4. A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése

Átírás

1 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése 4. A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése 4.1. Az ábrákkal és rajzokkal kapcsolatos elvárások A műszaki dokumentációk velejárói a megértést elősegítő, nagy odafigyeléssel elkészített ábrák. Ezeket lehet a szöveges részbe beiktatni, vagy külön mellékletként kezelni. Ez utóbbit képezik a műszaki rajzok. A rajzokra is érvényes a dokumentáció egyik legfontosabb elvárása: az egyértelműség. Épp ezért törekedni kell, hogy ezek hibátlanok legyenek, magukról szöveg nélkül is mindent elmondjanak, segítsék a szöveges rész megértését. A szöveges részbe iktatott ábráknak számuk és megnevezésük van, míg a mellékletben szereplőknek számuk és címük. De milyen rajzokat is tartalmazhat a dokumentáció? Diagram: két változó mennyiség közötti összefüggést fejezi ki. Minden esetben a tengelyek beosztása, változó jele és mértékegysége ábrázolva van (példaként lásd a 4.1. ábrát) ábra. A keverési Euler-szám változása a keverési Reynolds-szám függvényében: 1- hatlapátos lapkeverő, 2- hatlapátos turbinakeverő, 3- hatlapátos 45 o -ban dőlt zárt turbinakeverő esetében

2 Diplomadolgozat készítési útmutató Nomogram: olyan többváltozós diagram, amely segítségével számítás nélkül leolvasható valamilyen közelítő érték (4.2. ábra). Itt is a tengelyek léptéke, mértékegysége és a változók jele és megnevezése van ábrázolva ábra. Baehr nomogram: hűtési idő meghatározása gömb és különböző H/D-vel rendelkező hengeres testek esetén 2. Blokkséma: több műveletet tartalmazó technológiai folyamat konvencionális jelekkel való grafikus ábrázolása, amelyben a belépő mennyiségek vagy áramok nyilak segítségével vannak ábrázolva, a műveletekre téglalapot használunk (igaz ismert más jel is, például a keverésre a csúccsal lefelé rajzolt háromszög, az egyszeri elválasztásra a csúccsal felfelé rajzolt háromszög, a szűrés-mosásra a rombusz, stb.). Példaként a 4.3. ábrán a pasztőrözött, normalizált tej előállításának blokksémája látható. Az alapanyag tehéntej, mellékanyagok a fűtő és hűtőközegek, melléktermék a tejszín. Látható, hogy az áramok megnevezésére nem használunk geometriai jeleket, a műveletek esetében pedig a téglalap mellett a háromszög is alkalmazva van. Ábrázolva van a hűtőközeg és a fűtőközeg, valamint a jobb megértést szolgálja a paraméterek megjelölése is. 113

3 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése Tehéntej Minőségi átvétel Mennyiségi átvétel Szűrés Jeges víz 0 o C Hűtés 4 C 5 o C Tárolás 4 C Előmelegítés Víz 0 C Hűtés 28 C Zsírbeállítás 2% Zs Homogénezés Melegítés 74 C-ra Hőntartás 74 C-on 50 o C 90 o C Forró víz 4.3. ábra. A pasztőrözött tej előállítás blokksémája Pasztőrözött tej 2% Zs

4 Diplomadolgozat készítési útmutató Technológiai ábra: a műveletek megvalósítására alkalmas gépek/ készülékek alakhű ábrázolása, amely követi a nyers/alapanyagok termékké való átalakulását. Sokszor az ábra elkészítéséhez konvencionális/szabványosított készülék-szimbólumokat is használhatunk. Tekintsük példaként a 4.4. ábrán látható, a Tetrapak cég által használt ábrázolási módszert a pasztőrözött tej előállítási technológia esetében ábra. A pasztőrözött tej előállításának technológiai vázlata: 1- teljes tej tározó, 2, 5, 10- szivattyú, 3- tejhűtő, 4 - hűtött tej tározó, 6- pasztőröző, 7- fölöző, 8- hőntartó, 9- homogénező, 11- csomagoló 4. Alkalmazva a 4.1. táblázatban feltüntetett megfelelő szimbólumokat, a következő a 4.5. ábrán feltüntetett technológiai vázlatot lehet elkészíteni ábra. A technológiai vázlat: 1 - beszállító tartály, 2, 5, 13 - centrifugális szivattyúk, 3 - tejhűtő, 4 - hűtött tej tározó, 6 - pasztőrözött tej hűtő, 7 - előmelegítő, 8 - fölöző, 9 - homogénező, 10 - melegítő hőcserélő, 11 - hőntartó, 12 - pasztőrözött tej tározó. 115

5 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése 4.1. táblázat: Készülékszimbólumok 1. Megnevezés Centrifugális szivattyú Ábra Centrifuga Ciklon Ventillátor Vízszintes tározó 116

6 Diplomadolgozat készítési útmutató Függőleges tározó Cső a csőben hőcserélő Csőköteges hőcserélő Lemezes hőcserélő Szalagszállító Csigaszállító 117

7 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése Dobszűrő Szita/szűrő Folytonos szalagszárító Fluid ágyas szárító Porlasztva szárító 118

8 Diplomadolgozat készítési útmutató Kevert üst Ülepítő kád Kétlépcsős bepárló Tálcás szárító Kompresszor 119

9 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése Dagasztó Homogénező Elemrajz: Alkatrész-rajz: egyetlen alkatrészt ábrázoló rajz, amely az alkatrész azonosításához szükséges minden információt tartalmaz. Munkadarab-rajz: egyetlen tovább nem bontható alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az elkészítéshez szükséges minden információt. Kapcsolási rajz: több alkatrészből/elemből összetett, méretarányos, léptékre készített, a műszaki rajz elvárásainak megfelelő rajz, amely egy készülék, gép/géprész vagy egy teljes technológiai vonal ábrázolására szolgál. Megjegyezzük, hogy az elemrajz, illetve a kapcsolási rajzok méretarányosak, léptékre készült műszaki alkotások, amelyek a műszaki rajzra érvényes elvárások/szabványok figyelembe vételével készülnek. Pontosak, egyértelműek, betartják a műszaki rajz szabályokat úgy az ábrázolás, mint a lapméret szintjén. A következőkben néhány, az első félévben tanult műszaki rajzzal kapcsolatos követelmény van felelevenítve, egységes értelmezés céljából. A műszaki rajzok formai követelményeit szabványok előírásai határozzák meg. A rajzlapok méreteire, a rajzok vonalaira, stb. vonatkozó előírások betartása fontos a rajzok egységes megjelenítése szempontjából. 120

10 Diplomadolgozat készítési útmutató A rajzokat szabványos méretű és kialakítású rajzlapokra kell készíteni. A rajzlapméretek megválasztásánál abból indulunk ki, hogy a rajzlap olyan téglalap legyen, amelynek a hosszabb oldalát felezve a kisebb lap oldalai úgy aránylanak egymáshoz, mint az eredeti rajzlap megfelelő oldalai. Figyelembe véve a 4.6. ábrán feltüntetett jelöléseket, a következő arány b a kell teljesüljön mindig: a b ábra. A rajzlapméret származtatása 4 8. Ha a kezdeti méret A0 (1 m 2 ), melyben teljesül az előbbi feltétel, akkor felírható: a b a b 1 a b 2 a 0,841 m és b 1,189 Ez azt jelenti, hogy az ábrán megjelölt lapméretek a 4.2. táblázatban feltüntetett méretűek lesznek, mm-ben kifejezve (lásd a 4.7. ábrát is). m 121

11 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése 4.2. táblázat. A különböző szabványos lapméretek. Lapjel Vágatlan (a3xb3) Vágott (a1xb1) Rajzterület (a2xb2) A A A A A ábra. A rajzterület, vágott és vágatlan méretek értelmezése 4 8. A rajzlap méretének megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a rajz megértéséhez és ábrázolásához szükséges legkisebb rajzlapot használjuk. A nagy méretű rajzlapokon azonosító mezőt és vágási jeleket kell elhelyezni. A rajzokat minden esetben feliratmezővel látjuk el. A feliratmezőt a rajzterület jobb alsó sarkában helyezzük el, határolására vastag folytonos vonalat alkalmazva. A kiegészitő információkat a 122

12 Diplomadolgozat készítési útmutató rajzterület üres, ki nem használt felületére tervezzük. A feliratmező 170 mm széles és olvasási iránya megegyezik a rajz olvasási irányával. Míg az eredeti rajzokat nem hajtogatják össze (felcsavarva őrzik), a másolatokat harmonikaszerűen A4 méretre hajtogatják úgy, hogy a feliratmező a legfelső oldal alsó részére kerüljön. A SR ISO 7200 szabványnak megfelelő szövegmező/feliratmező mintája 6 : Hajtogatás-mintákat 5 a 4.3. táblázat tartalmaz. A műszaki rajzban többféle vonalfajta használatos. Ezekről ad bepillantást a 4.4. táblázat 5 8. Az alkatrész rajzon és az összeállítási rajzok esetében is kétféle vonalvastagságot használjunk úgy, hogy a vékony vonal a vastagnak fele legyen. A vonalvastagságokat a rajz mérete és fajtája szerint kell kiválasztani a következő sorozatból: 0,18; 0,25; 0,35; 0,5; 0,7; 1,0; 1,4; 2,0 mm. Az alkatrészeket nem lehet mindig természetes nagyságban megrajzolni. Így szükség van nagyításra vagy kicsinyítésre. A rajzon mérhető teljes hosszméret és a valóságos tárgy ugyanazon hosszméretének az arányát méretaránynak nevezzük. Nagyon kevés esetben lehetséges egyetlen vetület megrajzolásával megértetni az alkatrészt, épp ezért annak összetettsége mértékétől függően két vagy három vetületet alkalmazunk. Sokszor még így se érthető, ezért metszetek beiktatásával tesszük értelmezhetőbbé azt. 123

13 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése 4.3. táblázat. Különböző méretű rajzlapon készült rajzok hajtogatási mintája. 124

14 Diplomadolgozat készítési útmutató 4.3. táblázat. Különböző méretű rajzlapon készült rajzok hajtogatási mintája. (folyt.) 125

15 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése 4.3. táblázat. Különböző méretű rajzlapon készült rajzok hajtogatási mintája. (folyt.) 126

16 Diplomadolgozat készítési útmutató 4.4. táblázat. Vonalfajták a műszaki ábrázolásban. Jelölés Vonalfajta Megnevezés Alkalmazás A Folytonos vastag A1 Látható körvonalak A2 Látható élek B Folytonos vékony B1 Tagoló vonal B2 Méretvonal B3 Méretsegédvonalak B4 Mutatóvonal B5 Vonalkázás B6 Metszet körvonal B7 Rövid középvonal C Folytonos szabadkézi törésvonal D Folytonos vékony egyenes törésvonal Részletek, megszakított nézetek és metszetek Ugyanaz, mint a C. E Szaggatott vastag E1 Nem látható körvonalak E2 Nem látható élek F Szaggatott vékony F1 Nem látható körvonalak F2 Nem látható élek G Pontvonal vékony G1 Középvonalak G2 Szimmetriatengely vonala G3 Osztókör H Pontvonal vékony, a végződéseknél és irányváltoztatásnál vastag H1 Metszősíkok nyomvonala 127

17 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése A 4.8. ábrán látható példában, bár a két test különbözik egymástól, a felülnézete és alulnézete megegyezik. Így a két vetületben megadott rajzzal nem tudjuk megértetni milyen is az alkatrész ábra. Két különböző alakú, de ugyanolyan felülnézetű és oldalnézetű alkatrész ábrázolása 8. Máskor bár összetettebb az alkatrész a vetületek számát csökkenthetjük, ha a szabványos méretezést használjuk. Ilyen esetet láthatunk a 4.9. ábrán. Ha figyelembe vesszük, hogy hengerek csatlakozásával állunk szemben, akkor egy vetület megrajzolása, beleértve a metszetkészítést is, elégséges az összes méret felírására, és ezeken keresztül a rajz értelmezésére is (4.10. ábra). Máskor a belső szerkezet magyarázása feltételezi a metszet készítést. Ilyen esetet mutat be a és a ábra. 128

18 Diplomadolgozat készítési útmutató 4.9. ábra. Metszet és vetület közti vonal megfeleltetés ábra. A hengeres elosztó vetülete ábra. Szelvénysor ábrázolása

19 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése ábra. Metszet ábrázolással való nézetcsökkentés 8. Az alkatrész-rajzon minden méretet egyszer adunk meg. A méretet azon a nézeten adjuk meg, amelyen a leginkább jellemző módon van ábrázolva. Mindig ugyanazon mértékegységet alkalmazzunk. Ügyeljünk arra, hogy a méretvonalak lehetőleg ne metsszék egymást. Néhány követhető példát tartalmaz a 4.5. táblázat táblázat. Méretmegadási minták 8. Méretmegadás elemei 130

20 Diplomadolgozat készítési útmutató 4.5. táblázat. Méretmegadási minták 8 (folytatás). Nyilas méretvonal Nyilas méretvonal Furatátmérő és -mélység jelölése Ha az összeállítási szerelési rajzot kell ábrázolni, akkor is a műszaki rajz javasolt szabályait alkalmazzuk. A rajzon feltüntetett összetevőket számokkal látjuk el. Ezek nem csak a megértést szolgálják, hanem a szerkezeti anyag különbségek leírását is elősegítik, melyeket a kiegészítő táblázatban tüntetünk fel. Ilyen szerelési rajz változatokat mutat be és ábra. 131

21 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése ábra. Keverős üst rajza: 1 - ürítő csonk, 2 - kondenzátum ürítő csonk, 3 - örvénytörő lapát, 4 - fűtőközeg bevezető csonk, 5 - tartó, 6 - gőzcsonk, 7 - köpeny, 8 - adagoló csonk, 9 - összekötő csatlakozó, 10 - reduktor, 11 - elektromos motor, 12 - rugalmas csatlakozó, 13 - tengelytartó, 14 - keverő tartó perem, 15 - leszerelhető fedő, 16 - üstpalást, 17 - szellőző csonk, 18 - emelő fül, 19 - tengely, 20 - hőszigetelő réteg, 21 - keverő lapát, 22 - kondenzátum/fűtőközeg/hűtőközeg csonk

22 Diplomadolgozat készítési útmutató ábra. A víz gázmentesítése gőz befuvással: 1 - szintmérő, 2 - vízszint szenzor, 3 - vízszint szabályzó, 4 - szabályzó szelep, 5 - szórófej, 6 - levegőztető szelep, 7 - dóm, 8 - gőznyomás szabályzó, 9 - gőzadagoló szelep, 10 - nyomásálló tartály, 11 - lábak, 12 - leeresztő csonk 10. Abban az esetben, ha a műszaki rajzokat számítógépes tervezési környezetben készítjük, és bizonyítottan jogos a program használata, lehetséges az alkatrész rajzot és a készülék és berendezés rajzot is síkban vagy perspektívában bemutatni. Előfeltétele ennek, hogy valamelyik tantárgy keretében minden végzős hallgató előre részesüljön a képzésben. Másképp jogtalanul és képzés hiányában nem szabad alkalmazni a módszert. 133

23 A számított vagy számításokra alapozva választott gépek, készülékek megjelenítése 4.2. Adatlapok A tervezett, számított, számításokra vagy termelési kapacitásra alapozva választott gép, készülék, berendezés összefoglaló bemutatása adatlapban történik. Ez általában egy szöveges részt és egy kifejező ábrát tartalmaz. Míg a leíró szöveges rész a további munkához fontos információkat tartalmazza, az ábra a formai elvárásokon túlmenően a fontosabb méreteket rögzíti, ami a térben elfoglalt helyet és a csatlakozások szempontjából fontos adatokat jelenti. A szöveges leíró rész tartalmazza: a gép / készülék / berendezés megnevezését, a működésben fontos elhelyezését, a térbeni méreteket (magasság, hosszússág, szélesség; forgástest esetében magasság és forgási sugár/ átmérő), mm-ben kifejezve, a csatlakoztatásban fontos méreteket (rugalmas csatlakozó, perem stb.), mm-ben kifejezve, a készülékek esetében a szerkezeti anyag nevét vagy kódját, az össztömeget, kg-ban kifejezve, a kapacitást, extenzív mennyiségben megadva, az egységárat, RON-ban kifejezve, a szerelési előírást. Az ábrának fenntartott részben beiktatjuk esetenként: a készülék ábráját (előnézetet), a készülék axonometrikus ábráját/ háromdimenziós rajzát, a gép / készülék / berendezés képét, hivatkozva a forrásra. Igyekezzünk úgy megválasztani a méreteket a leíró és az ábrázoló résznél, hogy egy A4 lapra minden szükséges információ beférjen. 134

24 Diplomadolgozat készítési útmutató Irodalomjegyzék a 4. fejezethez 1. Singh, R.P., Heldman, D.R.: Introduction to Food Engineering, Elsevier - Academic Press, Amsterdam, Fonyó, Zs., Fábry, Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998/ Salamon, R.V., Szép, Al.: Élelmiszeripari technológiaszámítások I. Anyag és energiamérlegek, Editura Cermi, Iasi, * * * Dairy Processing Handbook, Ed. Tetrapak, Kiss S.: A műszaki rajzi szabványok értelmezése és alkalmazása, NSzFI - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest, SR ISO Tóth, A.: A műszaki ábrázolás fejlődése ( las.html) 8. Hajduné M.M.: Műszaki rajz (