BEVEZETÉS 1 I. AZ E-LEARNING FOGALMA 1. Előnyei és hátrányai 1 II. TENDENCIÁK 4

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1 I. AZ E-LEARNING FOGALMA 1 Előnyei és hátrányai 1 II. TENDENCIÁK 4 1. Nemzetközi tendenciák 4 Részben online program 5 Teljesen online program 6 Hagyományos egyetemek teljesen online programjai 6 Virtuális egyetemek 7 Széleskörű összefogáson alapuló e-learning képzés 8 EU: eeurope és elearning 9 2. Magyarországi tendenciák 10 Távoktatás 10 E-learning tanfolyamok keretében 10 E-learning a magyarországi felsőoktatásban 11 III. FELSŐOKTATÁSI E-LEARNING A JÖVŐBEN Az e-learning elterjedését befolyásoló tényezők Az egyes e-learning formák esélyei Hallgatói és oktatói attitűd és várakozások 18 Felmérés a hallgatók körében 18 Felmérés az oktatók körében Szcenáriók 24 Széleskörű összefogás szcenárió 24 Kétsebességű fejlődés szcenárió 26 Egy helyben járás szcenárió 28 A szcenáriók összefoglalása Következtetések 31 HIVATKOZÁSOK 32

2 Bevezetés A dolgozat célja, hogy felvázolja az e-learning magyarországi fejlődésének lehetséges alternatíváit a felsőfokú oktatásban. A dolgozat ennek megfelelően nem foglalkozik az e-learning-nek a vállalati szférában, illetve a felnőtt- és szakképzésben betöltött szerepével. A dolgozatban először röviden bemutatjuk az e-learning fogalmát, majd annak különféle előnyeit, illetve hátrányait és korlátait. Ezt követően megvizsgáljuk az e-learning fejlődésének legutóbbi tendenciáit a felsőfokú oktatásban, először nemzetközi viszonylatban, majd a továbbiakban kitérve a hazai kezdeményezésekre. Utána bemutatjuk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják az e-learning elterjedését, utána becsüljük az egyes e-learning formák esélyét. Ezt követően ismertetjük a kérdőíves felmérés eredményeit, amely az e learning-gel kapcsolatos attitűdöt és várakozást méri a gazdasági felsőoktatás hallgatói és oktatói körében. Mindezek alapján a dolgozat végén felvázoljuk a lehetséges szcenáriókat a felsőoktatási e-learning magyarországi fejlődésére vonatkozóan. I. Az e-learning fogalma Az e-learning olyan tudásátadási folyamat, amely közvetítő közegként a számítógépet, szűkebb értelemben a számítógépes hálózatot használja. Az e-learning a távoktatás egyik fajtája, de a visszacsatolás idejét képes lerövidíteni akár azonnalira. 1 Előnyei és hátrányai Az e-learning jövőbeni fejlődésének vizsgálatához szükséges megérteni, hogy milyen előnyöket, potenciált jelent az oktatás résztvevőinek. 2 Az e-learning általános előnye, hogy rugalmas. Könnyen összeegyeztethető különböző tanulási stílusokkal, multimédiás megjelenítésével mind a hallás alapján, mind a vizuálisan tanulók hatékonyan képezhetőek. Lehetőséget biztosít egyéni haladási ütemre, a tanuló képességeinek és idejének megfelelően haladhat a tananyagban. Az e-learning segítségével 1 Forrás: Coedu portál, 2 Forrás: Kevin Kruse: The Benefits and Drawbacks of e-learning, 2002, 1

3 megoldható az egyénre szabott oktatás, akár speciális személyes igényeket is kielégíthet. Röviden az e-learning hozzáigazodhat nagyszámú tanulóhoz, azok eltérő igényeihez, tanulási stílusához és elvárásaihoz. Az e-learning különféle előnyöket biztosít az oktatás szereplőinek: az oktatási intézménynek, az oktatónak és a tanulónak. Előnyök az oktatási intézmény számára Alacsonyabb költség: jelentős összegeket spórolhat az emberi erőforrás, az infrastruktúra és az utazási kiadások területén Konzisztens információátadás: a megadott tananyagot megbízható, garantált minőségen képes átadni Azonnali visszacsatolás: az elektronikus rendszernek köszönhetően az e-learning képes nyomon követni az egyének előrehaladását Előnyök az oktató számára Rugalmasság: az oktató a világ bármely pontjáról taníthat Kevesebbet idő és pénzt kell utazásra fordítania A tananyag tartalmát sokkal dinamikusabban frissítheti, nincs megkötve a keze a nyomtatott tankönyvekkel Előnyök a tanuló számára A tananyag bármikor rendelkezésre áll, így saját maga választhatja ki a tanulás időpontját Egyéni ütemezés: a tanuló saját képességeinek megfelelően haladhat Interaktivitás: könnyebben elsajátíthatóvá teszi a tananyagot, növeli a motivációt Az e-learning ugyanakkor bizonyos hátrányokkal is jár az egyes szereplőknek, amelyeket ismernünk kell ahhoz, hogy megítélhessük az e-learning fejlődési lehetőségeit. Hátrányok az oktatási intézmény számára Nagy befektetési igény: az e-learning rendszer bevezetése magas fejlesztési költségekkel jár 2

4 Technológiai kérdések: probléma jelenthet az elégtelen infrastruktúra, továbbá a szoftver és hardver kompatibilitás Nem képes mindenféle tudást közvetíteni: bizonyos képességek és tudásanyag egyáltalán nem, vagy csak nehezen közvetíthetők a segítségével Hátrányok az oktató számára Technikai képzettség szükségessége: megfelelő technikai képzettség hiányában az oktató nem képes e-learning kurzust indítani A tananyagfejlesztés időigényessége: egy komplex e-learning kurzus kifejlesztése jelentősen több időt vehet igénybe, mint egy hagyományos jegyzet megírása Hátrányok a tanuló számára Idegenkedés a technológiától: nem mindenki kedvel számítógépekkel dolgozni, számukra nem túl vonzó az e-learning Hordozhatóság: bár egy számítógép segítségével bárhol hozzá lehet férni a tananyaghoz, azért egy tankönyv a tanulás helye szempontjából nagyobb rugalmasságot biztosít Személytelenség: a személyes kapcsolat hiánya adott esetben hátráltathatja az előrehaladást Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az e-learning vitathatatlan előnyökkel rendelkezik: a végletekig rugalmas tér, idő és tanulók száma szempontjából, jelentősen alacsonyabb költségekkel működtethető és a multimédia és interaktivitás révén hatékonyabb tanulást is eredményezhet. Nyilvánvaló előnyei ellenére azonban nem tekinthetünk az e-lerning-re úgy, mint az oktatás csodaszerére, hiszen a személyes élő kapcsolat nem helyettesíthető minden esetben, és bizonyos ismeretkörök csak így adhatóak át. Ezzel együtt az e-learning-nek fontos szerepe lehet a hagyományos oktatás mellett, azt kiegészítve, támogatva, jelentős előrehaladás, szinergia várható, ám elterjedésének mértékét több összetett tényező befolyásolja. Ezeket a tényezőket a nemzetközi és hazai tendenciák bemutatása után tárgyaljuk részletesebben. 3

5 II. Tendenciák Először a nemzetközi tendenciákat mutatjuk be kitérve, az egyes e-learning formákra, majd ezt követően azt vizsgáljuk, hogy a nemzetközi helyzethez képest hol tart a magyarországi fejlődés. 1. Nemzetközi tendenciák Annak előrevetítéséhez, hogy milyen irányba fejlődhet a hazai e-learning szükséges a fejlett világban az élenjáró kezdeményezések, tendenciák vizsgálata. Ennek során nem törekszünk az e-learning nemzetközi fejlődésének részletes, több szempontú bemutatására, inkább olyan kezdeményezéseket emelünk ki a nyugati világból, ami Magyarországra nézve példaértékű, megfontolandó lehet. Az e-learning egyre nagyobb szerepet tölt be a nemzetközi felsőoktatásban, a 2001/2002-es tanévben kutatási adatok szerint hallgató iratkozott be teljesen online egyetemi programokra, ami 40%-kos növekedést jelentett a korábbi évhez képest, és ami összesen 1,75 milliárd dollár bevételt jelentett az oktatási intézményeknek. Az e-learning szerepét vizsgálva a felsőoktatásban láthatjuk, hogy különösen a fejlett országokban, azon belül is az angolszász országokban járnak élen alkalmazásukban. Kutatásaim alapján az alábbi módon csoportosítottam a felsőoktatási e-learning-et: 1. ábra: Felsőoktatási e-learning 3 Forrás: Sean Gallagher és Adam Newman: Distance Learning at the Tipping Point,

6 Két fő csoportot különítettem el, megkülönböztetve a részben online programokat és a teljesen online programokat. A továbbiakban bemutatásra kerülnek az egyes típusok, melyeket jellemző példákkal illusztrálunk. Részben online program Részben online programról akkor beszélünk, ha egy egyetem a diploma megszerzéshez teljesítendő program egy részét e-learning keretében biztosítja vagy írja elő a hallgatói számára. Az e-learning használata a hallgató számára lehet alternatív oktatási forma, de képezheti kötelező részét is a programnak, ami nem váltható ki hagyományos kurzusok teljesítésével. Az e-learning alternatív oktatási formaként való használata jelenleg elterjedtebb. Az e-learning beemelését az egyetemi képzésbe több tényező is indokolhatja: költségcsökkentési kényszer, nagyobb szabadság biztosítása a hallgatóknak és oktatóiknak, távolságok áthidalása, bizonyos ismeretek egységesítésének szükségessége és hatékonyabb átadása interaktív multimédiás eszközökkel. Bár az e-learning bevezetése átgondolt koncepciót, alapos előkészítést és nagy beruházást igényel, a befektetett erőfeszítés eredményeként az egyetemi hallgatók és oktatók is elégedettebbek lesznek az egyetemmel és az oktatás színvonalával. Példa: E-learning a chilei Duoc UC egyetemen 4 Chile egyik legnagyobb egyeteme, a Duoc UC, a dublini WBT Systems TopClass megoldását választotta, amikor kiépítette elektronikus tanulási rendszerét. A rendszer naponta nappalis hallgató, 1000 távoktatásos diák és 1000 oktató számára biztosítja a tanulást és a kurzusok kezelését. Az intézmény választéka 800 kurzus, és a diákok az összes tanegység 30%-át teljesítik e-learning keretében. A TopClass rendszer bevezetésének hatására mind az oktatás egységessége, mind a tanár-diák együttműködés jelentősen javult. A Duoc UC-ben az oktatók, a diákok és a kurzusok 8 4 Forrás: A WBT Systems honlapja, 5

7 különböző kampuszban vannak szétszórva, ezért nélkülözhetetlen volt, hogy a szükséges napi együttműködés olykor személyes találkozások nélkül is megvalósulhasson. A beruházás során ráadásul az egyetem korábbról meglevő oktatási tartalmát is ismeretegységekké alakították, így könnyebben áttekinthető és feldolgozható lett a tananyag. Teljesen online program Teljesen online programoknak nevezzük az olyan egyetemi programokat, ahol az oktatást szinte kizárólag e-learning keretében kapják a hallgatók. Ez természetesen nem zárja ki a személyes konzultációt adott esetben, de a képzés gerincét az e-learning jelenti. Az ilyen jellegű képzések fő célcsoportját a fiatal, teljes munkaidőben dolgozók képezik, akik munkájuk mellett akarják tanulmányaikat folytatni. Ez a csoport nem igényli az egyetem társadalmi, összetartó erejét, inkább magas szintű szolgáltatást, rugalmasságot keres, amelyet hatékonyan nyújthatnak az online programok. Gyakori képzési forma a teljesen online programoknál az MBA-képzés, amelyek amellett, hogy ugyancsak dolgozó felnőtteket céloznak, még jelentősen alacsonyabb árakat képesek biztosítani, mint a hagyományos MBAprogramok. Közös jellemzője a teljesen online programoknak, hogy főleg költségtérítéses rendszerben működnek, éppen ezért elsősorban az angolszász világban találhatóak meg. A teljesen online programokat vizsgálva, három fő csoportot különböztethetünk meg aszerint, hogy milyen intézmények állnak a program mögött. Egyrészt beszélhetünk hagyományos egyetemekről, amelyek a hagyományos képzés mellett indítanak teljesen online programokat, másrész léteznek a virtuális egyetemek, amelyek csak online képzést kínálnak, harmadrészt említhetjük az olyan kezdeményezéseket, ahol széleskörű összefogás (több egyetemi és technológia partner, akár a kormány részvételével) áll a program mögött. Hagyományos egyetemek teljesen online programjai A hagyományos egyetemek többnyire a profilszélesítés szándékával jelennek meg online programjaikkal a képzési piacon, hogy ezáltal újabb csoportot célozzanak meg, és szélesítsék a hallgatóik körét. Számtalan amerikai egyetem próbált belépni az online programok piacára, de csak kevesek lettek igazán sikeresek. Egy jó online képzési program összeállítása ugyanis nemcsak az írott tananyag elektronikus formába való átültetését jelenti. A siker titka a 6

8 koherens, elektronikusan tanulható tananyag, a kis tankörök, továbbá az interaktivitás biztosítása különböző eszközökkel. Példa: University of Phoenix és a Phoenix Online 5 Az amerikai University of Phoenix által indított Phoenix Online program, melynek keretében e-learning keretében szerezhetik meg a hallgatók a diplomát egyike a legnépszerűbb posztgraduális képzéseknek. Sikerét egyrészt a versenyképes árnak köszönheti (egy MBA 20,000 dollár, ami egy hagyományos MBA egyharmada), másrészt a minőségi oktatásnak. A Phoenix Online oktatóinak felvételénél alaposan szűrnek, nemcsak a szakmai képzettséget veszik figyelembe, hanem a technológia ismereteket is. A leendő oktatóknak alapos képzésen kell átmenniük, hogy megfelelő színvonalon legyenek képesek e-learning keretében tanítani. A Phoenix Online órái, igazodva a hallgatók elvárásaihoz, gyakorlatban használható tudást, interaktivitást biztosítanak. Mindezek eredményeképpen a Phoenix Online hallgatóinak száma 70%-kal emelkedett a tavalyi évhez képest. Virtuális egyetemek Az e-learning növekvő piacából nemcsak a hagyományos egyetemek kívánnak részesedni, hanem a direkt az online képzésre alapított virtuális egyetemek is. Előnyük, hogy nem kell nagy összegeket lekötniük infrastruktúrába, ám híres vendégoktatók segítségével mégis képesek színvonalas oktatást nyújtani. Példa: Jones International University 6 Az 1995-ben indított amerikai Jones International University (JIU) volt az első kizárólag webalapú egyetem, amely kizárólag online létezik. Sikerét jelzi, hogy 1999-ben a virtuális egyetemek között elsőként a JIU-t akkreditálta az amerikai Higher Learning Commission (Felsőoktatási Bizottság), így ekkortól kezdve már nemzetközileg elismert képzést nyújthatott hallgatóinak. A JIU Master és Bachelor szinten is nyújt képzést közgazdaságtanban és információs technológiában. Nemzetközi sikerét jelzi, hogy hallgatói összesen 70 országból származnak. 5 Forrás: Bob s Guide to Online Degrees honlap, 6 Forrás: A JIU honlapja, 7

9 Széleskörű összefogáson alapuló e-learning képzés Egy átfogó, minőségi e-learning képzés beindítása nagy befektetést, széleskörű szakértelmet igényel, és magas kockázatot hordoz magában. Kézenfekvőnek látszik a kooperáció több egyetem és technológiai partner részvételével, ahol megosztható a kockázat, és egymás szakértelmét kiegészítve egy magasabb szintű e-learning platform alakítható ki. Példa: UKeU ben a brit kormány 55 millió fontos befektetéssel létrehozta az UKeU-t, a brit elektronikus egyetemek világprogramját. Az UKeU széleskörű partnerkapcsolatokra épül: a tartalmat a brit egyetemek, az oktatási környezetet a Sun Microsystems, a globális infrastruktúrát a Fujitsu biztosítja. E cégformában működő szolgáltatásnak az a célkitűzése, hogy a brit egyetemek legjava világszerte hozzáférhetővé váljon. Aki elvégez egy UKeU kurzust, attól az egyetemtől kap róla oklevelet, ahonnan az adott tanegység származik. A vállalkozás versenyképessége érdekében minden kurzus egyedi üzleti terv szerint kapcsolódik a rendszerhez. Az UKeU működése alapvetően piacorientált. Az összefogás lehetővé teszi, hogy az egyetemeknek ne kelljen mással foglalkozniuk, mint az oktatási tartalommal. A többiről az UKeU gondoskodik: lebonyolítja a marketing és az értékesítési folyamatokat és a platform működtetését is. A befolyó hasznot és az üzemeltetés költségeit a közreműködő felek elosztják egymás közt. Ez a képzési forma lehet annak az újfajta együttműködésnek az előfutára, amelyben az egyetemek és magáncégek közös szolgáltatásai kormányzati támogatás révén válnak életképessé. Az UKeU által kialakított példaértékű megoldást világszerte több helyen tervezik alkalmazni, sőt költséghatékony jellegével a vállalati szféra figyelmét is felkeltette. 7 Források: UKeU honlap: Coedu portál: 8

10 EU: eeurope és elearning 8 Az eeurope kezdeményezés decemberében indult el azzal a céllal, hogy megteremtse az on-line Európát. A program, azon az elgondoláson alapul, hogy a jövőben a társadalom teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ majd attól, hogy polgárai mennyire tudják kiaknázni az új technológiák lehetőségeit, milyen hatékonyan építik be a gazdaságba és építik fel a tudáson alapuló társadalmat. Ebben a folyamatban döntő az oktatás és képzés szerepének növelése. Az eeurope akcióterv kulcsterületei: 1 Olcsóbb, gyorsabb internet, 2 Az emberek képességeinek fejlesztése, 3 Az internet használatának ösztönzése. Az eeurope program prioritásként kezeli az új technológiák sikeres beépítését az oktatási és képzési rendszerekbe. Ezzel a kihívással néz szembe az elearning program, amely azt javasolja, hogy a Közösség vonatkozó programjait és eszközeit összpontosítsák egy olyan stratégiai intézkedéssorozatra, amely a kérdést európai dimenzióba helyezi és a helyi regionális és nemzeti kezdeményezésekhez hozzáadott értéket képvisel. Az elearning kezdeményezés az alábbi fő területekre összpontosít: 1. Infrastruktúra: Az erőfeszítéseket a multimédiás számítógépek számának növelésére összpontosítja a különböző tanulási, képzési és tudásfórumok összekapcsolása és digitális hálózatokhoz való hozzáférésének javítása érdekében. 2. Képzés minden szinten: A képzés irányításában is az új technológiákhoz szükséges készségek fejlesztésére koncentrál, ami minden tanár és oktató alapképzésének és szakmai továbbképzésének szerves része kell, hogy legyen. 3. Multimédiás szolgáltatás és tartalomfejlesztés: Ahhoz, hogy az információtechnológia sikeresen beépüljön az oktatásba és a képzésbe, rendelkezésre kell állnia a szükséges jó minőségű szolgáltatásoknak és tartalmaknak. 4. A tudás megszerzését szolgáló központok fejlesztése és hálózatba kapcsolása: A tanítási és képzési központokat sokoldalú, mindenki számára hozzáférhető tudásszerző központokká kell átalakítani, biztosítani kell a szükséges berendezéseket és a tanárok felkészítését. 8 Forrás: A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem honlapja, 9

11 Az EU felsőoktatásának jövőjének szempontjából meghatározó lehet az elearning program kimenetele, sikere. Az elearning finanszírozásában több projekt koncentrál a felsőoktatási alkalmazásokra 9 : cevu (Collaborative Euoropean Virtual University), LIVIUS (Learning in a Virtual Integrated University), MENU (Model for a European Networked University for e- Learning). Mindhárom projekt annak lehetőségét vizsgálja, hogy milyen keretek között, milyen összefogással lehetséges egy európai virtuális egyetem létrehozása. 2. Magyarországi tendenciák A magyarországi tendenciák bemutatásánál nem szigorúan csak a felsőoktatási e-learning-re fókuszálunk, hanem kitérünk olyan témákra is amelyek fejlődése hatással lehet a felsőoktatásban az e-learning elterjedésére. Ennek megfelelően röviden kitérünk a hazai távoktatásra, a tanfolyami e-learning oktatásra és a Sulinet programra is. Távoktatás Mielőtt az e-learning fejlődéséről szólnánk, röviden kitérünk a magyarországi távoktatás egyik legutóbbi fejleményére. Az Európai Unió a Phare program keretében létrehozott negyven közép- és kelet-európai távoktatási központ alkotta hálózatot, hogy ilyen módon támogassa az alternatív oktatási módszerek elterjedését 10. Magyarországon hét ilyen központ jött létre: Dunaújvárosi Távoktatási Központ, Dél-Magyarországi Távoktatási Központ, József Attila Tudományegyetem Távoktatási Központ, Közép-Magyarországi Távoktatási Központ, Műegyetemi Távoktatási Központ, SZTE JGYTF Távoktatási Intézet és a Távoktatási és szakképzési Központ (Győr). Ezek a központok annyiban túllépnek a hagyományos levelező oktatás keretein, hogy nemcsak hagyományos jegyzetek képezik a tananyagot, hanem multimédiás oktató cédék is. Ennek ellenére az e-learning széleskörű kihasználására ezekben a központokban nem került sor. E-learning tanfolyamok keretében Magyarországon a tanfolyamok területe az, ahol az e-learning leginkább előrehaladott (eltekintve a nagyvállalati alkalmazásoktól). Számos cég kínál az interneten tanfolyamokat, 9 Forrás: Az EU honlapja, 10 Forrás: A Szegedi Egyetem Távoktatási Központjának a honlapja, 10

12 ezek egy rész akkreditált OKJ-számmal rendelkező képesítést ad. A teljesség igénye nélkül, csak a szemléltetés kedvéért említünk néhány ilyen lehetőséget. Az Open Business School ( a Számalk központ működésének keretében biztosít e-learning alapú menedzserképző tanfolyamokat. Az Innostart Kft. ( elektronikus oktatás keretében biztosít felkészítést EU pályázatok írására. Az okta.to ( változatos témákban kínál tanfolyamokat, így számítógépes tanfolyamok, nyelvtanfolyamok, vagy éppen újságíró tanfolyamok is választhatóak a kínálatból. Az e-learning elterjedését a tanfolyamok között az magyarázza, hogy egy-egy szűkebben meghatározott ismeretkört, amely adott esetben könnyen átadható, egyszerűbb e-learning formába önteni, és nem is igényel nagyobb beruházást. Ezeket a képzéseket ráadásul profitorientált vállalkozások szervezik, amelyek jóval rugalmasabbak a többségében állami tulajdonú felsőoktatási intézményekkel szemben. E-learning a magyarországi felsőoktatásban Ma a magyarországi felsőoktatási gyakorlatban csak elvétve található meg az e-learning. Az egyetemek és főiskolák jelenleg csak kisebb horderejű kezdeményezésekkel próbálnak nyitni az e-learning felé. Az alábbiakban ismertetem azokat az e-learning kezdeményezéseket, amelyekről kutatásaim során információt nyertem. BGF-KVIF 11 : A Budapesti Gazdasági Főiskola KVIF karán a távoktatási tagozatra beiratkozottak részt vehetnek e-learning-es képzésben is. A rendszert az Internet Business Center Network-kel való együttműködéssel hozták létre, ám csupán kiegészítő jelleget tölt be a távoktatási képzésben, és sokszor csak jegyzetekhez való jelszavas online hozzáférést jelent. BMGE 12 A műszaki egyetemen működő Műegyetemi Távoktatási Központ legújabb kezdeményezéseként belépett az EUROLEARN hálózatba. Az EUROLEARN hálózat az Európai Unió EUREKA programjának elearning megoldások fejlesztésére, projektek kezdeményezésére, elősegítésére irányuló tematikus hálózata. Ennek keretében a közeljövőben az e-learning bevezetésére lehet számítani a műszaki távoktatásban. 11 Forrás: BGF-KVIF honlap, és 12 Forrás: Eurolearn honlap, 11

13 BKÁE 13 Az e-learning alkalmazása eddig igencsak esetleges volt a közgazdaság-tudományi egyetemen. Új kezdeményezés a BKÁE Társadalomtudományi Kara, valamint az Antenna Hungária Rt. által vezetett Edunio távoktatási konzorcium közötti együttműködés, a pedagógus-továbbképzés, a felsőoktatási történelem felvételi-előkészítő, valamint a nyelvvizsga előkészítés és a nyelvoktatás területén. Az aláírt megállapodás lehetőséget biztosít az egyetemnek az elektronikus távoktatási megoldások kidolgozására és az e-learning rendszer működtetésére. A program kialakításának az anyagi hátterét az Apertus Közalapítvány biztosította. Miskolci Egyetem 14 : A jelenleg legígéretesebb e-learning projekt a hazai felsőoktatásban a Miskolci Egyetemen folyik. A Miskolci Egyetem valamennyi non-profit képzésben résztvevő hallgatója két éven keresztül ingyenesen veheti igénybe a Mimóza Kommunikációs Kft. e-learning megoldását, a Coedu Tudásháló rendszert és annak szolgáltatásait - az erről szóló támogatási megállapodást október 21-én jelentették be. Az e-learning elterjedésének a Miskolci Egyetemen jó feltételei vannak, ugyanis az egyetemen európai szintem mérve is kiváló az informatikai felszereltsége, továbbá az egyetem vezetése elkötelezett a program irányában. A rektor tervei szerint a most aláírt együttműködés kétéves időtartama alatt jelentős elektronikus tananyagfejlesztés fog történni az egyetem oktatói részéről. Szeretné elérni, hogy a Miskolci Egyetemen komplett diplomát adó szakképzések teljes tananyaga MBA-képzés, gépészmérnöki képzés - ilyen formában rendelkezésre álljon a hallgatók számára. További cél a levelező oktatás kiváltása e-learning-gel. MÜTF 15 : Az intézmény honlapja szerint a főiskola számos tantárgy esetében lehetőséget biztosít, hogy hallgatói saját CD-in keresztül sajátítsák el az ismereteket és vizsgázhassanak (e-learning). Cisco Akadémia 16 : A Cisco Akadémia nem szerves része a felsőoktatási képzésnek, de szorosan kapcsolódik hozzá, ezért itt tárgyaljuk. Az 1997-ben beindított Cisco Hálózati Akadémiai program egy non-profit szakképzési program és hálózat, amely oktatási 13 Forrás: BKÁE honlap, 14 Forrás: Coedu portál 15 Forrás: MÜTF honlap, 16 Forrás: Cisco honlap, 12

14 intézmények, vállalatok, a kormányzat és a Cisco Systems közötti együttműködés eredményeként jön létre. Hálózati Akadémia Program alapiskolái a Lokális Akadémiák (oktatási intézményekben elsősorban középiskolák, de főiskolák és egyetemek is), ahol a diákok számítógépes hálózatok alapjait, működési elvét, illetve CISCO eszközök használatát tanulhatják meg. Ezeknek a Lokális Akadémiáknak szakmai felügyeletét, adminisztrációját az oktatást maguk is végző Regionális Akadémiák vállalják, amelyért cserébe a Cisco Systems ingyen laborfelszerelést hálózati eszközöket biztosít. Ilyen Regionális Akadémia működik többek között a BKÁE-n is, míg a központ a Budapesti Műszaki Főiskolán működik. Sulinet program 17 Bár a Sulinet program csak részben kapcsolódik a felsőoktatáshoz, bemutatatása indokolt az e-learning fejlődési lehetőségeinek kapcsán. A Sulinet Expressz programot a Sulinet program felgyorsításaként hirdette meg 2002-ben az oktatási miniszter. Fő célja az európai színvonalú közoktatási hálózat és eszközpark kiépítése, ezek magas színvonalú felhasználásának elősegítése, szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése. A Sulinet Expressz elemei Hálózat-fejlesztés: A cél, hogy 2005-ig minden általános és középiskola csatlakozzon az internetre Eszközfejlesztés: Multimédiás tantermek, iskolai intranet hálózatok, iskolai számítógépvásárlás támogatása. A cél, hogy 2006-ra minden öt középiskolásra és minden tíz általános iskolásra jusson egy számítógép. Digitális tananyagok: Cél, hogy a digitális információhordozók bekerüljenek az oktatás fő áramába. Ennek kapcsán felgyorsultak a digitális tananyag-fejlesztési programok, elindult az e-learning program. Adókedvezmény: 2003-ban, a program beindításakor, a számítógép-vásárlás, -bérlet vagy lízing esetén Ft-ot leírhatnak adójukból a pedagógusok, az egyetemi, főiskolai oktatók és hallgatók, illetve a tanulót vagy hallgatót nevelő szülők. Továbbá adómentes a munkáltató (pl. iskola) által a munkavállaló számára vagy államháztartási forrásból 17 Forrás: Sulinet oldalak, és 13

15 pályázat útján bárkinek juttatott számítógép és Internet-hozzáférés. A program 2004-ben annyiban módosult 18, hogy kiterjesztették alanyi jogon mindenkire a programot, azzal a megkötéssel, hogy 4 millió forintos éves jövedelem fölött nem vehető igénybe a kedvezmény, míg 3,4 millió és 4 millió között kevesebb adókedvezmény vehető igénybe. Továbbá kikerült a támogatott hardvereszközök közül a digitális fényképező ban a program keretében 23 milliárd Ft-ért vásároltak számítógépet, ez becslések szerint 55 ezer új számítógépet jelentett, míg a teljes piacbővülés 300 ezer körülire tehető. Képzés: 2003-tól a Sulinet Expressz állja a pedagógusok és a végzős középiskolások számítógép-kezelői (OKJ, ECDL) vizsgájának költségét. Továbbá valamennyi pedagógus, aki a Sulinet Expressz program keretében 2003-tól számítógépet vásárol, bérel, lízingel, ingyenes továbbképzésen vehet részt. További elemek: Kutatások, tartalomszolgáltatás, rendezvények, konferenciák, táborok támogatása A Sulinet expressz program révén jelentős előrelépés várható a középiskolai e-learning megoldások elterjedésében, a magyar számítógéppark és internet-ellátottság tekintetében, és ezek pozitívan hathatnak a felsőoktatási e-learning fejlődésének esélyeire. III. Felsőoktatási e-learning a jövőben Először megvizsgáljuk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják az e-learning elterjedését, továbbá bemutatjuk, hogy jelenleg hogy áll Magyarország ezeken a területeken, ezek alapján becsüljük az egyes e-learning formák esélyét. Utána a kérdőíves felmérés eredményeinek ismertetésével jellemezzük a hallgatói és oktatói attitűdöt, illetve várakozásokat, végül a dolgozat összefoglalásaként három szcenáriót állítunk fel. 1. Az e-learning elterjedését befolyásoló tényezők A dolgozat első fejezetében láthattuk, hogy az e-learning bevezetése változatos előnyöket kínál az oktatási intézményeknek, oktatóknak és hallgatóknak egyaránt. Emellett az e-learning megoldást jelenthetne a növekvő hallgatói létszám okozta gondokra, továbbá részben 18 Forrás: Figyelő, január 29-február 4., 58.oldal, Torontáli Zoltán: Sulinet Expressz - Vészfék 14

16 kielégíthetné a fejlettebb oktatási módszerek iránt jelentkező igényeket a magyar felsőoktatásban. Az e-learning sikeres elterjedésének azonban számos előfeltétele van, amelyek jelenleg nem teljesülnek maradéktalanul Magyarországon. Az alábbi tényezők döntően befolyásolják az e- learning elterjedésének sikerét: 1. Számítógép-ellátottság: ahhoz, hogy a hallgatók használni tudjanak e-learning szolgáltatásokat, elengedhetetlen a megfelelő számítógép-ellátottság. Ez a felhasználás módjától függően vonatkozhat az egyetemi infrastruktúrára, illetve az otthoni hardver-ellátottságra is. Egyetemek: Jelenleg a magyar egyetemek többsége nem rendelkezik kellő felszereltséggel, a számítógépparkok nagysága elégtelen, és gyakran elavult is. Ezen az egyetemek szűkös anyagi erőforrásai miatt leginkább a Sulinet programhoz hasonló átfogó kormányzati programmal lehetne segíteni, akár csatlakozva az eeurope programhoz, és bár nem hanyagolhatóak el a magánkezdeményezések szerepe sem, ezektől nem várható el általános javulás ezen a téren. Otthoni: 2002 végén a GKI által készített felmérés 19 szerint a magyar családok 31%-a rendelkezik otthon számítógéppel, ami jelentős elmaradást jelent az EU átlaghoz képest. Ezen a téren vélhetően előrelépést jelent a Sulinet Expressz program, így Magyarország felzárkózhat az európai átlaghoz. 2. Internet-elérés: az internet-elérés ugyancsak alapkövetelménye az e-learning használatának, és ezen a téren is jelentős fejlődésre van szükség mind az egyetemi, mind az otthoni elérés terén. Egyetem: Bár a hazai felsőoktatási intézmények többsége rendelkezik szélessávú internet-eléréssel, ez nem elegendő széles tömegeket kiszolgáló e-learning alkalmazások futtatására. Ezen a téren a kormányzat és a távközlés összefogásával lehetne javítani, illetve az EU-s eeurope program következetes alkalmazásával. Otthoni: Ezen a téren halmozott Magyarország lemaradása, az előbb idézett GKI felmérés szerint mindössze a háztartások 9%-a rendelkezik otthoni 19 Forrás: Prím Online, 15

17 internet-eléréssel, amit a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas hazai árak magyaráznak. Az otthonról internetezők számának növelése, vagy legalább a főiskolai/egyetemi hallgatók internet-elérésének támogatása főként kormányzati program hatására képzelhető el, ebben kiemelt szerepe lehet EU-s pályázati pénzeknek. 3. Informatikai képzettség: a sikeres e-learning-nek előfeltétele, hogy az oktatók és hallgatók rendelkezzenek minimális informatikai képzettséggel. Oktatók: az oktatói oldal a problematikusabb. Megfelelő technikai képzettség hiányában az oktató nem képes e-learning kurzust indítani. Még nehezebb az eset tananyagszerkesztés esetén, ami mind alapos módszertani és technikai képzettséget igényel. Ezen a területen az oktatási intézmények és az e-learning alkalmazásfejlesztők/tartalomszolgáltatók közötti kooperáció jelenthet megoldást, illetve az eeurope informatikai képzésre vonatkozó pontjainak az átvétele. Hallgatók: a hallgatói oldalon nem szükséges jelentős előképzettség, és ezzel az egyetemisták többnyire rendelkeznek is. A középiskolai informatikai képzés ellenben segítené a hátrányos helyzetűek szintre hozását is. 4. Egyetemi elkötelezettség: a sikeres bevezetéshez elengedhetetlen, hogy az egyetemek, és különösen azok vezetése elkötelezett legyen az e-learning bevezetése iránt. Ennek hiányában könnyen hiábavalóak lehetnek a bevezetésre irányuló erőfeszítések. A Miskolci Egyetem esete pozitív példa ebben a tekintetben, ám kétséges, hogy a többi magyar egyetemen is ilyen lenne a hozzáállás. Javíthat a helyzeten a kedvező légkör, illetve, ha a magyar kormányzat csatlakozik az eeurope és azon belül is az elearning programhoz, és igyekszik azok alapelveit Magyarországon is következetesen alkalmazni. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy ahhoz hogy az e-learning-nek reális esélye legyen a magyar felsőoktatásban akárcsak alternatív képzési formaként, szükséges a megfelelő infrastruktúra. Az otthoni számítógép-ellátottság tekintetében pozitív tendencia tapasztalható, ám az egyetemi infrastruktúra és az internet tekintetében jelentős előrelépésre van szükség. Igazi áttörést egy széleskörű összefogás hozhatna, amelyben erős kormányzati támogatás mellett kooperálnának egyetemek, távközlési cégek és alkalmazásfejlesztők, kiegészítve EU-s pályázati alapokkal az eeurope program keretében. Ennek hiányában kisebb mértékű kezdeményezésektől várható fejlődés, ám ezek valószínűségét, kimenetelét is több tényező 16

18 határozza meg. Ezeket a lehetséges szcenáráriók bemutatásakor elemezzük, ám előbb még bemutatjuk az egyes e-learning formák megjelenésének és elterjedésének valószínűségét. 2. Az egyes e-learning formák esélyei Az alábbiakban a korábban már bemutatott egyes felsőoktatási e-learning formák magyarországi fejlődésének lehetőségét vizsgáljuk. 1. Hagyományos egyetem részben online programja: amennyiben a Miskolci Egyetemen a célkitűzéseknek megfelelően halad az e-learning bevezetése, akkor ez a forma hamarosan elérhető lesz Magyarországon. Valószínűsíthetően először a levelező képzésen jelenik meg alternatív módszerként, majd később beépülhet a nappali képzés programjába is. Ehhez megfelelő elektronikus tananyagmennyiségnek kell rendelkezésre állnia, és természetesen át kell mennie az akkreditációs eljáráson is, itt akadály lehet a bürokrácia merevsége. Ha sikeresen debütál az e-learning Miskolcon, az ösztönzést jelenthet a többi egyetemnek is a módszer bevezetésére. 2. Hagyományos egyetem teljesen virtuális képzése: Ez már egy következő lépcsőfok lehet a hazai fejlődésben. Akkor képzelhető el, ha már bizonyos részprogramok átmentek az akkreditációs eljáráson, és az e-learning kezd ismertté és elfogadottá válni a hazai gyakorlatban.. Egy ilyen program megvalósítása igen költséges és kockázatos vállalkozás, ezért elsősorban költségtérítéses programok esetében jelenhet meg, bár itt is erősen függ attól, hogy a piac mérete jelent-e elég vonzerőt egy ilyen program beindításához. Amennyiben igen, akkor elsőként az MBA-programok jelenhetnek meg ilyen formában vezető, innovatív egyetemeken (BKÁE, BMGE, CEU), a későbbiekben pedig egyes levelező szakokat válthatna ki teljesen. 3. Teljesen virtuális egyetem: Egy teljesen virtuális egyetem létrehozása Magyarországon úgy, hogy annak hátterében nem egy már működő egyetem áll, igen valószínűtlen. Lehetséges alternatíva, hogy létrejön az EU-s elearning program keretében egy Európai Virtuális Egyetem, és ehhez csatlakoznak magyar egyetemek, és ilyen módon Magyarországon elérhető lesz az Európai Virtuális Egyetem. 4. Széleskörű összefogáson alapuló átfogó magyar e-learning program: Jelenleg alacsony annak a valószínűsége, hogy Magyarországon a már említett brit példához hasonlóan széleskörű összefogáson (egyetemi, távközlési, kormányzati, alkalmazásfejlesztői) alapuló átfogó e-learning program jöjjön létre. Egyrészt a brit 17

19 modell az angolszász profitorientált felsőoktatásban került bevezetésre, másrészt az e-learning-nek nagyobb ismeretséget és elfogadottságot kell elérnie hazánkban, hogy ilyen kezdeményezés egyáltalán szóba jöhessen. Lehetséges alternatíva, hogy az EU csatlakozást követően Magyarország részt vegyen a jelenlegi elearning program egy következő szakaszában, amely források és szakmai támogatás biztosításával segíthetné egy ilyen összefogás megvalósulását, de ez inkább 2010 utánra datálható. 3. Hallgatói és oktatói attitűd és várakozások A továbbiakban bemutatjuk a saját kutatás eredményeit, amelynek célja a hallgatók és az oktatók e-learning-gel kapcsolatos attitűdjének és várakozásának a feltérképezése volt. Módszerként kérdőíves megkérdezéshez folyamodtam a oldal segítségével, ahol online kérdőívet lehet szerkeszteni, illetve a válaszokat az interneten keresztül begyűjteni. A felmérésbe bevont hallgatók és oktatók valamennyien a közgazdasági/üzleti felsőoktatás résztvevői. Azért esett erre a területre a választás, mert hipotézisként feltételeztem, hogy ezen a téren várható leginkább az e-learning elterjedése első körben, és ezt kívántam ellenőrizni, továbbá mérni, hogy nyitottak-e a hallgatók és az oktatók az e-learning-re. Felmérés a hallgatók körében Az online kérdőív linkjét a BKÁE és a BGF-KKF hallgatóinak küldtem el, összesen 200 embernek. 91 kérdőív érkezett vissza (45,5%-os visszaérkezési arány), a válaszadók 20%-a a BGF-KKF hallgatója, míg 80%-a BKÁE hallgató, évfolyam, illetve nem tekintetében vegyesen. A demográfiai kérdéseken túl három kérdés szerepelt a kérdőívben az e-learning témakörében. Az első két kérdés a hallgatói attitűdöt mérte, míg a harmadik a várakozásokat. 18

20 Az első kérdés a hallgatók általános véleményére kérdezett rá az e-learning-gel kapcsolatban. Szerinted jól kiegészítené az e-learning a hagyományos tantermi oktatást a felsőoktatásban? Igen 84,60% Nem 7,70% Nem tudom 7,70% 2. ábra: Hallgatói attitűd 1. A hallgatók döntő többsége pozitívan ítéli meg az e-learning alkalmazhatóságát a felsőoktatásban nemtől, évfolyamtól és iskolától függetlenül. Érdekes, hogy a 7 nemmel válaszoló közül 5 férfi volt. A második kérdés a személyes érdeklődésre kérdezett rá. Szívesen részt vennél e-leaning keretében teljesíthető felsőoktatási kurzuson, ha lenne rá lehetőséged? Igen 72,50% Nem Nem tudom Már vettem részt ilyen kurzuson 11% 6,60% 9,90% 3. ábra: Hallgatói attitűd 2. Az elutasítók aránya ugyancsak alacsony, így kijelenthető, hogy - legalábbis a gazdasági felsőoktatásban résztvevő hallgatók nyitottak az e-learning-re. A kategorikusan elutasítók között ugyancsak magasabb a férfiak aránya (8 férfi és 2 nő), ami ebben az esetben rácáfol arra a közkeletű vélekedésre, miszerint a nők jobban idegenkednek a számítógépes alkalmazásoktól. 19

21 A harmadik kérdés a hallgatói várakozásokat mérte az e-learning bevezetésével kapcsolatban. Szerinted hány éven belül van reális esélye annak, hogy az egyetemeden / főiskoládon elterjedjenek az e-learning segítségével is oktatott tárgyak? % 3-4 5, vagy annál több 36,70% 50% Már jelenleg is több tárgy elérhető e-learning keretében is 3,30% 4. ábra: Hallgatói várakozás Bár a hallgatók pozitívan állnak az e-learning-hez, várakozásaikban nem túl optimisták. Jellemzően 3-4 éven belül látják elérhetőnek az e-learning elterjedését, de sokan csak 5 év, vagy azon túl látják azt megvalósíthatónak. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy három BKÁE hallgató már most is úgy látja, hogy az e-learning jelenleg is elterjedt egyetemükön, ez is azt bizonyítja, hogy a kérdés megítélése erősen szubjektív. Összességében elmondhatjuk, hogy a hallgatók pozitívan ítélik meg az e-learning alkalmazhatóságát, továbbá szívesen részt is vennének benne. Ebből következtethetünk arra, hogy hallgatói oldalról lenne igény az e-learning-re, de mindenképp figyelembe kell vennünk, hogy egy ilyen kérdőív szükségszerűen torzít pozitív irányban, de ezzel együtt is feltételezhető, hogy a hallgatók többsége kedvezően fogadná az e-learning alkalmazásokat, még ha a közeljövőben ezt nem is látja lehetségesnek. Felmérés az oktatók körében A kérdőívet nyolc gazdasági felsőoktatási intézmény 338 oktatójának küldtem ki, ebből visszaérkezett 82, ami 24,4%-os visszaérkezési aránynak felel meg. 20

22 Intézmény Kiküldött Visszajött Arány BGF-KVIF ,77% BGF-PSZF ,27% BKÁE ,00% Debreceni Egyetem ,00% Miskolci Egyetem ,81% MÜTF ,81% PTE ,70% SZTE ,00% Egyéb 3 Nincs válasz 3 Összesen ,40% 1. tábla: Az intézmények megoszlása és a visszaérkezési arány Az oktatók címeit az intézmények honlapjairól gyűjtöttem, és elsősorban az 5. ábrán látható négy oktatási terület oktatóinak küldtem el a kérdőívet. A válaszadók 65%-a férfi volt, míg 35%-a nő, ami feltételezhetően megegyezik a sokasági megoszlással. Oktatási terület Egyéb; 24,10% Közgazdaságtan; 17,70% Pénzügy; 10,10% Menedzsment; 27,80% Marketing; 20,30% 5. ábra: Az oktatók tudományterület szerinti megoszlása Az oktatók ugyancsak három érdemi kérdést kaptak, amelyek tartalmukban nagyban hasonlítottak a hallgatói kérdésekre. Az első két kérdés ugyancsak értékítéletet, attitűdöt mért, míg a harmadik a várakozásokat. 21

23 Elképzelhetőnek tartja, hogy az Ön által oktatott valamelyik tárgy részben vagy egészben e-learning formájában is oktatható lenne? Igen 81,70% Nem 7,30% Már jelenleg is alkalmazom az e-learning-et 11% 6. ábra: Oktatói attitűd 1. Az oktatók pozitívan ítélik meg az e-learning alkalmazhatóságát saját területükön, alig 7% ítélte úgy meg, hogy nem tartja elképzelhetőnek valamelyik tárgya e-learning segítségével való oktatását. A nemmel válaszoló 6 oktató közül 2-2 menedzsment, illetve egyéb területen dolgozik, míg 1-1 közgazdaságtan és pénzügyet tanít. Figyelemre méltó, hogy kilenc válaszadó már jelenleg is alkalmazza az e-learning-et: 3 PTE oktató, 2-2 MÜTF és SZTE oktató, továbbá 1-1 BKÁE, BGF-KVIF, illetve ME oktató nyilatkozott így. Tudományterületet tekintve az egyéb kategória dominál (5 válaszadó), 2-2-en marketinget, illetve menedzsmentet oktatnak, továbbá egy oktató közgazdaságtant. A második kérdésben a személyes részvétel lehetőségére kérdeztünk rá. Ha az Ön egyeteme/főiskolája támogatná, szívesen részt venne e- learning segítségével is oktatott kurzus indításában? Igen 84,10% Nem 8,50% Már jelenleg is alkalmazom az e-learning-et 7,30% 7. ábra: Oktatói attitűd 2. A kutatás eredményei szerint az oktatók nemcsak pozitívan ítélik meg az e-learning alkalmazhatóságát, hanem maguk is aktívan rész vennének benne kellő egyetemi támogatás esetén. A hét nemmel válaszoló között 2-2 BKÁE és DE oktatót találunk, továbbá 1-1 BGF, PTE és BGF-KVIF oktatót, öt férfit és két nőt. 22

24 Végül a várakozásokat mértük az oktatók körében is. Ön szerint reálisan hány év lehet, amíg az Ön (elsődleges) egyetemén / főiskoláján elterjednek az e-learning segítségével is oktatott tárgyak? ,90% ,90% 5, vagy annál több 24,70% Már jelenleg is több tárgy elérhető e-learning keretében is 8,60% 8. ábra: Oktatói várakozás Meglepő, hogy az oktatók optimistábban ítélik meg a hallgatóknál az e-learning elterjedésének lehetséges idejét. 7 válaszadó már jelenleg is úgy ítéli meg, hogy az e-learning elterjedt intézményükben, közülük 2-2-en a MÜTF és a BGF-KVIF oktatói, míg 1-1 válaszadó vélekedett hasonlóan a BGF-PSZF-ről és a PTE-ről (további egy válaszadó nem jelölte meg az oktatási intézményét). Az oktatók tehát alapvetően pozitívan ítélik meg az e-learning elterjedésének az esélyeit. Összességében elmondható, hogy mind az oktatói, mind a hallgatói oldal pozitívan ítéli meg az e-learning alkalmazhatóság és személyes részvétel szempontjából. Ugyanakkor az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy egy kérdőívben könnyebb vállalni az e-learning-ben való részvételt, mint a való életben, ám ezzel együtt is arra következtethetünk, hogy kedvező az e-learning megítélése. A várakozások tekintetében a 3-4 éves időtartam bizonyult a legnépszerűbbnek, ám az oktatói oldal összességében korábbra teszi az e-learning várható elterjedését a hallgatókhoz képest. Következtetésképpen leszűrhetjük, hogy a gazdasági felsőoktatás valóban ígéretes terep lehet az e-learning elterjedésében, ugyanis mutatkozik rá hallgatói igény, és az oktatók is pozitívan állnak a témához. Így egyetemi elkötelezettség tekintetében ezek az egyetemek jól állnak, legalábbis oktatói és hallgatói tekintetben, ám az egyetemi felsővezetés támogatása és a szükséges erőforrások biztosítása kérdéses lehet. 23

25 4. Szcenáriók Az eddig írtak összefoglalásaképpen a továbbiakban három szcenáriót (1: Széleskörű összefogás, 2: Kétsebességű fejlődés és 3: Egy helyben járás ) mutatunk be a magyar felsőoktatási e-learning fejlődésére vonatkozóan 2010-ig. Az 2. táblázat mutatja összefoglalóan az e-learning elterjedését befolyásoló tényezők jelenlegi helyzetét, továbbá azt, hogy mitől várható az egyes tényezők javulása. Ennek alapján becsüljük az egyes szcenáriókban ezeknek a tényezőknek az alakulását, majd ezek alapján vizsgáljuk az egyes e- learning formák lehetséges fejlődési dinamikáját. E-learning elterjedését befolyásoló tényező Számítógép-ellátottság Internet-elérés Informatikai képzettség Egyetemi elkötelezettség Egyetemi Otthoni Egyetemi Otthoni Oktatók Jelenlegi helyzet Elégtelen nagyságú számítógéppark, elavult A magyar családok 31%-a Többnyire szélessávú, tömegek kiszolgálásához nem elegendő A háztartások mindössze 9%-a Sokszor megfelelő technikai képzettség hiánya Hallgatók Elégséges - Kétséges, bár pozitív oktatói és hallgatói hozzállás 2. tábla: Az e-learning elterjedését befolyásoló tényezők Előmozdítását segítheti Átfogó kormányzati program, eeurope, magánkezdeményezések Sulinet Expressz folytatása Kormányzat és távközlés összefogása, eeurope Kormányzati programok, eeurope Egyetemek és alkalmazásfejlesztők közötti összefogás, eeurope Megfelelő középiskolai informatikai képzés Kedvező légkör, kezdeti e-learning sikerek, csatlakozás az elearning programhoz Széleskörű összefogás szcenárió Az Széleskörű összefogás szcenárió feltételezi, hogy létrejön egy átfogó kormányzati program, amelyben partnerek az egyetemek, távközlési cégek és alkalmazás-fejlesztők, és a programot EU-s források egészítik ki, a kormány csatlakozik az eeurope programhoz és következetesen igyekszik végigvinni annak alapelveit. Ezek mind pozitív lökést adnak a négy ismertetett tényezőnek. 24

26 Az e-learning elterjedését befolyásoló tényezők a. Számítógép-ellátottság Olcsóbbá válnak a hardvereszközök, folytatódik a Sulinet Expressz program, amit további kormányzati programok egészítenek ki, melyek hatására jelentősen javul az otthoni számítógép-ellátottság, a háztartások 70-75%- rendelkezik számítógéppel. A kooperáció a távközlési cégekkel, továbbá EU-s források jelentős javulást hoznak az egyetemi infrastruktúrában, amely így alkalmassá válik nagyobb tömegeket kiszolgálni. b. Internet-elérés A kormányzati program keretében támogatott internethozzáférést biztosítanak a hallgatóknak, illetve más eszközökkel is segítik az internet elterjedését. A háztartások 50%-a rendelkezik otthoni internet csatlakozással, ami magasabb a hallgatók körében. Az egyetemeken az előbb említett infrastruktúrafejlesztésbe a magas igényeket kiszolgáló hálózati kapcsolat is beletartozik. c. Informatikai képzettség A középiskolai informatikai oktatás megfelelően felkészíti a hallgatókat az e-learning felhasználói színtű alkalmazásához szükséges ismeretekre. A kooperáció a technikai partnerekkel módot ad az oktatói gárda megfelelő továbbképzésére, e-learning tananyag-fejlesztő műhelyek jönnek létre. d. Egyetemi elkötelezettség A kezdeti sikerek arra ösztönzik az egyetemeket, hogy megfelelő elkötelezettséggel részt vegyenek a programban, és támogassák az e-learning elterjedését. Az egyes e-learning formák elterjedése Az átfogó program jelentős előrelépést jelent az e-learning elterjedését befolyásoló tényezőkben, amelyek nyomán minden esély megvan arra, hogy változatos e-learning képzési formák terjedjenek el a magyar felsőoktatásban. a. Hagyományos egyetem részben online programja A Miskolci Egyetemen sikerrel kerül bevezetésre az e-learning program először a levelező képzésben, majd később a nappali képzésben is. Ez szolgáltat modellt az átfogó kormányzati programhoz is, így fokozatosan elterjed a távoktatásban, 2010-re a hét nagy távoktatási központ mind változatos e-learning kurzusokat kínál az egyes 25

27 programjain belül. A nappali képzésbe beépülnek az e-learning kurzusok, amelyek szerves részét képezik a tananyagnak választható formában. b. Hagyományos egyetem teljesen virtuális képzése A részben online programok sikerei nyomán megjelennek a piacon a teljesen virtuális képzések. Ezek elsősorban a fizetős piacon jelenhetnek meg, így várhatóan több MBA-képzés lesz elérhető teljesen online formában, amit utána kiegészítenek hagyományos egyetemi szintű képzési programok levelező szakjainak a teljesen elektronikus formái. c. Teljesen virtuális egyetem - Az Európai Unióban megalapításra kerülő virtuális egyetemhez csatlakoznak magyar egyetemek is, így a magyar hallgatóknak módjuk lesz arra, hogy egy teljesen virtuális egyetemen végezzék tanulmányaikat. A Széleskörű összefogás szcenárióban a változatos e-learning képzési formák elterjedésével 2010-re a magyar hallgatók 30-40%-a részt vesz valamilyen formában felsőoktatási e-learning kurzuson. Kétsebességű fejlődés szcenárió Nem valósul meg széleskörű összefogás, bár a kormányzat támogat bizonyos kezdeményezéseket, és igyekszik elősegíteni a számítógép-ellátottság és internet-elérés javítását. Az eeurope programban részt vesz Magyarország is, de ennek kormányzati támogatottságának mértéke változó az aktuálpolitikai változásoknak megfelelően. Egyes fejlett egyetemeken egyéni kezdeményezések keretében indulnak e-learning programok. Ezek a kezdeményezések kisebb szabású partnerprogramban valósulnak meg, ahol egy tartalomszolgáltató, egy egyetem és esetleg egy vállalat a technológia szektorból közösen valósítja meg a programot. Az e-learning elterjedését befolyásoló tényezők a. Számítógép-ellátottság A kormányzati támogatás mértéke kisebb, mint az optimista szcenárióban, és a hardver árak sem csökkennek jelentősen, ezek függvényében 2010-re a háztartások 50-55%-a rendelkezik otthon számítógéppel. Az egyetemi infrastruktúrában kettős a fejlődés, ahol magánkezdeményezések, illetve partnerpogramok alakulnak ott érezhető a fejlődés, minőségi 26