A gyomor-bél rendszer megbetegedései. Rigó Adrien

Átírás

1 A gyomor-bél rendszer megbetegedései Rigó Adrien

2 Susan Levenstein (2002): Pszichoszociális faktorok gyomorfekélyben és gyulladásos bélbetegségben Stressz hatására alhasi fájdalom és hasmenés szinte univerzális jelenség Organikus alapú betegségeknél szemléletváltás; a gyomorfekélyt és a colitis már régen a pszichoszomatikus betegségek közé sorolták, az utóbbi évtizedekben a szemlélet a fiziológiai radikalizmus felé tolódott (baktériumflóra és immunológiai reaktivitás) A funkcionális gasztrointesztinális betegségek: a pszichoszociális faktorok erős hatását sikerült kimutatni a betegség lefolyására. Itt az ideje a biopszichoszociális gondolkodásmód visszacsempészésére az organikus eredetű gasztrointesztinális betegségek esetén is! A funkcionális és az organikus közötti határ sohasem volt még ködösebb, mint napjainkban!

3 A peptikus fekéllyel kapcsolatos tanulmányok mennyisége a Psychosomatic Medicine-ben S. Levenstein (2002)

4 A fekéllyel kapcsolatos témák változása S. Levenstein, 2002

5 Klasszikus pszichoszomatikus elképzelések (Császár Gy. ) A gyomor és a nyombél fekélyesedéssel járó kórfolyamata: ulcus pepticum Etiológia: számos tényező szerepet játszhat: a támadó és védőmechanizmusok zavara miatt önemésztés Korai elképzelés: fokozott savtermelés; vegetatív idegrendszeri hatások szerepe Nem homogén betegség (gyógyszerhatásra is képződhet, karcinoid is lehet) Nincs éles határ a gyulladásos nyálkahártya folyamatok és a fekélyesedés között!

6 Stressz és fekélybetegség Sokirányú kutatás Koponya,- agysérülés, égés, szepszis, légzési elégtelenség esetén igen nagy %- ban fekélyek keletkeznek (szekréciós izgalom és mikrocirkuláris zavar) Stressztanulmányok: Stresszes életesemények a fekélyek exacerbációjában és a gyógyulás lassításában játszanak szerepet Az esemény jelentése a fontos

7 Biológiai háttér A gyomorfekély előfordulása a 20. század első felében emelkedő tendenciát mutatott, a század végére viszont csökkenőt (feltételezett ok: javultak a higiéniai körülmények, így a H. pylori kevésbé tud terjedni) Kockázatot növelő tényezők: 0-s vércsoport, dohányzás, nemszteroid gyulladásgátlók használata (pl. aszpirin, ibuprofen), a reggeli kihagyása a cirkadian ritmus felborulása munka miatt, alváshiány, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás. Az elmúlt 30 év: a gyomorfekély kezelése radikálisan megváltozott; (savlekötők, pihenés és a műtét helyett a H. pylori felfedezése óta (80-as évek) antibiotikum-kúra). Mára azonban a helicobacter-elképzelés is kilépett a mézesheteiből, mivel kb, a gyomorfekélyek 25%-a helicobacter fertőzés hiányában áll fenn.

8 A stressz hatása a peptikus fekélyre Háborús foglyoknál a fekély megemelkedését találták Természeti karasztrófáknál vagy szocioetikai válsághelyzeteknél is emelkedett ulcus-előfordulás: Földrengések Gazdasági krírisek Kollektív katasztrófák Állattanulmányok: a különböző fizikai stresszorok, pszichológiai manipulációk (anya-szeparáció), és az operáns kondícionálásos szituációkban alkalmazott feedback-variációk képesek a gyomor sérülékenységét befolyásolni

9 A stressz hatása a peptikus fekélyre Keresztmetszeti vizsgálatok-kevert eredmények A fekély valamilyen nagy életnehézséggel hozható kapcsolatba A célok frusztrációjakor nyilvánul meg Magas stressz, szorongás és depressziós tüneteket, valamint személyiség-zavarokat találtak fekélyes betegeknél (korlát: az emlékezés zavara és a betegség stressze) Számos vizsgálat nem talált összefüggést ezekkel a tényezőkkel Módszertani problémák

10 A stressz hatása a peptikus fekélyre Prospektív megközelítések-konzisztens eredmények A stressz előrejelzi a gyomorfekély megjelenését, illetve az állapotromlást (szubjektív nehézségek, szociális elidegenedés, munkanélküliséég, családi problémák, fizetéssel való elégedetlenség, munkatársakkal való konfliktus, stb.) Longitudinális epidemiológiai vizsgálatok: a kezdeti stressz- illetve depresszív tünetek emelik a fekélyképződés valószínűségét az elkövetkező 9-15 évben A módszer gyengesége: a fekély-öndiagnózisa Összességében: kimutatott prospektív összefüggés a stressz és peptikus fekély között A H. pylori korszakában egy komplexebb, multikauzális modellre van szükség!

11 Zavaró tényezők a stressz-ulcus kapcsolatban Szocioökonómiai státusz A szegénység mindenképpen stresszforrás Az alacsony SES a pszichológiai mechanizmusoktól függetlenül is kapcsolatban áll a magasabb ulcus aránnyal A H. pylori fertőzés aránya fordítottan arányos a SES-sel (alacsony SES-rosszabb higiéniai körülmények gyermekkorban, amikor általában megfertőződnek a baktériummal?) Nehéz munka-gyomorsav hiperszekréció-alacsony SES Orvosi betegség A fájdalommal járó testi betegségek (fejfájás, izületi gyulladás) a distressz jelentős forrásai lehetnék, ugyanakkor az alkalmazott nem-szteroid gyulladásgátlók indirekten is hozzájárulnak a fekély kialakulásához Összességében a megfigyelt prospektív kapcsolat a stressz és fekély között 17-50%-ban átfedésben van (befolyásolt) a SES és az orvosi betegségek által.

12 Téves beszámolók A peptikus fekély diagnózisa a vizsgálatokban gyakran öndiagnózison alapult A stressz esetében is számolni kell a téves beszámolókkal: utólagos magyarázat-keresés (hogy értelmet nyerjen a betegsége) A pszichoszociális faktorok hatásának mértéke A fekélyt hosszú ideje mint nem-specifikus jelenséget tartják számon: számos különböző útvonal közös végpontja (genetikai és környezeti faktorok) Ha az etiopatogenetikai utak többfélék lehetnek, a pszichoszociális faktorok valószínűleg az ulcusosoknak csak egy csoportjában játszanak szerepet

13

14 A stressz mediátorai Egészségkárosító viselkedések Nem szteroid gyulladáscsökkentők Dohányzás Reggeli elhagyása (rendszertelen étkezés) Alváshiány Alkoholfogyasztás A publikált többváltozós elemzések újraértékelése azt mutatja, hogy a stressz fekélyre gyakorolt hatásának 17-44%-át (a fent leírt) viselkedéses tényezők mediálják! A viselkedéses mediáló tényezők kivonásával marad-e a stressznek közvetlen (fiziológiai) hatása az ulcusra? Sav-termelés HPA-tengely TRH (thyrotropin releasing hormon) Véráramlás-változás (gyomornyálkahártya barrier-változása)

15 Pszichofiziológiai mediátorok A pszichológiai distressz stimulálja a gyomorsav-elválasztó sejteket (ezért korán pszichoszomatikus) Gyomorsav-szekréció-koncepció megingott (stresszre nem mindenkinél nő) + H. pylori Egyéb helyi pszichofiziológiai hatások (amin keresztül a stressz hathat a gyomorfekélyre): Csökkent véráramlás a gyomor-bélrendszer felső szerveiben A motilitás alterációi: Akut stressz általános hatása a motilitásra a gátlás A diszpepsziás személyek egy jelentős része motilitásemelkedéssel válaszol stresszre A H. pylori infekcióra való hatáson keresztül (fertőzés + a klinikai betegség facilitálása tünetmentes periódus, illetve együttélés után) (pszichoneuroimmun és pszichoneuroendokrin mechanizmusok) A stressz interferál a sebgyógyulással (pl. a kortikoszteroid szint emelésén keresztül)

16

17 Gyulladásos bélbetegségek Colitis ulcerosa (Crohn-betegség)

18 Biológiai háttér Susan Levenstein (2002) Gyulladásos bélbetegség: a fekélyes bélgyulladás (colitis) és Crohn-betegség együttes elnevezése Mindkettő ritka, súlyos, az életet-veszélyeztető betegség, amely a bél-szövetek gyulladásával jár. Nem keverendő az irritábilis bél-betegséggel, amely funkcionális betegség. Mindkét betegségben hasmenéses és nyugodt időszakok váltogatják egymást, de komoly különbségek vannak a kettő között a beteg életére tett hatásban. A colitis csak a vastagbelet érinti, klasszikus tünete a vérző hasmenés, ha a tünetek kontrollálhatatlanná válnak, műthető.

19 Crohn-betegségben az emésztőrendszer bármely része érintődhet (szájtól a végbélig), gyakoriak a sohasem múló tünetek, mint pl. fájdalom, alultápláltság (felszívódási zavar miatt), s ha megműtik bárhol kiújulhat. Etiológiájában ma a legelfogadottabb modell szerint elégtelen az immunválasz gátlása a bélben lévő baktériumok toxinjaival szemben. A remissziótexacerbációt nem igazán tudják magyarázni. A colitis azon ritka betegségek egyike, aminek jót tesz a dohányzás!

20 A stressz hatása A pszichoszociális faktoroknak nem tudtak kimutatni etiológiai szerepét Ezzel szemben széles körben elfogadott (mind a betegek, mind a szakorvosok körében), hogy a lefolyásban komoly szerepük lehet A remisszióban ill. exacerbációban levő betegek vizsgálatában ezt sikerült alátámasztani (de nem minden tanulmánynak) Prospektív tanulmányok (pszichoszociális faktorok mérése remisszióban és az elkövetkező időszak rosszabbodásait figyelték): 1. Levenstein és mtsi 2000: periodikusan mérték az észlelt stressz mennyiségét; a felső harmadba eső személyeknél háromszoros volt az exacerbációk mennyisége mind középtávon (6-8 hónap) mind pedig hosszú távon (5 év) 2. Mittermaier és mtsi 1998: depressziós tünetek a relapszusok szignifikánsan magasabb mennyiségével jártak együtt a következő évben

21 Személyiség és pszichiátriai zavarok Korai szerzők: éretlenség, dependencia, függőség mint etiológiai tényezők Nem volt népszerű elképzelés: jelen elképzelés: az IBD-re jellemző személyiségjegyek inkább másodlagosak, a betegségre adott reakciók, bár az eredeti személyiség befolyásolja a betegséghez való alkalmazkodást A személyiségjegyek másodlagos volta valószínű: a tünetek leggyakrabban serdülőkorban, illetve fiatal felnőtt korban kezdődnek, ami a személyt egy függő állapotba helyezi éppen akkor, mikor a függetlenedés lenne a legfőbb feladat A másság megélése az önértékelésre hathat negatívan A hasmenéses tünetek miatt pedig a kényszeres jellemzők erősödhetnek fel

22 A kényszeres tünetek és a neurotikusság nagyobb szintjét számos tanulmány kimutatta, főleg Crohnbetegségben Az alexitímia magas szintje is a hosszan fenálló betegség következménye lehet Az IBD pszichológiai hatásai az idővel csökkennek, s valószínűleg a szociális támogatás enyhíti ezeket Azok az IBD személyek, akik pszichológiai kezelést keresnek, a kontrollhoz képest valamivel abnormálisabb pszichológiai profilt mutatnak A pszichiátriai betegségek meglepően ritkák Szorongás és depresszió inkább csak az akut időszakokban figyelhető meg, egyébként gyakori a szupernormalitás Utalnak arra adatok, hogy az IBD betegeken belül alcsoportok lehetnek (a pszichoszociális érzékenység szempontjából is) (Maunder és mtsi, 2000: a bizonytalan kötődés azoknál a colitises betegeknél gyakoribb, akiknél nincs p-anca (perinuclear antineutrophil cytoplasmic antibody-ez egy genetikailag meghatározott betegség-marker)

23 Pszichofiziológiai mediátorok Pszichoneuroimmunológiai mechanizmusok az elsődlegesek (stressz vezethet immundiszfunkciókhoz) A bél permeabilitása lehet a másik tényező (ez ismét befolyásolt stressz (HPA-tengely) által /nő/) Az autonóm idegrendszeri történéseknek is lehet általános hatása a gyulladásos bélbetegségekre Továbbá a szomatizációnak is lehet szerepe (szorongás, depresszió esetén folyamatosan magas figyelem a testi történésekre)

24 A stressz viselkedeses mediátorai Dohányzás emeli a Crohn-betegség aktivitását Nem-szteroid gyulladásgátlók és alváshiány rontják a colitist Adherencia, ami a hangulat, személyiség és stressz által befolyásolt (a gyógyszerelés és hosszan tartó kezelés nagy erőfeszítést igényel a nyugodt periódusokban is)

25 Pszichológiai-viselkedéses kezelés Ha a pszichológiai megközelítések eredményesek lennének, az orvosok jobban elfogadnák a pszichoszociális tényezők szerepét Azok a stressz-kezelő technikák, amelyek hatékonyak a funkcionális bélbetegségekben, itt nem hoztak igazán meggyőző eredményeket A kognitív terápiákkal is inkonzisztensek a tapasztalatok (bizonyos pszichológiai jellemzőket javítanak /pl. kontrollérzés/, de a tünetekre nem igazán hatnak) A rövid-pszichodinamikusan orientált terápiák eredményei sem meggyőzőek Bizonyos (szorongóbb, vagy pszichésen sérülékenyebb személyeknél) hasznos lehet az intervenció a betegséglefolyás szempontjából Mindenképpen el kell kerülni a pszichológiai vádlást és a pszichologizálást! A pszichoszociális faktorok szerepe áttevődik egy általánosabb kérdéskörbe: a stressz és a krónikus baktérium-fertőzés témájára

26 Asztma Rigó Adrien

27 Asthma bronciale Hörgők túlérzékenysége, gyulladása Fulladás Légszomj rohamokban Mechanizmus: simaizomgörcs, nyálkahártya-duzzanat, fokozott nyáktermelés Extrinsic/intrinsic Eredete: 1. Allergia faktor 2. Fertőzés faktor 3. Pszichológiai faktor Típusai: - Extrinzik (atópiás): a tüneteket allergén provokálja - Intrinzik (nem atópiás) A leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség!!!

28

29

30 2007

31 31 Prevalencia

32 Gyermekkori asztma A gyermekkori asztma hatásai A gyermek és az egész család életminősége A gyermek iskolai teljesítménye és hiányzások A gondozók munkából való kiesése Pszichoszociális tényezők Szorongás és félelem a tünetektől Bizonytalanság (bejósolhatatlan, kontrollálhatatlan) tanult tehetetlenség depresszió A nem kezelt érzelmi reakciók és problémák az egészségügyi ellátórendszer gyakoribb látogatásához vezetnek 32

33 Az asztma pszichofiziológiai korrelátumai Az asztmás betegek stresszre nagyobb hörgőszűkületet mutatnak, mint az egészséges személyek Valószínűleg az autonóm idegrendszer működésének a megváltozása áll a háttérben A béta-szimpatikus aktiváció hörgőtágulást, míg az alfa-szimpatikus és a paraszimpatikus aktiváció hörgőszűkülést okoz Immunológiai útvonal: stressz alatt enyhe Th2 citokin válasz-profilt mutatnak 33

34 Pszichoszomatikus aspektusok Korai pszichoszomatikus elképzelések: Ambivalencia az anya iránt A légzés ego-funkció, a közeledés-távolodás konfliktusának tendenciáját szimbolizálja Asztmás roham: elfojtott sírás az anya után 34

35 Asztma és pszichológiai zavarok Pánik tünetek, pánikbetegség 35 Asztmás betegek között túlreprezentált Kétirányú interakció: A pánik számos útvonalon keresztül képes kiváltani, provokálni asztmás tüneteket Mind az enyhe, mind a súlyos asztmás tünetek képesek pánikok triggerelni Más patofiziológiai események mindkét zavar kialakulását kiválthatják: Hiperventiláció A légzésszabályozás zavara

36 Asztma és pánik Wayne, J. K. (2004): elméletek az asztma és pánik gyakori komorbiditásának magyarázatára: Kognitív magyarázat: a légzési zavarok megélésének hosszú távú tapasztalata félelemteli vagy katasztrofális hiedelmeket generál a légzési tünetekkel kapcsolatban, ami aztán provokálja a pánikrohamot (adatok alátámasztani látszanak) Biológiai magyarázatok: a hypoxia és hypercapnia ismételt megélése érzékenyíti azokat a neurális köröket, amelyek a félelem-válaszért felelősek (az amydala, a locus ceruleus túlreagálja a hypoxia és légzési problémák enyhe eseteit is)! (a különbség nem a légzőrendszerben van, hanem az agyi válaszban!) (állatkisérletek és humán kisérletek alátámasztják; CO2- belélegeztetése)

37 Gyermekkori asztma, krónikus betegségek és pszichiátriai zavarok Ortega, A.N: és mtsi (2002) több mint 1200 fiatal vizsgálata (USA)

38 38

39 A pszichiátriai zavarok és asztma-tünetek közötti összefüggés (Feldman 2005) A pszichiátriai tünetek hogyan befolyásolják az asztma tüneteit és súlyosságát? Szubjektív és objektív paraméterek méréseperceived impairment and objective measurement 85 fő 39

40 Results Különbség a szubjektív tünetekben! 40 Severity

41 Nőgyógyászati betegségek Rigó Adrien

42 Nőgyógyászati állapotok, zavarok, betegségek egészségpszichológiai szempontból Premenstruális szindróma Fájdalmas menstruáció Fogamzásgátlás, családtervezés Terhesség (terhesség alatti hangulati és egyéb zavarok) Posztpartum hangulati zavarok Vetélés, halvaszülés abortusz pszichológiai kérdései Meddőség

43 Premenstruális szindróma

44 PMDD diagnózisa Jellemzők: depressziós hangulat, jelzett szorongás, érzelmi labilitás, tevékenységek iránti érdeklődés csökkenése, ingerlékenység, impulzivitás, fejfájás, puffadás év között jelentkezik, korral rosszabbodik, menopauzával véget ér

45 Pszichiáterek kritériumai A. Min.5 tünet, ebből 1 mindenképpen az első 4 valamelyike. 1. Depresszív hangulat, reménytelenség érzése, ön-vádló gondolatok 2. Szorongás, feszültség 3. Hangulatváltozások 4. Állandó és fokozott harag, ingerlékenység 5. Csökkent érdeklődés 6. Koncentrációs nehézség szubjektív érzése 7. Letargia, energiahiány, fáradtság 8. Étvágyváltozás, falás 9. Aluszékonyság, vagy insomnia 10. Tehetetlenség, vagy kontrollvesztés szubj. érzése 11. Más testi tünetek, mint mellduzzadás, izületi fájdalom, súlygyarapodás, puffadás fejfájás, izom v.

46 B. A zavar interferál a munkahelyi, iskolai v. általános társas aktivitással és kapcsolattartással. C. A zavar nem magyarázható más betegség tünetének erősödésével (pl. major depresszív zavar, személyiségzavar). Regisztrálás két egymást követő hónapban. DSM-IV: depresszív zavar MNO diagnózisa PMDD új tünete: Tehetetlenség, kontrollvesztés szubjektív érzése

47 Nőgyógyászok kritériumai 1. A menstruációt megelőző 5 napban min.1 érzelmi és testi tünet az alábbiakból Érzelmi: depresszió, dühkitörések, ingerlékenység, szorongás, összezavarodottság, szociális visszahúzódás Testi: mellek érzékenysége, alhasi puffadás, fejfájás, végtagok megdagadása, megpüffedése 2. A tünetek enyhülnek a menzesz kezdetét követő 4. napig és nem jelentkeznek legalább a ciklus 13. napjáig 3. Nincs gyógyszeres kezelés, hormon, drog, alkohol 4. A tünetek jelen vannak min. 2 cikluson át 5. Zavar a beteg társas és gazdasági teljesítményében A DSM-től eltérően: Már egy tünet rendszeres megjelenése elégséges a diagnózishoz, ha az megzavarja az illető életét Nem említi az egyéb zavarok (pl. személyiségzavar tünetének felerősödése) kizárását

48 Tünetek mérése Homályos elképzelések Smith: A tünetek 30%-kal való erősödése a posztmenstruális időszakhoz képest Retrospektív, prospektív mérések Biológiai kritériumok eredmények vitatott Premenstrual Assessment Form (PAF)

49 Gyakoriság Nők 75%-a: kisebb, v. izolált premenstruális változások Nők 90%-a: min.1-szer életes során tapasztal PMS tüneteket Nők 20-50%-a PMS-ben szenved, ebből 3-5% felel meg a PMDD kritériumainak Itthon: 47% PMS, ebből 5,4% PMDD

50 Társuló kórképek Akik rekurrens major depresszióban, bipoláris I v. II. zavarban szenvednek Ált.-os orvosi állapotok nagy része rosszabbodik premenstruális fázisban ( asztma, allergia, migrén) Komorbiditás a PMS/PMDD szorongásos zavarokkal, fóbiákkal, kényszer, pánikzavarral PMDD és szorongásos zavarok közötti részleges együtt járás

51 PMS kialakulásában szerepet játszó tényezők 1. Genetikai hajlam, családi előfordulás 2. Hormonális rizikófaktorok Petefészek működésével kapcsolatos, csak ovulációs ciklusban. (a hormonmintázatban nincs számottevő eltérés, változásérzékenység!) 3. Kulturális (?) különbségek: PMS gyakoribb a fehér, 18 és 24 és közötti dohányos nők között. 4. Az elhízás összefüggésbe hozható a PMS kialakulásával. PMS/PMDD kóroktana mai napig ismeretlen!!

52 Hormonális eredmények Számos hormon, amelyek változása, eltérése összefüggésben lehet a tünetekkel, de nincs konkrétan leírt egyedüli ok! Legfőbb elképzelés: A PMS az ösztrogén szintjének változásával és annak a szerotonerg rendszerre gyakorolt hatásával van kapcsolatban. (A nemi hormonok hatnak a szerotonin idegsejtbe való visszavételére és a sejten belüli forgalmára, így befolyásolják a központi szerotonin aktivitást.) A PMS/PMDD esetén feltételezhetően a szerotonin szint és/vagy a receptor érzékenység csökkent. (állapotjellemző, de általános érzékenység?)

53 Kulturális és környezeti faktorok Pszichés tünet: női szerepkonfliktusok, bojkott A nők változó szerepkihívásaival kapcsolatos érzelmekből fakadnak (Szeverényi) Okok: pl. szexuális késztetés énidegen feszültség, intenzív interocepció, menstruációt szégyenérzet kíséri, női szerep tagadása

54 Attitűdök a kultúra közvetítésével -zavaró, de természetes -betegség, kezelendő probléma Környezeti rizikófaktorok: 1. Szülők korai elvesztése 2. Gyerekkori szexuális abúzus 3. Fizikai és érzelmi abúzus 4. Társas támogatás elégtelensége, v. hiánya 5. Aktuális stresszkeltő életesemények, interperszonális problémák

55 PMS, mint fájdalomszindróma Alhasi, v. derékfájdalom: Olyan depresszió, amely elsődlegesen nem a hangulati életben jelentkezik, hanem szervekre lokalizált fájdalomban. (nem anatómiai ok) Stressz Pozitív kapcsolat a stresszorok és a PMS érzelmi és testi tüneteinek megjelenése között, a preés posztmenstruális időszakban egyaránt. Ritkábban alkalmazzák a stressz helyzetek kognitív átértékelésének stratégiáját.

56 Terápiás lehetőségek 1. Életmódbeli változtatások: diéta, rendszeres mozgás, stresszkezelés, izom relaxáció, asszertív magatartás javítása, magnézium pótlás 2. Kognitív terápia: gondolatok, érzelmek, viselkedés és fizikai tünetek közötti Progeszterin készítmények B6 vitamin Szelektív szerotonin visszavétel gátlók (Fluoxetin, antidepresszáns) Szorongásoldók GnRH (gonadotróp releasing hormon) agonisták Barátcserje Androgén antagonisták nem egyértelmű Fogamzásgátló tabletták Placebo, rövid ideig és

57 Az Endometriózis

58 a méh belsejében levő szövet (endometrium) beágyazódása a méhen kívül nemi szervek, petefészek, belek, máj a lehámlott szövet nem tud távozni bármilyen korosztálynál a menstuáció kezdetétől a végéig bármikor kb. a nők 10-15%-a elsőfokú rokonoknál 7x nagyobb esély a megjelenésére Ha a menstruáció 12 éves kor előtt kezdődik Tünetek: Az endometriózis menstruáció előtti és közbeni fájdalom Hosszan elnyúló fájdalom a menstruáció alatt Fájdalom a közösülés közben vagy után Erős vérzés Meg nem magyarázható meddőség Kevésbé gyakori: fáradtság, fájdalmas székletürítés, derékfájás, hasmenés és szorulás Fájdalom nélküli lezajlás

59 Kezelés Hagyományos szemlélet: a fájdalmak enyhítése, a fogamzás esélyének növelése Kialakulás: Pontos oka ismeretlen folyás visszafelé áramlik és ezáltal az endometrium bekerül a hasüregbe és elkezd nőni a méhen kívül? biológiai, pszichológiai és

60 Pszichoszociális kérdések Van-e különbség a nők között a menstruáció megélésében? Milyen szerepe van az élettörténetnek, a környezetnek az endrometriózis kialakulásában? Az endometriózis kialakulásában szerepet játszanak-e személyes élmények és tapasztalatok is? Hogy élik meg az endometriózisos nők a menstruációt, valamint a nőiségüket? Hogy befolyásolják a fájdalmak a beállítódásukat és érzékenységüket? biológiai, pszichológiai és szociális faktorok

61 Bio-pszicho-szociális elgondolások A menstruáció megélése nagyon jelentős kérdőív a menstruáció megélésével kapcsolatban: általános negatív és elutasító hozzáállás figyelhető meg a havi vérzések kérdéskörében, mely alig van kapcsolatban a megélt testi tünetekkel és menstruációs panaszokkal (Mahr, Saupe et al. 1982) Az endometriózisban szenvedő nők a menzesz alatt inkább exhibicionisták és extravertáltak, impulzívabbak és agresszívebbek, mint egészséges társaik, mindezekért feltehetően az endometriózis, ill. a hozzá kapcsolódó fájdalmak a felelősek (Shatford et al., 1988 ) endometriózisos nők első menstruációja korábban érkezik, egyértelműen negatívabb tapasztalatokkal rendelkeznek a menstruációval kapcsolatban, mint egészséges társaik, ráadásul az első menstruáció idejében valamilyen szerepkonfliktusban voltak (Collins, 1979)

62 Strauss, Didzus, Speidel 1992 Az endometriózis jelensége egyértelműen pszichoszomatikus értelmezési keretben vizsgálandó Jelentős félelmekről számolnak be Túlságosan foglalkoznak egészségi állapotukkal Fokozottan érzékenyek a testi változásokra Korlátozva érzik magukat szexualitásukban Nemiszerep-konfliktus Az első menstruációval kapcsolatos

63 A szociális környezet szerepe (Bergler, 1984) tabuk és normák a szülői odafigyelés és gondoskodás kisgyermekkorban az azonos korú, de ellentétes neműekkel való kontaktus milyen a szülők hozzáállása a testtel kapcsolatos kérdésekben a felvilágosítás ideje és jellemzői menstruációs élmények

64 A ciklusfüggő tünetek szubjektív megélésének meghatározói -összefoglaló Szociokulturálisan: a menstruációval kapcsolatos mítoszok, tabuk és sztereotip elképzelések Individuálisan: a szociográfiai jegyek (kor, életstílus és születési élmények) Tanult tapasztalatok: felvilágosítás, első menzesz, egészségnevelés, az anya attitűdje, a testhez és menstruációhoz való hozzáállás Testi faktorok: endokrin reakciókészség, a ciklus és menstruáció jellegzetességei, exogén hormonok hatásai Pszichológiai faktorok: attribúciós stílus, egészségtudatosság, személyiségjegyek, pszichés zavarok, stressz, szociális támogatás