Útmutatók helye és szerepe

Átírás

1 Útmutatók helye és szerepe Perjés Tamás COWI Magyarország Kft

2 Tartalom Útmutatók alkalmazásának indoka Útmutatók az itthoni hálózattervezésben Az angol beteg 2

3 ÚTMUTATÓK ALKALMAZÁSÁNAK INDOKA 3

4 Tervezési feladatok típusai - Hálózati vizsgálatok, kapacitás tervezés Kapacitásvizsgálatok, jövőbeni forgalmak Hiányzó elemek azonosítása, javaslatok, - Projekt tervezés nyomvonal kiépítés gazdasági számítások - Értékelés ex-ante, projektek várható hatásainak meghatározása, ex-post, projektek tényleges hatásainak számbavétele A feladatok más-más megközelítést és eszközt igényelnek 4

5 Kapacitás tervezés Feladat: - Kapacitásvizsgálatok, jövőbeni forgalmak meghatározása Pl.: Útfelújítás tervezés, ÁAK fejlesztési program, Országos Gyorsforgalmi hálózat fejlesztési koncepciója - Hiányzó elemek azonosítása, javaslatok, Megoldások: forgalomszámlálások és forgalmi előrebecslés előrevetítő módszerrel, Útmutató megadja a módszert hálózati modellt kell építeni, ami megfelel a feladatra, Útmutató megadja, hogy milyen legyen a modell 5

6 Projekt tervezés Feladat: nyomvonal meghatározása, kiépítés, sávszám gazdasági számítások, megtérülés Megoldás: modell, melynek eredményei alkalmasak legyenek a további felhasználásra, Útmutató megadja, mi legyen az output közgazdasági vizsgálatok módszertana, számítások, Útmutató megadja, hogyan és mit kell MINIMUM kiszámítani, 6

7 Értékelés Feladat: - ex-ante, projektek várható hatásainak meghatározása, - ex-post, projektek tényleges hatásainak számbavétele, Megoldás: az Útmutató általános módszertant ad, a vizsgálatok alapján tény-adatokat kapunk, ezzel a jövőbeni számítások alapjait is megteremtjük, 7

8 ÚTMUTATÓK A HAZAI TERVEZÉSBEN 8

9 Kapacitásvizsgálat "előrevetítő módszerrel" ÚT :2000 Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel című útügyi műszaki előírás kisebb hatású, nagy átrendeződést nem eredményező beavatkozásoknál alkalmazható, kisforgalmú, alsóbbrendű úthálózat, szélesítés, sávszám bővítés számlálások statisztikai elemzésén alapul az út forgalmának változását a térségben a korábbi időszakban mért forgalomnövekedés alapján extrapolálással vetíti előre 9

10 Hálózati forgalmi vizsgálatok útmutatója ÚTMUTATÓ az országos közúthálózat új külterületi szakaszainak és új forgalomvonzó létesítménnyel érintett útjainak forgalmi előrebecsléséhez 2003, GKM Az Útmutató azokat a módszereket, eljárási elemeket és lépéseket sorolja fel, amelyek egy tervezett jövőbeni közúti hálózaton, feltételezett társadalmi-gazdasági körülmények mellett várható forgalmi állapotok analitikus meghatározásához szükségesek. 10

11 Az útmutató célja Az Útmutatóban megfogalmazott feladatok a még elfogadható legegyszerűbb megoldásokat tartalmazzák. Harmonizálni igyekszik a tervezési folyamat egyes lépéseit, a megrendelői helyzetben lévő döntéshozók számára iránymutatást nyújt az elvégzett munka műszaki tartalmának elbírálásához és értékeléséhez, iránymutatást ad a tervezők és megbízók számára a forgalmi tervezési folyamathoz a minimálisan elvárható részletességre vonatkozóan, egységesíti a dokumentálásra vonatkozó követelményeket a tervezési folyamat átláthatósága és ellenőrizhetősége érdekében, segítséget nyújt a tervezőknek egyes kiindulási adatok biztosításával, illetve azok forrásának, elérhetőségének megadásával. 11

12 Alkalmazása Adatot szolgáltat további elemzésekhez és számításokhoz költség-haszon elemzések, környezeti hatásvizsgálatok, területfejlesztési elemzések, elérhetőségi vizsgálatok mutatóinak számítása során, új útszakaszok keresztmetszeti, csomóponti, pályaszerkezeti, stb. méretezéséhez, speciális forgalmi elemzésekhez. Javasolt az alkalmazása az egyes (KTSZ szerinti) tervtípusokhoz szükséges forgalmi vizsgálatok elvégzése során: településrendezési tervek közlekedési munkarészei, döntéselőkészítő vizsgálatok, tanulmánytervek engedélyezési tervek készítése során. 12

13 Módszertani megfontolások A forgalmi előrebecslés végrehajtásának lépései A vizsgálatba bevont terület lehatárolása Az előrebecslés módszerének megválasztása Az előrebecsléshez alkalmazott járműtípusok, felhasználói osztályok Az előrebecslés időtávlata(i) Modellezett időtartamok 13

14 Jelenlegi állapot forgalmi modellje Hálózati modell Hálózat ellenőrzése Területi modell Forgalmi mátrix elkészítése a bázisévre Mátrixok ellenőrzése Ráterhelés Költség-együtthatók kalibrálása Sebesség forgalomnagyság összefüggések Ráterhelési módszerek A ráterhelési eredmények ellenőrzése 14

15 Bemenő adatok Meghatározza, milyen adatokat kell felhasználni, és honnan: országos közúthálózat szakaszaira vonatkozó adatokat az Országos Közúti Adatbank átadja a KÖZÚT-50 térinformatikai adatállomány használata ajánlott "Az ÁKMI a közeljövőben az OKA alapján elkészítteti az országos közúthálózati modellt", az NFM elkészíttette. A településsoros adatállomány a TSTAR rendszerben elérhető, (további információ: KSH Területi és Koordinációs Főosztály, Az ÁKMI a közeljövőben az országos célforgalmi mátrix frissítést tervezi, melyet újabb forgalomfelvétellel és a szükséges kiegészítő mérésekkel és számlálásokkal végeznek. KTI, Az idő értékére vonatkozó adatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium -továbbiakban GKM- a későbbiekben részletes vizsgálatok alapján rendszeresen közzé fog tenni.???? 15

16 Tervezett állapotok modellezése A forgalmi igényeket befolyásoló jövőbeni adatok összegyűjtése Forgalmi előrebecslés Hálózati modell kialakítása a becslési időpontokra A forgalmi igények előrebecslése Forgalmi modell 16

17 Adatok, dokumentáció Meghatározza, milyen dokumentációt kell készíteni, azt hogyan kell átadni: A jelenlegi állapotokat leíró modell A jelenlegi hálózat bemutatása A kiindulási év forgalmi igénymátrixának bemutatása Az előrebecsült állapot(ok) bemutatása A jövőbeni forgalmi igények bemutatása A vizsgált változatok leírása A vizsgált állapotok várható forgalmi terhelése A további számításokhoz szükséges adatok 17

18 Fejlesztési projektek előkészítése, további útmutatók Feladat: a legjobb, a célokat legjobban teljesítő változat kiválasztása, hatásainak vizsgálata, társadalmi megtérülésének vizsgálata Megoldás: - változatelemzés, - pénzügyi és közgazdasági elemzések a legfontosabb bemenő adatokat rendszerint a forgalmi modell adja 18

19 Útmutatók rendszere EU támogatás szinten érvényes útmutatók Working Document 4 Guidance on the Methodology for Carrying out Cost-Benefit Analysis (Version sent to translation 08/2006), (EU Útmutató kiegészítése, 2006) Information note on Article 55(6) of Regulation (EC) No 1083/2006 Information Note to the COCOF Guidance Note on Article 55 of Council Regulation (EC) No. 1083/2006: Revenue-generating Projects Guide to cost-benefit analysis of investment projects, June 2008 OP szinten általános útmutatók Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Kiegészítő útmutató költség-haszon elemzésekhez Támogatási konstrukció, illetve felhívás szintjére vonatkozó útmutatók EMT, RMT, MT útmutatók, benne a költség-haszon elemzésre vonatkozó elemek Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez a időszakban a Közlekedési Operatív Program pályázataihoz" 19

20 A fő lépések a projektek előkészítésében A projekt céljainak meghatározása a megoldandó problémához kötődően, a projekt hátterének elemzése A projekt nélküli eset jellemzése és költségeinek becslése Változatok meghatározása a célok elérése érdekében A változatok jellemzése: költségek, hatások A legjobb változat kiválasztása Kiválasztott változat leírása: műszaki tartalom Intézményi elemzés Ütemezés A kiválasztott változat költség-haszon elemzése 20

21 NÉHA A fő lépések a projektek előkészítésében A legjobb változat kiválasztása A projekt céljainak meghatározása a megoldandó problémához kötődően, a projekt hátterének elemzése A projekt nélküli eset jellemzése és költségeinek becslése Változatok meghatározása a célok elérése érdekében A változatok jellemzése: költségek, hatások Kiválasztott változat leírása: műszaki tartalom Intézményi elemzés Ütemezés A kiválasztott változat költség-haszon elemzése 21

22 Közgazdasági jellegű elemzések helye a megvalósíthatósági tanulmányban A projektgazda bemutatása; gazdasági-társadalmi-környezeti háttér; a fejlesztés szükségszerűsége és célja Változatelemzés A kiválasztott változat műszaki leírása A kiválasztott változat pénzügyi elemzése: 22 pénzügyi mutatószámok (FNPV, FRR), támogatási arány, támogatási összeg, pénzügyi fenntarthatóság A kiválasztott változat költség-haszon elemzése közgazdasági költségek és hasznok becslése, közgazdasági mutatószámok (ENPV, ERR, BCR), érzékenységvizsgálat, forgatókönyv-elemzés kockázatelemzés.

23 Döntési változatok jellemzése A kiinduló állapot és projekt nélküli állapot jellemzése Műszaki megoldások megfogalmazása Várható állapot jellemzői minden egyes műszaki megoldáshoz, ez alapvetően úgynevezett terjedési modellek segítségével a kiinduló állapotból a természeti folyamatok és a beavatkozási változat figyelembevételével előrejelzett szennyezettségi mérték. 23

24 Költség-hatékonysági elemzés célja A költség-hatékonyság elemzések a különböző döntési változatok közötti választást alapozzák meg. Költség-hatékonysági elemzést nem lehet egy változatra készíteni 24

25 Költség-hatékonysági elemzés lépései 1. Módszertani megfontolások 2. Pénzügyi költség számítás 3. Közgazdasági költség számítás 4. Hatások számszerűsítése 5. Számszerűsített hatások összevetése a projekt céljával 6. Ha a hatások elég homogének, akkor a legkisebb költségű változat kiválasztása 7. Célszerű lehet költség-hatákonysági mutatók számítása (1t/év BOD kibocsátás csökkentésének költsége) 25

26 A költség-haszon elemzés céljai A Strukturális Alapok felhasználásának feltétele, hogy a támogatás indokoltsága igazolható legyen. Ez a projektek szintjén elsősorban az alábbi feltételek teljesítését jelenti: társadalmi hasznosság igazolható legyen, csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapjon a projekt, túltámogatás ne történjék; a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható legyen. 26

27 Célja Helye Output Következtetés Változatelemzés Költség-hatékonyság elemzés Többszempontú értékelés Közgazdasági költség-haszon elemzés A műszakilag megvalósítható és jogilag megfelelő projekt változatok közötti választás A tanulmánytervek és műszaki költségbecslések alapján a részletes műszaki tervezés és engedélyezések előtt Költség-hatékonyság elemzés esetén: legkisebb költségű változat Többszempontú elemzés esetén: egy súlyozott pontszám Egyszerűsített költség-haszon esetén: Nettó hasznok jelenértéke, A legmegfelelőbb, hatékony műszaki megoldás kiválasztása, ami a további kidolgozás alapját képezi Pénzügyi elemzés (Üzleti terv) Társadalmi költségek és hasznok elemzése Közgazdasá gi költséghaszon elemzés Többszempontú értékelés Pénzügyi megtérülés vizsgálata Finanszírozás, fenntarthatóság vizsgálata EU támogatás számítása Támogathatóság vizsgálata A kiválasztott változat társadalmi hasznosságát vizsgálja A kiválasztott változatra részletesen, a műszaki költségbecslések és piaci elemzések, jogszabályi /szerződéses előírások alapján Kiválasztott változatra a részletes tervek, tanulmányok, műszaki költségbecslések, környezeti hatás és keresletelemzés alapján Pénzügyi teljesítménymutatók : FNPV, FRR, BCR Pénzáram tábla (cash flow) Közgazdasági teljesítménymutatók: ENPV, ERR, BCR Többszempontú elemzés szempontjai alapján egy súlyozott pontszám A tételes beruházási költség meghatározása EU támogatási összeg, saját forrás igény és az egyéb támogatás összegének meghatározása A projekt támogatás jogosságának alátámasztása A számított mutatók alapján lehetséges a más projektekkel történő összehasonlítás Érzékenység-, forgatókönyvés kockázatelemzés 27 A költség-haszon elemzés eredményeinek szilárdságát/megbízhatóságát vizsgálja Mindhárom elemzés részeként Kritikus változók, Küszöbértékek meghatározása Előrejelzések kritikus pontjainak meghatározása, A kockázat felmérése, Műszaki tartalék indoklása

28 Fejlesztési különbözet módszere Alkalmazásához meg kell határozni a projekt nélküli esetet és ezáltal a projekt nélküli eset és a fejlesztés közötti különbözeteket. A projekt nélküli esetet nem mint reális (pl. jogszabályi előírásokat teljesítő) változatot, hanem mint számítási segédeszközt kell tekinteni. Ez az, ami a projekt nélkül történne. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani a teljes vizsgált referencia-időtávra. 28

29 Alapadatok és számítási módszerek Jellemzendők különösen az alábbiak: Fejlesztési különbözet módszerének következetes alkalmazása Árfolyam Árszint Vizsgált időtáv A diszkontráta meghatározása ÁFA A beruházási költségek becslésének módszere Az üzemeltetési költségei becslésének módszere A maradványérték becslésének módszere A bevételek becslésének módszere A hasznok becslésének módszere 29

30 30 PÉNZÜGYI ELEMZÉS

31 Pénzügyi elemzés Az elemzés célja és helye Az elemzés célja A pénzügyi elemzés a beruházónál felmerülő költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze, pénzáram (cash-flow) szemléletben Kettős cél: A projekt teljesítményének vizsgálata: megtérülések számítása A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata, a szükséges pénzügyi források meghatározása Az elemzés helye megvalósíthatósági tanulmány készítésének első fázisában, az akkor rendelkezésre álló információk alapján véglegesítése a részletes tervek (műszaki, intézményi, finanszírozási) elkészülte után, ez is a megvalósíthatósági tanulmány részét képezi 31

32 Az elemzés lépései 1. Módszertani döntések 2. A projekt pénzügyi költségeinek meghatározása Beruházási költségek Működési költségek 3. A projekt pénzügyi bevételeinek meghatározása Működési bevételek Intézményi Szerződéses háttér kialakítása Működtetési konstrukciók Támogatások tilalma ne sérüljön (pl. áttételesen ne támogasson vállalkozást) ÁFA Tulajdonlási kérdések Beruházás maradványértéke Egyéb finanszírozási források meghatározása 4. Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Pénzáram tábla EU támogatás nélkül Pénzáram tábla támogatással együtt 5. Teljesítménymutatók meghatározása Nettó jelenérték: NPV Belső pénzügyi megtérülési ráta: FRR 6. Támogatási arány meghatározása 7. Saját forrás biztosításának kérdése 32

33 33 KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS

34 A közgazdasági költség-haszon elemzés célja A kiválasztott változat társadalmi megtérülésének vizsgálata Egyes esetekben lehetséges vizsgálni a projekt célját, hogy az közgazdasági szempontból mennyire tekinthető helyesnek 34

35 A közgazdasági költség-haszon elemzés lépései 1. Módszertani megfontolások 2. Pénzügyi költség számítása 3. Közgazdasági költség számítása 4. Számszerűsített hatások pénzbeni kifejezése 5. Közgazdasági megtérülési mutatók számítása 35

36 Közgazdasági alapfogalmak A közgazdasági érték meghatározója a szűkösség. Például egy olyan naplementének, amelyet bárki korlátozás nélkül élvezhet, azaz "fogyaszthat", nincs közgazdasági értéke, bármekkora esztétikai értéke is van. Amennyiben a naplementét a város szennyezett levegője miatt csak bizonyos helyekről vagy a városon kívülről lehet élvezni, akkor az szűkössé vált, és közgazdasági értéke van. Ha a szűkös terméknek nincs piaca, nincs piaci ára sem, amely a pénzben kifejezhető közgazdasági értékét mérné. 36

37 Közgazdasági alapfogalmak(folyt.) Ha piaci ár nem létezik vagy a verseny bizonyos feltételei sérülnek, akkor szükséges a társadalmi hasznoknak és társadalmi költségeknek a becslése, amelyek a közgazdasági értéket mérik 37

38 Közgazdasági alapok Azon termékek és szolgáltatások esetében, amelyeknek létezik piaca és azon a piacon a tökéletes verseny feltételei léteznek, a piaci ár megegyezik a közgazdasági értékkel. Közgazdasági értéket akkor kell becsülni, ha az adott létezőnek nem létezik piaca vagy a piacon a tökéletes verseny feltételei sérülnek. Teljes közgazdasági érték SZEMÉLYES HASZNÁLATTAL Közvetlen Választási használat ÖSSZEFÜGGŐ Közvetett használat HASZNÁLATTAL NEM ÉRTÉKEK value Hagyomány Stewardship vagy lehetőségek örökölhetőség értéke értéke A közgazdasági értéket a jólét pénzbeli értékelését szolgáló módszerek különbözőképpen képesek mérni. Létezési érték 38

39 Használóknál jelentkező hasznok becslése Pénzügyi bevételekből kiinduló becslés: Pénzügyi bevételek becslése akkor lehet kiinduló alap a használónál jelentkező közgazdasági haszon becsléséhez, ha az megfelelően tükrözi a projekt által teremtett infrastruktúra használóinál megjelenő hasznot. Ez elsősorban akkor igaz, ha a díjak a piaci áron, azaz a használók értékelésén alapulnak. A társadalmi haszon mérésére a pénzügyi bevételből azt a részt kell tekinteni, amit a használó (fogyasztó) érzékel. Ha a használó nem áfavisszaigénylő, akkor a haszonbecslés során a bevételből nem szabad az áfát levonni; ha a használó ÁFA-visszaigénylő, akkor le kell vonni. Hasonló logika alapján azon támogatásokat, amelyek a szolgáltatónál jelentkező bevételt egészítik ki (ideértve az árkiegészítést és a normatív támogatást is), nem szabad figyelembe venni a társadalmi haszon számításánál, mivel e támogatásokat a szolgáltató, és nem a használók érzékelik. Fizetési hajlandóság közvetett becslése: A fizetési hajlandóság azt az összeget jelenti, amelyet egy fogyasztó egy adott termék/szolgáltatás pótlólagos egységéért hajlandó fizetni. Ha a termék/szolgáltatás ára alacsonyabb, mint a fizetési hajlandóságot kifejező összeg, akkor a fogyasztó fogyasztói többletet élvez. 39

40 Nem a használóknál jelentkező társadalmi hasznok (externáliák) Externális hatások (nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket) Környezeti elemek védelme Természeti erőforrások megtakarítása Egészségügyi hatások Gazdaság- és területfejlesztési hatás Ha az elemzésben a használóknál jelentkező hasznokat is alkalmaznak, akkor ügyelni kell arra, hogy a többi haszonelemmel ne legyen átfedés: Amennyiben a levegőterhelési díjat úgy állapították meg, hogy az tükrözze az okozott környezetterhelés mértékét, a használók által megfizetett levegőterhelési díj egyben azt is jelenti, hogy a levegővel kapcsolatos externáliákat internalizálták. Ennek következtében a levegő szennyezésével kapcsolatban nem jelentkezik externális hatás. Az égetőművek által fizetendő a használókra áthárított energiaadó részben szolgálja az energiaforrások szűkösségéhez köthető externális hatások internalizálását, ennek következtében nem jelentkezik ilyen jellegű externális hatás. 40

41 Közgazdasági teljesítménymutatók ENPV (gazdasági nettó jelenérték): a jövőbeni nettó haszonáramok diszkontált értéke. Az ENPV kiszámítása a projekt megítélésének kulcseleme, mivel csak pozitív ENPV-vel rendelkező projektek támogathatók. A számítás képlete: n t ENPV X t /(1 i) ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év t 0 ERR (gazdasági belső megtérülési ráta): azon diszkontráta, amely mellett az ENPV nulla; A belső megtérülési ráta számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az ENPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. Az ERR-rel kapcsolatos elvárás, hogy legyen nagyobb, mint az alkalmazott közgazdasági diszkontráta (5,5%). Amennyiben az ERR nem számítható ki, csak az ENPV alapján lehet dönteni. Néhány esetben a belső megtérülési ráta nem számítható, mert az egyenletnek nincs gyöke Néhány esetben több belső megtérülési ráta számítható! Ha a projekt megvalósítása folyamán a pénzáramok előjele váltakozik, az egyenletnek több gyöke van, annyi belső megtérülési rátát kapunk tehát, ahányszor a pénzáram előjelet vált. Néhány esetben a belső megtérülési ráta - szabály ellenkező előjellel alkalmazható! Ha a bevétel az időszak elején, a kiadások pedig később jelentkeznek (pl. hitelfelvétel esetén), az alapszabály ellenkező előjellel alkalmazható, tehát akkor kívánatos a projekt elfogadása, ha az irr kisebb, mint az alternatív források költsége. BCR (haszon-költség arány): a teljes időszakra vonatkozóan a jelenértékre átszámított hasznok és költségek arányát mutatja. A BCR mutatóra vonatkozó követelmény, hogy legyen nagyobb, mint 1. A BCR mutató önmagában kevés információt ad, mivel nem ad tájékoztatást a költségek és hasznok abszolút értékéről, hanem csak azok arányáról. 41

42 Közgazdasági költségek Becsült közgazdasági költség Konzisztens-e a pénzügyi költséggel? A pénzügyi költségben szereplő ÁFA levonásra került-e A projekt által okozott externális költségeket hozzáadták-e A projekt megvalósításával elkerült externális költségeket (ami tulajdonképpen haszon) levonták-e a költségnél (akkor a haszon oldalon nem lehet azt számba venni) A becsült externális költségek összhangban vannak-e a felsorolt hatásokkal A projekt megvalósításával fellépő externális költségek számbavétele Pénzügyi költségek konvertálása közgazdasági költségekké 42

43 Érzékenységvizsgálat Változók számbavétele Egymástól függő változók azonosítása, kizárása Kritikus változók meghatározása: 1%-os változása 1%-nál nagyobb változást idéz elő a teljesítménymutatókban Küszöbértékek számítása: kritikus változók milyen mértékű %-os változásánál válnak a pénzügyi és közgazdasági teljesítménymutatók olyanná, amelyek nem támogathatóvá teszik a projektet 43

44 Forgatókönyv-elemzés kritikus változók kiválasztása a kritikus változók esetében az optimista és a pesszimista forgatókönyv esetére becsült értékek meghatározása a teljesítménymutatók kiszámítása az optimista és a pesszimista forgatókönyvre 44

45 Kockázatelemzés Kockázatelemzés kötelező Lehet: Számszerűsítés szempontjából Kvalitatív (minőségi) Kvantitatív (mennyiségi) Az elemzendő változók szempontjából: Az érzékenységvizsgálatban megállapított kritikus változókra kiterjedő A nem kritikus változókra kiterjedő Tartalék beállítása esetén: kötelező a részletes elemzés a kritikus változókra. Ez azt jelenti, hogy kötelező a mennyiségi elemzés. Néhány esetben (pl. a hasonló projektekre vonatkozó, korábbi adatok hiánya miatt) felettébb nehéznek bizonyulhat a kritikus változók valószínűségi eloszlásaira vonatkozó értelmes feltevések kialakítása. Ilyen esetekben az érzékenységi elemzés eredményeinek alátámasztása érdekében legalább kvalitatív kockázatértékelést kell végezni. A nem kritikus változókra az EU útmutatók szerint nem kötelező, az MT útmutatók követelményei szerint viszont azokra is kell készíteni 45

46 Kockázatelemzés 2. A kockázatelemzés lépései: Kockázatot okozó változók számbavétele A kockázat értékelése: milyen valószínűséggel következik be a küszöbértékek elérése Mennyiségi: eloszlási függvények alapján várható érték számítása valószínűségi eloszlás meghatározása (szakirodalmi adatok: tipikus eloszlás görbék, Delphi módszer) kritikus változók valószínűségi eloszlás szerint vett mintáin a teljesítménymutatók kiszámítása különböző valószínűséggel bekövetkező teljesítménymutatók értékének kiszámítása teljesítménymutatók várható értékének meghatározása Minőségi: változónként az események bekövetkezésének valószínűsége kategorizálva, bekövetkezés esetén a hatás jellemzése kategorizálva, ezek alapján a kockázat kategorizálása Kockázatkezelési stratégia készítése 46

47 47 AZ ANGOL MINTA

48 WebTAG Közlekedési elemzések útmutatója Transport Analysis Guidance TAG a weben: WebTAG átfogó és részletes útmutató a következőkhöz: - célok meghatározása és a problémák meghatározása - lehetséges megoldás-változatok meghatározása - közlekedési modell felépítése a változatok vizsgálatára - a vizsgálatok módszere, amely megfelel a Közlekedési Minisztérium előírásainak 48

49 Előzmények DMRB: Design Manual for Roads and Bridges, Utak és hidak tervezési útmutatója, ( TEN: Transport Economics Note, Kzlekedésgazdaságtan jegyzetek, TAM: Traffic Appraisal Manual, Forgalmi vizsgálatok útmutatója, Szerves egység és keresztreferencia a DMBR-rel 49

50 Folyamatos fejlesztés 2003-ban kezdték a WebTAG feltöltését azóta is folyamatosan frissül és fejlődik: - alapértelmezett értékek frissítése, - módszertani elemek fejlesztése, - új területek bevonása, 50

51 51

52 Felépítés Célok, a fejlesztés hogyan illeszkedik a közlekedéspolitika 5 deklarált céljához (Objectives) Feladat-típusok (Study types) A vizsgálatok menete (The Study process) Documents Hasznos linkek (Links) Kérdéskörök (Topics) Regisztráció (Register) Minden témakört kétféle szemszögből jár körbe: Project Manager Expert 52

53 Feladat-típusok (Study types) Multi-modális (Multi-Modal) Közúti projektek (Highway projects) Nagyléptékű (5mGBP feletti) városi közlekedési projektek (Major Local Transport Schemes) Regionális közlekedési stratégia (Regional Transport Strategies) 53

54 A vizsgálatok menete (The study process) Részletes feladatleírás a vizsgálatok elvégzésének lépéseire: Célok és problémák meghatározása (Objectives and problems) A nyilvánosság bevonása (Consultation and participation) Modellezés (Modelling) A vizsgálati keret (The Appraisal Framework), hogyan elégíti ki a projekt a célokat Reporting 54

55 Documents Guidance Document history In draft guidance Worksheets Itt találhatók egyes kötelező formátumok (űrlapok) Common values Itt találhatók egyes kiindulási adatok WebTAG Consultations Glossary Archive WebTAG 2 55

56 Köszönöm a figyelmet! tape@cowi.hu 56