Forgáshenger normálisának és érintősíkjának megszerkesztése II/1
|
|
- János Dudás
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Forgáshenger normálisának és érintősíkjának megszerkesztése II/1 Adott egy forgáshenger: t főegyenes tengelye két vetületi képével t: 0, 110,170-től jobb felső sarokig egy felületi pontjának második vetületi képe p : 100, 250 érintőgömbjének sugara 35 mm Szerkesszék meg a tetszöleges hosszúságú henger két vetületi képét, felületi pontjához tartozó normálisát, valamint érintősíkját. Az érintősík szélessége legyen 40 mm. 1. lépés: normális szerk. P -ből 2. lépés: P -n keresztül alkotó 3. lépés: P leforgatása 4. lépés: P ponthoz érintősík 40 mm P P =t alkotó távolsága 5. P és a hozzá tartozó alkotó 6. alkotó végpontjai: R és T első képek R és T P normálisa 7. II. képen érintősík 8. érintősík első képe főegyenes (h) segítségével 8. érintősík első képe 3-4-dik oldalél 9. Ellipszis kétkörös módszerrel
2 Főhelyzetű henger metszése I. vetítősíkkal 2/2 1. Határoló körök képe (ellipszisek) P -n keresztül alkotó 2. O középpontú körlapot II. képsíkba forgatjuk 2 a t távolság=o a mm érintősík forgatott képe a P 4. érintősík I. és II. képe 5. e = érintő (a síklap egyik oldala) 1 és 2 pontok forgatottjából megkeressük az első és a második képet 6. megszerkesztjük a vetítősík által kimetszett ellipszis II. képének néhány pontját 7. Rytz szerkesztés
3 II/3 vetítőhelyzetű henger metszése általános síkkal 1. A henger kontúrköre kontúrakotói 2. O szerkesztése h első főegyenes segítségével 3. Második főegyenes és a metszéspontok 4. v -re merőleges = kistengely második képe, pontjainak (5; 6) első képe 5..Profilegyenes és ellipszis metszéspontjai (7; 8) első képet megkereshetnénk 6. Rytz szerkesztés 7. Pontok keresése, negyedkörönként 3 kétkörös módszerrel
4 Főhelyzetű henger metszése 1. fősíkkal 2/4 1. Leforgatással P és R megkeresése 2. leforgatott érintősík 3. érintő négyszög visszaforgatása 4. h főegyenes segítségével első kép 5. Első kép metszet ellipszise (K) 6. Első kép határoló ellipszise 7. Láthatóság
5 2/4 O 1 K P h O 2 a R P K t O 2' O 1' R P h
6 Kúpfelület metszése egyenesekkel III/1 1. segédsík felvétele 2. segédsík első képe 3. döféspontok első képe 4. döféspontok második képe 5. Láthatóság 1. 1; 2 pontok felvétele 2. s felvétele 3. (3.) pont harmadik és első képe 4. m első képe 5. m első képe és a hozzá tartozó alkotók 6.döféspontok első képe 7. döféspontok harmadik képe 8. döféspontok második képe 9. Láthatóság
7 Kúpfelület metszése III/2 1. metsző sík a és h egyenes által megh. sík 2. h főegyenes, merőlegesen felvett képsíkban a metszett sík egyenesnek látszik 3. első képen tengelyek iránya és mérete 4. első képen ellipszis 5. további pontok a második képhez 6. pontok a második képen 7. Rytz szerk. O ; 1"; 4" 8. ellipszis, láthatóság
8 ellipszis, láthatóság a M 5" 1" 7" h 3-4 m 3" O 4" 8" A 6" 2" N1" a 5' 1' 7' a 3' 4' 8' A 6' 1' 5' 3' 8' H1' h 7' M O A 4' 6' 2' N1' ) 2' N1' y
9 III-3 Forgáskúp érintősíkja M (45; 85; 170) m=90 O (130; 85; 210) P (95; 220) érintősík 60 mm széles 1. P ponthoz tartozó érintő gömb (G) középpontja 2. első képen G és érintőgömb, első képhatáralkotók 3. O középpontú körlap, második képen egyenes, első képen ellipszis- nagytengely és kistengely meghatározása 4. P első képe érintő gömb segítségével metszetének 5. A 60 mm széles érintősík megszerkesztése leforgatással 6. Az érintősík első képének megszerkesztése főegyenes segítségével 7. Láthatóság
10 /1. Tórusz szeletelése t (100; 100) r 40/20 1. Első képen 10 mm-enként szeleteljük vetítősíkokkal 2. Második képeken 2,5 mm-enként szeletelünk (8 részre) 3. Szeletelt körök és a vetítősík metszéspontjai P pontból + körszelet 4. Szeletelt körök és a vetítősík metszéspontjai III. sík L pontban metsző kör. sík V. sík VI. sík Láthatóság
11 /2 Tórusz metszése vetítősíkkal t (100; 120, 240) R 50/25 1. Szeletelés érintőponton át és még sok sík, a tórusz alján ismétlődik szimmetrikusan 2. (1-8. pontok) 3. (9-10.) érintő - önmetszés pontok 4. további pontok 5. Ellipszisek 6. Láthatóság
12 4 8' 3' 6' 9' ' 7' 2' 5' 1
13 /3. Tórusz metszése érintő síkkal t (100; 120, 240) R 50/25 P (115; 255) 1. P első képe ha P hátsó-belső részen van 2. P-hez érintősík szerkesztése forgatással 3. Visszaforgatás, (h egyenes pontnak látszik) e esésvonal 4. Első kép 5. Szeletelő síkok és e egyenes metszéspontjai második kép, rendezőkkel első kép 6. Első képen 1-10 egyenesek rajta vannak a metszősíkon, szeletelő síkok által megh köröket metszik pl. 2 kör-2 egyenes 7. A metszet görbe pontjai a második képen (pl első képen 8-as egyenesen lévő négy pont megkeresése második képen) 8. Láthatóság
14 A metszet görbe pontjai a második képen (pl első képen 8-as egyenes négy pontja megkeresése második képen) H2 H3 H4 H5 H6 H7 H8 H9 H10 e e h h P P e t P h
15 V/1 Gömb és henger áthatása G (160; 130; 160) RG=100 t' (kb 115; 90 ) RH=40 1. P (84;...) pontban érintő 2. P pont 3. P pontban érintő Szeletelés 5mm-enként Első képen a körívek és a henger kontúrkörének metszéspontjai és F pont 4. Láthatóság
16 V/2 Kúpok áthatása 1. Első vetítősíkkal elmetsszük mindkét kúpot a csúcsán keresztül 2. A sík alkotókat metsz ki a kúpokból, két egymást metsző alkotó metszéspontja mindkét kúp közös legmagasabb pontja F pont megszerkesztése 3. Alapsík metszéspontjai 4. Fősíkok segítségével további közös pontok keresése 5. P ponthoz szerkesszünk érintőt áthatási görbe érintője az érintősíkok metszésvonala és a normálisok síkjára merőleges normálisok megkeresése normálisok síkjára merőleges egyenes szerk. (főegyes segítségével) h -re merőleges P pont érintője P pont érintője második képen (v főegyenes segítségével) n1; n2-t metszi... e v -re lesz merőleges, átmegy P -n Láthatóság 2. kúpot eldobjuk t1 (100; 100) t2 (120; 70) R1 50 R2 40 m1 100 m2 70
17 V/3. Párhuzamos tengelyű tórusz és henger áthatása t1 (170; 160 -) R 100/40 t2 (110; 70; -) R 35 T 170; szeletelő síkok (H1 szeletelő sík pontot jelöl) 2. Közös pontok szerkesztése 3. P ponthoz érintő szerk. (normálisok szerkesztése (Otk= tóruszkör középpontja) henger normálisa első képen merőleges az érintőre v föegyenes(otk -n keresztül) segítségével második kép 4. Láthatóság
18 VI/1 th(85; ~ 230) RH 32 RK 65 tk(108; 115; ~) kúp alkotója második képen érinti a hengert másik alkotó a henger tengelyét metszi m kúp kb szeletelés második képen 2. A görbe pontjainak keresése 3. Érintő szerk. normálisok síkjára merőlegesen 4. Láthatóság (a kúp üres)
19 4. Láthatóság (a kúp üres) e P nh ) h nk ) P nh e nk h
20 VI-2 Kúp és gömb áthatása t-kúp (70; 90 -) 180 Gömböt a negyedik képen vesszük fel O-gömb ( 79,3; 82,5; 215) R 40; m=100 Rg Transzformáljunk a közös szimmetriasíkkal párh.. képsíkra (1-2-3 pontok leolvashatók) 2. I. síkkal metsszünk első képen 4-7 kúp kontúrpontok szerk. metszetkör és alkotók közös pontjai 3. II. síkkal metsszünk negyedik képen a gömb kontúrpontok szerk. 4. Parabola kettős vetület tengelypontjai érintő általános ponthoz. síkkal metsszünk 13. pontban a normálisok síkjára merőleges lesz az érintő f és h főegyenesekre merőleges az érintő. képen a két normális kiindulási pontjai j főegyenesen vannak, így arra merőleges az érintő 6. további általános pontok 7. Láthatóság (gömb eltávolítva) a görbéből az látszik, ami a meghagyott felület látható részére esik és a lyukon keresztül láthatóvá válik
21 M 2" 5" 6" 10" 1" 7" 11" 8" 9" O III II M 3" 4" / O 11' 10' 1' 9' 7' 6' t 5' 4' 8' 2' O 3' 4 3 II III parabola kettős vetület tengelypontja
22 f és h főegyenesekre M merőleges az érintő. képen a két normális kiindulási pontjai j főegyenesen vannak, így arra merőleges az érintő 2" 5" h h f e ng 6" 12" 1" 7" 11" 8" 13" 9" O 3" 14' 11' 9' 12' 1' 7' 6' t 5' j 4' 8' 2' O 3' 13' nk f e ng 14" 4" / j nk e 4 II O 3 5 M 2 III II
23 VI-3 Félgömb és henger áthatása G (100; 110; 190) R 65 A (75; 100; 190) R 30 α A henger és a félgömb alsó síkjának metszet ellipszise 2. szeletelősíkok első képen, a síkokon kétkörös módszerrel ellipszis síkok második képe fekete négyszög a leforgatás módszerét mutatja 3. első és hátsó alkotón lévő pontok 4. alsó és felső alkotókon lévő pontok vörös sík kettő van négy alkotó és két kör tartozik hozzá mi csak a felső félgömböt nézzük kék sík 4 pont narancs sík 4 pont, de 2 kontúrnál van, 2 látható vörös és fehér sík közé érdemes egyet beszúrni P ponthoz érintő szerk. normálisok érintő szerk. főegyenesek seg.
24 első kép pontjai (nincs szimmetria) A G th A
25 Láthatóság (henger eltávolítva) f ng P e A h nh G th A f P e nh ng h
26 VII/1 Árnyékszerkesztés 2 ( 67,5; - 240) 1 (45; 115, 150) 3 (90; 90; 150) A 55; 90; 250) B 55; - 200) 45, 60 Háromszög 2-es árnyéka (második képsíkon lévő) Háromszög 1-es árnyéka Egyenes vetett árnyéka Egyenes 2-es árnyéka Láthatóság
27 A A " A B B 1 B 2 1" 3" ' 1 1 2' A B 3' 3 1
28 VII/2 Árnyékszerkesztés 1 (20; 130; 195) 2 (65; 90; 185) 3 (100; 115; 240) A (35, 90; 230) a =60 a`=45 30, 45 x (145) Háromszög 2-es árnyéka Háromszög 1-es árnyéka Döféspont szerkesztés AD 1-es árnyéka a egyenes és háromszög árnyékainak metszése visszarendezés a háromszögre Láthatóság
29 A (5; 90; 170) D (20; 30) 4 (15; - 170) M1" 255, M2" 215 G (80; 120, 195) H (145; 85; 195) eresz Gúlák áthatása a gúlák árnyéka első képen házikó árnyéka első képen Gúlák és házikó árnyékainak metszéspontjai (vetett árnyék házikón) Metszéspontok visszarendezése a házikóra Metszéspontok második képe Önárnyékok jelölése Magas gúla alacsonyra vetett árnyéka
30 8/1 Árnyékszerkesztés M (80, 90, 260) R 30 m= 100/15/40 f ~50 f ~45 1. henger első árnyéka 2. Kúp első árnyéka 3. Önárnyék
31 8/2 Árnyékszerkesztés 1"3" 2"4" 1. Fedőkör első árnyéka 2. Konjugált átmérőpár 2. árnyéka 3. Rytz szerkesztés 4. Láthatóság F R K 1 1' 4' K 2 K ' 2'
32 E I C E B x ) A G F D H E 2 8/3 Árnyékszerkesztés 1. merőleges főkör (önárnyékhatár) szerkesztése AB első nagytengely CD kistengely szerk. leforgatással C D 2. első képen lévő árnyék G, D és A első képen lévő árnyék C, B, ellipszis 3. első képen főkör (ellipszis) 4.második képen kistengely (leforgatás vagy Rytz) E, F, E első képre rendezése 5.második árnyék E, F,G, H, I, 6.Önárnyék B 1 C 1 f D B D E G x ) C D 1 H A 1 C A G 1 I 2 G 2 H 2 f F 2
33 I I Perspektíva alapsíkon fekvő egyenes képe F I e h F I e d szempont P P ē a P x h a P x A ē e Sz e k k alapsík e Sz SZ Szempont
34 I 12 h I ab x F I 23 K 130 a 220 h 250 sz (90, 60) a K a b x Sz 9/1
35 h I 1 I 2 a k x SZ 9/2 kicsinyítve többi kockát ki kell dolgozni
36 Láthatóság 80 h I1 F I2 x a k O x x SZ 9/3
37 f h a k oldalnézet x Sz 10/1
38 I 1 10/2 f A F I 1 10/2 A 150, 200 I 2 A x F h a a h Sz I 2
39 10/2
40 35 I 1 h I 2 F Láthatóság a I 1 F x A I 2
MINTAFELADATOK. 1. feladat: Két síkidom metszése I.33.,I.34.
MINTAFELADATOK 1. feladat: Két síkidom metszése I.33.,I.34. 2. feladat: Testábrázolás képsíktranszformációval Gúla ábrázolása (a magasságvonalának transzformálásával) Adott az m egyenes, a ráilleszkedő
RészletesebbenFerde kúp ellipszis metszete
Ferde kúp ellipszis metszete A ferde kúp az első képsíkon lévő vezérkörével és az M csúcsponttal van megadva. Ha a kúpból ellipszist szeretnénk metszeni, akkor a metsző síknak minden alkotót végesben kell
RészletesebbenÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA 2.
ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA 2. 3. rajz 3. feladat (2013/14. tavasz) Ábrázolja egy 3,60 m szintkülönbség áthidalására szolgáló, orsótér nélküli, 2,00 m átmérőjű csavarhengeren belüli csigalépcső (jobbra csavarodó,
RészletesebbenGEIGER JÁNOS ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA FELADATGYÜJTEMÉNY
- GEIGER JÁNOS ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA FELADATGYÜJTEMÉNY 2012. Bíráló: Dr. Juhász Imre egyetemi tanár TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. Alapelemek ábrázolása, illeszkedése, metszése 3. 16. Alapelemek ábrázolása I.1.
RészletesebbenSíklapú testek. Gúlák, hasábok Metszésük egyenessel, síkkal
Síklapú testek Gúlák, hasábok Metszésük egyenessel, síkkal Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria Vlasta Szirovicza: Descriptive geometry Síklapú
RészletesebbenKiindulás 01. Ábrázoló geometria "testépítés" transzformáció segítségével. n 2 " x 1,2. n 1 '
Kiindulás 01 A négyszög alapú szabályos hasáb x 1,2 AB szakas második képe 02 A négyszög alapú szabályos hasáb Transzformáció 1. 03 A négyszög alapú szabályos hasáb 2. Négyzet alaplap élbe transzformálása,
RészletesebbenA tér lineáris leképezései síkra
A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása
RészletesebbenGEIGER JÁNOS ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA
GEIGER JÁNOS ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA 2015 A jegyzet bírálója: Dr. Juhász Imre egyetemi tanár A jegyzetet szerkesztette, gépelte, rajzolta: Dr. Geiger János PhD 3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 9 BEVEZETÉS... 11
RészletesebbenÁbrázoló geometria 1.
Ábrázoló geometria 1. keresztféléves gyakorlat 2014 tavasz Készítette: (A hiányzó feladatok megoldásai előadáson hangzottak el.) Ábrázoló geometria I. 2013-2014. tanév 2. félév 1. rajzfeladat Tusrajz,
RészletesebbenÉPÍTŐMÉRNÖKI ÁBRÁZOLÁS
SEGÉDLET AZ ÉPÍTŐMÉRNÖKI ÁBRÁZOLÁS TANTÁRGYHOZ II. RÉSZ 2014. 1 Bevezetés 2011-ben az Építőmérnöki ábrázolás tantárgy előadási és gyakorlati tananyaga bővítésre került. Jelen jegyzet a 2006-ban Nika Endre,
Részletesebben2. ELŐADÁS. Transzformációk Egyszerű alakzatok
2. ELŐADÁS Transzformációk Egyszerű alakzatok Eltolás A tér bármely P és P pontpárjához pontosan egy olyan eltolás létezik, amely P-t P -be viszi. Bármely eltolás tetszőleges egyenest vele párhuzamos egyenesbe
RészletesebbenEgyenes mert nincs se kezdő se végpontja
Szakasz mert van két végpontja Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja Tört vonal Szög mert van két szára és csúcsa Félegyenes mert van egy kezdőpontja 5 1 1 Két egyenes egymásra merőleges ha egymással
RészletesebbenÁbrázoló geometria kezdőknek
BANCSIK ZSOLT LAJOS SÁNDOR JUHÁSZ IMRE Ábrázoló geometria kezdőknek mobidiák könyvtár Bancsik Zsolt, Lajos Sándor, Juhász Imre Ábrázoló geometria kezdőknek mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas István
RészletesebbenTartalomjegyzék Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Előszó... 4 1. A műszaki kommunikáció alapjai... 5 1.1. A szabványosítás szerepe... 5 1.2. Nemzetközi és európai szabványosítás... 5 1.3. Nemzeti szabványosítás...
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY SÍKIDOMOK Síkidom 1 síkidom az a térelem, amelynek valamennyi pontja ugyan abban a síkban helyezkedik el. A síkidomokat
RészletesebbenFelületek differenciálgeometriai vizsgálata
Felületek differenciálgeometriai vizsgálata Felületek differenciálgeometriai értelemben Felület: Olyan alakzat, amely előállítható az (u,v) sík egy összefüggő tartományán értelmezett r(u,v) kétparaméteres
RészletesebbenSíklapú testek. Gúlák, hasábok áthatása. Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria
Síklapú testek Gúlák, hasábok áthatása Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria Áthatás Két test áthatásának nevezzük a testek közös pontjainak összességéből
Részletesebben3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben.
3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben. TÁVOLSÁG Általános definíció: két alakzat távolsága a két alakzat pontjai között húzható legrövidebb szakasz hosszaa távolság
Részletesebben1. Munkalap. 1. Fejezze be az előrajzolás szerinti vonalfajták ábrázolását! Ügyeljen a vonalvastagságra!
1. Munkalap 1. Fejezze be az előrajzolás szerinti vonalfajták ábrázolását! Ügyeljen a vonalvastagságra! 2. Rajzoljon merőleges egyenest az e egyenes P pontjába! e P 3. Ossza fel az AB szakaszt 2:3 arányban!
Részletesebben3. előadás. Elemi geometria Terület, térfogat
3. előadás Elemi geometria Terület, térfogat Tetraéder Négy, nem egy síkban lévő pont által meghatározott test. 4 csúcs, 6 él, 4 lap Tetraéder Minden tetraédernek egyértelműen létezik körülírt- és beírt
RészletesebbenTranszlációs felületek szerkesztése és alkalmazási lehetősége
Tudományos Diákköri Konferencia Lajtos Levente Zoltán II. éves építészmérnök hallgató Transzlációs felületek szerkesztése és alkalmazási lehetősége konzulens: dr. Szoboszlai Mihály egyetemi docens Budapest
Részletesebben9. Írjuk fel annak a síknak az egyenletét, amely átmegy az M 0(1, 2, 3) ponton és. egyenessel;
Síkok és egyenesek FELADATLAP Írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az M 0(,, ) ponton és a) az M(,, 0) ponton; b) párhuzamos a d(,, 5) vektorral; c) merőleges a x y + z 0 = 0 síkra;
RészletesebbenPROK ISTVÁN SZILÁGYI BRIGITTA ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA. Ábrázoló geometria példákon keresztül
PROK ISTVÁN SZILÁGYI BRIGITTA ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA Ábrázoló geometria példákon keresztül 2011 1 Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0028 számú, a Természettudományos (matematika és fizika) képzés a műszaki
RészletesebbenHáromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam
Háromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam I. Pontok, egyenesek, síkok és ezek kölcsönös helyzetet 1) a pont, az egyenes, a sík és az illeszkedés alapfogalmak 2) két egyenes metsző, ha van közös pontjuk
RészletesebbenA bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról
1 A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról A végein fonállal felfüggesztett egyenes rúd részleges erőtani vizsgálatát mutattuk be egy korábbi dolgozatunkban, melynek címe: Forgatónyomaték mérése - I.
RészletesebbenMatematika 8. osztály
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Hatévfolyamos képzés Matematika 8. osztály VI. rész: Térgeometria Készítette: Balázs Ádám Budapest, 2019 2. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék VI.
Részletesebbenpontokat kapjuk. Tekintsük például az x tengelyt. Ezen ismerjük az O, E
Az axonometria előadások és gyakorlatok vázlata Bevezetés Az axonometrikus ábrázolás feladata, hogy a térbeli alakzatok szemléletes képét gyorsan és egyszerűen állítsuk elő. Egy alakzat szemléletes képe
RészletesebbenGeometria 1 összefoglalás o konvex szögek
Geometria 1 összefoglalás Alapfogalmak: a pont, az egyenes és a sík Axiómák: 1. Bármely 2 pontra illeszkedik egy és csak egy egyenes. 2. Három nem egy egyenesre eső pontra illeszkedik egy és csak egy sík.
RészletesebbenMinden jó válasz 4 pontot ér, hibás válasz 0 pont, ha üresen hagyja a válaszmezőt, 1 pont.
1. 1. Név: NEPTUN kód: Tanult középiskolai matematika szintje: közép, emelt szint. Munkaidő: 50 perc. A dolgozat megírásához íróeszközön kívül semmilyen segédeszköz nem használható. A feladatlap üresen
RészletesebbenHASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK. 5 cm 3 cm. 2,4 cm
HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK Egyszerű, hasonlósággal kapcsolatos feladatok 1. Határozd meg az x, y és z szakaszok hosszát! y cm cm z x 2, cm 2. Határozd meg az x, y, z és u szakaszok hosszát! x
RészletesebbenEgybevágóság szerkesztések
Egybevágóság szerkesztések 1. Adott az ABCD trapéz, alapjai AB és CD. Szerkesszük meg a vele tengelyesen szimmetrikus trapézt, ha az A csúcs tükörképe a BC oldal középpontja. Nyilvánvaló, hogy a tengelyes
RészletesebbenDr. Hant Lá szló, Há romi Ferenc: Á brázoló geometria feladatok SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM
Dr. Hant Lá szló, Há romi Ferenc: Á brázoló geometria feladatok SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM 1 Tá voktatá si tagozat 1994 Ö sszeállította: Dr. Hant Lá szló fő iskolai docens Há romi Ferenc fő iskolai adjunkus
RészletesebbenVEKTOROK. 1. B Legyen a( 3; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(3; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(30; 10; 30)]
Bodó Beáta 1 VEKTOROK 1. B Legyen a( ; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(0; 10; 0)] (b) c + b 7a [(18; 15; 29)] (c) 2d c + b [ (5; ; ) = 6, 56] (d) 4a + 8b 7c [ ( 49; 44; 5) =
RészletesebbenGeometria 1, normálszint
Geometria 1, normálszint 2. előadás 1 / 46 Geometria 1, normálszint ELTE Matematikai Intézet, Geometriai Tanszék 2019 A diákat készítette: Moussong Gábor Előadó: Lakos Gyula lakos@math.elte.hu 2. előadás
RészletesebbenKözéppontos hasonlóság szerkesztések
Középpontos hasonlóság szerkesztések 1. Adott az AV B konvex szög és a belsejében egy P pont. Húzzunk a P ponton át egy egyenest úgy, hogy a szög száraiból kimetszett szeletek aránya 3 : 4 legyen. Legyen
Részletesebben1.Háromszög szerkesztése három oldalból
1 Szerkessz háromszöget, ha három oldala: a=3 cm b=4 cm c=5 cm 1.Háromszög szerkesztése három oldalból (Ugye tudod, hogy az a oldallal szemben A csúcs, b oldallal szemben B stb. van!) (homorú, hegyes,
Részletesebben1. Középpontos tükrözés, középpontos szimmetria 146/1. a) 0; 3; 8; A;B;C; D; E;H; I; M; O; T; U; V; W; X; Y;Z. b) 0; H; I; N; O; S; X; Z
146/1 147/2 1. Középpontos tükrözés, középpontos szimmetria a) 0; 3; 8; A;B;C; D; E;H; I; M; O; T; U; V; W; X; Y;Z b) 0; H; I; N; O; S; X; Z c) 0; O; H; I; X; Z a) kőr dáma b) pikk jumbo; kőr dáma.; káró
RészletesebbenVARIÁLHATÓ PÉLDATÁR Matematika2 (A2)
Szép Gabriella VARIÁLHATÓ PÉLDATÁR Matematika2 (A2) 2011 Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető, lektor Technikai szerkesztő ISBN Copyright Támogatás: Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0028
RészletesebbenEgy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága
Földrajzi koordináták Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága Topo-Karto-2 1 Földrajzi koordináták pólus egyenlítő
RészletesebbenKét körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra
Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) Egy korábbi dolgozatunkban címe: Két egyenes körhenger a merőlegesen metsződő tengelyű körhengerek áthatási feladatával foglalkoztunk. Most
Részletesebben10. Koordinátageometria
I. Nulladik ZH-ban láttuk: 0. Koordinátageometria. Melyek azok a P x; y pontok, amelyek koordinátái kielégítik az Ábrázolja a megoldáshalmazt a koordináta-síkon! x y x 0 egyenlőtlenséget? ELTE 00. szeptember
Részletesebben9. előadás. Térbeli koordinátageometria
9. előadás Térbeli koordinátageometria Koordinátageometria a térben Descartes-féle koordinátarendszerben dolgozunk. A legegyszerűbb alakzatokat fogjuk vizsgálni. Az ezeket leíró egyenletek első-, vagy
Részletesebben3 m ; a víz sodráé sec. Bizonyítsuk be, hogy a legnagyobb szöge 120 0 -os! α =. 4cos 2
3... Egyenes szíjhatás esetén milyen hosszú szíj szükséges 50 cmes és 6 cm-es sugarú tárcsák összekapcsolásához, ha a tárcsák tengelyeinek távolsága 335 cm? 3... Csónakkal akarunk a folyó túlsó partjára
Részletesebben2. Síkmértani szerkesztések
2. Síkmértani szerkesztések Euklidész görög matematikus (i. e. 325 körül) szerint azokat az eljárásokat tekintjük szerkesztésnek, amelyek egy egyenes vonalzóval és egy körz vel véges számú lépésben elvégezhet
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók)
Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók) Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két
RészletesebbenA LECSÚSZÓ KÖR ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁJA. Írta: Hajdu Endre
A LECSÚSZÓ KÖR ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁJA Írta: Hajdu Endre Geometriai, kinematikai tankönyvekben gyakran találkozhatunk annak az AB szakasznak a példájával, melynek végpontjai egy derékszöget bezáró egyenes
RészletesebbenTárgyak műszaki ábrázolása. Metszeti ábrázolás
Tárgyak műszaki ábrázolása Metszeti ábrázolás Ábrázolás metszetekkel A belső üregek, furatok, stb. szemléletes bemutatására a metszeti ábrázolás szolgál A metszeti ábrázolás elve Az üreges tárgyat egy
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria I.
Geometria I. Alapfogalmak: Az olyan fogalmakat, amelyeket nem tudunk egyszerűbb fogalmakra visszavezetni, alapfogalmaknak nevezzük, s ezeket nem definiáljuk. Pl.: pont, egyenes, sík, tér, illeszkedés.
RészletesebbenGergye Menyhért konzulens: Dr. Domokos Gábor. Kettős Fókusz
Gergye Menyhért konzulens: Dr. Domokos Gábor Kettős Fókusz A háromtengelyű ellipszoid alak a tengerparton a hullámtörés helyén található köveken figyelhető meg gyakran. A víz csiszoló munkája következtében
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatgyűjtemény
Koordináta-geometria feladatgyűjtemény A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két csúcs
RészletesebbenGeometriai példatár 2.
Geometriai példatár 2 Metrikus feladatok Baboss, Csaba, Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Szabó, Gábor, Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Geometriai példatár 2: Metrikus feladatok
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 14 XIV NEVEZETES GÖRbÉk 1 AZ EGYEnES EGYEnLETE A és pontokon átmenő egyenes egyenlete: (1), Az hányados neve iránytényező (iránytangens, meredekség) A ponton átmenő, m iránytangensű
RészletesebbenHelyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben
Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben. Rajzold meg az alábbi helyvektorokat a derékszögű koordináta-rendszerben, majd számítsd ki a hosszúságukat! a) (4 ) b) ( 5 ) c) ( 6 ) d) (4 )
RészletesebbenVektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Tekintsünk a térben egy P (p 1, p 2, p 3 ) pontot és egy v = (v 1, v 2, v 3 ) = 0 vektort. Ekkor pontosan egy egyenes létezik,
RészletesebbenKoordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok )
Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok./ Határozd meg az AB szakasznak azt a pontját, amely a szakaszt : ha A ( ; és a B ( ; 8!./ Adott az A ( 3 ; 5 és a ( ; 6 B pont. Számítsd ki az AB vektor
RészletesebbenÁbrázoló geometria ELTE
Ábrázoló geometria ELTE 1 Tartalomjegyzék 1. A Monge-féle ábrázolás 3 1.1. A 3. vetület el állítása........................................ 4 1.2. Egyenes ábrázolása..........................................
RészletesebbenA hordófelület síkmetszeteiről
1 A hordófelület síkmetszeteiről Előző dolgozatunkban melynek címe: Ismét egy érdekes mechanizmusról azon hiányérzetünknek adtunk hangot, hogy a hordószerű test görbe felülete nem kapott nevet. Itt elneveztük
RészletesebbenSkaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög.
1 Összeadás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor az összegük a + b (7 + (-2); 3 + 4) = (5; 7) Kivonás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor a különbségük a b (7 - (-2); 3-4)=(9; - 1) Valós számmal való
RészletesebbenElemi matematika szakkör
Elemi matematika szakkör Kolozsvár, 2016. január 11. 1.1. Feladat. (V:266,.L. 1/2000) z háromszögben m(â) = 30 és m( ) = 45. z és oldalakon vegyük fel az és pontokat úgy, hogy 3 = és 2 =. Számítsd ki az
RészletesebbenÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA I. RÉSZLETES TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
A vizsga formája ÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA I. RÉSZLETES TARTALMI KÖVETELMÉNYEK Középszinten: írásbeli. Emelt szinten: írásbeli. A részletes követelmények felépítése és használata A részletes vizsgakövetelmények
RészletesebbenSíkbeli egyenesek. 2. Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg
Analitikus mértan 3. FELADATLAP Síkbeli egyenesek 1. Írjuk fel annak az egyenesnek a paraméteres egyenleteit, amely (i) áthalad az M 0 (1, 2) ponton és párhuzamos a a(3, 1) vektorral; (ii) áthalad az origón
RészletesebbenGeometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)
1. Térelemek Geometria a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) b. Def: félegyenes, szakasz, félsík, féltér. c. Kölcsönös helyzetük: i. pont és (egyenes vagy
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Írd fel a K (0; 2) középpontú 7 sugarú kör egyenletét! A keresett kör egyenletét felírhatjuk a képletbe való behelyettesítéssel: x 2 + (y + 2) 2 = 49. 2. Írd fel annak a körnek az egyenletét,
RészletesebbenSíkbeli egyenesek Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg
Analitikus mértan 5. FELADATLAP Síkbeli egyenesek 5.1. Írjuk fel annak az egyenesnek a paraméteres egyenleteit, amely (i) áthalad az M 0 (1, 2) ponton és párhuzamos a a(3, 1) vektorral; (ii) áthalad az
RészletesebbenDierenciálgeometria feladatsor
Dierenciálgeometria feladatsor 1. Görbék paraméterezése 1. Határozzuk meg az alábbi ponthalmazok egy paraméteres el állítását: a a, b középpontú, r sugarú kör a síkban; b y = mx + b egyenlettel leírt egyenes
RészletesebbenEgy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása
1 Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt az ( u, v, w ) tengelymetszeteivel adott S síkot látjuk, az Oxyz térbeli derékszögű koordináta -
RészletesebbenFedélidomok szerkesztése
Fedélidomok szerkesztése Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria Szabó Ferenc: Fedélidom szerkesztés (segédlet) Fedélidom: egy adott épület tetőfelületeinek
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális
RészletesebbenGeometriai példatár 1.
Geometriai példatár 1. Koordináta-geometria Baboss, Csaba, Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Szabó, Gábor, Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Geometriai példatár 1.: Koordináta-geometria
RészletesebbenHenger és kúp metsződő tengelyekkel
Henger és kúp metsződő tengelyekkel Ebben a dolgozatban egy forgáshenger és egy forgáskúp áthatását tanulmányozzuk abban az egyszerűbb esetben, amikor a két test tengelye egyazon síkban fekszik, vagyis
Részletesebben1. feladat. CAD alapjai c. tárgyból nappali tagozatú ipari formatervező szakos mérnök hallgatóknak
1. feladat CAD alapjai c. tárgyból nappali tagozatú ipari formatervező szakos mérnök hallgatóknak Vetületek képzése, alkatrészrajz készítése (formátum: A4) Készítse el a gyakorlatvezető által kiadott,
Részletesebben18. Kerületi szög, középponti szög, látószög
18. Kerületi szög, középponti szög, látószög Középponti szög fogalma: A körben a középponti szög csúcsa a kör középpontja, két szára a kör két sugara, illetve azok félegyenese. Egy középponti szög (ω)
Részletesebben54. Mit nevezünk rombusznak? A rombusz olyan négyszög,
52. Sorold fel a deltoid tulajdonságait! 53. Hogy számoljuk ki a deltoid területét? A deltoid egyik átlója a deltoid Átlói. A szimmetriaátló a másik átlót és a deltoid szögét. A szimmetriatengely két ellentétes
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III.
Geometria III. DEFINÍCIÓ: (Vektor) Az egyenlő hosszúságú és egyirányú irányított szakaszoknak a halmazát vektornak nevezzük. Jele: v. DEFINÍCIÓ: (Geometriai transzformáció) Geometriai transzformációnak
RészletesebbenVII.4. RAJZOLGATUNK II. A feladatsor jellemzői
VII.4. RAJZOLGATUNK II. Tárgy, téma A feladatsor jellemzői Axonometrikus rajzok készítése megadott szempontok alapján, meglévő rajzok kiegészítése, azokban való tájékozódás. Előzmények Arányos számítások,
RészletesebbenAjánlott szakmai jellegű feladatok
Ajánlott szakmai jellegű feladatok A feladatok szakmai jellegűek, alkalmazásuk mindenképpen a tanulók motiválását szolgálja. Segít abban, hogy a tanulók a tanultak alkalmazhatóságát meglássák. Értsék meg,
RészletesebbenGeometria 1 normál szint
Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1 Írásban, 90 perc. 2 Személyazonosságot igazoló okmány nélkül
RészletesebbenEgybevágósági transzformációk. A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá.
Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá. Egybevágósági transzformációk azok a geometriai transzformációk, amelyeknél bármely
RészletesebbenA keresett kör középpontja Ku ( ; v, ) a sugara r = 1. Az adott kör középpontjának koordinátái: K1( 4; 2)
55 A kör 87 8 A keresett kör középpontja Ku ( ; v, ) a sugara r = Az adott kör középpontjának koordinátái: K( ; ) és a sugara r =, az adott pont P(; ) Ekkor KP = és KK = () ( u ) + ( v ) =, () ( u ) +
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatok (emelt szint)
Koordináta-geometria feladatok (emelt szint) 1. (ESZÉV Minta (2) 2004.05/7) Egy ABC háromszögben CAB = 30, az ACB = 45. A háromszög két csúcsának koordinátái: A(2; 2) és C(4; 2). Határozza meg a harmadik
Részletesebben20. tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek.
. tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek. Először megadom a síkbeli definíciójukat, mert ez alapján vezetjük le az egyenletüket. Alakzat
Részletesebben10. Tétel Háromszög. Elnevezések: Háromszög Kerülete: a + b + c Területe: (a * m a )/2; (b * m b )/2; (c * m c )/2
10. Tétel Háromszög Tulajdonságok: - Háromszögnek nevezzük a sokszöget, ha 3 oldala, 3 csúcsa és 3 szöge van - A háromszög belső szögeinek összege 180 o - A háromszög külső szögeinek összege 360 o - A
RészletesebbenAlapszerkesztések 2. (Merőlegesek szerkesztése, nevezetes szögek, háromszög három oldalból) Merőleges szerkesztése egyeneshez külső pontból
1 Merőleges szerkesztése egyeneshez külső pontból Egy egyeneshez szerkessz egy adott ponton átmenő merőlegest! 1.Végy fel a síkon egy egyenest 2.Végy fel a síkon egy olyan pontot, amely nem az egyenesen
RészletesebbenGeometriai példatár 3.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Baboss Csaba Szabó Gábor Geometriai példatár 3. GEM3 modul Projektív geometria SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999.
RészletesebbenHármas integrál Szabó Krisztina menedzser hallgató. A hármas és háromszoros integrál
Hármas integrál Szabó Krisztina menedzser hallgató A hármas és háromszoros integrál Definició A fizikai meggondolások előzményeként jutunk el a hármas integrál következő értelmezéséhez. Legyen értelmezve
RészletesebbenTENB 011 segédlet a PTE PMMK építőmérnök hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése
EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Á B R Á Z O L Ó G E O M E T R I A TENB 011 segédlet a PTE PMMK építőmérnök hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01
RészletesebbenSegédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
RészletesebbenA tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához
1 A tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához Bevezetés Ehhez először tekintsük az 1. ábrát! 1 Itt azt szemlélhetjük, hogy hogyan lehet el - kerülni egy épület tűzfalának eláztatását. A felső ábrarészen
Részletesebben2014/2015. tavaszi félév
Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés
Részletesebben3. Vetülettan (3/3-5.) Unger szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
Kartográfia (GBN309E) Térképészet (GBN317E) előadás 3. Vetülettan (3/3-5.) Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenMATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET
MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET testhálózatok Eszközök a térszemléket fejlesztéséhez 6 12. évfolyam Készítette: Pusztai Attila Lektorálta: Makara Ágnes A kiadvány az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási
RészletesebbenAz egyköpenyű forgáshiperboloid síkmetszeteiről
1 Az egyköpenyű forgáshiperboloid síkmetszeteiről Egyik előző dolgozatunkban melynek címe: Ismét egy érdekes mechanizmusról arról elmélkedtünk, hogy ha a forgáshenger ferde síkmetszete ( ellipszis ) mentén
RészletesebbenLehet hogy igaz, de nem biztos. Biztosan igaz. Lehetetlen. A paralelogrammának van szimmetria-középpontja. b) A trapéznak két szimmetriatengelye van.
Geometria, sokszögek, szögek, -, 2004_01/5 Lili rajzolt néhány síkidomot: egy háromszöget, egy deltoidot, egy paralelogrammát és egy trapézt. A következő állítások ezekre vonatkoznak. Tegyél * jelet a
Részletesebben5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11
Bodó Beáta ISMÉTLÉS. ch(6 d.. 4.. 6. 7. 8. 9..... 4.. e (8 d ch (9 + 7 d ( + 4 6 d 7 8 + d sin (4 + d cos sin d 7 ( 6 + 9 4 d INTEGRÁLSZÁMÍTÁS 7 6 sh(6 + c 8 e(8 + c 9 th(9 + 7 + c 6 ( + 4 7 + c = 7 4
RészletesebbenKISLEXIKON : HALMAZOK, SZÁMHALMAZOK, PONTHALMAZOK. Tárgymutató: I.
Matematika érettségi kislexikon I. 1 Huszk@ Jenő I. \ \ KISLEXIKON : HLMZOK, SZÁMHLMZOK, PONTHLMZOK Tárgymutató: I. oldal sorszám téma oldal sorszám téma 3 12 Halmazok ábrázolása 4 14 Halmazok metszete
RészletesebbenTöbbváltozós függvények Feladatok
Többváltozós függvények Feladatok 2. szeptember 3. Határozzuk meg az alábbi sorozatok határértékét illetve torlódási pontjait!. ( n n2 + n n 3 2. ( n + n n5 n2 +2n+ 5 n n+ 3. ( sin(nπ/2 n n! Határozzuk
Részletesebben= Y y 0. = Z z 0. u 1. = Z z 1 z 2 z 1. = Y y 1 y 2 y 1
Egyenes és sík a térben Elméleti áttekintés Az egyenes paraméteres egyenlete: X = u 1 λ + x 0 Y = u λ + y 0, Z = u λ + z 0 ahol a λ egy valós paraméter Az u = (u 1, u, u ) az egyenes irányvektora és P
Részletesebben1. Halmazok, halmazműveletek. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben. (x eleme az A halmaznak, x az A halmazhoz tartozik),
1. Halmazok, halmazműveletek. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben Halmazok A halmaz a matematikában nem definiált fogalom. A halmazt alapfogalomnak tekintjük, nem tudjuk egyszerűbb fogalmakkal
RészletesebbenSzámítógépes geometria (mester kurzus) III
2010 sz, Debreceni Egyetem Felületek A felület megadása implicit: F : R 3 R, F (x, y, z) = 0 Euler-Monge: f : [a, b] [c, d] R, z = f (x, y) paraméteres: r : [a, b] [c, d] R 3 trianguláris háló direkt megadása
RészletesebbenSíkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik
Szögek, szögpárok és fajtáik Szögfajták: Jelölés: Mindkét esetben: α + β = 180 Pótszögek: Olyan szögek, amelyeknek összege 90. Oldalak szerint csoportosítva A háromszögek Általános háromszög: Minden oldala
Részletesebben