Az üzleti/cégérték elszámolása

Átírás

1 Az üzleti/cégérték elszámolása Amit feltétlenül tudnod kell: Részesedés vásárlása esetén üzleti/cégérték illetve negatív üzleti/cégérték csak akkor mutatható ki, ha a megfizetett ellenérték lényegesen több vagy kevesebb, mint a piaci érték! Abban az esetben ha a vállalkozó minősített többséget biztosító befolyást szerez tulajdoni részesedés vásárlásával, melyet a tőzsdén nem jegyeznek, akkor a piaci érték= a részesedést élvező cég saját tőkéjének értéke alapján meghatározott érték. Ez nem más, mint a társaság piaci értéken értékelt eszközei és kötelezettségei különbözeteként számított saját tőke értéke. A példa alapján meg fogod érteni, hogy csak leírva bonyolult ez, de így már nem, ha mégsem érted kérdezd meg nyugodtan az info&szamvitelsuli.com címen. Példa: Egy vállalkozás megvásárolta egy tőzsdén nem jegyzett zrt.részvényeinek 80% -át. 1. eset: 80 millió Ft-ért, 2. eset. 116 millió Ft-ért. Az RT saját tőkéjének könyv szerinti értéke: 90 M Ft, a számviteli törvény szerint újraértékelt értéke: 100 M Ft. A lényeges összeg számviteli politikában rögzített határa: a piaci értéke 6 %.

2 Megoldás: 1. lépés: lényegességi küszöb kiszámítása= *0,06=6000 E Ft 1. eset=80.000(vételár) (piaci érték)= , ez abszolút értékben nagyobb mint a lényegességi küszöb, tehát a különbség lényeges, negatív üzleti érték keletkezett, ami kimutatható. (Részesedés vásárlása esetén azonban üzleti/cégérték illetve negatív üzleti/cégérték csak akkor mutatható ki, ha a megfizetett ellenérték lényegesen több vagy kevesebb, mint a piaci érték!) T 17 K T 171 K T 969 K eset =16.000, ez nagyobb mint a lényegességi küszöb, tehát lényeges a különbség, a pozitív üzleti érték kimutatható. T 171 K T 115 K Először nézzük a kontírozását! I. eset: cégvásárlás 1. lépés: a cégvásárlás során átvett eszközök piaci értéke: T 1-3. Eszközök K 368 ( technikai számla) 2. lépés: az átvett kötelezettségek számviteli törvény szerint értékelt értéke: T 368 K lépés: a cégvásárlás során a vételár ( ellenérték elszámolása kötelezettségként) T 368 K 454

3 4/1. lépés: a keletkező üzleti/cégérték állományba vétele: T 115 K 368 vagy 4/2/1. lépés: a keletkező negatív üzleti/cégérték állományba vétele: T 368 K 969 4/2/2 lépés: a negatív üzleti/cégérték elhatárolása: T 969 K lépés:a negatív/üzleti vagy cégérték arányos részének feloldása: T 483 K 969 A cégvásárláshoz áfa elszámolás is kapcsolódik: T 466 K 454 Itt találod az ehhez kapcsolódó kidolgozott példát A Jónevű Rt megvásárolja a Jóhírű Kft egyik gyáregységét. A vételár: 1. eset: M Ft ( áfa 300 M Ft) 2. eset: 400 M Ft ( áfa 150 M Ft) A gyáregységhez tartozó eszközök: -mérlegértéke: M Ft -piaci értéke: M Ft Az átvett kötelezettségeinek értéke pedig M Ft.

4 Megoldás 1. eset: Üzleti vagy cégérték kiszámítása 1000-( )= = 400 M Ft, pozitív üzleti érték keletkezett a vételár 2200 a mérlegérték 1600 az átvett kötelezettségek értéke 1. lépés: Az eszközök állományba vétele piaci értéken: T 1-3 K lépés: a kötelezettségek állományba vétele: T 368 K lépés: vételár elszámolása: T 368 K lépés: Az üzleti vagy cégérték elszámolása T 115 K lépés: áfa elszámolása: T 466 K eset Üzleti/vagy cégérték kiszámítása: 400-( )= = 200 M Ft 400 a vételár 2200 a mérlegérték 1600 az átvett kötelezettségek értéke 1. lépés: Az eszközök állományba vétele piaci értéken: T 1-3 K lépés: a kötelezettségek állományba vétele: T 368 K

5 3. lépés: vételár elszámolása: T 368 K lépés: A negatív üzleti vagy cégérték elszámolása T 368 K lépés: a negatív üzleti/cégérték elhatárolás T 969 K 483 (halasztott bevétel) lépés: áfa elszámolása: T 466 K II.:eset: minősített többséget biztosító befolyás megszerzése Először nézzük a kontírozását! 1. lépés: a cégvásárlás során a részesedések elszámolása piaci értéken: T 171 ( tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban) K 38. 2/1. lépés: a keletkező üzleti/cégérték állományba vétele: T 115 K 38. vagy 2/2/1. lépés: a keletkező negatív üzleti/cégérték állományba vétele: T 171 K 969 2/2/2 lépés: a negatív üzleti/cégérték elhatárolása: T 969 K lépés:a negatív/üzleti vagy cégérték arányos részének feloldása: T 483 K 969

6 Az ehhez tartozó példát itt találod Az A Nyrt megvásárolta A B Nyrt részvényeinek 75,5%-át! ( emlékszel még az elméletre? ezzel minősített többséget biztosító részesedést szerzett! a. eset: 900 M Ft b. eset: 700 M Ft c eset: 720 M Ft A B Rt megvásárolt részvénycsomagjának tőzsdei árfolyama: 750 M Ft Az A Rt számviteli politikája alapján a lényegesség határa a piaci érték 6%-a. Hogyan számítsuk ki a lényegességi küszöböt? E Ft*0,06= E Ft a. eset : megvásárolt részvények piaci értéke:=a megvásárolt részvények árfolyamértékével ( tőzsdén jegyzett vállalkozás minősített többséget biztosító részvényeinek megszerzése esetén) üzleti/cégérték= részvények vételára-részvények piaci értéke ( ez a vételár) ( ez a tőzsdei árfolyam)= bekerülési érték= E Ft vagyis = A nagyobb mint a lényegességi küszöb, ( ) tehát üzleti/cégérték keletkezett, ami kimutatható Részesedés vásárlása esetén azonban üzleti/cégérték illetve negatív üzleti/cégérték csak akkor mutatható ki, ha a megfizetett ellenérték lényegesen több vagy kevesebb, mint a piaci érték! Könyvelése: részesedés állományba vétele piaci értéken T 171 K ( piaci érték=árfolyam értékkel) üzleti érték elszámolása: T 115 K ( vételár-részvények piaci értéke) =

7 b. eset: = ( ) bekerülési érték= E Ft, vagyis ( )= ( ez a vételár) ( ez a tőzsdei árfolyam)= , ez abszolút értékben nagyobb mint a lényegességi küszöb(45.000) tehát a különbség lényeges, ezért a negatív üzleti érték kimutatható! Részesedés vásárlása esetén azonban üzleti/cégérték illetve negatív üzleti/cégérték csak akkor mutatható ki, ha a megfizetett ellenérték lényegesen több vagy kevesebb, mint a piaci érték! vételár elszámolása: T 171 K negatív üzleti érték elszámolása:: T 171 K elhatárolás: T 969 K c. eset: (vételár) ( tőzsdei árfolyam)= ( ) ez abszolút értékben kisebb mint a lényegességi küszöb,(45.000) tehát sem pozitív, sem negatív üzleti érték nem mutatható ki. bekerülési érték= Csak a vételárat számoljuk el: T 171 K Jó tanulást kívánok!