Műszaki rajz. Szakma szerint csoportosítva. Építész rajz. Géprajz. Villamos rajz. Homlokzatok Alaprajzi elrendezés. Elemek rajza Kapcsolódási rajzok

Átírás

1 Műszaki rajz Szakma szerint csoportosítva Építész rajz Homlokzatok Alaprajzi elrendezés Géprajz Elemek rajza Kapcsolódási rajzok Villamos rajz Villamos hálózatok Erősáramú berendezések

2 Műszaki rajz Cél szerint csoportosítva Elvi rajz Új elképzelés, működés vázlata Műhelyrajz A gyártás rajzi dokumentuma Hálózati rajz Vezetékek Kapcsolási rajz

3 Néhány rajzfajta Diagram: két vagy több változó mennyiség közötti összefüggést fejezi ki Vázlat: általában szabadkézi, nem feltétlenül méretarányos Alkatrészrajz: egyetlen alkatrészt ábrázoló rajz, amely az alkatrész azonosításához szükséges minden információt tartalmaz Munkadarabrajz: egyetlen tovább nem bontható alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az elkészítéshez szükséges minden információt

4 Rajzlapok Kiinduló rajzlap méret: 1m 2 a b = 1m 2 b = a 2 a=841mm b=1189mm Mindig ahosszabb oldalt kell felezni Milliméterre kerekítünk

5 Rajzlapok a=841 mm b=1189 mm

6 Feliratmező A műszaki dokumentumokat az azonosítás, az adminisztráció és az értelmezés céljából feliratmezővel látják el. Egy vagy több, egymáshoz csatlakozó téglalap alakú mező Ezek további mezőkra oszthatók Szükséges információ Azonosító mező Kiegészítő információk Feliratmező

7 Azonosító mező Nyilvántartási vagy azonosítási szám (rajzszám) A rajz címe (megnevezés) A rajz törvényes tulajdonosának neve

8 MSZ EN ISO 5457 Azonosító mező Az olvasási irányból nézve a feliratmező jobb alsó sarkában kell elhelyezni A rajzterületet keretező vonallal azonos vonalvastagságú folytonos vonallal kell keretezni

9 Kiegészítő információk Jelek: vetítési módra utaló jelkép, fő méretarány,... Műszaki információk: alak és helyzettűrések jelölése, felületkikészítés módja,... Adminisztrációs információk: rajzlap mérete, módosítási jel,...

10 Feliratmező A rajz olvasási irányával egyező legyen Rajz hajtogatása A4-es lapokra, harmonikaszerűen, feliratmező legfelső oldalon, alul

11 Tételszám Egy rajzon belül ábrázolt egységeket tételszámmal azonosítjuk Tételszám Egymást követő sorrendben Azonos alkatrész azonos tételszámot kapjon Tételszámozás sorrendje: Lehetséges szerelési sorrend Alkotóelemek jelentősége Egyéb logikai sorrend

12 Tételszám A darab rajzán kívül kell elhelyezni A tételszámot mutatóvonallal kapcsoljuk a rajzhoz A méretvonal rövid és szögben csatlakozik a tételszámhoz Variációk

13 Tételszám A méretvonalak ne keresztezzék egymást A láthatóság kedvéért egy sorba vagy oszlopba ha lehet

14 Vonalak Műszaki rajzban használható vonalak (MSZ ISO 128) Vonalfajta Megnevezés Folytonos vastag Folytonos vékony Szaggatott vékony Pontvonal, vékony Alkalmazás Látható körvonalak, látható élek Méretvonalak, méretsegédvonalak, mutatóvonalak, vonalkázás (sraffozás), Nem látható élek Középvonalak, szimmetriatengelyek

15 Vonalvastagságok: Vonalak 0.18, 0.25, 0.35, 0.5, 0.7, 1.0, 1.4, 2.0 mm Követelmények A vonalvastagság és fajta felismerhető legyen A nem folytonos vonalak mindig vonalszakasszal végződnek A pontvonal 3-5 mm-el túlnyúlik a kontúr vonalon

16 MSZ EN ISO 3098 Igények: Feliratok Olvashatóság Egységesség Alkalmasság mikorfilmezésre és egyéb reprodukálásra

17 Méretarány Alkatrészeket nem lehet mindig a természetes nagyságukban rajzolni Kicsinyítünk, nagyítunk Definíció: Méretaránynak a rajzon mérhető teljes (törés nélküli) hosszméret és a valóságos tárgy ugyanezen hosszméretének arányát nevezzük.

18 Méretarány

19 Vetítés Tárgyak ábrázolása a térelemek felvételével történik. A felvétel vetítés vagy projekció segítségével történik. Fényforrás vetítési középpont A tárgy képét felfogó síkot képsíknak A tárgy pontjaira illeszkedő fénysugár: vetítési sugár

20

21 Egy pontból induló vetítősugarak A pont véges közelségben van Szemléletes ábra nagy tárgyakhoz Építészet Perspektíva

22 Axonometria A vetítési középpont a végtelenben Vetítő egyenesek párhuzamosak Vetítő egyenesek a képsíkra lehetnek: merőlegesek ferde szögűek

23 Mérőszámos projekció, izovonalak Szeletelés Szintsíkok Terep, térkép

24 Monge féle vetítő rendszer Két merőleges képsík Előjeles félsíkok Térnegyedek Merőleges vetítés

25 Nézetek Nem mindig elegendő egyetlen kép, a műszaki rajzokon a tárgyat több nézettel ábrázoljuk a: elölnézet b: felülnézet c: balról d jobbról e: alulnézet f: hátulnézet

26

27

28 Nézetek

29 Nézetek

30 Metszetek Az alaktrészek belső részleteit nézeti képen nem láthatjuk, ezért ezeket is szaggatott vonallal kell ábrázolni

31 Kettévágjuk az alkatrészt Metszősík és képsík metszésvonal a nyomvonal Metszet készítés 1.

32 Az elmetszett tárgy metszősík előtti darabját eltávolítva láthatóvá válik a belső kialakítás Metszet készítés 2.

33 Teljes metszet: Néhány metszet típus 1. A metszősík nyomvonala egy egyenes A sík az alkatrészt teljes egészében átmetszi

34 Néhány metszet típus 2. Félmetszet-félnézet Olyan tárgyaknál, melyeknél a nézeti és metszeti kép egyaránt szimmetrikus Egyidejűleg mutatja a tárgy külső és belső formáját

35 Félmetszet-félnézet

36 Félmetszet-félnézet

37 Néhány metszet típus 3. Kitöréses metszet: Kisebb hornyok, furatok bemutatására

38 Lépcsős metszet Összetett metszet

39 Egyszerűsítés ha csak a metszősíkba eső felület (keresztmetszet) kerül önálló ábrázolásra Szelvények

40 Szelvények ábrázolása

41 Szelvények ábrázolása

42 Szelvények ábrázolása

43 Törésvonallal megszakított ábrázolás Hosszú azonos vagy változó keresztmetszetű tárgy esetén, elegendő a tárgyat egyértelműen meghatározó részek ábrázolása

44 Méretmegadás Az alkatrész egyértelmű bemutatásához nem elegendő az alak bemutatása a rajzon a méreteket és az előállításhoz szükséges egyéb előírásokat is meg kell adni MSZ ISO 129:1992 A szabvány szerint A méret: mértékegységgel, számszerűen megadott érték, amit vonalakkal, jelekkel, megjegyzésekkel lehet kiegészíteni (pl. R65)

45 Méretmegadás, néhány előírás Rajzon minden méretet meg kell adni Rajzból adatot lemérni, megállapítani, pótolni, nem szabad Minden méretet csak egyszer kell feltüntetni A méreteket azon a nézeten vagy metszeten kell megadni, amely a legjellemzőbben ábrázolja az alakzatot Egyféle mértékegységet használjunk. Ekkor nem kell kiírni, csak megjegyzésbe

46 Méretmegadás elemei

47 Méretmegadás elemei A méretsegédvonal a méretvonalon nyúljon túl A méretsegédvonal legyen merőleges a megadni kívánt részre, de mindig legyen párhuzamos

48 Méretmegadás elemei A méretsegédvonalak és méretvonalak ha lehet ne messék egymást és más vonalakat.

49 Méretmegadás elemei A méretvonal végét egyértelműen meg kell jelölni nyílheggyel vagy ferde vonással

50 Egyéb jelölések

51 Egyéb jelölések, furatok

52 Irodalom Ábrázoló geometria jegyzet, BME Fenyvessi Tibor: A műszaki rajz alapjai, Géprajzi ismeretek, Tankönyvmester Kiadó, Budapest, 2001 H. Baráti Ilona, Nika Endre, Patonai Dénes: Segédlet az építőmérnöki ábrázolás tárgyhoz Egyetemi jegyzetek, segédletek BME, Miskolc