MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata"

Átírás

1 1974(1 < í

2 MAGYAR PEDAGÓGIA A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata Megindult 1961-ben, korábban megjelent között, majd ben A szerkesztő bizottság tagjai: ÁGOSTON GYÖRGY, FALTXDI SZILÁRD, FÖLDES ÉVA, JAUSZ BÉLA, KISS ÁRPÁD,. KÖTE SÁNDOR, MÉSZÁROS ISTVÁN, SZARKA JÓZSEF A szerkesztő bizottság vezetője:. _ NAGY SÁ.N DOR főszerkesztő Szerkesztőség: 1052 Budapest V., Pesti Barnabás utca 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben^ a Posta Központi Hírlapirodánál(KHI 1900 Budapest. V., József nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI pénzforgalmi jelzőszámára. Egyes példányok beszerezhetők az 1055 Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. sz. alatti hfrlapboltban. Előfizethető és példányonként megvásárolható az AKADÉMIAI KIADÓNÁL, 1363 Budapest V., Alkotmány u. 21. telefon: Pénzforgalmi jelzőszámunk: , az AKADÉMIAI KÖNYVESBOLTBAN 1368 Budapest V., Váci u. 22. telefon: Előfizetési díj egy évre: 40, Ft

3 1974/1 TARTALOM A köznevelés fejlesztését szolgáló pedagógiai kutatások terve ( ) 3 TANULMÁNYOK Kozma Tamás: Munkás- és parasztcsaládok nevelési szokásai egy alföldi faluban 17 Réthy Endréné: A tanítási tanulási folyamat motivációs lehetőségeinek vizsgálata egy tan-. tárgyi téma feldolgozása során 32 Bettér Béla: A nemzetiségi iskolapolitika története Magyarországon 1918-ig 47 Kapronczay Károly: Lengyel iskolák Magyarországon a második világháború idején 66 KÖRKÉP A Nemzetközi Neveléstudományi Társaság kongresszusa (Kiss Árpád) 87 Magyar felszólalások a Nemzetközi Neveléstudományi Társaság kongresszusán (Kiss Árpád, Földes Éva, Szarka József, Juhász Ferenc) 90 FOLYÓIRATSZEMLE International Review of Education sz., sz. (Kozma Tamás) 103 KÖNYVEKRŐL Nagy Katalin: Igazságos, becsületes, bátor (Horváth Lajos) 107 Daróczy Sándor: Társadalmi-politikai nevelés középiskolás korban (Vajó Péter) 109 Maurice Dommanget: Les grands socialistes et l'éducation: de Platón á Lénine (Baracs Ágnes) 112 A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium jubileumi évkönyve. Szerk. Grezsa Ferenc. (Mészáros István) 113 A TUDOMÁNYOS MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁG HÍREI Kandidátusi értekezések vitái 116 English Summary 120 C<wep>KaHHe 126 Inhalt 127 E szám szerkesztési munkálatai október 27-én fejeződtek be. Magyar Pedagógia 1

4

5 A KÖZNEVELÉS FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ PEDAGÓGIAI KUTATÁSOK TERVE ( ) A Minisztertanács 1035/1973. (IX. 19.) számú határozatával intézkedett arról, hogy az országos szintű kutatási főirányokat a köznevelés fejlesztését szolgáló pedagógiai kutatások" tervével ki kell egészíteni. A határozat megfogalmazza a kutatások tárgyát, a kutatások felelőseként a művelődésügyi minisztert jelöli meg. Az ehhez kapcsolódó 1036/1973. (IX. 19.) számú kormányhatározat intézkedik a kutatásokkal kapcsolatos egyéb kérdések rendezéséről, a Tárcaközi Koordináló Bizottságról, (a kutatások anyagi támogatásának rendjéről, a kísérleti és bázis-iskolák szervezéséről, valamint a kutatások ütemezésének fő szakaszairól. Megemlítjük, hogy a kutatási program anyagait az MTA Elnöksége előzetesen megvitatta és támogatóan jóváhagyta. Az alábbiakban közzétesszük a pedagógiai kutatási főirány tartalmát megalapozó tervtanulmányt I. A kutatás célja és társadalmi-tudományos jelentősége A kutatási főirány társadalmi jelentőségét a X. Pártkongresszus irányelveiben és az MSZMP Központi Bizottsága június 15-i, az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozataiban is kifejezett az a tudományosan igazolt társadalompolitikai felismerés adja meg, mely szerint a szocializmus teljes felépítése időszakában társadalmunk fejlesztésének egyik lényeges feltétele a köznevelés rendszerének és tartalmának további korszerűsítése. Ez a feladat szükségszerűen feltételezi a távlati köznevelési-politikai döntéseknek tudományos kutatások-vizsgálatok, kísérletek segítségével való megalapozását, a köznevelés- és ezen belül az iskolaügyi tervezés elméleti módszertani kérdéseinek tisztázását, a távlati fejlesztés fő irányainak, a kiépítendő köznevelési rendszer tartalmára és szerkezetére vonatkozó variánsoknak elméleti és kísérleti úton való kimunkálását, megfelelő ellenőrzését, valamint az előzőktől elválaszthatatlanul a neveléstudomány jelentős mértékű fejlesztését. A köznevelési rendszer távlati fejlesztésének ez a koncepciója abból az objektív összefüggésből indul ki, amely egyrészt a köznevelési rendszer tervezése és működése, másrészt a neveléstudomány fejlettségi színvonala között fennáll. Nyilvánvaló, hogy a köznevelés fejlődése a társadalmi-gazdasági-technikai fejlődés bázisán megy végbe, de az sem lehet kétséges, hogy a társadalmi fejlődést segítő köznevelési rendszer kiformálódásának és működésének lehetősége nagy mértékben függ a neveléstudomány fejlettségi szintjétől is. Köznevelési rendszerünk és a hazai marxista neveléstudomány, valamint a határtudományok fejlesztése kölcsönhatásban áll egymással. A kutatási főirány a távlati fejlesztés teendőinek kimunkálásán kívül nagy figyelmet kíván fordítani az oktatásügyi párthatározatban megszabott másik alapvető feladatra, a köznevelési rendszernek a mai keretek között történő tar- 1* 3

6 talmi korszerűsítésére, a tanulóifjúság helyzetének és nevelésének kérdéseire, valamint a felnőttek szervezett oktatása, továbbképzése társadalompolitikai és művelődéspohtikai szempontból egyaránt fontos feladatának vizsgálatára. A neveléstudomány szempontjából a főirány kutatásának várható tudományos eredményei kettős vonatkozásban is jelentősek. A kutatások egy része közvetlenül hozzájárul a korszerű neveléstudományi koncepció kimunkálásához és a kutatásmódszertan fejlesztéséhez. Más részük pedig azok a kutatások, amelyek közvetlenül a köznevelési rendszer vizsgálatát célozzák egyúttal jelentős mértékben tágíthatják a neveléstudomány interdiszciplináris kapcsolatait, fokozhatják a szocialista pedagógia valóságérzékét". Mivel az oktatásügyi párthatározat alapos helyzetelemző munkára támaszkodik, ezért a kutatási feladatok tervezésében a tervtanulmány általában ebből az elemzésből indul ki. A kutatási főirány társadalmi és tudományos jelentősége tehát a köznevelési rendszer szerkezeti, tartalmi, metodikai korszerűsítésének társadalompolitikai fontosságából következik. A kutatási főirány alkalmas arra, hogy a tudományos erőket maga köré tömörítse, s a tudományközi együttműködés következményeként metodológiai eszköztárukat gazdagítsa. II. A kutatási főirány helyzetének néhány jellemzője A neveléstudomány területén az elmúlt időszakban, különösen az elmúlt évtizedben bizonyos fellendülés s ennek nyomán eredmények tapasztalhatók. Vitafórumain, a pedagógiai sajtóban napirendre tűzött fontos oktatáspolitikai pedagógia-elméleti kérdéseket. Kísérletek egész sora indult az oktató-nevelő munka korszerűsítése érdekében. Intenzívebbé vált a kutatásmódszertani kérdések tisztázására való törekvés, a kutatók nemzetközi kitekintése szélesedett. Növekedett a különböző kutatóhelyeken, illetve a felsőoktatási intézményekben a pedagógia szakembereinek száma, jelentős számban születtek kandidátusi disszertációk, ezek jó részének elméleti és módszertani színvonala határozottan emelkedett. Ezen semmiképpen nem túlértékelendő, de nem is elhanyagolható eredmények részben biztosítják a kutatási főirány teljesítésének személyi, szellemi bázisát, de s különösen a növekvő feladatok tükrében nem súlytalaníthatják az oktatásügyi párthatározatnak a neveléstudományra vonatkozó alábbi kritikai megállapításait: Neveléstudományunk elmarad a követelményektől. Ezért nem tud kellő segítséget adni sem a gyakorlatnak, sem a köznevelés távlati fejlesztésének tervezéséhez. A kutatás bázisai erőtlenek; nincsenek kísérleti iskoláink, s a kisszámú pedagógiai kísérlet értékelése is elmarad. A folyó kutatások jelentős része nem illeszkedik átgondolt tervbe; a különféle helyeken folyó kutatások koordinálatlanok. A pedagógiai tudományok laza szálakkal kapcsolódnak a rokon tudományokhoz. A közoktatás irányító szerveinek nincs a közoktatás egészére kiterjedő távlati fejlesztési tervük, ezért a közoktatáspolitikai, az iskolarendszerre vonatkozó döntések nem határozott koncepció részeként születtek meg, hanem a rövidtávú igények gyors kielégítését tartották szem előtt. Fontos közoktatáspolitikai, pedagógiai tartalmú döntéseket nem előzött meg kísérlet, elemzés, a hazai és a 4

7 nemzetközi tapasztalatok gondos figyelemmel kísérése és körülményeinkkel való egybevetése." A meglevő kutatási bázis jellemzésére az alábbiakat kívánjuk megemlíteni: Az 1962-ben alakult Országos Pedagógiai Intézet, jóllehet jelentős szakmai kapacitást képvisel, erőinek csak egy részét tudja kifejezetten pedagógiai kutatásokra fordítani. Csak sajátos profiljába tartozó kutatásokat végez, illetve ilyeneket koordinál az 1963-ban kutatócsoportként létrejött, majd 1967-ben kutatóközponttá alakult Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ január 1-én alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Kutatócsoportja, amelynek első esztendejét a szervezési és tervezési munkák töltötték ki. Neveléstudományi kutatásokkal valamilyen formában más intézményeknél is foglalkoznak (pl. egyetemek, főiskolák pedagógiai, pszichológiai tanszékei, Országos Pedagógiai Könyvtár; MTA Pszichológiai és Szociológiai Intézetének egy-egy osztálya; Országos Pályaválasztási Intézet és megyei alcentrumai; MÜM, MÉM stb. minisztériumok módszertani és kutatóintézetei; a most alakuló Országos Oktatástechnikai Kutatóközpont stb.). A neveléstudománnyal sok szempontból érintkező kutatások folynak a Társadalomtudományi Intézetben; a SZOT Elméleti Kutató Intézetében; a Népművelési Intézetben; a TIT-ben; az MRT Tömegkommunikációs Kutató Központjában; a Statisztikai Hivatalban; a Demográfiai Kutató Intézetben stb. E korántsem teljes listán szereplő intézmények között a neveléstudományi kutatásokban sem elegendő információ és koordináció, sem megfelelő munkamegosztás nincsen. Ezért a koordináció, a profilmeghatározás területén változásra van szükség. A neveléstudományi kutatómunka fő bázisai nálunk esztendőkön keresztül az egyetemi és főiskolai tanszékek, tanító- és óvónőképző intézeti tanszéki csoportok voltak. Ezekben az intézményekben azonban kisszámú kivételtől eltekintve az oktatók magas óraterhelése, a kutatásra fordítható idő és pénz viszonylag csekély aránya akadályozta a kutatómunka rendszerességét, folyamatosságát. (Ezen a téren úgy tűnik egyelőre még a tudománypolitikai irányelvek sem eredményeztek döntő változást.) Bár ez a helyzet nemcsak a neveléstudományi kutatásokra jellemző, mégis súlyosabban érinti az olyan tudományterületet, amely mint a pedagógia is szűkölködik az önálló kutatási bázisokban. Ebből a helyzetből adódik a tervfeladathoz tartozó kutatások esetlegessége, szétforgácsoltsága. Még inkább szétaprózottak, esetlegesek a művelődéselmélet, a művelődésgazdaságtan, a közoktatás tervezése, szervezése, irányítása, illetve az ezekkel öszszefüggő a tartalmi kérdések szempontjából is nélkülözhetetlen neveléstudományi alapkutatások. Külön probléma, hogy nem tudtuk kellően megoldani a több mint 100 ezer pedagógus legjobbjainak bevonását a kutatásokba csakúgy, mint ahogy nem sikerült a pedagógia szakon eddig végzett, illetve pedagógiából doktorált mintegy 1000 főt közelebb hozni a kutatásokhoz. Amint erre a KB-határozat utal, eddig kevés lehetőség adódott a szocialista országok kutatóintézményeivel közös kutatások kialakítására, s csak kevés főleg közvetett lehetőség a számunkra is hasznosítható kutatási eredmények, tapasztalatok átvételére. 5

8 III. A főirány kutatásának néhány elvi-módszertani vonatkozása A főirány kutatása mind szűkebb pedagógiai, mind szélesebb társadalmi jelentőségét tekintve olyan összetett feladatot jelent, amelyhez hasonlóra pedagógiai tudományos életünk kutatási gyakorlatában még nem került sor. Ebből következően nemcsak a konkrét kutatások, hanem már a kutatástervezés és szervezés optimális módszereinek megtalálása is jelentős erőfeszítéseket igényel, mégpedig kettős vonatkozásban is: a) a sajátosan pedagógiai vizsgálatok eredményeinek összefogásában és szintetizálásában; b) a társtudományok kutatásainak célirányos szervezésében és eredményeik pedagógiai szempontú feldolgozásában, értelmezésében. A nevelés, a köznevelés, az iskola feladatait, tartalmát és szerkezetét determináló (politikai, gazdasági, kulturális-tudományos-ideológiai, pedagógiai, szociológiai, egészségügyi, pszichológiai stb.) tényezők összetettsége megköveteli a kutatási szempontok, megközelítési irányok komplexitását. A főirány kutatásának tehát alapvető jellemzője, hogy tartalmánál, kutatási céljánál fogva interdiszciplináris jellegű, s mint olyan pedagógiai alapjának konzekvens megtartása mellett több tudományághoz kapcsolódik. A kutatómunka elengedhetetlen feltétele a filozófiával, közgazdaságtudománnyal, pszichológiával, szociológiával, szervezés- és vezetéstudománnyal, jogtudománnyal, művelődéselmélettel, orvostudománnyal való koncentráció. A komplexitás a kutatási módszerek területére is kiterjed. A módszertani sokoldalúság feltételezi a tartalmi, formai, strukturális szempontok egységbe vonását is. A strukturális-rendszerelemző eljárás és a különböző mennyiségi elemzések integratív felhasználásával fel lehet építeni egy korszerű köznevelési rendszer modell-variánsait. A modell-variánsokat, illetve azok egyes elemeit mint hipotétikus lehetőségeket a gyakorlatban kísérletileg ellenőrizni kell. A helyzetmegítélés fontos aspektusa a kutatási módszerek színvonala. Az elmúlt időszakra az volt a jellemző, hogy a) a pedagógiában is erősödött a matematikai módszerek alkalmazására való törekvés (statisztikai, matematikai módszerek, egzakt teljesítménymutatók kialakítása) ; b) folyamatban van a rokontudományok szemléleti és módszertani érintkezése, illetve behatolása a pedagógiai kutatások módszertanának területére (elsősorban a pszichológia, szociológia, valamelyest az információelmélet, a kibernetika); c) egy sajátos, esetenként nyílt, más esetben burkoltabb elvi ellentét tapasztalható a matematikai módszerek hívei, nem egy esetben abszolutizálói és a módszerek kombinálásának hívei, tehát a pedagógia tárgyával adekvát módszerek alkalmazásának hívei között; d) elkezdődtek és kibontakozóban vannak a nevelés kérdéseit a filozófiai általánosítás szintjén elemző kutatások (ez természetesen elsősorban tartalmi kérdés, ezen a helyen az eljárás metodológiai vonatkozásai miatt említjük). 6

9 távlati fejlesztésének alapvető rendszerbeli és nevelés- IV/1. Köznevelési rendszerünk tudományi kérdései III. A fontosabb kutatási részfeladatok 1. témacsoport. A köznevelési rendszer távlati fejlesztésének neveléselméleti, tervezésmetodikai és kutatásmódszertani problémái. Az 1. témacsoport célja, hogy a kutatás a) segítse elő a távlati fejlesztés célelméleti, neveléselméleti, tantervelméleti, tervezésmetodikai problémáinak a tisztázását, e területek módszereinek a tökéletesítését; b) lényegesen járuljon hozzá a marxista pedagógia alapvető elméleti és ezen belül tudományelméleti kérdéseinek a tisztázásához, a pedagógiai kutatás metodológiájának, módszereinek a korszerűsítéséhez. Ennek érdekében a következő témákat szükséges kutatni: A szocialista nevelés cél- és feladatrendszere mint a köznevelés távlati fejlesztésének centrális ideológiai-elméleti problémája. Gazdasági, politikai, ideológiai, szociológiai, pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi követelmények szerepe a köznevelési rendszer perspektivikus tervezésében. A köznevelési rendszer tervezési módszereinek, technikáinak fejlesztése. A pedagógia tudományelméletének problémái és kutatásmetodikai kultúrája a köznevelési rendszer távlati fejlesztésének szempontjából. 2. témacsoport. A magyar köznevelési rendszer fejlődésének történelmi tanulságai, különös tekintettel a felszabadulás utáni időszakra; a köznevelési rendszerek fejlődésének nemzetközi történeti összehasonlító vizsgálata; iskolarendszerünk jelenlegi helyzetének, hatékonyságának feltárása. A 2. témacsoport célja, hogy a kutatás a) tárja fel köznevelési rendszerünk fejlődésének alapvető tendenciáit, problémáit, a célok és eredmények diszkrepanciáit, azok okait; b) adjon megbízható képet az iskolarendszerek fejlődésének fő nemzetközi áramlatairól, problémáiról, keresse meg a mi viszonyaink között figyelembe vehető, adaptálható megoldási módokat: c) mutassa meg a jelenlegi iskolarendszer struktúrájának, működésének, hatékonyságának, gazdaságosságának pozitív és negatív vonásait, mind a társadalom, mind az egyén szempontjából. Ennek érdekében a következő témákat szükséges kutatni: A köznevelés fejlődésének történeti és történeti-összehasonlító vizsgálata. Jelenlegi iskolarendszerünk ellátottságának színvonala, ennek hatása a nevelés-oktatás folyamatának alakulására és eredményességére. A társadalom és az iskolarendszer közötti összefüggések; társadalmi struktúra és iskolastruktúra; az iskolarendszer hatása a társadalmi mobilitásra; iskolarendszerünk pályairányító mechanizmusának működése. Mai iskolarendszerünk belső és külső hatékonysága, működésének gazdaságossága. 7

10 3. témacsoport. A közneveléssel és azon belül az iskolarendszerrel szemben támasztható sokoldalú társadalmi követelmények hazánkban a fejlett szocializmus felépítésének időszakában. A 3. témacsoport célja, hogy a kutatások a) tisztázzák azokat az igényeket, amelyek a szocialista eszmeiség, a szocialista demokratizmus várható fejlődéséből, fejlesztési feladataiból adódnak a köznevelés távlati fejlesztése számára; b) tárják fel hazánk várható gazdasági, tudományos-technikai fejlődésének konzekvenciáit köznevelésünk távlati fejlesztésére vonatkozóan; c) határozzák meg azokat a következményeket és feladatokat, amelyek demográfiai helyzetünk várható alakulásából adódóan köznevelésünk távlati fejlesztése előtt állnak. Ennek érdekében a következő témákat szükséges kutatni: Gazdasági életünk sajátosságai és fejlődéséből eredő követelmények köznevelési rendszerünk számára. Gazdasági életünk fejlődésének főbb tendenciái és ezek várható hatása a köznevelés fejlesztésére. Demográfiai helyzetünk várható alakulásának követelményei a köznevelés fejlesztésével szemben. A szocialista eszmeiség, a szocialista demokratizmus fejlődéséből, fejlesztéséből fakadó követelmények köznevelésünk távlataival szemben. A társadalmi, kulturális, technikai, tudományos fejlődés általános követelményei a közneveléssel szemben. 4. témacsoport. A kialakítandó köznevelési rendszer alapvető jellemzői, cél- és feladatrendszere, alapstruktúrája, oktatásszervezeti formái; modell-variánsok. A 4. témacsoport célja, hogy a kutatások a) adják meg a 80-as években kialakítandó köznevelés cél- és feladatrendszerét általában, valamint iskolafokozatonként és iskolatípusonként; b) vizsgálják, s ennek álapján jelöljék ki az iskola helyét, szerepét a társadalmi szervek, intézmények, a nem iskolai nevelőtényezők hálózatában tekintetbe véve az egymásra gyakorolt kölcsönhatásokat; c) eredményezzék a társadalmi követelményeknek jobban megfelelő iskolarendszer alapstruktúrájának kidolgozását, amely alsó- és középfokon a mainál magasabb szintű neveltséget és alapműveltséget biztosít mindenki számára, felsőfokon pedig szélesebb körű általános és szakmai képzést nyújt, lehetővé teszi a rendszer elemei közötti szoros, zökkenőmentes összekapcsolódást és a szakmunkásképzés szerves beillesztését a középfokú képzési rendszerbe; d) olyan kísérletileg is kipróbált oktatásszervezeti modelleket eredményezzenek, amelyek biztosítják a köznevelési rendszer magasfokú demokratizmusát és ezáltal társadalmunk mobilitásának fokozását. Ennek érdekében a következő témákat szükséges kutatni: A jövőben megvalósítandó iskolarendszer célja és feladatai az egész rendszerre, valamint az egyes fokozatokra és típusokra vonatkozóan. Az iskolarendszer belső egyensúlyának tényezői és feltételei. A szocialista nevelő iskola mint a különféle nevelési hatások integrálója. Az iskola mint működő szervezet. A kiépítendő iskolarendszer alapstruktúrájának fő tartalmi és szerkezeti kérdései. A jövő iskolarendszerének megfelelő oktatásszervezeti formák. 8

11 A köznevelési rendszer fejlesztésének, irányítási funkcióinak, mechanizmusának, módszereinek és eszközeinek vizsgálata, valamint a korszerűsítés lehetőségeinek feltárása a szakmai, illetve a regionális vezetés minden szintjén. A pedagógusszükséglettel és a pedagógusképzéssel, valamint a pedagógus személyiségével szemben várható követelmények. 5. témacsoport. A felsőoktatási intézményrendszer távlati fejlesztésének fő kérdései. Az 5. témacsoport célja, hogy a kutatás a köznevelési rendszer egészének fejlesztésére irányuló vizsgálatok keretében felsőoktatásügyünk távlati továbbfejlesztésének átfogó kérdéseit tudományos elemzés tárgyává tegye, és a vonatkozó döntéseket elméletileg megalapozza, kellő figyelmet fordítva a felsőoktatási intézményrendszernek, valamint az intézmények belső felépítésének sajátos problematikájára. Ennek érdekében a következő témákat szükséges kutatni: A felsőoktatási struktúra nemzetközi fejlődési tendenciái. A magyar felsőoktatás szakági és területi struktúrája. A felsőoktatási intézmények nagyságrendje, a képzés gazdaságossága. A magyar felsőoktatási struktúra várható alakulását meghatározó tényezők. A fenti témák kutatásának eredményei alapján javaslatokat, illetve ajánlásokat kell kidolgozni az alábbi területekre: A magyar felsőoktatás szakági, képzési szintek szerinti és regionális struktúrájának továbbfejlesztése. A felsőoktatási intézmények arányainak optimalizálása. A felsőoktatási intézmények közötti együttműködés és munkamegosztás. A felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek kooperációja, illetve integrációja, tudományos és oktatóközpontok. A felsőoktatási intézmények belső struktúrája, a felsőoktatási rendszer és az intézmények irányítása. Bázisintézmény: MTA Pedagógiai Kutató Csoport Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont A kutatások ütemezése: A döntéselőkészítő modell-variánsokra és a kísérletekre vonatkozó hipotézisek kimunkálása. (Lásd: 3., 4., 5. témacsoport) A 2. sz. témacsoport egyes témái kutatásának lezárása. A 4. és 5. sz. témacsoport intenzív kutatási szakasza, a modell-variánsok kidolgozása, új kísérletek megindítása Az 1. sz. témacsoport lezárása, az elméleti szintézisek kidolgozása. A 2. sz. témacsoport első témája kutatásának monografikus igényű lezárása. A 3. sz. témacsoport kutatásainak lezárása, a kiépítendő köznevelési rendszerrel kapcsolatos komplex társadalmi követelményrendszer teljes térképének felrajzolásával. A 4. és 5. sz. témacsoport előzetes lezárása, a döntéselőkészítő variánsok kimunkálásával A döntéselőkészítő szakasz lezárása, a bevezetésre kerülő modellek pontos kimunkálása, az átállás előkészítése. * 9

12 IV/2. Az oktatás és nevelés folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése Az oktatásügyi párthatározat a közelebbi évekre legalább egy évtizedre azt a feladatot jelöli ki az oktatásügy számára, hogy a jelenlegi iskolarendszer keretei között lényegesen javítani kell az oktatás és nevelés hatékonyságát. Ennek a feladatnak a lényege a pedagógiai munka tartalmi-minőségi megjavítása. A feladat megoldása legalább négy egymással összefüggő területen igényel kutatómunk át: a) az oktatás és nevelés tartalmi továbbfejlesztése, korszerűsítése, b) az oktatási folyamat szerkezetének vizsgálata, c) az oktatás és nevelés módszertanának korszerűsítése, d) az oktatás és nevelés egész eszköztárának fejlesztése. Ezeket a munkálatokat valamennyi iskolatípusban beleértve a szakmunkásképző iskolákat is, illetve intézménytípusban el kell végezni, biztosítva az értelemszerű egységet, másfelől az indokolt és szükséges differenciáltságot. 1. témacsoport. Az oktatás és nevelés továbbfejlesztése, korszerűsítése. Az 1. témacsoport kutatásának közvetlen célja, hogy tudományosan előkészítse az évtized végére esedékes tantervi reformot, az iskolai nevelőmunka rendszerének továbbfejlesztését. Kiemelt kutatási témák: A nevelési program továbbfejlesztése A szocialista munkaiskola mint koherens nevelési rendszer A tanulói önkormányzat formáinak kutatása Tudomány és tantárgy viszonya A tananyag kiválasztásának szempontjai A tanterv koncepciója, szerkezete és a tananyag rendezése A tantárgyak rendszere A tantervek követelményrendszere 2. témacsoport. Az oktatási folyamat szerkezetének vizsgálata. A témacsoport kutatásának célja a tanítás és a tanulás egységeként felfogott pedagógiai folyamat optimális szerkezetének vizsgálata, a modern pszichológiai tanuláselméletek didaktikai alkalmazása, illetve a pedagógiai értelemben vett tanulási folyamat vizsgálata. Kiemelt kutatási témák: A fogalmak, fogalmi struktúrák kialakításának optimális útja A cselekvések, műveletek interiorizálódásának és exteriorizálódásának folyamata Adatok, tények, törvények, elméletek egymásra épülésének didaktikai útja A tanári és tanulói műveletek egymáshoz való viszonya 3. témacsoport. Az oktatás és nevelés módszertana. A témacsoport kutatásának célja olyan hatékony módszerek és eljárások feltárása, amelyek egyfelől a korszerű tartalmakból következnek, másfelől visszahatnak a tartalom, a követelmények további pontosítására. 10

13 Kiemelt kutatási témák: Átfogó tantárgypedagógiai vizsgálatok A tanulás motivációja A tanári munka korszerű tartalma, eszközei, módszerei A tanulói tevékenység korszerű tartalma, formái A tanítási-tanulási eredmény megállapítása és felhasználása az oktatási folyamat alakításában 4. témacsoport. Anyagok, eszközök, eszközrendszerek fejlesztése, alkalmazása. Ez a témacsoport a pedagógiai kutatások legsokrétűbb területe. A dolog természeténél fogva nagyon széles felületen érintkezik más tevékenységekkel (pl. műszaki, technológiai, kereskedelmi stb. tevékenységekkel), másfelől a tanulási eszközök és technikák alkalmazásának területe jóval szélesebb a köznevelési területnél (pl. közművelődés, ismeretterjesztés, üzemi kiképzés, a különböző szakágak speciális igényei stb.). A témacsoport kutatásában elengedhetetlen, hogy a mai legkorszerűbbnek ismert eszközök és eszközrendszerek fejlesztése, elterjesztése, még újabbak kidolgozása mellett gondoljunk a tradicionális, jól bevált eszközök tökéletesítésére is. Kiemelt kutatási témák: A tradicionális eszközök tökéletesítése Modern technikák és eszközök fejlesztése Az optimális eszközkombináció A tanítási-tanulási és nevelési eredmény megállapítására alkalmas technikák és eszközök fejlesztése; értékelés és osztályozás A változó funkciójú és eszközrendszerű oktatás-nevelés követelményei az iskola építésével kapcsolatban 5. témacsoport. Távlati felsőoktatás-elméleti kutatások. A felsőfokú szakemberképzés sikerének fontos feltétele, hogy egyetemeink és főiskoláink oktató-nevelő munkáját a megelőző iskolafokéval mindenkor egységben szemléljük. Az átmenet nehézségei legnagyobbrészt abból fakadnak, hogy ez az egységes szemlélet gyakran nem érvényesül. Az oktatás és nevelés tartalmi-minőségi megjavítását fogja segíteni tehát, ha az eddig külön-külön folyó kutatásokat a jövőben jobban tudjuk koordinálni, illetve lehetőség szerint összehangolni. Kiemelt kutatási témák: A szocialista társadalom elvárásai az értelmiségi szakemberrel szemben Képzési célok, feladatok, a követelmények rendszere A tantárgyi rendszer korszerűsítése Oktatási formák és módszerek A hallgatók általános műveltségének, erőnlétének, honvédelmi felkészültségének fokozását, egészségének megszilárdítását, világnézeti fejlődését célzó kutatások A felsőoktatási nevelőmunka korszerűsítésére irányuló részvizsgálatok Bázisintézmény: Országos Pedagógiai Intézet A kutatások ütemezése: 1975-ig: a témákra vonatkozó tervtanulmányok kidolgozása, összehasonlító kutatások végzése, kísérletek megindítása. 11

14 1980-ig: a kísérletek folytatása, több témában lezárása, a kutatási eredményeknek az új tantervekbe való beépítése ig: a tartalmi és módszertani kérdések további vizsgálata, az új tantervi keretek között folyó oktatás és nevelés hatékonyságának elemzése, különös tekintettel a kialakítandó új oktatási struktúra tartalmi igényeire ig: mindezen kérdéseknek a valószínűleg új struktúra keretei között való vizsgálata, a felmerülő új szükségletek szerint kutatási feladatok kitűzése, megtervezése. * IV/3. A tanulóifjúság életkörülményeinek, közösségeinek és mozgalmi tevékenységének alapvető kérdései 1. témacsoport. A tanulóifjúság közösségei és a pedagógiai hatékonyság növelésének lehetőségei. Az 1. témacsoport célja, hogy a kutatások feltárják, hogyan hasznosíthatók a közösségek különféle típusai az iskolai és az iskolán kívüli nevelésben, az egyének sokoldalú fejlesztése és az önnevelés permanens képzés megalapozása érdekében. Ennek érdekében a következő témákat szükséges kutatni: A céltudatos pedagógiai hatások közösségformáló szerepét olyan pedagógiai, nevelésszociológiai, szociálpszichológiai és nevelésmódszertani vizsgálatokkal kell megvilágítani, amelyek feltárják az iskolai és iskolán kívüli közösségek hatásmechanizmusát, a tanulóifjúság homogén és heterogén, állandó és alkalmi, szervezett és spontán közösségeinek főbb sajátosságait. Kutatási feladat az iskola és a társadalom különböző közösségeinek egymásrahatása a nevelés folyamatában. Ezen belül megvizsgálandó, hogy a tanulók számára az iskola vagy az iskolán kívüli társas világ adja-e a normatív vonatkoztatású környezetet. Külön figyelmet érdemel a tanulók életének és tevékenységének megszervezésében, a közösségépítésben a tudatos és spontán elemek kölcsönhatása. Vizsgálandó a szocialista demokratizmus érvényesítése a tanulóifjúság közösségi életében, különösen a problémák pedagógiai vetülete. így többek között az ifjúsággal szemben támasztott követelmények, az aktivitás, öntevékenység és önkormányzás, a szabadság és fegyelem, a jogok és kötelességek összefüggése a közösségi nevelés folyamatában. Kimunkálandó a fiatalok közösséghez, társadalmi feladatokhoz, társaikhoz és önmagukhoz kialakuló viszonyának, a közösségi nevelés hatékonysága értékelésének szocialista elveken nyugvó rendszere is. 2. témacsoport. A tanulóifjúság szocializációja és értékorientációja. A 2. témacsoport célja: a társadalmi beilleszkedés iskolai előkészítő szakaszának, valamint a szocialista eszmények, erkölcsi-politikai, világnézeti és esztétikai normák nevelési funkciójának és érvényesülésének feltárása, mivel a tanulók nevelésének és nevelődésének jelentős kérdése a társadalmi értékek rendszeré-' nek elsajátítása. Ennek érdekében a következő témákat szükséges kutatni: Fontos kutatási probléma, hogy a családban érvényes értékminták hogyan származódnak át a gyermekre. Az értékek átadásának rétegspecifikus folyama- 12

15 tát különösen a tanuló iskolába lépésekor kell számba venni ahhoz, hogy az iskolai nevelés programját megközelító'en pontosan körvonalazhassuk. A nevelés későbbi szakaszaiban is vizsgálandó azonban, hogy a családi és iskolai értékátadás milyen mértékben harmonizált, milyen ellentmondások keletkeznek, és ezeket hogyan lehet feloldani. Fel kell tárni a szocializáció szakaszainak törvényszerűségeit abból a célból, milyen szerepe van az oktatásnak, a tömegkommunikációs eszközöknek, a tanulók érintkezésmódjának stb. az értékek és magatartásmódok közvetítésében. Kutatni kell azokat az okokat, amelyek megmagyarázhatják a tanulóifjúság köreiben időnként felbukkanó negativisztikus hangulatok, magatartásbeli jelenségek és egyes területeken megtalálható eszmei-politikai elbizonytalanodás természetrajzát. Fel kell tárni a szocialista célokkal és életeszménnyel való azonosulás módszereit. 3. témacsoport. A tanulóifjúság életmódja és alakításának főbb tényezői A 3. témacsoport célja, hogy a kutatás feltárja a tanulók iskolai és iskolán kívüli tevékenységének sajátosságait, valamint a nevelési tényezők hatásrendszerét. Ennek érdekében a következő témákat szükséges kutatni: A tevékenység struktúrája, a kötött és kötetlen, szervezett és spontán, rövid és hosszabb távú tevékenységi elemek változásának dinamikája, a nem, az életkor, az iskolafokozat, az iskolatípus szerinti megoszlást figyelembe véve. A diákok sajátos kötelező és önkéntes tevékenység-típusai, különös tekintettel a tanulás és a szabadidő-foglalkozás viszonyára. A diákéletmód vizsgálata, számba véve az össztársadalmi hatásrendszer változásainak főbb tendenciáit. Azoknak az alapvető összefüggéseknek a feltárása, amelyek az egyes nevelési tényezőktől, maguknak a tanulóknak öntevékenységétől befolyásoltan meghatározzák a fiatalok életvitelét. Az össztársadalmi hatásrendszerben bekövetkezett változások és az egyes legfőbb nevelési tényezők funkciói összefüggéseinek vizsgálata. A diákéletmód alakításának lényeges tényezőit feltérképezve olyan kutatások végzése, amelyek hozzásegíthetik az iskolát, a családot, az ifjúsági szervezetet, a közművelődési és sportintézményeket hatékonyabb eszközök és módszerek kimunkálásához, a nevelési folyamat teljesebb rendszerének kialakításához. A tanulók elvárásainak és törekvéseinek a jelenleginél lényegesen differenciáltabb elemzése. 4. témacsoport. A tanulóifjúság mozgalmi tevékenységének sajátos jegyei. A 4. témacsoport célja az össztársadalmi gyakorlat és az ifjúsági mozgalom pedagógiai összetevőinek feltárása. E kutatások különösen a szocialista iskola demokratikus vonasainak, a tanulók társadalmi aktivitásának növelését hivatottak szolgálni. Ennek érdekében a következő témákat szükséges kutatni: Az ifjúsági szervezetekben folyó nevelőmunka sajátos vonásainak feltárása szociálpszichológiai, pedagógiai és vezetéselméleti elemek összevetésével. Az iskola és az ifjúsági szervezet, a család és az ifjúsági szervezet, a közművelődési- és sportintézmények és az ifjúsági szervezet közötti együttműködés hatása. 13

16 E témacsoport vizsgálatát az úttörő- és KISZ-szervezetek vonatkozásában (és ezen kereteken belül is tovább differenciálva) önállóan is el kell végezni. Ez alapozhatja meg amozgalom sajátos eszközeinek, életkor és iskolafokozat szerinti módszereinek és formáinak szükséges fejlesztését, illetve átalakítását. 5. témacsoport. A tanulóifjúság interdiszciplináris kutatásának alapelvei és módszerei Az 5. témacsoport célja, hogy a kutatás felvázolja az ifjúságkutatás döntéselőkészítő és pedagógiai hasznosításának irányelveit. Ennek érdekében a következő témákat szükséges kutatni: A tanulóifjúság körében végzett komplex vizsgálatok alapján, e munkálatok folyamatában, mintegy tapasztalatainak összegezéseként vizsgálandók a marxista ifjúságkutatás e vonatkozású elvi, módszertani kérdései. Az ifjúságkutatás ideológiai alapjainak, céljainak, kategóriáinak meghatározása; a nemzetközi és hazai irányzatok történeti fejlődésének áttekintése, kritikai elemzése, adaptációja. El kell végezni: az ifjúságkutatás problematikájának mindenekelőtt pedagógiai aspektusú teoretikus megközelítését, a több tudomány-szakágból egybeépült diszciplína filozófiai, pedagógiai, lélektani, szociológiai, jogi, vezetéselméleti, metodológiai és metodikai összefüggéseinek feltárását is. A történeti és a nemzetközi összehasonlító pedagógiai tapasztalatok összegezése során kutatni kell az iskola és az ifjúsági mozgalom egymásrahatását és azt, hogy az ifjúsági mozgalom pedagógiájának alapelemei hogyan épülnek be a szocialista neveléstudomány rendszerébe. Bázisintézmény: MTA Pedagógiai Kutatócsoport A kutatások ütemezése: Részkutatások végzése a következő témacsoportokban: A tanulóifjúság közösségei és a pedagógiai hatékonyság növelésének lehetőségei. A tanulóifjúság szocializációja és értékorientációja. A tanulóifjúság életmódja és alakításának fő tényezői A következő témacsoportok kutatásának befejezése: A tanulóifjúság közösségei és a pedagógiai hatékonyság növelésének lehetőségei. A tanulóifjúság szocializációja és értékorientációja. A tanulóifjúság interdiszciplináris kutatásának alapelvei és módszerei A következő témacsoportok kutatásának lezárása: A tanulóifjúság életmódja és alakításának fő tényezői. A tanulóifjúság mozgalmi tevékenységének sajátos jegyei. 14

17 IV/4. A felnőttek szervezett tanulása, továbbképzése a köznevelés és a közművelődés rendszerében A kutatás célja olyan munka melletti felnőttoktatási rendszer tudományos megalapozása, amely legalább három feltételnek eleget tesz: a) a művelődéspolitikai követelményeket és az egyéni, továbbá munkahelyi érdeket harmonikusan egyesíti, b) kellően rugalmas és ösztönző, c) a köznevelési és a közművelődési rendszerek kapcsolatára, egymást kiegészítő tevékenységére alapoz. A kutatás felöleli a permanens tanulás, mint társadalmi szükséglet értelmezését, e folyamat szociológiai, pszichológiai és pedagógiai nézőpontokból való elemzését, az önálló tanulás motivációs bázisának és a tanulási képességek fejlesztésének, a kulturális intézmények és tömegközlési eszközök szerepének vizsgálatát az önálló ismeretszerzésben és a tervszerű önművelésben. 1. témacsoport. A közművelődés és a felnőttnevelés társadalmi feltételeinek szociológiai és pszichológiai vizsgálata. Kiemelt kutatási témák: Az ismeretszerzési, tanulási, művelődési folyamatok szociológiai és pszichológiai vizsgálata. A művelődési-tanulási motívumok kifejlesztésének, megerősítésének, az önnevelésre való képesség kialakításának pszichológiai és pedagógiai tényezői. Az értelmiség lehetőségei és szerepe a közművelődésben. 2. témacsoport. A köznevelési és a közművelődési rendszerek kapcsolata és egymást kiegészítő tevékenysége. Kiemelt kutatási témák: A permanens képzési rendszer. A nevelési folyamat befolyásolása komplex művelődési módszerekkel. A közművelődési intézmények fejlesztésének problémái. A munkaidőben történő tanulási formák gazdasági, munkaszervezési és didaktikai indokai és feltételei. Az esztétikai nevelés iskolai lehetőségeinek kiegészítése. 3. témacsoport. Az iskolai felnőttoktatás továbbfejlesztése és kapcsolata a közművelődés rendszerével. Kiemelt kutatási témák: Az iskolai felnőttoktatás helye a permanens képzés rendszerében. A művelődési anyag korszerű tartalma és szerkezete a dolgozók iskolájában. Nevelési eljárások a dolgozók iskoláiban. Az iskolai és az iskolán kívüli oktatási formák kapcsolata. A tanítási-tanulási folyamat szervezete a felnőttoktatásban. A munka melletti tanítás-tanulás módszerei a dolgozók iskolájában. 4. témacsoport. A munka mellett folytatott felsőfokú tanulmányok továbbfejlesztésének kérdései. Kiemelt kutatási témák: A munka melletti felsőoktatás alapvető problematikája. Szervezet és módszerek. 15

18 Tömegkommunikációs eszközök, távoktatási központok, egyéni használati eszközök és anyagok. Oktatásgazdaságtani és jogi kérdések. Bázisintézmény: Országos Pedagógiai Intézet Népművelési Intézet A kutatások ütemezése: 1975-ig: a szükséges tervtanulmányok elkészítése, a kutatások megtervezése, megszervezése ig: kísérletek, vizsgálatok folytatása és elemzése ig: a vizsgálatok folytatása, iskolai vonatkozásban a rendeskorúak tantervi reformját követő felnőttoktatási reform tartalmi kimunkálásának befejezése, az új formák széleskörű kiépítése ig: a felmerülő új szükségletek szerint kutatási feladatok kitűzése, megtervezése. 16

19 TANULMÁNYOK KOZMA TAMÁS MUNKÁS- ÉS PARASZTCSALÁDOK NEVELÉSI SZOKÁSAI EGY ALFÖLDI FALUBAN A család egyes nevelési tényezőit s ezen keresztül a társadalmi rétegeződés hatását a szocializálásra statisztikailag is, más módszerekkel is vizsgálták már. A részeredmények mind a neveléstudományban, mind a szociológiában számosak ugyan, 1 de nem mondható el róluk, hogy elméletté érlelődtek volna. A tényezők, amelyeket az utóbbi évek hazai vizsgálatai föltártak és azonosítottak, nem állottak össze a családcsoportok kultúrájává, amelyek a környezet társadalmi összetételének hatását hivatottak közvetíteni, s így a társadalmi beilleszkedést rétegspecifikusan befolyásolni. Pedig a közvetítéseknek ez a szférája a nagytársadalmi jelenségvilág és az egyéni magatartás között a nevelésszociológia sajátos munkaterülete; kutatása nélkül a társadalmi beilleszkedés - s benne az iskolai beilleszkedés vizsgálata szociologizálássá vagy pedagógiai prakticizmussá szűkülhet. A rétegkultúrák kutatásának fontossága a nevelésszociológiában E hiányzó középfokú nevelésszociológiai elméletet" családcsoportok és más társadalmi együttesek rétegkultúrájáról mi sem pótolhatjuk itt. A továbbiak szempontjából azonban mégis fontos, hogy legalább a rétegkultúra" szót röviden értelmezzük. Hangsúlyozzuk, hogy nem értékítéletnek szánjuk; nem valamiféle alacsonyabbrendű műveltséget akarunk megkülönböztetni vele a társadalmilag elfogadott műveltségnormáktól vagy a magas kultúrától". Ehelyett az adott társadalom kultúrájának egészével szemben az e kultúrát alkotó részkultúrár kat nevezzük így a szociológiában meghonosodott kifejezést használva. 2 1 Ld. Bakonyi Pál: Ankét a hátrányos helyzetben levő tanulókról. Pedagógiai Szemle, 1967/ , Demény Dezső: Tanulásdinamika az általános iskolában. Korunk, 1969/ Kériné Soós Júlia: Diáksorsok, diákévek. Bp , Komlósi Sándor: Ujabb vizsgálatok a családi nevelés köréből. Tanulmányok, a neveléstudomány köréből Bp , Tóth László: A válás és a gyermek. Pedagógiai Szemle, 1967/ , Aridorka Rudolf és munkatársai: A család szerepe egyes deviáns viselkedésformákban (a Család és házasság a mai magyar társadalomban" c. kötetben, szerk.: Lőcsei Pál. Bp ), Gazsó Ferenc és munkatársai: Diákéletmód Budapesten. Bp , I'ap Mária, Pléh Csaba: Nyelvhasználat és társadalmi helyzet. Szociológia, 1972/ , H. Sas Judit: A gyerekekkel szembeni családi követelmények alakulása és a történelmi-társadalmi változások. Szociológia, 1972/ , Sántha Pál: A dolgozó szülők és a gyermek. Bp J. Szczepanski.: A szociológia alapjai. Bp , , A Kloskowska: Tömegkultúra. Bp ,, F. Neidhardl: Schichtspezifische Elterneinflüsse im Sozialisationsprozess (a Die Familie als Sozialisationsfaktor" c. kötetben, szerk: G. Wurzbacher, Stuttgart, ), A. K. Cohen: A szubkultúrák általános elmélete, (az Ifjúságszociológia" c. kötetben, szerk. Huszár Tibor, Sükösd Mihály. Bp ). R. J. Havighurst, B. L. Neugarlen: Society and Education. Boston, Magyar Pedagógia 17

20 Szeretnénk megjegyezni, hogy a nevelésszociológiai szakirodalom jelentékeny része a különböző társadalmi együttesek kultúráját szubkultúráknak" nevezi tekintet nélkül arra, hogy a jelzett társadalmi együttesek normakövetők, vagy talán normaszegőknek minősülnek. Ez amellett szólna, hogy az alábbiakban körülirandó társadalmi rétegkultúrákat szintén jelöljük a szubkultúra" szóval. Mivel azonban a hazai szakirodalomban ez a szóhasználat nem kívánatos félreértésekre adhatna okot, a továbbiakban a kifejezést mellőzzük. A társadalom kultúrájának egészén belül e részkultúrák" azért különülnek el egymástól, mert maga a társadalom sem egységes, hanem tagolt; azaz tehát a rétegkultúrák a különböző társadalmi csoportok és rétegek talaján alakulnak ki. összefoglaló elnevezésként alkalmazzuk arra a tapasztalatrendszerre (ismeretekre, jártasságokra, készségekre, illetve eltárgyiasult formájukban egész mesterséges környezetükre), tevékenységrendszerre (beállítottságokra, magatartásmintákra), normarendszerre (értékekre, szankciókra), amely egy-egy társadalmi csoportra jellemző. Megjegyezzük még, hogy a társadalom kultúrájának egésze sem más, mint azoknak a tapasztalatoknak, tevékenységeknek és normáknak a rendszere, amelyek valamennyi, a legtöbb vagy a bármely szempontból legfontosabb részkultúrában megtalálhatók. Értelmezésünk szerint a rétegkultúrában összefoglalt tapasztalat-, tevékenység- és normarendszer alkotja a társadalmi csoportok, rétegek életmódjának tartalmi, dinamikus oldalát (az objektív föltételeket ezzel szemben a továbbiakban életkörülményeknek nevezzük), s így a különböző életmódok tanulmányozása révén empirikusan is jól kitapinthatók. A gyermek társadalmi beillesztése nem a társadalom kultúrájának egészébe történik közvetlenül, hanem abba a rétegkultúrába, amelyet az a társadalmi réteg vagy csoport hordoz, ahová a gyermek családja is beletartozik. Ez a rétegkultúra többé vagy kevésbé határozottan a szocializálás s benne a nevelés eszközeit és módszereit is előírja. Mindez utal arra, miért tartjuk fontosnak a szocializációban közreműködő egyének, kiscsoportok és más társadalmi együttesek társadalmi rétegspecifikus kultúrájának nevelésszociológiai tanulmányozását. Rögtön hozzá kell tennünk: ez a vizsgálódás nem maradhat meg a statisztikai rétegződésvizsgálatok vonalán. Bár a rétegkultúrák társadalmi rétegspecifikusak az életmód és a társadalmi rétegződés statisztikai makrovizsgálatai mint leglényegesebbet épp ezt a pontot ragadták meg, bonyolult és mozgékony alakulatok. Kialakulásukban igen fontos szerepet játszhat a különféle kulturális hagyomány (többek között pl. nemzetiségi, vallási stb. hovatartozás), néprajzi sajátosságok és egyéb a társadalmi rétegződés szempontjából másodlagos jelenségek. S ha most már a szocializáció eszközei és módszerei szempontjából tekintjük a különböző rétegkultúrákat, könnyen lehetséges, hogy egy társadalmi réteghez tartozó más-más családcsoportok falusiak és városiak, különböző nemzetiségi vidéken élők, más-más földrajzi és néprajzi körzetből származók, különféle szakmai hagyománnyal rendelkezők fontos eltéréseket mutatnak. Az elmondottakból két dolog következik. Az egyik az, hogy ha a kétkezi dolgozó" tág, statisztikai kategóriáján belül a különböző társadalmi osztályok és rétegek specifikumait az iskola, a pályaválasztás, a nevelés szempontjából kívánjuk megrajzolni, akkor e rétegek kultúráját kell kutatnunk, s ott megkeresnünk a számunkra fontos mozzanatokat. A családi nevelés" hagyományos pedagógiai tárgyköre így kapcsolható össze a környezet tanulmányozásának szociológiai szemléletével és módszereivel. A másik dolog pedig az, hogy e réteg- 18

21 kultúrák megrajzolása során a társadalom az iskolakörzet, a helyi társadalom összetételének árnyaltabb, több szempontú elemzése szükséges, mint amilyen a statisztikai és pedagógiai gyakorlatban szokásos. Egy falusi iskolakörzet társadalmi összetétele Mindez akkor vált statisztikailag is megfoghatóvá számunkra, amikor egy délalföldi falu általános iskolájának társadalmi funkcióját tanulmányoztuk. A fölvétel az tanév folyamán történt. 3 Az iskola körzetének társadalmi összetételét az oktatásügyben megszokott kategóriákra bontva (fizikai dolgozó, mezőgazdasági fizikai dolgozó, nem fizikai dolgozó apák, illetve gondviselők) úgy találtuk, hogy a tanulmányi eredménykülönbségek magyarázata ezzel a besorolással ott eredményes, ahol nagyjából homogén kétkezi munkás környezetben szellemi dolgozó gyermekeket és fordítva: közel homogén értelmiségi környezetből munkás- vagy parasztgyerekeket kell megfigyelni. Kategóriarendszerünket tehát tovább finomítva a KSH 1963-as háztartásvizsgálata alapján kidolgozott hetes csoportosítást alkalmaztuk. 4 Ezúttal azt tapasztaltuk, hogy a társadalmi összetételnek ez a modellje elsősorban ott segít, ahol egyrészt az irodai dolgozó szülőket lehet és kell megkülönböztetni a szellemi dolgozók más csoportjaitól, másrészt a szakmunkásokat a betanított és segédmunkás apáktól. Ez a szükséglet például iparosodott városi peremkerületekben működő iskoláknál merül föl; kevésbé hatásos viszont ez a kategóriarendszer a vidéki, falusi iskolakörzetekben. Az elmondottak miatt ezért kísérletet tettünk egy némiképp újszerű csoportosítás kidolgozására. Első lépésként tovább finomítottuk a helyi szükségletnek megfelelően a statisztikai-szociológiai munkajelleg-csoportokat, s az általunk vizsgált éves battonyai általános iskolás gyermek apját (gondviselőjét) a következő kategóriákba soroltuk be: a község vezetői, értelmiségi, alkalmazott, ipari szakmunkás, mezőgazdasági szakmunkás, ipari (idény-) segédmunkás, téesz-paraszt. Második lépésként számbavettük az anya foglalkozását is. A vizsgált családokban az anyák következő foglalkozási csoportjait különböztethettük meg: értelmiségi, alkalmazott, ipari,(idény-) segédmunkás, téesz-dolgozó, háztartásbeli. A két kategóriasor összekapcsolásával a következő családcsoportokat alakítottuk ki: a) Vezető állású nem fizikai dolgozó család. A családfő a község vezetőembere (vagy vezető jellegű állást tölt be), az anya pedig alkalmazott (vagy háztartásbeli). Ezeknek a családoknak kivételes státusuk és kivételes megbízatásaik vannak a helyi társadalomban. Az apák rendszerint politikai gyakorlattal rendelkeznek, végzettségüket sok esetben utólag, munka mellett szerezték, illetve szerzik meg. A nevelés feladata általában az anyára marad, akinek vagy az iskolai végzettsége, vagy munkaköri-politikai jártassága (esetleg mindkettő) alacsonyabb az apáénál. A családok anyagi ellátottsága rendszerint jó; perspektívájukat a községben vagy környékén, a járásban keresik. b) Falusi értelmiségi család. Az apa értelmiségi, rendszerint egyetemet végzett, az anya alkalmazott, értelmiségi (esetleg háztartásbeli). Ebbe a csoportba orvo- 3 A vizsgálatról ld. Kozma Tamás: Diákéletmód Battonyán. Battonyai Füzetek 16. sz. Battonya, Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése. Bp (második kiadás: 1972.) 2* 19

22 sok, állatorvosok, jogászok, középiskolai tanárok családját soroltuk. Ök alkotják azokat a vidéki értelmiségieket", akikről szociográfiáktól a sajtóig sokan ejtenek szót. Egzisztenciájuk, foglalkozásuk (állatorvos), képzettségük (körzeti orvos), lakásuk (tanár) a faluhoz köti őket. Igényeik, vágyaik és ambíciójuk azonban a város felé irányulnak; a battonyai értelmiségi családoké például elsősorban Szeged felé. A gyermek nevelésében mindkét házastárs részt vállal; a család kulturális környezete az általános iskola szempontjából a legelőnyösebb. c) Homogén alkalmazotti család. A férj is, a feleség is középszintű irodai dolgozó, alkalmazotti munkakörben van (tanácsnál, postánál, vasútnál, ktsz-nél stb.). Rendszerint a férj is, a feleség is középfokú végzettséggel rendelkezik; a feleség esetleg alsófokú végzettséggel, de rátermettsége, férjének ismeretsége révén ellátja jelenlegi munkakörét. A családot ambíciói kisvárosi fejlettségű település felé vonzzák: igyekszik ennek megfelelő lakásfölszereltséget elérni. A gyermek nevelésében mindkét házastárs részt vállal; a továbbtanulás szempontjából az előbbi családcsoporthoz hasonlóan törekvő réteg. Továbbtanulási igényei általában az érettségi megszereztetésében összpontosulnak; a további tervek rendszerint homályosak. A család jövedelmi viszonyai mérsékelten megfelelők. (Iskolai végzettségét, jövedelmi viszonyait, magatartásmintáit, normarendszerét tekintve a falusi pedagóguscsaládok nagy részét is ebbe a rétegbe sorolhatnánk.) d) Szakmunkás nem fizikai dolgozó család. Az' apa rendszerint ipari szakmunkás (cukrász, szakács, szövődéi dolgozó, téesz-tejüzemi művezető, boncoló az állati fehérjét földolgozó üzemben stb.), ritkábban mezőgazdasági nagyüzemben dolgozik, az anya alkalmazott (vagy háztartásbeli). A családok iskolázottsága a szakmunkások következő csoportjával rokonítja őket, de igényszintjükben sokkal inkább az alkalmazotti családokhoz hasonlítanak. A család jövőjét falun keresi, ha az apa számára az üzem megfelelő; egyébként viszonylag könnyen költöznek nagyvárosba (például Szegedre, de Budapestre is, vagy a közelebbi Makóra, Békéscsabára). Ez esetben az anya társadalmi státusa rendszerint alacsonyabb" lesz, ez a költözés ára. Anyagi-jövedelmi szempontból nem egy esetben azonos szinten vannak az értelmiségi családokkal. Igényszintjük a továbbtanulással kapcsolatban rendszerint a szakközépiskolai érettségi bizonyítványig terjed. A gyermek nevelését mindkét szülő- zömmelmégis az édesanya végzi. Az alkalmazotti családokkal együtt ez a réteg a középfokú oktatás kiterjesztésének legfontosabb tömegbázisa". e) Szakmunkás téesz család. Az apa szakmunkás mégpedig rendszerint téeszben vagy állami gazdaságban (traktoros, gépjavító, gépszerelő, tésztaüzemi munkás stb.), az anya téesz-tag. Ezt a családcsoportot az előbbivel rokonítja az apa foglalkozása és képzettsége, a következő kettővel az anya iskolai végzettsége, amely rendszerint alacsony (Battonyán néha csak az általános iskola évfolyama), valamint az anya foglalkozása. Az apa is, az anya is kiveszi részét a téeszmunkából, jövőjüket tehát szintén falun keresik. Anyagi szempontból rendszerint nem érik el az előbbi család színvonalát, a család rétegkultúráját pedig sok tradicionális paraszti elem színezi. A gyermek nevelése is elsősorban az anyára hárul, jellemző továbbtanulási igényszintjük a szakmunkásképző intézet. f) Ipari idénymunkás téesz-család. Az apa betanított vagy segédmunkás, rendszerint a Battonyához közelebb eső élelmiszeripari üzemekben (pl. a mezőhegyesi cukorgyárban) vagy éppen a községben (asztalosipari ktsz, állatifehérjeföldolgozó); az anya téesz-tag vagy segédnuinkaerő (pl. takarítónő). Ezt a családot az előbbivel rokonítja az apa ipari munkavállalása; mégsem csupán az apa 20

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. A pedagógiai program elkészítésére vonatkozó fontosabb új jogszabályok... 1 1.2. A pedagógiai

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL Ez a tájékoztató segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy mélyebben megismerjék a BA képzés három szakirányát. Az írásos anyagot a szakirányok

Részletesebben

6/2010. számú Jegyzői Utasítás A Személyügyi Kézikönyvről

6/2010. számú Jegyzői Utasítás A Személyügyi Kézikönyvről 6/2010. számú Jegyzői Utasítás A Személyügyi Kézikönyvről (egységes szerkezetben) Hatályos: 2010. október 19-től Személyügyi Kézikönyv I. rész A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

PIB előterjesztés a 4. szakasz Személyügyi Kézikönyvére

PIB előterjesztés a 4. szakasz Személyügyi Kézikönyvére PIB előterjesztés a 4. szakasz Személyügyi Kézikönyvére - Munkacsoport által véleményezett - A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Szolgáltató

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Belsőellenőrzési kézikönyv

Belsőellenőrzési kézikönyv MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Belsőellenőrzési kézikönyv Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 1 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

NEMZETISÉGEK, KISEBBSÉGEK

NEMZETISÉGEK, KISEBBSÉGEK NEMZETISÉGEK, KISEBBSÉGEK A HAZAI NEtvJZETISÉGI-KISEBBSÉGI OKTATÁS KÉRDÉSKÖRE az elmúlt négy évben emelkedett ki a problematikát övező érdektelenségből, vált a modernizáció egyik fontos elemévé. A tanulmányban

Részletesebben

2.3.2.1.1. Az osztályfőnök helyi feladatai... 32. SZRSZKI szakmai program általános rész. 2

2.3.2.1.1. Az osztályfőnök helyi feladatai... 32. SZRSZKI szakmai program általános rész. 2 Tartalom Preambulum... 9 Előszó... 10 I. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola bemutatása... 11 1.1. A Pedagógiai program rendeltetése, elfogadási rendje... 11 1.2. A képzés struktúrája, alap- és speciális

Részletesebben

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS

Részletesebben

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE

A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE Miskolc, 2015. 7.1. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 146/2015. SZ. HATÁROZATA. Készült

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,

Részletesebben

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Eötvös Loránd Tudományegyetem EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Eötvös Loránd Tudományegyetem EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Készítette: Az ELTE EKSZ K21 Minőségfejlesztési projekt Minőségkoordinálási munkacsoportja felelős: Kálóczi Katalin

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

A K Ö N Y V T A R a ' T J D O N L ^ N Y I K U T A T Á S O K 1963/65* É V I P R O G R A M J A P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S

A K Ö N Y V T A R a ' T J D O N L ^ N Y I K U T A T Á S O K 1963/65* É V I P R O G R A M J A P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S A K Ö N Y V T A R a ' T J D O N L ^ N Y I K U T A T Á S O K 1963/65* É V I R O G R A M J A Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S A k ö n y v t á r t u d o m á n y i k u t a t ó m u n k a j e l e n t ő s é g

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2 Tartalom I. BEVEZETÉS... 5 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK... 5 1. Az intézmény tevékenységei az érvényes hatályban lévő Alapító Okirat

Részletesebben

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta:. Dr. Kecskésné Dudás Erzsébet fenntartó részéről Hatálybalépés dátuma:

Részletesebben

... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató

... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató OM: 200183 A Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató A nevelőtestület a 2013. augusztus 24-én megtartott nevelőtestületi

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

55 344 01 0010 55 01 Adóigazgatási szakügyintéző

55 344 01 0010 55 01 Adóigazgatási szakügyintéző Pénzügyminisztérium FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS Ú T M U T A T Ó a záródolgozat elkészítéséhez és védéséhez 55 344 01 Államháztartási szakügyintéző szakképesítés 55 344 01 0010 55 01 Adóigazgatási szakügyintéző

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal. 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal

TARTALOMJEGYZÉK. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal. 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 5. oldal 1. Általános elvek 5. oldal 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal 3. Az intézmény jogi státusza 6. oldal 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja

Részletesebben

neveléséhez, szakism ereteinek megszerzéséhez és továbbfejlesztéséhez,

neveléséhez, szakism ereteinek megszerzéséhez és továbbfejlesztéséhez, BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKOS! 10-21/20/1979. MINŐSÍTÉSBH-raváltozot34/1991. BM utasítás Mód: 4/87min. ut. Hatályonkívül helyezve: 12/92BMut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG elügyminisztériumkönyvkiadásánakszabályozásáról

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében.

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. BEVEZETŐ Az önkormányzatok gazdálkodásának lehetőségeit több tényező befolyásolja, melyek együttes

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam

Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,

Részletesebben

ELTE GYETYÁNFFY ISTVÁN GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ELTE GYETYÁNFFY ISTVÁN GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELTE GYETYÁNFFY ISTVÁN GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014 Tartalomjegyzék: 1. Az intézmény adatai 4 1.1. Székhely, telephely megjelölése 4 1.2. Jogelőd intézményei 4 1.3.

Részletesebben

HÉTVÉGI HÁZI FELADAT SZABÁLYAI, ISKOLAI DOLGOZATOK

HÉTVÉGI HÁZI FELADAT SZABÁLYAI, ISKOLAI DOLGOZATOK HÉTVÉGI HÁZI FELADAT SZABÁLYAI, ISKOLAI DOLGOZATOK SZABÁLYAI AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 1 Magyar nyelv és irodalom Írásbeli beszámoltatások Rendszeres,

Részletesebben

Csátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési program

Csátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési program Csátalja-Nagybaracska PEMPO 2010 Csátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési program (a 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása alapján,

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Községi Általános Iskola Püspökhatvan. Helyi tanterve 2004.

Községi Általános Iskola Püspökhatvan. Helyi tanterve 2004. Községi Általános Iskola Püspökhatvan Helyi tanterve 2004. Általános célkitűzések A tanári munka eredményessége érdekében a tantervnek világos képet kell adnia arról, hogy milyen is legyen az a tudás,

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény Belvárosi Óvoda HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az óvoda adatai 4 Bevezető 5 1.1.Az óvoda bemutatása 6 Gyermekkép

Részletesebben

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:

Részletesebben

Tartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15

Tartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15 Tartalom 1.1 Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai:... 2 1.2.2. Oktatás-szervezési eljárásaink:... 3 1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...

Részletesebben

Felelős Társaságirányítási Jelentés

Felelős Társaságirányítási Jelentés Felelős Társaságirányítási Jelentés Az ANY Biztonsági Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) a felelős társaságirányítás vonatkozásában az alábbi összefoglaló jelentést és nyilatkozatot

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV DATASTEP Kft. 1151 Budapest, Horváth Mihály u.2. Cégjegyzékszám: 01-09-887601 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV KÉSZÜLT A NEMZETGAZDASAGI-MINISZTÉRIUM AJÁNLÁSA ALAPJÁN TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A

Részletesebben

A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. AZ INTÉZMÉNY Páneurópa Általános Iskola Paneuropa Grundschule székhelye: 1238 Budapest Táncsics M. u. 25-33. fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó

Részletesebben

H. VARGA KATALIN CZANK LÁSZLÓ

H. VARGA KATALIN CZANK LÁSZLÓ H. VARGA KATALIN CZANK LÁSZLÓ Katonai-honvédelmi nevelés a középiskolákban 2. rész Pedagógusképzések, katonai szakközépiskolák a honvédelmi-katonai nevelés szolgálatában A 2011. CXC. törvény a nemzeti

Részletesebben

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2.

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 1. ÁRU ÉS KOCSIÁRAMLATOK TERVEZÉSE...6 1.1. A vonatközlekedési terv fogalma, jelent sége és kidolgozásának fontosabb elvei...6 1.2. A kocsiáramlatok és osztályozásuk...7 1.2.1.

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. Kari Működési Szabályzat. 5. sz. melléklet

Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. Kari Működési Szabályzat. 5. sz. melléklet Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Kari Működési Szabályzat 5. sz. melléklet A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata 1. A minőségbiztosítás szervezeti feltételei és eljárásai

Részletesebben

KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola. OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM

KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola. OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM Újfehértó, 2014 Tartalomjegyzék Az iskola küldetésnyilatkozata...4 Pedagógiai alapelveink...5 A pedagógiai program

Részletesebben

VARRÓ ISTVÁN SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. Szervezeti és Működési Szabályzata

VARRÓ ISTVÁN SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. Szervezeti és Működési Szabályzata VARRÓ ISTVÁN SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2013 TARTALOMJEGYÉK 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 6 1.1. AZ ISKOLA FELADATA... 6 1.2. AZ SZMSZ ELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

FORRAI MAGÁNISKOLA KÉTTANNYELV KÖZÉPISKOLA. A kreditrendszer fels fokú szakképzés tanulmányi és vizsgaszabályzata

FORRAI MAGÁNISKOLA KÉTTANNYELV KÖZÉPISKOLA. A kreditrendszer fels fokú szakképzés tanulmányi és vizsgaszabályzata FORRAI MAGÁNISKOLA KÉTTANNYELV KÖZÉPISKOLA A kreditrendszer fels fokú szakképzés tanulmányi és vizsgaszabályzata 2011 1 A Forrai Magániskola Kéttannyelv Középiskola - továbbiakban Forrai Magániskola -

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 2011. március 26-27. napi munkakongresszuson elfogadott Alapszabály szövegével egybeszerkesztve 1 2011. augusztus 27. napján módosított,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek

Részletesebben

Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015.

Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015. Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015. 0 Tartalom Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE Kutatási jelentés 2016. április A KUTATÁSI JELENTÉST KÉSZÍTETTÉK: Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető, az Állami Számvevőszék Pénzügyi kultúra projektjének

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT.

OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Pedagógiai Program Helyi tanterv

Pedagógiai Program Helyi tanterv Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola OM: 031090 KLIK szervezeti kód: 082046 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5. Pedagógiai Program Helyi tanterv 2015 1 Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola 4030

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat 2015/2016

Szervezeti és Működési Szabályzat 2015/2016 Szervezeti é s M űködési Szabályzat Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium (036379) Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium Székhelye: 7200 Dombóvár, Bajcsy-Zs. utca 2. Iktatószám:.. Ügyintéző: Dr. Szenyéri Zoltán

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény neve: Szabályzat típusa: Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai program Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény OM-azonosítója: 032044 Intézmény fenntartója: Rétság Város Önkormányzata

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (Tervezet) A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotásának szükségessége 1) A munkaerı-piac igényeihez való alkalmazkodás

Részletesebben

A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító: 035987

A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító: 035987 A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja OM azonosító: 035987 A szabályzat érvényes 20. szeptember -jét l Majkutné Tóth Emma igazgató -- Tartalomjegyzék:

Részletesebben

Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete. Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete

Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete. Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete Bevezető Püspökszilágy Község Önkormányzata a sporttörvényben előírt kötelezettsége teljesítése céljából- az alapelvek érvényesítése, a társadalmi célok megvalósítása és megoldandó feladatok elvégzése

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, MÉRNÖKTANÁR

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, MÉRNÖKTANÁR Dunaújvárosi Főiskola TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, MÉRNÖKTANÁR Szerezhető szakképzettségek: okleveles mérnöktanár (anyagmérnök), okleveles mérnöktanár (gépészmérnök), okleveles mérnöktanár (mérnök informatikus),

Részletesebben

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Leopold Mozart Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Szervezeti és Működési Szabályzata. Lezárva: 2009. szeptember 1-jén

Leopold Mozart Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Szervezeti és Működési Szabályzata. Lezárva: 2009. szeptember 1-jén A Leopold Mozart Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata Lezárva: 2009. szeptember 1-jén A Leopold Mozart Zeneiskola a 11/1994. MKM r. 51. (6) bek. értelmében

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2011. évi átmeneti gazdálkodásáról szóló rendelet megalkotására Tisztelt Képviselő-testületi

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2013. február 13. Elfogadva:../2013. (II.12.) sz. Kt. határozat 1 I. FEJEZET Általános rendelkezések A közpénzek

Részletesebben

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1993. évi LXXVI. törvény. a szakképzésrıl ELSİ RÉSZ BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerıpiac igényeihez és az Európai Unió

Részletesebben

(JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA

(JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA Nagy Zoltán nyá. ezredes 1 (JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA Absztrakt Napjainkat a jogi szabályozási környezet gyors változásai jellemzik. A cikk a gyorsan változó jogi környezet hatásait vizsgálja

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

KERTVÁROS GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA 3. sz. melléklet A Gyáli kistérség társult önkormányzatai a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló

Részletesebben