MAGYAR GERONTOLÓGIA. Dr. Semsei Imre, MTA doktor

Átírás

1 MAGYAR GERONTOLÓGIA Szerkesztőbizottság: Főszerkesztő: Rovatvezetők: Szociális gerontológia: Kísérletes gerontológia: Geriátria: Oktatás: Gerontopszichológia: Életmód: Prevenció: Társadalomgerontológia: Dr. Semsei Imre, MTA doktor Prof. Iván László Prof. Székely Miklós Prof. Székács Béla Prof. Bakó Gyula Prof. Molnár Péter Prof. Figler Mária Prof. Kiss István Dr. Fábián Gergely Szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Boga Bálint, Budapest, a szerkesztőbizottság elnöke Csernáthné Kárándi Erzsébet, Hajdúböszörmény Dr. Dobos László, Miskolc Dr. Halmos Béla, Eger Dr. Hazafi Klára, Pécs Dr. Jászberényi József, Budapest Dr. Németh Károly, Verőce Dr. Pék Győző, Debrecen Dr. Patyán László, Nyíregyháza Dr. Ruszwurm Andrea, Nagykanizsa Dr. Szalkai Iván, Miskolc Dr. Tóth István, Miskolc Dr. Vértes László, Budapest Dr. Zékány Zita, Gyula Dr. Zöllei Magdolna, Szeged Kiadó: Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza Sóstói u Felelős kiadó: Dr. Semsei Imre, Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ Megjelenés: negyedévente On-line verzió: ISSN: Technikai adatok: A 'MAGYAR GERONTOLÓGIA' tagja a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár saját fejlesztésű elektronikus folyóirat rendszerének. ( Nyomtatott verzió: ISSN: Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen, Egyetem tér 1. Felelős Kiadó: Dr. Karácsony Virágos Gyöngyi Márta

2 MAGYAR GERONTOLÓGIA 6. ÉVFOLYAM SZÁM Nyomtatott verzió: ISSN On-line verzió: ISSN TARTALOMJEGYZÉK oldal Szerkesztői levél (Dr. Semsei Imre) 1 Gerontológia segédjegyzet Bevezetés 2 1. Alapismeretek Társadalmi elöregedés Statisztikai tükör A társadalmi elöregedés megoldásai Rendszerszemlélet Biogerontológia Biogerontológia: öregedési elméletek Biogerontológia: kísérletes gerontológia Geriátria Betegségek Betegvizsgálat Idegrendszer, szív érrendszer, immunrendszer Légzőrendszer, endokrin rendszer, emésztőrendszer, vese Bőr, szem, füll-orr-gége Csont-izület, vérképzés, száj-fog Fertőző betegségek Gerontopszichológia Prevenció és öregedés Az öregedés lassítása II ii

3 Megrendelés Útmutató a közléshez Angol tartalomjegyzék III iii

4 SZERKESZTŐI LEVÉL Tisztelt Olvasóink! A gerontológia oktatása a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán odáig fejlődött, hogy mindhárom szinten (BSc, MSc, poszt-graduális képzés) oktatunk gerontológiát a különböző alapszakjainkon és szakirányainkon (a Népegészségügyi Kar gyógytornász képzésében még angol nyelven is). Elkészítettük a szükséges tankönyveket, jegyzeteket: Semsei I. (szerk.) (2011): Gerontológia I. & II. 2. Bővített, javított kiadás. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kari jegyzetek 17. Egyetemi Nyomda, Debrecen. (ISBN: ; ) Semsei I. (2014): Introduction to Gerontology. Book Series of Faculty of Health, No 20, University of Debrecen. University Press, Debrecen, Hungary. (ISBN: ) Semsei I. (2014): Lectures in Gerontology. Book Series of Faculty of Health, No 21, University of Debrecen. University Press, Debrecen, Hungary. (ISBN: ) Emellett kidolgozásra kerültek a gerontológia oktatáshoz szükséges diák is, melyek segítséget nyújtanak az tanórák során az oktatásban. Mivel más intézményekben is oktatnak gerontológiát, ezért hasznos lehet a diák ilyen módon közzététele is, mint most a folyóiratnak ebben a számában. Reményeink szerint hasznos segítséget nyújthat mindenkinek, aki a gerontológia egyes vonatkozásait oktatja. 1

5 GERONTOLÓGIA Bevezetés SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Prof. dr. Semsei Imre Dékán (DE EK) Magyar Tudományos Akadémia doktora Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ igazgatója (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar) Gerontológia Tanszék vezetője Magyar Gerontológia folyóirat főszerkesztője Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke AGE Platform (Európai Unió) Administrative Ciouncil tagja Kutatási terület: Gerontológia biogerontológia - kísérletes és elméleti gerontológia: - genetikai változások - öregedési elméletek 2 2

6 SEGÉDJEGYZET ELŐADÁSVÁZLAT 1. Gerontológiai alapismeretek 2-3. Gerontológia a statisztika tükrében I. A lakosság öregedésének folyamata II. A halandóság alapirányzatai 4. A gerontológia rendszerszemlélete 3 3

7 ELŐADÁSVÁZLAT 5. Biogerontológia: alapvetések 6. Biogerontológia: elméleti gerontológia 7. Biogerontológia: kísérletes gerontológia 8. Biogerontológia: öregedés és betegségek 4 4

8 ELŐADÁSVÁZLAT 9. Geriátria: Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I 10. Geriátria: Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük II 5 5

9 ELŐADÁSVÁZLAT 11. Gerontopszichológia 12. Társadalomgerontológia: Az idősödés társadalompolitikai vonatkozásai ELŐADÁSVÁZLAT 13. Prevenció és öregedés 14. Az öregedés lassításának lehetőségei 6 6

10 Gerontológia az MSc képzésben GERONTOLÓGIA ÉS KLINIKAI GERIÁTRIA I-II. 1. Gerontológiai alapismeretek 2. Gerontológia a statisztika tükrében 3. A gerontológia rendszerszemlélete 4. Biogerontológia: alapvetések 5. Biogerontológia: öregedési elméletek 6. Biogerontológia: kísérletes gerontológia 7. Biogerontológia: öregedés és betegségek 8. Szociális gerontológia 9. Prevenció és öregedés 10. Az öregedés lassításának lehetőségei 11. A gyógyszeres kezelések sajátosságai időskorban 12. Az időskori vérkeringés és betegségei 13. A légzőrendszer öregedése és betegségei 14. Vese- húgyúti működések és időskori betegségei 15. A gyomor-bél és emésztés időskori jellegzetességei és betegségei 1. Az időskor endokrinológiája 2. Csont- izületi- kötőszöveti rendszer időskori elváltozásai és betegségei 3. Az időskor neurológiája, pszichológiai és pszichiátriai zavarai 4. Időskori infekciós betegségek 5. Az öregedő bőr és betegségei 6. Fogászati és szájüregi betegségek, fül- orr- gégészeti betegségek időskorban 7. Időskori szemészeti problémák 8. Aneszteziológia és intenzív ellátás, az idősek sebészete és traumatológiája 9. Időskori nőgyógyászat 10. Az idős betegek ápolása és gondozása 7 7

11 JEGYZET GERONTOLÓGIA Főszerkesztő DR. SEMSEI IMRE 8 8

12 Bevezetés Tartalomjegyzék I. Gerontológiai alapismeretek I. 1. Alapvetések (Dr. Semsei Imre) I Alapfogalmak I Alapismeretek II Az öregedési folyamat jellemzői II Az öregedési folyamat alapvető tényezői I. 2. Gerontológia a statisztika tükrében I A lakosság kormegoszlása, öregedésének folyamata (Dr. Paksy András) I A népesség néhány öregkori demográfiai jellemzője (Dr. Józan Péter) I. 3. A gerontológia rendszerszemlélete és gyakorlata (Dr. Iván László) 9 9

13 II. Biogerontológia II. 1. Biogerontológiai alapvetések (Dr. Semsei Imre) II. 2. Elméleti gerontológia (Dr. Semsei Imre) II Öregedési elméletek II Az öregedés egyesített elmélete II. 3. Kísérletes gerontológia II A magyar gerontológia rövid története (Dr. Semsei Imre) II A kísérletes gerontológia irányzatai (Dr. Semsei Imre) II Testtömeg, testösszetétel, energetikai folyamatok: változásaik az öregedés során (Dr. Székely Miklós, Dr. Pétervári Erika, Dr. Balaskó Márta) II A fehérjék változása a korral (Dr. Goto Sataro) II Öregedés és genetika (Dr. Semsei Imre) II Genetikai meghatározottság II A génexpresszió változásai 10 10

14 II.4. Geriátria II Az öregedés és a betegségek (Dr. Semsei Imre) II Az idős betegek vizsgálata (Dr. Boga Bálint) II Az időskori elváltozások, betegségek és kezelésük III Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei (Dr. Zsuga Judit, Dr. Csiba László) III Szívérrendszer öregkori változásai, és betegségei (Dr. Székács Béla) III Az immunrendszer öregedése (Dr. Bakó Gyula) III Endokrin-anyagcsere betegségek és jellegzetességei időskorban (Dr. Gerő László) III Az öregedés hatása a légzőrendszerre és betegségeire (Dr.Tamási Lilla, Dr. Losonczy György, Dr. Magyar Pál) III Csont-izület-kötőszövet időkori eltérései (Dr. Lakatos Péter) III Gasztroenterológiai megbetegedések időskorban (Dr. Miheller Pál) III A bőr öregedése (Dr. Horkay Irén) III. Pszichogerontológia III. 1. Gerontopszichológia III Az idősekkel kapcsolatos attitűdök komplex szemlélete (Dr. Molnár Péter) III Egészségpszichológiai szempontok időskorban (Dr. Pék Győző) III. 2. Gerontopszichiátria IV Depresszió és szorongás időskorban (Dr. Égerházi Anikó) IV Az időskor pszichiátriája (Dr. Égerházi Anikó) III. 1. Gerontopszichológia 11 11

15 IV. Társadalomgerontológia IV. 1. Társadalmi gerontológia IV Őszülő társadalmak (Dr. Fábián Gergely) IV Az időspolitika dimenziói (Dr. Pattyán László) IV Szociális munka idősekkel (Dr. Horváth László IV. 2. Szociális gerontológia IV Ápolás és gondozás IV Demens időskorúak gondozása (Csenáthné Kárándi Erzsébet) IV Pszichoszociális módszerek a demencia ápolásában (Dr. S. Jean Szilagyi) IV Immobilizációs szindróma (Dr. Ruszwurm Andrea) IV. Társadalomgerontológia IV Életvitel IV Fejlődés vagy hanyatlás (Horváth Varga Zsuzsanna) IV Megküzdési stratégia időskorban (Horváth Varga Zsuzsanna) IV Táplálkozás (Dr. Figler Mária) IV Rehabilitáció IV Célok és szempontok a geriátriai rehabilitációban (Dr. Huszár Judit) IV A geriátriai mozgásszervi rehabilitáció alapelvei (Dr. Halmos Béla) IV Gero-thanatológia és hospice IV A gero-thanatológia és a hospice ellátás idősgyógyászati vonatkozásai (Dr. Iván László) IV A haldokló gondozása hospice által és palliatív gondozással (Dr. Ellen Csikai) 12 12

16 V. Prevenció - az öregedés lassításának lehetőségei V. 1. Elméleti lehetőségek (Dr. Semsei Imre) V. 2. Prevenció és öregedés V Az idős kor és a prevenció (Dr. Tóth István) V Prevenció a geriátriában szakdolgozói felelősség (Hegyi Zsuzsanna) V. 3. A mozgás szerepe az öregedés lassításában V Testedzés és öregedés (Dr. Radák Zsolt) V Testmozgás és sportolás idős korban (Dr. Petrika Erzsébet) V A távol keleti mozgásformák hatása, idősebb korban (Sifu Miló András) V A jóga szerepe az idősödés prevenciójában (dr. Oberkamp Mária) V. Prevenció - az öregedés lassításának lehetőségei V. 4. A táplálkozásban rejlő lehetőségek V A táplálkozás szerepe az öregedés prevenciójában (Dr. Figler Mária) V A gyógynövények szerepe az öregedés elleni prevencióban (Dr. Kéry Ágnes) V Az ayurvéda dietoterápiája (Dr. Szalkai Iván) V. 5. Gondolkodásunk és öregedésünk kapcsolatai V Öregedés és a felnőttkori folyamatos tanulás (Dr. Kálmán Anikó) V Gerontoedukáció (Dr. Jászberényi József VI. Függelékek VI. 1. A fejezetek szerzői Vl. 2. Tárgymutató 13 13

17 GERONTOLÓGIA 1. Gerontológiai alapismeretek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar BEVEZETÉS vaskori hellén római mexikói Gerontosz (görög)= öreg; lógia= tan, tudomány Gerontológia=öregedéstudomány Az ember (testi és lelki) és a társadalom öregedési folyamatával foglalkozik

18 Öregek és szerepük japán (Meiji) itáliai (1493) holland (1625) germán (1550) Próbálkozások 14 15

19 Próbálkozások A fiatalság kútja Giacomo Jaquerio (Italy) ALAPFOGALMAK A gerontológia és ágai Alapkérdések: Célkitűzések: Biogerontológia Társadalomgerontológia Psychogerontológia Mit nevezünk öregedésnek? Mik jellemzik az öregedést? Miért öregszünk? Elsődleges: élettartam meghosszabbítása Másodlagos: minél többen érjék el Harmadlagos: minél egészségesebben 15 16

20 A gerontológia ágai A gerontológia ágai 16 17

21 A gerontológia ágai Életszakaszok 17 18

22 Életkorok kronológiai életkor biológiai életkor látszólagos életkor pszichológiai életkor szociológiai életkor átlagéletkor maximális életkor 18 19

23 GERONTOLÓGIA 2. Társadalmi elöregedés SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Az átlagéletkor letkor alakulása 19 20

24 Az átlagéletkor letkor alakulása A szület letéskor várhatv rható élettartam évi átlagos változv ltozása 0,6 0,5 0,4 0,3 év 0,2 0,1 0-0, ,2 1948/ / férfi nő férfi, nő együtt Férfi Nő Együtt 20 21

25 Szület letéskor várhatv rható élettartam A születésk or várható élettartam M agyarországon, C sehországban, Lengyelországban és az Európai Unióban a ) között M agyarország Csehország Lengyelország EU átlag Az össznépesség g szület letéskor várhatv rható élettartama az ezredfordulón Az össznépesség születéskor várható élettartam a az ezredfordulón Svájc Olaszország Spanyolország Norvégia Kanada Hollandia Görögország Finnország B elgium Dánia Ciprus Szlovénia L engyelország Szlovákai Magyarország Bosznia-Hercegovina Rom ánia Észtország Fehéroroszország Oroszország 65,5 68,6 68,5 67,8 71,5 71,2 70,8 70,5 74,1 73,5 72,5 72,2 71,9 71,6 75,3 74,1 77,0 76,9 76,9 76,8 76,7 76,2 78,5 78,2 78,0 78,0 78,0 78,0 77,9 77,7 79,8 79,7 79,3 79,0 78,9 78,8 78,7 78,7 81,4 80, Fejlett piacgazdaságok Közép-, Kelet- Európai országok Szovjetunió utódállamai Magyarország 21 22

26 A férfi, f női n és s az össznépesség g várhatv rható élettartama Magyarországon gon A férfi, a női és az össznépesség születéskor várható élettartam a Magyarországon ,00 76,00 74,00 72,00 70,00 68,00 66,00 64, férfi nő együtt Az átlagéletkor letkor alakulása 22 23

27 A koreloszlás s változv ltozásai A koreloszlás változásai korfa

28 A koreloszlás s változv ltozásai A koreloszlás s változv ltozásai 24 25

29 Egyes korosztályok arányainak változása Magyarországon Az arányok változása 25 26

30 A halandóság alapirányzatai A társadalom elöregedésének jellemzői és következményei Egyre több idős ember van Nő az idősek aránya a társadalomban Egyre kevesebb eltartóra egyre több eltartott jut Egyre több idős beteg ember van Az idős emberek döntő többsége nő Egyre nagyobb társadalmi problémával kell szembenéznünk A munkamegosztásban Az idősek ellátása (egészségügyi, szociális) terén

31 GERONTOLÓGIA 3. Statisztikai tükör SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A halandóság alapirány ny- zatai 27 28

32 A legfontosabb haláloki loki főcsoportok f haláloz lozási arányaiban történt csökken kkenések viszonylagos résesedr sesedése az általános haláloz lozási arányban, illetve hozzájárul rulása a várhatv rható élettartamhoz közöttk 12,3% 5,7% 1,4% 5,0% 3,50 3,00 0,14 2,50 1,46 11,3% 2,00 1,50 0,29 0,48 10,7% 53,6% 1,00 0,50 0,54 0,50 0,00 Fertőző betegségek Daganatok Keringési rendszer betegségei Légzőendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Erőszakos halálokok Egyéb A heveny szívizominfarktus haláloz lozási száma és s gyakorisága ga az össznépességben A heveny szívizominfarktus (I21) halálozások száma és gyakorisága az össznépességben a) % ooo ,0 130, , ,0 100, ,0 80, , ,0 50, ,0 Halálozások száma Halálozások gyakorisága 28 29

33 Agyérbetegs rbetegségekgek haláloz lozásainak száma és gyakorisága ga az össznépességben Az agyérbetegségek (I60-I69) halálozásainak száma és gyakorisága az össznépességben a) % ooo , ,0 160, , , , ,0 110, , , ,0 Halálozások száma Halálozások gyakorisága Magyarország g népessn pességének halandósága az Európai Unió népessége halandóságának nak százal zalékában néhány n ny fontosabb halálokban lokban az ezredfordulón M agyarország népességének halandósága az Európai Unió népessége halandóságának százalékában néhány fontos halálokban az ezredfordulón a )b) 320 % c c 120 EU érték: 100, Öngy ilkosság Szívkoszorúér-betegség Agyérbetegségek Erőszakos eredetű halálozások Tüdőrák Rosszindulatú daganatok N ői e m lőrá k Motoros járm ű balesetek a) Az Egészségügyi Világszervezet (EVSz) adatbázis adatai. b) Az EVSz "európai népességé"-nek kormegoszlására standardizált halálozási arányok alapján. c) A legmagasabb halálozási arány a fejlett egészségi kultúrájú, ipari országokban. Dr. Jó zan Péter, KSH 29 30

34 A 30. és s a 60. illetve a 60. és s 70. szület letésnapok közötti k haláloz lozási valósz színűségek év év 1930/31 28,0 1930/31 31,5 1948/49 23,1 1948/49 27,3 1965/66 16,2 1965/66 26, , , , ,2 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 százalék százalék A férfinf rfinépesség g haláloz lozási valósz színűsége 15 és s 60 éves korok között az EU-ban ban,, más m s európai országokban, illetve tengerentúli államokban Ukrajna Lettország L itvánia Rom ánia Szlovákia Szerbia T örökország Csehország E gyesült Állam ok Franciaország Dánia L uxem burg Görögország Írország Ciprus Izrael Kanada Hollandia Ausztrália Svédország EU Egyéb európai Tengerentúli 30 31

35 A haláloz lozások száma az utóbbi 40 évben halálozások száma nyers A haláloz lozási arány alakulása A halálozások szám a és a nyers halálozási arány % o , , , , , , ,0 halálozások szám a halálozási arány Dr. Józan Péter, Központi Statisztikai H ivatal 31 32

36 GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar ŐSZÜLŐ TÁRSADALMAK A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá vált a nyugdíjbiztosítás, az egészségügyi ellátás, és a szociális biztonság is mindent átfogóvá vált. A hatvanas-hetvenes évtizedeket így tartósan alacsony munkanélküliség, az anyagi jólét növekedése, és a szegénység eltűnése jellemezte. A gazdasági egyenlősítés törekvése mindenhol megfigyelhető és általánosan meghirdetett elv volt. Napjainkra a munkaerőpiac átalakuló és elégtelen működése, részben az egyre erőteljesebben globalizálódó gazdaság hatására, megrendítette a jóléti állam egyik stabilnak hitt oszlopát. Emellett az elmúlt húsz - harminc évben a család intézménye is jelentős változásokon esett át

37 ŐSZÜLŐ TÁRSADALMAK Demográfiai változások az évezred globális kihívása? A világ fejlett országai jelentős demográfiai átalakuláson estek át az utóbbi évtizedekben. Az Európai Unió tagországaiban, 2002-ben a születéskor várható átlagos élettartam 78 és 82 év között szóródott, szemben az közötti időszakkal, amikor ez az érték még 61 és 67 év közé esett. A demográfiai változás másik dimenziója a család instabilitásának növekedése. A fejlett országokban a hetvenes évek vége óta csökken a házasságkötések, illetve nő a válások száma. Ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken a születések száma, amelynek következtében jelentősen átalakul társadalmunk életkori összetétele, azaz a fejlett országok rohamos tempóban öregednek. Az együttesen ható folyamatok végeredménye a fejlett országok korstruktúrájának átalakulása, az egyre idősebb, esetenként ultraidős generációk népességen belüli arányának fokozatos növekedése re az Európai Unió 25 tagországának már minden ötödik állampolgára volt 60 éven felüli. ŐSZÜLŐ TÁRSADALMAK Az idősödés azonban nem kizárólag az unió, illetve a fejlett országok problémája, annak ellenére, hogy napjainkban globális szinten még igazak azok a megállapítások, melyek egy demográfiai kettészakadásról szólnak, hiszen a fejletlen országokban a túlnépesedés az elsődlegesen megoldandó probléma, nem az öregedés

38 ŐSZÜLŐ TÁRSADALMAK Társadalompolitikai dilemmák A demográfiai változások és az individualizációs folyamatok egyben azt is jelentik, hogy a családok egyre kevésbé töltik be azokat a gondozási funkciókat, melyek az emberek köré szőtt természetes védőháló egységei, s amelyben korábban a család volt a legfontosabb szereplő. Az idősek esetében magától értetődően adódó gondozási szolgáltatások hiánya az intézményes ellátások arányának és jelentőségének növekedését eredményezi. Ennek a növekedésnek azonban jelentős korlátai vannak. A jóléti kiadások szerkezetének változása (EU-15. Index 1990=100) Ellátási formák aránya, 1997 Ellátási formák aránya, 2003 Időskorúak ellátása ,2 % 45,5 % Betegség, rokkantság, egészségügy ,4 % 36,3 % Család-, gyermektámogatások ,3 % 8,0 % Munkanélküliség ,5 % 6,7 % Lakhatás + szociális kirekesztettség ,5 % 3,5 % Összesen ,0% 100,0% Az elmúlt évtizedben, az Európai Unió tagországaiban a nyugdíjakra fordított kiadások átlagos aránya a GDP százaléka volt. Bár az egyes tagországok között jelentős eltérések tapasztalhatóak (pl. Olaszországban ez az arány 14,7 %, Magyarországon 8,9 %, Írországban pedig 3,7 %), a kilencvenes évtized eleje óta ez az arány paradox módon enyhe csökkenést mutat. ŐSZÜLŐ TÁRSADALMAK Az állam, mint a jóléti ellátórendszer legfontosabb szereplője természetesen igyekszik megőrizni állampolgárai biztonságát, ugyanakkor eszközei végesek, bevételei pedig a kiadások jelentős emelkedése mellett, éppen a munka világában bekövetkezett változások miatt jelentősen csökkentek. A nyugdíjjuttatások évei megkétszereződtek, míg a hozzájárulási évek 25 százalékkal csökkentek. 45,0 40,0 37,5 44,5 38,6 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 25,1 25,1 20, ,0 5,0 0,0 Állami hozzájárulás Biztosítottak járulékai A szociális ellátások bevételi forrásainak alakulása (EU: 15 %) 34 35

39 ŐSZÜLŐ TÁRSADALMAK Probléma: Társadalompolitikai megoldások Az az életkor, amelyben az emberek valóban nyugdíjba mennek, jelentősen eltér ettől, és az esetek zömében jóval az előírt nyugdíjkorhatár alatt van. A munkaadók kerülik az 50 éven felüliek felvételét.1 Az idősebb korosztály képzésben való részvételi hajlandósága igen alacsony. A 45 év felettiek foglalkoztatási helyzetében feltehetőleg az hoz majd áttörést, amikor a munkaerőpiacon kényszerré válik alkalmazásuk, s ez az előreszámítások szerint a 2010-es évektől következik be. Megoldás: 2000-ben az európai állam- és kormányfők elfogadták a változás programját, azaz a Lisszaboni Stratégiát ben, az Európa Tanács Stockholmban fogalmazta meg azt a célkitűzést, mely szerint az idősebbek (55-64 év közöttiek) foglalkoztatottsági rátáját a tagországokban 2010-ig 50 százalékra kell emelni. A 2001 és 2005 közötti időszakot vizsgálva az adott korosztály foglalkoztatottsága minden tagállamban nőtt, összességében 36,6 százalékról 42,5 százalékra. Hazánk az utolsó harmadban található (32,8 %), ugyanakkor a növekedés dinamikája igen erőteljes volt az utóbbi öt évben (10,9 %), amellyel dobogós helyet foglalunk el az unióban. Jelentős különbségek mérhetőek az egyes társadalmi csoportok között, jellemző a nők alulfoglalkoztatottsága, illetve a magasan kvalifikáltak sokkal kedvezőbb helyzete. A jóléti rendszerek reformja azonban csak abban az esetben lesz sikeres, ha széles, össztársadalmi konszenzuson alapul, megteremtve egy közös politikai akaratot és együttműködést Következmények Egyre több idős ember van Nő az idősek aránya a társadalomban Egyre kevesebb eltartóra egyre több eltartott jut Egyre több idős beteg ember van Az idős emberek döntő többsége nő Egyre nagyobb társadalmi problémával kell szembenéznünk A munkamegosztásban Az idősek ellátása (egészségügyi, szociális) terén 35 36

40 Megoldási lehetőségek 0. Taigetosz Ez ugyan meglehetősen morbidan hangzik, de ez történik akkor, mikor a társadalom nem orvosolja az elöregedésből adódó problémákat. Azaz a biológiailag, egészségileg, gazdaságilag, szociálisan, stb. gyenge idős emberek kikerülnek a társadalmi munkamegosztásból és idő előtt elhaláloznak. 1. Egészségi állapot javítása A gerontológia elsődleges célja az emberi élettartam meghosszabbítása, ugyanakkor rögtön ez után következik a másodlagos cél is, hogy a megnövekedett élettartam minél egészségesebben teljen. Ennek módszerei: a. oktatás (pedagógia, andragógia, gerontagógia) b. prevenció c. gyógyítás-ápolás d. rehabilitáció 3. Idős emberek részvétele a munkamegosztásban a. nyugdíjkorhatár emelése b. idősek bevonása (megtartása) a munkába(n) 4. A születések számának emelése (késői hatás)

41 GERONTOLÓGIA 5. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A GERONTOLÓGIAI GIAI RENDSZERSZEMLÉLETE LETE A A fenntartható egészs szség g rendszere Fiziológiai, mentális, szociális és s spirituális egészs szség összefüggései Az Az életmód d jelentősége a személyes esély ly- kockázatban Az Az idősödés/id s/időskor skor életminősége és s személyes összefüggései Az Az időskori életminőség g tényezt nyezői A A jövőj lehetőségei A A hazai gerontológi giát t meghatároz rozó események 37 38

42 A FENNTARTHATÓ EGÉSZS SZSÉG G RENDSZERE Minél l hosszabban és s kielégítően en - fenntartható egészs szségben és életminőségben - holisztikus szemlélet let (biológiai, szociális, pszichológiai, spirituális) Az öregedés s nem krónikus betegségek gek összessége Személyre lyre-szabottság Soktényez nyezős, dinamikus idősk skép - genetikai - egyéni (életm( letmód, gondolkodásm smód) - környezeti - társadalmi (egészs szségügyi, gyi, szociális, gazdasági gi ) A GERONTOLÓGIAI GIAI RENDSZERSZEMLÉLETE LETE A A fenntartható egészs szség g rendszere Fiziológiai, mentális, szociális és s spirituális egészs szség összefüggései Az Az életmód d jelentősége a személyes esély ly- kockázatban Az Az idősödés/id s/időskor skor életminősége és s személyes összefüggései Az Az időskori életminőség g tényezt nyezői A A jövőj lehetőségei A A hazai gerontológi giát t meghatároz rozó események 39 38

43 FIZIOLÓGIAI, MENTÁLIS, SZOCIÁLIS ÉS SPIRITUÁLIS EGÉSZS SZSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI FIZIOLÓGIAI, MENTÁLIS, SZOCIÁLIS ÉS SPIRITUÁLIS EGÉSZS SZSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI A sikeres öregedés s szorosan összefügg az egyén n mentális és s spirituális egészs szségével A test, az értelem és s a lélek l lek szorosan összefügg egymással, egymásra hatnak Az egyénen belül l a genetikai meghatározotts rozottság g mellett az életmód és s a gondolkodásm smód d kiemelt fontosságú A munka jelentősége 39 40

44 FIZIOLÓGIAI, MENTÁLIS, SZOCIÁLIS ÉS SPIRITUÁLIS EGÉSZS SZSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI Személyiség-központú összefüggések A GERONTOLÓGIAI GIAI RENDSZERSZEMLÉLETE LETE A A fenntartható egészs szség g rendszere Fiziológiai, mentális, szociális és s spirituális egészs szség összefüggései Az Az életmód d jelentősége a személyes esély ly- kockázatban Az Az idősödés/id s/időskor skor életminősége és s személyes összefüggései Az Az időskori életminőség g tényezt nyezői A A jövőj lehetőségei A A hazai gerontológi giát t meghatároz rozó események 40 41

45 AZ ÉLETMÓD D JELENTŐSÉGE A SZEMÉLYES ESÉLY LY-KOCKÁZATBAN Életvezetés: - stressz, konfliktusok kezelése - aktivitás: fizikai és s szellemi Táplálkozás: károsk rosító anyagok kerülése Betegségkezel gkezelés: mentális egészs szség, gyógyszeres gyszeres komplikáci ciók Gondolkodásm smód: - az öregedés s a változv ltozások kezelése, elfogadása - hozzáá áállás s az élethez - önértékelés A GERONTOLÓGIAI GIAI RENDSZERSZEMLÉLETE LETE A A fenntartható egészs szség g rendszere Fiziológiai, mentális, szociális és s spirituális egészs szség összefüggései Az Az életmód d jelentősége a személyes esély ly- kockázatban Az Az idősödés/id s/időskor skor életminősége és s személyes összefüggései Az Az időskori életminőség g tényezt nyezői A A jövőj lehetőségei A A hazai gerontológi giát t meghatároz rozó események 42 41

46 AZ IDŐSÖDÉS/ID S/IDŐSKOR SKOR ÉLETMINŐSÉGE ÉS S SZEMÉLYES ÖSSZEFÜGGÉSEI o Éveket adjunk az életnek o Adjunk életet az éveknek o A személyis lyiség g szerepe: - egészs szség g megőrz rzése, betegségek gek kialakulása - gyógyul gyulás, rehabilitáci ció o Személyis lyiség-markerek: - sikeres, vagy sikertelen - normál l vagy kóros k öregedés A GERONTOLÓGIAI GIAI RENDSZERSZEMLÉLETE LETE A A fenntartható egészs szség g rendszere Fiziológiai, mentális, szociális és s spirituális egészs szség összefüggései Az Az életmód d jelentősége a személyes esély ly- kockázatban Az Az idősödés/id s/időskor skor életminősége és s személyes összefüggései Az Az időskori életminőség g tényezt nyezői A A jövőj lehetőségei A A hazai gerontológi giát t meghatároz rozó események 42 43

47 AZ IDŐSKORI ÉLETMINŐSÉG G TÉNYEZT NYEZŐI ÖREGEDÉS-BETEGSÉG Az idős s ember nem öreg felnőtt Nincs egységes ges öregedési minta Az idős s ember is lehet egészs szséges Az idős s ember nem azért beteg, mert idős A leggyengébb láncszem l Az 5 i: - inmobilitás s (mozgásbesz sbeszűkülés) s) - inkontinencia (vizelettartási zavar) - instabilitás s (test-egyens egyensúlyi zavarok) - intellektuális lis hanyatlás - iatrogénia (orvosi ártalom) A homeosztázis zis zavara láncreakcil ncreakciót t indíthat Az öregedés s komplex betegségekhez gekhez vezethet AZ IDŐSKORI ÉLETMINŐSÉG G TÉNYEZT NYEZŐI ÖREGEDÉS-BETEGSÉG Az öregedés és s betegség: g: két t jój barát az öregedéssel gyakrabban jelentkező betegségek gek Az öregedés-asszociált betegségek gek az öregedési változv ltozások miatt az öregedéssel közös k s gyöker kerű betegségek gek A betegség g komplex társadalmi t probléma egyéni probléma szociális-egészségügyi gyi feladat egyéni és s társadalmi t következmk vetkezményekkel 43 44

48 AZ IDŐSKORI ÉLETMINŐSÉG G TÉNYEZT NYEZŐI ÖREGEDÉS-BETEGSÉG Egészs szségügyi gyi szolgáltat ltatás s igénybev nybevétele: Találkoz lkozás s az orvossal ( 85% rendszeresen) Gyógyszerhaszn gyszerhasználat (96%-a a legalább 1 gyógyszert) gyszert) Formális, informális, intézeti segíts tségnyújtás, gondozás, gondoskodás Kórházi gyógykezel gykezelések akut betegségek gek miatt Idősek egészs szségügyi gyi szolgáltat ltatás-igénybevétele: 4-szer gyakrabb járóbeteg j szolgáltat ltatás 10-szer gyakrabb kórhk rházi ellátás 12-szer gyakrabb gyógyszer gyszer felírás A GERONTOLÓGIAI GIAI RENDSZERSZEMLÉLETE LETE A A fenntartható egészs szség g rendszere Fiziológiai, mentális, szociális és s spirituális egészs szség összefüggései Az Az életmód d jelentősége a személyes esély ly- kockázatban Az Az idősödés/id s/időskor skor életminősége és s személyes összefüggései Az Az időskori életminőség g tényezt nyezői A A jövőj lehetőségei A A hazai gerontológi giát t meghatároz rozó események 44 45

49 A jövőj lehetőségei A hosszabb élet - öregedés s lassítása sa fenntartható egészs szség életminőség g együttese szabja meg Folyamatosan hozzátev tevődnek évek az átlagéletkorhozletkorhoz Aki eddig 100 évig élt, ezután n inkább 110-ig fog élni; ; mai 40 éves átlagéletkora letkora 85 év v lesz, többen t érik meg a 120-at A mai 30 évesek 80 éves korukban szerveket cserélhetnek le A plasztikai sebészet szet is jobb külsk lső tud biztosítani tani A géntechnolg ntechnológia további betegségeket geket tud kiküsz szöbölni A most 10 évesek 40 éves korukban már m r jelentősen lassíthatj thatják öregedésüket, jobb lesz az öregkori életminőségük k (150 év?) A 20 év v múlva m szület letők k kockázatmentes zatmentesíthetik thetik szület letési hibáikat ikat (választott génállomg llomány jelentős s maximális életkor növekedn vekedés s lehet A gépies g változv ltozások mellett az életet meg kell töltenit Hittel, reménnyel és s szeretettel egyénnek, közössk sségeknek, intézm zményeknek A GERONTOLÓGIAI GIAI RENDSZERSZEMLÉLETE LETE A A fenntartható egészs szség g rendszere Fiziológiai, mentális, szociális és s spirituális egészs szség összefüggései Az Az életmód d jelentősége a személyes esély ly- kockázatban Az Az idősödés/id s/időskor skor életminősége és s személyes összefüggései Az Az időskori életminőség g tényezt nyezői A A jövőj lehetőségei A A hazai gerontológi giát t meghatároz rozó események 45 46

50 A hazai gerontológi giát t meghatároz rozó egyes események 1966: Idősügyi Tanács (IT) Miniszterelnök, Eü. E. Min. Államtitkár, civil delegáltak, ltak, gerontológusok gusok 1997: EU szakorvosi Bizottsága szakmai listájára vette a geriátri triát hazai gerontológiai giai oktatás és s szakképz pzés s megindulása Az IT tagja lett a Szociális Tanácsnak 2001 IT elkész szíti az időskor meghatároz rozó szempontrendszerét Idősügyi Charta részvétel a társadalmi t tevékenys kenységben Anyagi és s szociális biztonság Egészs szségügyi gyi és s gondozási feladatok Jogbiztonság és s jogvédetts dettség 2001 vége v idősegészségügyi gyi miniszteri biztos az Eü. E. Min.- ban Az idős-eg egészségügy gy koordinálása Időseg segészségügyi gyi Program Idősügyi törvt rvény megalapozása AZ idősügyi szempontok bekerültek a Johan Béla B NépegN pegészségügyi gyi Programba és s a KINCS-be (Kormányzati Idősügyi Cselekvési si Program) Folyamatban vannak idős-eg egészségügyi gyi ellátó rendszerek monitorozásai költsk ltséghatékonyságuk és s korszerűségük k elemzése 46 47

51 GERONTOLÓGIA 6. Biogerontológia: alapvetések SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 47 48

52 48 49

53 49 50

54 50 51

55

56

57

58 GERONTOLÓGIA 7. Biogerontológia: öregedési elméletek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar KEZDETI PRÓBÁLKOZÁSOK A fiatalság kútja Giacomo Jaquerio (Italy) 54 55

59 KEZDETI PRÓBÁLKOZÁSOK AZ ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK CSOPORTOSÍTÁSA ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK PROGRAM ELMÉLETEK KOMBINÁLT ELMÉLETEK HIBA ELMÉLETEK BELS Ő PROGRAM KÜLS Ő PROGRAM RENDSZER MUTÁCIÓK 1. A program kifutása He 1. biológiai órák G 1. betegség elmélet J 1. DNS mutációk St 2. programozott halál W 2. evolúciós elméletek G, Wl 2. neuroendokrin elmélet Ro 2. protein mutációk 3. pleiotrop gének Wi 3. immunelmélet W 3. kollagén keresztkötés V 4. programozott sejthalál L 4. keresztkötés elmélet B 4. cukor keresztkötés C 5. biológiai óra E 5. szabadgyök elmélet Ha 6. evolúciós elmélet R 6. slakfelhalmozódás elmélete Ca 7. korlátozott számú osztódás H 1. egyesített elmélet S 2. membránhipotézis Z 3. diszdifferenciációshipotézis C u 55 56

60 ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK I. Program elméletek Evolúciós elmélet ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK I. Program elméletek Limitált osztódás elmélet 56 57

61 AZ ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK CSOPORTOSÍTÁSA ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK PROGRAM ELMÉLETEK KOMBINÁLT ELMÉLETEK HIBA ELMÉLETEK BELS Ő PROGRAM KÜLS Ő PROGRAM RENDSZER MUTÁCIÓK 1. A program kifutása He 1. biológiai órák G 1. betegség elmélet J 1. DNS mutációk St 2. programozott halál W 2. evolúciós elméletek G, Wl 2. neuroendokrin elmélet Ro 2. protein mutációk 3. pleiotrop gének Wi 3. immunelmélet W 3. kollagén keresztkötés V 4. programozott sejthalál L 4. keresztkötés elmélet B 4. cukor keresztkötés C 5. biológiai óra E 5. szabadgyök elmélet Ha 6. evolúciós elmélet R 6. slakfelhalmozódás elmélete Ca 7. korlátozott számú osztódás H 1. egyesített elmélet S 2. membránhipotézis Z 3. diszdifferenciációshipotézis C u ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK II. Hiba elméletek Betegség elmélet 58 57

62 ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK II. Hiba elméletek Szabadgyök elmélet ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK II. Hiba elméletek DNS hiba elmélet 58 59

63 ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK II. Hiba elméletek Kollagén elmélet AZ ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK CSOPORTOSÍTÁSA ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK PROGRAM ELMÉLETEK KOMBINÁLT ELMÉLETEK HIBA ELMÉLETEK BELS Ő PROGRAM KÜLS Ő PROGRAM RENDSZER MUTÁCIÓK 1. A program kifutása He 1. biológiai órák G 1. betegség elmélet J 1. DNS mutációk St 2. programozott halál W 2. evolúciós elméletek G, Wl 2. neuroendokrin elmélet Ro 2. protein mutációk 3. pleiotrop gének Wi 3. immunelmélet W 3. kollagén keresztkötés V 4. programozott sejthalál L 4. keresztkötés elmélet B 4. cukor keresztkötés C 5. biológiai óra E 5. szabadgyök elmélet Ha 6. evolúciós elmélet R 6. slakfelhalmozódás elmélete Ca 7. korlátozott számú osztódás H 1. egyesített elmélet S 2. membránhipotézis Z 3. diszdifferenciációshipotézis C u 59 60

64 ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Egyesített elmélet ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Disdifferenciáció hipotézis 60 61

65 ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Disdifferenciáció hipotézis a = thymus b = agy c = máj MuLV mag citoplazma Globin mag citoplazma ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Disdifferenciáció hipotézis c-myc bőr máj vese agy vékonybél lép szív 61 62

66 ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Disdifferenciáció hipotézis kitüntetett gének - evolúció szuperoxid dizmutáz kataláz ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Az öregedés membránhipotézise 62 63

67 ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK I. Kombinált elméletek Az öregedés membránhipotézise ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK I. Kombinált elméletek 63 64

68 AZ ÖREGEDÉS EGYESÍTETT ELMÉLETE SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Semsei: MAD 117, (2000) AGING THEORIES PROGRAM THEORIES COMBINED THEORIES ERROR THEORIES INTERNAL PROGRAM EXTERNAL PROGRAM SYSTEM MUTATIONS 1. run out of program He 1. biological clocks G 1. disease theories J 1.DNA mutations St 2. programmed death W 2. evolution theories G, Wl 2. neuroendocrine theories Ro 2.protein utations 3. pleiotrop genes Wi 3. immune theories W 3.collagen sslinks V 4. programmed cell death L 4. crosslinking theory B 4.sugar crosslinks C 5. biological clocks E 5. free radical theory Ha 6. evolution theories R 6. waste accumulation Ca 7. limited number of proliferation H 1. unified theories S 2. membrane hypothesis Z 3. dysdifferentiation hypothesis Cu Semsei: MAD 117, (2000) 64 65

69 Felmerül a kérdés: MI AZ ÖREGEDÉS OKA? DNS MUTÁCIÓK MEMBRÁN KERESZTKÖTÉS SZABADGYÖKÖK PROGRAMOZOTT ÖREGEDÉS STB, STB Semsei: MAD 117, (2000) A ROSSZ KÉRDÉS Semsei: MAD 117, (2000) 65 66

70 MI AZ ÖREGEDÉS OKA? MI AZ ÖREGEDÉS OKA? Ez a helyes kérdés? Ez a helyes kérdés? MIK AZ ÖREGEDÉS OKAI? MIK AZ ÖREGEDÉS OKAI? Semsei: MAD 117, (2000) Semsei: MAD 117, (2000) AZ ÖREGEDÉSI FOLYAMAT AZ ÖREGEDÉSI ALAPVETŐ FOLYAMAT ZÉNYEZŐI ALAPVETŐ ZÉNYEZŐI

71 kérdés? EDÉS OKAI? AZ ÖREGEDÉSI Semsei: MAD 117, (2000) FOLYAMAT ALAPVETŐ SI FOLYAMAT ZÉNYEZŐI ZÉNYEZŐI A SEJT VAGY SZERVEZŐDÉS INFORMÁCIÓS SZINTJEINEK VÁLTOZÁSA AZ ÖREGEDÉS MIATT BELSŐ ÉS KÜLSŐ FAKTOROK OKOZTA KÁROSODÁSOK PROGRAMOZOTT FOLYAMATOK AZ ADAPTÁCIÓS FOLYAMATOK OKOZTA PERTURBÁCIÓK A BELSŐ INSTABILITÁS OKOZTA VÁLTOZÁSOK Semsei: MAD 117, (2000) 67 68

72 A MAXIMÁLIS ÉLETKOR ALAPVETŐEN MEGHATÁROZZA: BEFOLYÁSOLJA: A SZERVEZET INFORMÁCIÓS SZINTJE KÜLSŐ ÉS BELSŐ FACTOROK LIMITÁLJA: A LEGGYENGÉBB LÁNCSZEM Semsei: MAD 117, (2000) 68 69

73 GERONTOLÓGIA 8. Biogerontológia: kísérletes gerontológia SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A magyar gerontológia rövid története 1927: Korányi Sándor öregedési tanulmánya 1939: Németországban megjelenik az első gerontológiai folyóirat 1939: Az első magyar gerontológiai kongresszus 1954: gerontológiai szekció a Magyar Biológiai Társaságban 1956: felvétel a Nemzetközi Gerontológiai Társaságba 1966: Magyar Gerontológiai Társaság megalakulása 1966: az első gerontológiai kutatócsoport (ORFI, SOTE) 1979: VILEG Magyar Szekciója (DOTE) 1988: Gerontológiai Szakmai Kollégium 1996: Idősügyi Tanács 1999: a SOTE Gerontológiai Központ megszűnése 2001: Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság (DE) 2008: Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ (Eü kar) 2008: Gerontológia jegyzet; Magyar Gerontológia folyóirat 69 70

74 A kísérletes gerontológia irányzatai 1. az öregedéssel történő változások leírása 2. munkahipotézisek irányította kutatások 3. az aktuálisan futó elképzelések kutatása 1. AZ ÖREGEDÉSSEL TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA Testtömeg, testösszetétel, energetikai folyamatok az öregedés során Nukleinsavak megváltozása az öregedés során Fehérjék változása a korral 70 71

75 Testtömeg, testösszetétel, energetikai folyamatok az öregedés során Testtömeg: fordított U alakú görbe Zsír-izom arány eltolódás (lipotoxicitás) Izom és csont csökkenés (sarcopénia) Zsír eloszlás változása Csökkent anyagcsere (anorexia) Károsodások, egyensúlyi zavarok Elhízás, időskori sarcopenia Kalória restrikció élettartam növekedés Nukleinsavak megváltozása az öregedés során A DNS változásai 71 72

76 Nukleinsavak megváltozása az öregedés során AZ RNS TRANSZKRIPCIÓ VÁLTOZÁSA Az RNS szintézis változása az öregedéssel 100 [%] Fiatal (1,5 hó) Felnőtt (13 hó) Öreg (26 hó) Az RNS változásai dpm/mg RNS dpm/g nedves súly dpm/g száraz súly F344 patkány agykéregben Nukleinsavak megváltozása az öregedés során 1. AZ RNS TRANSZKRIPCIÓ VÁLTOZÁSA [%] 100 Specifikus gének mrns szintjeinek változása hó 14 hó 24 hó 29 hó 37 hó 0 SOD KAT MET P450b COX GLO 72 73

77 Fehérjék változása a korral (A) (B) Relatív aktivitás (%) hepatocita szív izom cerebellum cerebrum agyi stem Relatív aktivitás (%) máj agy vese here kor (hónap) kor (hónap) A fehérjeszintézis életkorral történő csökkenése Fehérjék változása a korral Állat/szövet Kor Enzim molekuláris aktivitás változása Egér/máj 3 h/31 h aldoláz (-) 50 % Patkány/máj 6 h/27 h szuperoxid dizmutáz (-) 60 % Patkány/máj 3-5 h/27-30 h aldoláz 0 % Patk./izom 6 h/28 h gliceraldehid 3-foszfát HD (-) 37 % Patk./izom 3 h/36 h enoláz 0 % Patk./vese 6 h/25 h maltáz (-) 30 % Nematóda 4-6 n/22-26 n enoláz (-) 50 % Nematóda 7 n/35 n aldoláz (-) 45 % Tisztított enzimek molekuláris aktivitásának körfüggő változása 73 74

78 Fehérjék változása a korral kda szérum albumin p I szérum albumin kd a Fiatal α2u-globulin Fiatal α2u-globulin 20.1 kda szérum albumin p I szérum albumin kda Öreg Protein festés (CBB) Öreg Immunoblot Patkány máj oxidált (karbonilált) fehérjéinek analízise két dimenzionális immunoblot gél elektroforézissel. POSZT-TRANSZKRIPCIÓS VÁLTOZÁSOK Enzimaktivitások változása az intracelluláris ionerősséggel és denzitással CFY patkány [%] SZUPEROXID DIZMUTÁZ Fiatal Öreg 0 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 NaCl [M] 74 75

79 2. MUNKAHIPOTÉZISEK IRÁNYÍTOTTA KUTATÁSOK Az öregedés membránhipotézise 3. AZ AKTUÁLISAN FUTÓ ELKÉPZELÉSEK KUTATÁSA A genetikai állomány fontossága: pl. telomérek, SNP-k, stb. Az öregedés lassítását célzó erőfeszítések: pl. kalóriamegszorításos diéta Az egészséges öregedést célzó elképzelések: pl. hormonpótlás Az evolúció befolyása az öregedésre Genetikai szabályzás: pl. mutációk kialakítása földigilisztában 75 76

80 GERONTOLÓGIA 9. Biogerontológia: öregedés és betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

81 78

82 79

83 80

84 81

85 GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Az idős beteg vizsgálata SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 81 82

86 82 83

87 III. Geriátria III. 1. Az idős betegek vizsgálata (Dr. Boga Bálint) Geriátria: Időskori elváltoz ltozások, betegségek gek és s kezelésük III. 2. Az időskori elváltozások, betegségek és kezelésük III Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei (Dr. Zsuga Judit, Dr. Csiba László) III Szívérrendszer öregkori változásai, és betegségei (Dr. Székács Béla) III Az immunrendszer öregedése (Dr. Bakó Gyula) III Endokrin-anyagcsere betegségek és jellegzetességei időskorban (Dr. Gerő László) III Az öregedés hatása a légzőrendszerre és betegségeire (Dr. Tamási Lilla, Dr. Losonczy György, Dr. Magyar Pál) III Csont-izület-kötőszövet időkori eltérései (Dr. Lakatos Péter) III Gasztroenterológiai megbetegedések időskorban (Dr. Miheller Pál) III A bőr öregedése (Dr. Horkay Irén) III Időskori szemészeti problémák (Dr. Kolozsvári Lajos) III Fül-orr-gégebetegségek időskorban (Dr. Nagy Tibor) III Az időskori szédülés (Dr. Szirmai Ágnes, Dr. Küstel Marianna) III Idős kor és vesebetegség (Dr. Szegedi János) III A szájüreg, az állcsontok és a fogazat jellemző elváltozásai időskorban (Dr. Orosz Mihály, Dr. Fejérdy Pál, Dr. Hermann Péter) III Vérképzés időskorban, -zavarai és betegségei (Dr. Demeter Judit) III Az időskori fertőző betegségek (Dr. Rozgonyi Ferenc) III Perioperatív szak és műtéti érzéstelenítés idős korban (Dr. Darvas Katalin) III Geriátriai sebészet és traumatológia (Dr. Papp Géza) III A gyógyszeres kezelés szempontjai (Dr. Nagy Lajos) 83 84

88 Az idős s beteg vizsgálata Az orvosi vizsgálat fogalma, menete Az orvosi vizsgálat (examination, assessment) komplex, szakértelemhez kötött k tt mentális és s manuális tevékenys kenység, amely arra irányul, hogy felderítse egy adott személy testi, szellemi vagy lelki természet szetű kóros tünett netének nek okát, esetleg rejtett, tünetmentes t kórfolyamatot fed fel. Alapja az orvos és s beteg találkoz lkozása. Szélesebb értelemben az eszközös és s laboratóriumi riumi vizsgálatokat is magába foglalja. Típusai Szűrővizsg vizsgálat (screening): egészs szségesnek látszl tszó egyén vizsgálata abból l a célbc lból, l, hogy esetleg fennáll lló kórfolyamatra fény f derülj ljön. Kivizsgálás s (check-up): tünetek okának kiderítése céljc ljából végzett vizsgálat lat-sorozat. Kontroll-vizsg vizsgálat (re-examination, examination, follow-up): ismert betegség kórlefolyásának észlelése se céljc ljából l végzett v ismételt vizsgálat vagy bizonytalan eredetű eltérés s esetén n végzett v ismételt vizsgálat abból kiindulva, hogy a várhatv rhatóan an bekövetkez vetkező progresszió a későbbiekben lehetővé teszi a kórfolyamat k tisztázását. t. Az idős s beteg vizsgálata Átfogó geriátriai kivizsgálás s (comprehensive geriatric assessment, CGA) speciális geriátriai tevékenys kenység, az idős s egyén szomatikus, mentális, pszichés állapotának, szociális helyzetének, ezek egymásra hatásának és s ezek alapján funkcionális állapotának és életminőségének nek felmérését foglalja magába. Átfogó jellege interdiszciplináris ris tevékenys kenységet tesz szüks kségessé. Általában valamilyen felmerülő funkcionális változv ltozás s a vizsgálat lat-sorozat megindítója és s célja c az orvosi és s szociális beavatkozás fajtájának és s mértm rtékének meghatároz rozása. Európai sztenderdizálása sa folyamatban

89 Az idegrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei Az életkor előrehaladt rehaladtával idegrendszerünk nk is öregszik. Ezt a természetes folyamatot az időskorra jellemző neurológiai betegségek gek kísérhetik, k példp ldául Alzheimer kór, k Parkinson kór r vagy a vascularis eredetű stroke (agyi infarktus, szélütés ). 1. Az idegrendszer fiziológi giás öregedése Az agy szerkezetének makroszkópos változásai Ötven éves kor felett az agy tömege t tízévente t átlagosan 2-3%-kal csökken Az agy szerkezetének mikroszkópos változásai Egészs szséges öregedés s mellett is 90 éves korra a neocorticalis idegsejtek közel k 10 %-a% a elpusztul. Ezzel szemben a hippocampusban alig vagy egyáltal ltalán n nem csökken a neuronok száma, a hippocampus térfogatcsökkenésének nek hátterh tterében az idegsejtek közti k szinapszisok számának csökken kkenése áll. Az idegrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei 1. Az idegrendszer fiziológi giás öregedése Az öregséget get kísérők neurológiai tünetek Kognitív v működések m változv ltozása Primitív v reflexek A látás l és s a szemmozgás s zavarai A hallás s zavara A mozgatórendszer öreged regedése Az érzőrendszer rendszer változv ltozásai A mélyreflexek m változv ltozásai A járás j és s az egyensúly változv ltozása 85 86

90 Az idegrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei 2. Az öregkor gyakoribb neurológiai betegségei gei Alzheimer kórk Parkinson kórk Stroke (vérz rzéses, ischemiás) s) 2.4. Epilepszia Polineuropátia Intracraniális daganatok Az idegrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei 2. Az öregkor gyakoribb neurológiai betegségei gei Alzheimer kórk Az Alzheimer kór k r előfordul fordulása 65 éves korig 2 3 % körül l mozog, majd 65 éves kor felett ötévente duplázódik, dik, a 85 éves korosztályban eléri a 30 %-ot.% Jellemző a térbeli t és s időbeli tájékozt kozódás és s a kognitív funkciók k fokozatos elvesztése. se. Az agyban jellegzetes szerkezeti változv ltozások alakulnak ki, több szenilis plakk és neurofibrilláris ris kötegk mutatható ki, mint a normális öregedés s során. A neuronok kb. 60 %-a% a elpusztulhat

91 Az idegrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei Parkinson kórk A 65 év v felettiek 1 %-a,% míg m g a 80 évnél l idősebbek mintegy 2,5 %-a% a szenved Parkinson kórban. k A betegség g tüneteit t a nigrostriatalis dopaminerg pálya p neuronjainak pusztulása sa eredményezi nyezi. Tünetek: hypo- illetve akinézis, mely a spontán n illetve akaratlagos mozgások lassulása, sa, a mimikaszegény arc, a végtagok v együttmozg ttmozgásának hiánya, aprólépt ptű járás, az elindulás, fordulás és s megáll llás s nehezítetts tettsége, valamint a tartási instabilitás rigor, vagyis az izomzat ellenáll llása a passzív v mozgatással szemben nyugalmi tremor, vagyis az agonista és s antagonista izmok gyors, ritmikus mozgása (remegés), amely az akaratlagos mozgások során n megszűnik (jellegzetes az ujjak sodró mozgása) halk, monoton beszéd micrographia (kis betűk írása) a vegetatív v tünetek t közül k l gyakori a bőb nyálelv lelválasztás s (hypersalivatio), a kenőcs csösen sen fénylf nylő arc (seborrhoea) és s az orthostatikus hypotonia (felüléskor és s feláll lláskor vérnyomv rnyomásesés) s) neuropszichiátriai zavarok: demencia, hallucináci ció,, zavartság és s alvászavar alakulhat ki. Az idegrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei Stroke A stroke két k t formája különíthetk thető el: a vérzv rzéses a stroke-ok %-át% teszi ki, az ischaemiás s a fennmaradó %-ot.% FőF tünete az általában féloldali f bénulb nulás s (néha teljes: paralysis, plegia; gyakrabban részleges: paresis) és érzészavar. Az érelmeszesedés s klasszikus rizikófaktorai a dohányz nyzás, az elhízás, a hyperlipidaemia, a cukorbetegség és s a hypertonia. 1. VérzV rzéses A vérzv rzéses stroke leggyakrabban hypertonia talaján alakul ki, amely hosszútávon károsk rosítja az erek falát 2. Ischemiás Hirtelen rosszabbodik a mögöttes m terület vérellv rellátása, ha az arterioscleroticus plakkon a véralvadv ralvadék k alakul ki és s elzárja a maradék k lument. A tünetek t attól függnek, hogy milyen területeket látnak l el a (leginkább) beszűkült vagy elzáródott erek

92 Az idegrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei Epilepszia Az epilepszia gyakorisága ga nőn a kor előrehaladt rehaladtával. Időskorban a fokális (az agy egy jól j l körülírhatk rható terület letéről l kiinduló) és s a másodlagosan generalizálódó (fokális kezdet után generalizálódó) ) epilepszia a jellemző. Az időskori epilepszia legfontosabb kivált ltó tényezője az agyi keringészavar Polineuropátia A természetes öregedési folyamat során n fokozatosan romlik a periféri riás érző és s mozgató működés. Mivel a normális öregedés s során n gyakori a mélym lyérzés s zavara (károsodik a vibráci ció és s az ízületi helyzetérz rzékelés), a patológi giás s idegkárosod rosodás s felismerésére re inkább a hőh és s a fájdalomérzet csökken kkenéséből l lehet következtetni. k Intracraniális tumor Az összes agydaganat incidenciája (új j esetek megjelenése) nő az életkor előrehaladt rehaladtával. Gyakoribbak a jóindulatj indulatú daganatok (meningeomák, hipofízis adenómák, acusticus neurinómák, ha ezek műtétileg m tileg eltávol volíthatók, az életkilátások jók. j A szívérrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei Erek A korral az erek fala megvastagodik, az érlumen kitágul, az érfal rugalmatlanná válik, ami szöveti átrendeződéssel is jár. j Szív A keringési ellenáll llás s növekedn vekedés s következtk vetkeztében megnövekszik a szívre gyakorolt vaszkuláris afterload, megnő a szisztolés vérnyomás. Öregebb életkorban lassúbb lesz a szívver vverés. Terhelésre csökken a maximális szívfrekvencia, de jój ideig nem csökken a terhelés által kiváltott maximális perctérfogat rfogat (Frank-Starling kompenzáci ció révén). Az idős, de egészs szséges szív v több t vonatkozásban is képes k kompenzáci cióra. Az életkor előrehaladt rehaladtával az apoptózis révén r n fiziológi giásan is csökken mind a munka-izomsejtek, mind az ingerképz pző és - vezető sejtek száma. Ezek a változv ltozások mind a brady-,, mind a tachyarrhythmiák megjelenésére hajlamosítanak

93 A szívérrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei Az időskor skorú kardiovaszkuláris ris betegségeket geket meghatároz rozó legfontosabb közös k s kórfolyamat, k az atherosclerosis Ezekhez a fiziológiás változásokhoz igen sok géndeterminált és s környezetik rnyezeti-életmód d kiváltotta, valamint infekciók, k, oxidatív v stressz általi károsk rosítás s csatlakozhat. Az eredmény: az endothel bonyolult helyi humorális védelmi rendszerének nek károsodk rosodása, sa, finom sérüléseinek s seinek kialakulása, plazmafehérj rjék és s makrofágok bejutása a szubendoteliális lis térbe, t gyulladásnak megfelelő történéssor érvényesülése. se. A sejttörmel rmelékből, kötőszk szöveti mátrixbm trixból és s szabad koleszterin tócst csákból álló szubendotheliális lis képzk pződmény jön j létre: a plakk. Kockázati tényezt nyezők: diszlipidémia, cukorbetegség, g, elhízás, dohányz nyzás A szívérrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei Stroke Perifériás Verőeres betegség Angina Szívinfarktus Atherosclerotikus szervi megbetegedések Hirtelen szívhalál Balkamra elégtelenség Endotél működészavar Gyulladás Nyaki verőér szűkület Koszorúér szklerózis Balkamra hipertrófia Kórfolyamatok klinikai manifesztáció nélkül Táplálkozás Inaktivitás környezet Dohányzás Diabetes Elhízás Hipertónia Kardiovaszkuláris Kockázati ttényezők é n y e z ő k Lipidek Menopauza Nem gének Életkor Az időskori atherosclerosis és célszervi megbetegedések patomechanizmusa 89 90

94 A szívérrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei Időskori hypertonia Magas vérnyomv rnyomás s gyakorisága ga nőn az előrehalad rehaladó életkorral Az európai időskor skorú népességben 60-75% közötti k a 140/90 Hgmm-t t elérő,, vagy meghaladó vérnyomás szintűek aránya és s 50% feletti a 160/95 Hgmm-t t elérő, ill. meghaladó vérnyomással rendelkezők k hányada! h Időskori Periféri riás érbetegség g (periferal arterial disease: PAD) Időskorban igen gyakori betegség. g. A periféri riás s vérellv rellátás elégtelens gtelenségét t elsősorban sorban a középerek k atherosclerosisa váltja ki, amely zavar szöveti szintű kisér- kompenzáci cióját t (ért( rtágulat révén) r akadályozza a majdnem mindig jelenlevő kisér-arteriosclerosis. A szívérrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei Stroke (szélütés) s) Szélütést megelőző állapotok: TIA (átmeneti,( azaz transitoricus ischemiás s attak) Akut stroke Az akut stroke kezelésének alapvető stratégi giája: : KórhK rházba kerülés gyorsítása sa Életfontos funkciók k támogatt mogatása (optimális fejhelyzet, szabad légutak l biztosítása, sa, vénabiztosv nabiztosítás, s, infúzi zió) Stroke-alt altípus megállap llapítása (CT vizsgálat: ischemiás< s< >vérzéses) Trombolízis (3 órán n belül, l, felkész szült intézm zményben) Korai rehabilitáci ció Szekunder prevenció (35% valósz színűségű újabb stroke megakadályoz lyozására) A szív v időskori ingerületk letképző-ingerületvezető kórképei közül l gyakorisága ga alapján n kiemlendők: k: a pitvari nagy frekvenciájú arrhythmiák, pitvarfibrilláci ció (PF) Szível velégtelenség 80 éves átlagkorú népesség g egyharmada szenved szível velégtelenségben. gben. A szível velégtelenségben gben szenvedőknek 4 8-szor 4 nagyobb az elhaláloz lozási kockázata, mint a hasonló időskor skorú átlagnépességé

95 A szívérrendszer időskori elváltoz ltozásai és s betegségei gei Angina Myocardialis infarktus A koszorúé úér r eredetű szívbetegs vbetegség, g, az ischemiás s szívbetegs vbetegség g alapja a koszorúerek atherosclerosisa. Az így kialakult, vagy ami még m g veszélyesebb, a plakkokból l leszakadó embolusok által disztálisan akutan létrehozott l szűkületek, és ezekre aktuális kihívások során n súlyosbs lyosbító mechanizmusként nt rárakr rakódó koszorúé úér tónusfokozódás, s, koszorúé úérgörcs rcs adott szívter vterületek vérellv rellátásának rövid r idejű (angina), vagy végleges, v teljes elégtelens gtelenségét (szívinfarktus) eredményezi. Az immunrendszer öregedése és zavarai Az immunrendszer részei: a veleszületett és szerzett immunitás. A veleszületett immunitás sejtes (makrofágok, polimorphonukleáris sejtek (PMN), natural killer sejtek (NK) és dendritikus sejtek (DC), stb.), valamint nem sejtes (C reaktív protein (CRP), komplement rendszer, mannózkötő protein stb.) elemekből áll. A szerzett immunitás jellemzője a specifikus válaszkészség az adott antigénre, celluláris (citotoxikus) és/vagy humorális (antitestes) válasz, memória - mely gyors válaszreakciót tesz lehetővé ismételt antigénstimulus esetén - T-sejt függő sejt-mediálta és humorális immunválasz

96 Az immunrendszer öregedése és zavarai Az öregedés az immunreaktivitás változásaival társul, melyek közül legjelentősebbek a T-sejtek működésében következnek be. A monociták antigén-specifikus és nem antigén-specifikus működése csökken. A B sejtek antitest termelése infekció, vagy vakcináció esetében csökken, de az autoantitestek száma és mennyisége a korral nő. Az immunrendszer öregedése és zavarai Öregkori változások T-sejtek B-sejtek NK-sejtek Fagociták oaktivációs s szignálok osejtélettartam változv ltozása oaz időskori immunválasz klinikai jelentősége 92 93

97 Az immunrendszer öregedése és zavarai T-sejtek keringő limfociták k száma a korral mérsm rsékelten csökken a naiv (CD45RA+) T sejtek csökken kkenése mellett mind a CD4+ és s a CD8+ memória (CD45RO+) T sejtek száma nő. n az öregedés Th1 dominanciájú (IL-2, IFN ) citokin termelése helyét t Th2 (IL-4, IL-5, IL-10) dominancia veszi át.. (TH1 típust pusú immunválasza protektív v hatású a legfontosabb fertőző ágensekkel szemben, TH2 típust pusú válasz az allergiás és parazitás s infekciókhoz khoz kapcsolódik) A citotoxikus T limfociták aktivitás s a korral csökken. B-sejtek csökken a vakcináci ció vagy fertőzések utáni antitesttermelés; megváltozik az immunglobulin osztályok és s alosztályok lyok aránya nya; a keringő IgG és s IgA mennyisége nő, n az antitestek affinitása csökken kken; az anti-idiot idiotípus hálózat h diszreguláci ciója észlelhető és s az autoantitestek száma, titere növekszikn vekszik. az antitestek neutralizáló képessége ge korántsem olyan hatékony Az immunrendszer öregedése és zavarai NK sejtek az NK sejtek aránya a CD16/CD56 markerek vizsgálata alapján növekszik idős s korban. az NK sejtek aktivitás s csökken kkenése feltételezhet telezhető Fagociták neutrofil granulociták, monociták, makrofágok abszolút t száma konstans marad az élet folyamán gombaölő képesség g csökken a dendritikus sejtek (DC, a leghatékonyabb APC-k) száma nagyobb

98 Az immunrendszer öregedése és zavarai Aktiváci ciós s szignálok Nincs szignifikáns ns változv ltozás s a TCR-CD3 CD3 receptor komplex számában és aktivitásában időskorban skorban. A citoszkeletonhoz kötött tt funkciók k csökkennek. Az idősekben csökken a citoplazmatikus Ca 2+ koncentráci ció és s PKC aktivitás s mind a T, mind a B sejtekben. Ugyancsak csökkennek a sejtmag transzkripciós s faktorainak (AP-1, NF-AT, és s NF ) mennyisége és s mindazon gének g expressziója ja,, melyek a fenti faktoroktól l függenek. f Sejtélettartam változv ltozása A korral csökken kkenő CD95 expresszió okozza az elöregedett diszfunkcionális sejtek és s az autoreaktív sejtek felszaporodását. Az apoptozis fokozódására lehet következtetni k idős s korban. Az időskori immunválasz klinikai jelentősége Az idős s populáci cióban is az immunreaktivitás jelentős s heterogenitásával találkozunk lkozunk. Ennek a heterogenitásnak az okai nem ismertek még m g részleteiben. r Az immunoscenescens és s egyéb b fiziológi giás s időskori változv ltozások együtt fokozhatják k a fertőzésekb sekből, autoimmunitásb sból,, daganatos megbetegedésekb sekből l származ rmazó morbiditást és s mortalitást

99 GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük II Idegrendszer, szívérrendszer, immunrendszer SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 9.3. Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Egy kis genezis 95 96

100 Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Egy kis genezis Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Egy kis evolúció 200 millió: emlősök 300 millió: kétéltűek 500 millió: növények, gombák 530 millió: kambriumi robbanás 1 milliárd: többsejtű élőlények 3-4 milliárd: prokarióták 96 97

101 Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Egy kis biológia Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Idegrendszer, szívérrendszer, immunrendszer 97 98

102 Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei Az életkor előrehaladtával idegrendszerünk is öregszik. Ezt a természetes folyamatot az időskorra jellemző neurológiai betegségek kísérhetik, például Alzheimer kór, Parkinson kór vagy a vascularis eredetű stroke (agyi infarktus, szélütés ). 1. Az idegrendszer fiziológiás öregedése Az agy szerkezetének makroszkópos változásai Ötven éves kor felett az agy tömege tízévente átlagosan 2-3%-kal csökken Az agy szerkezetének mikroszkópos változásai Egészséges öregedés mellett is 90 éves korra a neuorcorticalis idegsejtek közel 10 %-a elpusztul. Ezzel szemben a hippocampusban alig vagy egyáltalán nem csökken a neuronok száma, a hippocampus térfogatcsökkenésének hátterében az idegsejtek közti szinapszisok számának csökkenése áll

103 Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei 1. Az idegrendszer fiziológiás öregedése Az öregséget kísérő neurológiai tünetek Kognitív működések változása Primitív reflexek A látás és a szemmozgás zavarai A hallás zavara A mozgatórendszer öregedése Az érzőrendszer változásai A mélyreflexek változásai A járás és az egyensúly változása Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei

104 Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei Parkinson kór A 65 év felettiek 1 %-a, míg a 80 évnél idősebbek mintegy 2,5 %-a szenved Parkinson kórban. A betegség tüneteit a nigrostriatalis dopaminerg pálya neuronjainak pusztulása eredményezi. Tünetek: hypo- illetve akinézis, mely a spontán illetve akaratlagos mozgások lassulása, a mimikaszegény arc, a végtagok együttmozgásának hiánya, apróléptű járás, az elindulás, fordulás és megállás nehezítettsége, valamint a tartási instabilitás rigor, vagyis az izomzat ellenállása a passzív mozgatással szemben nyugalmi tremor, vagyis az agonista és antagonista izmok gyors, ritmikus mozgása (remegés), amely az akaratlagos mozgások során megszűnik (jellegzetes az ujjak sodró mozgása) halk, monoton beszéd micrographia (kis betűk írása) a vegetatív tünetek közül gyakori a bő nyálelválasztás (hypersalivatio), a kenőcsösen fénylő arc (seborrhoea) és az orthostatikus hypotonia (felüléskor és felálláskor vérnyomásesés) neuropszichiátriai zavarok: demencia, hallucináció, zavartság és alvászavar alakulhat ki. Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei Stroke A stroke két formája különíthető el: a vérzéses a stroke-ok %-át teszi ki, az ischaemiás a fennmaradó %-ot. Fő tünete az általában féloldali bénulás (néha teljes: paralysis, plegia; gyakrabban részleges: paresis) és érzészavar. Az érelmeszesedés klasszikus rizikófaktorai a dohányzás, az elhízás, a hyperlipidaemia, a cukorbetegség és a hypertonia. 1. Vérzéses A vérzéses stroke leggyakrabban hypertonia talaján alakul ki, amely hosszútávon károsítja az erek falát 2. Ischemiás Hirtelen rosszabbodik a mögöttes terület vérellátása, ha az arterioscleroticus plakkon a véralvadék alakul ki és elzárja a maradék lument. A tünetek attól függnek, hogy milyen területeket látnak el a (leginkább) beszűkült vagy elzáródott erek

105 Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei Epilepszia Az epilepszia gyakorisága nő a kor előrehaladtával. Időskorban a fokális (az agy egy jól körülírható területéről kiinduló) és a másodlagosan generalizálódó (fokális kezdet után generalizálódó) epilepszia a jellemző. Az időskori epilepszia legfontosabb kiváltó tényezője az agyi keringészavar Polineuropátia A természetes öregedési folyamat során fokozatosan romlik a perifériás érző és mozgató működés. Mivel a normális öregedés során gyakori a mélyérzés zavara (károsodik a vibráció és az ízületi helyzetérzékelés), a patológiás idegkárosodás felismerésére inkább a hő és a fájdalomérzet csökkenéséből lehet következtetni Intracraniális tumor Az összes agydaganat incidenciája (új esetek megjelenése) nő az életkor előrehaladtával. Gyakoribbak a jóindulatú daganatok (meningeomák, hipofízis adenómák, acusticus neurinómák, ha ezek műtétileg eltávolíthatók, az életkilátások jók. A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei

106 A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei Erek A korral az erek fala megvastagodik, az érlumen kitágul, az érfal rugalmatlanná válik, ami szöveti átrendeződéssel is jár. Szív A keringési ellenállás növekedés következtében megnövekszik a szívre gyakorolt vaszkuláris afterload, megnő a szisztolés vérnyomás. Öregebb életkorban lassúbb lesz a szívverés. Terhelésre csökken a maximális szívfrekvencia, de jó ideig nem csökken a terhelés által kiváltott maximális perctérfogat (Frank-Starling kompenzáció révén). Az idős, de egészséges szív több vonatkozásban is képes kompenzációra. Az életkor előrehaladtával az apoptózis révén fiziológiásan is csökken mind a munka-izomsejtek, mind az ingerképző és -vezető sejtek száma. Ezek a változások mind a brady-, mind a tachyarrhythmiák megjelenésére hajlamosítanak. A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei Az időskorú kardiovaszkuláris betegségeket meghatározó legfontosabb közös kórfolyamat, az atherosclerosis Ezekhez a fiziológiás változásokhoz igen sok géndeterminált és környezeti-életmód kiváltotta, valamint infekciók, oxidatív stressz általi károsítás csatlakozhat. Az eredmény: az endothel bonyolult helyi humorális védelmi rendszerének károsodása, finom sérüléseinek kialakulása, plazmafehérjék és makrofágok bejutása a szubendoteliális térbe, gyulladásnak megfelelő történéssor érvényesülése. A sejttörmelékből, kötőszöveti mátrixból és szabad koleszterin tócsákból álló szubendotheliális képződmény jön létre: a plakk. Kockázati tényezők: diszlipidémia, cukorbetegség, elhízás, dohányzás

107 A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei Időskori hypertonia Magas vérnyomás gyakorisága nő az előrehaladó életkorral Az európai időskorú népességben 60-75% közötti a 140/90 Hgmm-t elérő, vagy meghaladó vérnyomás szintűek aránya és 50% feletti a 160/95 Hgmm-t elérő, ill. meghaladó vérnyomással rendelkezők hányada! Időskori Perifériás érbetegség (periferal arterial disease: PAD) Időskorban igen gyakori betegség. A perifériás vérellátás elégtelenségét elsősorban a középerek atherosclerosisa váltja ki, amely zavar szöveti szintű kisér-kompenzációját (értágulat révén) akadályozza a majdnem mindig jelenlevő kisér-arteriosclerosis. A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei Stroke (szélütés) Szélütést megelőző állapotok: TIA (átmeneti, azaz transitoricus ischemiás attak) Akut stroke Az akut stroke kezelésének alapvető stratégiája: Kórházba kerülés gyorsítása Életfontos funkciók támogatása (optimális fejhelyzet, szabad légutak biztosítása, vénabiztosítás, infúzió) Stroke-altípus megállapítása (CT vizsgálat: ischemiás< >vérzéses) Trombolízis (3 órán belül, felkészült intézményben) Korai rehabilitáció Szekunder prevenció (35% valószínűségű újabb stroke megakadályozására) A szív időskori ingerületképző-ingerületvezető kórképei közül gyakorisága alapján kiemlendők: a pitvari nagy frekvenciájú arrhythmiák, pitvarfibrilláció (PF) Szívelégtelenség 80 éves átlagkorú népesség egyharmada szenved szívelégtelenségben. A szívelégtelenségben szenvedőknek 4 8-szor nagyobb az elhalálozási kockázata, mint a hasonló időskorú átlagnépességé

108 A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei Angina Myocardialis infarktus A koszorúér eredetű szívbetegség, az ischemiás szívbetegség alapja a koszorúerek atherosclerosisa. Az így kialakult, vagy ami még veszélyesebb, a plakkokból leszakadó embolusok által disztálisan akutan létrehozott szűkületek, és ezekre aktuális kihívások során súlyosbító mechanizmusként rárakódó koszorúér tónusfokozódás, koszorúérgörcs adott szívterületek vérellátásának rövid idejű (angina), vagy végleges, teljes elégtelenségét (szívinfarktus) eredményezi. Az immunrend szer öregedése és zavarai

109 A szívérrendszer és az immunrendszer Az immunrendszer öregedése és zavarai Az immunrendszer részei: a veleszületett és szerzett immunitás. A veleszületett immunitás sejtes (makrofágok, polimorphonukleáris sejtek (PMN), natural killer sejtek (NK) és dendritikus sejtek (DC), stb.), valamint nem sejtes (C reaktív protein (CRP), komplement rendszer, mannózkötő protein stb.) elemekből áll. A szerzett immunitás jellemzője a specifikus válaszkészség az adott antigénre, celluláris (citotoxikus) és/vagy humorális (antitestes) válasz, memória - mely gyors válaszreakciót tesz lehetővé ismételt antigénstimulus esetén - T-sejt függő sejt-mediálta és humorális immunválasz

110 Az immunrendszer öregedése és zavarai Az öregedés az immunreaktivitás változásaival társul, melyek közül legjelentősebbek a T-sejtek működésében következnek be. A monociták antigén-specifikus és nem antigén-specifikus működése csökken. A B sejtek antitest termelése infekció, vagy vakcináció esetében csökken, de az autoantitestek száma és mennyisége a korral nő. Az immunrendszer öregedése és zavarai Öregkori változások 106 T-sejtek B-sejtek NK-sejtek Fagociták oaktivációs szignálok osejtélettartam változása oaz időskori immunválasz klinikai jelentősége 107

111 Az immunrendszer öregedése és zavarai NK sejtek az NK sejtek aránya a CD16/CD56 markerek vizsgálata alapján növekszik idős korban. az NK sejtek aktivitás csökkenése feltételezhető Fagociták neutrofil granulociták, monociták, makrofágok abszolút száma konstans marad az élet folyamán gombaölő képesség csökken a dendritikus sejtek (DC, a leghatékonyabb APC-k) száma nagyobb. Az immunrendszer öregedése és zavarai Aktivációs szignálok Nincs szignifikáns változás a TCR-CD3 receptor komplex számában és aktivitásában időskorban. A citoszkeletonhoz kötött funkciók csökkennek. Az idősekben csökken a citoplazmatikus Ca 2+ koncentráció és PKC aktivitás mind a T, mind a B sejtekben. Ugyancsak csökkennek a sejtmag transzkripciós faktorainak (AP-1, NF-AT, és NF ) mennyisége és mindazon gének expressziója, melyek a fenti faktoroktól függenek. Sejtélettartam változása A korral csökkenő CD95 expresszió okozza az elöregedett diszfunkcionális sejtek és az autoreaktív sejtek felszaporodását. Az apoptozis fokozódására lehet következtetni idős korban. Az időskori immunválasz klinikai jelentősége Az idős populációban is az immunreaktivitás jelentős heterogenitásával találkozunk. Ennek a heterogenitásnak az okai nem ismertek még részleteiben. Az immunoscenescens és egyéb fiziológiás időskori változások együtt fokozhatják a fertőzésekből, autoimmunitásból, daganatos megbetegedésekből származó morbiditást és mortalitást

112 GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük III Légzőgrendszer, Endokrin rendszer, Emésztőrendszer, Vese SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 9.5. Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük II Légzőgrendszer, Endokrin rendszer, Emésztőrendszer

113 A légzőrendszer időskori elváltozásai és betegségei Az öregedés hatása a légzőrendszerre A mellkas merevebbé válása, illetve a bordaporcok elmeszesedése következtében a vertebro-costalis izületek mozgása beszűkül A nagylégutak porcos struktúrái elmerevednek A 2 mm-nél kisebb átmérőjű kislégutak átmérője csökken részben a nyákmirigyek hyperplasiája miatt. A kislégutak falára kívülről húzóhatást gyakorló elasztikus rostok száma és rugalmassága is csökken. A tüdő rugalmassága csökken

114 Az légzőrendszer betegségei Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) A COPD kialakulhat a hörgőrendszer krónikus, neutrophil sejtes gyulladása (krónikus bronchitis), valamint emphysema (tüdőtágulás) következtében. Funkcionálisan a kilégzés, főként az erőltetett kilégzés zavara a legjellegzetesebb. Asthma bronchiale Az asthma bronchiale a légutak krónikus eosinophil sejtes gyulladása, mely gyógyszerre reverzibilis, diffúz légúti szűkületet okoz. Klinikai szempontból rohamokban jelentkező, sípolással együtt járó nehézlégzés jellemzi. Pneumónia Időskorban több, mint 10-szeresére nő a pneumóniával kapcsolatos mortalitás. A területen szerzett pneumóniák hátterében %-ban Streptococcus pneumoniae fertőzés húzódik meg (időskorban csökken az antibakterialis és antivirális immunitás). Tuberculosis Hazánkban, 2006-ban, az ötven év feletti populációban a tuberculosis prevalenciája háromszor gyakoribb volt, mint az ötven év alattiak körében. Az immunrendszer természetes öregedése mellett időskori tbc-re hajlamosít minden olyan más betegség, mely az immunrendszer funkcióját károsítja. Tüdőembólia Leggyakrabban az alsó végtag mély vénáiban, vagy a kismedence vénás rendszerében képződő thrombusok sodródnak a pulmonális érrendszerbe és okoznak pulmonális embolizációt. Miután a vénás thrombosis és a tüdőembólia etiopathogenezisében számos közös tényező van, egyre inkább egyetlen betegségről, vénás thromboembóliáról beszélünk. Bronchuscarcinoma A malignus betegségek, köztük a hörgőrák gyakorisága az életkorral nő, a hörgőrákkal kapcsolatos mortalitás a éves korban éri el a maximumot. Időskorban a daganatok lassabban növekednek és adnak áttétet, mint fiatalkorban. Az endokrinanyagcsere jellegzetességei időskorban A fő endokrin mirigyek. 1. Tobozmirigy 2. Agyalapi mirigy 3. Pajzsmirigy 4. Csecsemőmirigy 5. Mellékvese 6. Hasnyálmirigy 7. Petefészek 8. Here

115 Az endokrin-anyagcsere jellegzetességei időskorban A hormontermelésben bekövetkezett változások további anyagcserezavarokat idéznek elő, amelyek együttesen alakítják ki az időskorban észlelhető degeneratív és atrophiás folyamatokat. A dopaminerg neuronok mennyisége csökken (hypothalamushypophysis) --- hiperprolactinemia. A növekedési hormon elválasztása csökken --- csökkent fehérjeszintézis, regeneratív folyamatok lassulása. Az IGF-1 (inzulin-szerű növekedési hormon) csökkenése --- izom-zsírszövet arányának eltolódása, glukóz tolerancia csökkenése. Mérséklődik a melatonin termelődés. A pajzsmirigy hormonok nem változnak. (A mellékpajzsmirigy hormonjai közül a parathormon (PTH) szintjét sok szerző emelkedettnek találta időskorú betegeken.) A mellékvesekéreg hormonjai közül az aldoszteron elválasztás kissé csökken idősebb korban, ez a renin-angiotenzin rendszer csökkent aktivitásával függ össze. A glucocorticoid szintek alig csökkennek, de csökken a stresszre adott válasz --- tűrőképesség csökkenése. A mellékvesevelő hormonjai közül a norepinephrin szintje idős korban emelkedik (patológiás folyamatok), az epinephrin és a dopamin szintje nem változik. A szabad tesztosteron vérszintje egyértelműen csökken (kisebb izom és csonttömeg). Az ösztrogén szint kicsit emelkedik. A dehydrotestosteron viszont emelkedik --- prostata hyperplasia. A női nemi hormonok csökkenése --- csontvesztés urogenitális athrophiája, vasomotoros instabilitás (hőhullámok). A glukóztolerancia enyhén, de fokozatosan csökken ( a II-es típusú cukorbetegség incidenciája nő a korral). Az endokrin-anyagcsere betegségek jellegzetességei időskorban A pajzsmirigy hyper- és hypofunkciója egyaránt előfordul és nő a korral. A mellékvesekéreg hyperfunkciós betegségei közül a Cushing-kór a középkorú személyeken a leggyakoribb, idősebb korban az előfordulás ritkább (hipertónia, elhízás, oszteoporózis, glukózintolerancia, pigmentáció). Az Addison-kór (izomgyengeség, fogyás) s különösen a klasszikus, autoimmun forma a fiatal és középkorú személyeken gyakoribb. Idős korban viszont más etiológiájú hypadrenia gyakoribb lehet. A véletlenül felfedezett mellékvese tumorok, az incidentalomák gyakoribbak az idősebb korosztályban. Cukorbetegség: a 45 év felett kialakuló diabetes legalább 90%-a 2-es típusú. A hyperglykaemiás anyagcsere-kisiklás speciális formája, a hyperosmoláris coma, másrészt a laktát acidosis jelenti a két legfontosabb szövődményt

116 Az emésztőrendszer jellegzetességei időskorban, betegségei GASZTROENTEROLÓGIAI MEGBETEGEDÉSEK IDŐS KORBAN Nyelőcső Achalasia Folyékony és szilárd táplálék fogyasztásakor egyaránt kialakuló dysphgagia és mellkasi fájdalom. Idős korban az achalasia fokozott aspiráció-veszéllyel, alultápláltsággal és nyelőcsőrák-kockázattal jár. Diffúz oesophagius spazmus és diótörő nyelőcső A diffúz oesophagus spazmus a nyelőcső motilitás zavarainak 4-15 %-áért, a diótörő nyelőcső pedig még gyakoribb okai. Elsősorban retrosternális fájdalmat és dysphagiat okoznak. Másodlagos nyelőcsői mozgászavarok Másodlagos nyelési nehezítettséget tud okozni többek között a sclerosis multiplex, a polymopositis, a reflux oesophagitis és a Batrrett-carcinoma, az idősebbekben gyakoribb diabetes mellitus. A diabeteszes neuropathiaban szenvedők %- ának van oesophagus dysmotilitása is. Gastroosophagealis reflux betegség a károsodott záróizom működés miatt gyakrabban kell számolnunk vele idősebb betegekben. a nyelőcső savterhelése és a nyálkahártya-eltérések is súlyosabbak. Nyelőcsőrák Mivel idősebbekben a Barrett-oesophagus gyakoribb, ezzel a kockázati tényezővel fokozottan számolnunk kell

117 GASZTROENTEROLÓGIAI MEGBETEGEDÉSEK IDŐS KORBAN Gyomor A gyomorban a nyálkahártyát károsító és azt védő tényezők egyensúlya idős korban könnyebben megbomlik. Gyomorfekély A gyomorfekély idősebbekben gyakran nagyobb (ún. idős kori óriásfekély), és proximálisabb elhelyezkedésű. Gyomorrák A gyomorrák leggyakrabban a 85 év feletti népességet érinti mindkét nemben. Előfordulási gyakorisága Magyarországon 18/ lakos. A vastagbél betegségei Diverticulosis Leggyakrabban a távolabbi vastagbélszakaszokon, így a sigmában (90 %) fordulnak elő. A 80 év felettiek mintegy 67 %-ában előfordul. A vastagbél izomzatának speciális átalakulása miatt alakul ki. A kórtan másik tényezője a megváltozott motilitás lehet. Diverticulosisban szenvedő betegekben a postprandiális kontrakciók gyengébbek, mint egészségesekben. Mellette szövődményként diverticulitis jelentkezhet (gyulladás, perforáció) Vastagbélrák A colorectalis rák (CRC) az idős kor betegsége. A CRC leggyakrabban a 7. életévtizedben fordul elő, az esetek 90 %-a 55 éves kor felett jelentkezik. Magyarországon előfordulási gyakorisága 36/ fő évente. Gyulladásos bélbetegségek A gyulladásos bélbetegségek (IBD) két legfőbb képviselője a Crohn-betegség (CD) és a colitis ulcerosa (UC). Mindkettő elsősorban fiatal korban alakul ki, de egy kisebb életkori csúcs idősebb korban, az 5-6. életévtizedben is megfigyelhető. GASZTROENTEROLÓGIAI MEGBETEGEDÉSEK IDŐS KORBAN A máj betegségei Vírushepatitisek (A (komolyabb szövődmény és mortalitás), B (igen ritka), C (0,7% --- cacinoma)) Primer biliaris cirrhosis A primer biliaris cirrhosis (PBC) leggyakrabban az élet 5. és 6. évtizedében alakul ki, elsősorban nőkben. Idősebb korban induló betegségek általában rosszabb prognózisúak, a betegek mintegy 25%-a hal meg valamilyen szövődményben. Zsírmáj A nem alkoholos zsírmáj (nonalkoholos steatohetpatosis NASH) oka elsősorban az elhízás, diabetes mellitus, hyperlipaemia és hypertonia szerepelnek

118 GASZTROENTEROLÓGIAI MEGBETEGEDÉSEK IDŐS KORBAN A hasnyálmirigy betegségei Acut pancreatitis Idős emberek hasi fájdalmának hátterében az esetek 5-7 %-ban áll akut pancreatitis Idült pancreatitis Az iparosodott társadalmakban a chronicus pancreatitis %-áért a túlzott alkoholfogyasztás felelős. Pancreas carcinoma A fejlett országokban a pancreas carcinoma az 5. leggyakoribb daganatos halálok. A legfontosabb kockázati tényező az életkor, de fokozott kockázatot jelent a diabetes mellitus, a dohányzás és a chronicus pancreatitis. 1. Nyelőcső 2. Rekeszizom 3. Gyomor 4. Máj 5. Epehólyag 6. Duodenum 7. Hasnyálmirigy 8. Lép IDŐS KOR ÉS VESEBETEGSÉG A vese változásai idős korban: a vese tömege csökken, csökken a működő nephronok száma, glomerularis sclerosis keletkezik, csökken a glomerularis filtrációs ráta,(gfr) csökken a renalis véráramlás, (RBF) interstitialis fibrosis alakul ki, csökken a Na+-visszatartás, csökken a plazma renin aldosteron szint, gyakoribb a hyperkaliaemia, csökken az ammóniumképződés, csökken a vízkiválasztás, csökken a vizeletkoncentráló képesség, csökken a cukor reabsorptiója. A vese metszlapja: 1. Vesepiramis (pyramides renales) 2. vas efferens 3. arteria renalis 4. vena renalis 5. hilus renalis 6. Vesemedence (pelvis renalis) 7. Húgyvezeték (ureter) 8. Kiskehely (calyx minor) 9. capsula fibrosa 10. Felső pólus (extremitas superior) 11. Alsó pólus (extremitas inferior) 12. Vas afferens 13. Nephron 14. Kiskehely 15. Nagykehely (calyx major) 16. papilla renalis 17. Bertin-oszlopok (columna renalis) A glomerularis elváltozásokkal együtt idős korban jellemző tubularis elváltozások alakulnak ki. Ezek együtt járnak a szomjúságérzés csökkenésével, mely növeli az exsiccosisra (kiszáradásra) való hajlamot, valamint az elektrolitok (elsősorban Na+, K+) szérum koncentrációjának kóros mértékű eltolódását. 40 éven felüliek lassabban választják ki a folyadékot, mint a fiatalok. A korral összefüggő vizelet koncentrálóképesség csökkenése, a károsodott szomjazási mechanizmus miatt növekszik ebben a korban a fogékonyság a hypovolaemiára. A vesében észlelhető eltérések gyakran az atherosclerosis progressziójával állnak összefüggésben

119 IDŐS KOR ÉS VESEBETEGSÉG Ischemiás vesebetegség: oka a vérellátás csökkenése, hypertonia, atherosclerosis Jelllege: glomerularis és tubuláris elváltozások, krónikus veseelégtelenség A hipertóniás betegek 10%-a krónikus veseelégtelenségben szenved (200 ezer) diabetesesek 10%-a : 50 ezer Primer veseelégtelenség: 50 ezer az utóbbi időben 10 év alatt megduplázódott a vesebetegek száma Incidencia (komoly): év: 7,8% > 75: 22,3% Incidencia (enyhe): 20-39: 6,3% 40-59: 28,5% 60-79: 65%

120 GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük V Bőr Szem - Fül-orr-gége SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 9.9. A BŐR ÖREGEDÉSE

121 A BŐR ÖREGEDÉSE Bőrünk öregedése számos belső (endokrinológiai és genetikai adottságok, stb.) és külső tényező (napfény, dohányzás, táplálkozás, stb.) együttes hatásának a következménye. Az öregedésben a hámot atrophia és a melanocyta (MC) szám csökkenése, a betegségben viszont hámmegvastagodás, megnőtt számú MC atípiával és kevesebb Langerhans (LC) sejt jellemzi. Az irha az öregedés miatt elvékonyodott, a rostok, a mastocyták, a proteoglikán mennyisége és a vascularitas csökkent, ezzel szemben a patológiás folyamatok során a megvastagodott irhában az elastosis dominál (basophil festődésű kóros kollagén) proteoglikán és mastocyta-szaporulattal, érfal vastagodással és értágulattal társulva. A BŐR ÖREGEDÉSE Az idős bőr fokozott érfragilitást és a szervezet károsodott termoregulációját a megváltozott vascularitas idézi elő, az érhálózat megfogyatkozása csökkent verejték- és faggyútermelést okoz. A meggyengült immunreaktivitást a megkevesbedett LC szám, a lymphocyta és a keratinocyta (KC) funkciók korral járó változása magyarázza, amihez hozzájárul az UV-fény ismert immunszuppresszív effektusa is. A kevesebb számú MC miatt gyengül a bőr védettsége a napfénnyel szemben, ami a csökkent DNS reparációs kapacitással és immunreaktivitással együtt hatva fokozottan fogékonnyá teszi az idős bőrt a mutációkra, illetve malignus bőrtumorok kifejlődésére. A korral együtt csökken továbbá a D3 vitamin termelése is

122 A BŐR ÖREGEDÉSE A fiziológiás öregedés jelei (sápadt, sima bőr), az ősz hajzat és a sok napsugárzást kapott arc fény-okozta jellegzetességei, a ráncokkal szabdalt, sárgás solaris elastosis egy basaliomával. A száraz, atrophiás és sápadt, rugalmatlan bőr finom ráncokkal, bizonyos fokú petyhüdtséggel és változatos benignus tumorokkal. A víztartalmát, rugalmatlanságát, támasztó zsírszövetét vesztő öregedő bőr a gravitációnak kevésbé áll ellen. A dinamikus ráncok statikussá válnak. Így alakulnak ki a homlok és a szemhéj ptosisa, a szemhéjak táskássága, az ectropium, a toka, a beesett, fáradtnak tűnő szemek, a megnyúlt fülek és orrcsúcs, a felsőajak elvékonyodása. A fül-orr-gége öregedése

123 FÜL-ORR-GÉGEBETEGSÉGEK IDŐSKORBAN Az időskori nagyothallás Ilyenkor külső károsító hatás nélkül lép fel degeneratív folyamat a belső fülben és a központi idegrendszerben. A degeneratív folyamat oka a DNS szintézis rendellenessége, különböző pigmentek, lipofuscin lerakódás, a koleszterin és a lipidek extracelluláris depozíciója, az inetrcelluláris folyadék elvesztése, kötőszöveti lebomlás és átalakulás. Időskori orr diszfunkciók Időskorban gyakori az orrdugulás, az orrüregi vérbőség, az orrvérzés (epistaxis), szaglászavar, jó- és rosszindulatú daganatok, valamint az orr külső alakváltozásai. A szaglószerv öregedése: A jelenség oka a szaglóhám sejtjeinek degeneratív károsodása. FÜL-ORR-GÉGEBETEGSÉGEK IDŐSKORBAN Időskori nyelészavarok Az életkor előrehaladtával romolhat a nyelési mechanizmus is, elsősorban keringési és neurológiai tényezők miatt. A nyelészavarokat összefoglaló néven dysphagiának nevezzük. Időskori beszédzavarok Három fontos kórforma tartozik a csoportba: úgymint a dysphonia, a dysarthria és az aphasia. Az időskori beszédzavarok veszélyei, hogy a hangadás és a beszédképesség változása, csökkenése vagy megszűnése, az idős személy szociális elszigetelődését és depresszióját fokozza. Orális időskori manifesztációk A szájnyálkahártya, a nyálmirigyek és a rágószervek működése a kor előrehaladtával zavart szenved. Mivel ezen szervek működéscsökkenése nemcsak kommunikációs nehézséget, hanem folyadék és táplálékfelvételét is nehezítik, kisebb helyi betegségből nagyobb általános betegséget képes előidézni. Külső fül Időskorban a ceruinusos és sebaceus mirigyek száma és a működése csökken, úgy a fülkagyló, mint a hallójárat területén. Ez az involutio a felhám szárazságát, ethropiáját eredményezi, ezáltal fertőzési kapuk alakulnak ki. A fülzsír is impaktálódik, nagyothallás, szárazság érzés, viszketés, fülzúgás, időnként szédülés kíséri

124 A SZEM ÖREGEDÉSE A SZEM ÖREGEDÉSE Szemhéjak: Vékony, ráncos, pigmentált, basalioma, szövetrugalmatlanság --- befordulhat, ill. kifordulhat Könnyszervek izomrugalmatlanság --- könnycsorgás, de ugyanakkor a könnymennyiség csökken Könnyösszetevők változása: szemszárazság kialakulhat Kötőhártya Vékonyodik, kevesebb kehelysejt, pigmentálódás, bevérzések

125 A SZEM ÖREGEDÉSE Szaruhártya Gerontoxon: sárgás lerakódás - -- látást nem rontja Lipid- és hyalin-elfajulás --- látásromlás Pupilla Szűkebb --- látásromlás Szemlencse Öregszeműség: rugalmasságcsökkenés: 45 év után 5 évenként 0,5 dioptria romlás Szürkehályog: rugalmatlan, vizet veszít, átláthatóság csökken --- műlencse beültetése A SZEM ÖREGEDÉSE Üvegtest kolloidból vízfelszabadulás Szilárdanyagok kicsapódása --- lazán mozgó homályok a gél összeesik --- retinaleválást eredményezhet Idegen anyagok felszaporodása Üvegtest bevérzés -hipertónia Ideghártya (retina) Macula degeneráció (AMD): 50 év felett az éleslátás helyének betegsége --- vaksághoz vezethet (rizikótényezők: érelmeszesedés, genetika, dohányzás, diabetesz, életmód) Kezelés: Zn és antioxidánsok Zöldhályog 40 felett 2%; 70: 4%; 80 felett 10% A végleges vakság 13 %-a emiatt van Diagnosztizálás szemnyomás mérésével Kezelés: szemnyomáscsökkentő cseppek, műtét

126 GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük IV Csont-izület, Vérképzés, Száj-fog SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A CSONT- IZÜLET- KÖTŐSZÖVET IDŐKORI ELTÉRÉSEI

127 A CSONT-IZÜLET-KÖTŐSZÖVET IDŐKORI ELTÉRÉSEI A csontmennyiség csak a csontbontás és a csontépítés egyensúlyával biztosítható. Amennyiben a csontbontás túlsúlyba jut az építéshez képest, az csontvesztéshez, osteoporosishoz vezet. Évente több millió csonttörés történik csontritkulás miatt, amelyből kb. 2 millió a combnyaktörés. Ez utóbbiak fél éven belüli halálozása % között van. A D-vitaminhiányban kialakuló jelentős myopathia járásbizonytalanságot, fokozott elesési hajlamot okoz. A csontrendszerben az enyhe D-vitaminhiány osteoporosist, a súlyosabb (<15 ng/ml) osteomalaciát okoz. A felnőtt lakosság közel 20 %-át érinti az arthrosis, de az 55 év feletti lakosság közel 80 %- ában találhatók arthrosisos tünetek. Az arthrosis döntően az öregedéssel kialakuló heterogén betegségcsoport, amelyben a degeneratív folyamatok nemcsak az ízfelszíni porcot, hanem a subchondralis csontot, az synovialis hártyát, az ízületi szalagokat, a meniscusokat, az ízületi tokot, a környéki izmokat és idegeket is érintik. A csontok anyagcseréjét kb %-ban genetikai tényezők, %-ban környezeti faktorok befolyásolják. Az osteoporosis primer prevenciója: megfelelő táplálkozás, testedzés és a csontrendszert negatívan befolyásoló szokások (alkohol, dohányzás stb.) kerülése adja az alapját. Ha már kialakult a betegség (szekunder prevenció), akkor arra kell törekednünk, hogy a csonttörést megelőzzük. A CSONT-IZÜLET-KÖTŐSZÖVET IDŐKORI BETEGSÉGEI OSTEOPOROSIS Kezdetekkor még nincs fizikális jel Progressziónál megjelenik a tipikus testtartás, csökkent denzitás Megelőzés és kezelés: táplálkozás, mozgás Kalcium és D-vitamin ellátás

128 A CSONT-IZÜLET-KÖTŐSZÖVET IDŐKORI BETEGSÉGEI OSTEOMALACIA Súlyos D-vitaminhiány esetén (<15 ng/mi) Tünetek: izomgyengeség, izületi panaszok, járásbizonytalanság, nagyobb malignus incidencia, magasabb vérnyomás, könnyebben kialakuló szívelégtelenség, romló szénhidrát-tolerancia, gyorsabb dementálódás A CSONT-IZÜLET-KÖTŐSZÖVET IDŐKORI BETEGSÉGEI ARTHROSIS Heterogén betegcsoport, érintett területek: felszíni porc subcondriális csont synoviális hártya izületi szalagok meniscusok izületi tok környéki izmok és idegek Érintett részek: térd, csípő, kéz OKAI endokrin betegségek immunrendszer öregedése és betegségei metabolikus betegségek izületi betegségek: arthritis, osteonecrosis, osteochondromatosis

129 A VÉRKÉPZÉS IDŐSKORBAN A csontvelő cellularitása az életkor előrehaladtával jelentősen csökken (akár 30%-kal is), ezen belül az erythropoesis aktivitása is csökken. A csontvelői cellularitás csökkenését részben az apoptózis fokozódása, részben a citokin termelés életkorral kapcsolatos diszregulációja magyarázza. Az életkor előrehaladtával a vörösvérsejtek mérete kissé megnő, metabolikus aktivitásuk és élettartamuk csökken. A hemoglobinszint az idős, de egyébként egészséges emberek közel egynegyedében kielégíti az anémia definícióját. A VÉRKÉPZÉS IDŐSKORBAN Időskorban reológiai és koagulációs szempontból is figyelemreméltó változások észlelhetőek, mint pl. a fibrinogén szint növekedése, a plazma viszkozitásának és a vörösvérsejtek rigiditásának növekedése, az alvadási kaszkád korai aktiválódása. Ezek a tényezők hozzájárulnak a mikro cirkuláció romlásához. Az életkor előrehaladtával a fehérvérsejt szám nem változik, azonban a granulociták aktivitása és a mobilizálódásuk sebessége csökken. Idősekben súlyos fertőzés esetén paradox leukopenia is kialakulhat. Klinikailag a lympho-hemopoetikus rendszer öregedése számos malignus, autoimmun és fertőző betegség incidenciájának növekedésével jár együtt. Időskorban a csontvelői progenitorok száma csökken, a csontvelői mikrokörnyezet megváltozik, és mérsékelten csökken a növekedési faktorok termelése is

130 A VÉRKÉPZÉS DŐSKORBAN ANÉMIA (12-13 g/dl) Okai: vas- folsav-, B12-vitamimhiány veseelégtelenség, krónikus gyulladás Súlyosság: 85 év felett a férfiak 20%-a, nők 25%-a Fiziológiás-patológiás? Nem az öregedés normális velejárója Anémia --- nagyobb halálozás Anémiák etiológiája Vashiányos anémia (20%; <12 ug/l) B12 és folsav hiány (egyoldalú táplálkozás, felszívódás zavarai) Erythropoetin hiány (vesebetegség EPO csökkenés) Gyulladásos anémia (ACI, 20%; krónikus gyulladáshoz, malignus és autoimmun folyamatokhoz társul) Száj-fog állcsontok

131 A SZÁJÜREG, AZ ÁLLCSONTOK ÉS A FOGAZAT JELLEMZŐ ELVÁLTOZÁSAI IDŐSKORBAN Szájnyálkahártya és a nyelv Időskorban a szájnyálkahártyára az atrophia jellemző; az epithelialis sejtek száma csökken, a keratinizáció fokozódik. A kötőszövetekben csökken az elasztikus rostok aránya, a kollagénrostok száma nő. Az arteriolák degeneratív elváltozásai miatt a nyálkahártya oxigén-ellátottsága szintén csökken. Az ízlelőbimbók száma a gyermekkorihoz képest ötödére csökken. Szájüregi mikrobiológiai jellemzők A száj változatos mikroflóráját baktériumok, gombák, vírusok, mycoplasmák és protozoonok alkotják. A szájüregen belül erősen változik a mikroflóra az egyes anatómiai képleteken, így a fogak koronáján, a sulcus gingivalisban a nyelven más és más a mikroorganizmus flóra összetétele. A SZÁJÜREG, AZ ÁLLCSONTOK ÉS A FOGAZAT JELLEMZŐ ELVÁLTOZÁSAI IDŐSKORBAN A fogak összetételének változásai Zománc A zománc törékennyé válik. Az attríciós és az abrasios kopások gyakorisága és mértéke a kor előrehaladtával nő. Dentin Az élet során jellemző a szekunder dentin folyamatos képződése. Ez a dentin a primer dentinhez képest kevesebb számú és szabálytalan formájú tubulusokkal rendelkezik. Pulpa A szekunder és tercier dentin képződésének következtében az életkor előrehaladtával a pulpa-üreg egyre kisebb lesz. A pulpa ereiben fokozódik az arteriosclerosis. Cement Az élet folyamán a cement elsősorban a periapicalis és az interradiculáris területen vastagodik meg. Caries Az életkor függvényében lelassul a caries-szaporulat és megváltozik a caries lokalizáció. A parodontium elváltozásai A parodontalis erekben fokozódik az arteriosclerosis. A gyökérhártya rostok megvastagodnak, az interfibrillaris mátrix állománya csökken, a kollagén aránya nő

132 GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok volt a fertőző betegség Mégis ma a 65 éven felüliek között a tüdőgyulladás, az influenza és a bacteriaemia következményei a tíz vezető halálok között szerepelnek. Bizonyos fertőzések gyakrabban fordulnak elő idősekben: a közösségben szerzett pneumónia háromszor, míg a húgyúti infekciók hússzor gyakoribbak, mint fiatalabb felnőttek között. A nosocomialis fertőzések száma is emelkedik az életkorral a gyakoribb és főként hosszabb kórházi tartózkodás miatt. A szervezetbe ültetett különböző idegen testek, így a velük kapcsolatos infekciók szintén az idősek körében gyakoriak. Az életkor előrehaladtával mikrobiológiai szempontból is fontos változások állnak be. Nem csupán a szervezet normál flórája, de az egyes fertőzések kórokozóspektruma is átalakul. Általánosságban elmondható, hogy időskorban egy bizonyos betegséget többféle mikroba válthat ki, mint a fiatalabbak körében. Idős korban a fertőző betegségek klinikai megjelenése eltér a fiataloknál tapasztaltaktól (sokszor csak pl. zavartság, fogyás, stb. a jel)

133 FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Diagnosztika Nehézkesebb Terápia Más a farmakokinetika és -dinamika, súlyosabb mellékhatások Prognózis rosszabb Időskori védőoltások Az idősek egészségének megőrzésében kiemelt szerepük van a védőoltásoknak %-os átoltottság elérése esetén huszadrészére csökken az invazív S. pneumoniae infekciók előfordulása. A pneumococcus bacteriaemia, meningitis, pneumónia és más légúti betegségek gyakori kórokozója. Az általa okozott betegségek halálozása különösen magas, és ez még gyakoribb a 65 év feletti korcsoportban. Tetanusz: 1941 előtt születetteknél gyanú esetén Haemophilus influenzae b (és most aktuálisan a H1N1ellen) is célszerű FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN A kórokozók szerepe az idősödésben Nemcsak az időskor vezet az infekciók gyakoribbá válásához, de a fertőző betegségek is közrejátszhatnak az idősödés folyamatában. Az ezzel foglalkozó elméletek szerint a patogének direkt szövetkárosító hatásuk révén hozzájárulhatnak a szervezet öregedéséhez. Különösen jelentős lehet ez a nem, vagy csak lassan regenerálódó szervekben (pl. az agyban), ahol a latens infekciók által okozott, lassú sejtpusztulás évtizedek alatt jelentős mértéket érhet el. Számos, az életkor előrehaladtával megjelenő vagy gyakoribbá váló betegség kialakulásának okaként vetették már fel baktérium- vagy vírusfertőzés esetleges szerepét. Az athropiás gastritis és a gyomorfekély esetén sikerült igazolni Helocobacter pylori jelenlétét Vizsgálják a clamydia, a pneumoniae és a citomegalovírus szerepét az atherosclerosis kialakulásában. Alzheimernél a herpes simplex 1 és a C. pneumoniae lehet a gyanús

134 LÉGÚTI INFEKCIÓK IDŐSKORBAN Influenza Az influenza áldozatainak 90 %-a a 65 éven felüli korcsoportból kerül ki. Az esetek 73%-ában már az alsó légutakat is érinti. A másodlagosan kialakuló fertőzés az időseket jobban fenyegeti. A megelőzés fontossága! Pneumónia (Tüdőgyulladás) A 70 és 79 éves kor között tízszer olyan gyakran alakul ki, mint a 20 és 29 év közöttiekben. A pneumóniában meghaltak 95 %-a időskorú. Kevésbé kifejezett tünetek! Tuberculosis (Tüdőgümőkór) A tuberculosis különösen gyakori a 75 év felettiek körében. Sok beteg még fiatalkorában fertőződhetett meg! Időskori kiváltói: immunitás gyengülése, alultápláltság, cukorbetegség, daganatok, immunszupreszió. Megemelkedik a reinfekciók száma is. HÚGYUTI FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN A húgyúti infekciók az idősek leggyakoribb fertőzései és az időskori bacteriaemiák leggyakoribb forrásai. Még ennél is gyakoribb, a férfiak 15 30%-ában, a nők 25 50%-ában áll fenn tünetmentes bacteriuria. Kezelése nem javasolt, mert nem növeli a túlélést, de rezisztenciát válthat ki. A mikrobák szélesebb köre okozhatja: E coli, Proteus, Klebsiella, Serratia, Pseudomonas a., Streptococcus, Enterococcus. Katétérek, mint jelentős forrás! Terápia: 7-14 napos kezelési ciklus! Pyelonephritisnél 2-4 hét

135 BŐR ÉS LÁGYRÉSZEK FERTŐZÉSEI IDŐSKORBAN Decubitus Főleg idős, legyengült, mozgásképtelen, lesoványodott betegeken alakul ki. Szövődményei osteomyelitis, bacteriaemia (az esetek akár 80 %-ában) és sepsis lehetnek, amelynek különösen magas a halálozása. Erysipelas (Orbánc) Az erysipelas leggyakrabban az alsó végtagokon, olykor az arcon jelentkezik. A kórokozó a bőr kisebb sérülésén keresztül jut be, ezért fekélyek, ekzema, psoriasis, a bőr mycosisa hajlamosít az orbáncra. Az esetek 97%-ában a kórképet a Streptococcus pyogenes váltja ki. Herpes zoster (Övsömör) A Varicella-zoster vírus reaktiválódása miatt kialakuló herpes zoster előfordulása is növekszik az életkorral. GASZTROINTESZTINÁLIS RENDSZER FERTŐZÉSEI IDŐSKORBAN Fertőzések forrásai Baktériumok és vírusok A hasmenések végkimenetele igen súlyos is lehet. Folyadék és elektrolit háztartás felborulása, legyengülés Diverticulitis A vastagbél diverticulosisa az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, 85 éves korban körülbelül 80%-ban van jelen. A diverticulumok nyakcsatornájának elzáródása, a székletből bekerült baktériumok szaporodása diverticulitist válthat ki, microempyema alakul ki, és a mucosa microperforációja révén a szövetek közé, esetleg a hasüregbe kerülhetnek a baktériumok

136 MENINGITIS IDŐSKORBAN A H. influensa b elleni védőoltással csökkent a fiatalkori agyhártyagyulladásos esetek száma A 65 év felettiek 2 %-ában fordul elő A mortalitás viszont akár 20 % is lehet! A szövődmények gyakorisága 85 %! Kórokozói: S. és K. pneumoniae, Listeria, E coli, viszonylag ritka a Nisseria meningitidis és H. Influenzae Diagnózisa : nehézkes, atípusos Terápia: a rezisztenciák már jelentősek, a S pneumoniae elleni védőoltás 65 év felett mindenképpen javasolt

137 GERONTOLÓGIA 10. Gerontopszichológia SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar IDŐSEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK KOMPLEX SZEMLÉLETE LETE Konstruktív alternativizmus Az egészs szségtudományi szakembereket tudományk nyközi képz pzési programokban kell informálni a legújabb releváns tudományos eredményekr nyekről. Ez a gerontológia gia alakuló szeglete,, tulajdonképpen szemlélet let és s nem (csupán) valamiféle le új tudományszak, fontossága még m g kontrasztosabban kidomborodik. Idősödésünk, öregségünk személyis lyiség fejlődésünk szerves része sze,, annak befejező,, remény nyünk nk szerint kiteljesítő,, de mindenképpen minőségileg új szakasza. KövetkezK vetkezésképpen hiba egyszerűen en involúci ciónak címkézni. Arról l az életszakaszról l van szó,, melynek megoldandó problémája, kialakuló minőségi novuma az élet végessv gességének integratív elfogadása sa,, vagy a semmibe hullást stól l való félelem indukálta kétségbeesés,, egzisztenciális szorongás. s. Kifinomult sztereo-látás s szüks kséges az időskor és s az azzal kapcsolatos (fájdalmasan gyakran diszfunkcionális) attitűdök k megért rtéséhez, értelmezéséhez. Mégpedig M saját,, személyesen megélt idősödésünkkel /öregedésünkkel kapcsolatos, valamint mások (legyenek akár r idősek, akár fiatalok) öregséggel ggel kapcsolatos vélemv leménye megért rtéséhez egyaránt

138 IDŐSEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK KOMPLEX SZEMLÉLETE LETE Életutak arcunkon való tükrözése Ami az arcunkon az a zsigereinkben, vagyis az életút t nem csupán n arcunkon, de szervezetünk autonóm m idegrendszerében is tükröződik.. Ez fontos új j szempontokkal járul j hozzá számos pszichoszomatikus/pszicho pszicho-neuro-immunológiai kórkép p időskori térht rhódításának oki értelmezéséhez. Ennek ismerete felhívja a figyelmet az időskori kozmetikai célúc arcplasztikai beavatkozások (sebészetiek, szetiek, kémiaiak k egyaránt) alapvetően en diszfunkcionális voltára. Evolúci ciós s diád Erik Erikson egész életutat átívelő elmélete lete a szülés/sz s/születés folyamán létre jövő evolúci ciós diád d komplex, interaktív folyamataiban indul. Az anyai szeretet válaszol laszoló szemében a majdani, pozitív időskori kristályosodott emóci ciók tükr kröződnek,, míg m g annak hiánya a majdani negatívakat feszíti elő.. Ugyanis felismerték k veleszületett, letett, már m r 9 perces korban megmutatkozó utánz nzóképességünket. Kétféle öregség Pszichológiai szempontból l kétfk tféle öregség g létezik, l betegség narráci ciókkalkal kísért, illetve azok nélkül l való. Új j erényeknek juthatunk birtokába ba öregkorunk elérésével : higgadtság, g, újszerű szerepképess pesség. transzcendálási si készség, mulandóság g tudatosítása sa és s elfogadása, igénytelens nytelenség, szellemi szabadság, segíts tség, szüks kség g esetén n pszichoterápi piás s segíts tség elfogadására való készség g növekedn vekedése szerepelhet listánkon. Scott Maxwell: Szeretném m elmondani azoknak, aki közelednek k az öregkorhoz, és s talán félnek tőle, t hogy ez a felfedezések kora.. Ha kérdik: k Mié? csak azt felelhetem: Arra kinek-kinek saját t magának kell rájönnie, r máskm skülönben nem volna felfedezés. POZITÍV V MODELLEK AZ ÖREGEDÉS MEGKÖZEL ZELÍTÉSÉBEN A szubjektív, pszichológiai életkor, mint a kronológiai, szociológiai és s biológiai kor átélésének eredője. A WHO korbeosztása sa alapján: középkork pkorúak 45-59, 59, az öregedők k 60-74, öregek évesek, és s az aggastyánok a 90 év v felettiek. A társadalom t közvéleménye az adott kronológiai életkorú emberhez viszonyul és s ez a szociológia kor jelenségéhez kapcsolódik. Léteznek L íratlan szabályok, normák, elvárások és s attitűdök k arra vonatkozóan, an, hogy bizonyos korban mit illik és s mit nem illik tenni, milyen viselkedés s várhatv rható el egy adott korcsoport tagjaitól. Az öregedés s szubjektív átélésében szerepet kapnak a biológiai és s pszichológiai egészs szségre, betegség g törtt rténésekre vonatkozó jelzések, azok értelmezései, megélései, az állapotokhoz kapcsolódó kognitív v reprezentáci ciók. A szubjektív életkor abban a pszichológiai élménymezőben alakul, amelyben megjelennek a kronológiai, szociológiai és s biológiai életkor dimenziói, i, és alakulását t befolyásolja az is, hogy az öregedést sikeresnek vagy sikertelennek érezzük. A társadalmi t óra szerepe Az öregedés s folyamatát t nem vizsgálhatjuk meg addig, ameddig nem tűzünk t ki egyezményes korhatárt, rt, amelyhez ezt az állapotot hozzárendelhetj rendelhetjük. Az öregség esetében ilyen határk rkőnek a gazdasági gi aktivitás s megszűnése se tekinthető.. A nyugdíjba lépés l s a legtöbb ember számára az életvitel és életstílus lus alapvető megváltoz ltozásával jár, j így az öregedés s kezdete ténylegesen t köthetk thető ehhez a fordulóponthoz

139 POZITÍV V MODELLEK AZ ÖREGEDÉS MEGKÖZEL ZELÍTÉSÉBEN Eltérő életutak Az egyik kiegyensúlyozottabb, sikeresebb, gyakran jobb anyagi jólétben j megélt életút, t, amelyben a kedvezőbb szociális helyzet jobb életminőséggel, fizikai és mentális egészs szséggel jár j r együtt. A másik m öregkori életútban tban a nyereségek nem kompenzálj lják k a veszteségeket, az utóbbiak túlst lsúlyban lyban vannak. HátrH trányos a szociális és s az anyagi helyzet. Az objektív életminőséget krónikus betegségek gek gyengítik, a társadalmi t támogatt mogatás alacsony szintű,, gyakoribb az egyedüll llét, amelyhez magányoss nyosság, szociális izoláci ció kapcsolódik. Előítéletek letek az idősekkel szemben Posztmodern társadalmunkban t az aktivitás, mobilitás, gyors alkalmazkodóképess pesség, minél l nagyobb mértm rtékű fogyasztás értékei mindenütt jelen vannak az elektronikus média m és s a nyomtatott sajtó közvetítésével. vel. Az idős s emberhez, beteghez könnyen k kapcsolnak negatív v sztereotípi piákat a nyugati medicina művelm velői, az egészs szségügy gy különbk nböző szintjén n tevékenyked kenykedők. k. A magyar közvk zvélemény változv ltozásában szerencsére kedvező tendenciák k is tapasztalhatók, a negatív v előítélet let-rendszer, az ageismus mérséklődik. POZITÍV V MODELLEK AZ ÖREGEDÉS MEGKÖZEL ZELÍTÉSÉBEN Az öregedés újabb, pozitívabb modelljei Az egészs szségpszichológia gia dimenzióihoz ihoz jól j l illeszthető a szelektív optimalizáci ció és kompenzáci ció modellje, ami a funkcióképess pesség g megtartására ra összpontosít. t. Az idős s emberek képesek k a funkcióképess pesség g csökken kkenésével vagy megszűnésével megküzdeni az optimalizáci ció és s a szelekció stratégi giájának segíts tségével. A WHO által 2002-ben leírt aktív öregedés modellje azt hangsúlyozza, hogy az idős s emberek aktív v résztvevr sztvevőként ágyazódhatnak a társadalomba, t és s nem pusztán n ellátásra szoruló,, terhet jelentő,, passzív és s marginalizálódó csoportként kezelhetjük őket. A sikeres öregedés nagyrészt olyan tényezt nyezőktől l függ, f amelyeket az egyén n saját maga is befolyásolni, irány nyítani képes. k Ide tartozik az egészs szséges, aktív életmód, a testgyakorlás, s, az egészs szséges táplt plálkozás s A sikeres öregedés s legfontosabb magatartás s fakorai: dohányz nyzási szokások sok fizikai aktivitás s szintje testtömeg index (BMI) diéta jellemzők alkoholfogyasztás egészs szségvédő gyakorlatok pozitív v hozzáá áállás s az öregedéshez

140 AZ IDŐSKOR PSZICHIÁTRI TRIÁJA Az öregedés s természetes folyamata változv ltozásokat okoz mind biológiai, mind pszichoszociális téren. t Az öregedéssel járój pszichológiai változv ltozások: A személyis lyiség g változv ltozása: csökken a rugalmassága, ga, nehezebben alkalmazkodik, a személyis lyiség g egyes vonásai markánsabb nsabbá válnak. A kognitív v funkciók k változv ltozása: negatív: lassul a gondolkodás, a rövidtávú emlékezet gyengül, nehezebb a tanulás; pozitív: megfontoltság, g, szintézisk ziskészség, bölcsessb lcsesség. A szellemi hanyatlás nem része a normális öregedésnek! Az idős s populáci cióban a pszichiátriai betegségek gek aránya 13 % körüli. Leggyakoribbak az organikus mentális zavarok: delírium, demencia, amnesztikus szindróma ma.. Az időskori depresszió szintén n fontos helyet foglal el, mivel súlyosan s csökkenti az idős ember funkcionális képessk pességét. AZ IDŐSKOR PSZICHIÁTRI TRIÁJA Delírium Az akut organikus pszichoszindrómák k közék tartozik a delírium, mely agyi és/vagy általános testi betegségek gek talaján n alakul ki, így terápi piája elsősorban sorban az alapbetegség g kezelése. Gyakorisága a fekvőbeteg intézetekben kezelt 65 éves vagy idősebb betegeken 10-30%. Demencia Krónikus organikus mentális szindróma, melynek gyakorisága ga a 65 éves vagy idősebb lakosság g körében k 10 %. A különbk nböző demenciák k gyakorisága ga világszerte hasonló,, az Alzheimer demencia (AD) %, a vaszkuláris demencia (VD) %, kb. 20 % a kevert forma és s 10 % körüli k a potenciálisan reverzibilis formák k aránya. A demencia diagnosztikus ismérvei emlékezetzavar (új( j ismeretek megtanulásának nak vagy a régiek r felidézésének zavara) egy (vagy több) t tünet t az alábbiakb bbiakból: afázia (a nyelvi kifejezés s zavara) apraxia (a motoros cselekvés s kivitelezési zavara jól j l működőm elemi motoros funkciók k mellett) agnózia (tárgyak, szimbólumok felismerési si zavara jól j l működőm szenzoros funkciók k mellett) exekutív működés s zavara (tervezés, szervezés, s, sorrendiség, absztrakció) Szkizoform és s paranoid tünetcsoportokt A pszichózis zis a realitásérz rzés s elvesztésével vel járój kóros pszichés állapot, melyet a téveszmék és/vagy hallucináci ciók k jellemeznek. Az időskorban kialakult pszichózis zis lehet organikus betegség, g, affektív v betegség, g, szkizofrénia, szkizoform vagy paranoid zavar tünete. t A paranoid zavarok 65 éves kor felett a népessn pesség g 0,2-0,3 %-ban% fordulnak elő

141 GERONTOLÓGIA 11. Prevenció és öregedés SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Következmények Egyre több idős ember van Nő az idősek aránya a társadalomban Egyre kevesebb eltartóra egyre több eltartott jut Egyre több idős beteg ember van Az idős emberek döntő többsége nő Egyre nagyobb társadalmi problémával kell szembenéznünk A munkamegosztásban Az idősek ellátása (egészségügyi, szociális) terén

142 Megoldási lehetőségek 0. Taigetosz Ez ugyan meglehetősen morbidan hangzik, de ez történik akkor, mikor a társadalom nem orvosolja az elöregedésből adódó problémákat. Azaz a biológiailag, egészségileg, gazdaságilag, szociálisan, stb. gyenge idős emberek kikerülnek a társadalmi munkamegosztásból és idő előtt elhaláloznak. 1. Egészségi állapot javítása A gerontológia elsődleges célja az emberi élettartam meghosszabbítása, ugyanakkor rögtön ez után következik a másodlagos cél is, hogy a megnövekedett élettartam minél egészségesebben teljen. Ennek módszerei: a. oktatás (pedagógia, andragógia, gerontagógia) b. prevenció c. gyógyítás-ápolás d. rehabilitáció 3. Idős emberek részvétele a munkamegosztásban a. nyugdíjkorhatár emelése b. idősek bevonása (megtartása) a munkába(n) 4. A születések számának emelése (késői hatás) V. Prevenció - az öregedés lassításának lehetőségei V. 1. Elméleti lehetőségek (Dr. Semsei Imre) V. 2. Prevenció és öregedés V Az idős kor és a prevenció (Dr. Tóth István) V Prevenció a geriátriában szakdolgozói felelősség (Hegyi Zsuzsanna) V. 3. A mozgás szerepe az öregedés lassításában V Testedzés és öregedés (Dr. Radák Zsolt) V Testmozgás és sportolás idős korban (Dr. Petrika Erzsébet) V A távol keleti mozgásformák hatása, idősebb korban (Sifu Miló András) V. 4. A táplálkozásban rejlő lehetőségek V A táplálkozás szerepe az öregedés prevenciójában (Dr. Figler Mária) V A gyógynövények szerepe az öregedés elleni prevencióban (Dr. Kéry Ágnes) V. 5. Gondolkodásunk és öregedésünk kapcsolatai V Öregedés és a felnőttkori folyamatos tanulás (Dr. Kálmán Anikó)

143

144

145

146

147

148

149

150