GERONTOLÓGIA. 1. Ismétlés SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar. Öregek és szerepük

Átírás

1 GERONTOLÓGIA 1. Ismétlés SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar Öregek és szerepük japán (Meiji) itáliai (1493) holland (1625) germán (1550)

2 Próbálkozások A fiatalság kútja Giacomo Jaquerio (Italy) ALAPFOGALMAK A gerontológia és ágai Biogerontológia Geriátria Szociális gerontológia Alapkérdések: Célkitűzések: Mit nevezünk öregedésnek? Mik jellemzik az öregedést? Miért öregszünk? Elsődleges: élettartam meghosszabbítása Másodlagos: minél többen érjék el Harmadlagos: minél egészségesebben

3 Az átlagéletkor alakulása Az átlagéletkor alakulása

4 A koreloszlás változásai A halandóság alapirány- zatai

5 A GERONTOLÓGIAI GIAI RENDSZERSZEMLÉLETE LETE A A fenntartható egészs szség g rendszere Fiziológiai, mentális, szociális és s spirituális egészs szség összefüggései Az életmód d jelentősége a személyes esély ly- kockázatban Az idősödés/id s/időskor skor életminősége és s személyes összefüggései Az időskori életminőség g tényezt nyezői A A jövőj lehetőségei A A hazai gerontológi giát t meghatároz rozó események AZ ÖREGEDÉS JELLEMZŐI A TESTSÚLY VÁLTOZÁSA

6 AZ ÖREGEDÉSI FOLYAMAT ALAPVETŐ ZÉNYEZŐI AZ ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK CSOPORTOSÍTÁSA ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK PROGRAM ELMÉLETEK KOMBINÁLT ELMÉLETEK HIBA ELMÉLETEK BELS Ő PROGRAM KÜLS Ő PROGRAM RENDSZER MUTÁCIÓK 1. A program kifutása He 1. biológiai órák G 1. betegség elmélet J 1. DNS mutációk St 2. programozott halál W 2. evolúciós elméletek G, Wl 2. neuroendokrin elmélet Ro 2. protein mutációk 3. pleiotrop gének Wi 3. immunelmélet W 3. kollagén keresztkötés V 4. programozott sejthalál L 4. keresztkötés elmélet B 4. cukor keresztkötés C 5. biológiai óra E 5. szabadgyök elmélet Ha 6. evolúciós elmélet R 6. slakfelhalmozódás elmélete Ca 7. korlátozott számú osztódás H 1. egyesített elmélet S 2. membránhipotézis Z 3. diszdifferenciációshipotézis C u

7 AZ ÖREGEDÉS EGYESÍTETT ELMÉLETE SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Semsei: MAD 117, (2000) MI AZ ÖREGEDÉS OKA? MIK AZ Ez ÖREGEDÉS a helyes kérdés? OKAI? Semsei: MAD 117, (2000)

8 A MAXIMÁLIS ÉLETKOR ALAPVETŐEN MEGHATÁROZZA: BEFOLYÁSOLJA: A SZERVEZET INFORMÁCIÓS SZINTJE KÜLSŐ ÉS BELSŐ FACTOROK LIMITÁLJA: A LEGGYENGÉBB LÁNCSZEM Semsei: MAD 117, (2000) A magyar gerontológia rövid története 1927: Korányi Sándor öregedési tanulmánya 1939: Németországban megjelenik az első gerontológiai folyóirat 1939: Az első magyar gerontológiai kongresszus 1954: gerontológiai szekció a Magyar Biológiai Társaságban 1956: felvétel a Nemzetközi Gerontológiai Társaságba 1966: Magyar Gerontológiai Társaság megalakulása 1966: az első gerontológiai kutatócsoport (ORFI, SOTE) 1979: VILEG Magyar Szekciója (DOTE) 1988: Gerontológiai Szakmai Kollégium 1996: Idősügyi Tanács 1999: a SOTE Gerontológiai Központ megszűnése 2001: Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság (DE) 2008: Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ (Eü kar) 2008: Gerontológia jegyzet; Magyar Gerontológia folyóirat

9 1. AZ ÖREGEDÉSSEL TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA Testtömeg, testösszetétel, energetikai folyamatok az öregedés során Nukleinsavak megváltozása az öregedés során Fehérjék változása a korral Nukleinsavak megváltozása az öregedés során A DNS változásai

10 Nukleinsavak megváltozása az öregedés során AZ RNS TRANSZKRIPCIÓ VÁLTOZÁSA Az RNS szintézis változása az öregedéssel 100 [%] Fiatal (1,5 hó) Felnőtt (13 hó) Öreg (26 hó) Az RNS változásai dpm/mg RNS dpm/g nedves súly dpm/g száraz súly F344 patkány agykéregben Fehérjék változása a korral (A) (B) Relatív aktivitás (%) hepatocita szív izom cerebellum cerebrum agyi stem Relatív aktivitás (%) máj agy vese here kor (hónap) kor (hónap) A fehérjeszintézis életkorral történő csökkenése

11 Az öregedés és a betegségek kapcsolata BETEGSÉGEK Ab ovo Szerzett Manifesztálódott Beépített Fertőző Adaptáció-kapcsolt Öregedéssel gyakoribb ÖREGEDÉS Öregedéskapcsolt Öregedésasszociált Öregedés-indukált Közös gyökerű Közös gyökerek [Mérték] mutációk primer autoimmun betegségekben öregedéssel járó mutációk autoimmun reakciók frekvenciája genetikai instabilizátorok sejtpusztulás (apoptosis) Immunfunkciók változása [ Kor ]

12 Közös gyökerek Közös gyökerek Normal La protein La mutants X 28 kd N N N Y 23 kd C +(A) -(A)

13 IDŐSEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK KOMPLEX SZEMLÉLETE LETE Konstruktív alternativizmus Az egészs szségtudományi szakembereket tudományk nyközi képz pzési programokban kell informálni a legújabb releváns tudományos eredményekr nyekről. Ez a gerontológia gia alakuló szeglete,, tulajdonképpen szemlélet let és s nem (csupán) valamiféle le új tudományszak, fontossága még m g kontrasztosabban kidomborodik. Idősödésünk, öregségünk személyis lyiség fejlődésünk szerves része sze,, annak befejező,, remény nyünk nk szerint kiteljesítő,, de mindenképpen minőségileg új szakasza. KövetkezK vetkezésképpen hiba egyszerűen en involúci ciónak címkézni. Arról l az életszakaszról l van szó,, melynek megoldandó problémája, kialakuló minőségi novuma az élet végessv gességének integratív elfogadása sa,, vagy a semmibe hullást stól l való félelem indukálta kétségbeesés,, egzisztenciális szorongás. s. Kifinomult sztereo-látás s szüks kséges az időskor és s az azzal kapcsolatos (fájdalmasan gyakran diszfunkcionális) attitűdök k megért rtéséhez, értelmezéséhez. Mégpedig M saját,, személyesen megélt idősödésünkkel /öregedésünkkel kapcsolatos, valamint mások (legyenek akár r idősek, akár fiatalok) öregséggel ggel kapcsolatos vélemv leménye megért rtéséhez egyaránt. POZITÍV V MODELLEK AZ ÖREGEDÉS MEGKÖZEL ZELÍTÉSÉBEN A szubjektív, pszichológiai életkor, mint a kronológiai, szociológiai és s biológiai kor átélésének eredője. A WHO korbeosztása sa alapján: középkork pkorúak 45-59, 59, az öregedők k 60-74, öregek évesek, és s az aggastyánok a 90 év v felettiek. A társadalom t közvéleménye az adott kronológiai életkorú emberhez viszonyul és s ez a szociológia kor jelenségéhez kapcsolódik. Léteznek L íratlan szabályok, normák, elvárások és s attitűdök k arra vonatkozóan, an, hogy bizonyos korban mit illik és s mit nem illik tenni, milyen viselkedés s várhatv rható el egy adott korcsoport tagjaitól. Az öregedés s szubjektív átélésében szerepet kapnak a biológiai és s pszichológiai egészs szségre, betegség g törtt rténésekre vonatkozó jelzések, azok értelmezései, megélései, az állapotokhoz kapcsolódó kognitív v reprezentáci ciók. A szubjektív életkor abban a pszichológiai élménymezőben alakul, amelyben megjelennek a kronológiai, szociológiai és s biológiai életkor dimenziói, i, és alakulását t befolyásolja az is, hogy az öregedést sikeresnek vagy sikertelennek érezzük. A társadalmi t óra szerepe Az öregedés s folyamatát t nem vizsgálhatjuk meg addig, ameddig nem tűzünk t ki egyezményes korhatárt, rt, amelyhez ezt az állapotot hozzárendelhetj rendelhetjük. Az öregség esetében ilyen határk rkőnek a gazdasági gi aktivitás s megszűnése se tekinthető.. A nyugdíjba lépés l s a legtöbb ember számára az életvitel és életstílus lus alapvető megváltoz ltozásával jár, j így az öregedés s kezdete ténylegesen t köthetk thető ehhez a fordulóponthoz.

14 AZ IDŐSKOR PSZICHIÁTRI TRIÁJA Az öregedés s természetes folyamata változv ltozásokat okoz mind biológiai, mind pszichoszociális téren. t Az öregedéssel járój pszichológiai változv ltozások: A személyis lyiség g változv ltozása: csökken a rugalmassága, ga, nehezebben alkalmazkodik, a személyis lyiség g egyes vonásai markánsabb nsabbá válnak. A kognitív v funkciók k változv ltozása: negatív: lassul a gondolkodás, a rövidtávú emlékezet gyengül, nehezebb a tanulás; pozitív: megfontoltság, g, szintézisk ziskészség, bölcsessb lcsesség. A szellemi hanyatlás nem része a normális öregedésnek! Az idős s populáci cióban a pszichiátriai betegségek gek aránya 13 % körüli. Leggyakoribbak az organikus mentális zavarok: delírium, demencia, amnesztikus szindróma ma.. Az időskori depresszió szintén n fontos helyet foglal el, mivel súlyosan s csökkenti az idős ember funkcionális képessk pességét. AZ IDŐS KOR ÉS A PREVENCIÓ A prevenciónak nemcsak gyermek és felnőtt korban, hanem idős korban is jelentős szerepe van. A prevenció alapelvei idős korban Idős korban sok szempontból több haszna van a megelőzésnek, mint fiatalabb korban: sikeres megelőzéssel általában súlyosabb betegségeket lehet megelőzni, illetve maguk a betegségek is súlyosabb formában jelentkeznek. A prevenció lényege a betegségek, balesetek rizikófaktorainak, a betegségek korai, tünetmentes állapotainak szűrésével, illetve a krónikus betegségek esetén egyénre szabottan, állapotfelmérés után, elfogadott protokolloknak megfelelően tanácsadás az életminőség javítása, a szövődmények, a betegségek progressziójának, a baleseteknek az elkerülése, a funkcionálisan függő állapot kialakulásának megelőzése.

15 A távol-keleti mozgásformák hatása, idősebb korban A keleti filozófia szerint az energiákat, az erőket a különböző folyamatokban alapvetően két ellentétes tulajdonság jellemzi. A két tulajdonságnak a Jin (a domb árnyékos oldala) és a Jang (a domb napos oldala) nevet adták. A Jin és Jang szorosan összetartozó, egymást kiegészítő és feltételező fogalmak. Nincsen Jin Jang nélkül, és nincsen Jang Jin nélkül, mint ahogy nincs árnyék fény nélkül. A változások a TAO törvényszerűségei szerint zajlanak. A TAO a természet rendje, örökös változása, ciklikus ismétlődése és harmonikus egysége. Az ember ennek is része, és vele elválaszthatatlan egységet alkot. A TAO létét a Jin és Jang erők egymással való szüntelen harca és egymásba való átalakulása határozza meg. A TÁPLÁLKOZÁS SZEREPE AZ ÖREGEDÉS PREVENCIÓJÁBAN A mediterrán étrend Táplálkozástudományi szakértők véleménye szerint a mediterrán országok lakosainak életszínvonala és élettartama kiugróan magas. Ezt a mediterrán országokban élők táplálkozási szokásaival és életmódjával hozzák kapcsolatba. A mediterrán étrend zöldségek, gabonafélék, hüve-lyesek gyümölcsök, olívaolaj és sok hal egyensúlyán alapul. Rost: Jellegzetesek a mediterrán étkezésben a növények, melyek különböző formákban (gabonák, hüvelye-sek, gyümölcsök, zöldségek) vannak jelen. Vitaminok: A változatos zöldségeket kínáló mediterrán étrend felülmúlja minden vitamin ajánlott napi minimumdózisát. Olívaolaj: Az olívaolaj ideális arányban tartalmaz zsírsavakat az egészséges diétához: 73 százalékban egyszeresen telítetlen, 8 százalékban többszörösen telítetlen zsírsavakat. Az E-vitamin antioxidáns tulajdonsággal bír.

16 A gyógynövények szerepe az öregedéssel járó panaszok prevenciójában és terápiájában A fitoterápia és a dietetika hatásterületén számos olyan fűszer- és tápláléknövényt ismerünk a gyógynövények mellett, amelyek kedvező élettani hatását ma már tudományos bizonyítékok alapján lehet bevonni az időskori változások kedvező befolyásolásába. Geriátriában különösen fontos, hogy lehetőség szerint a szervezet saját védekező és regenerációs mechanizmusát kell serkentsük. A gyógynövények kiválóan illeszthetők az öregedéssel járó betegségek kezelésébe nemcsak a széles terápiás indikációk és a jó tolerálhatóság, hanem a prevenció szempontjából is. AZ ÖREGEDÉSI FOLYAMAT MÓDOSÍTÁSA Optimalizálás Az információs szint módosítása A megfelelő feltételek megteremtése Védekezés a külső és belső károk ellen 1. Környezeti visszacsatolás 2. Mesterségesen (random, tervezett) Genetikai információ Szabályzás anyag energia információ bevitele az adaptációs képességek fenntartása Védekezés a betegségek ellen gyógyszerek, az immunrendszer és védő fehérjék aktiválása, enzimek, stb. Mutációk genetikai manipuláció reverz transzkripció stb. Reverz transzkripció gén indukció stb. Semsei: MAD 117, (2000)

17 A modellalkotás veszélyei Semsei: MAD 117, (2000)

18 A lehetőségek területei Genetikai meghatározottság Életmód - táplálkozás - fizikai aktivitás - szellemi aktivitás Gondolkodásmód Társadalom Az öregedés lassításának tízparancsolata 1. Akarj hosszú életet 2. Tegyél a hosszú életért 3. Gyűjtsd az információkat 4. Ne árts! 5. Add meg a királynak 6. Tarts meg az egyensúlyt 7. Védd, mi védhető 8. Erősíts, ha tudsz 9. Kezd korán, és alkalmazkodj 10. Fogadd el, ami neked jár

19 ŐSZÜLŐ TÁRSADALMAK Az idősödés s azonban nem kizárólag az unió,, illetve a fejlett országok problémája, annak ellenére, hogy napjainkban globális lis szinten még g igazak azok a megállap llapítások, melyek egy demográfiai kettészakad szakadásról l szólnak, hiszen a fejletlen országokban a túlnt lnépesedés s az elsődlegesen megoldandó probléma, nem az öregedés. ŐSZÜLŐ TÁRSADALMAK Társadalompolitikai megoldások Probléma: Az az életkor, amelyben az emberek valóban nyugdíjba mennek, jelentősen eltér r ettől, és s az esetek zömében z jóval j az előírt nyugdíjkorhat jkorhatár r alatt van. A munkaadók k kerülik az 50 éven felüliek liek felvétel telét. t. Az idősebb korosztály képzk pzésben való részvételi hajlandósága igen alacsony. A 45 év v felettiek foglalkoztatási helyzetében feltehetőleg leg az hoz majd áttörést, amikor a munkaerőpiacon kényszerrk nyszerré válik alkalmazásuk, s ez az előresz reszámítások sok szerint a 2010-es évektől l következik k be. Megoldás: 2000-ben az európai állam- és s kormányf nyfők k elfogadták k a változv ltozás s programját, azaz a Lisszaboni Stratégi giát ben, az Európa Tanács Stockholmban fogalmazta meg azt a célkitc lkitűzést, mely szerint az idősebbek (55-64 év v közöttiek) k foglalkoztatottsági gi rátáját r t a tagországokban gokban 2010-ig 50 százal zalékra kell emelni. A 2001 és s 2005 közötti k időszakot vizsgálva az adott korosztály foglalkoztatottsága ga minden tagállamban nőtt, n összességében 36,6 százal zalékról l 42,5 százal zalékra. Hazánk az utolsó harmadban találhat lható (32,8 %), ugyanakkor a növekedn vekedés s dinamikája igen erőteljes volt az utóbbi öt évben (10,9 %), amellyel dobogós s helyet foglalunk el az unióban. Jelentős s különbsk nbségek mérhetm rhetőek ek az egyes társadalmi t csoportok között, k jellemző a nők n alulfoglalkoztatottsága, ga, illetve a magasan kvalifikáltak ltak sokkal kedvezőbb helyzete. A jóléti j rendszerek reformja azonban csak abban az esetben lesz sikeres, s, ha széles, össztársadalmi konszenzuson alapul, megteremtve egy közös k s politikai akaratot és együttm ttműködést.