ÚJ TANANYAG-FEJLESZTÉSI MÓDSZER A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN

Átírás

1 ÚJ TANANYAG-FEJLESZTÉSI MÓDSZER A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN dr. Létray Zoltán, dr. Kovács Miklós, dr. Földes Zoltán, dr. Nagy Tamás Széchenyi István Egyetem Műszaki Tanárképző Tanszék 1. Bevezetés Az egyetem által elnyert TÁMOP Részlegesen idegen nyelvű, digitális tananyagfejlesztés a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karának mesterszakjain c. projekt keretében első lépcsőben a Képzők Képzése tréningek valósultak meg. A digitális tananyagfejlesztés sikeres lebonyolításához szükség volt arra, hogy a tananyag-fejlesztésben résztvevő munkatársakat előzetesen felkészítsük a Műszaki Tanárképző Tanszéken kidolgozott digitális tananyag-fejlesztési módszer alkalmazására. A fejlesztéssel kapcsolatos módszertani feladatokat, a tananyag felépítésének formáját a pályázat kiírói által megfogalmazott előírásoknak megfelelően röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze. Fő cél és rendező elv a tananyagok kidolgozásában az volt, hogy önállóan is feldolgozható, tanulható tananyagok (törzsanyagok) készüljenek olyan multimédiás elemek alkalmazásával, amelyek segítik a tananyag megértését, feldolgozását, és a kompetenciák elsajátítását. A tananyagfejlesztés lépései: - szerző-módszertanos-informatikus munkacsoport kialakítása - a kapcsolattartás módja: (a megbeszéltek alapján) Moodle kurzuson keresztül - kapcsolattartás ütemezése; formális és informális módjának megbeszélése, - a tantárgy (kurzus), illetve az e-tananyag tanulás- módszertani tervének összeállítása, leckeszinten állandó ütemezett konzultáció, megbeszélés team munkában - tartalom (cél, követelmény, tevékenység, szöveges tartalom) - multimédiás elemek megtervezése - leckevégi-, modulzáró és vizsgafeladatok összeállítása. Az alábbi ábrán bemutatjuk a digitális tananyagok (kurzusok) főbb szerkezeti elemeit, és az egységesített struktúrát: 26

2 1. ábra Digitális tananyagok struktúrája Cikkünk tovább részletezi az újszerű digitális tananyag-fejlesztési módszert, amelyet az említett Európa Úniós ill. államilag támogatott és részben saját erőből finanszírozott pályázat keretei között a Műszaki Tudományi Kar egyes MSc tantárgyai számára készítettünk. Ez a módszer támogatja a nem formális módszerek munkaformáinak (pl. kooperatív technikák, projektmunkák) alkalmazását és megszervezését is. 2. Digitális tananyagok fejlesztésének szükségessége A szakmai tantárgyak feldolgozásához a hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben az otthoni munkára általában nyomtatott ajánlott irodalmat szokásos kijelölni. Az oktatási folyamat korszerűsítésében azonban eljutottunk oda, hogy a hallgatóknak önálló feldolgozásra már különféle e-learning anyagokat ajánlunk a tantárgyak tananyagának hatékonyabb feldolgozásához, vagy az ismeretek kiegészítésre. Az is elképzelhető, hogy az otthon tanulmányozott e-learning tananyag nyitott kérdéseit a kontaktfoglalkozásokon beszéljük meg, így máris eljutunk a ma már elterjedőben lévő blended-learning alkalmazásához. A blended-learning esetében az önálló munkához maga a tananyag ad segítséget, amely sok tekintetben különbözik a hagyományos képzés céljaira készült jegyzettől. A tananyag a megtanulandó tartalom részletes kifejtése mellett tartalmazza a célokat, a vizsgakövetelményeket, az eredményes tanuláshoz javasolt tanulási tevékenységet és az interaktív önellenőrző kérdéseket. 27

3 Általában is az e-learning szakképzésben, a műszaki felsőoktatásban történő alkalmazásának egyik kulcskérdésévé tapasztalataink szerint a korszerű tananyagfejlesztés válik. Figyelemmel kell lenni a tananyag tanulás-módszertani feldolgozhatóságára, nevezetesen arra, hogy a multimédiás, interaktív differenciált tananyagok nagyobb mértékben támogatják az ismeretek hatékony feldolgozhatóságát. Az ilyen típusú tananyagok tartalmi összeállítása és formai strukturálása azonban csak új módszerekkel történhet. Elsősorban azért, mert az e-learninges tantárgyak tananyagának felépítése és feldolgozása eltér a hagyományosétól. 3. Blended learning tananyagok készítése A modell szerint mint említettük - az e-tananyagfejlesztés első lépése a tananyagszerkesztő oktatók felkészítése. Ezt több tréning jellegű, gyakorlatorientált képzéssel valósítjuk meg: - tananyag elrendezése és kiválasztása (tartalmi tervezés) - taneszköz tervezés (multimédia lehetőségek és megoldásuk) - mérőeszközök készítése (kérdések, feladatok készítése) - az LMS rendszer megismerése (Moodle alapok) - az e-tananyag szerkesztő használatáról (exe editor) annak érdekében, hogy megismerjék lehetőségeiket és ötleteket kapjanak A tréningsorozat végső eredményeként minden oktató elkészít egy-egy rövid e-tananyagot és ezt a Moodle rendszerre fel is töltjük, kipróbáljuk. A felkészített munkatársak az elektronikus tananyagok elkészítését legalább négy főből álló csoportban végzik. A csoport tagjai az alábbiak: - szerző: a tananyag szakmai tartalmáért felel, - módszertani tanácsadó: az egyetem Műszaki Tanárképző Tanszékének oktatója, azért felel, hogy a tananyag tanulható legyen; segít a szerző számára megfogalmazni a tanulás-módszertani tanácsokat, javaslatot tesz az illusztrációkra és a nehezebben érthető tananyagrészekhez szükséges részletesebb magyarázatra, segít az ellenőrző kérdések összeállításában stb., - ipari lektor: azért felel, hogy a tananyagtartalom korszerű, a gyakorlatban jól felhasználható legyen, - informatikus: a szerzőtől Word-dokumentumként kapott tananyagot elektronikus, a Moodle-keretrendszerben megjeleníthető (Scorm-kompatibilis) formára hozza. Előfordul, hogy a szerzői feladatokat több személy látja el. Amint azt az 1. ábrán láthattuk, minden tananyag azonos elemekből áll, és az elemek leckén belüli sorrendje is egységes: - a lecke célja, - követelmények, 28

4 - időszükséglet, - kulcsfogalmak, - tananyag, - önellenőrző kérdések. Az alábbiakban ezeket az elemeket mutatjuk be. A példák a CNC-forgácsolás programozásával foglalkozó Gyártás-automatizálás tananyagból valók. 4. A lecke célja Minden lecke első eleme a cél megfogalmazása. A cél a hallgató számára adja meg azt, hogy a tananyag megtanulásával kapcsolatos tevékenységének várhatóan mi lesz az eredménye. 2. ábra Példa a lecke céljának megfogalmazása 5. Követelmények A követelmények fontos információt jelentenek a hallgató számára arról, hogy mit kell teljesítenie a vizsgán. Ezért a követelmények megfogalmazása szempontjából lényeges, hogy azok a hallgatótól elvárt tevékenységet pontosan, konkrétan, érthetően rögzítsék. Ahogy az a 3. ábrán is látható, a követelmények konkrét cselekvéseket (eldönteni, kiválasztani, programot írni stb.) írnak le. Természetesen az önellenőrző kérdéseknek ezekkel a követelményekkel összhangban kell lenniük. Ha pl. azt jeleztük a hallgatónak, hogy felsorolásból kell tudnia kiválasztani valamit, akkor valóban olyan feladatot kell adni, amely ezt várja el a megoldás során. A követelmények megfogalmazásakor kerülni kell az olyan kifejezéseket, mint pl. értse meg, ismerje stb., mert ezek esetén nem egyértelmű, mit kell a hallgatónak teljesítenie. 3. ábra Példa követelményekre 29

5 6. Időszükséglet A tananyag feldolgozásának időszükséglete természetesen csak becsült érték. Hallgatónként nagy eltéréseket mutathat az, hogy mennyi időre van szükség a tényleges elsajátításhoz. Mégis fontosnak tartjuk ezt az értéket megadni, mert a hallgató ennek ismeretében hatékonyabban be tudja osztani a tanulásra szánt idejét. A tárgyak indulása után lehetőség lesz arra, hogy a Moodle rendszerben figyelemmel kísérjük a hallgatók aktivitását, és megnézzük, hogy a hallgatók mennyi időt töltöttek az egyes leckék tanulásával. Ez alapján lehet majd korrigálni a becsült időszükséglet értékeit. 4. ábra Példa időszükséglet megadására 7. Kulcsfogalmak Kulcsfogalmak tekintjük azokat a leckében előforduló új fogalmakat, amelyek a tananyag megértése szempontjából a legfontosabbak. Ezeket azért soroljuk fel a leckék elején, hogy a tananyag tanulmányozása közben a hallgatók az itt említett fogalmakat felismerjék, és azokra jobban odafigyeljenek. A leckék szövegében egyébként külön is jelöljük a kulcsfogalmakat, azokat aláhúzott, félkövér betűtípussal emeljük ki a szövegből. 5. ábra Példa kulcsfogalmak felsorolására 30

6 8. Tananyag A tananyag elsősorban módszertani jellemzőiben különbözik a jelenléti képzés számára készült írott jegyzetektől. A legfontosabb annak megemlítése, hogy a tartalom feldolgozásához segítséget nyújt a hallgatóknak. Minden tananyag felosztható kisebb logikai egységekre. Ezek terjedelmüket tekintve általában nem nagyobbak egy képernyőoldalnál (azaz kb. fél Word oldalnál). Minden ilyen tananyagegységhez megfogalmazunk néhány feldolgozási javaslatot a hallgatóknak. A javaslatokat kék színnel jelöljük, és a Tevékenység szóval vezetjük be (6. ábra). 6. ábra Példa tevékenységre A tevékenységek megfogalmazásakor az adott tananyagot készítő oktató felhasználta a tárgy tanítása során korábban szerzett tapasztalatait. A nappali tagozatos képzésben látta azt, hogy a hallgatóknak mely részek okoztak problémát, mik a leggyakoribb hibák, amelyeket a hallgatók egy adott feladat megoldása során elkövettek stb. A tevékenységek megfogalmazásában fontos szerepe van a módszertani tanácsadónak is. A tanácsadó, akinek az adott tárgy nem a szakterülete, a tananyagfejlesztés során részletesen átolvassa a tananyagot, és megpróbálja megérteni azt. Rendszerint ekkor derül ki, hogy egyegy tananyagegység igényel-e részletesebb magyarázatot, vagy illusztrációt. (A 6. ábrán látható tevékenység pl. a módszertani tanácsadó javaslatára került a tananyagba.) A hallgató számára megfogalmazott tanácsok szoros összefüggésben vannak a követelményekkel és az önellenőrző kérdésekkel is. Tekintsük példaként a 3. ábrán bemutatott követelmények közül a következőt: adott munkadarab-rajz és CNC-program alapján meghatározni a megmunkáló-szerszám helyzetét egy adott programozási lépésben. Alapvető elvárás egy CNC-programkészítővel kapcsolatban, hogy egy CNC-programot átlásson, meg tudja ítélni, hogy egy adott programozási sor végrehajtása során a valóságban milyen tevékenységet végez a szerszámgép. Az idézett követelmény ehhez a kompetenciához köthető. Amikor a tananyagban az adott a tananyagegységhez érünk, akkor a hallgatónak olyan tevékenységet javaslunk, amely segíti ennek a kompetenciának a megszerzését (7. ábra). 31

7 7. ábra 9. Önellenőrző kérdések Az önellenőrző kérdések közül azt mutatjuk be, amely a követelményhez (pl. adott munkadarab-rajz és CNC-program alapján meghatározni a megmunkáló-szerszám helyzetét egy adott programozási lépésben ) kapcsolódik (8. ábra). A kérdésben szerepel a munkadarab rajza, az azt legyártó CNC-program kódja, és a válaszlehetőségek. A hallgató által adott választ a rendszer azonnal kiértékeli. 8. ábra Példa önellenőrző kérdésre. 32

8 A tananyag felépítésével kapcsolatban összegzésként elmondható, hogy nagyon szoros összefüggésnek kell lenni a lecke elején megfogalmazott követelmények, a tananyagtartalom, a hallgató számára adott tanulási javaslatok, és az önellenőrző kérdések között. 10. Összegzés A blended learning kurzusokban a hallgatók nem az előadáson szerzik a tananyaggal kapcsolatos információk nagy részét, így az előadások funkciója is jelentősen megváltozik. A kontakt órák inkább konzultációknak, mint előadásoknak tekinthetők: az oktató egyrészt a hallgatók kérdéseire válaszol, másrészt feldolgozhatnak olyan tananyagrészeket, amelyek az elektronikus tananyagon keresztül nehezen elsajátíthatók. Ez utóbbira lehet példa műszaki ábrázolásból a szabadkézi rajzkészítés, technológiából egy adott alkatrész technológiai tervének elkészítése, mechatronikából egy adott mérés megtervezése. A kontakt órák megtartása az oktatótól is más megoldásokat kíván, mint a hagyományos előadás. A frontális előadások helyett - amikor a tanár beszél, a hallgatók (jobb esetben) jegyzetelnek- teret kaphat a csoportmunka, vagy a projektmódszer alkalmazása is. A fejlesztés során létrehozott tananyagok alkalmazásától azt várjuk, hogy a hallgatók az előadáson történő -sokszor passzív- részvétel helyett a tananyagokban javasolt tevékenységeket végrehajtva aktívan dolgoznak. A tananyagokban megjelenő tevékenységek, tananyag-feldolgozási javaslatok pedig segíthetnek a hallgatóknak abban, hogy az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák egy részét is megszerezzék. Irodalomjegyzék Forgó Sándor, Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos (2005) A blended learning elméleti és gyakorlati kérdései Kovács Miklós: A hallgatók véleménye az e-learning alapú távoktatásos képzésről. MultiMédia az oktatásban Konferencia Budapesti Műszaki Főiskola, augusztus