Útmutató. az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program projekt gazdái, pályázói és értékelői számára

Átírás

1 Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága Útmutató az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program projekt gazdái, pályázói és értékelői számára a jövedelemtermelő jelleg megállapításához március A projektek az Európai Unió támogatásával, az ÁROP esetében az Európai Szociális Alap, az EKOP esetében az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

2 Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és a 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet 55. cikke a következőket rögzíti: (1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet. (2) A jövedelemtermelő projektekre fordítható elszámolható költség nem haladhatja meg a beruházásból egy adott referencia-időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költséget az alábbiak tekintetében: a) infrastrukturális beruházások; vagy b) egyéb projektek, amelyeknél a bevételek előzetes objektív becslése lehetséges. Amikor a beruházás teljes költsége nem társfinanszírozható, a nettó jövedelmet a beruházási költségek elszámolható és el nem számolható részeinek arányában kell felosztani. A jogszabály tehát automatikusan jövedelemtermelőnek tekint minden olyan műveletet, melynél az érintett szolgáltatás nyújtásáért a felhasználónak fizetnie kell. Ilyen a közigazgatási szolgáltatások többsége is. A jövedelemtermelő projektek esetében a nyújtható támogatás az úgynevezett jelenértéken számított nettó bevétel nagyságának a függvénye. Diszkontált nettó bevétel alatt az érintett referencia időszakban felmerülő diszkontált bevételek és diszkontált beruházási költséggel növelt kiadások különbözetét értjük. Három lehetőség adódik: 1. A fejlesztés által érintett szolgáltatásért nem kér a projekt gazda (vagy a konzorcium bármely tagja) ellenszolgáltatást. Ebben az esetben a projekt ab ovo nem minősül jövedelemtermelőnek, így a releváns pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási intenzitással igényelhető támogatás a projekt összes elszámolható költsége vonatkozásában. 2. Ha a támogatandó projekt jövedelemtermelő, akkor meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi elemzés szerint a referencia időszakban az ún. nettó bevétel (ami jelen esetben bevétel-működési költségek) pozitív-e. a) Ha a referencia időszakban a nettó bevétel negatív, tehát a várható költségek meghaladják a várható bevételeket (a pontos számítási módszert lásd a későbbiekben), akkor a támogatási összeg megegyezik az 1. pont alatt említett esettel, vagyis a releváns pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási intenzitással igényelhető támogatás a projekt összes elszámolható költsége vonatkozásában. b) Ha a referencia időszakban a nettó bevétel pozitív, tehát a várható bevételek meghaladják a várható költségeket, akkor az elszámolható költség a beruházásból a referencia időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költség és az igényelhető maximális támogatás ezen elszámolható költség és a releváns pályázati felhívásban megadott támogatási intenzitás szorzata. Amennyiben a projekt a 1083/2006/EK rendelet 55. cikke alapján nem minősül jövedelemtermelőnek vagyis a fenti 1. pont alá esik a projekt gazdának a pályázati útmutató F3. pont alatt nevesített 6. pont szerinti nyilatkozatot szükséges csatolni, melyben írásban nyilatkozik arról, hogy a projekt során nem kér ellenszolgáltatást a fejlesztés által érintett szolgáltatás használóitól. Ebben az esetben az alább kifejtendő pénzügyi elemzést nem kötelező elvégezni a pályázati dokumentáció részeként; elvégzése azonban célszerű lehet, hiszen belőle kiszámítható, hogy a

3 működés időszakában mekkora forrást kell rendelkezésre bocsátani az 5 éves fenntartási kötelezettség biztosításához. Jövedelemek esetleges keletkezését az ellenőrzésre jogosult szervek mind a projekt megvalósításának, mind pedig utánkövetési időszaka alatt ellenőrizhetik. Minden más esetben vagyis a fent jelzett 2a. és 2b. esetben egyaránt a projekt gazdának el kell készítenie az alább részletezendő pénzügyi elemzést, hiszen annak célja a támogatási összeg kiszámítása, s azt a pályázatához csatolnia kell. A pénzügyi elemzésben foglaltak teljesülését az ellenőrzésre jogosult szervek mind a projekt megvalósításának, mind pedig utánkövetési időszaka alatt ellenőrizhetik. Pénzügyi elemzés készítése A pénzügyi elemzés célja a támogatási összeg meghatározása a következő lépéseken keresztül: beruházási költség megállapítása, működési költségek meghatározása, maradványérték kiszámítása, várható bevételek megállapítása, projekt pénzügyi nettó jelenértékének meghatározása (ami a diszkontált nettó bevétel), támogatási összeg meghatározása. A beruházási, működtetési költségekre, valamint a bevételekre vonatkozó becsléseket folyó áron, az úgynevezett fejlesztési különbözet módszerével kell kiszámolni, tehát a költségeket és a bevételeket a projekt nélküli állapot esetében felmerülő költségek, valamint a kiválasztott alternatíva esetében felmerül költségek különbözeteként kell megjeleníteni. A pénzügyi elemzés elkészítése során, s ezáltal a támogatási összeg meghatározásánál, csak a projekt eredményeként felmerülő többletköltségekkel és többletbevételekkel kell számolni, amelyeket szükség esetén arányosítással kell meghatározni, az alkalmazott arányosítási módszer leírásával együtt. Például ha a projekt egy eddig is létező szolgáltatás új hozzáférési módját valósítja meg (pl. online hozzáférést biztosít), és a szolgáltatásért a díjfizetési kötelezettség nem a projekt eredményeképp létrejövő hozzáférési mód használatáért kerül meghatározásra, akkor sem az alapszolgáltatásból fakadó bevételt, sem pedig az ahhoz kapcsolódó kiadást nem kell figyelembe venni a számításoknál. Az Európai Bizottság megállapítása alapján a számítások során informatikai fejlesztéseknél a referencia időszak hossza 15 év, minden más közigazgatási fejlesztés esetében 10 év. A referencia időszakok magukban foglalják a megvalósítás/beruházás idejét is. A pénzáramok diszkontálására 5%-os pénzügyi diszkontrátát kell alkalmazni. Minden költségtételt áfa-val növelten kell megadni, ha a projekt gazda a támogatási összeg igénybevételénél nem igényelhet vissza vagy nem igényli vissza az áfa-t, s erről a pályázati adatlapon nyilatkozik. Minden más esetben áfa nélkül kell az adatokat szerepeltetni. 1. Beruházási költségek becslése Az 1. számú táblázat kitöltésével számítható ki a beruházási költség. A táblázatban valamennyi, a projekt megvalósításához szükséges költséget fel kell tüntetni, azokat is, amelyek nem minősülnek elszámolható költségeknek. A táblázat szükség esetén további költségtípusokkal bővíthető. 3

4 1. számú táblázat: beruházási költség Költségfajták 1. év n. év I. Projekt előkészítés költségei 1. Előkészítési időszakban igénybevett szakértői szolgáltatások költsége 2. Előkészítési időszakban felmerült közbeszerzési költségek 3. Előkészítési időszakban felmerült területvásárlási költségek 4. Előkészítési időszakban felmerült terület-előkészítési költségek 5.. Előkészítési időszakban felmerült egyéb költségek II. Projekt menedzsment költségei 1. Személyjellegű kifizetések, bérjárulékok 1.1. Projektmenedzsment bérköltsége 1.2. Projektmenedzsment bérköltségét terhelő járulékok 1.3. Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyi jellegű kifizetések 2. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások 2.1. Igénybevett projektmenedzsment szolgáltatás 2.2. Projektmenedzsment utazási költségei III. Beruházások/Eszközök 1. Ingatlanvásárlás 2. Építés, felújítás, bővítés 2.1 külső vállalkozó által végzett építés, felújítás, bővítés 2.2 Saját teljesítésben végzett építés, felújítás, bővítés 3. Eszközbeszerzés 4. Immateriális javak beszerzése IV. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások 1.1. Mérnöki, szakértői díjak Külső vállalkozó által nyújtott szolgáltatás Saját teljesítésben végzett tevékenység 1.2. Tervek, tanulmányok készítésének költsége Külső vállalkozó által nyújtott szolgáltatás Saját teljesítésben végzett tevékenység 1.3. Rendezvényszervezés költsége 1.4. Bérleti díjak 1.5. Kommunikációs költségek 1.6. Egyéb igénybevett szolgáltatások 2. Egyéb szolgáltatások 2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége 2.2. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek 2.3. Kötelezően a projekthez kapcsolódóan előírt könyvvizsgálat díja 2.4. Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások V. Általános költségek 1. Elkülönített számla nyitásának költsége, vezetésének 2. Biztosítási díj 3. Telekommunikációs költségek 4. Postaköltségek Összesen 4

5 2. Működési költségek becslése A 2. számú táblázat kitöltésével számíthatók ki a működési költségek, melyek az EU útmutatók alapján (különös tekintettel jövedelemtermelő projektek esetén a támogatási arány meghatározására) az alábbiak lehetnek: üzemeltetési költség; karbantartási/fenntartási költség; pótlási/felújítási költség. A működési költségeket a pénzáram módszer szerint kell összeállítani, azaz csak a tényleges kiadásokat lehet számba venni, mást nem. Így például az amortizáció nem lehet része a működési költségeknek. Pótlási költség alatt azon beruházási költséget értjük, ami nem a beruházás idején, hanem a referencia időszak későbbi éveiben merül fel. Működési költségek esetén is a fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni, azaz a projekt által okozott költségváltozást kell számítani. Javasolt külön kezelni a változó és az állandó költségeket. A változó költségek a mennyiségtől függő költségek (pl. anyagköltség, munkaerő költsége, szolgáltatás igénybevétele, szállítási költség, javítási és közüzemi költségek), míg az állandó költségek attól függetlenek. Ha a számviteli gyakorlat nem teszi lehetővé a két költségtípus javasolt szétválasztásban történő előrejelzését, akkor a táblázatot át kell alakítani, hogy az előrejelzés szerinti bontást tükrözze. 2. számú táblázat: működési költségek Üzemeltetési és karbantartási költség 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Állandó költségek Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek Állandó költségek Pótlási költségek Költség 1. évben Költség. évben Költség n. évben A beruházási költségeknél megadott inputokon túl a pótlási költségek meghatározásához szükséges a beruházás keretében létrejött eszközökre és a projekt által használt meglévő eszközökre vonatkozóan az alábbiak figyelembe vétele: az eszközök hasznos élettartama (vagy értékcsökkenési leírási kulcsa), a vizsgált időtartam idején pótlandó eszközök darabszáma, a pótlandó eszközök fajlagos pótlási költsége (Ft/db) és a pótlási költségek időbeli megoszlása. A pótlás fogalmába az eszközök cseréje tartozik. A pénzügyi elemzés a pénzforgalmi szemléleten alapul, így értékcsökkenést nem tartalmazhat. A pótlási költségeket műszaki adatokkal szükséges alátámasztani. Az eszközök pótlásának költségét a vizsgált időtáv során az alábbi módokon lehet a számítások során megjeleníteni: a pótlási költség tényleges felmerülésének évében, vagy 5

6 a vizsgált időtáv műszaki szempontok alapján történő szakaszolásával, mely során a pótlási költség több évre kerül elosztva. 3. Maradványérték becslése Ha a projekt gazdaságilag hasznos tényleges élettartama meghaladja a vizsgált referencia-időszakot, a maradványértéket is figyelembe kell venni. A maradványérték a költségekkel ellentétes előjelű beruházási költség. A maradványérték az eszközök értéke a referencia-időszak végén. Meghatározása az EU szabályok szerint többféle módszer alapján történhet: a beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel; 1 az eszközök piaci értéke a vizsgált időszakot követően még hátralévő élettartamukra vonatkoztatva (mintha az eszközöket az elemzési időszak végén eladnák); a vizsgált időszakot követően, az eszközök még hátralévő élettartama során az eszközökhöz kapcsolódóan felmerülő bevételek és kiadások nettó jelenértéke. A pályázó a három felsorolt módszer közül szabadon választhatja ki, melyiket alkalmazza az elemzés elvégzéséhez. Figyelembe kell venni, hogy a maradványérték összefüggésben van a vizsgált élettartam alatti karbantartással, illetve pótlással. A maradványértékre is a fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni, azaz a projekt által okozott értékváltozást kell számítani. 4. Bevételek becslése A 3. számú táblázat kitöltésével számíthatók ki a bevételek. Kizárólag azon bevételeket kell figyelembe venni, amelyeket a fejlesztések eredményeiként létrejött szolgáltatások használói a használat ellenértékeként közvetlenül fizetnek azzal, hogy a bevételek becslésénél is a fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni. 3. számú táblázat: bevételek (más felosztás is lehetséges) Éves bevételek alakulása 1. év. n. év 1. Fő tevékenységből származó bevételek Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Egyéb bevételek Összesen 5. A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A 4. számú táblázat kitöltésével számítható ki a pénzügyi nettó jelenérték, vagyis a diszkontált nettó bevétel. 1 Ez nem feltétlenül egyezik meg a könyv szerinti értékkel, mivel a számviteli és adószabályok szerinti értékcsökkenési leírási kulcs eltérhet az élettartam alapján megállapított leírási kulcstól. 6

7 4. számú táblázat: a diszkontált nettó bevétel kiszámítása Megnevezés 1. év 2. év. 3. év.. n év. 1. Beruházási költség 2. Működési költség 3. Maradványérték 4. Bevételek 5. Nettó bevétel (= ) 6. Pénzügyi nettó jelenérték A táblázatba minden értéket pozitív előjellel kell beírni és a 6. sor kiszámítási képlete a következő: pénzügyi nettó jelenérték = nettó bevétel / (1+0,05) n 6. A megítélhető támogatási összeg kiszámítása Ha a pénzügyi nettó jelenérték negatív, úgy a felhívásban meghatározott maximális támogatási intenzitással igényelhető támogatás a projekt összes elszámolható költsége vonatkozásában. Vagyis a támogatási összeg az elszámolható költségek és a pályázati felhívásban meghatározott támogatási intenzitás szorzata. Ettől eltérő esetben a támogatási összeg az alábbi képlet alapján számolható ki: támogatás = döntési összeg x ahol diszkontál t beruházásiköltség- diszkontált nettó bevétel x támogatási intenzitás diszkontált beruházásiköltség döntési összeg = elszámolható költség nettó bevétel 7