor azonos erőt képvisel, és ki akarja használni a piaci lehetőségeket mindhárom termékével. A közvetlen termelési költségeket a gyártási folyamat nagy mértékben meghatározza. A cégek közötti versenyben előnyre szert tenni így elsősorban a kereskedelmi marketingmunka mennyisége és minősége alapján lehet. Ezek: az árak, a kereskedelmi akciók (reklám, vevő fizetési határidő), az értékesítési hálózat munkája (eladószám növelése) 1.3.2. Közvetett (indirekt) verseny A piaci verseny második szintje az indirekt verseny, ami elsősorban szimulációban közvetlenül nem szereplő francia vagy külföldi közvetett konkurensek okoznak, azok a cégek, amelyek ugyanilyen vagy hasonló hajókat gyártanak, vagy helyettesítő termékeket állítanak elő, mint pl. gumicsónakok, jachtok stb. 14
2. TERMELÉS 2.1. NYERSANYAGOK A hajógyártáshoz alapvetően kétféle nyersanyag szükséges műanyag és fa valamint számos kisebb alkatrész min csavarok, csavaranyák, vasalatok, fakonzerváló anyagok festékek stb A hajómodellekhez szükséges kisebb alkatrészek és tartozékok költségkihatása olyan csekély, hogy külön nem érdemes foglalkozni vele ezért a faanyag árában szerepeltetjük. 2.1.1. Szállítók Normál beszerzések A nyersanyagok mindegyikére a szimulációs modell feltételezése szerint van két nagy biztonsággal szállító beszállító cég, amelyek mindegyike gyakorlatilag korlátlan mennyiségű anyag szállítására képes. A játékosnak így az anyagbeszerzésben beszerzési korlátozással nem kell számolnia. Ha a játékvezető az anyagszállítók szállítói kapacitását korlátozni akarja, vagy valamilyen szállítási vis major (elemi csapás, vasutassztrájk stb.) fordulhat elő, akkor ennek bekövetkezési veszélyeiről a játékosokat a játék kezdetekor értesítenie kell. A játékvezető által képviselt szállítók szállítási feltételeit tartalmazza az alábbi táblázat: 1 Táblázat NYERSANYAG SZÁLLÍTÁSI KONDÍCIÓK ANYAG SZÁLLÍTÓ EGYSÉGÁR FIZETÉSI HATÁRIDŐ Műanyag azonnali fizetés 19,000.00 FF./tonna+ÁFA tárgyhó végén 30 napos fizetés 20,000.00 FF./tonna+ÁFA tárgyhó után 30 nappal 60 napos fizetés 24,000.00 FF./tonna+ÁFA tárgyhó után 60 nappal Fa azonnali fizetés 7,000.00 FF./m³+ÁFA tárgyhó végén 30 napos fizetés 7,500.00 FF. /m³+áfa tárgyhó után 30 nappal 60 napos fizetés 8,000.00 FF. /m³+áfa tárgyhó után 60 nappal A játék egyes szintjein a nyersanyag szállítási kondíciókból az árak különbözőek lehetnek. Az adott szinten a beszerzési árakat az 5.1.7. Változó számítási paraméterek tartalmazzák, az árváltozásokról a játékvezető ennek módosításával értesíti a döntéshozókat. Annak ellenére, hogy a műanyag és a fa nyersanyagok minőségi jellemzői (keménység, élettartam, megszilárdulási tényezők és megmunkálhatóság szempontjából azonosnak mondhatók, egy negyedéven belül a nyersanyag szállítóját nem cserélhetjük le. Az egyik negyedévről a másikra viszont változtathatjuk a szállítót. Az iparágban uralkodó kereskedelmi szokások miatt a gyártásprogramozáshoz a cégeknek a következő szabályokat kell figyelembe venniük.: 2. Táblázat NYERSANYAG BESZERZÉSI FELTÉTELEK A nyersanyagszállítók valamelyikével negyedéves szállítási szerződést kell kötni mindegyik negyedév első hónapjában A rendelést a hónap első napján fel kell adni Szállítási határidő a rendelésfeladást követő hónap első napja A fizetési határidő a szállítás határidejétől számítandó az 1. Táblázat adatai szerint 15
Sürgős beszerzések Bizonyos nyersanyag forgalmazók készleteiktől függően segíteni tudnak a nyersanyaghiányok feloldásában. Ezekben az esetekben a következő feltételeket kell figyelembe venni: 3. Táblázat NYERSANYAGOK SÜRGŐS BESZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI egységár: szállítási idő: fizetési határidő: szabadon kialkudott ár a hónap első napján szállításkor azonnal Sürgős beszerzések történhetnek úgy is, hogy a versenytárs cégtől vásárolunk meg nyersanyagot. A feltételek ebben az esetben is a 3. Táblázatban foglaltak szerintiek, de a tranzakció kooperációnak tekintendő. A kooperációkról részletesebben lásd a 3. Fejezetet. Sürgős nyersanyag eladások A cégek ha nyersanyagkészletük megengedi, kisegíthetik az anyaghiányban szenvedő versenytársakat nyersanyagok gyors eladásával. Az eladás feltételei az alábbiak: 4. Táblázat NYERSANYAGOK SÜRGŐS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI egységár: szállítási idő: fizetési határidő: szabadon kialkudott ár a hónap első napján szállításkor azonnal 2.1.2. Fajlagos nyersanyag felhasználás A hajótestek elkészítéséhez szükséges fajlagos nyersanyagigények a következők: 5. Táblázat - FAJLAGOS NYERSANYAG FELHASZNÁLÁS A hajó B hajó C hajó Műanyag 0.20 tonna 0.40 tonna 1.00 tonna Fa 0.10 m³ 0.20 m³ 0.50 m³ 2.2. A TERMELÉSI FOLYAMAT Az optimalizált termelési folyamatnak köszönhetően a hónap elején gyártásba vett hajók ugyanezen hónap során értékesítésre kerülhetnek. Mindhárom termékfajtának két gyártási fázison kell keresztülmennie ahhoz, hogy késztermék legyen belőle. Az öntőműhelyben készülnek el a műanyag hajótestek és ez a munka maximálisan automatizált folyamat Az összeszerelő műhelyben történik meg a hajótest felöltöztetése és a hajótípusonkénti végszerelés 16
2.2.1. Technológiai jellemzők A műhelyekben a gyártás idejét a gépek foglaltsági ideje határozza meg, amit gépórában mérnek. A gépóra igény a végrehajtott művelet fajtájától és a hajó bonyolultságától függ: 6. Táblázat HAJÓNKÉNTI FAJLAGOS GÉPÓRA FELHASZNÁLÁS A hajó B hajó C hajó Öntőműhely 8.00 gépóra 12.00 gépóra 28.00 gépóra Összeszerelés 10.00 gépóra 14.00 gépóra 28.00 gépóra A rendelkezésre álló és alkalmazott technológiának köszönhetően a termelési folyamatot már annyira tökéletesítették és optimalizálták, hogy nem várható a termelékenység növekedése az elkövetkező években. A munkahelyek, amelyek mindegyik műhelyben valamelyik feladatra specializáltak semmilyen körülmények között sem változtathatók meg. Így tehát nincs lehetőség sem érdemi gyártástechnológiai, sem szervezési korszerűsítésre, és ezzel a nyersanyag vagy a munkaóra ráfordítási fajlagosok csökkentésére. 2.2.2. Termelési kapacitás Mindegyik műhely, az öntőműhely és az összeszerelő műhely munkahelyekre bontható fel. A munkahelyek a szükséges gépeket és berendezéseket, valamint a megfelelő képzettségű munkásokat is magukba foglalják. A munkahelyek termelési kapacitását gépórában mérjük. A nulladik év december 31-i termelési kapacitás a műhelyekben a következő: 7. Táblázat - HAVI TERMELÉSI KAPACITÁS GÉPÓRÁBAN Műhely Munkahelyek száma Munkahelyenkénti A műhely havi az n-1-ik év végén havi órakapacitás órakapacitása Öntőműhely 4 200 gépóra 800 gépóra Összeszerelő 5 200 gépóra 1,000 gépóra 2.2.3. A termelési kapacitás módosítása A jelenleg alkalmazott és fokozatosan bevezetett gyártási folyamat jelenleg optimális szinten van, így a gyártási folyamat rövid- és középtávon nem javítható. A termelési kapacitást a döntéshozók elképzeléseik szerint változtathatják. A műszaki személyzet részben teljes munkaidős részben részmunkaidős munkásokból áll. A részmunkaidős foglalkoztatás teszi lehetővé a cég számára, hogy a munkaerőigényt majdnem tökéletesen illessze a termelési szükségletekhez. A termelőkapacitás megváltoztatása így kizárólagosan a munkahelyek számának növelésétől vagy csökkenésétől függ, amit a cégek pótlólagos beruházással vagy a gépek eladásával valósíthatnak meg. Beruházás Egy új munkahely létesítése egy 400,000.- FF+ÁFA értékű gép beszerzését jelenti. A gépet 20 év alatt lineárisan amortizáljuk 5 %-os éves értékcsökkenési leírási kulccsal. A beruházásnál a gép leszállítására és installálására külön idővel nem kell számolni. tehát amelyik hónapra előírjuk a munkahely növelését, ez a beruházás ugyanebben a hónapban azonnal üzembe is lép, mintha azt a 17
hónap első napján hajtottuk volna végre. Az új munkahely akkor üzemkész, ha a gépet leszállították. A műhely termelő kapacitása pedig a műhelyben levő felszerelt munkahelyek számával azonos. A beruházás összegének kifizetése az installálás hónapjában esedékes. Nincs lehetőség használt gépek (second hand machines) vásárlására. A munkahelyek számának csökkentése (berendezések eladása) A gépek a berendezések szállítóival visszavásároltathatók 100,000.- FF+ÁFA visszavásárlási áron. A tárgyi eszközök eladása az ÁFA törvény értelmében ÁFA köteles tevékenység. A nulladik év december 31-én a munkahelyek, mint tárgyi eszközök nettó értéke a bruttó érték 70%-a. Ezután havonta a bekerülési ár (bruttó érték) 1/60-ával. Az eladott munkahelyekről a szimuláció feltételezi, hogy mindig a legidősebbeket adjuk el. Ha a cég berendezéseket ad el, ennek ellenértéke még a tárgyhónapban befolyik a cég folyószámlájára, és ennek megfelelően ebben a hónapban a cég könyveiből kivezetésre kerül az eladott tárgyi eszköz. A munkahelyek a versenyző cégek között nem lehetnek adásvétel tárgyai. Az eladott munkahelyet csak a játékvezető által képviselt bank veheti meg. 2.2.4. A termelés egyéb közvetlen költségei A hajók gyártásához a munkahelyeket a termelőfolyamatban használni kell, a használat mértékét a szimuláció gépóra felhasználással méri. A gépóra költség a termelésben közvetlen költségnek számít. 8. Táblázat A FELHASZNÁLT GÉPÓRÁK EGYSÉGKÖLTSÉGE ÖNTŐMŰHELY ÖSSZESZERELŐ MŰHELY A gépóra felhasználás egységköltsége 200.00 FF/gépóra 200.00 FF/gépóra 2.2.5. Termeléssel összefüggő havi fix költségek A működési költségeken felül a munkahelyek fenntartása és karbantartása a következő havi fix ráfordításokat igényli: 9. Táblázat HAVI FIX TERMELÉSI KÖLTSÉGEK MUNKAHELY ÖNTŐMŰHELY ÖSSZESZERELŐMŰHELY Havi fix költségek A munkahely karbantartására 12,000.- FF/munkahely/hó 12,000.- FF./munkahely/hó 2.3. EGYÉB KÖLTSÉGEK A cégek egyéb költségei döntően az értékesítési és reklámköltségekből, az adminisztráció költségeiből, az alkalmazottak és a vezetők bérköltségeiből, a pénzügyi műveletek költségeiből és az elszámolt amortizációs költségekből állnak. 18
2.3.1. Értékesítési és reklámköltségek Az értékesítési és reklámköltségek a cég értékesítési szervezetének (azaz az eladószemélyzet nagyságának) és a cég marketing kommunikációs politikájának függvényei. A szükséges elemek magyarázatára a későbbiekben még visszatérünk. 2.3.2. Adminisztrációs (igazgatási) költségek Az adminisztrációs (igazgatási) költségek a menedzsment, a titkársági adminisztráció ráfordításait, az üzemi általános és a vállalati általános költségeket, a telekommunikáció költségeit foglalja magában. A cégek szervezetét nemrégen vizsgálták felül és szervezték át. Következésképpen jelenleg illetve rövidtávon szervezetük nem módosítható anélkül, hogy normális munkájuk menetét ne veszélyeztetnénk. Az adminisztrációs (igazgatási) költségek fix költségek és havonta 80,000.- FF-ba kerülnek. 2.3.3. Pénzügyi (kamat) költségek A kamatköltségek a cég által igényelt külső finanszírozási forrásigény függvényében jelennek meg. A kamatköltségek nagyságát az igényelt hitelek mennyiségén kívül a cég hitelképessége és a banki hitelfeltételek alakulása határozza meg. A jó hitelképességű cégek rövidtávú hitelkamatlába 8-10 %, a közép- és hosszú-távú hitelek kamatlába ennél 1-2 százalékponttal magasabb, míg a pénzeszközök hiánya miatti kényszerhitelezés kamatlába a próbadöntések idején 18 %, majd később az un. éles döntéseknél 32%-ra emelkedik. 2.3.4. Értékcsökkenési leírás A tárgyi eszközöket a rendszerben lineáris értékcsökkenési kulcsokkal írjuk le, amelyek a berendezések átlagos élettartamára vannak alapozva. Az értékcsökkenési leírási költség szerepel a havi gazdálkodási eredményekben oly módon, hogy az éves értékcsökkenés 1/12-ed része szerepel havi elszámolt értékcsökkenésként. A cég tárgyi eszközeinek éves értékcsökkenési leírási kulcsai: épületek 5 % technikai (műszaki) berendezések 20 % egyéb tárgyi eszközök 15 % 2.3.5. Egyéb tételek Különböző természetű költségek és ráfordítások befolyásolhatják a cégek eredményeit olyankor, amikor nem várt események következnek be (pl. büntetés), vagy a cégvezetés döntésére jelenik meg valamilyen költség (pl. Külső szolgáltató teljesítménye). Felmerülhetnek ezen kívül a vállalkozásnak olyan költségei, amelyek a polgári törvénykönyvvel vagy a társasági törvénnyel összefüggő költségként elszámolható adók, mint pl. a fogyasztási adó. Megjegyezzük, hogy a menedzsment évközi mérlegének elkészítéséhez a folyó költségeket az alábbiak szerint osztják szét: közbülső felhasználás : 50 % adók : 5 % személyzeti költségek: 45 % 19
3. ÉRTÉKESÍTÉS (DISZTRIBÚCIÓ) 3.1. VEVŐK A versengő cégek termékeiket saját eladószemélyzetükön keresztül értékesítik közvetlenül a kiskereskedőknek vagy közvetítő kereskedőknek. 3.1.1. Piaci értékesítés A kiskereskedőknek vagy a közvetítő kereskedőknek a továbbiakban disztribútorok - az értékesítés negyedélves szerződések keretében történik a következő lehetséges fizetési feltételek szerint. 10. Táblázat - A VEVŐKNEK NYÚJTOTT FIZETÉSI HATÁRIDŐK FIZETÉSI HATÁRIDŐ FIZETÉS NAPJA Azonnali fizetés az eladott áru ellenértéke a tárgyhónapban rendelkezésre áll 30 napos fizetési határidő az eladott áru ellenértéke a tárgyhónap végén vevőkövetelés, a pénz a tárgyhót követő hónapban áll rendelkezésre 30 nap / 60 nap az eladott áru ellenértékének fele a tárgyhót követő hónapban, fele pedig a tárgyhót követő második hónapban áll rendelkezésre 60 nap fizetés a tárgyhót követő második hónapban 90 nap fizetés a tárgyhót követő harmadik hónapban A vállalat által meghatározott fizetési feltételeket az egész negyedévre rögzíteni kell és mindegyik vevőre egyformán érvényesnek kell tekinteni. A fizetési feltétel a következő negyedévben, tehát negyedévente természetesen megváltoztathatók. A vevők igénye természetesen függ a felkínált fizetési feltételtől, nagyobb ha a fizetési feltétel számukra kedvezőbb, míg kisebb ha kedvezőtlenebb. 3.1.2. Kooperációs beszerzés, értékesítés A többletkészletektől való megszabaduláshoz elsősorban is a szezon vége felé indokolt lehet. Ilyenkor a cégek kapcsolatba lépnek diszkont centrumokkal akik igen alacsony áron vásárolnak hajókat, hogy majd később továbbértékesítsék azokat. A cégek versenytársaiknak is adhatnak el késztermékeket vagy anyagokat feltéve, hogy azokkal meg sikerült állapodni a kooperáció feltételeiben. A kooperációs értékesítés közvetlenül történik, az eladószemélyzet ilyenkor nem kap jutalékot. Ezek az eladások egy hoci-nesze üzleti keretbe illeszkednek melynek feltételei a következők: 11. Táblázat A KOOPERÁCIÓS ELDÁSOK FELTÉTELEI szerződéskötés ideje egységár szállítási határidő fizetési feltétel a hónap első napja szabadon kialkudott ár azonnali azonnali készpénzes fizetés 3.2. ELADÓSZEMÉLYZET A cég eladószemélyzete felkeresi a disztribútorokat, hogy bemutassa nekik, illetve a potenciális vevőknek a különböző típusú hajókat, ajánlatokat adjanak, és összegyűjtsék a visszajelzéseket és referenciákat az egész kínálati palettára nézve. 20