A MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS E-ELARNING ALAPÚ OKTATÁSA A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN

Átírás

1 A MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS E-ELARNING ALAPÚ OKTATÁSA A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN E-LEARNING BASED INSTRUCTION OF TECHNICAL DRAWING AT SZECHENYI ISTVAN UNIVERSITY Kovács Miklós, kovacsm@sze.hu Széchenyi István Egyetem 1. Az e-learning alapú képzés jellemzői A Széchenyi István Egyetemen közlekedésmérnök szakon a 2004/2005-ös tanévtől e- learnig alapú képzés folyik. A hallgatók csak a vizsgákon jelennek meg személyesen, a szorgalmi időszakban Interneten tartják a kapcsolatot a tanárokkal, illetve a tanulmányi ügyeket intéző Felnőttképzési Központtal. A személyes jelenlétet igénylő konzultációk hiánya miatt egyes tárgyak oktatása teljesen új szemléletet kíván. A tanári előadás helyett a hallgatók önálló munkája kapja a fő hangsúlyt. Ahhoz, hogy a munka sikeres legyen, az egyetem igyekszik minél több segítséget adni. A hallgatók modulokra-leckékre bontott tananyagot, részletes tanulási útmutatót, tanulási ütemtervet, pontos követelményrendszert kapnak. Az Interneten (és CD lemezen) a hallgatók rendelkezésére állnak interaktív önellenőrző kérdések, illetve az Interneten keresztül tutori segítséget vehetnek igénybe. 2. A műszaki ábrázolás a közlekedésmérnök szakon A közlekedésmérnök hallgatók esetén a műszaki ábrázolás követelményrendszere más, mint például a gépész hallgatók esetén. A közlekedésmérnökök munkájuk során nem készítenek szerkesztett ábrákat, rajzokkal kapcsolatos feladatuk döntően a rajzolvasásból áll. A tárgy célját és a vizsgakövetelményeket ennek megfelelően határoztuk meg, illetve figyelembe vettük azt is, hogy a képzés további féléveiben szereplő tárgyak (például gépelemek, közlekedéstechnika) eredményes feldolgozásához milyen rajzolvasási tudás szükséges. A tárgy fő céljaként ennek megfelelően azt tűztük ki, hogy a hallgatók a gépészeti műszaki rajzokon látható nézeti és metszeti ábrák alapján el tudják képzelni a valóságos tárgyakat, alkatrészeket, felismerjék a jelképesen ábrázolt gépelemeket. További cél, hogy értelmezni tudják a rajzokon megjelenő jelöléseket (méretmegadás, tűrések-illesztések stb.). A leckevégi és a modulzáró feladatokat, valamint a vizsgakérdéseket a fenti céloknak feleltettük meg. A kurzus teljes tananyagát elektronikus formában bocsátottuk a hallgatók rendelkezésére. Döntésünket befolyásolta az a tény, hogy nem áll rendelkezésre olyan írott jegyzet, amely alapján a tárgy önállóan elsajátítható, illetve ki szerettük volna használni a számítógép adta szemléltetés előnyeit. Mivel a hallgatók önálló munkájára építünk, a szemléltetést teljesen újra kellett gondolnunk. Az elvont gondolkodást igénylő feladatok (például térhatású ábrák alapján a vetületi képek előállítása) esetén igyekeztünk minden lényeges lépést külön ábrán bemutatni. A vetületi ábrák megértését minden esetben térhatású rajz is segíti. Az

2 elektronikus tananyagban szereplő több mint 1200 ábra messze meghaladja egy nyomtatott jegyzet terjedelmi korlátait. 3. A műszaki ábrázolás kurzus jellemző elemei 3.1 Vetületi képek keletkezésének szemléltetése A műszaki rajzok megértésének döntő fontosságú eleme, hogy a rajzot olvasó a vetületi képek alapján el tudja-e képzelni a valóságos tárgyat. Ennek a tudásnak az elsajátításához szükség van a vetület keletkezésének megértésére. Az elektronikus tananyagban a vetület keletkezését, mint folyamatot ismertetjük, és úgynevezett lapozós könyvekkel, illetve videofilmekkel illusztrálva mutatjuk be. A lapozós könyvek a folyamat egyes fázisait ábrázolják képek formájában, a hallgató a képek között egérkattintással léphet előre és vissza. 1. ábra Vetület keletkezési folyamatának szemléltető ábrái A vetületi ábrázolással kapcsolatos követelményeket az alábbiak szerint fogalmaztuk meg: A hallgató térhatású ábrához párosítani tudja annak vetületi képét. illetve Adott test vetületeihez párosítani tudja annak térhatású ábráját. A témával kapcsolatos leckevégi és modulzáró önellenőrző feladatok, illetve vizsgakérdések ezek alapján készültek. A leckevégi önellenőrző feladatokra mutat példát a 2. és a 3. ábra.

3 2. ábra Példa a térhatású ábra és a vetületi képek párosítására 3. ábra Példa vetületi kép és térhatású ábrák párosítására A metszeti ábrázolás esetén ugyanezt az elvet követtük, azaz a metszet alapján az eredeti testet, illetve a test térhatású ábrája alapján a hozzá tartozó metszeti képet kell a hallgatónak több közül kiválasztania. 3.2 Önálló rajzolási munka Miután egy adott leckében a témával kapcsolatos minden jellemző esetet bemutattunk, a hallgató kap legalább egy olyan feladatot, amelyet szabadkézi vázlat készítésével kell megoldania. A megoldás nem kötelező, de jeleztük a hallgatóknak, hogy a rajz elkészítése

4 nagyban segítheti felkészülését. A megoldás az elektronikus tananyagban megtalálható, így a hallgató kontrollálhatja munkáját, illetve a tutorhoz fordulhat, ha valamit nem ért. 3.3 Jelképes ábrázolás Jelképes ábrázolást akkor alkalmazunk a műszaki rajzban, ha az adott alkatrész valódi alakjának megrajzolása túl sok munkát jelentene. Az ábrák értelmezéséhez nem elegendő a vetületi kép megértése, a jelképet is fel kell ismerni. Az eredményes tanulás érdekében a jelképes ábrázolás tanításakor minden esetben megmutattuk az eredeti alkatrész térhatású képét is. 4. ábra Példa jelképes ábrázolás szemléltető ábrájára A jelképes ábrázolás önellenőrző- és vizsgafeladatai között valós alkatrészek, szerkezeti egységek ábrái is szerepelnek, a kérdések ezekre vonatkoznak. 5. ábra Példa jelképes ábrázolás önellenőrző feladatára

5 4. Tapasztalatok Az eddigi tapasztalatok a tárggyal kapcsolatban pozitívak. A hallgatók kedvezően fogadták az elektronikus tananyagot, az írott jegyzetet nem hiányolták. A félévközi hallgatói visszajelzésekből az látszik, hogy a tananyag elsajátítása nem okozott problémát. A tutorhoz viszonylag kevés hallgatói kérdés érkezett. A vizsgaeredmények megfelelnek a félévközi tapasztalatoknak. Több mint 300 vizsgázó hallgató közül 10-nél kevesebb volt a sikertelenek száma. Minden vizsgaalkalomra új feladatsort készítettünk, a leckevégi és a modulzáró feladatokból egyetlenegy sem szerepelt a vizsgán, viszont a vizsgakérdések ugyanolyan jellegűek voltak, mint az önellenőrző feladatok. Aki az önellenőrző feladatokat félév közben lelkiismeretesen megoldotta, az a vizsgán sikeresen szerepelt. Irodalomjegyzék 1. Kovács Ilma: Új út az oktatásban? Okker Kiadó, Budapest, Coedu Internetes oktatási keretrendszer felhasználói kézikönyv, Mimóza Kft, Budapest, Létray Zoltán - Nyéki Lajos: E-learning rendszer kialakítása a Széchenyi István Egyetemen A tudomány és az európai felsőoktatási térség Konferencia, Dunaújváros, Nyéki Lajos: E-learning tananyagfejlesztés a Széchenyi István egyetemen, Informatika a felsőoktatásban Konferencia, DE, Debrecen, 2005.

6

7

8