7.1. Beruházási költségek becslése A projektgazda jelen pályázat esetében Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Átírás

1 7. PÉNZÜGYI ELEMZÉS A pénzügyi elemzés célja, hogy a projekt beruházási, működési költségei, valamint prognosztizált bevételei alapján meghatározzuk azon pénzügyi teljesítménymutatókat, melyek alapján a projekt támogatási döntése megszülethet (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belső megtérülési ráta). a pénzügyi elemzés a fejlesztési különbözet módszerével készült, melynek jelentősége, hogy a 0 változat esetében az állatkert 2015 után nem működik tovább, mert a szükséges engedélyek megszerzése illetve a környezetvédelmi engedélyek nem állnak rendelkezésre, valamint nem valósulnak meg az egyéb ökoturisztikai és kerékpáros elemek sem a projekt keretében A pénzügyi elemzésben kerül továbbá bemutatásra a projekt pénzügyi fenntarthatósága, mely során azt vizsgáljuk, hogy a megvalósított beruházás gazdaságosan fenntartható-e. A pénzügyi elemzés központjában a beruházás pénzáramait bemutató táblázatok állnak, tehát a beruházási költségeket, a működési költségeket (üzemeltetés, fenntartás, pótlás), a bevételeket, a finanszírozás forrásait és a kumulált nettó pénzáramot leíró táblák. A megtérülési számításokat a két változatnak megfelelően készítettük el: - Kiszámítottuk a teljes beruházási költség megtérülését. - A másik megtérülés számítás az EU támogatással csökkentett beruházási költségre nem értelmezhető. A projektet támogatás nélkül nem lehetséges megvalósítani. Mivel a pályázó Pécs MJV nem minősül vállalkozásnak, a számára nyújtott támogatás közösségi versenyjogi szempontból nem minősül a tagállamok közötti kereskedelmet torzító állami támogatásnak az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint. Mivel a támogatandó tevékenység jövedelemtermelő, a pénzügyi elemzés szerint a referencia időszakban az ún. nettó bevétel (ami jelen esetben bevétel-működési költségek) pozitivitása kerül vizsgálatra. Jelen projekt közcélú, jövedelemtermelő projektnek minősül. A pénzügyi elemzés egységesen tartalmazza a Projektben megjelenő fejlesztési elemeket, vagyis a: - Magterület fejlesztését: a projekt magterülete a jelenlegi pécsi állatkert modernizálásával, fejlesztésével, ökoturisztikai funkcióbővítésével kialakításra kerülő modern, látogatóbarát, vonzó létesítmény, melynek tervezett évi látogatószáma 155 ezer fő lesz a fenntartási időszak átlagában, mely 50%-os növekedést jelent a jelenlegi látogatottsághoz képest. - Kerékpáros tengely kialakítása: a magterület K-Ny-i irányban bekapcsolásra kerül a kerékpárturisztikai hálózatba az Orfű-Pécs kerékpárút a Remeteréttől az Állatkert érintésével a Mecsextrém parkig eljutó kerékpáros útvonal Beruházási költségek becslése A projektgazda jelen pályázat esetében Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az Önkormányzat tevékenységét döntő részben kötelező feladatai teszik ki, melyek hatósági vagy szolgáltatás jellegűek, míg a kötelező feladatellátáson felüli tevékenységek, melyek a város infrastruktúrájának, környezetének, gazdaságának, társadalmának fejlesztését szolgálják, képviselik a kisebb részt. Ezt az összetételt tükrözi a költségvetés, a szervezeti struktúra és az Önkormányzat vagyonszerkezete is. Az Önkormányzat gazdálkodása saját vagyonával és a tevékenységek végzése során felmerülő költségekkel, a tevékenységek révén keletkező bevételekkel, valamint a helyi adókkal, adó jellegű bevételekkel való bánásmóddal kapcsolatos. A kötelező feladatellátás biztosítja a település alapműködését, a fejlődés feltételeit azonban nem teremti meg. A szinten tartást meghaladó működés feltételét jelentő erőforrások háttérbe szorulása, felélése a fejlődés lehetőségét korlátozza. A kötelező feladat ellátási körön kívül az Önkormányzat viszonylag kevés közvetlen

2 eszközzel (különösen kevés pénzügyi eszközzel és vagyonnal) rendelkezik, tevékenysége mégis meghatározó, hiszen számos területen közvetett hatást gyakorol. Áfa Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata - mint helyi önkormányzat alanya az ÁFÁ-nak, de a pályázatban megjelölt, támogatásból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeire vonatkozóan adólevonási jog nem illeti meg, így az ÁFA a projekt során elszámolható költségként jelentkezik. Intézményi kérdések A projekt kedvezményezettje, a támogatásra pályázó fél a Pécs Megyei jogú Város önkormányzata vállalja, hogy a projekt beruházás során beszerzett vagyontárgyak a beruházó tulajdonába kerülnek, azokat el nem idegeníti 5 éven belül, valamint a szolgáltatásokat 5 évig fenntartja. Amortizáció kérdése Elemzésünkben a diszkontált cash-flow alapú pénzügyi megtérülési számításoknak az amortizációs költség nem része, ugyanakkor a projekt megtérülési számításaikor figyelembe vesszük az amortizáció mértékét, valamint a maradványértéket egyaránt. Pénzügyi elemzés szereplői A pénzügyi elemzést az infrastruktúra tulajdonosának szemszögéből végeztük el. Az állatkert üzemeltető szervezete továbbra is a Pécsi Állatkert NKft. lesz. A pénzügyi diszkontráta és referenciaidőszak meghatározása Mivel az elemzések nominál (folyó) árakon készülnek, az alkalmazandó nominál diszkontráta 8%. Az elemzést 15 éves referenciaidőszakra készítettük, amely a létesítmény beruházást követő működtetésének megkezdésétől számított. Az elemzés teljes időtávja tehát a létesítés időtartama + 15 év. A projekt beruházási költségei közt a ROP általános- és a DDOP projekt specifikus útmutatója alapján az előkészítési és a megvalósítási költségek szerepelnek. Előkészítési költségek közt szerepel a szükséges engedélyezési és kiviteli dokumentumok és hatósági díjak költsége valamint a közbeszerzési eljárásra elkülönített összeg. Megvalósítási költség soron projektmenedzsment, igénybe vett szolgáltatások, valamint az építési költségek szerepelnek. Az eszközbeszerzés és az immateriális javak beszerzése, az építési soron belül jelenik meg A projekt beruházási elemei kizárólag az útmutató által meghatározott elszámolható költségeket tartalmazzák. A táblázatban szereplő összegeket a piaci díjszabások és az útmutató belső arányainak figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A teljes beruházási költség bruttó 1,145 milliárd forint, melynek jelentős részét az építési munkák teszik ki nettó 840,4 millió forint értékben, melyben suzerepel teljes egészében az Kerékpározásra alkalmas útvonal kialakításának költsége

3 1. táblázat: Projekt beruházási költségek Sorszám Költségfajták (ezer forint) Összesen (eft) I. fév II. fév Összesen I. fév II. fév Összesen I. fév II. fév Összesen I. Előkészítési költségek Projekt előkészítés költségei Megvalósíthatósági tanulmány Terület-előkészítéshez szükséges munkák Megelőző műszaki tanulmányok, felmérések Szükséges engedélyezési, kivitelezési dokumentumok, hatósági díjak 0 0 Engedélyezési terv Kiviteli terv Tulajdoni lapok 0 0 Térképmásolatok 0 0 Engedélyezési díjak Tervellenőrzés Közbeszerzési eljárások költsége Előzetes PR-hoz kapcsolódó költségek Előkészítéshez kapcsolódó szakértői tanácsadás (rehab) Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése Tulajdonjog, szolgalmi hog megszerzése II. Megvalósítási költségek Projektmenedzsment költségek Projektmenedzsment szervezet díja Szolgáltatások igénybevételének költsége Projekt megvalósításához igénybevett szakmai szolgáltatások Építési műszaki ellenőr díja Hatósági eljárási, igazgatási díjak Egyéb szolgáltatások Jogi szolgáltatással kapcsolatos költségek Nyilvánosság biztosításának költsége Üzleti Marketing költsége Kötelezően elvégzendő könyvvizsgálat díja Építési (átalakítási, bővítési, felújítási) költségek Eszközbeszerzések költségei 0 5. Immateriális javak beszerzése 0 VII. Elszámolható összköltség (nettó) Le nem vonható ÁFA VII. Elszámolható összköltség (bruttó) 0, 60960, , 186, , , , , , ,463

4 Az összesítő táblázatot követően a projekt szempontjából releváns valamennyi jogcímre készített táblázat 2. táblázat: Támogatási jogcím szerint Aktív- és ökoturizmus: nemzetközi vagy országos jelentőségű természeti és környezeti értékek, vonzerők, természeti világörökségi helyszínek, kiemelt ökoturisztikai, valamint aktív turisztikai desztinációk fejlesztése támogatás jogcíme támogatás mértéke Ökoturisztikai fejlesztések 100 % állami támogatásnak nem minősülő támogatás Kerékpárosturisztikai fejlesztések 100 % állami támogatásnak nem minősülő támogatás Üzleti marketing tevékenység De minimis támogatás, intenzitása megegyezik a projekt főtevékenységhez 2540 igényelhető támogatás intenzitásával Összesen Működési költség A működési költségek bemutatása során a vizsgált időszak a működés kezdete 2015 és 2029 közötti periódus. Az üzleti terv részletesen tartalmazza a működési költségek más típusú bontását, így ebben a fejezetrészben csak az összefoglaló táblázatokat mutatjuk be. Az üzemeltetési költségek jelentős részét a változó költségek teszik ki, hiszen az állandó költségek közt csak elhanyagolható mértékű kiadások (pl. bérleti díjak, stb.) szerepelnek. A legjelentősebb tételek a közüzemi díjak, a takarmány és az egyéb szolgáltatások költsége mellett a személyi jellegű ráfordítások sora, ahol jelenleg 28 fő bérezését kell megoldania az Állatkert vezetésének. A terveknek megfelelően a feladat ellátására plusz munkaerő felvételére lesz szükség, ami tovább növeli a személyi jellegű ráfordításokat. A karbantartási költségek körét teljes egészében a változó költségek teszik ki. A táblázaton látható, hogy a folyamatos javítás, karbantartás költsége, amit az éves amortizációs összeg 30%-ban becsültünk meg. ennek jelentős része az állatkerti működéshez kapcsolódik és csak minimális összeg vonatkozik a kerékpáros turisztikai elem karbantartására. A fajlagos üzemeltetési költségek bemutatásakor a vetítési alap meghatározása jelentősen befolyásolja a tábla jelentéstartalmát. Célszerűbbnek tekinthető a fajlagos költségeket látogatószámra vetíteni, azonban annak bizonytalansági foka miatt a Pécsi Állatkert esetében az alkalmazotti létszámra vetített költségek bemutatása mellett döntöttünk, mivel ezen érték változik (növekszik) a beruházás időtartama alatt, így a költségeket önmagukban bemutató táblához képest e táblázat többletjelentéssel bír (megmutatja többek közt, hogy a fürdő humánerőforrás-kapacitás növekedése párhuzamban van-e a bemutatott költség nemekkel).

5 3. táblázat: Tervezett üzemeltetési költségek Pótlási költség ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK (ezer forint) Anyagköltség Anyagköltség (segédanyag, tisztítószerek) Villamos energia, fűtés Vízdíj és vízkészlet használati díj Igénybe vett szolgáltatások költs Reklámköltségek, jutalékok Oktatás és továbbképzés Karbantartás, javítás Egyéb igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások költségei Illetékek, hatósági díjak Biztosítási díjak Különféle egyéb költségek Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetés Bérjárulékok Amortizáció Költségek összesen ( ) A pótlás fogalmába az eszközök cseréje tartozik (például selejtezéskor). A költség-haszon elemzés a pénzforgalmi szemléleten alapul, így értékcsökkenést nem tartalmaz. Pótlási költség felmerülése kizárólag az elhasználódott, tönkre ment és fizikai értelemben is leselejtezett berendezések cseréjekor jelentkezhet. miivel a projekt keretében az eszközök beépítettek lesznek, azokat az építési sor tartalmazza, így az eszközök és az építési elemek pótlási költségeire az éves amortizációnak megegyező költséget állítottunk be, amely fedezi a változatlan műszaki és technikai színvonal fenntartását. A működési költségek a beruházás átadásával és a terület használatba vételével egyidejűleg merülnek fel. Az első teljes működési év

6 7.3. Maradványérték A projekt keretében beszerzésre kerülő eszközök mind beépített eszközök lesznek és a 123 épületek, építmények, tulajdoni hányadok soron kerülnek aktiválásra. Az amortizáció számításánál a gyakorlatban használt leírási kulcsokat alkalmaztuk: Épületek: hasznos élettartam 50 év (2%/év) (Immateriális javak: hasznos élettartam 3 év (33%/év)) (Gépek, berendezések: hasznos élettartam kb. 7 év (14,5%/év)) 4. táblázat: Maradványérték a vizsgált időszak végén Maradványérték (ezer Ft) jelenérték A vizsgált időtáv utolsó éve Építés Gépek, berendezések Immateriális javak A maradványérték közgazdasági jelentése értelmében a beruházás a számviteli törvényben meghatározott amortizációs kulcsokkal lineárisan leírt értéke a vizsgált időszak utolsó évében. Az Állatkert esetében ez az értékék a kezdeti beruházás számvitelileg elkülöníthető sorai közül csak az építés értékéből áll, mivel a gépek-berendezések a magasabb kulcsok miatt korábban amortizálódnak, így értékük a vizsgált időszak végén 0 Ft. A fejezetrész utolsó táblázata az e fejezetrészben vizsgált táblák összesítője, mely alapján a projekt teljes költségoldala látható.

7 7.4. Pénzügyi költségek összegzése 5. táblázat A projekt pénzügyi költségeinek összegzése Megnevezés Jelenérték Összes beruházási költég I. Előkészítési költségek I.1. Projekt előkészítés költségei I.2. Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése 0 II. Megvalósítási költségek II.1. Projekt menedzsment költségei II.2. Szolgáltatások igénybevételének költségei II.3. Építés, átalakítás,bővítés, felújítás költségei II.4. Eszközbeszerzések költségei 0 II.5 Immateriális javak beszerzése 0 III. Egyéb elszámolható költségek III.1. ÁFA III.2. Tartalék 0 IV. Nem elszámolható költségek 0 2. Összes működési költség Üzemeltetési költség Karbantartási költség Pótlási költség Maradványérték Összes pénzügyi költség (1+2+3)

8 Megnevezés Összes beruházási költég I. Előkészítési költségek I.1. Projekt előkészítés költségei I.2. Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése II. Megvalósítási költségek II.1. Projekt menedzsment költségei II.2. Szolgáltatások igénybevételének költségei II.3. Építés, átalakítás,bővítés, felújítás költségei II.4. Eszközbeszerzések költségei II.5 Immateriális javak beszerzése III. Egyéb elszámolható költségek III.1. ÁFA III.2. Tartalék IV. Nem elszámolható költségek 2. Összes működési költség Üzemeltetési költség Karbantartási költség Pótlási költség Maradványérték Összes pénzügyi költség (1+2+3)

9 1.5. Pénzügyi bevételek becslése Bevételek becslése folyó áron és a fejlesztési különbözet módszerével került kiszámításra 8 vagyis az 0 alternatívában bemutatott változat szerint 2015-től a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően nem üzemelhet tovább az állatkert e jelenlegi formájában) csak és kizárólag a működéshez kapcsolódó bevételeket kerültek feltüntetésre, tehát a működést elősegítő pl. önkormányzati támogatás nem A bevételi oldal struktúrájának elemzésekor a legfontosabb feladat a különböző jogcímek, források elkülönítése. Látható, hogy az Állatkert bevételeinek meghatározó hányadát a szolgáltatásokból származó bevételek jelenti. Az elsődleges bevételi forrás a szolgáltatások, vagyis az Állatkert igénybevételéből származó jegybevétel érvényesítése. Az értékesítési előrejelzés részletesen megtalálható. További jelentős bevételi forrás az ajándékbolt és a büfé/étterem üzemeltetéséből származó bevétel, valamint az egyéb szolgáltatások biztosítása. A nyújtott szolgáltatások részletes bemutatása egyrészt a marketingterv vonatkozó fejezeteiben, található A bérleti díjak néhány kiszolgáló helység értékesítéséből származnak, az éttermet kívánjuk ily módon értékesíteni. A fajlagos bevételeket a költségekhez hasonlóan az alkalmazotti létszámra vetítjük. Látható, hogy a bevételek e vetítési alap használatakor is folyamatosan nőnek, ami az üzleti terv megerősítése abból a szempontból, hogy a foglalkoztatottak határhasznossága folyamatosan növekvő, tehát az Állatkert által tervezett növekedési ütem megfelelő. A projekt árképzését és az alkalmazott módszertant a tanulmány 6.3 fejezete tartalmazza.

10 6. táblázat A projekt tervezett bevételei Bevételek alakulása (Ft) jelenérték Bevétel az infrastruktúra felhasználóit terhelő díjakból 2. Szolgáltatásnyújtásból származó bevételek 2.1 Jegybevétel 2.2 Ajándékbolt és büfé bevétele 2.3 Szolgáltatásokból adódó bevétel (etetés, lovagoltatás, kocsiztatás) 3. Az épületek bérbeadásából származó bevételek 3.1 Bérleti díjak (étterem, rendezvényterem) 4. Egyéb bevételek 4.1. Egyéb bevételek (adományok, 1%, állatértékesítés stb) 5. Összesen táblázat:fajlagos bevételek Fajlagos Bevételek alakulása (Ft) Mértkékegység Bevétel az infrastruktúra felhasználóit terhelő díjakból Ft/fő (alkalmazott) Szolgáltatásnyújtásból származó bevételek Ft/fő (alkalmazott) Jegybevétel Ft/fő (alkalmazott) Ajándékbolt és büfé bevétele Ft/fő (alkalmazott) Szolgáltatásokból adódó bevétel (etetés, lovagoltatás, kocsiztatás) Ft/fő (alkalmazott) Az épületek bérbeadásából származó bevételek Ft/fő (alkalmazott) Bérleti díjak (étterem, rendezvényterem) Ft/fő (alkalmazott) Egyéb bevételek Ft/fő (alkalmazott) Egyéb bevételek (adományok, 1%, állatértékesítés stb) Ft/fő (alkalmazott) Összesen Ft/fő (alkalmazott)

11 1.6. A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A projekt pénzügyi bevételeit a működési bevétel, az EU-támogatás, valamint a maradványérték alkotják. A táblázaton látható, hogy a projekt hatására a működési bevételek jelentős mértékben emelkednek a vizsgált időszakban. AZ EU támogatás természetesen csak a beruházás éveiben jelentkezik, míg a maradványértékkel csak a vizsgált időszak utolsó évében számolunk. A fent bemutatott bevételek és költségek alapján generálható a nettó összes pénzügyi pénzáram, melynek alakulásáról az alábbi táblázatok nyújtanak tájékoztatást. A projekt legfontosabb eredménymutatói a belső megtérülési ráta, valamint a nettó jelenérték. Ezen számadatok igazolják, hogy jelen pályázat által igényelt támogatás összeg elnyerése esetén túltámogatás nem történik. A következő táblázat a projekt összes pénzáramát, valamint az azokból számított megtérülési mutatókat tartalmazza.

12 8. táblázat A projekt megtérülése EU-támogatás nélküli esetben Megtérülés EU támogatás nélküli esteben (ezer Ft) Beruházási költség Működési költség Kiadási pénzáram (1+2) Pénzügyi bevétel Bevételi pénzáram (4) Maradványérték Nettó összes pénzügyi pánzáram (5+6-3) Pénzügyi nettó jelenérték Belső megtérülési ráta -2,65% Az előző oldalon található táblázat a projekt megtérülési számításait mutatja az EU támogatás nélküli esetet vizsgálva. Látható, hogy a vizsgált periódusra kiszámított FNPV negatív, tehát a projekt a megadott feltételek mellett támogatható, hiszen ezen mutató értelmében tisztán piaci feltételek mellett nem valósítható meg a fejlesztés Befektetett tőke megtérülését pedig irreleváns vizsgálni a 100%-os támogatásintenzitás mellett, hiszen anélkül a projekt megvalósítása nem történhet meg.

13 7.7. A megítélhető támogatási összeg meghatározása A támogatási jogosultság vizsgálata A tevékenység akkor jogosul támogatásra, ha a társadalmi hasznossága igazolható, az FNPV negatív, az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta. Mivel a projekt közcélú, jövedelemtermelő pénzügyi teljesítménymutatók számítása nem minden esetben lehetséges és releváns. A pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósításhoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik. A fenti táblázaton jól látható, hogy a vizsgált periódusokban a projekt maradéktalanul teljesíti a támogathatóság feltételeit: - Az ENPV pozitív, - az ERR magasabb, mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta (5,5%), - a haszon-költség arány nagyobb, mint 1; - Az FNPV negatív, - az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta (8%) - A projekt megvalósítása során a működési pénzáram pozitív, azonban ennek mértéke a projekt méretéhez képest igen alacsony, így annak átmeneti finanszírozása a projektgazda részéről megoldható. - a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. 9. táblázat: Támogathatósági feltételek vizsgálata Támogathatósági feltételek vizsgálata ENPV ERR 32% Haszon-költség arány 3,57 FNPV FRR -2,48% Halmozott pénzáramok pozitív A megítélhető támogatási összeg meghatározása A projekt költségvetése csak elszámolható költségeket tartalmaz. A projekt közcélú, jövedelemtermelőnek minősíthető. A tevékenység referencia időszak alatti működési bevételi pénzáram diszkontált értéke nem haladja meg a referencia időszak alatti működési kiadási pénzáram diszkontált értékét, így a diszkontált nettó működési bevétel negatív köszönhetően a viszonylag magas pótlási értéknek. Speciális eset az Állatkert és a hozzá kapcsolódó kerékpárturisztikai elem, az amortizáció mértéke magasabb lehet a normál esetnél, ezért terveztünk a projektben magasabb pótlást, melynek eredményeként a működési eredmény negatív a vizsgált időszak néhány évében. Ezt a valóban felmerülő negatív értéket fogja az Projektgazda ellentételezni annak érdekében,hogy a működés ne termeljen veszteséget. 10. táblázat: A megítélhető támogatási összeg meghatározása Megnevezés Teljes pénzügyi beruházási költség Elszámolható pénzügyi beruházási költség

14 A támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási arány 100,00% A támogatás összege Biztosítandó minimális saját forrás Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata A projekt elődleges célja olyan pozitív 0 eredmény elérése, mely mellett nincs szüksége az önkormányzat éves szinten megjelenő millió forintos működési támogatására. Látható, hogy a működés során a bevételi oldal fedezi a kiadásokat, így finanszírozási hiányról csakis a vizsgált időszak utolsó néhány évben beszélhetünk, tehát a projektgazdának többletforrás igénybevételére kizárólag a vizsgált időtáv végén lesz szüksége. Ennek ok az éves amortizációval megegyező mértékű pótlási költségek beállítása, melyre amennyiben az valóban realizálódni fog többlet forrást fog biztosítani a pótlásért felelős Pécs Város Önkormányzata a projekten kívül képződött (egyéb tevékenységéből származó) önerővel, mint kvázi működési célú támogatás,. ahogy azt eddig is tette. A közhasznú tevékenységéhez az is hozzátartozik, hogy az év végén realizálódó többletet visszaforgatja a működésbe, így többlet kizárólag cash-flow szemléletben keletkezik. A maradványértéket nem szerepeltettük az elemzésben, mert az pénzügyileg nem realizálódik a vizsgált időszak végén. A projekt összevont pénzárama mind a beruházási mind a működési költségeket tartalmazza, a teljes bevételi struktúra mellett. Ebből következik, hogy e táblázat a teljes pénzügyi terv összefoglalásaként is felfogható a működés első teljes éve, mely során működési pozitív eredményt produkál. Ezt követően (2013-tól) várhatóan a vizsgált időszakban az Állatkert működési bevételei fedezni fogják a kiadásokat, tehát a nettó összes pénzügyi pénzárama pozitív és az attrakció életgörbéjéből adódóan a fejlesztés a növekvő bevételek mellett többlet költségnövekedést produkál. A projekt hosszú távú finanszírozhatósága szempontjából elengedhetetlen a projektgazda által a későbbi fejlesztések magvalósítása, ami a látogatószám és a bevételek fenntartásához szükséges

15 11. táblázat: Tevékenység pénzügyi fenntarthatósága A projekt pénzügyi fenntarthatósága (ezer Ft) Beruházási költség Működési költség Hiteltörlesztés Hitel kamatának törlesztése Egyéb Kiadási Pénzáram ( ) Pénzügyi bevétel OP támogatás Saját forrás Maradványérték Bevételi pénzáram ( ) Nettó összes pénzügyi pénzáram (11-6) Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

16 A megítélhető támogatási összeg meghatározása a projektre A projektek megítélhető támogatását és elszámolható közkiadását az alábbi táblázat mutatja: 12. táblázat: A megítélhető támogatási összeg meghatározása a projektre A megítélhető támogatási összeg meghatározása a projektre Összesen Állami támogatás hatálya alá tartozó tevékenységek Beruházási költségek Elszámolható beruházási költségek Támogatási összeg Közcélú, jövedelemtermelő tevékenységek Beruházási költségek Elszámolható beruházási költségek Támogatási összeg Közcélú, nem jövedelemtermelő tevékenységek Beruházási költségek Elszámolható beruházási költségek Támogatási összeg ÖSSZESEN Mind a Magterület Állatkert fejlesztése: a projekt magterülete a jelenlegi pécsi állatkert modernizálásával, fejlesztésével, ökoturisztikai funkcióbővítésével kialakításra kerülő modern, látogatóbarát, vonzó létesítmény, melynek tervezett évi látogatószáma 150 ezer fő, - mind a Kerékpáros tengely kialakítása: a magterület K-Ny-i irányban bekapcsolásra kerül a kerékpárturisztikai hálózatba az Orfű-Pécs kerékpárút és a Mecsextrém park irányába, - mind az Ökoturisztikai látványosságok turistabarát fejlesztése egységesen közcélú jövedelemtermelő tevékenységnek számítanak, ezek kisebb területekre történő szétbontása értelmezhetetlen lenne a projekt szempontjából Források A projektgazda Önkormányzatot a projektben teljeskörűen Dr. Páva Zsolt polgármester képviseli. Az önkormányzat általános döntéshozatali mechanizmusait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg, összhangban a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel. Az önkormányzati feladatés hatáskörök a Közgyűlést illetik meg. A Közgyűlés ellátja a törvényben megállapított és a Közgyűlés döntése alapján vállalt feladat- és hatásköröket. A Közgyűlés egyes hatásköreit a polgármesterre és a bizottságaira, részönkormányzataira, kisebbségi önkormányzataira és - a törvényben meghatározottak szerint - társulásaira ruházhatja. A Közgyűlés a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egyes önkormányzati feladatok ellátására alpolgármestereket választ. A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok átruházott hatáskör gyakorlása során minden esetben határozatban döntenek, feladatkörükben eljárva határozatot hoznak, állásfoglalást alakítanak ki, ajánlást fogalmaznak meg. A projektgazda a támogatáson felüli részt mindvégig a projekt rendelkezésére bocsátja, az esetlegesen felmerülő költségeket megelőlegezi, a projekt folyamatos likviditását garantálja. A projekt nem tartalmaz nem elszámolható elemet és a támogatás mértéke 100%

17 13. táblázat: Források Forrás (ezer Ft) Ft % I. Saját Forrás 0 0,00% I/1. a támogatást igénylő hozzájárulása 0 0,00% I/2 Partnerek hozzájárulása 0 0,00% I/3 Bankhitel 0 0,00% II. egyéb támogatás 0 0,00% III. A támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás ,00% Összesen ,00% Forrás Igényelt támogatás Elszámolható költségekhez rendelt saját forrás, ezen belül: Pl. hitel költségvetési előirányzat stb Összesen: Nem elszámolható költségek forrása: Pl. hitel stb Teljes projekt összesen: