Tűrések. 12. előadás

Átírás

1 Tűrések 12. előadás

2 A kész munkadarabok többé-kevésbé eltérnek a rajzon ábrázolt munkadaraboktól Az eltérés háromféle lehet: méreteltérés alakeltérés helyzeteltérés

3 Tűrésmező Széchenyi

4 Tűrésmező A körülmények megfelelő mérlegelésével ki lehet jelölni azt a két határt, amelyen belül a tényleges méretértékek még megfelelnek, vagyis az alsó határméret (AH) és a felső határméret (FH). Ez a két határméret határozza meg a megengedett méretszóródást, a tűrésmezőt, amit egyszerűen tűrésnek is nevezünk.

5 A tűrésmező elhelyezkedése a névleges mérethez viszonyítva Széchenyi

6 Egy méret tűrésére két adat jellemző: a tűrésmező nagysága (T=FH-AH) a tűrésmező elhelyezkedése az alapvonalhoz viszonyítva Széchenyi

7 A tűrés nagysága A tűrésnagyságot két tényező határozza meg: - névleges méret - tűrésfokozat

8 A tűrésfokozat olyan tűréscsoportot jelent, amely minden névleges mérethez azonos pontossági szintet rendel. Az ISO rendszer valamennyi mérettartomány számára 20 fokozatot rendszeresít. A fokozatokat a következő számok jelölik: 01, 0, 1, 2, 18. A tűrésnagyság a tűrésfokozatnak megfelelően ig növekszik. Az azonos minőségekhez tartozó tűrésnagyságok sorozata tűrés-alapsorozatot alkot, amelynek jele az IT betűjelből és a tűrésfokozatot jelentő számjegyből áll.

9 A tűrésmező elhelyezkedése A tűrésnagyság egymagában még nem határozza meg a tűrést; Lényeges még a tűrésmező elhelyezkedése az alapvonalhoz (névleges mérethez) viszonyítva; A 28 fajta alapeltérést a következő betűkkel jelölik: csapnál: a, b, c, cd, d, e, ef, f, fg, g, h, js, j, k, m, n, p, r, s, t, u, v, x, y, z, za, zb, zc; lyuknál: A, B, C, CD, D, E, EF, F, FG, G, H, JS, J, K, M, N, P, R, S, T, U, V, X, Y, Z, ZA, ZB, ZC.

10

11

12 Egy tűrésezett méretet három adat határoz meg: a névleges méret a tűrésmező alapeltérése a tűrés minősége Néveleges méret ø40 g6 Alakra utaló jel Tűrésmező szélessége A tűrésmező elhelyezkedése

13 A tűrésezetlen méretek pontossága A tűrésezetlen méretek határeltéréseit pontossági osztályok megadásával adhatjuk meg. A szabvány négy pontossági osztályt határoz meg: finom (f), közepes (m), durva (c) és nagyon durva (v). A tűrésezetlen méretek alkalmazásakor a fokozat betűjelét a szabványszámhoz kötőjellel kapcsolva kell feltüntetni a szövegmezőben vagy a szövegmező mellett. Pl.: MSZ ISO 2768-f

14 A felületi érdesség és a tűrés összefüggése Méretcsoport felett -ig Tûrésfokozat IT5 IT6 IT7 IT8 IT9 IT10 IT11 IT12 Átlagos érdesség Ra (

15 A mérettűrések megadása Széchenyi

16 A mérettűrések megadása Széchenyi

17 A mérettűrések megadása Széchenyi

18 A mérettűrések megadása Széchenyi

19 A mérettűrések megadása Széchenyi

20 A mérettűrések megadása Széchenyi

21 Az alak- és helyzettűrések megadása Az alak- és helyzettűrés rajzjelét, a tűrésnagyságot és ha szükséges a bázis betűjelét két vagy három mezőre osztott tűréskeretbe kell beírni, balról jobbra a következő sorrendben: a tűrés jelét, a tűrésértéket a hosszméretekre alkalmazott mértékegységben, (a tűrésértéket megelőzi az Ø jel, ha a tűrésmező kör alakú vagy hengeres), ha szükséges, akkor a báziseleme(ke)t azonosító betű(ke)t.

22 A tűréskeretet vékony vagy a beírt számokkal azonos vastagságú folytonos vonallal kell megrajzolni. A keretbe írt számok és betűk magassága (h) legyen azonos a méretszámok magasságával.

23 Elemek és tûréseik Tûrésezett jellemzõk Rajzjelek Egyenesség Egyetlen elem Egyetlen elem vagy viszonyított elemek Viszonyított elemek Alaktûrések Iránytûrések Helyzettûrések Ütéstûrések Síklapúság Köralakúság Hengeresség Adott profil alakja Adott felület alakja Párhuzamosság Merõlegesség Hajlásszög Pozíció Egytengelyûség és központosság Szimmetria Radiális (sugárirányú) ütés Teljes ütés

24 A tűrésezett elemek A tűréskeret lehetőleg vízszintes helyzetű legyen, A függőleges tűréskeret adatai jobbról olvashatóak legyenek, A tűréskeretet semmilyen vonal ne keresztezze.

25 A tűréskeret kapcsolódása a tűrésezett elemhez Széchenyi a tűréskeretet nyílban végződő kötővonal kapcsolja a tűrésezett elem kontúrvonalához vagy a kontúrvonal meghosszabbításához, ha a tűrés magára a vonalra vagy magára a felületre vonatkozik

26 A tűréskeret kapcsolódása a tűrésezett elemhez Széchenyi a méretvonal meghosszabbításához, ha a tűrés az ily módon méretezett elemmel meghatározott tengelyre vagy szimmetriasíkra vonatkozik

27 A tűréskeret kapcsolódása a tűrésezett elemhez Széchenyi a tengelyen, ha a tűrés az összes olyan elem tengelyére vagy szimmetriasíkjára vonatkozik, amelyeknek ez a közös tengelye vagy szimmetriasíkja

28 Bázisok Ha a tűrésezett elem bázisra vonatkozik, azt általában a bázisbetűk jelölik. A bázist jelölő betűt a tűréskeretben kell ismételni A A

29 Bázisok A betűvel ellátott bázisháromszöget a következő helyeken kell elhelyezni: az elem körvonalán vagy a körvonal meghosszabbításán (de világosan elkülönítve a méretvonaltól), ha a báziselem maga a vonal vagy a felület A B

30 Bázisok A betűvel ellátott bázisháromszöget a következő helyeken kell elhelyezni: a méretvonal meghosszabbításán, ha a báziselem tengely vagy szimmetriasík A

31 Bázisok A betűvel ellátott bázisháromszöget a következő helyeken kell elhelyezni: a tengelyen vagy a szimmetriasíkon, ha a bázis egyetlen elem tengelye vagy szimmetriasíkja két elem által alkotott közös tengely vagy szimmetriasík

32 Bázisok Ha tűréskeret mutatóvonallal közvetlenül összekapcsolható a báziselemmel, akkor a bázis betűjele elhagyható 0,2

33 A tűrések meghatározása Ha működési okokból szükséges, akkor egy vagy több jellemzőt kell tűrésezni az elem geometriai pontosságának meghatározására. Ha valamely elem geometriai pontosságát bizonyos tűréstípus határozza meg, akkor ennek az elemnek az egyéb eltéréseit egyes esetekben ez a tűrés korlátozza. Ezért csak ritkán kell az olyan eltéréseket pótlólag korlátozni, amelyeket az egyéb tűrések már magukban foglalnak.

34 Egyenességtűrés: a síkra vetített tűrésmezőt két párhuzamos, egymástól t távolságra levő egyenes határolja t0,1

35 t=0,08 Széchenyi Síklapúságtűrés: a felületnek két, egymástól t=0,08 távolságra levő párhuzamos sík között kell lennie 0,08

36 Köralaktűrés: a tűrésmezőt a vizsgált síkban két, egymástól t távolságra levő, egyközpontú kör határolja. 0,03 t=0,03

37 t=0,02 Széchenyi Hengerességtűrés: a tűrésmezőt a vizsgált síkban két, egymástól t=0,02 távolságra levő, egytengelyű hengerfelület határolja 0,02/100

38 Ot Széchenyi Adott profil alaktűrése: a tűrésmezőt a t=0,04 átmérőjű köröket burkoló két vonal határolja, a körök középpontja a geometriailag pontos alakú vonalon van 0,04

39 Adott felület alaktűrése: a tűrésmezőt a t=0,04 átmérőjű gömböket burkoló két felület határolja, a gömbök középpontja a geometriailag pontos alakú felületen van 0,01 Gömb t

40 Tengely egytengelyűsége: annak a hengernek a tengelye, amelyhez a tűréskeret kapcsolódik, 0,08 átmérőjű, az A-B bázistengellyel központos hengeren belül legyen Széchenyi