MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMK11NLF

Átírás

1 konzultáció MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMK11NLF

2 Előadó: dr. Horváth Sándor egyetemi docens okl. gépészmérnök Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet Tel.: Szobaszám: Népszínház u. 8. földszint 13. Évfolyamfelelős

3

4 A tárgy bemutatása Oktatási cél A mérnökök közös nyelvének megismerése: Rajzolvasási készség kialakítása Rajztechnika elsajátítása Géprajzi szabályok megismerése A tárgy felépítése A műszaki kommunikáció általános jellemzése Ábrázolási lehetőségek A géprajz alapjai. Nézetek, metszetek, méretezés Jelképes ábrázolás, tűrés- illesztés

5 A FÉLÉV PROGRAMJA, KÖVETELMÉNYEI Óraszám: 8+4 óra 4x3 óra konzultáció: 02.18, , , Kreditérték: 4 Követelmény: f

6 Részvétel : konzultációkon kötelező Jegyzet : Műszaki kommunikáció 3014 Műszaki kommunikáció segédlet 3013

7 /Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet /Oktatás

8 jegyzet

9 Segédlet mellékletekkel

10

11 Évközi feladatok 1. feladatcsomag: síkmértan, axonometria, vetületi ábrázolás Beadási határidő: 3. konzultáció 2. feladatcsomag: Műszaki rajzfeladatok Beadási határidő: 4. konzultáció

12

13 A félévi munka értékelése Félévközi jegy: 4 osztályzat átlaga 1. és 2. feladatcsomag zárthelyi (a 4. konzultáción) FELTÉTEL: 1.és 2. feladatcsomag elégséges A zárthelyi elégséges Felvételezési gyakorlat teljesült (3. konz.)

14 Pótlási lehetőségek Határidőn túli beadás különeljárási díj ellenében a szorgalmi időszak végéig (4. konzultáció) Felvételezési gyakorlat külön időpontban Elégtelen, vagy nem megírt zh. a vizsgaidőszakban egy alkalommal pótolható

15 A műszaki kommunikáció általános jellemzése A kommunikáció fogalma Tartalma: két vagy több ember közötti információátadás Célja: az információt adó személy befolyásolja a vevő személy viselkedését Adó: Vevő: kommunikátor interpretátor

16

17 A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki kommunikáció fogalma Tartalma: műszaki gondolatokra épülő információ megjelenítése és átadása. Célja: műszaki gondolatok világos, érthető, egyértelmű, reprodukálható megfogalmazása és átadása mások számára.

18 Információveszteség, torzulás nem megengedett!!!

19 Az igazgató a helyettesének: Holnap 9 órakor napfogyatkozás, azaz a nap eltűnése következik be, amely természetesen nem mindennapos jelenség. Úgy vélem, hasznos volna, ha dolgozóink látnák ezt a természeti jelenséget. Menjenek ki holnap az udvarra, úgy ahogy vannak, munkaruhában. A ritka jelenség megfigyeléséhez én majd megfelelő tájékoztatást fűzök. Ha esni fog az eső, és így semmit sem látni, az előadást az ebédlőhelyiségben tartom meg.

20 Az igazgatóhelyettes az üzemvezetőnek: Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor napfogyatkozás lesz. Ha esni fog az eső, nem lehet megnézni munkaruhában. Ez esetben a napfogyatkozás az ebédlőben fog végbemenni, ami természetesen nem látható minden nap.

21 Az üzemvezető a művezetőnek: Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor munkaruhában napfogyatkozás lesz. Az igazgató azt is elrendelte, hogy essen az eső, amit ő nem lát minden nap.

22 A művezető a brigádvezetőnek: Ha holnap az ebédlőben esik az eső, ami nem minden nap fordul elő, akkor 9 órakor eltűnik az igazgatónk munkaruhában.

23 A brigádvezető a munkásoknak: Holnap 9 órakor eltűnik az igazgatónk. Kár, hogy ez nem minden nap fordul elő.

24 A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki kommunikáció módozatai / csatornái Nyelvi Szövegszerű információátadás Matematikai Számszerű információátadás Geometriai-rajzi Rajzi információátadás

25 A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki rajz sajátosságai Időtálló A szó elszáll, a rajz megmarad Nyelvektől független Megértéséhez nem kell idegen-nyelvtudás Egyértelmű Helyesen olvasva nem lehet félreérteni Nemzetközi Az egész világon minden mérnök megérti

26 A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki rajzzal szembeni elvárások Egyértelmű, mérethelyes Szemléletes Könnyen rajzolható Csak egymás rovására kielégíthető kritériumok!

27

28

29

30 A papír mindent elbír!?

31

32

33

34

35

36 Egyértelműség, reprodukálhatóság!

37

38

39 A műszaki kommunikáció általános jellemzése A műszaki ábrázolás jelei Geometriai idomok Rajzi jelek Jelképek

40 A műszaki kommunikáció általános jellemzése Szükséges ismeretek Térlátás (2D 3D probléma) Szabványismeret Technológiai ismeretek

41 A műszaki kommunikáció általános jellemzése A szabványok Tartalma: Rendszeresen ismétlődő műszaki feladatok egységes megoldási módszereire vonatkozó előírások Célja: Tervezés megkönnyítése Csereszabatosság biztosítása Megvalósulási módja: Hivatalosan közzétett előírások (szabványgyűjtemények)

42 A műszaki kommunikáció általános jellemzése A szabványok érvényességi területe Nemzetközi szabványok ISO, SI Országos szabványok MSZ Ágazati szabványok

43 A MŰSZAKI KÉPALKOTÁS

44 A műszaki képalkotás A műszaki képalkotás általános jellemzése Célja: Térbeli alakzatok megjelenítése síkban (2D-3D probléma) Eredménye: A kép egyértelműen meghatározza a a tárgy alakját (formáját) a tárgy helyzetét a tárgy méreteit Módja: vetítés

45 A műszaki képalkotás A vetítés (képzeletbeli) folyamata

46 A műszaki képalkotás

47 A műszaki képalkotás

48 A vetület A műszaki képalkotás

49 A műszaki képalkotás A vetítés fajtái Középpontos vetítés Centrális projekció Párhuzamos vetítés Paralell projekció

50 A műszaki képalkotás A párhuzamos vetítés fajtái Merőleges vetítés Paralell ortogonális projekció Ferde vetítés

51

52 A párhuzamos vetítés (paralell projekció) fő jellemzői A műszaki képalkotás Pont képe pont Egyenes képe egyenes Párhuzamos egyenesek képe párhuzamos Képsíkkal párhuzamos szakaszok változatlanok (valódi hossz) Ferde szakaszok rövidülnek Szakaszok aránya állandó Szögek képe változik

53 A műszaki képalkotás FŐBB KÉPALKOTÁSI MÓDSZEREK

54 Perspektivikus ábrázolás A műszaki képalkotás

61 A műszaki képalkotás Perspektivikus ábrázolás Származtatása: Centrális vetítés Centrum a szemünk Jellemzői: Szemléletes Térhatású Távolabbi részek kisebbek Méretleolvasásra nem alkalmas Alkalmazási területe: Építőipar

62

63

64 Axonometrikus ábrázolás A műszaki képalkotás

65 Axonometrikus ábrázolás A műszaki képalkotás

66

67 Egyméretű (izometrikus) axonometria A műszaki képalkotás

68

69 Kétméretű (dimetrikus) axonometria A műszaki képalkotás

70

71 A műszaki képalkotás Frontális (kabinet) axonometria

72

73

74 A műszaki képalkotás Monge-féle ábrázolás (Gaspard Monge ) Származtatása: két merőleges képsíkot használ paralell ortogonális vetítés Jellemzői: oldal és felülnézet torzulásmentes lehet méretleolvasásra, szerkesztésre alkalmas Alkalmazási területe: műszaki rajz

75 A műszaki képalkotás Monge-féle ábrázolás (Gaspard Monge ) Származtatása: két merőleges képsíkot használ paralell ortogonális vetítés Jellemzői: oldal és felülnézet torzulásmentes lehet méretleolvasásra, szerkesztésre alkalmas Alkalmazási területe: műszaki rajz

76 A műszaki képalkotás Származtatása: két merőleges képsíkot használ paralell ortogonális vetítés Monge-féle ábrázolás Jellemzői: oldal és felülnézet torzulásmentes lehet méretleolvasásra, szerkesztésre alkalmas Alkalmazási területe: műszaki rajz

80 A műszaki képalkotás Monge-féle ábrázolás Származtatása: két merőleges képsíkot használ paralell ortogonális vetítés Jellemzői: oldal és felülnézet torzulásmentes lehet méretleolvasásra, szerkesztésre alkalmas Alkalmazási területe: műszaki rajz

81 A műszaki képalkotás Származtatása: Párhuzamos vetítés Egyetlen képsíkra Jellemzői: Szemléletes Méretlevételre nem alkalmas Alkalmazási területe: Magyarázó ábra Szövegek kiegészítése Szemléltető ábra

82

83 MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS

84 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD ALULNÉZET BALNÉZET JOBBNÉZET HÁTULNÉZET ELÖLNÉZET (FŐNÉZET) FELÜLNÉZET

85 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD ELÖLNÉZET

86 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD FELÜLNÉZET

87 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD BALNÉZET

88 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD JOBBNÉZET

89 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD ALULNÉZET

90 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD HÁTULNÉZET

91 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

92 AMERIKAI VETÍTÉSI MÓD balnézet felülnézet jobbnézet Jele: hátulnézet alulnézet

93 Dobozt alkotó képsíkok felvétele

94 Az alkatrész (képzeletbeli) elhelyezése a dobozban

95 Vetítés elölről elölnézet

96 Vetítés elölről elölnézet

97 Vetítés felülről felülnézet

98 Vetítés felülről felülnézet

99 Vetítés balról balnézet

100 Vetítés balról balnézet

101 Vetítés jobbról jobbnézet

102 Vetítés jobbról jobbnézet

103 Vetítés alulról alulnézet

104 Vetítés alulról alulnézet

105 Vetítés hátulról hátulnézet

106 Vetítés hátulról hátulnézet

107 A doboz oldalai a rajta kialakult fényképekkel

108 Az alkatrész (képzeletbeli) eltávolítása a dobozból

109 A doboz kiterítése

166 A kiterített doboz a rajzlapon

167 A vetületek szabványos elhelyezése (rendezett vetületek)

168 A vetületképzés szempontjai

169 Az alkatrész beállítása a képsíkokhoz képest Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt (a rajz főnézete általában az alkatrész elölnézete) Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen Az alkatrész szimmetriatengelyei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek Az alkatrész sík felületei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek A szükséges vetületek száma Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész egyértelmű ábrázolásához éppen szükséges Minél kevesebb, annál jobb

170 NÉZETEK

171 A nézetkészítés célja az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése

172 A NÉZETEK SZÁRMAZTATÁSA

173

174

175

176

177

178

179

180

181

182

183

184

185

186

187

188 A nézetek tartalma az alkatrész valódi alakjának vetületei

189 A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE

190 Rendezett nézetek Nem kell külön jelölni a nézet helyét

191 2. konzultáció Ábrázolási egyszerűsítések Metszetek, szelvények Méretmegadás Jelképes ábrázolás

192 Nézési irányt mutató nyíl módszere Nincs hely a felülnézetnek!

193 Nézési irányt mutató nyíl módszere Rajzoljuk ide!

194 Nézési irányt mutató nyíl módszere B B Azonosítani kell!

195 ÁTHATÁSOK EGYSZERŰSÍTETT ÁBRÁZOLÁSA valós egyszerűsített valós egyszerűsített

196 Elméleti áthatások rajzolása tagolóvonalak

197 Szimmetrikus tárgy ábrázolása

198 túlnyúlás

199 Törésvonallal megszakított ábrázolás A hosszú, információt nem tartalmazó részt elhagyjuk

200 Résznézet A résznézet a helyére került, jelölni nem kell A teljes nézet sem adna több információt

201 Résznézet a nézetrendtől eltérő elhelyezéssel Torzulna a vetület

202 Helyi nézet Reteszhorony Hornyos furat

203 Kiemelt részlet

204 Ismétlődő alakzatok ábrázolása

205 Különleges ábrázolások Sík felület Csatlakozó alkatrész Eredeti körvonal

206 Üreges tárgy ábrázolása Nézet Furat, horony szaggatott

207 Ábrázolás metszetekkel

208 Ábrázolás metszetekkel Kerülendő!

209 Vonalkázás (sraffozás) Vékony vonal Dőlésszög 45 o a kontúrhoz Sűrűség 1-10 mm, minimum 2 x vastagvonal Egy alkatrész metszetei azonosan sraffozandók

210 Vonalkázás (sraffozás) Csatlakozó alkatrészek vonalkázása: különböző irányú különböző sűrűségű

211 Vonalkázás (sraffozás) 0.7 mm rés Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni. Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell.

212 ANYAGFAJTA JELÖLÉSE

213 A metszősík nyomvonalának jelölése szimmetriasík Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha: a metszősík szimmetriasík, csak egy metszet készül a tárgyról, a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.

214 A metszősík nyomvonalának jelölése azonosítás azonosítás nyomvonalak Jelölni kell a nyomvonalat, ha: a metszősík helye nem egyértelmű, vagy több metszősík van.

215 METSZETEK FAJTÁI Egyszerű metszet egy metszősík teljes metszet félmetszet félnézet-félmetszet kitörés Összetett metszet több metszősík lépcsős metszet befordított metszet

216 Teljes metszet Vetítési irányban elhelyezett metszet Nem vetítési irányban elhelyezett metszet

217 Teljes metszet elforgatva A-A Nem vetítési irányban elhelyezett, elforgatott metszet. Az elforgatást nem kell jelölni!

218 Félmetszet

219 Félmetszet Nézet Metszet Látható él nem eshet a szimmetriatengelyre!

220 Kitörés törésvonal

221 Lépcsős metszet törésvonal

222 Lépcsős metszet Metszethatárok törésvonallal jelölhetők. A vonalkázás eltolható. 3 metszősík van

223 Befordított metszet beforgatás Egymást metsző metszősíkok

224 SZELVÉNY RAJZOLÁSA SZELVÉNY: csak a metszősíkba eső keresztmetszet

225 Széteső szelvények

226 SZELVÉNY RAJZOLÁSA A széteső szelvényrészeket össze kell kötni!

227 Szelvény rajzolása vetületen kívül

228 Szelvény rajzolása vetületen kívül Vastag vonallal A nézet közelében, pontvonallal azonosítva Más helyzetben, betűkkel azonosítva (lehet elforgatva is)

229 Szelvény rajzolása vetületen belül Vékony folytonos vonallal, vonalkázva Azonosításra nincs szükség.

230 Szelvény sorozat rajzolása Azonosítani kell, a szelvény helyzete nem egyértelmű!

231 Szelvény sorozat rajzolása Azonosításra nincs szükség, a szelvények helyzete egyértelmű.

232 A metszet kerülése Nem rajzolunk metszetet, ha nem mond többet, mint a nézet. csavar csapszeg Ék, retesz szegecs kitörés

233 Tárgyrészek nézetben hagyása Eredmény: szemléletesebb vetület fogaskerék fog borda küllő

234 A MÉRETMEGADÁS SZABÁLYAI

235 A MÉRETMEGADÁS JELEI

236 A méretmegadás alapsémája

237 A méretvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a méretezett szakasz geometriai ábrázolása

238 A méretvonalak párhuzamosak a méretezett szakasszal

239 A méretvonalak nem metszhetik egymást

240 A méretvonalak távolsága a többi vonaltól

241 A méretvonalak végpontjainak lehetséges helyzetei

242 Méretvonalként nem használható vonalak

243 Íves felültek méretvonalai

244 A méret-segédvonal Formája: vékony vonal Célja: kivetített méretek jelzése

245 Méret-segédvonal változatok

246 A méretvonal-határoló

247 Méretvonal-határolók változatai

248 A nyíl szokásos formája

249 A nyíl elhelyezési lehetőségei

250 A nyíllal fedésben lévő rajzi elemek ábrázolása

251 A mutatóvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a kiemelt szöveg (méret) helyzetének jelölése

252 A mutatóvonal alakja

253 A mutatóvonal elhelyezésének változatai

254 A méret felirata Betűnagyság: 3,5 mm Méretek mértékegysége: mm Mértékegység nem írandó ki A szöveg (méretszám) a méretvonal felett, középen, balról jobbra, vagy alulról felfelé legyen olvasható

255 A szöveg elhelyezésének változatai I.

256 A szöveg elhelyezésének változatai II.

257 Az alkatrész alakjára utaló jelek

258 Hengeres, lekerekített és négyzetes hasáb alakú alkatrészek

259 Gömbfelületű és íves alkatrészek

260 Megengedhető egyszerűsítések

261

262

263

264 MÉRETHÁLÓZATOK

265 A mérethálózatok általános jellemzése Fogalma: rajz méretmegadásainak összessége Alapelvei: Minden méret egyszer megadandó Egy méret csak egyszer adható meg Zárt méretlánc alkalmazása tilos A mérethálózat legyen áttekinthető

266 A mérethálózat igazodjon a gyártás technológiájához

267 A mérethálózat igazodjon az ellenőrző mérések menetéhez

268 A méretek fajtái Funkcionális méretek: számértékét fontos betartani Nem funkcionális méretek: nem baj, ha kissé pontatlan Tájékoztató méretek: kiadódó méret (gyártás alapját nem képezheti)

269 A mérethálózatok fajtái

270 BÁZISTÓL INDULÓ MÉRETHÁLÓZATOK

271 A bázistól induló mérethálózat változatai

272 A bázis kiválasztásának szempontjai

273 Bázis: az alkatrész működése miatt fontos felület

274 Bázis: az alkatrész működése miatt fontos szimmetriatengely

275 Bázis: az alkatrész valamely fő méretének határoló vonala

276 A mérethálózat elhelyezésének szempontjai

277 A méreteket a legjellemzőbb vetületen kell megadni

278 Egy geometriai egységet alkotó méretcsoportot lehetőleg ugyanazon a vetületen adjuk meg

279 Összeállítási rajzon a különböző alkatrészek mérethálózata lehetőleg alkosson elkülönülő csoportokat

280 Jelképes ábrázolás csavarok fogaskerekek gördülőcsapágyak kötések rugók

281 JELKÉPES ÁBRÁZOLÁS menetek fogak bonyolult, ismétlődő elemek

282 Az alkatrészek bonyolult, ismétlődő felületeinek valósághű ábrázolása felesleges valósághű jelképes

283 Csavarmenet származtatása d 1 magátmérő profil d névleges átmérő d 2 középátmérő P h menetemelkedés

284 A menetemelkedés szöge Ψ=arc tg P h /d 2 x π P h d 2 x π Ψ Nagy menetemelkedés: nagy szög Önzárás nem biztosítható

285 Többekezdésű menet P menetosztás P h menetemelkedés P h =P x n ahol n a bekezdések száma

286 Menetprofilok éles W whitworth Tr trapéz Rd zsinór M metrikus S fűrész A menetprofilok szabványosítva vannak!

287 A menetemelkedés iránya Jobbmenet (RH) Balmenet LH Előírandó!

288 Nem szabványos menet

289 A szabványos menet előírása Profil (pl. M) Névleges átmérő d Menetemelkedés P h Menetosztás P Emelkedés iránya (pl. LH) A bekezdések száma kiadódik: n=p h /P Nem kell előírni: A normál emelkedést A jobbmenetet Egybekezdés esetén a menetosztást

290 M 200 x 6 (P2) LH Metrikus menet

291 M 200 x 6 (P2) LH Metrikus Névleges átmérő d=200 mm

292 M 200 x 6 (P2) LH Metrikus d=200 mm Menetemelkedés: P h =6mm

293 M 200 x 6 (P2) LH Metrikus d=200 mm P h =6mm Menetosztás: P =2mm Tehát a menet 3 bekezdésű!

294 M 200 x 6 (P2) LH Metrikus d=200 mm P h =6mm P =2mm Balmenet

295 példák M24 normál emelkedésű, egybekezdésű metrikus jobbmenet M24x1 1mm emelkedésű, egybekezdésű metrikus jobbmenet (finommenet) M12 LH normál emelkedésű, egybekezdésű metrikus balmenet M36x3(P1,5) 3mm emelkedésű, kétbekezdésű metrikus jobbmenet

296 Menetes orsó (csavar) jelképes rajzolása vékony vastag

297 Menetes furat (anya) jelképes rajzolása

298 Menetvégződés rajzolása

299 Szerelt anya és csavar rajzolása

300 Hatlapfejű csavar és hatlapú anya rajzolása hiperbolák

301 Hatlapfejű csavar és hatlapú anya rajzolása

302

303

304 Balmenetű elemek kialakítása

305

306 Csavarmenet méretmegadása

307 Csavarmenet egyszerűsített méretmegadása