Klinikai szakpszichológus szakképzés évfolyam

Átírás

1 : A légző- és gyomorbélrendszer pszichoszomatikája, a nőgyógyászati betegségek pszichoszomatikája Rigó Adrien, ELTE PPK, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék rigo.adrien@ppk.elte.hu Klinikai szakpszichológus szakképzés évfolyam

2 Emlékeztető! Pszichoszomatikus sérülékenység Milyen tényezők hajlamosítanak testi tünetekre, betegségekre? (bio-pszicho-szociális koktél )

3 A gyomor-bél rendszer megbetegedései Gyomorfekély Gyulladásos bélbetegségek (Colitis ulcerosa, Crohn-betegség) Funkcionális gyomor-bélrendszeri zavarok

4 Susan Levenstein (2002): Pszichoszociális faktorok gyomorfekélyben és gyulladásos bélbetegségben Stressz hatására alhasi fájdalom és hasmenés szinte univerzális jelenség Organikus alapú betegségeknél szemléletváltás; a gyomorfekélyt és a colitis már régen a pszichoszomatikus betegségek közé sorolták, az utóbbi évtizedekben a szemlélet a fiziológiai radikalizmus felé tolódott (baktériumflóra és immunológiai reaktivitás) A funkcionális gasztrointesztinális betegségek: a pszichoszociális faktorok erős hatását sikerült kimutatni a betegség lefolyására. Itt az ideje a biopszichoszociális gondolkodásmód visszacsempészésére az organikus eredetű gasztrointesztinális betegségek esetén is! A funkcionális és az organikus közötti határ sohasem volt még ködösebb, mint napjainkban!

5 A gyomorfekély (ulcus pepticum) - fókuszban a stressz

6 A gyomor és a nyombél fekélyesedéssel járó kórfolyamata: ulcus pepticum Etiológia: számos tényező szerepet játszhat: a támadó és védőmechanizmusok zavara miatt önemésztés Korai elképzelés: fokozott savtermelés; vegetatív idegrendszeri hatások szerepe Nem homogén betegség (gyógyszerhatásra is képződhet, karcinoid is lehet) Nincs éles határ a gyulladásos nyálkahártya folyamatok és a fekélyesedés között!

7 Biológiai háttér A gyomorfekély előfordulása a 20. század első felében emelkedő tendenciát mutatott, a század végére viszont csökkenőt (feltételezett ok: javultak a higiéniai körülmények, így a H. pylori kevésbé tud terjedni) Kockázatot növelő tényezők: 0-s vércsoport, dohányzás, nemszteroid gyulladásgátlók használata (pl. aszpirin, ibuprofen), a reggeli kihagyása a cirkadian ritmus felborulása munka miatt, alváshiány, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás. Az elmúlt 30 év: a gyomorfekély kezelése radikálisan megváltozott; (savlekötők, pihenés és a műtét helyett a H. pylori felfedezése óta (80-as évek) antibiotikum-kúra). Mára azonban a helicobacter-elképzelés is kilépett a mézesheteiből, mivel kb, a gyomorfekélyek 25%-a helicobacter fertőzés hiányában áll fenn.

8 A peptikus fekéllyel kapcsolatos tanulmányok mennyisége a Psychosomatic Medicine-ben S. Levenstein (2002)

9 A fekéllyel kapcsolatos témák változása S. Levenstein, 2002

10 Stressz és fekélybetegség Sokirányú kutatás Koponya,- agysérülés, égés, szepszis, légzési elégtelenség esetén igen nagy %-ban fekélyek keletkeznek (szekréciós izgalom és mikrocirkuláris zavar) Stressztanulmányok: Stresszes életesemények a fekélyek exacerbációjában és a gyógyulás lassításában játszanak szerepet Az esemény jelentése a fontos

11 A stressz hatása a peptikus fekélyre Háborús foglyoknál a fekély megemelkedését találták Természeti karasztrófáknál vagy szocioetikai válsághelyzeteknél is emelkedett ulcus-előfordulás: Földrengések Gazdasági krírisek Kollektív katasztrófák Állattanulmányok: a különböző fizikai stresszorok, pszichológiai manipulációk (anya-szeparáció), és az operáns kondícionálásos szituációkban alkalmazott feedback-variációk képesek a gyomor sérülékenységét befolyásolni

12 A stressz hatása a peptikus fekélyre Keresztmetszeti vizsgálatok-kevert eredmények A fekély valamilyen nagy életnehézséggel hozható kapcsolatba A célok frusztrációjakor nyilvánul meg Magas stressz, szorongás és depressziós tüneteket, valamint személyiség-zavarokat találtak fekélyes betegeknél (korlát: az emlékezés zavara és a betegség stressze) Számos vizsgálat nem talált összefüggést ezekkel a tényezőkkel Módszertani problémák

13 A stressz hatása a peptikus fekélyre Prospektív megközelítések-konzisztens eredmények A stressz előrejelzi a gyomorfekély megjelenését, illetve az állapotromlást (szubjektív nehézségek, szociális elidegenedés, munkanélküliséég, családi problémák, fizetéssel való elégedetlenség, munkatársakkal való konfliktus, stb.) Longitudinális epidemiológiai vizsgálatok: a kezdeti stressz- illetve depresszív tünetek emelik a fekélyképződés valószínűségét az elkövetkező 9-15 évben A módszer gyengesége: a fekély-öndiagnózisa Összességében: kimutatott prospektív összefüggés a stressz és peptikus fekély között A H. pylori korszakában egy komplexebb, multikauzális modellre van szükség!

14 Zavaró tényezők a stressz-ulcus kapcsolatban Szocioökonómiai státusz A szegénység mindenképpen stresszforrás Az alacsony SES a pszichológiai mechanizmusoktól függetlenül is kapcsolatban áll a magasabb ulcus aránnyal A H. pylori fertőzés aránya fordítottan arányos a SES-sel (alacsony SES-rosszabb higiéniai körülmények gyermekkorban, amikor általában megfertőződnek a baktériummal?) Nehéz munka-gyomorsav hiperszekréció-alacsony SES Orvosi betegség A fájdalommal járó testi betegségek (fejfájás, izületi gyulladás) a distressz jelentős forrásai lehetnék, ugyanakkor az alkalmazott nem-szteroid gyulladásgátlók indirekten is hozzájárulnak a fekély kialakulásához Összességében a megfigyelt prospektív kapcsolat a stressz és fekély között 17-50%-ban átfedésben van (befolyásolt) a SES és az orvosi betegségek által.

15 Téves beszámolók A peptikus fekély diagnózisa a vizsgálatokban gyakran öndiagnózison alapult A stressz esetében is számolni kell a téves beszámolókkal: utólagos magyarázat-keresés (hogy értelmet nyerjen a betegsége) A pszichoszociális faktorok hatásának mértéke A fekélyt hosszú ideje mint nem-specifikus jelenséget tartják számon: számos különböző útvonal közös végpontja (genetikai és környezeti faktorok) Ha az etiopatogenetikai utak többfélék lehetnek, a pszichoszociális faktorok valószínűleg az ulcusosoknak csak egy csoportjában játszanak szerepet

16

17 A stressz mediátorai Egészségkárosító viselkedések Nem szteroid gyulladáscsökkentők Dohányzás Reggeli elhagyása (rendszertelen étkezés) Alváshiány Alkoholfogyasztás A publikált többváltozós elemzések újraértékelése azt mutatja, hogy a stressz fekélyre gyakorolt hatásának 17-44%-át (a fent leírt) viselkedéses tényezők mediálják! A viselkedéses mediáló tényezők kivonásával marade a stressznek közvetlen (fiziológiai) hatása az ulcusra? Sav-termelés HPA-tengely TRH (thyrotropin releasing hormon) Véráramlás-változás (gyomornyálkahártya barrier-változása)

18 Pszichofiziológiai mediátorok A pszichológiai distressz stimulálja a gyomorsav-elválasztó sejteket (ezért korán pszichoszomatikus) Gyomorsav-szekréció-koncepció megingott (stresszre nem mindenkinél nő) + H. pylori Egyéb helyi pszichofiziológiai hatások (amin keresztül a stressz hathat a gyomorfekélyre): Csökkent véráramlás a gyomor-bélrendszer felső szerveiben A motilitás alterációi: Akut stressz általános hatása a motilitásra a gátlás A diszpepsziás személyek egy jelentős része motilitásemelkedéssel válaszol stresszre A H. pylori infekcióra való hatáson keresztül (fertőzés + a klinikai betegség facilitálása tünetmentes periódus, illetve együttélés után) (pszichoneuroimmun és pszichoneuroendokrin mechanizmusok) A stressz interferál a sebgyógyulással (pl. a kortikoszteroid szint emelésén keresztül)

19

20 Gyulladásos bélbetegségek Colitis ulcerosa fókuszban a személyiség (Crohn-betegség)

21 Biológiai háttér Gyulladásos bélbetegség: a fekélyes bélgyulladás (colitis) és Crohn-betegség együttes elnevezése Mindkettő ritka, súlyos, az életet-veszélyeztető betegség, amely a bél-szövetek gyulladásával jár. Nem keverendő az irritábilis bél-betegséggel, amely funkcionális betegség. Mindkét betegségben hasmenéses és nyugodt időszakok váltogatják egymást, de komoly különbségek vannak a kettő között a beteg életére tett hatásban. A colitis csak a vastagbelet érinti, klasszikus tünete a vérző hasmenés, ha a tünetek kontrollálhatatlanná válnak, műthető.

22 Crohn-betegségben az emésztőrendszer bármely része érintődhet (szájtól a végbélig), gyakoriak a sohasem múló tünetek, mint pl. fájdalom, alultápláltság (felszívódási zavar miatt), s ha megműtik bárhol kiújulhat. Etiológiájában ma a legelfogadottabb modell szerint elégtelen az immunválasz gátlása a bélben lévő baktériumok toxinjaival szemben. A remissziótexacerbációt nem igazán tudják magyarázni. A colitis azon ritka betegségek egyike, aminek jót tesz a dohányzás!

23 A stressz hatása A pszichoszociális faktoroknak nem tudtak kimutatni etiológiai szerepét Ezzel szemben széles körben elfogadott (mind a betegek, mind a szakorvosok körében), hogy a lefolyásban komoly szerepük lehet Prospektív tanulmányok (pszichoszociális faktorok mérése remisszióban és az elkövetkező időszak rosszabbodásait figyelték): 1. Levenstein és mtsi 2000: periodikusan mérték az észlelt stressz mennyiségét; a felső harmadba eső személyeknél háromszoros volt az exacerbációk mennyisége mind középtávon (6-8 hónap) mind pedig hosszú távon (5 év) 2.Mittermaier és mtsi 1998: depressziós tünetek a relapszusok szignifikánsan magasabb mennyiségével jártak együtt a következő évben

24 Pszichofiziológiai mediátorok Pszichoneuroimmunológiai mechanizmusok az elsődlegesek (stressz vezethet immundiszfunkciókhoz) A bél permeabilitása lehet a másik tényező (ez ismét befolyásolt stressz (HPA-tengely) által /nő/) Az autonóm idegrendszeri történéseknek is lehet általános hatása a gyulladásos bélbetegségekre Továbbá a szomatizációnak is lehet szerepe (szorongás, depresszió esetén folyamatosan magas figyelem a testi történésekre) Viselkedéses mediátorok Dohányzás emeli a Crohn-betegség aktivitását Nem-szteroid gyulladásgátlók és alváshiány rontják a colitist Adherencia, ami a hangulat, személyiség és stressz által befolyásolt (a gyógyszerelés és hosszan tartó kezelés nagy erőfeszítést igényel a nyugodt periódusokban is)

25 Személyiség Korai szerzők: éretlenség, dependencia, függőség - mint etiológiai tényezők Nem volt népszerű elképzelés: jelen elképzelés: az IBD-re jellemző személyiségjegyek inkább másodlagosak, a betegségre adott reakciók, bár az eredeti személyiség befolyásolja a betegséghez való alkalmazkodást (pszicho-szomatikus; szomato-pszichikus kölcsönhatások) A személyiségjegyek másodlagos volta valószínű: a tünetek leggyakrabban serdülőkorban, illetve fiatal felnőtt korban kezdődnek, ami a személyt egy függő állapotba helyezi éppen akkor, mikor a függetlenedés lenne a legfőbb feladat A másság megélése az önértékelésre hathat negatívan A hasmenéses tünetek miatt pedig a kényszeres jellemzők erősödhetnek fel

26 A kényszeres tünetek és a neurotikusság nagyobb szintjét számos tanulmány kimutatta, főleg Crohnbetegségben Az alexitímia magas szintje is a hosszan fennálló betegség következménye lehet Az IBD pszichológiai hatásai az idővel csökkennek, s valószínűleg a szociális támogatás enyhíti ezeket Azok az IBD személyek, akik pszichológiai kezelést keresnek, a kontrollhoz képest valamivel abnormálisabb pszichológiai profilt mutatnak Utalnak arra adatok, hogy az IBD betegeken belül alcsoportok lehetnek (a pszichoszociális érzékenység szempontjából is) (Maunder és mtsi, 2000: a bizonytalan kötődés azoknál a colitises betegeknél gyakoribb, akiknél nincs p-anca (perinuclear antineutrophil cytoplasmic antibody-ez egy genetikailag meghatározott betegség-marker) A pszichiátriai betegségek meglepően ritkák! Szorongás és depresszió inkább csak az akut időszakokban figyelhető meg, egyébként gyakori a szupernormalitás Hogyan értelmezzük? (a személyiség strukturáltsági szintje)

27 Pszichológiai-viselkedéses kezelés Ha a pszichológiai megközelítések eredményesek lennének, az orvosok jobban elfogadnák a pszichoszociális tényezők szerepét Azok a stressz-kezelő technikák, amelyek hatékonyak a funkcionális bélbetegségekben, itt nem hoztak igazán meggyőző eredményeket A kognitív terápiákkal is inkonzisztensek a tapasztalatok (bizonyos pszichológiai jellemzőket javítanak /pl. kontrollérzés/, de a tünetekre nem igazán hatnak) A rövid-pszichodinamikusan orientált terápiák eredményei sem meggyőzőek Bizonyos (szorongóbb, vagy pszichésen sérülékenyebb személyeknél) hasznos lehet az intervenció a betegséglefolyás szempontjából Mindenképpen el kell kerülni a pszichológiai vádlást és a pszichologizálást! A pszichoszociális faktorok szerepe áttevődik egy általánosabb kérdéskörbe: a stressz és a krónikus baktérium-fertőzés témájára

28 Funkcionális gyomorbélrendszeri zavarok fókuszban az edukáció, stressz-kezelés, szomatoszenzoros amplifikáció csökkentése

29

30 Az irritábilis bélszindróma biopszichoszociális modellje (Drossman,1998)

31 Esetismertetés Fiatal nő Halmozott bélrendszeri problémák kibogozása (öröklött betegség-műtét Lisztérzékenység diéta IBS stressz) pszichoterápia (anyával való kapcsolat) Lisztérzékenység: javasolt tanulmány (Rigó, A. (2013). A lisztérzékenység pszichológiai kérdései. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 14 (2) )

32 Asztma fókuszban a pszichiátriai sérülékenység

33 Asthma bronciale Hörgők túlérzékenysége, gyulladása Fulladás Légszomj rohamokban Mechanizmus: simaizomgörcs, nyálkahártya-duzzanat, fokozott nyáktermelés Extrinsic/intrinsic Eredete: 1. Allergia faktor 2. Fertőzés faktor 3. Pszichológiai faktor Típusai: - Extrinzik (atópiás): a tüneteket allergén provokálja - Intrinzik (nem atópiás) A leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség!!!

34

35

36 2007

37 Prevalencia 37

38 Gyermekkori asztma A gyermekkori asztma hatásai A gyermek és az egész család életminősége A gyermek iskolai teljesítménye és hiányzások A gondozók munkából való kiesése Pszichoszociális tényezők Szorongás és félelem a tünetektől Bizonytalanság (bejósolhatatlan, kontrollálhatatlan) tanult tehetetlenség depresszió A nem kezelt érzelmi reakciók és problémák az egészségügyi ellátórendszer gyakoribb látogatásához vezetnek 38

39 Az asztma pszichofiziológiai korrelátumai Az asztmás betegek stresszre nagyobb hörgőszűkületet mutatnak, mint az egészséges személyek Valószínűleg az autonóm idegrendszer működésének a megváltozása áll a háttérben A béta-szimpatikus aktiváció hörgőtágulást, míg az alfa-szimpatikus és a paraszimpatikus aktiváció hörgőszűkülést okoz Immunológiai útvonal: stressz alatt enyhe Th2 citokin válasz-profilt mutatnak 39

40 Pszichoszomatikus aspektusok Korai pszichoszomatikus elképzelések: Ambivalencia az anya iránt A légzés ego-funkció, a közeledés-távolodás konfliktusának tendenciáját szimbolizálja Asztmás roham: elfojtott sírás az anya után 40

41 Asztma és pszichiátriai sérülékenység Pánik tünetek, pánikbetegség Asztmás betegek között túlreprezentált Kétirányú interakció: A pánik számos útvonalon keresztül képes kiváltani, provokálni asztmás tüneteket Mind az enyhe, mind a súlyos asztmás tünetek képesek pánikok triggerelni Más patofiziológiai események mindkét zavar kialakulását kiválthatják: Hiperventilláció A légzésszabályozás zavara 41

42 Asztma és pánik Wayne, J. K. (2004): elméletek az asztma és pánik gyakori komorbiditásának magyarázatára: Kognitív magyarázat: a légzési zavarok megélésének hosszú távú tapasztalata félelemteli vagy katasztrofális hiedelmeket generál a légzési tünetekkel kapcsolatban, ami aztán provokálja a pánikrohamot (adatok alátámasztani látszanak) Biológiai magyarázatok: a hypoxia és hypercapnia ismételt megélése érzékenyíti azokat a neurális köröket, amelyek a félelem-válaszért felelősek (az amydala, a locus ceruleus túlreagálja a hypoxia és légzési problémák enyhe eseteit is)! (a különbség nem a légzőrendszerben van, hanem az agyi válaszban!) (állatkisérletek és humán kisérletek alátámasztják; CO2- belélegeztetése)

43 Gyermekkori asztma, krónikus betegségek és pszichiátriai zavarok Ortega, A.N: és mtsi (2002) több mint 1200 fiatal vizsgálata (USA)

44 44

45 A pszichiátriai zavarok és asztma-tünetek közötti összefüggés (Feldman 2005) A pszichiátriai tünetek hogyan befolyásolják az asztma tüneteit és súlyosságát? Szubjektív és objektív paraméterek mérése (Perceived impairment and objective measurement) 85 fő 45

46 Results Különbség a szubjektív tünetekben! 46 Severity

47 Eredmények, ajánlások A pszichiátriai problémákat figyelembe kell venni a kezelésnél Multidiszciplináris team szükséges A következő területekre érdemes fókuszálni: 1. Az asztmás tünetek percepciója 2. Edukáció (tünetek és gyógyszerek, provokáló tényezők kerülése) 3. Adherencia erősítése 4. Tünetnapló, tudatosítás (tünet-percepció-tréning) 5. Stressz-menedzsment 6. Kulturálisan érzékeny asztma-menedzsment tervek 47

48 Pszichoszociális intervenciók típusai Fókusz terápia Viselkedésterápia (problémamegoldás, asszertivitás) Családterápia Hipnózis, imagináció Relaxáció, autogén tréning Biofeedback, légzéskontroll Testgyakorlás, yoga Antidepresszáns kezelés Írásos érzelmi kifejezés (önfeltárás) 48

49 COPD (Chronic pulmonary obstructive disease) fókuszban az életminőség Dohányzás prevenció Orvosi ellátás igénybe vételének a késlekedése edukáció Életminőség emelése depresszív hangulat kezelése

50 Nőgyógyászati állapotok, betegségek

51 Premenstruális szindróma Fájdalmas menstruáció Fogamzásgátlás, családtervezés Terhesség (terhesség alatti hangulati és egyéb zavarok) Posztpartum hangulati zavarok Vetélés, halvaszülés abortusz pszichológiai kérdései Meddőség Menopauza Nőgyógyászati betegségek egészségpszichológiája Javasolt: Reproduktív egészségpszichológia kötet (Szerk: Pápay-Rigó: megjelenés alatt)

52 Márki Gabriella, PhD hallgató diái

53 Endometriózis Endometrium (méhnyálkahártya)-hoz hasonló szövet megjelenése a méh üregén kívül bárhol a szervezetben (interna, externa, extragenitalis) (Burney Giudice, 2012) Reproduktív életkorú nők 10%-a (Bokor és mtsai, 2013; Oehmke, F. et al., 2009; Viganó et. al., 2004), hét nőből egy érintett (Begum & Chowdhury, 2013); és férfiak (Pinkert et al., 1979) o méh nélkül született nők! Lokalizáció (Giudice Kao, 2004) Endometriosis interna: méh izomzat rostjai közé Endometriosis externa: méhen kívüli Endometriosis extragenitalis: bármely szervben

54 Endometriózis

55 Endometriózis tünetei Főbb tünetek o Ciklusos fájdalom o Menstruáció előtti és közbeni fájdalom o Hosszan elnyúló fájdalom a menstruáció alatt o Fájdalmas szexuális együttlétek o Erős vérzés o Meddőség (oka???) o Szervspecifikus tünetek és szövődmények Kevésbé gyakori tünetek ofáradtság ofájdalmas székletürítés oderékfájás ohasmenés és szorulás ovéres széklet, vizelet Tünetmentes állapot

56 Endometriózis életkori érintettség o 25 és 35 év közötti, termékeny életkorban lévő nők (95%) o a menarche (menstruáció) után emelkedő gyakoriság o CPP serdülőkor 10% % endometriózis o első tünetek 10,5 éves kor körül o menopauza után csökkenő tendencia (hormonális kezelés?)

57 Endometriózis kialakulása Történeti áttekintés o 1860 Carl von Rokitansky felfedezi és leírja a betegséget o 1920 Thomas Cullen az első átfogó morfológiai és klinikai kép o 1921 John A. Sampson endometriózis megnevezés o Endometriózissal élő nők menstruáció a műtét ideje alatt vérzés a peritoneális (hashártyán található) elváltozásaik területén endometrium szövet került a méhen kívüli területekre is o 1960-as évek laparoszkópia fejlődése Kialakulásának pontos oka máig ismeretlen!

58 Az endometriózis kialakulásának feltételezett mechanizmusai 1. A retrográd menstruáció (Sampson, 1921) o a menstruációs vér nem a hüvely felé, hanem a petevezeték felé áramlik o endometrium töredékek és menstruációs vér keveréke megtapadás o Megkérdőjelezhető: nők 90%-a, nem azonos szövet, kismedencén kívül is, prevalencia számának emelkedése 2. A metaplasia (szövetátalakulás) elmélete (1930-as évek) o a petefészek magzati hámja a metaplasia során képes endometriummá átalakulni (endom. ovarialis) o a bélszövet metaplasia általi átalakulásának lehetősége (!méh nélkül született nők, férfiak???) 3. Az immunváltozások hatása o Th1/Th2 (celluláris, sejtes és humorális immunválasz) egyensúly Th1 irányába történő elmozdulása o csökkent T-sejt és természetes ölősejt szám és aktivitás 4. Genetikai prediszpozíció

59 Endometriózis rizikófaktorai Erősebb rizikófaktorok o korai menarche o késői menopauza o első terhesség késői vállalása o családi halmozódás (elsőfokú rokonok 10x!) o ösztrogén megnövekedett szintje o év közötti életkor o bőséges menstruáció o rövid menstruációs ciklus o méhen belüli eszközök hosszantartó használata o túlzott alkoholfogyasztás o túlsúly (obesitas) o környezeti faktorok Gyengébb rizikófaktorok o fogamzásgátló tabletták tartós szedése o fokozott fizikai megterhelés o sportolás okozta menstruációs zavarok o alacsony testzsír arány o tartós dohányzás

60 Endometriózis diagnosztizálása és kezelése o Diagnosztizálás o Kezdeti vizsgálatok: tünetek és részletes anamnézis, labor, UH o Pontos diagnózis: laparoszkópos műtéti eljárást (+ szövettan) követően o Diagnosztikai nehézségek és elhúzódó diagnózis (évek!) o Kezelés o műtéti vagy gyógyszeres o menstruációs ciklus felfüggesztése (várandósság?) o várandósság o komplementer és alternatív eljárások (???) o Cél: a fájdalom enyhítése és a várandósság elősegítése

61

62 Az endometriózis pszichoszociális következményei Az egészséggel összefüggő életminőség (HRQL) romlása (Jones, Jenkinson, Kennedy, 2004) o a fizikai funkcionalitás romlása o a szubjektív fájdalomélmény növekedése o az emocionális jóllét romlása o fertilitással kapcsolatos aggodalom o a szociális ~ o a mindennapi ~ o a munkavégzéssel kapcsolatos ~ o a szexuális funkcionalitás romlása o szerepmegfelelés romlása

63 Az endometriózis pszichoszociális következményei Fájdalomélmény (Jones, Jenkinson, & Kennedy, 2004; Oehmke és mtsai, 2009) o együtt jár az aktivitás (kerti munka, házimunka, sport) csökkenésével o a szociális részvételeken való megjelenés csökkenésével o kihat a munkavégzésre, a munkából való hiányzások mennyiségére o a szexuális együttlétek alatti és utáni fájdalomérzet A fájdalomtünetek mértéke negatívan korrelál az életminőséggel.

64 Az endometriózis pszichoszociális következményei Munkaképesség romlása (Fourquet, 2010) o 85% munkaminőség csökkenése o 33,6 hiányzott munkanap / év + 19,3 nap (kezelések) o 20% képtelen a munkavégzésre Szociális funkcionalitás o Társas összejöveteleken való részvétel csökkenése (Jones és mtsai, 2004) o Szociális izoláltság 7,69% (Oehmke és mtsai, 2009) Szexuális együttlétek o Fájdalmas együttlétek 50% (Ferrero és mtsai, 2005) o Csökken az együttlétek száma, a szexuális elégedettség averzió (Tripoli és mtsai, 2011)

65 Az endometriózis pszichoszociális következményei A fájdalomtünetek és a depresszív tünetek megemelkedése (Waller és Shaw, 1995) A fájdalom intenzitása és az életminőség romlása között inkonzisztens eredmények (Marques és mtsai, 2004, Souza és mtsai, 2011) Depresszív tünetek és az életminőség romlása r = 0,543 p < 0,000 (Choi, Jun, 2005) Életminőség romlása Depresszív tünetek Szorongásos tünetek Spearmankorreláció Szignifikancia 0,413 p < 0,000 0,389 p < 0,000

66 Endometriózis és a hangulatváltozás Depresszív tünetek mértéke és a fájdalomélmény kapcsolata ellentmondó kutatási eredmények miért? Kutatási elrendezés A fájdalom mértéke nem korrelál a betegség súlyosságával!

67 Endometriózis és az életmódváltás területei Pszichológiai állapot menedzsment, betegkövetés, edukáció (terápia) Stressz mentális egészség, emocionális és szociális jóllét (Petreluzzi, 2012) stressz-menedzsment (előnytalálás) (Antoni és mtsai, 2001) relaxáció (progresszív izomrelaxáció) (Zhao és mtsai, 2012)

68 Endometriózis és az életmódváltás területei A táplálkozás és a testmozgás szerepe Orvosi ajánlás történjen Prospektív vizsgálatok hiánya Páciensekben felmerülő bizonytalanságok (és depresszió r = 0,393, p < 0,000) (Choi, Jun, 2005) Szakorvosi ellátás és kontroll mellett

69 Endometriózis pszichoszociális kérdései o Van-e különbség a nők között a menstruáció megélésében? o Milyen szerepe van az élettörténetnek, a környezetnek az endometriózis kialakulásában? o Az endometriózis kialakulásában szerepet játszanak-e személyes élmények és tapasztalatok is? o Hogy élik meg az endometriózissal élő nők a menstruációt, valamint a nőiségüket? o Hogy befolyásolják a fájdalmak a beállítódásukat és érzékenységüket? biológiai, pszichológiai és szociális faktorok

70 60,00% A páciensek által feltételezett kiváltó mintadia tényezők 50,00% 50,44% 40,00% 33,62% 30,00% 20,00% 10,00% 23,00% 21,23% 26,54% 19,46% 15,04% 12,38% 1,76% 9,73% 4,42% 0,00%

71 Az endometriózis jelensége egyértelműen pszichoszomatikus értelmezési keretben vizsgálandó (Strauss, Didzus, Speidel, 1992 ) o Jelentős félelmekről számolnak be o Túlságosan foglalkoznak egészségi állapotukkal o Fokozottan érzékenyek a testi változásokra o Korlátozva érzik magukat szexualitásukban o Nemiszerep-konfliktus o Az első menstruációval kapcsolatos negatív élmények o A pubertással kapcsolatos negatív élmények o Korai negatív nőgyógyászati tapasztalatok o Korai negatív szexuális tapasztalatok o Apával való konfliktusokkal teli kapcsolat o A szexualitás tabuként való kezelése

72 A ciklusfüggő tünetek szubjektív megélésének meghatározói Szociokulturálisan: a menstruációval kapcsolatos mítoszok, tabuk és sztereotip elképzelések Individuálisan: a szociográfiai jegyek (kor, életstílus és születési élmények) Tanult tapasztalatok: felvilágosítás, első menzesz, egészségnevelés, az anya attitűdje, a testhez és menstruációhoz való hozzáállás Testi faktorok: endokrin reakciókészség, a ciklus és menstruáció jellegzetességei, exogén hormonok hatásai Pszichológiai faktorok: attribúciós stílus, egészségtudatosság, személyiségjegyek, pszichés zavarok, stressz, szociális támogatás

73 Pszichológiai segítségnyújtás egyéni követést és kezelést igényelnek figyelembe kell venni a mindenkori élettörténetet és az életfázist fontos a saját testük és annak változásainak tudatosítása, lehetővé teheti egyfajta új hozzáállás, és így új élményvilág kialakítását az elérendő cél a nőiségnek és a saját testnek az új, pozitív megélése

74 Köszönöm a figyelmet!