Az Európai Unió regionális politikája

Átírás

1 Az Európai Unió regionális politikája Dr. Csapó János

2 Az életszínvonal alakulása (regionális különbségek) az EU-ban

3 A regionális politika céljainak c meghatároz rozása A regionális politika célja c egy adott ország g terület letén élő valamennyi ember számára a méltm ltányos szintű jövedelem és életkörülmények eléréséhez való hozzájárul rulása A reálisan létezl tező területi különbsk nbségekből l indul ki és azokra épít A kormányzati ágazati politikákat kat koordináló és kiegész szítő fejlesztési si politika Célja az ország g valamennyi régir giójában a méltm ltányos életszínvonal és életkörülmények lehetővé tételetele A regionális politika feladata ilyen értelemben nem azonos a szociálpolitik lpolitikával

4 (A regionális politika által támogatott) t Régiótípusok 1) Elmaradott régir giók 2) VálsV lságban lévől ipari régir giók 3) Vidéki térst rségek 4) VálsV lságban lévől nagyvárosi régir giók 5) A széls lsőséges környezeti k feltételekkel telekkel rendelkező területek

5 Bevezetés Első számú célja a KözössK sség g legelmaradottabb régióinak inak felzárk rkóztatása, a gazdasági gi különbségek kiküsz szöbölése, se, vagyis a felzárk rkózás- felzárk rkóztatás s igénye volt. Olyan területekre terjed ki, mint az alapinfrastruktúra kiépítése, a humáner nerőforrások fejlesztése, se, a vállalkozv llalkozói i szféra támogatt mogatása, ösztönzése. Az EU alapvető célja tehát t a támogatt mogatásokon keresztül l a fejletlenebb területek gazdasági gi és s szociális kohézi ziójának elérése, mellyel megnő az adott terület, régir gió vagy ország versenyképess pessége,, gazdasági gi súlya, s az EU-n belüli li szerepe, megítéltet ltetése.

6 Az Unió támogatásainak fontos célja, c Hogy azok hosszú távú előny nyöket nyújtsanak az adott régir gió vagy térst rség g fejlődése szempontjából. A Strukturális Alapok és s egyéb b EU támogatt mogatási formák, vagy kezdeményez nyezések nyújtotta támogatt mogatásoknak komplex módonm kell befolyásolniuk a gazdasági gi és s társadalmi t tényezt nyezőket, azokra együttes és s tartós s hatást kell kifejteniük. k. A támogatt mogatások főf célja nem a specializáci ció,, hanem a diverzifikáci ció elérése, alapvető céllá vált tehát t az adott térst rség g gazdasági gi potenciálja sokszínűségének nek elérése, több t lábon l állásának megvalósítása. sa. A Strukturális Alapok nyújtotta támogatt mogatások következtk vetkeztében így nő az adott térst rség g versenyképess pessége, GDP termelése, csökken a munkanélk lküliség, megindul a társadalmi t és s szociális kohézi zió,, a térst rség g komplex felzárk rkózási folyamata.

7 A regionális politika kialakulásának története Európában A Római R Szerződés s (1957) regionális politikára vonatkozó célkitűzéseket nem tartalmazott mégis megfogalmazódik, hogy a nyugat-eur európai integráci ció nem képzelhetk pzelhető el a regionális különbsk nbségek mérsm rséklése nélkül, l, hiszen a területi egységek gek közötti k jelentős s fejlődésbeli eltérések akadályozz lyozzák k az áruk, a szolgáltat ltatások, a tőke t és s munkaerő szabad áramlását. Az 1960-as évek erőteljes gazdasági gi növekedn vekedésében a területi kérdk rdések nem kerültek felszínre ugyanakkor 1964-ben az EGK Gazdasági és s Szociális Bizottságának egyik feladataként megjelenik a regionális politika, és s 1967-ben ennek szervezésére re önálló főigazgatóság alakult.

8 A területi különbsk nbségek a KözössK sség g bővítésének b előkész szítésekor sekor kerültek igazán n felszínre, hiszen az akkor újonnan csatlakozó országokban (Nagy-Britannia, Írország, GörögorszG gország) g) jelentős regionális fejlettségbeli különbsk nbségekkel kellett számolni, amelyek mérsm rséklése szüks kségessé vált. Az 1972-es Párizsi P Csúcs csértekezleten született döntések mentén n határozt rozták k el, hogy közösségi (pénz nzügyi) eszközök k igénybev nybevételével kell előseg segíteni a szerkezeti (strukturális) és s területi aránytalans nytalanságok mérséklését, illetve megkezdődött az akkor belépett tagországok gok területi politikájának egyeztetése se,, amely egybeesett a Közösségek hasonló törekvéseivel.

9 1975-ben létrehoztl trehozták k az Európai Regionális Fejlesztési si Alapot (ERDF), Amelynek működése m során n között k 24,4 milliárd ECU-t t (kb. 22 milliárd USD-t) ) fordítottak mintegy 41 ezer közössk sségi strukturális beruházás finanszíroz rozására. ra. Ez alatt a másfm sfél évtized alatt az ERDF forrásaib saiból 873 ezer munkahely létesl tesült vagy maradt fenn Nyugat-Eur Európában. A fejlesztések sek 80%-át t infrastrukturális beruházások tették k ki, a legnagyobb összeget Olaszország és s Nagy-Britannia használta fel, bár b r később, k 1988-ban már m r Spanyolország volt a második m legnagyobb felhasználó.

10 A strukturális támogatt mogatásoknak köszk szönhetően en között k az 1. CélkitC lkitűzés s hatálya alá tartozó régiókban 63%-ról l 69%-ra nőtt az egy főre f eső GDP,, azaz közelk zelített a közössk sségi átlag 75%- ához. A Kohézi ziós s Alap jelentős s mértm rtékben járult j hozzá Írország, Portugália, GörögorszG gország és s Spanyolország g GDP növekedn vekedéséhez, az előbbi három h ország g esetében éves szinten a növekedn vekedés s 10%-os volt, ehhez a közössk sségi támogatt mogatások legkevesebb 1%-kal járultak j hozzá. A további bővítések b (Spanyolország, Portugália 1986), valamint a regionális folyamatok hatásának felismerése se indította el a regionális politika átfogó reformjának előkész szítését és kidolgozását. Az Egységes ges Európai Okmány (1987) konkrétan, új j politikaként nevesíti a közösségi politikák k között k a regionális politikát, és s kiegész szíti a Római R Szerződést a gazdasági gi és s szociális kohézi zióról l szóló címmel. A regionális politika céljakc ljaként a gazdasági gi és s szociális kohézi zió erősítését jelölt lték k meg, mint a majdani gazdasági gi és s pénzp nzügyi unió feltétel telét. t.

11 A regionális politikát t 1988-ban reformált lták k meg. Ennek keretében emelték k az ERDF támogatt mogatási alapját. Elhatározt rozták, hogy a területi folyamatok alakításához felhasználhat lható további alapok: Európai Szociális Alap (ESF) 1960, Európai Mezőgazdas gazdasági gi Orientáci ciós és s Garancia Alap (EAGGF) 1962; Európai Regionális Fejlesztési si Alap (ERDF) 1975, majd az ezzel kibővült Halászati PénzP nzügyi Alap (FIFG) 1993 között erősítik a koordináci ciót. Öt t célkitc lkitűzést határoztak meg. Ezeket 1993-ban kismért rtékben megváltoztatt ltoztatták

12 Költségvetési időszakokat határoztak meg ( , 1993, , AGENDA 2000), amelyekben előre kijelölt lték k a fejlesztési si célkitc lkitűzéseket, valamint az azokhoz rendelt támogatt mogatások összegét és s felhasználásuk suk módjm dját. A Maastrichti Szerződés s (1992) a regionális politika általános céljait c a fenntartható,, kiegyenlített és s hosszú távú gazdasági gi és s szociális fejlődés s biztosításában, ban, a belső határok nélkn lküli li gazdasági gi tér t r megteremtésében és a gazdasági, gi, valamint a szociális kohézi zió erősítésében határozta meg. Az együttesen Strukturális Alapoknak nevezett pénzp nzügyi források nem az egymást stól l független f projekteket, hanem az átfogó programokat támogatják k!!!

13 A Strukturális Alapok és s a Kohézi ziós s Alap Európai Regionális Fejlesztési si Alap (ERFA) /1975/ Európai Szociális Alap (ESZA) /1960/ Európai Mezőgazdas gazdasági gi Orientáci ciós és s Garancia Alap (EMOGA) Orientáci ciós s Szekciója /1970/ Halászati Orientáci ciós s PénzP nzügyi Eszköz z (HOPE) /1993/ Kohézi ziós s Alap /1993/

14 Európai Szociális Alap Az ESZA a foglalkoztathatóság, g, az üzleti kedv, az esélyegyenl lyegyenlőség és s a humán n erőforr forrásokba törtt rténő befektetetések támogatt mogatásával célozza c meg a munkanélk lküliség g megelőzését és s leküzd zdését. Az ESZA befektetések jelentős s része r oktatási és képzési intervenciókat és s a munkaerőpiac fejlesztését célozza. Az Alap az Európai Foglalkoztatási Stratégia és s a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek alatt működtetett tevékenys kenységeket támogatja. t Európai Bizottság g Foglalkoztatási FőosztF osztálya.

15 Európai Regionális Fejlesztési si Alap Az ESZA az Európai Unión n belül észlelhető fő regionális egyenlőtlens tlenségek kezelését támogatja az elmaradott régir giók k fejlesztésén és s strukturális átalakításán n keresztül. Az ERFA befektetések jelentős s része r a fenntartható munkahelyek teremtését és s védelmv delmét ösztönző termelői i beruházásokat, az infrastruktúrába törtt rténő beruházásokat, helyi és s kis- és s középvk pvállalatok (KKV) fejlesztését és s foglalkoztatási kezdeményez nyezéseket támogat. t Európai Bizottság g Regionális Politika FőosztF osztálya.

16 Európai Mezőgazdas gazdasági gi Orientáci ciós és Garancia Alap Az EMOGA két k t részre r oszlik, a Garancia Részre R és az Orientáci ciós s Részre. R A Garancia Rész R az Európai Unió Közös s Agrárpolitik rpolitikáján (KAP) belül l eszközölt kifizetések finanszíroz rozását t szolgálja lja a mezőgazdas gazdasági gi jövedelmek j és s bizonyos vidékfejleszt kfejlesztésisi intézked zkedések, úgymint a korkedvezményes nyugdíj és számos agrár-környezetv rnyezetvédelmi projekt támogatt mogatása érdekében. Az Orientáci ciós s Rész R más m s vidékfejleszt kfejlesztési si intézked zkedések támogatását t célozza, c mint példp ldául a fiatal mezőgazdas gazdasági gi dolgozók k program és s a vidéki területek fejlesztésére szolgáló programok. Európai Bizottság g Mezőgazdas gazdasági gi FőosztF osztálya.

17 Halászati Orientáci ciós s PénzP nzügyi Eszköz A HOPE a halászati struktúrák k korszerűsítését szolgálja lja az ipar jövőjének j biztosítása sa és s a halászatra épülő területek újraélesztése se érdekében. Európai Bizottság g Halászati FőosztF osztálya

18 Kohézi ziós s Alap Környezetvédelmi és közlekedési projekteket támogat. Az Európai Bizottság és s Tanács 1264/1999/EK és 1265/1999/EK számú Rendeletei a 1164/1999/EK Tanácsi Rendelet a Kohézi ziós s Alap feláll llításáról módosításai. sai. Azok az országok jogosultak az Alapra, amelyekben az egy főre f jutó GDP a közössk sségi átlag 90%-a a alatt marad. A Kohézi ziós s Alap abban különbk nbözik a Strukturális Alapoktól, l, hogy régir giók k helyett tagállamokra épül. Jelenleg Spanyolország, GörögorszG gország és s Portugália jogosultak az Alap fogadására. Az Európai Unió 80-85% 85%-os segélyez lyezési arányt biztosít. t.

19 A Strukturális Alapok támogatásai (EU-15, millió euró) Tagállamok 1. célkitűzés Az 1. célkitűzés kifutó programjai 2. célkitűzés A 2. célkitűzés kifutó programjai 3. célkitűzés Halászat Összesen Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Összesen Forrás: Európai Bizottság Euro Info Service, 2003

20 Az EU évekre szóló költségvetése (millió euró) Mezőgazdaság (EMOGA) Ebből vidékfejlesztés Strukturális és Kohéziós alapok Külső akciók Adminisztrációs költségek Tartalékok Előcsatlakozási támogatás Ebből: PHARE SAPARD ISPA Újonnan felvettek kerete Ebből: Mezőgazdaság, Egyéb Közösségi kifizetések felső határa Forrás: PETE N. 2000, p

21 Regionális támogatás alatt álló területek az EU-ban Forrás: alapján saját szerkesztés

22 Forrás: Az Interreg 3B által lefedett együttműködési területek

23 A strukturális alapok előtt álló célkitűzések 1. célkitc lkitűzés: a fejlődésben leginkább elmaradt régiók k támogatt mogatása (egy főre f jutó GDP kevesebb az EU-átlag 75%-ánál) 2.. célkitc lkitűzés: a gazdasági gi és s társadalmi t szerkezetátalakítás s miatt strukturális nehézs zségekkel küzdk zdő területek támogatt mogatása 3. célkitc lkitűzés: az oktatási, képzk pzési és s foglalkoztatási politikák k alkalmazkodásának és modernizáci ciójának támogatt mogatása.

24 Közösségi Kezdeményez nyezések Interreg III - a határmenti rmenti,, tagállamok közötti k és s régir gió közi együttm ttműködés érdekében (pl. határmenti partnerségek kialakítása, több t régir giót t magában foglaló területek létrehozl trehozása). Az Európai Regionális Fejlesztési si Alap finanszírozza. Urban II - a városok v és s a városi v területek fejlesztési si stratégi giáinak inak támogatt mogatására összpontosít. t. Az Európai Regionális Fejlesztési si Alap finanszírozza. Leader + - a program célja c azok összehozása sa egymással, akik a vidéki társadalomban t és s gazdaságban gban tevékenykednek annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés új, helyi stratégi giáit it alakíts tsák k ki. Az Európai Mezőgazdas gazdasági gi Orientáci ciós és Garancia Alap Orientáci ciós s Szekciója finanszírozza. Equal - célja a munkaerőpiac egyenlőtlens tlenséghez és megkülönb nböztetéshez vezető tényezőinek a megszüntet ntetése. Az Európai Szociális Alap finanszírozza.

25 Közös s alapelvek koncentráci ció programközpont zpontú megközel zelítés partnerség addicionalitás szubszidiaritás transzparencia

26 Átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve: A Strukturális Alapokból a fejlesztendő területek egy meghatározott célrendszer alapján kapnak támogatást. 1. célkitűzés: : A fejlődésben leginkább elmaradott régiók támogatása a jövedelem,, a foglalkoztatottság,, a termelési rendszer és az infrastruktúra tekintetében ben. 2. célkitűzés: Olyan strukturális problémákkal küzdő régiók támogatása, melyek gazdasági gi, társadalmi szerkezetátalak talakítási gondokkal küszködnek. 3. célkitűzés: Az oktatási si, képzési és foglalkoztatási rendszerek modernizálása sa, alkalmazkodásának támogatása.

27 Partnerség elve: A döntéshozatalban és a végrehajtásban az uniós,, a nemzeti és a regionális lis, illetve helyi szinteknek közösen kell megoldani a problémákat kat, így a programok elkész szítése, kivitelezése kapcsán a felelőss sség megoszlik az egyes partnerek között. A partnerség azt jelenti, hogy a Bizottságnak gnak, az érintett tagállamnak és a tagállam által országos gos, regionális lis, vagy helyi szinten kijelölt lt illetékes hatóságnak a lehető legszorosabban kell együttm ttműködnie. A partnerség kiterjed a műveletek előkész szítésére, finanszíroz rozására, figyelemmel kísérésérere és kiért rtékelésére.

28 Addicionalitás elve: A Strukturális Alapok csak nemzeti társfinanszírozás mellett működnek,, a nemzeti programok kiegész szítéseként, nem pedig azok helyettesítések seként. A nemzeti kormányoknak tehát aktívan részt kell venniük a programok anyagi támogatásában is, így a Strukturális Alapok által juttatott erőforr források csupán kiegész szítik a tagállamoknak az adott célkitűzés elérésére re fordított pénzeszközeit. A tagországoknak goknak meghatározott nagyságú önrésszel kell rendelkezniük az adott projektekben.

29 Programozás, tervezés elve: Az egyes tagállamok átfogó középtávú regionális fejlesztési si terveket készítenek melyeket az Európai Bizottságnak terjesztenek be, ahol ún. közösségi támogatási kereteket (Community Support Frameworks) és egyes program- dokumentumokat (Single Programming Documents) fogadnak el, melyek alapján 3 6 éves periódusra meghatározz rozzák a gyakorlati teendőket ket,, a pénzügyi forrásokat sokat, és a kivitelezés módjait.

30 A KOHÉZI ZIÓS S POLITIKA FONTOSSÁGA A fejlődést meghatároz rozó tényezőket, vagyis a versenyképess pességet meghatároz rozó körülményeket kell fejleszteni: fizikai infrastruktúra emberi erőforr források K+F és s mindezek következtk vetkeztében a régir gió tőkevonzó képességét

31 FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSK NBSÉGEK AZ EU-BAN A kohézi ziós s politika szerepe a felzárk rkózásban A vásárlv rlóerő-paritáson mért m egy főre f jutó GDP alakulása a régi r tagországokban gokban Fejlettségi különbsk nbségek a kibővülés s után

32 Közlekedési infrastruktúra (út-( és s vasúthálózat) az ellátotts tottsági szintek közötti k különbsk nbségek értelmezése négyzetkilométerre terre és s egy lakosra jutó mutatók minőségi mutatók k (autópály lyák k aránya, villamosított vasútvonalak aránya) Távközlési hálózath 100 lakosra jutó vezetékes vonal digitalizálts ltság g foka vezetékes és s mobil vonalak száma

33 Emberi erőforr források képzettségi szintkülönbs nbségek, a lakosság iskolázotts zottsági szintje az oktatási si-képzési rendszerek struktúrája csúcstechnikai cstechnikai ágazatokban foglalkoztatottak K+F-tev tevékenység a kevésb sbé fejlett tagországok gok előtt álló nehézs zségek (intézm zményi hátth ttér, ipari hagyomány, tőke) t GDP-ar arányos kiadások a magánszf nszféra és s a kormányzati kiadások aránya

34 Működőtőkeke vonzása a közvetlen k külfk lföldi ldi beruházások és s a helyi kis- és középvállalkozások szerepe telephely-választ lasztási si szempontok közelség g a felvevőpiacokhoz infrastruktúra fejlettsége munkaerő költsége és s képzettsk pzettsége adópolitika és s egyéb b pénzp nzügyi ösztönzők Periférikus rikus földrajzi f fekvés tengerparti és határmenti régiók regionális elérhet rhetőség g fokozása

35 A TÁMOGATT MOGATÁSOK MÉRTM RTÉKE ÉS S A KIADÁSOK ALAKULÁSA A strukturális alapok kiadásai: sok vagy kevés? : 1993: 63 milliárd ECU : 1999: 143 milliárd ECU + 15 milliárd ECU Kohézi ziós s Alap : 2006: 195 milliárd euró + 18 milliárd euró Kohézi ziós s Alap az EU GDP-jének 0,46%-a áldozatv ldozatvállalás kérdése

36 AZ ALAPOKBÓL L SZÁRMAZ RMAZÓ TÁMOGATÁSOK HATÉKONYS KONYSÁGA A strukturális alapok megfelelő felhaszn használását vizsgáló 3 féle tevékenys kenység: monitoring: : a fejlesztési si programok folyamatos nyomon követése, a kitűzött tt célok c és s a tényleges t előrehalad rehaladás összevetésese előzetes zetes,, közbensk zbenső és s utólagos értékelés: : a programok hatékonys konyságának nak és s eredményeinek vizsgálata, ennek eredmények nyeként nt a kitűzött tt célok c felülvizsg lvizsgálatalata ellenőrz rzés: : a szabályszer lyszerűség g több t szinten törtt rténő vizsgálata

37 Előzetes (ex( ex-ante) értékelés: célja alapot biztosítani tani a fejlesztési si tervek készk szítéséhez tartalmazza az érintett tagállam, régir gió,, vagy szektor erős és gyenge pontjainak, valamint lehetőségeinek elemzését felméri a stratégia és s a kiválasztott célok c összhangját számításba sba veszi egyebek mellett a verseny- és s az innováci ciós helyzetet, a kis- és s középvk pvállalkozási szektor helyzetét, t, a foglalkoztatást és s a munkaerő-piacot, a környezetvk rnyezetvédelem terület letét és s a nemek közötti k egyenlőséghez ghez kapcsolódó problémákat

38 Közbenső értékelés: a közbensk zbenső értékelést független f elemző végzi a közbensk zbenső értékelés s az előzetes értékelés s tükrt krében a támogatás s kezdeti eredményeit vizsgálja benyújtj jtják k a KözössK sségi TámogatT mogatási Kerettel, vagy az érintett támogatással foglalkozó monitoring bizottságnak, majd megküldik a Bizottságnak (főszab szabályként három h évvel a Közösségi TámogatT mogatási Keret elfogadását t követk vetően) en)

39 Utóé óértékelés s (ex-post( post): a már m r rendelkezésre álló értékelési eredmények alapján kiterjed a források felhasználására és s a támogatt mogatás eredményess nyességére, hatékonys konyságára és s hatására következtetéseket von le a gazdasági gi és s társadalmi t kohézi ziós politikát t illetően en kiterjed azokra a tényezt nyezőkre, amelyek hozzájárulnak a végrehajtv grehajtás sikeréhez vagy kudarcához és az eredményekhez az utóé óértékelésért a Bizottság a felelős, együttm ttműködésben a tagállammal és s az irány nyító hatósággal valamennyi támogatt mogatás s vizsgálat latára kiterjed és s független f elemzők végzik legkésőbb három h évvel a tervidőszak lezárását t követk vetően en készk szül l el

40 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI SI ALAP P (1) Az 1783/1999 számú Tanácsi rendelet szabályozza feladata a regionális egyenlőtlens tlenségek csökkent kkentése a régir giók k fejlődésének és s szerkezetátalak talakításának segítése a gazdasági gi és s szociális kohézi zió támogatása A támogatott t beruházások köre k igen széles les: munkahelyteremtő beruházások oktatás és s egészs szségügy gy szerkezetátalak talakítása a területfejleszt letfejlesztést st segítő K+F-tev tevékenység környezetvédelmi és s infrastrukturális beruházások

41 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI SI ALAP P (2) Az infrastrukturális beruházásokon belül támogatja: az 1. célkitc lkitűzés s alá eső térségekben az energiaszektor, közlekedés, távkt vközlés, és transzeurópai hálózatok kiépítését, t, és s előmozd mozdítja az elmaradott térst rségek strukturális alkalmazkodása érdekében törtt rténő beruházásokat. a 2. célkitc lkitűzés s alá eső területeken olyan infrastrukturális beruházásokat támogat, t amelyek segítik a hanyatló ipari körzetek diverzifikáci cióját, és s a városi v térst rségek revitalizáci cióját,, javítj tják k a vidéki és s halászati térst rségek megközel zelíthetőségét. t.

42 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI SI ALAP P (3) Az alap segíti a helyi kezdeményez nyezéseket, a kis és s közepes k méretm retű vállalkozásokat az alábbi területeken: vezetési tanácsad csadási si és s piackutatási szolgáltat ltatások nyújt jtása technológiai gyűjt jtés, K+F korszerűsítés s támogatt mogatása, informáci ció- vállalatok tőkepiaci t műveleteinek m megkönny nnyítése közvetlen beruházási segélyek kisebb mértm rtékű megvalósítása sa infrastrukturális beruházások

43 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP P (1) Az 1262/1999 számú Tanácsi rendelet szabályozza célja a munkanélk lküliség g csökkent kkentése és s felszámol molása át- és s továbbk bbképzéseketet támogat segít t a foglalkoztatási és s segélyez lyezési struktúrák kialakításában elsősorban sorban a fiatalok foglalkoztatására és s a nők n és s férfiak f azonos esélyeinek biztosítására koncentrál l az EU egész terület letén valamennyi célkitc lkitűzést támogatjat

44 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP P (2) A támogatt mogatások 5 területre irányulnak nyulnak: az aktív munkaerőpiaci politikák támogatása az egyenlő esélyek elvének támogatt mogatása a munkaerőpiacon, elutasítva tva a társadalmi t diszkrimináci ciót a képzk pzési, oktatási rendszerek fejlesztésének előseg segítése vállalkozások munkahelyteremtésének nek támogatt mogatása nők k foglalkoztatásának támogatt mogatása

45 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP P (3) Az alábbi támogatási formák közül l lehet választani: Személyek támogatt mogatása: : szakmai és s munkahelyi képzések, munkanélk lküli li segélyek kifizetése, és s a foglalkoztatás új j formáinak felkarolása (pl. távmunka) t Intézm zmények és s rendszerek támogatt mogatása: : képzk pzési és oktatási rendszerek korszerűsítése, se, a munkaügyi szolgálatok latok fejlesztése, se, és s olyan intézm zmények létrehozása, amelyek felbecsülik lik a jövőj munkaerő- keresletének igényeit

46 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI MEZŐGAZDAS GAZDASÁGI GI ORIENTÁCI CIÓS ÉS GARANCIA ALAP ORIENTÁCI CIÓS S SZEKCIÓJA (1) Az 1257/1999 számú Tanácsi rendelet szabályozza feladata a mezőgazdas gazdaság g modernizálásának nak, szerkezetátalak talakításának előseg segítése ösztönzi a mezőgazdas gazdaságban gban dolgozók k szektoron kívüli k munkavállal llalását támogatja a környezetvk rnyezetvédelmi gondolkozás s elterjedését a mezőgazdas gazdasági gi termelésben biztosítani tani kívánja k a mezőgazdas gazdasági gi munkából élők számára a tisztes megélhet lhetést az első két t célkitc lkitűzést finanszírozza

47 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI MEZŐGAZDAS GAZDASÁGI GI ORIENTÁCI CIÓS ÉS GARANCIA ALAP ORIENTÁCI CIÓS S SZEKCIÓJA (2) a mezőgazdas gazdaságban gban foglalkoztatottak nyugdíjba menetelének nek támogatt mogatása a mezőgazdas gazdasági gi infrastruktúra és s birtokrendszer korszerűsítése se a turizmus előseg segítése tanácsadó szolgáltat ltatások nyújt jtása, szakmai képzk pzések agrár-környezetvédelmi intézked zkedések finanszíroz rozása mezőgazdasági gi termékek feldolgozásának és marketingtevékenys kenységének nek javítása fiatal farmerek számára támogatások biztosítása sa erdőállomány megújítása vidékfejlesztés s az Agenda 2000 irányelvei alapján

48 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI HALÁSZATI ORIENTÁCI CIÓS S PÉNZP NZÜGYI ESZKÖZ Z (1) Az 1263/1999 számú Tanácsi rendelet szabályozza hozzá kell járulnia j a halászatt szattól l függf ggő területek revitalizáci ciójához, a halászati ágazat versenyképességének javításához segíti a halászati termékek minőségének nek javítását (a nagyobb hozzáadott érték k elérése érdekében) segíti a halászathoz kapcsolódó marketingtevékenys kenységet a fenntartható fejlődés s jegyében hozzájárul a halállom llomány és s a lehalász szás s egyensúly lyának biztosításához az első két t célkitc lkitűzést támogatjat

49 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI HALÁSZATI ORIENTÁCI CIÓS S PÉNZP NZÜGYI ESZKÖZ Z (2) Támogatási területek: a halászatt szattól l függf ggő térségek strukturális átalakítása és diverzifikáci ciója a halászati termékek marketingakcióinak, inak, értékesítési si lehetőségeinek, feldolgozásának támogatt mogatása kicsi és s hatékony tengeri halászat előmozd mozdítása a tengeri élővilág g védelme, v környezetvk rnyezetvédelmi akciók kezdeményez nyezése a tengerparti térst rségekben a foglalkoztatottság g javítása infrastrukturális beruházások támogatt mogatása

50 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI HALÁSZATI ORIENTÁCI CIÓS S PÉNZP NZÜGYI ESZKÖZ Z (3) a halászati tevékenys kenység g aktivitásának visszaszorítása, sa, a halászhaj szhajóflották k forgalomból l törtt rténő kivonása, halászflotta szflotta-korszerűsítés és megújítás a hajógy gyártás s korszerűsítése, se, versenyhelyzetének nek megerősítése se tengerparti természetv szetvédelmi körzetek k kialakítása pénzügyi hozzájárul rulás s a korai nyugdíjaz jazáshoz, a munkanélk lküli li halászok segélyez lyezése, és s egyéni juttatások nyújt jtása a harmincöt év v alatti halászok számára

51 1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI KOHÉZI ZIÓS S ALAP Az 1164/1994 számú Tanácsi rendelet szabályozza A Kohézi ziós s Alap támogatt mogatásai: a transzeurópai közlekedési hálózattalh összefüggő és a környezetvédelemmel kapcsolatos infrastrukturális beruházások megvalósítására használhat lhatók k fel Az z országok jogosultsága ga két k t feltételhez telhez kötődik: k az z egy főre f eső GNP-nek kevesebbnek kell lennie, mint a közössk sségi átlag 90%-a a támogatott országnak részletes r tervet kell készk szítenie a Gazdasági és s Monetáris Unióhoz törtt rténő csatlakozás menetrendjéről

52 Források Dr. Kengyel Ákos előad adásai A növekedn vekedés útja, az EU gazdasága. ga. PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza F ELTE EötvE tvös s Kiadó,, Budapest, p. Probáld F., CD-rom A CIA adattára: The University of Texas at Austin térkt rképtára ( Előad adásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza f c. tantárgy) Az Európai Unió hivatalos honlapja: