- a szakmai tantárgyak alapozó ismereteinek megszerzését; - az általános műszaki műveltség folyamatos fejlesztését;

Átírás

1 MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS

2 A műszaki ábrázolás tantárgy tanításának általános célja a gimnáziumi képzésben, mint szabadon választott tantárgyként a szakképzést választók azt az általános vizuális kultúrát és térszemléletet, ami nélkülözhetetlen a korszerű szakmai műveltség megszerzéséhez. A tantárgy tanításának meg kell oldania, hogy: - a szakmai tantárgyak alapozó ismereteinek megszerzését; - az általános műszaki műveltség folyamatos fejlesztését; - neveljen a műszaki életben szükséges igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre; - a tantárgy alapozza meg, fejlessze és hasznosítsa azt az ismerettartalmat, ami a szakmai ismeretek megszerzéséhez, a tudományágak közötti összefüggések felismeréséhez növeli a tanulók fogékonyságát; - a rajzoló- és rajzolvasó képességek fejlesztését szerkesztőrajzok és szabadkézi vázolási gyakorlatok révén; - a műszaki-technikai szemlélet elmélyítését, szakmai és gyakorlati feladatok rajzos feldolgozásával; - a szabványok és a szakirodalom megismerését, feldolgozását és alkalmazását; - tanulók tanuljanak meg rendszerekben, összefüggésekben gondolkodni, lássák a tanult ismeretek helyét a rendszer egészében, alkotó módon a lényeget megkülönböztetik a lényegtelentől; - a tanítás-tanulás folyamatában ki kell alakítani a geometriai, a rajzi- és a műszaki fogalmak helyes értelmezését, valamint tudatos alkalmazását; - a tanulók rajzi kommunikációs jártásságát, hogy rajzban is ki tudják fejezni magukat, képesek legyenek műszaki rajzok, szakmai magyarázó rajzok olvasására, megértésére, valamint használatára, képesek legyenek képzeletük, gondolataik rajzi megjelenítésére. 2

3 A műszaki ábrázolás tananyagának elsajátítása után a tanulónak tudnia kell: - a használatos rajzeszközök jellemzőit, tulajdonságait és alkalmazhatóságát, - a műszaki ábrázolás alaki ismereteinek szabványos előírásait; - a szabványírás jellemzőit és arányait; - a műszaki rajzolásnál alkalmazott vonalfajtákat és vonalcsoportokat; - az alapvető síkmértani szerkesztéseket, ezen belül az ismert síkidomok, valamint egyszerűbb műszaki görbék kiszerkesztését; - a merőleges vetítés, a vetületi ábrázolás képalkotási szabályait és alkalmazását síklapú- és forgástestek esetén; - az axonometrikus ábrázolás szabályait, síklapú és forgástestek axonometrikus ábrázolását különböző tengelyrendszerekben; - síklapú testek síkmetszésének, hálórajzainak és áthatásának szerkesztését; - forgástestek síkmetszésének, hálórajzának és áthatásának szerkesztését; - származtatott formák nézeti ábrázolását, a felületelemzés, az idomelemzés és a nézetrend fogalmát; - a nézeti ábrázolásnál alkalmazott ábrázolási különlegességeket; - az ipari formák metszeti ábrázolásának szabályait és alkalmazását; - a méretmegadás elemeinek jellemzőit és a mérethálózatok felépítésének szabályait. 3

4 11. évfolyam, évi 74 óra A téma sorszáma megnevezése kb. óraszáma 1. Alapfogalmak 5 2. Térmértan 9 3. Ábrázolási módok CAD ismeretek 18 Az éves munka értékelése 2 Követelmény: Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása. A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása. A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axono-metrikus és metszeti ábrák szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése jelentésükkel. Ismerje a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzen az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. Tudjon szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen alkalmazza a vetületi ábrázolás szabályait. Legyen képes a egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére. Ismerje és helyesen használja a műszaki rajzokon alkalmazott a tanult jelöléseket. 4

5 Alapfogalmak: A műszaki rajz feladata, tanulásának célja, Rajzeszközök és alkalmazásuk Rajzi szabványok Rajzlapok méretei, formátuma, feliratmező Vonalfajták, vonalvastagságok Méretmegadás szabványai Szabványos szövegmegadás műszaki rajzon Síkmértani szerkesztések Síkgeometriai szerkesztések Egyenesvonalú síkidomok szerkesztése Körérintő egyenesek, érintőkörök szerkesztése Műszaki görbék szerkesztése 1 óra Térmértan: Térelemek (pont, egyenes, sík), térelemek kölcsönös helyzete egyenes valódi hossza Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk kocka, hasáb, gúla Forgástestek és származtatásuk henger, kúp, gömb, körgyűrűfelület 5

6 Ábrázolási módok: Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás Izometrikus, dimetrikus, Kavalier axonometria hasáb illetve kúp ábrázolása axonometriában Vetületi ábrázolás és jelentősége Vetületképzés, merőleges vetület nézetrend (az európai és az amerikai vetítési mód) Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsík-rendszer, a képsíkok egybeforgatása, képtengelyek Térelemek ábrázolása. Pont és egyenes illeszkedése. Különleges helyzetű egyenesek. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Általános helyzetű sík ábrázolása (nyomvonalak) Testek csonkítása. síklapú testek döfése egyenessel síklapú testek síkmetszése (gúla), csonkolása forgástestek síkmetszése (henger, kúp), csonkolása 4 óra 1 óra 5 óra Áthatási görbék szerkesztése 5 óra Síklapú testek áthatása (hasáb és gúla áthatása) Forgástestek áthatása (közös tengelyű forgástestek áthatása, metsződő tengelyű forgástestek áthatása) A metszet és a nézet fogalma Résznézetek Törésvonallal megszakított ábrázolás Szimmetrikus tárgyak részábrázolása Különleges nézetek 6

7 Metszet keletkezése, jelölése Az egyszerű metszetek fogalma és jellemzői a teljes metszet és a részmetszet a félmetszet és a kitörés alkalmazása Metszeti ábrázolás. A metszetek fajtái Az egyszerű metszetek A lépcsős metszet A befordított metszet A befordított lépcsős metszet A félmetszet A részmetszet A szelvény Kiterített metszet A metszeti ábrázolás sajátos szabályai Az anyagtól független metszetjelölések Nem metszendő alkatrészek, részletek 5 óra CAD ismeretek: A CAD program indítása, a grafikus képernyő felosztása, értelmezése A CAD megjelenítését és működését befolyásoló beállítások Pontszerkesztés, szakaszok poligonok szerkesztése Szövegírás tudnivalói, atributumok, keret és szövegmező készítése Méretmegadás alapjai Egyszerűsítési lehetőségek a rajzkészítésben 3D felület ábrázolás Az éves munka értékelése 7 óra 1 óra 7

8 Az értékelés módja: A tanuló akkor válik jó szakemberré, ha gondolatait egy műszaki problémáról, feladatról nemcsak szóban, hanem rajzban is képes kifejezni, ezért az értékelés valamennyi formáját célszerű alkalmazni. Követeljük meg, hogy a vázlatfüzetben az óra címe, a rajz megnevezése és a vázlatrajz feliratai szabványírással készüljenek, ezt rendszeresen ellenőrizzük. Rendszeresen adjunk fel rajzfeladatot házi feladatként a tanult témakörökből. Ezeket rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. Törekedjünk arra, hogy szóbeli feleltetésre is kerüljön sor, melynek során követeljük meg a tanulóktól az ábrázolási és szerkesztési módok szabatos, szakszerű megfogalmazását. A tananyag-feldolgozás és értékelés során követeljük meg, hogy a tanulók az ábrázolási, szerkesztési módokat szabatosan megfogalmazva, szakszerűen magyarázzák el, ezzel jelentősen fejlesztjük a rajzolvasási képességeiket. Egy-egy témakör lezárásaként célszerű az adott témakörből egy egyszerű rajzfeladat elkészítésével az órán számon kérni a tanult anyagot. Összetettebb rajzfeladatokat otthoni kidolgozásra adjunk fel. A rajzfeladatokat ceruzás kivitelben kell elkészíteni. Minden értékelési formánál, valamint a tananyag-feldolgozás folyamán követeljük meg a jó műszaki szakembert jellemző igényességet, pontosságot és az esztétikus kivitelt. 8