Információ megjelenítés Műszaki rajz

Átírás

1 Információ megjelenítés Műszaki rajz

2 Műszaki rajz Tartalom Kiemeltem a gyakorlatok miatt Érzékelés alapjai Grafikus ábrázolás Tudományos adatok megjelenítése Grafikus megjelenítés alapjai

3 Műszaki tevékenység Törvény Rendelet Jogszabály Szabvány Engedélyek Szabadalmak Tudományos Technikai eredmények Energia alapanyag Beüzemelés Jótállás, szervíz Alkatrész utánpótlás Piaci igények Új termék módosítás információ információ tervezés gyártás felhasználás információ

4 Műszaki rajz Műszaki gondolatok közlésének és rögzítésének eszköze a rajz Hiba és félreértés nem megengedett Nemzetközileg rögzített, így világnyelv Elvonatkoztat a valóságtól és vetületekben ábrázol, térszemlélet Ezek alapján kell az adott objektumot elképzelni, méreteit és jellemzőit megállapítani Esetleg az elkészítés műveleteit és sorrendiségét is közli A rajz szakszerű olvasást igényel

5 Definíció A műszaki rajz információhordozón (papíron, mikrofilmen, mágneslemezen,...) rögzített, egyezményes szabályoknak megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki információ, amely rendszerint méretarányos.

6 Műszaki rajz Szakma szerint csoportosítva Építész rajz Homlokzatok Alaprajzi elrendezés Géprajz Elemek rajza Kapcsolódási rajzok Villamos rajz Villamos hálózatok Erősáramú berendezések

7 Műszaki rajz Cél szerint csoportosítva Elvi rajz Új elképzelés, működés vázlata Műhelyrajz A gyártás rajzi dokumentuma Hálózati rajz Vezetékek Kapcsolási rajz

8 Néhány rajzfajta Diagram: két vagy több változó mennyiség közötti összefüggést fejezi ki Vázlat: általában szabadkézi, nem feltétlenül méretarányos Alkatrészrajz: egyetlen alkatrészt ábrázoló rajz, amely az alkatrész azonosításához szükséges minden információt tartalmaz Munkadarabrajz: egyetlen tovább nem bontható alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az elkészítéshez szükséges minden információt

9 Szabványok Tömegméretű gyártásban elvárjuk a különböző jellemzők állandóságát A termékek jellemzőinek egységesítését szabványosításnak nevezzük. Műszaki ábrázolásban is igaz... Egységes értelmezést az egységes jelképrendszer biztosítja (jelentéstartalommal ruházunk fel vonalakat...)

10 Szabványok Magyar Szábványügyi Hivatal Szabványok jele: MSZ Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International System Organization): ISO

11 Rajzlapok Oldalarányuk meghatározása: Papír felezésével hasonló arányú lapokat kapunk a : b = a b b 2 = = b 2 a b 2 2a 2 : a azaz azaz a b b = = a b 2a 2

12 Rajzlapok Kiinduló rajzlap méret: 1m 2 a b = 1m 2 b = a 2 a=841mm b=1189mm Mindig ahosszabb oldalt kell felezni Milliméterre kerekítünk

13 Rajzlapok a=841 mm b=1189 mm

14 Rajzlapok Név A0 A1 A2 A3 A4 a b

15 Feliratmező A műszaki dokumentumokat az azonosítás, az adminisztráció és az értelmezés céljából feliratmezővel látják el. Egy vagy több, egymáshoz csatlakozó téglalap alakú mező Ezek további mezőkra oszthatók Szükséges információ Azonosító mező Kiegészítő információk Feliratmező

16 Azonosító mező Nyilvántartási vagy azonosítási szám (rajzszám) A rajz címe (megnevezés) A rajz törvényes tulajdonosának neve

17 MSZ EN ISO 5457 Azonosító mező Az olvasási irányból nézve a feliratmező jobb alsó sarkában kell elhelyezni A rajzterületet keretező vonallal azonos vonalvastagságú folytonos vonallal kell keretezni

18 Kiegészítő információk Jelek: vetítési módra utaló jelkép, fő méretarány,... Műszaki információk: alak és helyzettűrések jelölése, felületkikészítés módja,... Adminisztrációs információk: rajzlap mérete, módosítási jel,...

19 Feliratmező A rajz olvasási irányával egyező legyen Rajz hajtogatása A4-es lapokra, harmonikaszerűen, feliratmező legfelső oldalon, alul

20 Darabjegyzék A műszaki rajzon ábrázolt szerkezeti egységek, részegységek és alkatrészek teljes jegyzéke, amely megadja a szükséges információt azok gyártásához vagy beszerzéséhez (MSZ ISO 7573) Általában a rajz része, de lehet külön lap is A műszaki rajzon a rajz olvasási irányával egyező módon a feliratmező közelében szokták elhelyezni

21 Darabjegyzék Információ csoportosítása Tételszám Megnevezés Mennyiség: az alkatrész darabszáma Hivatkozás: pl. szabványszám Anyag: anyagfajta és minőség

22 Tételszám Egy rajzon belül ábrázolt egységeket tételszámmal azonosítjuk Tételszám Egymást követő sorrendben Azonos alkatrész azonos tételszámot kapjon Tételszámozás sorrendje: Lehetséges szerelési sorrend Alkotóelemek jelentősége Egyéb logikai sorrend

23 Tételszám A darab rajzán kívül kell elhelyezni A tételszámot mutatóvonallal kapcsoljuk a rajzhoz A méretvonal rövid és szögben csatlakozik a tételszámhoz Variációk

24 Tételszám A méretvonalak ne keresztezzék egymást A láthatóság kedvéért egy sorba vagy oszlopba ha lehet

25 Vonalak Műszaki rajzban használható vonalak (MSZ ISO 128) Vonalfajta Megnevezés Folytonos vastag Folytonos vékony Szaggatott vékony Pontvonal, vékony Alkalmazás Látható körvonalak, látható élek Méretvonalak, méretsegédvonalak, mutatóvonalak, vonalkázás (sraffozás), Nem látható élek Középvonalak, szimmetriatengelyek

26 Vonalvastagságok: Vonalak 0.18, 0.25, 0.35, 0.5, 0.7, 1.0, 1.4, 2.0 mm Követelmények A vonalvastagság és fajta felismerhető legyen A nem folytonos vonalak mindig vonalszakasszal végződnek A pontvonal 3-5 mm-el túlnyúlik a kontúr vonalon

27 Vonalak Vonalcsoportok Megnevezés a b a b a b a b a b Vékony 0,13 0,18 0,18 0,25 0,25 0,35 0,35 0,50 0,50 0,70 Vastag 0,35 0,50 0,70 1,00 1,40 Kiemelt 0,70 1,00 1,40 2,00 2,00

28 MSZ EN ISO 3098 Igények: Feliratok Olvashatóság Egységesség Alkalmasság mikorfilmezésre és egyéb reprodukálásra

29 Méretarány Alkatrészeket nem lehet mindig a természetes nagyságukban rajzolni Kicsinyítünk, nagyítunk Definíció: Méretaránynak a rajzon mérhető teljes (törés nélküli) hosszméret és a valóságos tárgy ugyanezen hosszméretének arányát nevezzük.

30 Méretarány Valóságos nagyság 1:1 Kicsinyítés 1:1 nél kisebb 1:2, 1:5, 1:10, 1:20, 1:50, 1:100, 1:200, 1:500, 1:1000, 1:10000 Nagyítás 1:1 nél nagyobb 50:1, 20:1, 10:1, 5:1, 2:1 Feliratmezőben fel kell tüntetni

31 Méretarány

32 Ábrázolási mód Síkmértani feladatok rajzlapon megoldhatók Térbeli tárgyakat síkban ábrázolni??? Olyan kép kell mely egyértelmű információt nyújt a térelemből felépített tárgyak geometriai tulajdonságairól... A műszaki ábrázolásban egy megfelelő vetítési módszer megválasztásával a háromdimenziós tárgyról kétdimenziós képet nyerünk.

33 Műszaki ábrázolás Alakhűség: az ábrázolt alakzat a valóságos alakzattal megegyező Mérethűség: az ábrázolt alakzat minden mérete azonos arányú a valóságos alakzat megfelelő méretével Egyértelműség: annyi oldalról mutatjuk meg, hogy a valóságos alakzat egyértelműen azonosítható legyen

34 Vetítés Tárgyak ábrázolása a térelemek felvételével történik. A felvétel vetítés vagy projekció segítségével történik. Fényforrás vetítési középpont A tárgy képét felfogó síkot képsíknak A tárgy pontjaira illeszkedő fénysugár: vetítési sugár

35

36 Vetítés típusai főbb vetítési módszerek centrális párhuzamos perspektíva ferde merőleges szabad (ferde) axonometria merőleges axonometria kótás (mérőszámos) projekció Monge-rendszer

37 Egy pontból induló vetítősugarak A pont véges közelségben van Szemléletes ábra nagy tárgyakhoz Építészet Perspektíva

38 Axonometria A vetítési középpont a végtelenben Vetítő egyenesek párhuzamosak Vetítő egyenesek a képsíkra lehetnek: merőlegesek ferde szögűek

39 Mérőszámos projekció, izovonalak Szeletelés Szintsíkok Terep, térkép

40 Monge féle vetítő rendszer Két merőleges képsík Előjeles félsíkok Térnegyedek Merőleges vetítés

41 Nézetek Nem mindig elegendő egyetlen kép, a műszaki rajzokon a tárgyat több nézettel ábrázoljuk a: elölnézet b: felülnézet c: balról d jobbról e: alulnézet f: hátulnézet

42

43

44 Nézetek Az ábrázolandó tárgynak az a nézete, amely a tárgy leglényegesebb jellemzőit mutatja, a legtöbb információt tartalmazza, a főnézet, amely rendszerint az elölnézet Gyakorlatban nincs szükség mind a 6 nézetre Csak annyi nézetet rajzolunk, amennyi szükséges és elegendő a tárgy teljes, félreértést kizáró ábrázolásához

45 Nézetek

46 Nézetek

47 Metszetek Az alaktrészek belső részleteit nézeti képen nem láthatjuk, ezért ezeket is szaggatott vonallal kell ábrázolni

48 Kettévágjuk az alkatrészt Metszősík és képsík metszésvonal a nyomvonal Metszet készítés 1.

49 Az elmetszett tárgy metszősík előtti darabját eltávolítva láthatóvá válik a belső kialakítás Metszet készítés 2.

50 Metszet részei Az elmetszet felület (sraffozzuk) A metszősík mögötti tárgyrész nézeti képéből A metszet csak akkor egyértelmű, ha pontosan tudjuk, hogy hol lett elmetszve a tárgy. Fontos hogy a nyomvonal egyértelműen meghatározható legyen a rajzból!

51 A vetítés irányát nyíllal jelölni kell A létrehozott metszeti vetületet és a nyomvonalat nagybetűkkel azonosítani kell Nyomvonal

52 Teljes metszet: Néhány metszet típus 1. A metszősík nyomvonala egy egyenes A sík az alkatrészt teljes egészében átmetszi

53 Néhány metszet típus 2. Félmetszet-félnézet Olyan tárgyaknál, melyeknél a nézeti és metszeti kép egyaránt szimmetrikus Egyidejűleg mutatja a tárgy külső és belső formáját

54 Félmetszet-félnézet

55 Félmetszet-félnézet

56 Néhány metszet típus 3. Kitöréses metszet: Kisebb hornyok, furatok bemutatására

57 Lépcsős metszet Összetett metszet

58 Egyszerűsítés ha csak a metszősíkba eső felület (keresztmetszet) kerül önálló ábrázolásra Szelvények

59 Szelvények ábrázolása

60 Szelvények ábrázolása

61 Szelvények ábrázolása

62 Törésvonallal megszakított ábrázolás Hosszú azonos vagy változó keresztmetszetű tárgy esetén, elegendő a tárgyat egyértelműen meghatározó részek ábrázolása

63 Méretmegadás Az alkatrész egyértelmű bemutatásához nem elegendő az alak bemutatása a rajzon a méreteket és az előállításhoz szükséges egyéb előírásokat is meg kell adni MSZ ISO 129:1992 A szabvány szerint A méret: mértékegységgel, számszerűen megadott érték, amit vonalakkal, jelekkel, megjegyzésekkel lehet kiegészíteni (pl. R65)

64 Méretmegadás, néhány előírás Rajzon minden méretet meg kell adni Rajzból adatot lemérni, megállapítani, pótolni, nem szabad Minden méretet csak egyszer kell feltüntetni A méreteket azon a nézeten vagy metszeten kell megadni, amely a legjellemzőbben ábrázolja az alakzatot Egyféle mértékegységet használjunk. Ekkor nem kell kiírni, csak megjegyzésbe

65 Méretmegadás elemei

66 Méretmegadás elemei A méretsegédvonal a méretvonalon nyúljon túl A méretsegédvonal legyen merőleges a megadni kívánt részre, de mindig legyen párhuzamos

67 Méretmegadás elemei A méretsegédvonalak és méretvonalak ha lehet ne messék egymást és más vonalakat.

68 Méretmegadás elemei A méretvonal végét egyértelműen meg kell jelölni nyílheggyel vagy ferde vonással

69 Egyéb jelölések

70 Egyéb jelölések, furatok

71 Irodalom Ábrázoló geometria jegyzet, BME Fenyvessi Tibor: A műszaki rajz alapjai, Géprajzi ismeretek, Tankönyvmester Kiadó, Budapest, 2001 H. Baráti Ilona, Nika Endre, Patonai Dénes: Segédlet az építőmérnöki ábrázolás tárgyhoz Egyetemi jegyzetek, segédletek BME, Miskolc