Gazdasági szabályozás

Átírás

1 Gazdasági szabályozás ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Valentiny Pál Tudnivalók Tanszék: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék Tanszéki titkárság: Északi Tömb, 3.59 Tárgyfelelős: Valentiny Pál Munkahely, elérhetőség: MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1. Hét A versenyszabályozás céljai, intézményei Témakörök Bevezetés Vélekedések a versenyről A történeti feldolgozás szerepe A versenypolitika és más közpolitikai célok viszonya Az európai és a hazai versenyjog főbb jellemzői A versenyjog érvényesítésének intézményei Bevezetés Bemutatkozás A tantárgy felépítése Irodalom A beszámolók időpontja és módja Vélekedések a versenyről Erőforrások hatékony elosztása Szervezetek belső hatékonysága nő Hatékonyabb jobban fejlődik Innovációrt folyó verseny Együttes hatás: a gazdaság teljesítménye nő

2 A verseny fokozásának eszközei Nagyobb szabadág Piaci szereplők számának növekedése Összejátszás, piaci erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása Vélekedések a versenyről Empirikus vizsgálatok Termék- és a munkapiaci verseny Infrastruktúra fejlesztésének hatása Vickers (1995) A verseny jól fest a gyakorlatban, de nem nagyon világos, hogyan is működik az elméletben. Aghion-Schankerman (2004) Fékezett verseny problémája Vélekedések a versenyről Versenypolitika és szabályozás viszonya Ahol lehet verseny és ahol nem (természetes monopólium) Ex post és ex ante jelleg De fúziókontroll ex ante Oligopólium elmélet, megbízó-ügynök elmélet Egyesült Államok Az antitöszt kezdetei A trust fogalma Társulás, vagyonkezelés, trust certificate, irányítás Infrastruktúra, egységesülő piac Költségek, árak csökkenése Méret- és választékgazdaságosság előnyei Fúziós hullám Árháborúk, ármegállapodások Egyesült Államok Sherman-törvény 1890 Tagállamok és szövetségi állam Section 1: "Every contract, combination in the form of trust or otherwise, or conspiracy, in restraint of trade or commerce among the several States, or with foreign nations, is declared to be illegal."

3 Egyesült Államok Section 2: "Every person who shall monopolize, or attempt to monopolize, or combine or conspire with any other person or persons, to monopolize any part of the trade or commerce among the several States, or with foreign nations, shall be deemed guilty of a felony [... ]" Egyesült Államok Section 1 három fő elem: Megegyezés, amely indokolatlanul korlátozza a versenyt és kihat a tagállamok közötti kereskedelemre Section 2 két fő elem: Monopolpozíció az érintett piacon És ennek a pozíciónak olyan szándékú létrehozása vagy fenntartása, amely nem a termék kiválóságából, ügyes üzletvitelből vagy történelmi okokból fakad Egyesült Államok A törvény megsértésének két változata Legfelsőbb Bíróság értelmezése: a törvény bizonyos kérdésekben önmagában, per se tilt egyes magatartásokat (pl. ármegállapodások) Standard Oil, American Tobacco Kivételek kezelése Mérlegelés után rule of reason megállapított jogsértés Teljeskörű vizsgálat, a szándék bizonyítása, versenyre gyakorolt hatás elemzése Egyesült Államok Clayton törvény 1914 Sherman hatása: fúziók száma nő Kiterjesztés a fúziókra Személyi összefonódás tiltása (igazgatóságok) Árdiszkrimináció tiltása Kártérítési összegek megemelése Federal Trade Commission törvény 1914 Tisztességtelen üzleti gyakorlat szabályozása Egyesült Államok Bírósági aktivizmus időszaka

4 Alcoa 1945 monopolizáció International Salt 1947 árukapcsolás tilalma Brown Shoe 1962, Procter&Gamble 1967 fúziók megtiltása Intervencionizmus elítélése chicagói iskola GTE-Sylvania 1977 mérlegelés (rule of reason) nem ár jellegű vertikális korlátozásoknál Kiegyensúlyozottabb megközelítés Büntetések szigorodása és engedékenységi politika Németország század fordulója: kartellek, ármegállapodások támogatása II. világháború után megszálló hatóságok betiltják a kartelleket Versenytörvény 1957 Szövetségi versenyhivatal (Bundeskartellamt) Fúziókontroll eljárásrendje 1973 Viszonteladói ár rögzitésének per se tilalma Egyesült Királyság The Case of Monopolies A monopolista árat emelhet, anélkül, hogy a minőséget megtartaná Monopolies and Restrictive Practices Act 1948 Restrictive Trade Practices Act 1956 Resale Prices Act 1964 Monopolies and Mergers Act 1965 Egyesült Királyság Competition Act 1998 Jogosítványok: Házkutatás, bírság Ekkor kerül összhangba az európai szabályozással Competition Commission létrehozása Ágazati szabályozáshoz való viszony Az EU versenyjoga Párizsi szerződés 1951 Főbb elvek ettől kezdve élnek Versenyt korlátozó összehangolt magatartás, erőfölénnyel való visszaélés tiltása, nemzeti alapú diszkrimináció tiltása

5 Fő szempont: belső piac védelme, integráció elősegítése Szociális szempontok Mentesítések, válságkartellek Ford-Volkswagen munkahelyteremtés De minimis jogelv Fúziós rendelet 1989, 2004 A versenypolitika és más közpolitikai célok viszonya Általános cél: a jólét növelése, de melyiké? Teljes társadalmi többlet Termelői többlet Fogyasztói többlet Más közpolitikai célok Kisvállalatok védelme Integráció elősegítése Infláció leküzdése Tisztességesség és méltányosság Társadalmi, politikai, környezetvédelmi, stratégiai célok Az európai versenyjog főbb jellemzői Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. és 102. paragrafusa közvetlenül alkalmazható 101. cikk (az EKSz. korábbi 81. cikke) (1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása különösen árak, egyéb feltételek rögzítése a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése a piacok vagy a beszerzési források felosztása egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása kiegészítő kötelezettségek, amelyek nem tartoznak a szerződés tárgyához. Az európai versenyjog főbb jellemzői 101. cikk (az EKSz. korábbi 81. cikke) folytatás El lehet tekinteni az alkalmazásától, ha: hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy az érintett vállalkozásokat szükségtelenül korlátozná illetve lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt Csoportmentesség. Pl. mezőgazdaság,hadiipar, közlekedés Az európai versenyjog főbb jellemzői 102. cikk (az EKSz. korábbi 82. cikke)

6 A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. A kiemelt visszaélések listája a 101. cikkével azonos, ide tartozik például a kiszorító árazás, kizárólagos értékesítés, szállítás megtagadása, árukapcsolás Monopolhelyzet, erőfölény önmagában nem büntetendő Az európai versenyjog főbb jellemzői Fúziókontroll Az engedélyezési eljárás uniós és tagországi szintű megosztásának problémái A küszöbértékek szerepe Egyablakos (one stop shop) rendszer előnyei Erőfölényteszt vs. versenyhatásteszt A hazai versenyjog főbb jellemzői A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény 1984 A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény 1990 Gazdasági Versenyhivatal 1991, Versenytanács A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 1996 Ebben már az EU versenyszabályozási elveit átvették A versenytörvények megalkotásának és módosításaiknak időpontja Ország Magyarország * Lengyelország * = = = = Csehország * = Szlovákia * Bulgária * = Kazahsztán * = = Lettország * Moldva * = Oroszország * = Ukrajna * = = = Fehéroroszország * Litvánia * = Szlovénia * Tádzsikisztán * Üzbegisztán * = = Azerbajdzsán * = Észtország * = Kirgizisztán * Albánia * = Horvátország * Grúzia * Románia * Forrás: Dutz, M., A. Vagliasindi, M. [1999]

7 A hazai versenyjog főbb jellemzői A törvényi előírások érvényesítése, a versenypártolási tevékenység és a versenyszabályozással foglalkozó intézmények hatékonysága hármas kritériumrendszerét vizsgálva a European Bank for Reconstruction and Development (EBRD) azt állapította meg 1997-ben, hogy a magyar szabályozási környezet a lengyellel és a litvánnal együtt kiemelkedik a többi átalakuló országé közül A GVH 2006-ban először került be a versenyszabályozó intézmények nemzetközi rangsorát készítő elemzésbe (globalcompetitionreview.com) azonnal jó értékelést kapott Ezt a minősítést erősítette meg az OECD-vel közösen létrehozott OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ megalapítása és az OECD 2004-es jelentése A versenyszabályozás és az üzleti környezet minősége eltérő lehet a nemzetközi összehasonlítások a magyarországi üzleti környezetet kevéssé ösztönzőnek minősítik (World Bank, OECD) A versenyjog érvényesítésének intézményei USA Department of Justice, FTC, bíróságok EU Bizottság, Elsőfokú Bíróság, Európai Bíróság European Competition Network ECN 2003 International Competition Network ICN 2001 Gazdasági Versenyhivatal, bíróságok

8 2. hét A piac fogalma a versenyszabályozásban Témakörök A piacról A piac fogalma a versenyszabályozásban A piacmeghatározás A piaci erő mérésének gyakorlati problémái Egy piacmeghatározási kísérlet a vezetékes és mobiltávközlési szolgáltatások helyettesítésének vizsgálata A piacról Piactér Társadalmilag determinált, szervezett, intézményes A közgazdaságtan piacfogalma Termékek (szolgáltatások) cseréje adott földrajzi területen A piaci mechanizmusok működése következtében a kereslet-kínálat egyensúlyba kerül Egyetlen ár alakul ki, társadalmilag az az optimális, ha ez verseny során jön létre A piac fogalma a versenyszabályozásban Kiindulópont a verseny A versenyszabályozásban a piac az adott versenyproblémában érintett (releváns) piac Az érintett piac mindig a vizsgált ügyhöz kapcsolódik, csak az adott esetre érvényes meghatározás A releváns piacon az egymást helyettesítő termékeket és az egymást helyettesíteni kész kínálókat keressük A cél a versenykorlátok kijelölése A piacmeghatározás A piacmeghatározás az első lépés a piaci erő értékeléséhez A piacmeghatározás során a valós piacok sokoldalúságát erőteljesen leegyszerűsítjük

9 Geroski (1998): market definitions are a way of intellectually organising the way we think about the economic activity we observe, and are not inherent in the nature of things A piacmeghatározás A hipotetikus monopolista próbát, az SSNIP (Small but Significant Non-transitory Increase in Price) tesztet az 1982-es Merger Guideline rendszeresítette az Egyesült Államokban, amelyet az európai jogalkalmazásba is átvettek A teszt azt vizsgálja, hogy nyereséges lenne-e a feltételezett monopolistának, ha a termék (szolgáltatás) árát tartósan, jelentős mérétkben megemelné Jelentős áremelésnek 5-10 százalékos emelést tartanak (US 5%, EU 5-10%) Az áremelés nem-átmeneti, tartós akkor, ha legalább egy évig tart A cél megtalálni a termékek azon legszűkebb körét, amelynél a feltételezett monopolista az adott feltételek mellett nyereséget ér el Ameddig találunk olyan terméket (szolgáltatást), amelyre a marginális fogyasztók az áremelés miatt áttérnének (helyettesítenek), addig folytatnunk kell a piacmeghatározást A teszt során vizsgálni kell a kínálati helyettesítést is, hiszen az áremelés vonzerőt jelenthet új piacra lépők számára is A piacmeghatározás Nem mindegy, hogy fúziós eseteben, vagy erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt vizsgálódik a versenyhatóság Erőfölényes helyzet gyanúja esetén azt kell vizsgálni, hogy a feltételezett monopolista a versenyárhoz képest tudja-e emelni az árat, a tényleges árhoz viszonyítva túl széles piacmeghatározáshoz jutnánk A Cellofán-hiba a piac túl széles meghatározása DuPont ügy 1956 DuPont érvelése szerint a cellofán közvetlenül versenyzik más csomagolóanyagokkal (nagy a keresztárrugalmasság), ezért a piac szélesebb Valójában a cellofángyártásba egyeduralkodó volt és az árait is eszerint alakította ki Az US Legfelsőbb Bíróság nem vette figyelembe, hogy a vizsgálatnál figyelembe vett kiinduló ár már magas volt A piacmeghatározás A hipotetikus monopolista tesztnél alkalmazható eszközök Sajátár-rugalmasság: keresett mennyiség százalékos változása a termék árának egyszázalékos emelkedését követően ε=(dq/q)/(dp/p) Keresztár-rugalmasság: B termék keresletének százalékos változása A termék árának egy százalékos emelését követően εab=(dqb/qb)/(dpa/pa) A piacmeghatározás A hipotetikus monopolista tesztnél alkalmazható eszközök (folytatás) Árkorrelációs próbák: Termék (szolgáltatás) árak idősorainak vizsgálata

10 Feltételezés: ugyanazon piachoz tartozó termékek árai ugyanazt a pályát futják be Problémák: Időintervallumok megválasztása ismerjük-e az áralkalmazkodás időigényét? Minőség, tranzakciós költségek változása Különböző piacon lévő termékek árának változása közös tényezők miatt (pl. költség, kereslet) A teszt elsősorban arra alkalmas, hogy alacsony korrelációk esetén kimutassa, hohy nem tartoznak azonos piachoz a termékek Árkülönbségek Ezzel két termék árszintjének viszonyát vizsgáljuk Nagy különbségek esetén nem tartoznak azonos piachoz Minőségi különbségeket mutató piacokon az árkülönbségek kevéssé használhatók a piacmeghatározásban Termékhasználat, fogyasztói preferenciák vizsgálata Más típusú adatok hiányában különösen fontos Piackutatás A piacmeghatározás A hipotetikus monopolista tesztnél alkalmazható eszközök (folytatás) Sokk-elemzés Múltbeli esemény következményeinek, a piaci szereplők reagálásának a vizsgálata Új termék megjelenése Részvényárfolyamok változása Input költségek hirtelen változása Hírdetési kampányok hatása Időszaki piacok, többes piacok Ugyanazon termékek más és más időpontban különböző versenykorlátot jelenthetnek (éttermek délben és este) Ugyanaz a termék a vizsgálat kiindulópontjától függően más termékekkel kerülhet azonos piacra (busz, vasút, repülő) Utó- (másodlagos) piacok Termék és pótalkatrész Fontosság, költségek vizsgálata A piacmeghatározás A földrajzi piac meghatározása Az eddigiek mellett további tesztek lehetségesek Szállítási próba régiók közötti forgalom vizsgálata Forgalom hiánya nem feltétlenül jelenti az elkülönült piacot Szállítási költségek vizsgálata Egyéb jellemzők Nemzeti ízlések különbözősége Médiapiacok (nyelv) A piaci erő mérésének gyakorlati problémái Piaci erő definicó felidézése: a vállalat képessége arra, hogy árait a határköltsége fölé emelje Elméleti mérőszáma a Lerner-index L=(P-MC)/P A gyakorlatban a határköltség kiszámítása rendkívüli nehézségekkel jár, erről gyakran a vállalatnak magának sincs pontos információja és abban sem érdekelt, hogy feltárja valós költségeit A monopolhelyzet következtében lehet, hogy a válallat költségei azért magasak, mert alacsony hatékonysággal dolgozik, így a haszonkulcsa is alacsonyabb lesz és ezért válik kedvezővé a Lerner-indexe A piaci erő mérésének gyakorlati problémái Piaci erő közvetett értékelése Első lépés. piaci részesedések vizsgálata

11 Küszöbértékek Szűrőszerepük az eljárásokban, bizonyítás terhének a megosztása Nincs piaci erő 20 százalék alatt, valószínütlen 40 százalék alatt, valószínű 50 százalék felett Részesedések mérése Volumen és értékadatok Készletek, technológia, kapacitások figyelembe vétele Részesedések időbeli alakulásának vizsgálata Piacra lépés (entry) nehézségi foka Nagy haszonkulcs vonzza a belépőket (megtámadható piac) A piacon nagy endogén és exogén elsüllyedt költségek lehetnek, ez elrettentheti a belépőket Átállási költségek (switching costs), bezártsági hatások (lock-in effect) Korábbi belépések tapasztalatai Vevők ereje Koncentrált vagy szétszórt vevőkör Egy piacmeghatározási kísérlet Vázlat Rugalmasság és piacdefiníció Fő adattípusok A fogyasztók állításai Aggregált adatok Egyéni adatok Tanulságok Magyarország számára Egy piacmeghatározási kísérlet Rugalmasság és piacdefiníció Piacdefiníció: Az adott termékeket egyedül gyártó hipotetikus monopolistának megérné-e érezhető mértékben a versenyzői szint fölé emelni az árakat? Kérdés, hogy a vizsgált termék mellett milyen más termékeket kell gyártania a hipotetikus monopolistának, hogy ez teljesüljön Pl. a vezetékes szolgáltatást még nem éri meg monopolizálni, de a vezetékes és mobilt együttesen már igen a két szolgáltatás alkot egy piacot Egy piacmeghatározási kísérlet Rugalmasság és piacdefiníció Intuitív alkalmazás: Sajátár-rugalmasság Megmutatja, hogy a hipotetikus monopolistának megéri-e árat emelni Keresztár-rugalmasság Melyik terméket kell legközelebb bevonni a piacra? Formális alkalmazás Kritikus rugalmasság elemzés

12 Ha ismerjük a vállalat költségszerkezetét, akkor meg lehet mondani, hogy milyen rugalmasság fölött nem éri meg árat emelnie a hipotetikus monopolistának: Egy piacmeghatározási kísérlet Rugalmasság és piacdefiníció De milyen rugalmasság? Hozzáférési vagy használati? A használati függ a helyettesítésitől Hosszú- vagy rövid távú? Ha az ár csak rövid távon csökken, akkor a fogyasztók reakciója magasabb is lehet, mint hosszú távon Mennyi idő alatt alkalmazkodnak a fogyasztók elég nagy arányban? Milyen intervallum számít a versenyre gyakorolt hatások megítélése szempontjából? Rugalmasság becslése Egy piacmeghatározási kísérlet Fő adattípusok Fogyasztók állításaiból kiinduló modellek (szándékolt preferencia) Pl. lemondaná-e vezetékes telefonját, ha 20 százalékkal nőne az előfizetés ára? Aggregált (panel) adatok Pl. Dél-Korea tartományaiban megfigyelt előfizetések és forgalom, éves, 10 évig Egy szolgáltató csomagjai szintjén aggregált ár- és mennyiség adatok Egyéni adatok Általában felmérés Bemondás vagy számlagyűjtés? Egy piacmeghatározási kísérlet Fő adattípusok: identifikáció

13 Egy piacmeghatározási kísérlet Fő adattípusok: identifikáció Két egymásnak részben ellentmondó követelmény Az ár-mennyiség megfigyeléseknek csak azokat az elmozdulásait (varianciáját) használjuk fel, ami biztosan a kínálati függvény eltolódásaiból (különbözőségéből) adódik A felhasznált variancia elég nagy legyen a pontos becsléshez Például: különböző csomagokra előfizető fogyasztók eltérő demográfiai jellemzői miatt eltérő lehet az árak szintje A szintek összehasonlítása tehát felveti az identifikációs problémát Ezért az elemzéshez csak az árak és mennyiségek változásait használjuk fel (fix hatás) Az együttható viszont csak akkor becsülhető meg pontosan, ha ezek a változások eléggé különböznek a csomagok között Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók állításai Szándékolt preferencia A kutatók maguk állíthatnak össze csomagokat (előfizetési díj, sávszélesség, stb) A fogyasztók választhatnak ezek közül Ökonometriai modellek az így kapott adatokon is alkalmazhatók: Pr(i. csomag választása)=f(i. csomag jellemzői, más felajánlott csomagok jellemzői) Az i. csomag árának együtthatójából kiszámítható a rugalmasság Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók állításai Előnyök Megoldja az identifikációs problémát, mert a kutató véletlenszerűen módosíthatja a kínálatot A kutató elég nagy varianciát vihet az adatokba a pontos identifikációhoz Új, a piacon még nem létező szolgáltatások, csomagok hatása is vizsgálható Hátránya Nem tényleges döntésre épül Inkább hozzáférési rugalmasság mérésére alkalmas, nem várható el, hogy reálisan megbecsüljék az emberek, hogy mennyit beszélnének Túl sok dimenzió méréséhez már nagy (és drága) mintára van szükség Egy piacmeghatározási kísérlet Aggregált adatok cég vagy csomagszintű aggregátumok Pl. tudjuk egy vállalat különböző csomagjaiban a lebeszélt perceket, az előfizetők számát és az árakat Modell: Csomag- és idő fix hatások Fő probléma: az egyes csomagok előfizetőinek összetétele endogén: függ az ártól

14 Pl. az alacsonyabb árat, de magasabb előfizetési díjat tartalmazó csomag előfizetői olyanok, akik más csomagra előfizetve is többet beszélnének Ráadásul ezt a fix hatás sem oldja meg, mert az árváltozás hatására megváltozik a fogyasztók összetétele Az elvándorló fogyasztók szisztematikusan különböznek az ottmaradtaktól Egy piacmeghatározási kísérlet Aggregált adatok területi aggregátumok Pl. minden megyéről tudjuk az elmúlt 10 évből az előfizetések számát és árát A kereslet modellje: Megyei és idő fix hatások Fő kérdések: A kínálat eltérő szerkezetéből adódnak-e a megyék közötti különbségek? (hihetőbb, mint a csomagok esetében) eléggé különböznek-e az árak az egyes megyék között? (USA-ban talán, Mao.-n nem valószínű) Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai Kérdőíves megkeresés Fogyasztók demográfiai jellemzői és távközlési szolgáltatáshasználatuk önbevallás alapján Számlagyűjtés A fenti adatok mellett elkérik a fogyasztók számláit is, ami jelentősen javítja a pontosságot Árak szerkezete Beszélt percek stb. Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezése Diszkrét függő változós modellek Véletlen hasznosság modellek A n. fogyasztó hasznossága a j. alternatívából: Azt az alternatívát választja, amelyikből a legnagyobb a hasznossága Az egyes alternatívák választásának valószínűsége a hibatag eloszlásától függ. Pl logit:

15 Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezése Diszkrét változós modelleknél kiszámíthatók a saját- és keresztárrugalmasságok Logit modell feltevése: minden alternatíva ugyanúgy helyettesíti egymást (irreleváns alternatíváktól való függetlenség) Pl. az ADSL ára felmegy, ennek hatására ugyanolyan arányban nő a keskenysávú és a kábeles internet előfizetőinek száma Megoldás: beágyazott logit Bizonyos alternatívák egymás közelebbi helyettesítői Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezése Példa beágyazott logitra Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai: az árak mérése A fogyasztó által választott előfizetés ára Megfigyelhető De bonyolultak a csomagok Ezért meg kell becsülni, hogy hány beszélt perchez mekkora előfizetési díj tartozik Függő változó: teljes fizetett díj Magyarázó változó: földrajzi, demográfiai fix hatások, lebeszélt percek száma Probléma: lebeszélt perceket befolyásolhatja a tarifaszerkezet Beszélt percek változó instrumentálása

16 Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai: az árak mérése A fogyasztó által nem választott alternatíva ára A véletlen hasznosság modellben a többi alternatíva hasznosságának modellezéséhez ezekre is szükség van Azokra az árakra vagyunk kíváncsiak, amiket a fogyasztó érzékel Ezek közvetlenül nem figyelhetők meg Össze kell őket gyűjteni, kedvezményekkel együtt, pl. a fogyasztók lakóhelye szerint Átváltás: Szükség van minél nagyobb különbségekre az árak között (pl. területi) Viszont a mesterségesen generált variancia hatására torzított lehet a rugalmasság-becslés Egy piacmeghatározási kísérlet Tanulságok Fogyasztók állításai Jól előkészített méréseknek van helye Léteznek felmérések is egyéni szinten, pl. Eurobarometer ha ugyanolyan áron használhatná otthonában a mobiltelefont, mint a vezetékest, akkor feladná-e vezetékes telefonját Ezekre az adatokra lehetne többet építeni Aggregált adatok Csomagszintű: Nehéz az endogén összetétel-hatás kezelése Területi szintű Az ország kicsi és homogén, az árak szintje és változásai között kis különbségek vannak Nehéz pontosan becsülni Bár a város-vidék közötti különbségek esetleg kihasználhatók De pl. Ausztriában jó tapasztalatok vannak Egy piacmeghatározási kísérlet Tanulságok Egyéni felmérések: Léteznek régebbi egyéni adatok Pl. Tárki-NHH közös felmérése, 2004 Hasznos lenne az ilyeneket kibővíteni, rendszeressé tenni Számlagyűjtés lehetséges-e? Természetes kísérlet A fogyasztók egy véletlenszerűen kiválasztott részének más árakat ajánlanak Ezeknek és a kontrollcsoportnak az összehasonlítása torzítatlan, pontos becslést ad Pl. BT átmenetileg árakat csökkentett rugalmasságmérés céljából A szabályozó végezhetne ilyen kísérleteket Például bizonyos földrajzi területen eltérő módon szabályozhatná az egyetemes szolgáltatás árát egy ideig

17 3. hét Horizontális Fúziók Témakörök Fúziós vizsgálatok száma Fúzió egyoldalú (nem-koordinatív) hatások mellett Fúzió összejátszást erősítő (koordinatív) hatásokkal Fúziók feltétellel EU fúziós gyakorlat Esetek ABB-Daimler Benz eset HTCC-Matel eset Fúziós vizsgálatok száma A legtöbb országban vizsgálat alá kell vetni a fúziókat Az Európai Unióban a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok között megoszlik a vizsgálat joga, bizonyos méretek felett a Bizottság jár el között a versenyhatóságok fúziós ügyet vizsgáltak Ugyanezen időszakban a Bizottság 2141 ügyet vizsgált, teljeskörű vizsgálatra 66 esetben került sor, ebből 22 esetben változatlanul, 37 esetben feltételekkel hagyták jóvá, 7 esetben megtiltották a fúziót A GVH között 438 összefonódási ügyben járt el, ebből 13 esetben szabott feltételeket, 1 esetben élt a tiltással Fúzió egyoldalú (nem-koordinatív) hatások mellett Horizontális fúzió versenytársak között A fúzió növeli a vállalatok piaci erejét Példa: önálló boltok bolthálózat tagjává válnak Áremelés lehetséges Árról döntő vállalati modellekben a fúzionálók és a kivülmaradók is árat emelnek Kínált mennyiségről döntő modellekben a fúzióban résztvevők csökkentik a mennyiséget, a kinnmaradók növelik a mennyiséget Ha nincs hatékonyságjavulás a kinnmaradó vállalatok is jól járnak a fúzióval Hatékonyságjavulás nélküli piaci erő növekedés csökkenti a fogyasztói többletet Fúzió egyoldalú (nem-koordinatív) hatások mellett A piaci erőt befolyásoló tényezők Piaci koncentráció szintje és változása USA elvek: ha a Herfindahl-Hirschman-index (a vállalatok piaci részesedései négyzetének összege, közötti értékkel) 1000 alatt (alacsony koncentráció) engedélyezik, között (mérsékelt koncentráció) csak akkor, ha a fúzió utáni érték változása nem lesz 100 ponttal nagyobb, ha 1800 felett, akkor 50 pontos emelkedésnél kisebb esetben nem vizsgálják a fúziót Piaci részesedések és kapacitások Belépés Költsége, korlátai, időzítése

18 Keresleti tényezők Váltási költségek nagysága Vevők ereje Csőd szélén álló vállalatok A fúzió utólagos hatását ekkor úgy kell vizsgálni, mintha a csőd szélére került vállalat nem lett volna a piacon A fúzió legyen a legjobb módja annak, hogy a vállalat eszközei a termelésben maradjanak Fúzió egyoldalú (nem-koordinatív) hatások mellett A hatékonyságot javító fúziók A fúzionált vállalatok nyeresége ebben az esetben kétféleképp is nőhet: áremeléssel és árcsökkentéssel Minél nagyobb a hatékonyságnövekedés annál valószínűbb az utóbbi stratégia, ebben az esetben a teljes jólét nő A hatékonyságjavulás hatása a kimaradó válallatokra Kiinduló feltételezés: a kimaradók versenyhelyzete romlik Következtetés a várható hatékonyságjavulásra a kimaradók részvényeinek árfolyamából, a módszer problémái Fúzió egyoldalú (nem-koordinatív) hatások mellett A hatékonyságjavulás forrása és számszerűsítése Méret- és választékgazdaságosság Kutatás-fejlesztés, értékesítés, hirdetés ésszerűsítése Adminisztrációs költségek csökkentése Szinergiák Költségcsökkentés esetén vizsgálni kell, hogy az állandó és a változó költségek hogyan alakulnak Változó költség csökkenés esetén csökkenhet az ár Ha csak az állandó költség csökken, akkor a nyereség nőni fog és emiatt is nőhet a jólét, bár a fogyasztói többlet nem nő A fúziót támogató hatékonysági érvelés csak akkor fogadható el, ha a költségek kifejezetten a fúzió miatt csökkennek, fontos elkülöníteni a fúzió nélkül is bekövetkező hatékonyságjavulást A fúzióhoz köthető hatékonyságjavulás esetén is mérlegelni kell, hogy elég jelentős-e a javulás ahhoz, hogy növelje a fogyasztói többletet és a jólétet Minél nagyobb az esélye a piaci erő növekedésének, annál nagyobb hatékonyságjavulás kell a fúzió engedélyezéséhez Fúzió összejátszást erősítő (koordinatív) hatásokkal Elképzelhető, hogy a fúzió előtt nem tudtak összejátszani, de a fúzió kedvező piacszerkezetet teremt (közös erőfölény alakul ki) a nyilt vagy hallgatólagos összejátszásra Összejátszást befolyásoló tényezők Belépési korlátok Vállalatok közötti hosszútávú kapcsolatok (kereszttulajdonlás) Információk megosztása Rendszeres és gyakori piaci tranzakciók Vevői erő hiánya Szerződéses záradékok Viszonteladási ár meghatározása Közös erőfölény meghatározásakor minden tényezőt számba kell venni, lehetnek ellentétes hatások, a fontosságát a tényezőknek mindig az adott eset dönti el Ha a fúzió során, bár jelentős hatékonyságjavulás áll be, de egyenlőbb feltételek alakulnak ki a vállalatok között, költségstruktúrájuk nagyon hasonló lesz, akkor az összejátszás esélye megnő Fúziók feltétellel A Bizottság által részleteiben vizsgált ügyek többségében feltételekkel (merger remedies) hagyták jóvá a fúziókat

19 A feltételeknek két csoportja Strukturális Tulajdonjogok megosztása, tevékenységek leválasztása Kockázatosabb, visszafordíthatatlan Magatartást szabályozó Tulajdonosi jogok korlátozása Betartatása ellenőrzést igényel Fúziók feltétellel Leválasztás Áfedések földrajzi területen vagy tevékenységi körben Ha a versenyt erősen korlátozó helyzet jönne létre, az eszközök leválasztása lehet a megoldás Vagy új vállalat, vagy már működő versenytárs vásárolhatja meg A vásárló számára az eszközök működtetéséhez szükséges minden elemet biztosítani kell Már működő vállalat esetében lehet, hogy csak egyes eszközöket szerezhet meg Teljes üzletág leválasztása és új szereplő belépése kedvezőbb Fúziók feltétellel Leválasztással összefüggő problémák A fúzióban résztvevők abban érdekeltek, hogy ne igazi versenytárs jusson a leválasztott egységekhez csökkentsék a leválasztott részek értékét ezért a versenyhatóságnak a vevő kiválasztására ügyelnie kell Az információs aszimmetria miatt lehet, hogy a vevő nem megfelelő eszközökre tesz szert Ha az eladó és vevő között további kapcsolatra van szükség, a leválasztás nem biztos, hogy valódi versenyt teremt Összejátszást tervező és árversenyre készülő vevő közül valószínüleg a biztos nyereségben bízó összejátszó kínál többet a leválasztott egységekért Ha a leválasztott eszközök szimmetrikussá teszik az eladó és vevő helyzetét, az összejátszás veszélye nő Fúziók feltétellel Magatartási feltételek Kulcsfontosságú eszközök, alapanyagok, technológiák biztosítása a versenytársak számára Szerződéses kötelezettségek előírása, (pl. prémiumfilmek piaca), új szerződő fél bevonása, szolgáltatás terjedelmének befagyasztása, új belépés érdekében Virtuális tűzfal, válallaton belüli információk áramlásának szabályozása A magatartási kötelezettségekkel összefüggő nehézségek Ellenőrzést igényelnek, könnyű kijátszani A kötelezttség teljesítése gyakran együttműködést igényel a versenytársakkal Ágazati szabályozókat érdemes bevonni az ellenőrzésbe EU fúziós gyakorlat Az erőfölény vizsgálata Egyes fúzióknál vannak versenyjogi aggályok, de nincs erőfölény Ekkor gyakran a közös erőfölényt próbálják bizonyítani

20 Az Európai Bíróság szigorú bizonyítási kritériumokat szabott, majd ezt egy másik ügyben az elsőfokú bíróság enyhítette. Ezt követően sok közös erőfölényes helyzetetet állapított meg a Bizottság. A Bizottság nehezen tudta kezelni azokat a helyzeteket, amikor erőfölény nem mutatható ki, de a fúzió jóléti szempontból káros EU fúziós gyakorlat A hatékonyságjavulás kezelése Megválaszolandó kérdés: ellensúlyozza-e a hatékonyságjavulás a piaci erő növekedését Ennek vizsgálatát az Egyesült Államokban mindig el kell végezni, Európában a nemzeti bajnokok teremtését ellenezve próbálták háttérbe szorítani és az erőfölényt előtérbe állítani, de a fúziókontroll 2004-es újraszabályozása után a versenyhatások vizsgálata lett az elsődleges Ahhoz, hogy egy hatékonyságalapú érvelés elfogadható legyen, általában négy feltételnek kell teljesülnie Előnyök fúzióspecifikusak A hatékonysági előnyöknek meg kell jelenniük az árban (csokkenő költségek csökkenő fogyasztói árat eredményeznek) és el kell jutniuk a fogyasztóhoz A hatekonysági előnyöknek valamilyen módon számszerűen igazolhatónak kell lenniük Az előnyök várható bekövetkezésének időpontja befolyásolja, hogy milyen súllyal vehetık figyelembe ABB-Daimler Benz eset Az ügyben 1995-ben hoztak döntést Asea Brown Boveri (Svájc), Daimler-Benz (Németország) egyesítette volna vasúti szállítással kapcsolatos tevékenységét Sokféle piac tartozik ide Gördülő és nem gördülő eszközök A termékek kiegészítő (mozdony és vasúti kocsi) és helyettesítő (villamos és diesel mozdony) viszonyban vannak A piaci tranzakciók ritkák, árak együttmozgását, piaci tranzakciót nehéz számszerűsíteni 15 elkülönülő piac ABB-Daimler Benz eset

21 Motta [2007] 306.o. ABB-Daimler Benz eset A földrajzi piac meghatározása: Németország, mert A termékek nemzeti piacok szerint különülnek el (hálózati feszültség, nyomtáv, biztonsági előírások) Beszállítók-vevők közötti különleges kapcsolat - magas átállási költségek A nemzeti specifikációk miatt magas belépési költségek Új belépő csak új komplett rendszerek szállításakor esélyes ABB-Daimler Benz eset Koncentráció a piacon A Bizottság a 15 piacból 8 piacot talált, ahol a verseny korlátozása felmerülhet A fúzionáló vállalat egyedüli erőfölénye nem valószínű, mert a Siemens mindenütt számottevő részesedéssel rendelkezik A létrejövő vállalat és a Siemens azonos helyezetű, súlyú vállalat lenne, ezért a közös erőfölény valószínüsíthető ABB-Daimler Benz eset

22 Motta [2007] 308.o. ABB-Daimler Benz eset A táblázat alulbecsli az ABB-Daimler Benz és a Siemens piaci erejét, mert ezek a cégek képesek egyedül a teljes vertikum (mechanikai és elektronikai összetevők) szállítására További veresenytársak önállóan nem képesek a megrendeléseket, termékstruktúrájuk és nagyságuk miatt A versenytársak nagy részének is a három nagy céggel együttműködésben voltak megrendelései Egyetlen lehetséges belépő van: GEC-Alsthom, amely a német piacon nem lép fel agressiven, feltehetően azért, mert hasonló válasz lenne várható a francia piacon ABB-Daimler Benz eset A termékpiacok között jelentős különbségek vannak a vevők erejében Fővonali járműveknél a Deutsche Bahn (DB) az egyetlen megrendelő Helyi (városi) vonatok és vasúti rendszereknél 58 önkormányzat Regionális közlekedési eszközök piaca a kettő között helyezkedik el A DB elvben befolyásolhatja a kínálat szerkezetét, nagy volumenű megrendeléseket kiadva felkeltheti a GEC- Alsthom érdeklődését (a német szabványhoz igazítás egyszeri költségei megtérülnének) A DB alkuerejének kihasználását ösztönzi Privatizációja Más közlekedési ágak versenye EU közbeszerzési előírásai A DB alkuerejének kihasználása ellen hat Erős nyomás a hazai vállalatok előnyben részesítésére A vállalatok fő referenciája a hazai megrendelések ABB-Daimler Benz eset Az önkormányzati piacon is egyedüli a megrendelő, de a kisebb megrendelések miatt külföldi belépő nem jön szóba A mellékvonali (regionális) megrendeléseknél a DB-n kívül regionális társaságok is vevőként szerepelnek és a BD nagyobb szerepet fog kapni a regionális közlekedésben, ezért a Bitottság szerint itt sem kell az erőfölénytő félni Az összejátszást erősíti, hogy a fúzió után az ABB-Daimler Benz és a Siemens szimmetrikus helyzetbe kerül hasonló technológiai kapacitása és termékválasztéka miatt, gyengíti, hogy a megrendelések ritkák és nagy összegűek, a nyilvános ajánlatok jól átláthatóak A versenyt gyengíti, hogy az ágazatra az együttműködési megállapodások bonyolult rendszere jellemző, amelyben a külföldi cégek is jelen vannak, a helyi közlekedési eszközök piacán a nagyobb vállalatok már minden elképzelhető kombinációban társultak egymással

23 ABB-Daimler Benz eset A hatékonyságjavulást feltehetően kevéssé vizsgálták, a Bizottsági határozat erre nem utal A választékgazdaságosság nőhet, mert a Daimler Benz eddig nem rendelkezett megfelelő technológiával a fővonali motorvonatok gyártására A fúzionálók közötti munkamegosztás miatt nőhet a méretgazdaságosság, de ez nem szünteti meg az összejátszás kockázatát ABB-Daimler Benz eset A Bizottság megállapította, hogy a közös vállalat létrehozása nem egyeztethető össze a közös piaci célkitűzésekkel a villamosok (könnyű vasúti járművek és trolibuszok elektromos alkatrészei) és a metrószerelvények piacán, ezeken a piacokon a Siemens-szel közös erőfölénybe kerülnének, ezért: A felek kötelezettségként vállalták, hogy leválasztják a Daimler Benz elektrotechnikai leányvállalatát, a Kiepét, így ezzel társulhatnak azok a cégek, amelyek csak gépészeti technológiával dolgoznak A leválasztás a cég eladását jelenti, amelyre a döntést követő háromnegyed évben kell sor kerüljön és amelyet a Bizottság ellenőriz Nem lehet vásárló olyan vállalat, amelyben a felek 5 százaléknál magasabb részesedéssel bírnak, illetve olyan, amely a Siemens-hez kapcsolódik A fúziót ilyen feltételekkel támogatta a Bizottság HTCC-Matel Hungarian Telephone and Cable Corporation (HTCC-csoport, ide tartozik Hungarotel, Pantel) és a Matel Holdings (Matel-csoport, ide tartozik Invitel, Euroweb) összefonódásának vizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal végezte 2007-ben Több piac Az internet és adatkommunikációs piacon bemutatható az erőfölény és a versenyhatás vizsgálat különbsége Erőfölény vizsgálata A piac bevételek szempontjából is stabil, a négy vezető szolgáltató részesedése százalék között van, a kisebbek között nincs 5 százaléknál nagyobb részesedésű, a piacon egy nagy három közepes és több kisebb vállalat van HTCC-Matel Csorba [2008] 104.o.

24 HTCC-Matel Az összefonódás révén megjelenik a piacvezető mellett egy erős második szereplő, amely feltehetően növelni akarja részesedését a piacon, ugyanakkor egyéni erőfölényre nem tesz szert Ha más kombinációban jönne létre az összefonódás, például ha a piacvezető és egy közepes méretű cég fúziójáról lenne szó, akkor a jövőbeli erőfölény alakulását már csak további elemzésekkel, például az árak vizsgálatával lehetne megállapítani, ezen a piacon viszont az egyedi vásárlások miatt nincs egységes ár A koncentráció mérőszáma az első négy szereplő esetében 2500 felett van a fúzió után al nővekedne Indokolt vizsgálni a versenyhatást is HTCC-Matel A versenyhatás vizsgálata Az adatok alapján látszott, hogy a nagyvállalatokat és a központi költségvetési intézményeket tartalamazó piaci szegmens piaci viszonyai eltérnek a kis- és középvállalatokat és nem központi költségvetési intézményeket tartalmazó szegmenstől Az előbbiben kevés vevő, nagy projektek, nagyobb méretű szolgáltatók vannak, a piacra lépés költségesebb, a nagyvállalati-költségvetési szegmensben százalék, a kisvállalati-nem költségvetési szegmensben százalék a négy vezető szolgáltató részaránya A két szegmensből származó bevétel nagyjából azonos Az elemzést a nagyvállalati szegmensre indokolt előbb elvégezni, mert, ha itt nem növekszik a versenykorlátozó jelleg, akkor a másikban sem valószínű HTCC-Matel A versenyhatás vizsgálata (folytatás) A nagyvállalalti-költségvetési szegmensben jellemző a tenderen történő értékesítés, kézenfekvő ezeknek részletes elemzése A fúzionálni kívánó vállalatok közötti eddigi versenyhelyzetet többlépcsős teszttel közelítették Találkozások ha az együttes jelenlét gyakorisága kicsi nem tekinthetők versenytársaknak, elemzésnek vége Első-második hely ha gyakoriak a találkozások, feltehető, hogy ha az egyik nyer, akkor a másik gyakrabban lesz második, mint, amit a bevételek alapján számított részesedések mutatnak, ha ez az arány nem magas, akkor már most sincs nagy versenynyomás és megszűnése nem vezetne áremeléshez Nyerési esélyek alakulása a versenytárstól függően ha közeli versenytársak, akkor a másik indulása csökkenti a nyerési esélyeket Árak alakulása a versenytársaktól függően nyerő ár változik-e annak függvényében, hogy a másik indul-e vagy sem ennek vizsgálatára csak akkor kerül sor, ha az előző lépések nem hoznak eredményt HTCC-Matel A versenyhatás vizsgálata (folytatás) Eredmények Ahol valamelyikük indult ott százalékban találkoztak, ez nem tér el más szolgáltatókkal való találkozási aránytól Ha valamelyik nyert csak az esetek százalékában volt a másik a legkomolyabb vetélytárs, ennek alapján kis versenynyomás volt megállapítható Mind a HTCC, mind a Matel csoport nyerési esélyeire végzett becslés azt mutatta, hogy kicsiny a versenynyomás A kétféle vizsgálat azonos megállapításokhoz vezetett, a versenyhatás teszt hatásalapon, közvetlenül vizsgálta az összefonódások hatását, elvégzése megnyugtatóbb érveket szolgáltatott a fúzió engedélyezéséhez

25 4. hét Vertikális korlátozások és fúziók Témakörök Vertikális korlátozások fajtái Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai Jogeset General Electric Honeywell Vertikális korlátozások fajtái Gyártó (kis)kereskedő Nemlineáris árazás (franchise-díj) Forgalomtól független fix-díj és forgalomtól függő díj-elem Mennyiségi kedvezmények Viszonteladói ár megkötése Ajánlott ás vagy megszabott ár Rendelési mennyiség rögzítése Kizárólagosság kikötése A korlátozások csak bizonyos körülmények között lehetnek hatásosak a gyártó meg tudja figyelni a kiskereskedelmi árakat nincs lehetőség arbitrázsra Előfordulhat, hogy a korlátozás kudarcát fúzióval próbálják kiküszöbölni Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai Előny: Fúzió elősegíti a kettős árrés problémájának megoldását Hátrány: Fúzió esetén az integrált vállalat a többi, alsó végén lévő szereplőtől megtagadja a felső végén lévő termelési tényező szolgáltatását Chicagói iskola álláspontja A chicagói iskola kiinduló modelljében monopolhelyzetű felső szereplő és tökéletesen versenyző alsó szereplők A monopólium a teljes profitot magához vonja ezért a fúzió nem növeli a piaci erőt (egyetlen monopolprofit elmélet) Ha több szereplő van a felső és az alsó szegmensben, más szállítók vehetik át az integrált vállalat helyét, az integrált nem a piacon szerzi be a terméket, ezért a kereslet csökken, árak csökkenhetnek Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai Játékelméleti modellek: több vállalat alul és felül, előfordulhat, hogy a fúzió kiszorításhoz vezet Ha az integrált vállalat olyan alsó cégeket is ellát, amelyek más fogyasztókat látnak el mint ő, akkor vesztesége származik, ha nem szállít nekik Ha a többi felső vállalat is versenyképes nem biztos, hogy az integrált jól jár, ha később árat emelne Az értékeléshez, a horizontális elemzéshez hasonlóan, figyelembe kell venni a termelési tényező keresletének rugalmasságát, a felül lévők többletkapacitásait, a piacra belépés esélyeit stb. Mégha a független vállatok többet is kell, hogy fizessenek egy termelési tényezőért, lehet, hogy az alsó szegmensben a verseny erősödik és a fogyasztói többletre gyakorolt összhatás kedvezővé válik Nem lehet előre eldönteni, melyik hatás dominál

26 Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai A vertikális fúzióknak gyakori a hatékonyságnövelő hatása, de bizonyos feltételek mellett korlátozhatják a versenyt, hibás döntés önmagában tiltani Az egyes korlátozásokat (pl. viszonteladói ár megkötése) sem lehet önmagukban tiltani, mert más korlátozásokkal való együtthatásukban kell vizsgálni A mérlegeléskor a piaci erő mértéke szabja meg, hogy kell-e vizsgálódni Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai A vizsgálatban kétlépcsős eljárás szükséges Első lépcső: van-e kizáró (piaclezáró) hatás, azaz a vertikális láncban alul levő független vállalatok beszerzési ára emelkedik-e a fúzió korlátozza-e a versenytársakat Ha igen, második lépcső: a fúzió hatására emelkednek-e a fogyasztói árak a fúzió korlátozza-e a versenyt Hasonló módon lehet eljárni az olyan vertikális korlátozásoknál, amelyek a versenytársak kizárásához vezetnek GE/Honeywell február, bejelentés a fúzióról május, Department of Justice feltételes jóváhagyás Miért foglalkozott a Közösség a fúzióval? Az együttes forgalom meghaladta az 5 md eurót (GE 125 md $, Honeywell 23 md $), a Közösségen belüli forgalom nagyobb volt 250 millió eurónál és ennek kétharmada nem koncentrálódott egyetlen tagországra Commission Decision 3. July Case COMP/M.2220 General Electric/Honeywell Nem egyeztethető össze a közös piaccal Elsőfokú Bíróság ítélete december 14. T-210/01. sz. ügy General Electric Company kontra az Európai Közösségek Bizottsága Felperes keresetének elutasítása GE/Honeywell Repülőgépgyártás és energiaellátó rendszerek A GE a fentieken kívül pl. műanyaggyártás, média (NBC), pénzügyi szolgáltatások, orvosi diagnosztika, fényforrások stb. Honeywell forgalmának kb. fele a repülőgépgyártásból Repülőgép hajtóművek piaca GE CFMI (GE és a SNECMA francia társaság százalékban közös cége) Pratt&Whitney (PW) Rolls Royce (RR) IAE (PW/RR) közös vállalkozás

27 GE/Honeywell Repülőgép hajtóművek piaca Nagy utasszállító repülőgépek GE, CFMI, PW, RR, IAE Honeywell itt nincs jelen Regionális repülőgépek Nagyméretű GE, RR, PW Kisméretű GE, Honeywell Vállalati repülőgépek GE, Honeywell, PW, RR GE/Honeywell Nagy utasszállítók hajtóművei Forrás: Official Journal of the European Union L48/10 GE/Honeywell Regionális repülőgépek hajtóművei

28 Forrás: Official Journal of the European Union L48/11 GE/Honeywell Vállalati repülőgépek hajtóművei Forrás: Official Journal of the European Union L48/13 GE/Honeywell Repülési rendszerek Repüléselektronikai termékek (irányítás, navigáció, kommunikáció) GE ř

29 Honeywell %-os részesedés Rockwell Collins %-os részesedés Thales %-os részesedés Smith Industries < 10 % GE/Honeywell Repülési rendszerek Egyes repülésipari termékek (segédhajtóművek, fékek, futóművek, fényszórók stb.) GE ř Honeywell magas részesedés Nagyobb versenytársak: Hamilton Sundstrand (a PW-t birtokló UTC leányvállalalata), BF Goodrich és a SNECMA GE/Honeywell Hajtóművezérlő berendezések Forrás: Official Journal of the European Union L48/55 GE/Honeywell A fúzió hármas jellege Horizontális: nagy repülőgépek hajtóművei, itt versenytársak Konglomerátum: sok piacon csak az egyik van jelen Vertikális: GE a hajtóműveihez pl. Honeywell motorvezérlőket vásárol, A GE a lízingcégén (GECAS) keresztül repülőgépeket, bennük Honeywell termékeket vásárol A Bizottság érvelése: a GE már a fúzió előtt is erőfölényben volt a nagy utasszállító és regionális hajtóművek piacán, ez a fúzióval tovább erősödött volna és kiterjeszthette volna erőfölényét azokra a piacokra, ahol a Honeywell vezető szerepet töltött be GE/Honeywell

30 A GE erőfölényének értékelése Piaci részesedése Forrás: Official Journal of the European Union L48/20 GE/Honeywell A piaci részesedés kiszámításának problémái Csak az aktuálisan gyártott és használatban lévő egységeket (installed base) éa a vissza nem vonható megrendeléseket (firm orders) vették figyelembe, továbbá a CFMI hajtóműveit úgy vették, mintha a GE gyártotta volna Ha az üzemben lévő gépek alapján határozták volna meg, akkor 52,5 % helyett 41 % lett volna A Bizottság úgy érvelt, hogy a légitársaságok többé nem rendelhetnek kifutott gépeket, de nem vette figyelembe, hogy a bevételek egy jelentős része az utópiacokról (javítás, szervizelés) származik és a repülőgépeknek hosszú az élettartamuk GE/Honeywell A piaci részesedés kiszámításának problémái (folytatás) A közös vállalatok piacának felosztását aszerint végezték, hogy az anyavállalat gyárt-e hajtóművet, a SNECMA nem gyárt ezért a CFMI összes részesedése a GE-hez került, míg az IAE fele-fele arányban a PW-hez és RR-hez, ha CFMI részesedésének csak a felét kapja a GE, akkor a GE teljes piaci részesedése csak 36 % lett volna A Bizottság arra is felfigyelt, hogy a piackutatók és a GE maga is saját forgalmához számítja a CFMI teljes bevételét Voltak, akik úgy érveltek, hogy a CFMI a valaha volt legnépszerűbb utasszállító, a Boeing 737 kizárólagos hajtómű szállítója, ezek biztos piacok, ezért ha a csomagban történő értékesítés problémáját vizsgálják )lásd később), akkor ezt a forgalmat a CFMI forgalmából le kell vonni és így a GE részesedése 44 % lenne GE/Honeywell Finanszírozási kérdések GE Capital, pénztőke 80 százaléka Többet fordíthat kutatás-fejlesztésre és nagyobb kockázatot tud vállalni Türelmesebb lehet versenytársainál, nem kényszerül rövid távon profitra, időben eltolhatja bevételeit Bizonyíték a Bizottság szerint, hogy a hajtóművek piacra dobása után megnyúlt a megtérülési idő, ez a hajtóművek relatíve alacsonyan tartott árával és a viszonylag magas utópiaci árakkal magyarázható, amit a nagyösszegű javítóműhely vásárlások is alátámasztanak (ennek az érvelésnek ellentmond, hogy a vevők tapasztaltak és tudják, hogy a hajtóművekkel kapcsolatos kiadások legnagyobb része a szerviz és karbantartás)

31 GE/Honeywell Finanszírozási kérdések (folytatás) GE Capital Aviation Services (GECAS - finanszírozás, lízingelés) a legnagyobb repülőgépvásárló, a kereslet 10 %-ával, a második legnagyobb lízingcég (ILFC) flottája fele akkora Csak GE hajtóműves gépeket vesz, képes a piacot jelentősen befolyásolni (csoportos használat előnyei, nagy tételekben vásárol, első vásárlóként befolyásolhatja a berendezések típusát) A Bizottság szerint egy 10 százalékos részesedésű vállalat is nagy piaci erővel bírhat (?) GE/Honeywell Erőfölény értékelése Piacra nehéz belépni (elsüllyedt költségek, know-how) PW is egy nagyobb válallatcsoport része, PW és RR hadiiparnak szállít Vevők alkupozíciója: nagyobb légitársaságok, lízingcégek és a legnagyobb gyártók Airbus, Boeing válaszhat PW vagy RR hajtóművet GE/Honeywell Erőfölény kiterjesztése GE-Honeywell a GE Capital-en keresztül olyan kedvező pénzügyi ajánlatot adhat, amellyel versenytársai nem rendelkezhetnek GECAS most már nemcsak a GE hanem a Honeywell termékeknél is vásárlóként befolyásolná a repülőgépgyártókat Honeywell termékek jól kombinálhatók a GE termékekkel és vonzó csomagok állíthatók össze tiszta (egy árban) vagy kevert áron (teljes csomag ára alacsonyabb, mint a részeké) GE/Honeywell Csomagban történő értékesítés (bundling) A Bizottság szerint az árak csökkennének és a csomagoknak kiszorító hatása lenne Elméleti modellek is kimutatnak ilyen lehetséges hatást Az ágazatban korábban is megfigyelhető volt a csomagban történő értékesítés, feltehetően továbbra is élnének vele Az érintett vállalatok mindkét érvet vitatták Egy modellnél bizonyítani kell, hogy alkalmazható az ágazatra Nem jellemző a csomagban történő értékesítés (a felek kérésére empirikus adatokat nem közöl a Bizottság jelentése)

32 GE/Honeywell Csomagban történő értékesítés (folytatás) A Bizottság szerint az árak csökkennének, a versenytársak kilépnének, azt követően az árak ismét emelkednének A versenytársak valóban kilépnének-e, hiszen komoly piaci pozícióval rendelkeznek? Fúziókkal vagy új szövetségekkel is reagálhatnak a lépésre. A fúzió hatékonysági előnyeit nem vizsgálja a bizottsági határozat A kilépés lehetséges időpontját nem vizsgálta a Bizottság, ha sokára történik (és ezt valószínűsítheti, hogy a szerviz és karbantartás bevételei a döntőek), akkor a jólétre gyakorolt kezdeti pozitív hatás nagyon jelentős lehet Az engedélyezés esetén elő lehetett volna írni a csomagban értékesítés tilalmát - ehhez ellenőrzés kell GE/Honeywell Vertikális hatások Önindítók piaca Honeywell a piac felső részén vezető szerepet tölt be, GE az alsó részén van jelen módja lenne a versenytársak, pl. RR, ellátását korlátozni Kérdéses, hogy a Honeywellnek megérné-e (nagyobb nyereséggel járna-e) ezt a stratégiát követni szemben azzal, hogy kiszolgálja a RR Az RR más vállalathoz is fordulhatna, de a Bizottság álláspontja szerint semelyik sem vállalkozna rá, mert vagy PW, vagy a GE érdekkörébe tartoznak A GE-Honeywell vertikális fúzió a kettős árrés felszámolása miatt alacsonyabb hajtómű árhoz vezethet, a Bizottság azonban nem számolt az alacsonyabb árak és a versenytárs kilépése közötti átváltással GE/Honeywell Bizottsági döntés értékelése Összetett fúziós eset A bizottsági érvek sokszor hiányosak vagy nem teljeskörűen ismerhetők meg Gyakori kritika: A Bizottság a versenytársakat és nem a versenyt védi Csak elméletekre és előfeltevésekre alapozza döntését Az EU vizsgálódás kiindulópontja a piaci erő léte illetve erősítése (market dominance), szemben az US megközelítéssel, amely a verseny jelentős csökkentését vizsgálja (substantial lessening of competition) GE/Honeywell Az Elsőfokú Bíróság döntése Összességében jóváhagyta a Bizottság álláspontját, de egyes részleteiben elvetette Horizontális alapon elutasítható a fúzió Konglomerátum és vertikális alapon nem A konglomerátummal kapcsolatos érvek és bizonyítékok nem voltak elég meggyőzőek

33 A konglomerátum jellegű összefonódás hatásainak bizottsági elemzése során nem elegendő valamely jövőbeni magatartás valószínűségét vizsgálni, hanem figyelembe kell venni a magatartás folytatására ösztönző vagy azt csökkentő erőket A vertikális érvek és bizonyítékok meggyőzőek voltak, de a Bizottság hibázott, amikor nem vette figyelembe, hogy a vélt magatartás bekövetkezése esetén ex post is beavatkozhatna a 82. cikk (ma 102. cikk) alapján

34 5. hét Monopolizáció Témakörök Kiszorító árazás A monopolizálás nem ár jellegű eszközei Jogesetek US. v. Microsoft Bizottság v. Microsoft Kiszorító árazás Egy lehetséges meghatározás: olyan árképzés, amellyel a legalább azonos hatékonysággal működő versenytárs a piacról kizárható Ár a költségek alatt annyi időre, hogy a piacról való kilépést kikényszerítse vagy a belépést lehetlenné tegye Kiszorító árazás Várakozás: a kezdeti veszteségeket később jelentős áremeléssel ellensúlyozhatják A kiszorító árazás sikere esetén hosszabb távon a fogyasztók is veszítenek A monopolizálás nem ár jellegű eszközei Stratégiai beruházások Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, reklám, termékminőség, új márka Optimális beruházásnál többet, kiszorító mértékűt ruház be, hogy elrettentse pl. az új belépőt Nem biztos, hogy nyereséges stratégia, mert lehet, hogy az elsüllyedt költség nagyobb, mint az együttélés miatti esetleges nyereség csökkenés Valójában nincs elfogadható viszonyítási szint a túlzott mértékre A monopolizálás nem ár jellegű eszközei Csomagban történő értékesítés Hatékonysági szempontok Méretgazdaságosság Válasz az információs aszimmetriára mínőségjavítás Visszaélés lehetősége (IBM és a lyukkártya) A monopolizálás nem ár jellegű eszközei

35 Csomagban történő értékesítés (folytatás) Árdiszkriminációs eszköz Forrás: Motta [2007] 497.o. A monopolizálás nem ár jellegű eszközei Csomagban történő értékesítés (folytatás) Árukapcsolás (tying) Különböző intenzitású használat Másoló és festékkazetta példája Hasonló a kétrészes árazáshoz Jóléti hatások nehezen mérhetők Újabb modellek Elköteleződés mellett bizonyítható a kizáró hatás (Whinston, 1990), de vizsgálni kell a hatékonysági érveket is Elköteleződés formái: innováció, terméktervezés, technológia A monopolizálás nem ár jellegű eszközei Csomagban történő értékesítés (folytatás) A magatartások értékelésének gyakorlata Hagyományosan gyanús, USA-ban közel volt a per se tiltáshoz Vizsgálatot csak jelentős piaci erő esetén szabad kezdeni Hatékonysági hatások alapos vizsgálata szükséges Sok esetben pozitív jóléti hatás A monopolizálás nem ár jellegű eszközei Stratégiai magatartás hálózatos iparágakban Kompatibilitás kérdése Hálózatokhoz való hozzáférés eseteinek különbözősége Hálózati externáliák szerepe Piacvezető válás a verseny következtében Piacvezető jogi monopólium révén A monopolizálás nem ár jellegű eszközei

36 Versenytársak költségeinek növelése Lehetőséget teremt áremelésre piacvesztés nélkül Lobbizás, szabályozás elérése Kizárólagos értékesítés Nélkülözhetetlen input megtagadása, vagy árának megemelése Interoperabilitás megtagadása, megszüntetése Fontos elkülöníteni, ami csak a versenytársaknak káros és ami a jólétet is csökkenti (példa: kutatás- fejlesztés) US v. Microsoft Az eset előzménye 1991 FTC vizsgálat piaci erővel való visszaélés ügyében, a bizottság nem tudott dönteni, ben lezárta az ügyet Ezt követően az Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice DoJ) indított eljárást, amely 1994-ben egyezséggel végződött: a Microsft vállalta, hogy nem kapcsolja össze más termékeit (product) az operációs rendszerével, ugyanakkor további specialitás alkalmazásokat (feature) szabadon integrálhat a rendszerébe A Microsoft azt a nézetet képviselte amit a DoJ nem osztott -, hogy az Internet Explorer, amelyet először a Windows 95-ös rendszertől függetlenül értékesített, nem termék, hanem csak egy speciális alkalmazás US v. Microsoft Az ügy menete 1998 május: a DoJ és 20 tagállam keresetet nyújtott be a verseny akadályozása és a monopolhelyzet fenntartására és kiterjesztésére irányuló szándék miatt 1998 október: a DoJ kiegészíti a keresetet az 1994-es egyezség megsértésének vádjával 1999 november: Jackson bíró ismerteti a tényállást az x86-os számítógépek operációs rendszerének a piacán a Microsoft monopol helyzetben van és lépéseket tett, az ezt fenyegető versenytársak ellen 2000 április: jogi értékelés (conclusion of law) kibocsátása (1) az operációs rendszerek piacán fenntartani próbálja a monopol helyzetét (2) a böngészők piacán megkísérli monopolhelyzet elérését (3) az operációs rendszer és a böngésző integrálásával árukapcsolást valósít meg vagyis a Sherman törvénynek mind az első, mind a második szakaszába ütköző magatartást tanúsít US v. Microsoft Az ügy menete (folytatás) 2000 június: ítélet (final judgement) a Microsoftot két részre kell választani, operációs rendszert készítő és egyéb alkalmazásokat fejlesztő részre A Microsoft fellebezésére 2001 júniusában született döntés (1) Egyes esetekben a Microsoft magatartása a monopolhelyzet fenntartásának tilalmába ütközött (2) Nem vétkes a monopolizáció kísérletében (3) Az árukapcsolás ügyét nem a per se tiltás alapján kell megítélni, hanem mérlegelés alapján, ezért alsóbb fokra visszaküldték az ügyet Jackson bírót kizárták az ügyből, mert elfogultságot mutatott (ítélethozatal előtt interjúkat adott) 2001 szeptember: a DoJ bejelenti, hogy nem ragaszkodik a feldaraboláshoz US v. Microsoft Az ügy menete (folytatás) 2001 november: a Microsoft peren kívüli egyezséget kötött a DoJ-al

37 Ennek legfontosabb eleme volt, hogy az alkalmazásprogramozási interfészeket a Microsoftnak harmadik féllel meg kell osztania 2002 november: Kollar-Kotelly bíró az egyezség legtöbb elemét elfogadva hírdetett ítéletet, amit kilenc tagállam nem fogadott el 2004 június: a fellebviteli bíróság jóváhagyta az egyezséget US v. Microsoft A monopolizáció vádja Érintett piac: Intel-kompatibilis személyi számítógépek operációs rendszereinek piaca Microsoft szerette volna szélesebben meghatározni, de a bíróság nem fogadta el Ha jelentősen emelkedne a Windows ára, nem térnének át Macintosh rendszerre, mert ahhoz új hardver is kellene Kézi berendezések, internetes portálok inkább csak kiegészítők Köztes szoftverek csak hosszú távon vehetnék át az operációs rendszerek helyét US v. Microsoft A monopolizáció vádja (folytatás) Piaci erő Szélsőségesen nagy piaci részesedések (95 %) Magas belépési korlátok A felhasználók azokat az operációs rendszereket részesíti előnybe, amelyekre sok alkalmazást írtak Az alkalmazás készítők azokat az operácis rendszereket részesítik előnyben, amelyeknek sok felhasználója van Microsoft monopolerővel rendelkezik US v. Microsoft A monopolizáció vádja (folytatás) Versenyellenes magatartások Licenc átadásakor kikötések Explorer ikonját, mappáját, a Start menü explorerre való hivatkozását nem lehet eltávolítani, másik böngészőt az eredeti készülékgyártók nem tesznek fel, mert nehéz magyarázatot adni a fogyasztóknak, melyik böngészőt használják Nem lehet a kezdeti indítási sorrendet megváltoztatni, ezzel nem tudnak az eredeti készülékgyártók más böngészőt támogatni Megtiltották az asztal képének megváltoztatását US v. Microsoft A monopolizáció vádja (folytatás) Versenyellenes magatartások Internet Explorer és a Windows integrálása Kicsi a merevlemezek kapacitása Eredeti gyártók nem telepítenek más szoftvert

38 Explorert nem lehet eltávolítani ((programok telepítése és törlése menüben nem szerepel Windows 98) - versenyellenes Ha a felhasználó más böngésző mellett dönt, egyes esetekben felülbírálja - mivel a felperesek nem válaszolták meg a Microsoft hatékonysági érveit, ebben a pontban a fellebviteli bíróság nem találta a céget felelősségre vonhatónak Kódok keverése (Explorer fájljainak törlése megbéníthatja az operációs rendszert) - versenyellenes US v. Microsoft A monopolizáció vádja (folytatás) Versenyellenes magatartások Internetszolgáltatókkal kötött megállapodások Az internetszolgáltatóknak nagyon kedvezményesen kínálják az Internet Explorert, a felhasználóknak ajándékok, ingyenes Internet Explorer hozzáférési csomag kifejlesztése - a fellebviteli bíróság ezt nem találta jogszerűtlennek, mert monopolista esetében is új termék kifejlesztése vagy kedvező ára a versenyt jelzi, ha nincs bizonyíték a költségek alatti árazásra (ilyen bizonyítékkal a felperesek nem szolgáltak) Az internetszolgáltató asztalon történő megjelenítése: AOL vállalta, hogy cserébe nem támogatja az Internet Explorer versenytársait, csak a vevő kérésére foglalkozik más böngészővel és nem adhat el azokból többet, mint a vevőinek 15 százaléka A fellebviteli bíróság szerint ez a magatartás jelentős piaclezáró hatású és az alternatív böngészők (pl. Netscape Navigator) előtt ezzel a második (első az eredeti gyártó) terjesztési csatornát is lezárja, ezzel sérti a Sherman törvény 2. szakaszát US v. Microsoft A böngésző háború kezdete Időpont Mosaic Internet Netscape Explorer Navigator 1998 Q % 46.87% 1998 Q % 48.97% 1998 Q % 53.57% 1998 Q % 57.63% 1997 Q % 62.23% 1997 Q % 64.93% 1997 Q2 0.37% 27.67% 69.77% 1997 Q1 0.60% 22.87% 74.33% 1996 Q4 1.20% 19.07% 77.13% 1996 Q3 2.47% 13.97% 80.37% 1996 Q2 6.93% 9.60% 82.77% Forrás: EWS College of Engineering, Illinois US v. Microsoft

39 US v. Microsoft A monopolizáció vádja (folytatás) Versenyellenes magatartások Java (osztálykönyvtár, virtuális gép) olyan köztes szoftver, amely a Netscape Navigatorhoz hasonlóan veszélyt jelenthet a Windows szoftverfejlsztési környezet számára Netscape és Sun egyezség Windows saját Java virtuális gépe, amely inkompatibilis a java virtuáliis gépével hatékonysági megfontolások (sebesség növekedése) miatt nem versenyellenes Független szoftverszállítókkal kötött kizárólagos megállapodások a Microsoft Java virtuális gép alkalmazására versenyellenes Java fejlesztők megtévesztése: segítette őket és azt hitette el, hogy a fejlesztések környezetfüggetlenek lesznek versenyellenes Intel megfenyegetése: Windows-szal kompatibilis Java virtuális gép fejlesztésének megakadályozása versenyellenes US v. Microsoft A monopolizáció kísérlete A körzeti bíróság vétkesnek találta A fellebviteli szerint ehhez bizonyítani kellett volna a komoly esélyt a monopolerő tényleges megszerzésére A felperesek azonban a monopolpozíció fenntartása és a monpolizáció kísérlete címen ugyanazokat az érveket adták elő Meg kellett volna határozni a piacot és bizonyítani, hogy a jelentős belépési korlátok miatt a hipotetikus monopolistának van piaci ereje, ezt az elemzést nem végezték el, ezért nem állítható, hogy megsértették a Sherman-törvény 2. szakaszát US v. Microsoft Árukapcsolás

40 A körzeti bíróság szerint per se jogtalan árukapcsolás történt a fellebviteli szerint mérlegelés tárgyáva kellett volna tenni, mert a per se szabály értékes innovációt akadályozhat meg A progamozási környezetet biztosító szoftverek piacán gyakori az árukapcsolás és ennek sokszor hatékonysági okai vannak, ezt a körzeti bíróság nem vizsgálta, ezért pontosabb elemzésre visszaadta az ügyet US v. Microsoft Kötelezettségek A körzeti bíróság által először kiszabott kötelezettséget (két részrte bontás) a fellebbviteli bíróság megsemmisítette, mert A Microsoft nem kapott alkalmat a megvalósíthatósággal összefüggő álláspont kifejtésére A bíróság nem adott megfelelő indoklást A fellebbviteli átértékelte a Microsoft felelősségét, de az ehhez tartozó kötelezettségek megállapítását a körzeti bíróságra bízta US v. Microsoft Kötelezettségek (folytatás) Az eredeti gyártók szabadon dönthetnek a Windows konfigurációjáról A Microsoft lehetővé kell tegye a Windows egyes funkcióinak mellőzését Védelmezik az eredeti készülékgyártókat Rendelkezések a köztes szoftverek terjedésének elősegítésére Microsoftnak nyilttá kell tennie különböző információkat az alkalmazásprogramozási interfészek használatánál, a Microsoft szerverekkel összefüggő szabályrendszereknél A bíróság megteremtette a kötelezettségek végrehajtásának ellenőrző rendszerét is Bizottság v. Microsoft Az ügy menete Előzmény: 1993 Novell panaszolja a Microsoft licenc gyakorlatát, 1994 egyezség 1998: Sun Microsystems panasza technikai információk visszatartásáról a Windows NT szerver interfészek esetében 2001 augusztus a Bizottság kiterjesztette a vizsgálatot a média lejátszókra is 2003 előzetes bizottsági álláspont 2004 március Microsoftnak 497 millió euró büntetést kell fizetnie, 120 napon belül szolgáltatnia kell a technikai információkat, 60 napon belül el kell készítenie egy Media Player nélküli Windows változatot Bizottság v. Microsoft Az ügy menete (folytatás) A Microsoft a Media Playerre vonatkozó kötelezettséget teljesítette, a szerver információk (specifikációk) egy részét nem adta át, az ügyet és a bírságot megfellebezte 2006 június: Microsoft jellezte, hogy megkezdte az adatszolgáltatást

41 2006 július: a Bizottság újabb, 280 millió euró bírságot szabott ki és további még nagyobb bírságokkal fenyegetett 2007 szeptember: a Microsoft elvesztette a pert, a bírság mértéke és a kötelezettségek változatlanok maradtak, egyedül az információ átadás módjában fogadott el változtatást 2007 október: Microsoft bejelenti, hogy nem fellebbez Bizottság v. Microsoft Az ügy menete (folytatás) 2008 február: az EU történetében az eddigi legnagyobb bírságot (899 millió euró) szabja ki a Bizottság a 2004-es határozat teljesítésének addigi elmaradásáért 2009 január: a Bizottság bejelnti, vizsgálatot indít az Internet Explorer árukapcsolása miatt, a Microsoft jelzi, hogy a Wwindows 7 európai verziójához nem kapcsolja az Internet Explorert 2009 december: a Bizottság elfogadja a Microsoft ajánlatát, hogy a Windows egy ablakban választási lehetőséget nyit böngésző telepítésére egy európai honlapról Bizottság v. Microsoft Az érintett piacok Számítógépes operációs rendszerek Intel kompatibilis PC-k PDA-k, intelligens telefonok, szerverek operációs rendszerei nem versenyképes helyettesítők Jelentős belépési korlát Munkacsoport szerver operációs rendszerek Valós idejű médialejátszók Internetről letöltött, vagy onnan valós időben átvitt fájlok dekodolása, tömörítése és lejátszása Nincs helyettesíthetősége Bizottság v. Microsoft Piaci erőfölény Számítógépes oprerációs rendszerek 90 százalék fölött Forrás: Commission Decision (Case COMP/C-3/ Microsoft) 120.o.

42 Bizottság v. Microsoft Piaci erőfölény Munkacsoport szerver operációs rendszerek Több mérés, legalább 50 %-os, általában %-os részesedés Hálózati hatások A két piac között szoros kereskedelmi és technikai kapcsolat Bizottság v. Microsoft Az információszolgáltatás megtagadása Korábbi verzióknál Microsoft szolgáltatott információt, ez az iparági szokás is Nélkülözhetetlen az információ, nincs helyettesítője A megtagadása korlátozza a műszaki fejlődést Microsoft az információ átadását szellemi termék licenszelésének tekinti, valójában az információ nyújtás nem vezetett volna a Microsoft termékének másolásához Az unió szoftver irányelve korlátozza a szerzői jog gyakorlását az interoperabilitás javára Bizottság v. Microsoft Árukapcsolás A Bizottság úgy találta, hogy az operációs rendszer és a médialejátszó két külön termék Külön kereslet van a médialejátszókra Ezeket számos cég fejleszti Maga a Microsoft is fejleszt más operációs rendszerekhez A Microsoft más cégek lejátszóival közvetlen versenyben reklámozza a WMP-t A személyi számítógép gyártóknak WMP-t tartalmazó Windows-t kell licenszelniük, másikat csak a WMP mellett telepíthetnek, a Bizottság szerint itt kényszerítés történik A Microsoft magartartása a verseny kizárását jelenti Bizottság v. Microsoft Árukapcsolás Tekintettel az állítólagos disztribúciós hatékonyságra a Bizottság elutasítja a Microsoft azon érvelését, mely szerint az árukapcsolás csökkenti a fogyasztók tranzakciós költségeit azáltal, hogy időt és zavart takarít meg azzal, hogy a személyi számítógép eleve (a dobozból kikerülve) alapértelmezett opciók sorát tartalmazza. A kliens PC operációs rendszerével együtt előre telepített médialejátszó előnye nem követeli meg, hogy a Microsoft válassza ki a médialejátszót a fogyasztó számára. A személyi számítógépek gyártói ki tudják elégíteni a fogyasztók által szabadon választott előre telepített médialejátszó iránti igényt. A határozat azt is megállapítja, hogy a Microsoft semmiféle olyan technikai hatékonysággal nem állt elő, amelyhez a WMP integrálása előfeltételt jelentene. A WMP kapcsolása sokkal inkább megóvja a Microsoftot az esetleg hatékonyabb médialejátszó gyártókkal való tényleges versenytől, ami veszélybe sodorhatná piaci pozícióját, csökkentve ezáltal a médialejátszók terén innovációba fektetett tehetséget és tőkét. Bizottság v. Microsoft Jogorvoslat

43 Információszolgáltatás A határozat arra kötelezi a Microsoftot, hogy tegye közzé azon információkat, amelyek rendelkezésre bocsátását megtagadta, és tegye lehetővé azok kompatibilis termékek gyártásához való felhasználását. A közzététel a protokollspecifikációkra, valamint a tipikus munkacsoport-hálózat meghatározásához szükséges jellemzőkkel való interoperabilitás biztosítására korlátozódik. Árukapcsolás Az árukapcsolással való visszaélést illetően a határozat előírja a Microsoftnak, hogy az EGT területén a végfelhasználóknak és az eredeti berendezésgyártóknak (OEM) fel kell kínálja a Windows WMP-t nem tartalmazó, tökéletesen működő verzióját. A Microsoft megtartja azon jogát, hogy a Windowst és a WMP-t csomagban kínálja. Bizottság v. Microsoft Jogorvoslat (folytatás) Árukapcsolás A Microsoft köteles tartózkodni minden olyan eszköz használatától, amelynek a WMP Windows-hoz kapcsolásával azonos hatása lenne, mint például a Windows-zal való kiváltságos interoperabilitás fenntartása a WMP számára, szelektív hozzáférés-biztosítás a Windows API-khoz, vagy a WMP reklámozása a Windowson keresztül versenytársak termékein. A Microsoft nem adhat továbbá árengedményt OEM-eknek vagy felhasználóknak annak függvényében, hogy a WMP-vel együtt vásárolják-e meg a Windows-t, és de facto módon nem szüntetheti meg vagy korlátozhatja pénzügyi vagy egyéb eszközökkel az OEM- k és a felhasználók abbéli szabadságát, hogy a Windows WMP nélküli verzióját válasszák. A Windows szétválasztott verziójának teljesítménye nem lehet kisebb, mint a WMPvel összekapcsolt verziójáé, eltekintve a WMP funkciójától, amely értelemszerűen nem része a Windows szétválasztott verziójának.

44 6. hét Az ágazati szabályozás céljai, intézményei Témakörök Elméletek Hogyan kezdődött? Kik szabályoznak? Hogyan szabályoznak? A szabályozás reformja A szabályozás kezdetei Magyarországon Elméletek A közérdeken alapuló elmélet avagy a normatív elemzés mint pozitív elmélet A rabul ejtés elmélete (capture theory) A szabályozás kögazdasági elmélete (érdekcsoportok elmélete) Elméletek A közérdeken alapuló elmélet avagy a normatív elemzés mint pozitív elmélet Mikor kell szabályozás normatív megközelítés Mikor van szabályozás pozitív megközelítés Kiindulópont: piaci kudarc, a monopólium közérdeket sértő viselkedése a termelés visszafogása a hatékonyság elvesztése a kutatás, innováció lemaradása túlzott profit elérése Elméletek A közérdeken alapuló elmélet avagy a normatív elemzés mint pozitív elmélet Feltételezés: a várt jóléti hatás váltja ki a szabályozást Probléma: nem tudjuk hogyan történik, az elmélet nem ad választ a mechanizmusra, nem csak monopóliumok esetén van szabályozás, a szabályozottak gyakran lobbiznak a szabályozásért Az elmélet finomítása: a kiindulópont helyes, de a szabályozók eltorzítják a célokat

45 Elméletek A rabul ejtés elmélete (capture theory) Egyes empirikus eredmények (elsősorban ár és profit adatok) azt igazolják, hogy a szabályozás a szabályozottakat segíti Feltételezés: a szabályozottak vagy a törvényhozókat, vagy a szabályozókat ejtik rabul Probléma: itt sem világos hogyan történik a rabul ejtés, az egységes árak és a keresztfinanszírozás léte nem felel meg a profitmaximalizálás elvének, sok ágazatban a szabályozottak ellenkezésével alakul ki a szabályozás és csökken a profit Elméletek A szabályozás közgazdasági elmélete (Stigler) Feltételezés: ha egy érdekcsoport meg tudja győzni az államot, hogy számára kedvező módon éljen kényszerítő erejével, akkor növekszik a jóléte, az elmélet alapján előre jelezhető, hogy mely ágazatoknál és milyen formában várható szabályozás Elméletek A szabályozás közgazdasági elmélete Kibontás: Stigler/Peltzman/Becker A szabályozás az érintettek gazdasági pozicióját megváltoztatja, ezért mind a termelők (szolgáltatók), mind a fogyasztók versenyeznek a szabályozás befolyásolásáért Szabályozás azért lehetséges mert van rá kereslet és van kínálata is A politikai folyamatok részei a szabályozás alakulásának (törvénykezés, képviselők újraválasztása) Általában a szabályozásban érintettek egyik csoportja veszít a másik nyer, de akár mindenki is nyerhet Problémák: az érdekcsoportok nem tudják folyamatosan kontrollálni a szabályozási folyamatot, a szabályozók saját célt is követhetnek, a bíróságok szerepét nem veszi figyelembe az elmélet Hogyan kezdődött? Szabályozás lényegében egyidős a szolgáltatásokkal New York City 1820-as évek gázkoncesszió, 1830-as évek lóvasút Koncessziók mindenre, ami vonaljogot érint: gáz, villany,víz, csatorna, távíró, csőposta Hogyan kezdődött? Bell szabadalom: 1876, első telefonkoncesszió: 1878 (New Haven) Edison szénszálas izzó: 1879, első elektromos centrálé: 1879 (San Francisco) Koncesszió hosszú távú szerződés

46 Jogi háttér Kezdetben általános, majd egyre részletesebb feltételek Ellenőrzés szerepe Hogyan kezdődött? A koncessziós szerződések tartalma: Időtartam: év, bizonytalan hozam, befektetések ösztönzése Árak Ésszerű Átlagos Tarifa struktúra Minőség Módosítási lehetőségek Verseny kérdése Keresztfinanszírozás Hogyan kezdődött a távközlésben? Bell társaság megalapítása 1877, berendezésgyártás saját kézben 1882 (Western Electric), AT&T megalapítása 1885 Bell kezdeti növekedése: társaságoknak licenc eladás rövid időtartamra, majd hosszabbítás fejében tulajdonszerzés Hogyan kezdődött a távközlésben? Bell szabadalmak lejárata : verseny kezdete 87 független társaság alakul 1894-ben Több mint 4000 független társaság működik 1902-ben Hogyan kezdődött a távközlésben? A Függetlenek kihasználják Bell gyengeségeit Az agrárkörzetek és általában a háztartások elhanyagolása (összekapcsolás elutasítása) Egyes területeken a szolgáltatás alacsony szinvonala Hogyan kezdődött a távközlésben? Bell felülről lefelé, a Függetlenek alulról felfelé építkeztek

47 Előnyök és hátrányok (egységesítés, kompatibilitás, helyi igények ismerete, fogyasztóközeliség) A századfordulón a 4000 főnél nagyobb városok 41%-a kizárólag Bell, 14%-a, kizárólag Független, 45%-a legalább két társaság Hogyan kezdődött a távközlésben? 1902: a Függetlenek az összes telefon 44%-át működtetik Verseny formái Ár Koncesszió Finanszírozás Szabályozás Hogyan kezdődött a távközlésben? 1910-re egyre több Független kerül Bell tulajdonba, illetve csatlakozik a Bell hálózathoz Telefonok számának alakulása Egy szabadalomra építve monopol gazdasági szervezet alakul ki Viszonylagos szabályozási egyensúly kialakulása Hogyan kezdődött a távközlésben? Támadások az AT&T ellen (berendezésgyártás) Technológiai változások Dereguláció Kik szabályoznak? Szabályozók az USA-ban Törvényhozás, kormányzat, bíróságok, szabályozók A határvonal a szabályozók hatásköre és a vállalatvezetés döntési kompetenciája között változik A bíróságok fellebbviteli szerepköre

48 Kik szabályoznak? Szabályozók az USA-ban Az államok szabályozó testületei: eltérések és hasonlóságok 1907, New York Public Service Comission, Wisconsin Railroad Commission, Texas Railroad Commission Kik szabályoznak? Szabályozók az USA-ban Szervezet és létszám 3-7 bizottsági tag kinevezés, vagy választás adott időre (általában 6 év) 1400 távközlési vállalat, 206 áramszolgáltató, 426 gázszolgáltató, 6000 vízszolgáltató a szabályozó testületek összlétszáma 9000 fő szervezet: funcionális vagy iparági Kik szabályoznak? Szabályozók az USA-ban Miről dönt a bizottság? árak, tarifák a szolgáltatás szinvonala szolgáltatási terület értékpapírok kibocsátása ingatlanügyek vállalat összeolvadás, szétválás szabályozási eljárások egyes speciális ügyek Kik szabályoznak? Szabályozók az USA-ban Szövetségi szintű szabályozás Alapelv: államhatárok átlépése esetén válik szövetségi kérdéssé, kiegészítő, nem helyettesítő jellegű Interstate Commerce Commission, 1920 Federal Power Commission, 1934 Federal Communications Commission

49 Függetlenség Kik szabályoznak? Szabályozók Nagy-Britanniában Szabályozási célok: fogyasztóvédelem, versenyösztönzés Vita: egy vagy több szabályozó intézmény legyen? Szervezet: a főigazgató különleges státusza A szabályozó hatáskörét a privatizációs törvények szabják meg Hogyan szabályoznak? Az amerikai és a brit szabályozó hatóságok működésének összehasonlítása - miért ezek? Helyzet a nyolcvanas évek elején, majd végén: britek az USA-ban, amerikaiak Nagy-Britanniában A két szabályozási rendszer közötti különbségek - tradiciók szerepe Verseny illetve monopólium Hogyan szabályoznak? USA: merev, szabályozott, szembenálláson alapuló, nyitott, minden érdekelt fél részt vehet, sőt bátorítják (pl. költségtérítés): szabályozott cégek, fogyasztók, versenytársak (potenciális versenytársak), környezetvédők stb. - ügyvédek és szakértők teljes jogú résztvevők: kérelem, meghallgatás, bírósági fellebezés joga költségek, hatékonyság, időtartam szempontjából hátrányok Hogyan szabályoznak? UK: informális (USA-ban is van informális döntés-típus), önálló döntések szerepe nagy, együttműködést feltételez, zárt a szolgáltató és a szabályozó tárgyal közvetlenül, egyéb érdekcsoportok véleményt nyilváníthatnak, de nincs meghallgatás, bírósági fellebezés a szabályozó személye a garancia a mindenoldalú érdekegyeztetésre gyorsabb, olcsóbb, rugalmasabb Hogyan szabályoznak?

50 Előnyök és hátrányok (konvergencia) Előny: a briteknek sikerült jól képzett és megbízható személyeket találniuk kevésbé vannak kitéve a politikai befolyásnak (meghallgatások hiánya) kevesebb kell belőlük hatáskörük jobban meghatározott az ágazatot jól ismerik Hogyan szabályoznak? Hátrány: gyenge beszámoltatás (parlament, jogi kontroll, eljárásmódok) az amerikai modellben gyakran a laikusok vetnek fel fontos új szempontokat az eljárások során Az amerikaiak a szabályozási folyamat gyorsításának eszközeit vizsgálják (bírság és ösztönzés) Hogyan szabályoznak? Az alku szerepe a szabályozásban (brit tapasztalatok) privatizáció (monopólium vagy verseny) szabályozás versenyt "helyettesít" árszabályozás példája A szabályozás kezdetei Magyarországon Magyar Posta Magyar Posta MATÁV Antenna Hungária Víz- csatorna szolgáltatás ból 400 helyi, 5 regionális OKGT Termelés Szállítás Szolgáltatás A szabályozás kezdetei Magyarországon MVMT Termelés (8 erőmű vállalat) Szállítás

51 Elosztás (6 szolgáltató) MÁV Sín-hálózat (pálya-vasút) és szolgáltató tevékenység MÁV Cargo 2006 MÁV Start 2007 A szabályozás kezdetei Magyarországon Hírközlési Főfelügyelet 1993 Nemzeti Hírközlési Hatóság 2004 Posta, informatika Piacelemzések, ex ante szabályozás Magyar Energia Hivatal 1994 Magyar Vasúti Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság 2007

52 7. hét Természetes monopólium és hálózatos szolgáltatások Témakörök Természetes monopólium Hálózatos szolgáltatások Szabályozás és alternatívái Szabályozás és információ Függetlenség és kiszámíthatóság Természetes monopólium Érvek a monopólium mellett: Méret- és választékgazdaságosság, költség-szubadditívitás Pozitív externáliák Empirikus eredmények, technológiai változások, negatív externáliák a verseny híveit erősítik Természetes monopólium Természetes, mert gazdaságos, legkisebb költségű Méretgazdaságosság önmagában nem elegendő, a választékgazdaságtalanság semlegesítheti Méret- és választékgazdaságosság együttes fennállása esetén valószínűleg fennáll a természetes monopolhelyzet Szükséges és elégséges feltétele a költség-szubadditivitás Természetes monopólium Költség szubadditívitás: többtermékes monopólium, közös termelési folyamatban a legalacsonyabb költséggel látja el a piacot, szemben az ugyanezeket az outputokat ugyanilyen mennyiségekben előállító egymással versengő szolgáltatókkal

53 Természetes monopólium Költség additívitás és költség szuperadditívitás természetellenes Vizsgálat: ökonometriai modellek, költségfüggvények Csak releváns piacnagyságokra lehet vizsgálni Szubadditívitást találtak (távközlésben, villamosenergia iparban, vasúti közlekedésben, légi közlekedésben, bankszektorban) Természetes monopólium Természetes monopólium technológiai értelemben vett szubadditívitást jelent, nem mond semmit pl. a tulajdonviszonyokról, a monopólium belső szerveződéséről A természetes monopólium nem zárja ki a versenyt, például a hálózatok összekapcsolása révén a költség-szubadditivitás és a verseny előnyei egyidejűleg biztosíthatók A hálózatos szolgáltatások sajátosságai Távközlés, szállítás (vasút, közút, légiközlekedés), energiaipar (áram-és gázszolgáltatás), vízszolgáltatás Hálózat: pontok (esetleg csomópontok) közötti kapcsolat Kapcsolat lehet fix (pl.vezeték, sín) vagy egyéb (légifolyosó, rádióhullám) A hálózatos szolgáltatások sajátosságai A hálózat elemei: egymást kiegészítők és gyakran helyettesíthetők a nyújtott szolgáltatást a kiegészítő elemek együttese adja Kompatibilitás: alapfeltétel Hálózati topológiák Egy vagy kétirányú rendszerek: hálózati topológiától függetlenek A hálózatos szolgáltatások sajátosságai

54 Hálózati externalitások: pl. a szolgáltatás értéke nő a várhatóan belépő új fogyasztás esetén Hálózati infrastruktúra és szolgáltatás elkülönítése Vertikális szervezet Termelés, szállítás, elosztás (energia, víz) Összegyűjtés, szállítás, tárolás/megsemmisítés/feldolgozás (csatorna, szemét) Összegyűjtés, szállítás, elosztás (posta, távközlés, közlekedés) Nagy hálózati infrastruktúrák (elsüllyedt költségek) A hálózatos szolgáltatások sajátosságai Közszolgáltatások: piaci illetve nem piaci alapon szerveződő Nem piaci: igazságszolgáltatás, közbiztonság, kötelező oktatás stb. Piaci: távközlés, posta, szállítás, energiaipar, vízszolgáltatás stb. Állami szerepvállalás eltérései A szabályozás alternatívái Állami tulajdon Franchise Aukció Önszabályozás Az információ problémája a szabályozásban A tökéletes informáltság esete, információs asszimetria Szabályozás a nyilvánosság segítségével Charles Francis Adams és a "sunshine regulation" Massachusetts Board of Railroad Commissioners Előnyei, hátrányai Az információ problémája a szabályozásban Angol hagyományok: kényszerítő erővel csak világos törvényi felhatalmazás alapján rendelkezzen egy bizottság Tanulságok A nyilvánosság sokban segít (Ralph Nader, Bryan Carsberg)

55 Elsősorban nyilvánvaló, kiáltó hiányosságok esetén hatásos, napi ügyekben nem Az információ problémája a szabályozásban Tanulságok (folytatás) A fogyasztókat a minőség általában jobban érdekli, mint az ár A fogyasztók az azonnali megoldásokat értékelik nagyra A "capture" ellen a fogyasztókkal való kapcsolattartás a hatásos fegyver Az információ problémája a szabályozásban A megfelelő információ megszerzésének fő eszköze a célok helyes meghatározása A szabályozottak információszolgáltatási taktikái Saját célra is kevés információ Túlzott, de értéktelen információ Lassú információ szolgáltatás Félrevezetőnek minősíthető információk meghatározása Az információ problémája a szabályozásban Ellenszerek Releváns, rendszeres, rutinszerűen, megegyezés alapján előállított információkat kell kérni: számvitel politika (pl. profit és költség centrumok, vagyonértékelés) Az információszerzés célját világosan meg kell határozni A szabályozó és a szabályozott céljait a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kell egymáshoz (államosított cégek, privatizáció) Az információ problémája a szabályozásban Mely esetekben elengedhetetlen a megfelelő információhoz való hozzájutás? Keresztfinanszírozás Hozzáférés, összekapcsolás (bentlévő és belépő közötti információs asszimetria) Jogtalan árdiszkrimináció Túlzott monopol-profit Minőség Információszerzés egyéb módjai

56 Függetlenség és kiszámíthatóság Függetlenség csak a beszámoltatással együtt tárgyalható Beszámoltatás Formális (törvényi, jogi függőség) Informális (érintettek részt vesznek-e, megvitatható-e a döntés, indokolt-e a döntés, ismertek-e a szabályok) Függetlenség és kiszámíthatóság Privatizáció és szabályozás viszonya - befektetői kockázatok csökkentése: Hosszútávú keretek Függetlenség a kormányzati beavatkozástól (alacsony árak, választási ciklusok, versenyhez való viszony) Függetlenség és kiszámíthatóság Nagy-Britannia: változás az elmúlt években Nyilt viták Indoklások Előzetes tájékoztatás a változtatás szándékáról Tanácsadó testületek Függetlenség és kiszámíthatóság Kelet-Európában: a politikusok általában fenyegetőnek tartották a független szabályozó testületeket, ezért vagy Tanácsadó jellegű, döntési jog nélküli, korlátozott függetlenségű intézményt hoztak létre, vagy Formálisan függetlent, amelynek döntéseit befolyásolni igyekeztek Függetlenség és kiszámíthatóság A kiszámíthatóság fontosságát a jelentős beruházási igények növelik Szabályok utólagos változásai (nagy a kísértés) Elsülyedt költségek (USA és UK energiaipar) Kiszámíthatóság híjján nem ruháznak be eleget

57 Alákínálnak a koncessziónál Függetlenség és kiszámíthatóság Utólagos változtatás ellen hathat: Elvesző jövőbeli haszon Hosszú élettartamú tőkeállomány esetén fokozatos kiépítés Az egyik területen bekövetkező szabályozói kiszámíthatatlanság más területekre és így az országkockázatra is kihat Jövőbeli privatizációs bevételek is csökkenhetnek Függetlenség és kiszámíthatóság A szabályozó hatóságok tekintélye (elfogulatlan döntések) Hosszabb távon alakul ki Gyorsan elveszthető A kormányzati viselkedésnek döntő szerepe van

58 8. hét Árszabályozás Témakörök Szabályozási eszközök Megtérülési ráta szabályozása Ársapka szabályozás Kiszorító árazás Árprés Szabályozási eszközök Árszabályozás Mennyiség szabályozása A be- és kilépés szabályozása További eszközök A megtérülési ráta szabályozása Rate-of-return - megtérülési ráta kérelem, adatszolgáltatás auditálás, költségmegosztás vizsgálata méltányos megtérülési ráta majd tarifa meghatározása következő kérelemig változatlan A megtérülési ráta szabályozása A megtérülési ráta szabályozás hátrányai költség plussz jelleg nem ösztönöz termelékenységjavulásra Averch-Johnson hatás magas szabályozási költségek sűrűn be kell avatkozni lassú, rugalmatlan A megtérülési ráta szabályozása

59 Költségszámítási modellek Történelmi vagy előretekintő költségszámítás Különbözeti vagy teljesen szétosztott költség Költségaszámítás a hatékony összetevő szerinti árazás alapján (ECPR) Önálló, független (stand alone) szolgáltatás költsége A megtérülési ráta szabályozása Averch-Johnson hatás Tőkevolumen gazdaságtalan növelése Rátaalap kitömése Inputok aranyozása Technológiai torzulás Empirikus bizonyítás hiányzik Más célokat is figyelembe kell venni Nem a ráta, hanem az ár a korlát Kockázatkerülés (risk aversion) Befektetők és a gátráta Szabályozói késedelem (regulatory lag) A megtérülési ráta szabályozása Megtérülési ráta szabályozás ösztönzéssel árbefagyasztás profit - megosztás sávos megtérülési ráta menü rendszerek Ársapka szabályozás Price cap (RPI-X) - ársapka hosszabb időszakra történő ármeghatározás (4-5 év) szolgáltatások nagyobb választékát együtt fogja át a fogyasztói árváltozást hatékonysági tényezővel korrigálja nagyobb hatékonyság esetén a profitnövekmény a vállalatnál marad Ársapka szabályozás A BT hatékonysági tényezőjének felülvizsgálata Oftel javaslat (csomag!), vélemények bekérése, tárgyalások döntés (felülvizsgálati időszak lerövidítése, szabályozott szolgáltatások körének kiterjesztése, hatékonysági tényező értékének felemelése) X érték megválasztása Ársapka szabályozás

60 Évek Megtérülési ráta Árbefagyasztás Profit Ársapka Egyéb megosztás Sappington [2002] Árszabályozás és verseny Piacok liberalizációjának tapasztalatai Ágazati és versenyszabályozás közeledése Közgazdasági elemzések előtérbe kerülése A kiszorító árazás Egy lehetséges meghatározás: olyan árképzés, amellyel a legalább azonos hatékonysággal működő versenytárs a piacról kizárható Ár a költségek alatt annyi időre, hogy a piacról való kilépést kikényszerítse vagy a belépést lehetlenné tegye A kiszorító árazás Várakozás: a kezdeti veszteségeket később jelentős áremeléssel ellensúlyozhatják A kiszorító árazás sikere esetén hosszabb távon a fogyasztók is veszítenek Létezhet-e ilyen magatartás? A kiszorító árazás

61 Chicagó-i iskola Soha nem lehet jövedelmező stratégia Post-chicagó-i (játékelméleti) megközelítés Bizonyos feltételek mellett lehet A kiszorító árazás Érvek Alternatívák Költségek Finanszírozás Visszanyerés A kiszorító árazás Bírói gyakorlat, közgazdasági nézetek, szabályozás ellentmondásai Játékelméleti kiindulópont: áruházláncok példája Bizonytalansági tényezők szerepe A kiszorító árazás A játékelméleti megközelítés adta újabb szempontok Pénzügyi nehézségek Piaci jelzések Piacról való kizárás és a kiszorító árazás viszonya Az árprés Vertikális integráció Upstream (input) és downstream (output) piacok Árprés: a versenytársak költségei és eladási árai közötti rés szűkítése Egy szabályozási megoldás: árpadló Az árprés Az árprés létrejöttének feltételei

62 Szűk keresztmetszetek Árképzési szabadság Magas belépési korlát Jövőbeli nyereség A szabályozó befolyásolása és az árprés Az árprés A versenytársak költségeinek növelése vagy árprés? Árprés többféle input és output esetén Bírósági, szabályozási gyakorlat az Egyesült Államokban A kiszorító árazás megítélésének változásai Egyszerűség - az Areeda-Turner szabály A stratégiai magatartás vizsgálata - Joskow-Klevorick szabály Bírósági gyakorlat Bírósági, szabályozási gyakorlat az Egyesült Államokban $ MC ATC AVC P1 P2 0 Q1 Q

63 Bírósági, szabályozási gyakorlat az Egyesült Államokban Brooke-ügy, 1993 visszanyerés vizsgálata Legújabb javaslatok (Bolton és társai) öt feltétel két fázis Bírósági, szabályozási gyakorlat az Egyesült Államokban Alcoa 1945, árprés fogalmát először használják Villamosenergia-ipari ügyek FCC és az 1996-os távközlési törvény költség-betudási számítások Az Európai Unió joggyakorlata Kevesebb eset AKZO-Chemie 1991 Tetra Pak II 1994 EU Bizottsági Értesítés 1998 hozzáférés közös költségek különbözeti költségek Az Európai Unió joggyakorlata Távközlési példák összekapcsolás helyi hurok ONP Bizottság ajánlása Pa+Cr > Pr Brit és holland gyakorlat

64 9. hét A verseny megjelenése a szabályozott ágazatokban Témakörök A közszolgáltatás értelmezései A szabályozás reformja Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban Verseny és egyetemes szolgáltatás A közszolgáltatás értelmezései A közszolgáltatás fogalmának kínálati, keresleti, elosztási szempontú megközelítései Kinálati Az állam mint a szolgáltatás nyújtója felléphet szociális okokból vagy a piac zavarai miatt Az állam nyújthatja közvetlenül, állami, állami tulajdonú szervezetek révén ezek jelentős részét az elmúlt évtizedekben világszerte privatizálták, mert rossz hatékonysággal működtek Az állam nyújthatja közvetett módon, magántulajdonú, de az állam által befolyásolt eszközökkel Költségvetésből finanszírozva (pl. oktatás) Speciális jogok nyújtásával (pl. koncessziók) Állami szabályozás (pl. távközlés, közlekedés, energiaipar) Az állam nyújthatja vegyes módon (vegyes tulajdon) A közszolgáltatás értelmezései Keresleti Alapvető fontosságú Egyetemes Mindenki által keresett Mindenki számára elérhető Mindenki számára megengedhető Elosztási Nem piaci közvetítéssel (SGI services of general interest) Piaci közvetítéssel (SGEI - services of general economic interest) A szabályozás reformja, USA Szabályozott piacok kutatása a hatvanas évek közepétől költségemelkedés és tarifaemelés viszonya (rate-of return szabályozás) Szolgáltatók és fogyasztók közötti viták, érdekcsoportok szerveződése Technológiai változások Infláció (költséginfláció) a hetvenes évek eleje óta

65 verseny költségcsökkentő hatású Túlszabályozás felesleges költségeket gerjeszt (becslés: évi 100 md dollár) A szabályozás reformja, USA Ford elnök - Domestic Council Review Group on Regulatory Reform Carter - Regulatory Analysis Review Group millió dollárnál nagyobb kihatású szabályozások felülvizsgálata Reagan - Presidential Task Force on Regulatory Relief A szabályozás reformja, USA Példa a változásra: szabályozással foglalkozó kutatások elsősorban a hatékonyság növelése nem pedig az infláció csökkentése kérdésével foglalkoztak gazdasági válságtünetek (infláció), makro-és mikroökonómiai kérdésfeltevések és válaszok reformban, enyhítésben, feloldásban érdekelt csoportok aktivizálódása A szabályozás reformja Nagy-Britannia Hálózatos szolgáltatások állami tulajdonban, az állami tulajdon lebontása új típusú szabályozási intézményeket és szabályozási formákat hívott életre Kísérletek a hatvanas és hetvenes években az állami szektor hatékonyságának javítására A szabályozás reformja Nagy-Britannia árazás határköltségen, beruházási döntések szigorú pénzügyi számítások szerint, közvetlen és explicit támogatások Határköltséges árazás mindenáron való erőltetése a támogatások megnövekedését és az adózáson keresztül másutt újabb torzulásokat eredményezett

66 A támogatás lehetősége a költségcsökkentés ellen hatott A szabályozás reformja Nagy-Britannia visszatérés részben az átlagköltséges árazáshoz, 5 %-os (reál) megtérülési ráta bevezetése a meglévő tőkére vetítve, profit/veszteség mértékének előírása (költségcsökkentés, bérköltség) az új Versenytörvény felhatalmazta az MMC-t, hogy hatékonysági vizsgálatokat végezzen az állami cégeknél (pl CEGB) A szabályozás reformja Nagy-Britannia A hatékonyságjavító erőfeszítések kudarcának főbb okai: az állami cégek vezetése sosincs teljes mértékben piaci mechanizmusoknak kitéve a kormányzat, de még a törvényhozás is gyakran a pillanatnyi, sürgető problémák megoldási eszközeként kezeli az állami cégeket A szabályozás reformja Nagy-Britannia Feladat: a cégeket a politikától távolabb vinni, piaci mechanizmusok hatásainak jobban kitenni, a piaci struktúrákat újragondolni, a versenyt erősíteni A brit hálózatos szolgáltatók privatizálása és piacaik szabályozása, liberalizálása egyidejűleg megoldandó feladat volt, eladásra mindig egy cég és a hozzá tartozó szabályozás került A szabályozás reformja Nagy-Britannia British Telecom, Oftel British Gas, Ofgas Water, Ofwat , CEGB, Offer British Rail, ORR Post Office, Postcomm Szabályozó szervezetek összeolvadása Offer, Ofgas Ofgem 2000 Oftel, ITC, RA, Rau, BSC Ofcom 2004 Versenyszabályozás átalakulása MMC CC 1999

67 A szabályozás reformja EU sajátosságok (állam szerepe, mentességek) Eredmény Megtámadható piacok, hatékonyság-növekedés új forrásai, több szektorú szolgáltatók Az infrastruktúra és a rajta nyújtott szolgáltatás elkülönítése, vertikális, számviteli, szervezeti szétválasztás Szabályozás új szempontjai: unbundling, összekapcsolás, hozzáférés, szűk keresztmetszetek A szabályozás reformja Szabályozási reform első hulláma - EU Távközlés 1998, posta 1999, villamosenergia 2000, gázszolgáltatás 2001, vasút 2003 Kizárólagos jogok megszüntetése Kötelező jellegű piacnyitás Ágazati és versenyszabályozás közeledése Ex ante szabályozási piacok Jelentős piaci erő vizsgálata Piaci erőfölény, vállalati összefonódások További gyorsítás Lisszabon, Barcelona Elektronikus kommunikáció 2002 Gáz, villamosenergia 2003 Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban Monopóliumok létrejötte, a piac jellegzetességei Szabályozás, kizárólagos jogok Integrált szervezetek Méretgazdaságosság és innováció A monopolhelyzet meggyengülésének okai Alapkutatások szerepe Tüzelőanyagárak, beruházási költségek Környezetvédelem szerepének növekedése Ár, fogyasztás, finanszírozás Az új piaci helyzet összetevői Új belépők, független áramtermelők Földgáz Gázturbina Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban Versenyelemek megjelenése Termelés, hálózathoz való hozzáférés

68 Költségcsökkenés, befagyott költségek Technológiai újdonságok Termelés Szállítás, elosztás Szabályozási eszközök Kilépési díj Hozzáférés, összekapcsolás Vertikális szétválasztás, számviteli szétválasztás Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban Kutatás.fejlesztés ösztönzése Intézményi struktúra Társadalmi veszteségek Önkéntes ill. kötelezés Piaci határok megváltozása Többszektorú szolgáltatók Szabályozás kereteinek átrendeződése Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban A piacnyitás és verseny előnyös hatásai Termelékenység emelkedése Fogyasztóorientált magatartás, fogyasztók megnyerése, innovatív szolgáltatások Keresztfinanszírozás megszüntetése Árak csökkenése, költségekhez igazodása Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban

69 Forrás: Newbery [1999] 172.o. Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban Forrás: Newbery [2004] 32.o.

70 Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban Új problémák Természetes monopólium elemek újraszabályozása Ellátásbiztonság Koordináció áramkimaradások Egységes belső piac határkeresztező kapacitások Verseny és egyetemes szolgáltatás Közszolgáltatás nem piaci piaci - az egyetemes szolgáltatást erre a körre értelmezik EU-ban 1993 óta használják jelentése: mindenki számára elérhető (megfizethető) áron, magas színvonalú szolgáltatást kell nyújtani Verseny és egyetemes szolgáltatás Alapelvek egyenlőség egyetemesség folyamatosság alkalmazhatóság Időben változó kategória Verseny és egyetemes szolgáltatás Ágazatonként eltérő jellegű hozzáférés és kizárás differenciált szolgáltatások Egyetemes szolgáltatás meghatározása a távközlésben műszaki paraméterek technológiailag semleges szolgáltatás típusok társadalmi célok Verseny és egyetemes szolgáltatás

71 Hagyományos megoldás: keresztfinanszírozás A keresztfinanszírozás problémái Hatékonyság romlása Nagyság önkényes és nem mérhető Nem eléggé célzott Beruházást nem ösztönzi Verseny és egyetemes szolgáltatás A keresztfinanszírozás alternatívái Verseny a támogatásért Központi alap Utalványok, voucher Az egyetemes szolgáltatás koncepciója Hozzáférés és szolgáltatás megkülönböztetése Költség alapúság és finanszírozás Ágazati eltérések Verseny és egyetemes szolgáltatás Támogatás szétosztásának lehetőségei versenyeztetés szolgáltatók támogatása verseny-semlegesség fogyasztók közvetlen támogatása Verseny és egyetemes szolgáltatás Az egyetemes szolgáltatás költsége: a kötelezettséggel illetve a nélkül működő szolgáltató pénzügyi teljesítménye közötti különbség Számításához meg kell állapítani: gazdaságtalanul ellátott területeket illetve fogyasztókat elkerülhető költségeket bevétel-kiesést az egyetemes szolgáltatásból származó piaci előnyöket

72 10. hét Egyes ágazatok szabályozási jellegzetességei Témakörök Privatizáció, szerkezetátalakítás, szabályozás Privatizáció és szabályozás a távközlésben Privatizáció és szabályozás a villamosenergia-iparban Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban Privatizáció, szerkezetátalakítás, szabályozás A privatizáció kiváltó okai a hálózatos szolgáltatásoknál Költségvetési hiány A szolgáltatás fejlesztésének finanszírozási problémái A magánvállalatok vezetését hatékonyabbnak tartják Széles részvényesi kör létrehozásának szándéka A monopohelyzetek megszüntetése, verseny erősítése Privatizáció, szerkezetátalakítás, szabályozás A célok ellentmondásossága Magas privatizációs bevétel Monopolhelyzet fenntartása Szolgáltatónak kedvező tarifák Szerkezetátalakítás a hatékonyság növelése érdekében Kevesebb bevétel Profit csökkenhet Széles részvényesi kör kialakítása Alacsony induló részvényárak a későbbi emelkedés reményében Alacsonyabb bevétel Jövedelemtranszfer Állami ellenőrzés fenntartása Részleges privatizáció alacsonyabb bevétel Privatizáció, szerkezetátalakítás, szabályozás Tulajdon és ellenőrzés Többségi tulajdon vagy ellenőrző részvénycsomag állami kézben tartása Nem tekintik magánvállalatnak Részvényárfolymban tükröződik A hatékonyság kérdésessé válik Széles részvénytulajdon Nincs valós tulajdonosi kontroll Vállalatvezetés önállóságának kockázatai Szakmai befktető többségi tulajdona Szakmai befektető jobban képes stratégiai szempontok alapján fejleszteni a vállalatot Rossz vállalatvezetést a többi részvényes nehezen mozdítja el Hazai vagy külföldi befektető A külföldi részarányát az állam korlátozza Speciális jogok fenntartása

73 Aranyrészvény Privatizáció, szerkezetátalakítás, szabályozás A szabályozás rendszere prioritások felállítása A fogyasztók védelme Árszabályozás (monopol, diszkriminatív árak tiltása) Minőségszabályozás Fejlesztések finanszírozási igényének biztosítása Magasabb profitot lehetővé tevő árak kialakítása Verseny ösztönzése Természetes monopóliumok beazonosítása Versenyösztönző (aszimmetrikus) szabályozás Társadalmi célok érvényesítése Egyetemes szolgáltatás Környezetvédelem Energiaellátás biztonsága Privatizáció és szabályozás a távközlésben Iparági jellemzők Többtermékes ágazat, nem tárolható javak Időponttól függő változó kereslet Magas elsüllyedt költségek Kapacitás korlátok Hálózati hatások Természetes monopólium elemek Privatizáció és szabályozás a távközlésben Forrás: Hyman [1995] 33.o.

74 Privatizáció és szabályozás a távközlésben, Nagy- Britannia Iparági szerkezet British Telecom között a Post Office volt a távközlési szolgáltató BT megalapítása 1981, társasággá alakítása 1984 április, privatizálása 1984 november Mercury Alapítása 1982-ben Nagyvárosok közötti digitális hálózat fejlesztése 1986-ban kezdett szolgáltatni Készülékgyártók GEC, Plessey Post Office egyezség közös fejlesztésről, kudarc Más szereplők Kábeltársaságok Rádiótelefon hálózatok Privatizáció és szabályozás a távközlésben, Nagy- Britannia Szabályozási környezet 1980 állami távközlési monopólium felszámolásának bejelentése 1981 törvény a posta és a távközlés különválásáról 1981 Beesley-jelentés (Liberalisation on the Use of British Telecommunications Network) a BT kapacitásainak viszonteladási lehetőségéről 1982 Fehér Könyv a távközlés jövőjéről, amelyben a privatizáció tervét is bejelentik, vita az árszabályozásról 1983 Littlechild-jelentés (Regulation of British Telecomunnications Profitability) az RPI-X formulát javasolja 1984 április Távközlési-törvény, duopólium fenntartásának engedélyezése 1990-ig 1984 november BT 50 százalékának értékesítése a tőzsdén (későbbiekben a további 50 százalékot is eladták) Privatizáció és szabályozás a távközlésben, Nagy- Britannia Szabályozási környezet (folytatás) 1984 április Távközlési törvény Az ágazatot ellenőrző miniszternek és a szabályozásért felelős személynek biztosítania kell Távközlési szolgáltatások iránti kereslet kielégítését A szolgáltatások megfizethető árát Fogyasztók, felhasználók, vásárlók érdekeit Hatékony versenyt Hatékony és gazdaságos működést Kutatás-fejlesztést Külföldi cégek letelepedését Belföldi szolgáltatásokat A szolgáltatók és készülékgyártók nemzetközi versenyképességét Privatizáció és szabályozás a távközlésben, Nagy- Britannia

75 Szabályozási környezet (folytatás) 1984 Távközlési törvény (folytatás) A brit szabályozás középpontjában az engedélyek állnak Szolgáltatók csak engedéllyel működhetnek, ezekben nagyon részletes feltételek szerepelnek, közülük sok a különböző versenyellenes magatartásokat tiltja Az engedélyt a miniszter és a szabályozó hatóság vezetője egyetértésben adja ki A hatóság vezetőjének az engedély feltételeinek betartását ellenőriznie kell és szükség esetén gondoskodik betartatásáról Az amerikai távközlés szabályozás kezdeti rendszerével szemben, amely a strukturális változtatásra épített, a brit a szabályozáson és az állandó ellenőrzésen keresztül kívánja a versenyellenes magatartást megelőzni Privatizáció és szabályozás a távközlésben, Nagy- Britannia Szabályozási környezet (folytatás) 1984 Oftel (Office of Telecommunications) Vezetője a főigazgató (Director General of Telecommunications - DGT), egyszemélyi döntési jogokkal Szükség esetén a Monopolies and Mergers Commissionhoz (MMC) fordulhat, ha kétségei vannak a döntés közérdeket érintő részének megítélésében Az egyszemélyi vezetés és a jelentős jogkör megnöveli a foglyul esés veszélyét, sok függ a kinevezett személy adottságaitól Privatizáció és szabályozás a távközlésben, Nagy- Britannia Szabályozási környezet (folytatás) Árfelülvizsgálatok (price review) rendszere A tarifák kiegyensúlyozása X tényező ismételt meghatározása Az árszabályozás alá tartozó termékkör (kosár) megállapítása Hálózatok összekapcsolásának szabályozása Számviteli szétválasztás (1995), hálózat nagykereskedelem kiskereskedelem 1998-tól az ágazati szabályozás a versenyszabályozás elemzési szempontjait követi, Verseny-törvény elfogadása, összhang az EU szabályozással Privatizáció és szabályozás a villamosenergiaiparban Iparági sajátosságok Vertikális struktúra Potenciálisan versenyző szegmensek Természetes monopólium szegmens Nem tárolható Kereslet-kínálat mindenkori egyensúlyát kell biztosítani rendszerirányítás fontossága

76 Privatizáció és szabályozás a villamosenergiaiparban Forrás: Hyman [1995] 29.o. Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban 1947 államosítás, 1957 egységes országos (Anglia és Wales) rendszer (Central Electricity Generating Board - CEGB ) Előkészületek a privatizációra 1988 február: Fehér Könyv (Privatising Electricity) meghatározza a célokat CEGB szétválasztása Szállítóválallat (National Grid) az elosztó vállalatok tulajdonában Két erőművállalat (egyik szén és atomerőművekkel - National Power, másik csak szénerőművekkel - PowerGen) 12 elosztó vállalat Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban 1989 július: Villamosenergia-törvény 1989 november: az atomerőműveket, mint nem értékesíthetőeket kiveszik a National Power-ból és megalakítják a Nuclear Electric-et 1990 november: a 12 elosztó vállalatot (Regional Electricity Companies RECs) és a National Grid-et a tőzsdén keresztül privatizálják

77 1991 február: privatizálják a National Power-t és a PowerGen-t 1996 az eladhatónak minősített, korszerűbb atomerőműveket British Energy néven privatizálják Hatósági beavatkozásokra a két nagy szénerőművállalat jelentős kapcitásokat adott el, emiatt és az új belépések miatt a piaci szereplők száma megnőtt Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban Forrás: Newbery [2007] 10. dia Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban Szabályozási környezet Az 1989-es törvény létrehozta a szabályozóhatóságot (Office of Electricity Regulation Offer), amelynek élén itt is főigazgató állt Feladatai Biztosítani, hogy a villamosenergia iránti minden ésszerű keresletet kielégítsenek Biztosítani, hogy minden engedélyes finanszírozni tudja tevékenységét Ösztönözni a versenyt a termelésben és a kiskereskedelemben Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban Szabályozási környezet (folytatás) Ársapka szabályozás a természetes monopóliumnak tekintett területeken National Grid RPI-X REC RPI-X+Y

78 Y az áthárítható exogén költségeket tükrözi (nagykereskedelmi áramár, szállítási költség stb.) Versenykorlátozó magatartások tiltása Például erőművek részesedése a kiskereskedelmi piacokon Nagykereskedelmi piac (pool) létrehozása Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban Teljesítménymutatók 5 évvel a privatizáció után A munkatermelékenység kétszeresére nőtt Az atomenergiából származó áram mennyisége 28 %-kal nőtt kapacitásbővítés nélkül A gáztüzelés szinte nulláról 15 %-ra nőtt Az újonnan belépő kapacitások fele új belépőktől származott A fosszilis tüzelőanyagok kilówattórára jutó költsége reálértékben 45 %-kal csökkent A nukleáris tüzelőanyagok kilówattórára jutó költsége reálértékben 60 %-kal csökkent A szén árak reálértékben 20 %-kal csökkentek Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban Fejlesztési igények, beruházások ciklikus modernizáció környezetvédelem Finanszírozás támogatás kölcsön Tarifák költségviselés Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban

79 Forrás: Hyman [1995] 35.o. Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban Tulajdonviszonyok magán és közösségi koncessziók Tevékenységi körök saját ágazatban és más ágazatokban sokszektorúság vertikális, horizontális terjeszkedés nemzetközi diverzifikáció Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban, Nagy-Britannia Döntő változások: 1973, 1989 Szerkezeti átalakulás a privatizáció előtt koncentrálódás vízszolgáltatás és szennyvíz együtt államosítás

80 Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban, Nagy-Britannia Privatizáció és szabályozás szolgáltatás és szabályozás szétválasztása új szabályozás intézményrendszer (vízminőség, árvízvédelem leválasztása) gazdasági szabályozás verseny csekély yardstick szabályozás price cap k tényező Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban, Nagy- Britannia Szervezeti megoldások holding (alaptevékenység, vagyonkezelés, egyéb) Tőzsdei kibocsátás feltételei, bevételek a privatizáció sikerességének kritériumai Az állam további szerepe speciális részvény Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban, Nagy-Britannia Néhány tanulság Előrelátás és kockázat Árszabályozás a profit mértéke túlzott a kedvező induló feltételek miatt az időtényező szerepe felülvizsgálatok gyakorisága a szabályozó dilemmája befektetői és fogyasztói érdekközötti egyensúly Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban, Nagy- Britannia Tevékenységi körök szétválasztása információ, átláthatóság Diverzifikáció sokszektorú szolgáltató

81 A központi és a helyi hatalom viszonya tulajdonformák árszabályozás Privatizáció és szabályozás Nagy-Britanniában Forrás: NAO [2002] 34.o.

82 Témakörök 11. hét Szabályozás új feltételek mellett Szabályozási térkép Többszektorú szolgáltatók megjelenése Szabályozás kereteinek átalakulása Az európai belső piac helyzete Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása Szabályozási térkép Tagállam szövetség viszonya USA EU Angolszász modell és sajátosságai egyes területeken Észak-Amerika Nagy-Britannia Ausztrália Új-Zéland Ázsiai országok Szabályozási térkép Európai megosztottság UK Skandináv országok, Hollandia Spanyolország Franciaország és Németország Dél-Amerika Többszektorú szolgáltatók megjelenése Francia vízszolgáltatók kezdeti diverzifikáltsága (építőipar, szállodaipar szemétszállítás) Britek követik a példát Szabályozott és szabályozatlan piacok kombinálása Behatolás más közszolgáltatások területére Víz, gáz, villamosenergia, távközlés

83 Országhatárokon túli terjeszkedés Többszektorú szolgáltatók megjelenése Ágazatközi összeolvadások mozgatóereje Azonos fogyasztóbázis Hatékonyságjavulás, költségmegtakarítások (pl. mérők leolvasása, szállítás, raktározás, beszerzés, logisztikai feladatok, fogyasztók kiszolgálása, számlázás, ügyfélszolgálat) Informatika szerepe Szabályozás kereteinek átalakulása Nemzeti: szabályozószervezetek összeolvadása Competition Commission különbizottsága 1999 Offer, Ofgas: Ofgem 2002 Oftel, ITC, RA, Rau, BSC: Ofcom 2004 Bundesnetzagentur 2005 Intézmények közötti konzultációs mechanizmusok kialakítása Szabályozás kereteinek átalakulása Nemzetek feletti Regionális szabályozás lehetőségei a villamosenergia-iparban Konzultációtól a szabályozási feladatokig Energiaipar 2003 European Regulators' Group for Electricity and Gas (ERGEG) Madridi és firenzei fórumok European Agency for the Cooperation of Energy Regulators (ACER) Elektronikus hírközlés 2002 European Regulators Group (ERG) 2009 Body of European Regulators for Electronic Communications (BEREC) Az európai belső piac helyzete 2007-es felülvizsgálat Belső piac információs rendszerének létrehozása Piacok figyelése Jogszabályok átültetésnek ellenőrzése Referenciaértékek és mutatók kialakítása Maradéktalan érvényesülés esetén Szolgáltatások kereskedelme 45 %-kal növekedne Külföldi beruházások 25 %-kal nőnének GDP 0,5-1,5 %-kal emelkedne Az európai belső piac helyzete Internal Market Scoreboard

84 2009 végén 74 irányelv (ösze belső ppiaci 5 %-a) nem került teljes mértékben átvételre Jogsértésekkel összefüggő eljárások száma 2009 végén 929, orsszágonkénti átlag 47, magyarország 32 Eljárások fele adó- és vámügy, környezetvédelem, 8 százaléka közelekedés, 7 százaléka energiaipar A belső piac töredezettsége Az európai belső piac helyzete A belső piac töredezettségének alakulása 30% 25% 27% 27% EU 25 20% 15% 15% 13% 13% 10% 5% 10% 9% 9% 10% 7% 8% EU 27 6% 5% 0% Forrás: Internal Market Scoreboard, December 2009, No o. Az európai belső piac helyzete 2010 május: Monti-jelentés (A new strategy for the single market at the service of Europe's economy and society) Integrációs fáradtság és kiábrándultság Energiaipar Csak konszolidáció Teendők Hálózati szűk keresztmetszetek számának csökkente Határkeresztező kapacitások növelése Hálózatok összekapcsolódási pontjai számának emelése Intelligens mérőrendszerek és hálózatok kialakítása Átlátható nagykereskedelmi piacok megteremtése Az Unió által is finanszírozott, célzott infrastrukturális beruházások Az európai belső piac helyzete Monti-jelentés (folytatás) Elektronikus hírközlés A korábbi liberalizáció miatt valamivel előrehaladottabb az egységesülés Problémák Még mindig 27 elkülönült távközlési és online piac Tisztázatlanok a szellemi tulajdonjogok

85 Hiányzik a bizalom, az együttműködés és a digitális ismeretek az elektronikus kereskedelemben Hiányoznak a nagy kapacitású átviteli rendszerek Az európai belső piac helyzete Monti-jelentés (folytatás) Elektronikus hírközlés A digitális belső piac gyors kialakulásáa esetén 2020-ig a GDP 4 százalékos növekedése lenne elérhető Teendők Unió szintű szabályozás megerősítése Páneurópai engedélyezési rendszer Frekvenciaelosztást EU szintre emelni Az elektronikus kereskedelem érdekében meg kell szüntetni a fogyasztóvédelmi törvények széttagoltságát (szállítás, garanciális jogok, viták rendezése) Digitális tartalom fejlesztése érdekében európai szerzői jogok Műsorszórásban európai online szolgáltatások Az európai belső piac helyzete Monti-jelentés (folytatás) Elektronikus hírközlés A digitális belső piac gyors kialakulásáa esetén 2020-ig a GDP 4 százalékos növekedése lenne elérhető Teendők Unió szintű szabályozás megerősítése Páneurópai engedélyezési rendszer Frekvenciaelosztást EU szintre emelni Az elektronikus kereskedelem érdekében meg kell szüntetni a fogyasztóvédelmi törvények széttagoltságát (szállítás, garanciális jogok, viták rendezése) Digitális tartalom fejlesztése érdekében európai szerzői jogok Műsorszórásban európai online szolgáltatások Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása Az ágazati szabályozásban a radikálisabb Bizottsági javaslatok nem kerültek elfogadásra Tevékenységek közötti szétválasztás az elektronikus hírközlésben Erősebb felhatalmazás az európai szintű szabályozásban Továbbra is az inkumbensek dominálnak Egyes tagországok a vertikális szervezetek megmaradásáért harcolnak (Franciaország, Németország) A belső piac szempontjai alapján a versenyszabályozásnak több tere nyílik a hálózatos szolgáltatások piacain 2009 július: első ízben büntettek meg energia vállalatot a verseny szabályainak megsértése miatt E.ON és GdF Suez, 1106 millió euró Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása Ágazati vizsgálat az energiaiparban

86 2007 eleje óta kilenc nagyobb ügyben foglalt állást a Bizottság, elmarasztalva a szereplőket a verseny korlátozásáért A Bizottság ezekben az ügyekben megegyezéssel zárta a vizsgálatot Gázszolgáltatás E.ON, RWE, GdF, ENI a gázszállító hálózatán jelentős kapacitásokat szabadít fel GdF importkapacitások korlátozását oldotta fel Distrigaz nagyfogyasztóit kötötte magához előnytelen szerződésekkel Villamosenergia-ipar A svéd nagyfeszültségű hálózaton határkeresztező kapacitásokat szabadítottak fel E.ON termelőkapacitásainak és hálózata egy részének eladását vállalta a vizsgálat lezárásaként Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása Elektronikus hírközlés A Bizottság a tagállami szabályozás által kevéssé kezelhető ügyekben hozott határozatokat Mobil távközlés Barangolási díjak Ezt a döntést júniusában az Európai Bíróság is megerősítette Végződtetési díjak Szempontrendszer a szélessávú lefedettséget biztosító egyes fejlesztések támogatására Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása Magyarország A versenyszabályozás aktivitásának növekedése nálunk is jellemző volt 5 ágazati vizsgálatból három az energia, illetve az elektronikus hírközlés területén indult A Gazdasági Versenyhivatal a 2008-as évről szóló országgyűlési beszámolójában szóvá tette az energiaiparban a piacnyitás elhúzódását a hosszú távú kapacitás-lekötési és áramvásárlási szerződések problémáját a vertikális kapcsolatok oldásának lassúságát illetve az ebben a kérdésben a szabályozó hatóságok közös szakmai álláspontjának elutasítását A közlekedéssel összefüggésben felmerült a szabályozó szervezetek függetlenségének problémája a Magyar Vasúti Hivatal megszüntetése miatt Az elektronikus hírközlés ágazatban a versenyhivatali eljárások során a szolgáltatók vállalásai alapján a csupasz DSL szolgáltatások bekerültek a szabályozott nagykereskedelmi szolgáltatások körébe Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása Magyarország (folytatás) A hazai energiapiacokon kialakult problémákat jól jelzik a Bizottság jelentései a belső piac kialakításában elért előrehaladásról A szabadpiaci fogyasztás arányával mért piacnyitás tekintetében Magyarország lemaradt, csak szigetek és derogációt kérő országok állank rosszabbul Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása

87 Forrás: Report on Progress [2010] 5.o. Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása Magyarország (folytatás) Kedvezőtlen a helyzet a vásárlóerő paritáson mért háztartási villamosenergia árakkal 27 tagország közül Magyarországon voltak a legmagasabbak az árak második félévében Ugyanez az adat a gázszolgáltatásban a negyedik legmagasabb árat jelentette Forrás: Natural gas prices [2010], 6.o. Forrás: Electricity prices [2010], 8.o. Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása

88 Forrás: Electricity prices [2010] 8.o. Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása Forrás: Natural gas prices [2010] 6.o.

89 12. hét Jó és rossz szabályozás Témakörök Milyen a jó szabályozás? Jobb szabályozás Egy szabályozási kudarc Milyen a jó szabályozás? Öt szempont Legitimitás jogszabályi környezet Beszámoltathatóság Megfelelő eljárások Szakszerűség Hatékonyság Milyen a jó szabályozás? Legitimitás jogszabályi környezet Törvényi felhatalmazás Mandátum kérdése Többnyire széleskörű döntési jogkör A törvény értelmezési lehetőséget kínál Pl. a törvény előírja a fogyasztói érdekek védelmét, de a hogyan nincs meghatározva Törvényhozók nem ismerik a döntéshez szükséges részleteket Ma még nem látható problémák megoldása Milyen a jó szabályozás? Beszámoltatás

90 Forrás: The Regulatory State: Ensuring its Accountability [2004] 20.o. Milyen a jó szabályozás? Megfelelő eljárás Igazságos Egyenlő, azonos elbánásmód Hozzáférhető Az érintettek részvétele Megvitatható döntés Megindokolt döntés Ismert szabályok Nyilt Erősíti a legitimációt Milyen a jó szabályozás? Szakértelem Indokolni kell a szakértők igénybevételét Vélemény részletes indoklása A vélemény kialakítási folyamatának bemutatása Világos megfogalmazások A szakértői függetlenség biztosítása Milyen a jó szabályozás? Hatékonyság Döntések a legkevesebb erőforrás és a legkisebb költség felhasználásával Minél általánosabban szól a felhatalmazás, annál nehezebb mérni a teljesítményt A társadalmi célok követése és az allokatív hatékonyság egyaránt mérce kell legyen Milyen a jó szabályozás?

91 Az öt szempont egyaránt fontos Javítani lehet a felhatalmazás értelmezésén, parlamenti jóváhagyást lehet kérni az egyértelműbb feladatokra Parlamenti bizottságot lehet létrehozni a hálózatos szolgáltatások felügyeletére Az eljárások szabályait nyilvánosságra kell hozni A szakértelmet a hatóságoknál képzésekkel kell javítani A felhatalmazások pontosabb megfogalmazásával növelni lehet a hatékonyság számbavételének esélyét Jobb szabályozás Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa OECD javaslatok a jobb szabályozásra Szabályozási hatásvizsgálat (Regulatory Impact Assesment RIA) A nyilvánosság erősítése A szabályozás terheinek csökkentése Egyszerűsítési intézkedések A hagyományos szabályozás helyettesítése alternatív megoldásokkal A szabályozási időszak lezárulásának törvénybe foglalása Jobb szabályozás Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa (folytatás) RIA Áttekinti a lehetséges közpolitikai válaszokat Megállapítja a célokat, kockázatokat, költségeket és hasznokat Megmutatja A célok elérésének módját A kisvállalkozásokat érintő hatásokat Az érintettek véleményét Az ellenőrzés és értékelés módját Jobb szabályozás

92 Forrás: OECD [2008] 17.o. Jobb szabályozás Jobb szabályozás Jobb szabályozás Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa (folytatás) A szabályozás könnyítésének, a kevés beavatkozás hívei előnyben részesítik a Szakmai szervezeteket Önszabályozást Vállalkozásokon belüli ellenőrzést

93 A RIA elsősorban egy adott szabályozási lépés költség-haszon elemzésére alkalmas, alternatív megoldások egyenlő súlyú elemzése nem várható el tőle Jobb szabályozás Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa (folytatás) A RIA-k értékelése az Egyesült Királyságban A National Audit Office (NAO) által 2004-ben vizsgált esetek Felében volt a célok világosan meghatározva 10-ből 7 esetben nem vizsgáltal alternatív megoldási lehetőségeket Egyetlen esetben sem vizsgálták a szabályozás elmaradásának lehetőségét Egyetlen esetben végeztek érzékenységi vizsgálatot Tízből csak háromban készült a várható haszonra számszerű becslés Jobb szabályozás Forrás: NAO [2007] 5.o. Egy szabályozási kudarc A villamosenergia-ipar kaliforniai deregulációja US általában sikeres De: a deregulációs lépések egymáshoz való viszonyának alakulására ügyelni kell, a liberalizálódás csak az egyes szabályozási lépések közötti összhang esetén lehet eredményes A kaliforniai szabályozási kudarc Visszaélés a piaci erővel Járadékvadászat Megoldatlan Kockázatkezelés Villamosenergia rendszerek összekapcsolása Elegendő szállítási kapacitás biztosítása Rendszerirányítás koordinálása Egy szabályozási kudarc Dereguláció az Egyesült Államok villamosenergia-iparában