A Tompai. Helyi Nevelési Programja

Átírás

1 A Tompai Helyi Nevelési Programja

2 2

3 Tartalomjegyzék: I. Az óvoda adatai 3 II. Helyzetkép, bemutatkozás 5 1. Programunk jövőképe Óvodaképünk Pedagógusképünk Gyermekképünk 9 III. Az életszervezés elvei Feltételrendszerünk Tárgyi feltételek Személyi feltételek A csoportszervezés elvei Beszoktatás Napirend, hetirend, csoportnapló Óvodánk életének képi megjelenítése Óvodai életünk szervezésének fő motívumai az évszakok és ünnepek Óvodánk kapcsolatai Az óvoda és a család Az óvoda és az iskola Óvodánk egyéb kapcsolatai 20 IV. Óvodai nevelésünk célja és feladatai Célunk Óvodai nevelésünk általános feladatai Az egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés és szocializáció Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Speciális feladataink Gyermekvédelem Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai fejlesztése Egyéb szolgáltatásunk 37 3

4 V. Az óvoda tevékenységformái Játék A munka Mese, vers Ének, zene, énekes játék Ábrázolás, kézimunka Mozgás A környező világ tevékeny megismerése 55 VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 58 VII. Összegzés 61 VIII. Eszközjegyzék a minimumon felül 62 IX. Érvényességi záradék 64 X. Legitimációs záradék 65 4

5 I. Az óvoda adatai Az intézmény neve, címe: Bokréta Önkormányzati Óvoda Tompa, Szentháromság tér 16 Telefonszáma: Típusa: óvoda Az óvoda alapítója, fenntartója és felügyeleti szerve: TOMPA VÁROS Önkormányzat Képviselő Testülete Tompa, 6422 Szabadság tér 3. Telefonszáma:: Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. - A jóváhagyott költségvetés irányozza elő a feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. Gazdálkodási jogkör: részben önállóan gazdálkodó Csoportok száma: 7 Közalkalmazottak összes létszáma: 26 Pedagógus létszám: 15 Engedélyezett maximális gyermeklétszám: 170 Alapító okirat száma: Képviselő Testület által jóváhagyott: 7/1994 I.27 OM azonosító: Szakfeladatok az Alapító Okirat szerint: Alapfeladatok: A gyermekek három éves korától biztosítani az iskolába járáshoz szükséges fejlettséget Az enyhe fokban sérült, és sajátos nevelési igényű gyermekek gondozása 5

6 Egyéb feladatok: logopédiai ellátás fejlesztő pedagógiai tevékenység gyógytestnevelés Az óvoda funkciói: Az óvoda egyrészt óvó-védő funkciót lát el, vagyis gondozza, ápolja, védi a gyermeket Másrészt szocializálja, bevezeti a közösségi életbe. De ugyanilyen jelentős az itt folyó szokáskialakító, nevelő, fejlesztő munka is A programot benyújtotta: az óvoda nevelőtestülete. 6

7 II. Helyzetkép, bemutatkozás Tompa Bács-Kiskun megye déli részén a szerb határ mentén fekszik. Szórt település a főút mellett, kb. 12 km hosszan helyezkedik el, ezért a távollakó gyerekek iskolabusszal járnak óvodába, iskolába. Dominál a mezőgazdasági jelleg, de a határátkelő megnyitása óta megnőtt a kereskedelemben és a határátkelőhelyen foglalkoztatottak száma. A nemzeti méretű elszegényedés, felgyorsult élettempó, a családi élet válsága községünkben is jól látható, bár enyhébb fokú mint a városokban. Nálunk is egyre nő a nehezen kezelhető, személyiségproblémával küszködő gyermekek száma. A megváltozott körülmények maguk után vonják az új helyzethez való alkalmazkodás igényét. A gyermeknevelésben a hangsúly áttevődik a rohamosan változó világhoz való alkalmazkodóképesség kifejlesztésére, a kiegyensúlyozott személyiség megalapozására, az egyoldalú intellektuális fejlesztéssel szemben. A gyermekek nevelése elsősorban a szülő joga, kötelessége, de a család egyre kevésbé tudja betölteni eredeti funkcióját. Tapasztalatlanság, elbizonytalanodás figyelhető meg a családi nevelésben. Nevelőtestületünk ezt felismerve vállalkozott az országos irányelvekre épülő, az új igényeket, a tudomány új eredményeit figyelembe vevő, de a múlt értékeit is átmentő nevelési gyakorlat kidolgozására. Továbbképzések, tapasztalatcserék, kísérletezések, sikerek és kudarcok letisztult eredménye ez a program, amelyet az Országos Alapprogramban foglaltakkal összhangban készítettük el, illetve öt év gyakorlat tapasztalatai alapján módosítottunk. E program alapjául olyan életmódszervezést választottunk, amely adottságainkra, szokásainkra, eddigi értékeinkre építve igyekszik elérni a központilag megfogalmazott célokat. 7

8 1. Programunk jövőképe Jó az aki jobb akar lenni /Osváth Ernő/ 1.1 Óvodaképünk Olyan óvodai életet kívánunk megvalósítani. ahol figyelnek a gyermeki jogok, és alapvető szabadságok tiszteletben tartására, az egyenlő hozzáférés biztosításával. ahol érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések ahol az óvoda közvetlen segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. ahol az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. ahol a nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséghez igazodnak ahol esztétikus, otthonos, tiszta környezetben, szeretetteljes, derűs légkör uralkodik és a gyermekeket tisztelet, elfogadás, megbecsülés övezi. ahol a nyugodt, szabad játéktevékenység az elsődleges, és a teljesítménykényszertől mentes, érésen alapuló fejlődésfejlesztés valósul meg. ahol az eltérő fejlődési ütemhez igazodó, testre szabott bánásmóddal, egyéni ütemben bontakoznak ki a gyermekek képességei. ahol a nevelési, tanulási folyamat a természetes élethelyzetekben végzett tevékenységekre, a felfedező ismeretszerzésre, önálló problémamegoldásra épül, a témakörök komplex /sokoldalú/ formában való megközelítésével. 8

9 ahol legfőbb értékek: az együttműködő készség, a toleráns viselkedés, a fejlődésre törekvés, az akarat, a próbálkozás. ahol a jó szándékú, segítőkész hozzáállással sikerül megnyerni a szülők bizalmát és megvalósul a családdal való szoros együttműködés. ahol alkotó, bizalomra, együttműködésre alapozott egységes nevelőtestület tevékenykedik, és megvalósul a pedagógusok módszertani szabadsága, önállósága. ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt nevelkednek a többiekkel, és felzárkóztatásuk képességeikkel összhangban történik. ahol a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migránsok) gyermekeinek biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. 9

10 A pedagógus nem szobrász, hanem kertész. (Magyar Bálint) 1.2. Pedagógusképünk Olyan nevelőkké törekszünk válni. akiknek legjellemzőbb tulajdonságai a szeretet, a szakértelem, a türelem, a jó példa, a sajátos nevelési igényű gyermekek felé megnyilvánuló feltétel nélküli elfogadás, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára akiknek legfőbb törekvése a gyermekek megismerése, megértése akik nem a gyermeket akarják a követelményekhez igazítani, hanem a követelményeket a gyermekhez, és sikerélményre ösztönzéssel motiválnak akik a tevékenységek során nem megtanításra, hanem megszerettetésre törekszenek akik szeretetteljes, de határozott, következetes magatartással vezetik rá a gyermekeket a szabályok elfogadására, ugyanakkor széleskörű, de ésszerű szabadságot is biztosítanak az egyéni képességek kibontakozásához akik mindent a személyiség sokoldalú fejlesztésének hátsó gondolatával csinálnak, mert megértették, hogy csak a harmonikusan fejlődő személyiség tudja a legjavát nyújtani képességeinek akik nyitottak az új eredmények, módszerek iránt és önképzéssel, önneveléssel, folyamatosan törekszenek önmagukat megújítani 10

11 A gyermekek lelki érettségének legjellemzőbb mutatója az önmagához és a világhoz való viszonyának színvonala. (ismeretlen szerző) 1.3 Gyermekképünk Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. Olyan gyermekek nevelésére törekszünk akiknek személyiségére a pozitív életérzés jellemző. akik bizalommal vannak a világ, és embertársaik felé akik együttműködők, jól érzik magukat a közösségben, képesek az erőszakmentes konfliktus megoldásra akik önbizalommal, önbecsüléssel rendelkeznek akik vidámak, nyitottak, kreatívak, tevékenyek akiket megismerési vágy ösztönöz és sikerélményre törekszenek akiknek belső igényük van a szépre a jóra, és akik képesek a tisztelet, a hála érzésének átélésére (A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében) akik zavartalanul beilleszkednek a közösségbe speciális problémáik ellenére is. biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítésére elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. 11

12 III. Az életszervezés elvei 1. Feltételrendszerünk 1.1 Tárgyi feltételek: Óvodánk a falu közepén helyezkedik el egy régi - eredetileg iskolának épült - és egy új épületben. 7 csoporttal működik. A csoportszobák kettő kivételével tágasak, kényelmesek. A berendezés, a dekoráció derűs hangulatot árasztó, célszerű, és esztétikus. Udvarunk tágas, árnyas. Kellő arányban van benne füves, homokos, betonos rész ben programunk megfogalmazásakor több tárgyi és személyi fejlesztésre merült fel igény. Ezeket az eltelt időben sikerült megvalósítani. Tárgyi feltételeinkben történt változások: Udvarunkat az UNIÓS szabvány szerint tejesen ujjá építettük. A tornaszoba átalakításra került a 7. csoport beindításával. A elmúlt néhány évben minden csoport új bútort, új szőnyegeket, textíliákat kapott. A derűs hangulatot árasztó dekoráció ideális keretet nyújt munkánkhoz, programunk szellemét tükrözik. Zenei képességfejlesztő eszközöket vásároltunk. Ravensburger fejlesztővel, képességfejlesztő eszközökkel gyarapodtunk. Audiovizuális eszközök minden csoportban megtalálhatók. 2 db. Számítógéppel, 2 db. fénymásolóval, fényképezőgéppel videó kamerával rendelkezünk. Udvari játékainkat teljesen felújítottuk. amelyeknek az állagmegóvásáról folyamatosan gondoskodunk. A volt iskolai gyakorlókert óvodánk tulajdonába került, amit befüvesítettünk, parkosítottunk tavaszán sor került az óvodai épület teljes felújítására. tetőcsere ablakok cseréje, mázolás, padlóburkolat csere, akadálymentesítés, külső tatarozás/ Játék és eszközellátottságunkban az önkormányzati támogatást kiegészíti az évenként megrendezett farsangi bál bevétele, és a szülők, vállalkozók egyéb támogatása, valamint a pályázati lehetőségek. 12

13 A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára ügyelve helyeztük el. Az óvoda megfelelő helyet biztosít a munkatársak, szülők fogadására Személyi feltételek: Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus: Pedagógiai munkát segítő gondozónő, dajka: Óvodatitkár: Konyhai dolgozó: Udvaros: (4 órában alkalmazott) Logopédus: (óraadóként) 15 fő 7 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő Óvodánk felvállalta a sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását. Két óvónőnk 2004 májusában fejlesztőpedagógusi képesítést szerzett. A gyermekek mozgásjavításában gyógy testnevelő végzettségű óvodapedagógus tevékenykedik. Szeretnénk, ha a közeljövőben egy óvónőnk logopédusi képesítést is szerezne! Feladatunk, hogy megvalósítsuk a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyerekek számára. 2. A csoportszervezés elvei A csoportok szervezési módját a nevelőtestület határozza meg. A beíratott gyermekek létszámától, életkorától és a szülők igényétől függően alakítható, osztatlan és életkor szerint osztott csoport. A program eredményes megvalósításához ideális gyermeklétszám fő, két óvónővel és egy szakképzett dajkával. Az óvónők hetente váltják egymást. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. 13

14 3. A beszoktatás A jó kezdet nagy hatással van az eredményre, ezért nagy gondot fordítunk arra, hogy az új gyermekek óvodai életének indulása a lehető legkedvezőbb legyen. Ügyelünk a beiratkozás során a barátságos fogadtatásra, a gyerekek mellett törekszünk a szülők bizalmát is megnyerni. Az első találkozáskor a gyermekek apró ajándékot kapnak. A nyár folyamán az óvó nénik otthonukban sorra látogatják a csoportjukba kerülő gyerekeket, ahol közelebbi ismeretségbe kerülnek. Ajándékkal, közös játékkal készülünk erre az alkalomra. Augusztus végén egy délután mi is vendégül látjuk a leendő Óvodásokat a szülőkkel együtt egy kis ismerkedésre, játékra. Az óvodába járás első napjaiban bátorítjuk a szülőket, hogy éljenek a mamás beszoktatás lehetőségével, és könnyítsék meg ottlétükkel gyermeküknek az átmenetet/ kb. két hét/. Ilyenkor lehetővé tesszük, hogy a testvérek, ismerősök együtt lehessenek. 4. Napirend, Heti rend, Csoportnapló Napirend: ügyelet érkezés, szabad játéktevékenység, közben tisztálkodás, étkezés szabad játék illetve közös tevékenység: (beszélgetés, komplex foglalkozás, szervezett testmozgás) és lehetőség szerint udvari játék, - esetenként séta ebéd, tisztálkodás, előkészületek a lefekvéshez, mindennapi mese, pihenés, uzsonna szabad játék, hazabocsátás 14

15 Heti rend: A heti rendet a csoportvezető óvónők állítják össze. A tevékenységi formákat elosztják meghatározott napokra, és komplex foglalkozást terveznek, amelyben hangsúlyosabb szerepet kap egy-egy tevékenység. A játék, munka és az anyanyelvi nevelés átszövi az egész napot A kötött foglalkozások történhetnek mikro-csoportos és frontális formában is - az óvónő belátása szerint. Tevékenységi formák kötetlen Kötött Vers-mese X Ének zene, énekes játék X Ábrázolás, kézimunka X Mozgás X Külső világ tevékeny megismerése X A tanulás időkeretei korcsoportonként Kor 3-4 évesek 4-5 évesek 5-7 évesek Versmese,játék, mozgásos és dalosj. Ének, zene Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, testnevelés, mozgásos játék A külső világ tevékeny megismerése, matematika Napi Heti 1x Heti 1x Heti 1-2x Heti 1-1x

16 A csoportok működésének napirendjét, heti rendjét a csoportvezető óvónők tervezik meg, összhangban a program célkitűzéseivel és a többi csoport napirendjével. Az óvodai teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Csoportnapló és egyéb dokumentumok Az óvodánkban egységes csoportnaplót használunk ( Varanka Zoltánné szerk. ) - amelyet az óvoda nevelőtestülete közösen választott ki. A csoportnapló tartalmazza: a csoport nevét, a nevelési évet, az óvodapedagógusok nevét, dajkák nevét, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját névsort, abc. sorrendben és a gyermekek jeleit a névsort születési sorrendben a hetirendet a napirendet a statisztikai adatokat az ünnepeket és hagyományokat a nevelés tervezését: /beszoktatási tervet, két hónapra tervezett nevelési és értékelési tervet / a séták, kirándulások tervezését a családlátogatások időpontját a gyermekvédelmi lapot a vezető óvónő látogatásait a csoport fejlesztő játékait nevelési lehetőségeket: tevékenységek, képességfejlesztés, az óvónő szervezési és egyéb feladatai, eszközök, egyéni bánásmód a nevelőmunka tapasztalatait a tanulás szervezését: téma, motiváció, képességfejlesztés, módszer, eszköz, szervezési keret, egyéb egyéb feljegyzéseket (szokás és szabályrendszer) A csoportnapló mellett minden gyermekről fejlődési naplót vezetünk, és a fejlesztő pedagógusok is vezetnek naplót tevékenységükről. 16

17 5. Óvodánk életének képi megjelenítése 17

18 6. Óvodai életünk szervezésének fő motívumai az évszakok és ünnepek Óvodai életünk vezérfonalát az év körforgása, az évszakok ritmikus váltakozásának átélése és a hozzájuk kapcsolódó ünnepek, jeles napok jelentik. A kisgyermek biztonságérzetét erősíti a megszokott életritmus, az óvodai élet újra és újra visszatérő egymásra épülő tagolt rendje. A tevékenységformák évszakhoz igazodó témakörökben jelennek meg, amelyeket a soron következő ünnepre való készülődés hat át. Minden csoportban törekszünk egy olyan folyamatosan változó sarkot kialakítani, amely az aktuális évszak - ünnep - hangulatát kelti. A szokások, hagyományok a népi kultúra hordozói. A nép évszázadok alatt letisztult, legtisztább szellemi értékeit hordozzák. Az anyanyelv, a népdalok, a népmesék, népi játékok, népzene, néptánc, a népművészet és az ünnepek rejtett formában ezt az üzenetet sugározzák. Az ünnep az emberi kultúra sajátos megjelenési formája. Akkor valódi, ha élmények és érzelmek teljességével átélt örömöt nyújt. Ünnepeink, jeles napjaink: Vásár: szeptember végén az egész óvoda részvételével, saját készítésű portékákkal, a témához kapcsolódó zenével, énekekkel, mondókákkal, táncházzal. Betakarítás: őszi termések családoknál történő begyűjtése Mikulás: csoportonkénti Mikulás-várás, majd közös óvónői bábelőadás, Advent: csoportonkénti készülődés Luca nap: nagycsoportosok csoportól-csoportra járva jókívánságokat mondanak Betlehemezés: nagycsoportosok csoportól-csoportra járnak. Karácsony: csoportonkénti ünneplés, majd közös óvónői bábjáték, éneklés Farsang: jelmezes mulatság csoportonként, szülői segítséggel. Télűző: Tél végén banyaégetés, naphívogató, tavaszcsalogató mondókákkal, versekkel, dalokkal 18

19 Március 15: jelmezes össznépi felvonulás, toborzás, táncház, csata az óvoda udvarán, koszorúzás a nagycsoportosokkal a kopjafánál. Föld napja: Keretmesés szemétgyűjtés (tavasztündér, sárkány) az ovi udvarban, parkokban, tereken Húsvét: csoportonkénti készülődés és ünneplés Komatálazás: a Húsvétot követő héten a csoportok meglátogatják, megajándékozzák egymást. Anyák napja: ajándékkészítés, az édesanyák, nagymamák köszöntése május első vasárnapján. Madarak, fák napja: erdei kirándulások szervezése Gyermeknap: május végén egész délelőtt program az udvaron a szülőkkel, testvérekkel Évzáró, ballagás: Május végén a középsősök ünnepélyes keretek között búcsúztatják a nagyokat. A kiscsoportosok anyák napjával összevont évzárót tartanak. Gyermekek születés és névnapja: csoportonkénti ünneplés kis ajándékokkal. 19

20 7. Óvodánk kapcsolatai 7.1. Az óvoda és a család Megértő, segítőkész odafordulással, jó szándékú kapcsolatteremtéssel törekszünk elnyerni a szülők bizalmát és megteremteni az eredményes együttműködés feltételeit Ha a szülő azt tapasztalja, hogy gyermeke jól érzi magát az óvodában, Ha meghallgatják, figyelembe veszik véleményét, Ha elismerik a család elsődlegességét az intézménnyel szemben, Ha tisztelik jogát, hogy saját lelkiismerete szerint nevelje gyermekét, Ha tolerálják világnézeti, etnikai stb, másságát, Ha hibáztatás, ítélkezés helyett megértő, segítőkészséget, jóindulatot tapasztal gondjaiban, akkor bizalommal fordul az óvónő felé, meghallgatja, tanácsot kér tőle, és közösen keresik meg a megoldást a problémákra. Az óvoda feladata a családi nevelés kiegészítése és segítése. A jó óvoda nem elvár, hanem nyújtani akar. Ez nem jelenti a szülők irreális igényeinek kiszolgálását. Az óvoda ezzel a hozzáállással segíti a családok eredményesebb működését, ugyanakkor a család jóindulatát megnyerve olyan erőforráshoz jut, amely nagymértékben képes előrelendíteni az óvodai munka eredményességét is. Az együttműködés formái: Családlátogatás - ismerkedés az óvodába beíratott kisgyermekekkel és családjával, és később is - szükség szerint Ismerkedési délután a leendő kiscsoportosokkal Mamás beszoktatás 20

21 Nyílt napok tartása, illetve a csoportok életéről készült videó felvételek bemutatása Ünnepek, kirándulások megrendezése közösen a szülőkkel Munkadélutánok, közös bábelőadások szervezése, nagymama mesél alkalmak Helyszíni foglalkozások szervezése a családoknál vagy a munkahelyen Jótékonysági farsangi bál, gyermeknap - családi nap Napi kapcsolattartás Óvodai újság (különszám) az újonnan beíratott gyermekeknek Szülői értekezlet Szülői szervezet Óvodaszék - a demokratikus együttműködés fóruma 7.2. Az óvoda és az iskola Az óvoda - iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy kölcsönösen megismerjük egymás törekvéseit, a NAT és az OAP személyiségközpontú nevelési irányelveinek szellemében összehangoljuk munkánkat. Együttműködésünket a kölcsönös bizalom és az egymás munkája iránti tisztelet jellemezze. Az együttműködés formái: Kölcsönös látogatások, szakmai tanácskozások, tapasztalatcsere Közös szülői értekezlet szervezése Nagycsoportosok látogatása az iskolában Elsősök látogatása az óvodában 21

22 7.3. Óvodánk egyéb kapcsolatai Fenntartóval: Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések Óvodavezető beszámolója Bemutató foglalkozás Közművelődési intézménnyel: Részvétel gyermekműsorokon Könyvtárlátogatás, kiállítások megtekintése Idősek köszöntése Egészségügyi szervekkel: ( védőnő, orvos, fogorvos, családsegítő szolgálat ) Alkalmankénti esetmegbeszélések Tájékoztató előadások szervezése szülőknek Rendszeres orvosi, fogorvosi vizsgálat Iskola alkalmassági vizsgálat Rászoruló családok támogatása, gyermekvédelmi munka összehangolása Szakmai szervezetekkel: Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, bemutatókat, és lehetőség szerint részt veszünk azokon. Kapcsolatot tartunk fenn a környék óvodáival és rendszeresen szervezünk kölcsönös látogatásokat, lehetőséget a tapasztalatcserére. Évente rendezzük meg a községek közötti " Oviolimpiát ", mesemondó délelőtt. Szakmai látogatásokat és tapasztalatcseréket szervezünk. 22

23 Gyermekben érlelődik a jövő / Hermann Alice/. IV. Óvodai nevelésünk célja és feladatai 1. Célunk A mai problémák megoldása jórészt a következő nemzedék feladata lesz. A siker pedig attól függ, képesek vagyunk-e gyermekeinket felkészíteni arra, hogy ennek a kihívásnak megfeleljenek. A világot jobbá tenni csak harmonikus személyiségű emberekkel lehet. Óvodai nevelésünk célja: Hogy támogassa a gyermekek személyiségének - testi, lelki, szellemi képességeinek harmonikus kibontakozását. Felébressze bennük a vágyat, hogy képességeiket a humánum szellemében a közösség és önmaguk javára kamatoztassák. Segítse a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását és beilleszkedését a közösségbe. A tehetséges gyermekek segítése egyéni képességeik kibontakozásában. 23

24 Az első hét évben elsajátított szokások, életünk végéig befolyásolják életmódunkat. (szerzője ismeretlen) 2. Óvodai nevelésünk általános feladatai 2.1. Egészséges életmódra nevelés Célunk: elérni, hogy az egészséges élethez szükséges szokások gyakorlása a gyermekeknek belső igényévé váljon. A tudásban tapasztalható hiányosságok életünk során bármikor pótolhatók, de testi egészségünket, megalapozni csakis a növekedés éveiben lehet. A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. Az egészséges életmódra nevelés területei közé tartozik a gondozás, egészségvédelem, edzés és mozgásfejlesztés. A mindennapi élet tevékenységeinek gyakorlása pontosságra, igényességre, figyelemre, koncentrációra, rendszeretetre nevel. Feladataink: Egészség óvása, szükségletek kulturált kielégítése. Mozgásigény kielégítése, testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség, állóképesség, ügyesség fejlesztése. Testápolási, öltözködés szokások kialakítása. Kulturált étkezési szokások elsajátítása, alakítása. Rendszeretet, tisztaság iránti igény kialakítása. Önállóság, alkalmazkodó képesség fejlesztése. A napi életritmus megtervezésénél elegendő időt biztosítása arra, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben valósuljon meg. A testi szükségletek kielégítése során élni a lehetőséggel az egyénenkénti beszélgetésre simogatásra, kedveskedésre. Az egészséges életmód, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. 24

25 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére Önálló a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában, WC használatában és, fogápolásban. Étkezéskor helyesen ítéli meg a kimerített vagy kért étel mennyiségét. Az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően választja meg ruházatát és helyes sorrendben öltözködik. Megfelelően használja az evőeszközöket /kés, villa, kanál/ a játék és egyéb eszközöket a környezet tisztán tartására szolgáló eszközöket /lábtörlő, takarító eszközök/, az óvoda egyéb helyiségeit. Tud cipőt fűzni és kötni, gombolkozni, teríteni, hajtogatni /szalvéta, takaró, ruházat/. Az ajtót önállóan nyitja, csukja és csendben közlekedik. Képes természetes, egyenes testtartással asztal mellett ülni. Ismeri a kulturált étkezés szokásait, /csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára/. a rendrakás módját. Ruházata tisztaságát óvja, helyesen használja a zsebkendőt. Részt vesz a környezet tisztán tartásában, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben. Segít a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységében. 25

26 2.2. Érzelmi nevelés és szocializáció A kisgyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Az óvodáskor a szilárd érzelmi alapok lerakásának az ideje. A gyermekek érzelmi intelligenciájának, - lelki érettségének - legjellemzőbb mutatója az önmagához és a világhoz / másokhoz, ill. tevékenységekhez / való viszonyának színvonala. Az életbe való beválás ennek a fejlettségétől függ. Célunk: hogy a pozitív életérzés a humánus magatartás és az önbecsülés megerősítésével fejlesszük a gyermekek érzelmi intelligenciáját, és ilyen módon megszilárdítsuk az alapokat a sikeres élethez. Megfelelően felkészítjük, és érzelmileg ráhangoljuk a gyermekeket a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására. Feladataink: Segíteni az érzelmek átélését, kifejezését. Kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör kialakítása. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. A különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük a gyermeket. Megalapozzuk a gyermekek szokás és norma rendszerét, erkölcsi tulajdonságainak fejlődését. Modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Erősíteni a toleranciát, empátiát, segítőkészséget, alkalmazkodó képességet. Kiépíteni a bizalmat és a kapcsolatteremtési igényt a felnőttek és gyerektársak felé. Elmélyíteni a közösségi tudatot, összetartozást, felelősség érzetet. Fejleszteni a kommunikációs, és együttműködő készséget. Megtanítani a konfliktusok békés megoldási módjait (engedmények, megegyezés, alku). 26

27 Megismertetni az illemszabályokat. Türelemre, kivárásra, udvariasságra nevelni. Megerősíteni a szeretet, tisztelet, hála érzését. Megalapozni a hazaszeretet, nemzetköziség érzését, az anyaság, a család tiszteletét a hagyománytiszteletet. A kultúra ápolására a művészetek szeretetére, szépség meglátására, óvására, élvezetére nevelni. Ápolni a csoportok közötti kapcsolatokat (Lucázás, komatálazás). Mamás beszoktatással megkönnyíteni az óvodakezdést. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Pozitív beállítottság jellemzi Szívesen jár óvodába, kötődik a gyermekekhez, felnőttekhez Kérés nélkül is kész segíteni, ha szükséges, szívesen tevékenykedik a csoport érdekében Társai megszokottól eltérő tulajdonságait, megnyilvánulásait megértéssel fogadja Képes a megértésre, belátásra, konfliktusokban a megegyezésre Képes érzelmeit kifejezni Legalább egy barátja van a csoportban Önálló a véleménynyilvánításban, tud dönteni, választani Megkezdett munkáit befejezi, az akadályokat legyőzi Vigyáz a rendre Viselkedése tisztelettudó, alkalmazza a kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás, udvarias formáit Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit /nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság/ Van érzéke, igénye a szépség, jóság iránt 27

28 2. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: Az ismeretszerzést önkéntes, örömteli, vonzó tevékenységgé emelni. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A kommunikáció különböző formáit a javítgatás elkerülésével alakítjuk. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére törekszünk. A gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére figyelmet fordítunk. A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységeket biztosítunk, melyeken keresztül további élményeket szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetéről. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Az értelmi tevékenység, érdeklődés egyéni ütemben, spontán ébred fel az egészséges gyermeknél. Fontos, hogy ez a mindennapi élet természetes folyamataiba ágyazódva érzelmi biztonságban, pozitív lelki töltéssel, örömteli folyamatban történjen. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem áthatja az egész óvodai életet. 28

29 A gyermeket veleszületett megismerési vágy hajtja. Nem tud nem tanulni. A kényszerítő, sürgető, jutalommal kecsegtető vagy fenyegető hatások lerontják valódi tanulási kedvét /nem mindegy milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak a csírái, hogy később önként, örömmel tanul-e/. Az igazi ismeretszerzés útja a felfedezés. Biztos tudást szerezni csak saját tapasztalatok alapján, cselekvéssel, kudarcok és sikerek átélésével lehet. A tanulás lehetséges formái az óvodában: Utánzásos minta - modellkövetéses magatartás - és viselkedéstanulás /szokások alakítása/ A gyermeki kérdésekre adott válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés Gyakorlati probléma- és feladatmegoldás Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek során megvalósuló tanulás Feladataink: Segíteni a világ tevékeny, cselekvő felfedezését, megtapasztalását /próbálkozás, rácsodálkozás, felfedezés, felismerés, átélés/. Megerősíteni a tudásvágyat, a tanulás örömét. Segíteni, kibontakoztatni a megismerő képességet /képzelet, figyelem, észlelés, emlékezet/. Támogatni az önálló gondolkodást, /döntés, választás, probléma megoldás, akarat, összpontosítás, szervezés, irányítás/. Reális önismeretre segíteni, a pozitív én képet - magabiztosságot, önbecsülést, önértékelést erősíteni. Felkelteni a tapasztalatok, gondolatok, érzelmek, szükségletek kifejezésének igényét. Értékké emelni a gyerekek előtt az önállóságot, a belső igényt a sikerre, önfejlesztést, céltudatosságot. Erősíteni a tevékenységvágyat, kreativitást, gazdagítani a kommunikációs- és kifejező készséget. 29