7. sz. melléklet. Megvalósíthatósági Tanulmány Szempontrendszere a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

Átírás

1 7. sz. melléklet Megvalósíthatósági Tanulmány Szempontrendszere a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Bentlakásos intézmények korszerősítése c. pályázati felhívásához Kódszám: TIOP /1 A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

2 Javaslat a megvalósíthatósági tanulmány tartalmára, szerkezetére (maximum 20 oldal) A megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetésének célja kettıs, egyrészrıl, - az elvégzett elemzések alapján - releváns információt nyújt a pályázóknak a projektötlet megalapozottságáról, a finanszírozás és a megvalósíthatóság elemeirıl, a projektmegvalósítás során felmerülı kockázatokról, másrészrıl - a megalapozott döntéshozatal érdekében - információt hordoz az értékelık számára a projektötlet szakmai értékeléséhez. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésekor a pályázóknak lehetıségünk van a projektötletük részletes átgondolására, a kockázatok elemzésére, ezáltal biztosítható a kiválasztott projektek megalapozottsága és megvalósíthatósága. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során törekedjen annak átláthatóságára, és a tanulmány ne haladja meg a 20 oldalt (a tanulmány mellékleteinek oldalszáma ezen felül értelmezendı)! A megvalósíthatósági tanulmány tartalmának valós adatokon kell alapulniuk. A javasolt szempontok közül a pályázat szempontjából releváns részeket fejtse ki! Az alábbiakban a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésének segítése érdekében a tanulmány tartalmára, szerkezetére adunk javaslatot. Felhívjuk figyelmét, hogy a megvalósíthatósági tanulmány a projektötlet szakmai értékelésének egyik legfontosabb eleme! Felhívjuk figyelmét továbbá, hogy a megállapításokat elemzésekkel kell alátámasztani, az alátámasztó dokumentumokat (pl. szükségletfelmérés) a pályázathoz nem kell benyújtani, de azoknak a pályázóknál rendelkezése kell állniuk, és esetleges ellenırzés esetén az arra feljogosított szervezetek rendelkezésére kell bocsátani.

3 I. Összefoglaló A projekt javaslat és eredményeinek rövid összefoglalása Legfeljebb 2 oldal terjedelemben kell összefoglalni a projektjavaslat leglényegesebb elemeit. Egy-egy bekezdésben kell felvázolni, miért szükséges a fejlesztés megvalósítása: mi a megoldandó probléma és indokoltsága, a projektjavaslat célja, az elérni kívánt eredmények, hatások, lehetséges kockázatok. II. A projekt bemutatása (háttere és indokoltsága) 1. Helyzetértékelés: Az adott fejlesztendı szakterület problémáinak, szükségleteinek bemutatása. Lényeges, hogy minden jelzıt (rossz, kevésbé, nem megfelelı, stb.) indokolni szükséges, és ha lehetséges (a szükséges hivatkozásokkal ellátott) adatokkal kell alátámasztani. A helyzetértékelés kiterjed a következı területekre, amennyiben releváns: Az érintett projekt földrajzi, társadalmi és jogszabályi környezetének bemutatása, Az intézménynek/telephelynek helyet adó település lakosságszáma Területi, megyei, települési feladatellátás rövid bemutatása a szolgáltatás ehhez való illeszkedése kapcsán, Területi ellátási kötelezettségbe bevont települések és lakosságszáma, illetve hátrányos települések (240/2006. (XI.30.) számú kormányrendelet szerint), leghátrányosabb kistérségek (311/2007 Korm. Rendelet) bevonása A szolgáltatás mőködésének, jellemzıinek, szolgáltatási szükséglet és hiányok bemutatása A fejlesztendı ingatlan/épület bemutatása Közlekedési viszonyok bemutatása, a fejleszteni kívánt szolgáltatás (intézmény, telephely) megközelíthetıségének bemutatása Fontosabb kapcsolatok, együttmőködések bemutatása Tárgyi feltételek jellemzıinek bemutatása (épület, gép-mőszer, informatika, közmő, utóbbi 5 évben elıforduló beruházások, fejlesztések bemutatása, technológiai változásokból fakadó problémák, korszerőség, életkor, amortizáció mértéke, stb.). Új építés esetén mutassa be a fejlesztés szükségességét. Amennyiben új épület építésére pályázik, rögzítse, hogy a meglévı épület miért nem használható, átalakítható, vázolja továbbá az új építés költséghatékonyságát Személyi feltételek (mennyiségi, minıségi jellemzık, szakképesítési arány, képzés, továbbképzés, stb.) Jelenlegi szakmai együttmőködések, partneri viszonyok bemutatása (amennyiben van az együttmőködési megállapodások, protokollok mellékelésével) Az intézmény kapcsolati hálójának, szakmai együttmőködéseinek, partneri viszonyainak bemutatása és értékelése (mi mőködik, mi szorul fejlesztésre) (amennyiben van az együttmőködési megállapodások, protokollok mellékelésével) Informatikai rendszer, informatikai alapinfrastruktúra bemutatása, felhasználók bemutatása 3

4 2. A projekt céljának, célcsoportjának bemutatása Ügyeljen arra, hogy a célokat egy kívánt jövıbeli állapot leírásaként, és ne tevékenységként fogalmazza meg. A célkitőzések meghatározásakor az alábbiakra kell kitérni: tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg. A szükségletek valóssága legyen igazolható felmérésekkel, kutatásokkal, statisztikai adatokkal. célérték reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban a késıbbiekben igazolni kell, hogy a kitőzött célértékek a projekttevékenység által elérhetık. illeszkedjenek a szakpolitikához, a nemzetközi egyezményekhez és Európai Uniós ajánlásokhoz, az adott OP célkitőzéseihez, valamint az adott pályázati kiírás céljaihoz, járuljanak hozzá azok eléréséhez. elérését számos tényezı befolyásolhatja (amelyekre vagy van befolyása a projektgazdának vagy nincs), ezeket azonosítani, vázlatosan tárgyalni kell. A célkitőzéseknek meghatározott hierarchiájában a fejlesztés megvalósulásával elıálló outputoknak hozzá kell járulniuk az eredményekhez, illetve az eredmények alapján el kell jutni a célként kitőzött hatásokhoz. A projekt célcsoportjai azok a személyek, akiknek életkörülményeit, mőködésüket a projekt végrehajtása befolyásolja. A befolyás megmutatkozhat az eredmények és hatások tekintetében, éppen ezért nemcsak a projekt által közvetlenül érintettek tartozhatnak a célcsoportba, hanem családjuk, illetve az intézmény szakemberei, a lakókörnyezet, valamint a hatásterületen mőködı egyéb szolgáltatások. Be kell mutatni, hogy a pályázat hogyan járul hozzá az egyes célcsoportok körülményeinek megváltoztatásához. Célcsoport/ok bemutatása Ellátottak jellemzı mutatóinak, szükségleteinek (problémák, ellátásra való rászorultság) bemutatása Ellátottak kapcsolatrendszerének bemutatása, Hogyan hat a fejlesztés a célcsoportra, miben fog javulni helyzetük? A dolgozók esetében, milyen készségek, kompetenciák, tudások fejlesztés látszik szükségesnek? Milyen hatással lesz a fejlesztés a szolgáltatás (intézmény) környezetére (lakókörnyezet) 3. A projekt eredményeként megvalósuló alapszolgáltatás leírása A szolgáltatás fejlesztéséhez kapcsolódó terv bemutatása mőszaki és szakmai szempontból, illeszkedése a regionális/megyei/helyi 1 koncepciókhoz és az intézmény szakmai programjához. A változást kísérı, az ellátottak önálló életvitelét erısítı, illetve arra felkészítı programok bemutatása 1 Szükség szerint, a feladat alapján töltendı ki! 4

5 A fejlesztendı, korszerősítendı intézmény humanizált, modernizált intézményi ellátási feltételeket biztosít (eleget tesz a következı követelményeknek: a beruházás belterületen valósul meg, az érintett település lakosságszáma minimum 2000 fı, 1 km-en belül van tömegközlekedési lehetıség), tartalmaznia kell valamennyi kötelezıen megvalósítandó tevékenységet A meglévı és a projekt által tervezett, a projekthez illeszkedı akadálymentesítés bemutatása A projekten kívüli, de ide illeszkedı fejlesztési elképzelések rövid bemutatása, különös tekintettel a regionális operatív programok, és a TÁMOP fejlesztésre, Megvalósítani kívánt fejlesztés mőködtetésére, fenntarthatóságra vonatkozó számításai, a korszerősített férıhelyek kihasználtságának aránya: a férıhelyek kihasználtságának %-os aránya az intézményben lévı férıhelyek számához képest. A projekt kezdete elıtti állapotot mutassa be A tervezett szakmai struktúrához/ellátáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosításának bemutatása (pl. épület, gép-mőszer, informatika, közmő, megújuló energiaforrás alkalmazása). Mutassa be, hogy a fejlesztett / kialakított épület milyen funkciók betöltésére lesz alkalmas! A megvalósítandó szakmai együttmőködések, partneri viszonyok bemutatása Informatikai rendszer, Internet elérés bemutatása (akkor is, ha nem a fejlesztéssel jön létre) a felhasználók: intézmény és az ellátottak oldaláról. Építészeti jellemzık bemutatása, indoklása a szakmai elvárások és a költséghatékonyság alapján Mutassa be, hogy a pályázat mennyire járul hozzá az egészséges, természetbarát zöld környezet létrehozásához? 4. A projekthez kapcsolódó egyéb szolgáltatások bemutatása: Elıkészítı tevékenységek Projektmenedzsment részletes bemutatása és alátámasztása Közbeszerzési szolgáltatások Egyéb tanácsadói szolgáltatások A korszerősítés idején indokolt esetben az ellátottak idıszakos elhelyezésének biztosítása külsı szolgáltató által biztosított helyszínen, a pályázati útmutatóban szereplı feltételeknek megfelelıen. 5. Projekt pénzügyi ütemezése, kitérve a likviditási tervre A pénzügyi ütemezés és likviditási terv célja tekintettel az utófinanszírozásra az, hogy mind a támogató, mind a kedvezményezett ütemezni tudja a szükséges forrásokat, meggyızıdjön azok rendelkezésre állásáról. Az összegeket a kifizetésük tervezett ideje szerint kell megjeleníteni, évente, illetve az elıkészítési idıszakra összesítve is (GANTTdiagram). 6. Projekt pénzügyi elemzése (melléklet) A segédlet kitöltése minden pályázó számára kötelezı, mivel a pályázó szervezetek esetében az ellátottak után járó állami normatíva is a bevételek közé sorolandó. 7. Indikátorok A tanulmányban meg kell meghatározni a projektjavaslat támogatása esetén a monitoring jelentésekben és a projekt zárójelentésében alkalmazandó és ellenırizendı mutatókat. Minden mutató esetében meg kell adni annak: mértékegységét, 5

6 kiindulási értékét és az értékfelvételek dátumát, célértékét és az értékfelvételek dátumát forrását 8. Kockázatok Kockázat megnevezése Valószínőség Hatás A kockázat kezelésének módja Melléklet Segédlet jövedelemtermelı projekt pénzügyi elemzéséhez A segédlet alapján történı pénzügyi elemzés célja szerint az alábbiak alapján kétféle típusba sorolhatók a megvalósítandó projektek: 1. A besorolhatósághoz meg kell vizsgálni, hogy jövedelemtermelı-e a tevékenység. Az 1083/2006/EK Rendelet 55. cikke szerint: (1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelı projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló mővelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelı díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történı szolgáltatásnyújtást magában foglaló mővelet. (2) A jövedelemtermelı projektekre fordítható elszámolható költség nem haladhatja meg a beruházásból egy adott referencia-idıszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költséget az alábbiak tekintetében: a) infrastrukturális beruházások; vagy b) egyéb projektek, amelyeknél a bevételek elızetes objektív becslése lehetséges. Amikor a beruházás teljes költsége nem társfinanszírozható, a nettó jövedelmet a beruházási költségek elszámolható és el nem számolható részeinek arányában kell felosztani. 6

7 2. Ha nem minısül jövedelemtermelınek a projekt, akkor a releváns pályázati felhívás D2 pontjában meghatározott maximális támogatási intenzitással igényelhet támogatást a projekt összes elszámolható költsége vonatkozásában. 3. Ha a támogatandó tevékenység jövedelemtermelı, akkor meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi elemzés szerint a referencia idıszakban az ún. nettó bevétel (ami jelen esetben bevétel-mőködési költségek) pozitív-e. 4. Ha a támogatható tevékenység jövedelemtermelı és a referencia idıszakban a nettó bevétel (bevétel-mőködési költségek) negatív, tehát a várható bevételeket meghaladják a várható mőködési költségek (a pontos számítási módszert lásd a késıbbiekben), akkor az elszámolható kiadás a teljes (elszámolható) költség, és az igényelhetı maximális támogatás a teljes (elszámolható) költség és a releváns pályázati felhívás D2 pontjában megadott támogatási intenzitás szorzata. 5. Ha a támogatható tevékenység jövedelemtermelı és a referencia idıszakban a nettó bevétel (bevétel-mőködési költségek) pozitív, akkor az elszámolható költség a beruházásból a referencia idıszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költség és az igényelhetı maximális támogatás ezen elszámolható költség és a releváns pályázati felhívás D2 pontjában megadott támogatási intenzitás szorzata. A fentiek alapján a projektek, projektelemek kettı csoportját különböztetjük meg: - közcélú, jövedelemtermelı projektek, - közcélú, jövedelmet nem termelı projektek. A közcélú, jövedelmet nem termelı projektek, projektelemek esetén a pénzügyi elemzés fı célja az, hogy megalapozzuk az Alapokból történı hozzájárulás mértékének szükségességét, továbbá kimutassuk, hogy a mőködés idıszakában mekkora forrást kell biztosítani az 5 éves fenntartási kötelezettség biztosításához. A közcélú, jövedelemtermelı tevékenységek esetén a fentiek alapján a pénzügyi elemzés ezen túlmenıen a támogatási összeg kiszámításához is szükséges. A számításoknak jelen kiírás esetén a Bizottság által készített 4. számú munkadokumentumban javasolt 15 éves referencia-idıszakra kell vonatkozniuk, beleértve a megvalósítás/beruházás idejét is. Folyó áron történı számítás esetén a pénzáramok diszkontálására 8%-os pénzügyi diszkontrátát kell alkalmazni. A beruházási, mőködtetési költségekre, valamint a bevételekre vonatkozó becsléseket folyó áron, az ún. fejlesztési különbözet módszerével kell kiszámolni, tehát a költségeket, illetve a bevételeket a projekt nélküli állapot esetében felmerülı költségek, valamint a kiválasztott alternatíva esetében felmerül költségek különbözeteként kell megjeleníteni, tehát a támogatási összeg meghatározásának alapjául csak a projekt révén felmerülı többletköltségek és többletbevételek szolgálnak, amelyeket szükség esetén arányosítással kell meghatározni, a megfelelı arányosítási módszer bemutatásával együtt. 1. Beruházási költségek becslése A beruházási költségeket nettó összegben kell megadni, ha a támogatás címzettje a támogatásban részesülı tevékenység vonatkozásában a jogszabályok szerint az ÁFÁ-t visszaigényelheti és bruttó összegben, ha nem igényelheti vissza az ÁFÁ-t. Fontos megjegyezni, hogy nem az számít, hogy a támogatás címzettje visszaigényli-e az ÁFÁ-t, 7

8 hanem az, hogy a jogszabályok szerint visszaigényelheti-e. Figyelem! Az alábbi táblázatban valamennyi, a projekt megvalósításához szükséges költséget fel kell tüntetni, tehát azokat is, amelyek a releváns pályázati útmutató, illetve az elszámolható költség útmutató alapján nem minısülnek elszámolható költségeknek. A táblázat szükség esetén tovább bontható, további költségtípusokkal bıvíthetı. Beruházási költségek Költségfajták 1. év n. év I. Projekt elıkészítés költségei 1. Elıkészítési idıszakban igénybevett szakértıi szolgáltatások költsége 2. Elıkészítési idıszakban felmerült közbeszerzési költségek 3.. Elıkészítési idıszakban felmerült egyéb költségek II. Projekt menedzsment költségei 1. Személyjellegő kifizetések, bérjárulékok 1.1. Projektmenedzsment bérköltsége 1.2. Projektmenedzsment bérköltségét terhelı járulékok 1.3. Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyjellegő kifizetések 2. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások 2.1. Igénybevett projektmenedzsment szolgáltatás 2.2. Projektmenedzsment utazási költségei III. Beruházások/Eszközök 1. Ingatlanvásárlás 2. Építés, felújítás, bıvítés 3. Eszközbeszerzés IV. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szolgáltatások 1.1. Mérnöki, szakértıi díjak 1.2. Tervek, tanulmányok készítésének költsége 1.3. Rendezvényszervezés költsége 1.4. Bérleti díjak 1.5. Kommunikációs költségek 1.6. Egyéb igénybevett szolgáltatások 2. Egyéb szolgáltatások 2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége 2.2. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek 2.3. Kötelezıen a projekthez kapcsolódóan elıírt könyvvizsgálat díja 2.4. Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások V. Általános költségek 1. Elkülönített számla nyitásának költsége, vezetésének 2. Biztosítási díj 3. Telekommunikációs költségek 4. Postaköltségek 5. Karbantartási költségek 6. Irodai fogyóeszközök 8

9 Költségfajták 1. év n. év Nettó összköltség (egyéb költségekkel együtt) Le nem vonható Áfa Bruttó összköltség 2. Mőködési költségek becslése A mőködési költség az EU útmutatók alapján (különös tekintettel jövedelemtermelı projektek esetén a támogatási arány meghatározására) az alábbiak lehetnek: üzemeltetési költség; karbantartási/fenntartási költség; pótlási /felújítási költség; ez általában beruházási költség, de az EU szerint az a beruházás, ami egyszeri költség, a pótlás pedig késıbbi évekre vonatkozik. Mőködési költséget a pénzáram módszer szerint kell összeállítani, azaz csak a tényleges kiadásokat lehet itt számba venni. Tényleges kiadást nem jelentı tételek, mint amortizáció nem lehet része a mőködési költségeknek. Mőködési költségek esetén is a fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni, azaz a projekt által okozott költségváltozást kell számítani. Ha a mőködtetés során az ÁFA visszaigényelhetı, akkor nettó értékben kell számolni, ha nem akkor bruttó értékben. A tevékenységhez kötıdı üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségei Üzemeltetési és karbantartási költség Költség 1. évben 2 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Állandó költségek Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek Állandó költségek Pótlási költségek Költség. évben Költség n. évben Javasolt külön kezelni a változó költségeket és az állandó költségeket. A változó költségek a mennyiségtıl függı költségek (anyagköltség, munkaerı költsége, villamos energia költsége, szállítási költség, környezetvédelmi költségek, javítási és közüzemi költségek) az állandó költségek (általános költségek) nem függenek a mennyiségtıl. Ha azonban a számviteli gyakorlat nem teszi lehetıvé a két költségtípus javasolt szétválasztásban történı elırejelzését, akkor a táblázatot át kell alakítani, hogy az elırejelzés szerinti bontást tükrözze. A beruházási költségeknél megadott inputokon túl a pótlási költségek meghatározásához szükséges a beruházás keretében létrejött eszközökre és a projekt által használt meglévı eszközökre vonatkozóan az alábbiak figyelembe vétele: az eszközök hasznos élettartama (vagy értékcsökkenési leírási kulcsa), a vizsgált idıtartam idején pótlandó eszközök darabszáma, a pótlandó eszközök fajlagos pótlási költsége (Ft/db). 2 A fejlesztés 1. éve, amiben valószínőleg mőködtetési költség nem lesz 9

10 A pótlási költségek idıbeli megoszlása. A pótlás fogalmába az eszközök cseréje tartozik (például selejtezéskor). A pénzügyi elemzés a pénzforgalmi szemléleten alapul, így értékcsökkenést nem tartalmazhat. A pótlási költségeket mőszaki adatokkal szükséges alátámasztani. Az eszközök pótlásának (cseréjének) költségét a vizsgált idıtáv során az alábbi módokon lehet a számítások során megjeleníteni: a pótlási költség tényleges felmerülésének évében, vagy a vizsgált idıtáv mőszaki szempontok alapján történı szakaszolásával, mely során a pótlási költség több évre kerül elosztva. 3. Maradványérték becslése Ha a projekt gazdaságilag hasznos tényleges élettartama meghaladja a vizsgált referencia-idıszakot, a maradványértéket is figyelembe kell venni. A maradványértéket a beruházási költségek között szerepelteti (a költségekkel ellentétes elıjellel). A maradványérték az eszközök értéke a referencia-idıszak végén. Meghatározása az EU szabályok szerint többféle módszer alapján történhet. a beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel; 3 az eszközök piaci értéke a vizsgált idıszakot követıen még hátralévı élettartamukra vonatkoztatva: azaz mintha az eszközöket az elemzési idıszak végén eladnák); a vizsgált idıszakot követıen, az eszközök még hátralévı élettartama során az eszközökhöz kapcsolódóan felmerülı bevételek és kiadások nettó jelenértéke. A pályázó a három felsorolt módszer közül szabadon választhatja ki, melyiket alkalmazza az elemzés elvégzéséhez. Figyelembe kell venni, hogy a maradványérték összefüggésben van a vizsgált élettartam alatti karbantartással, illetve pótlással. Maradványértéket is folyóáron kell számolni és a fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni, azaz a projekt által okozott értékváltozást kell számítani. 4. Költségek összegzése A projekt, projektelem pénzügyi költségeinek összegzése Megnevezés 1. Összes beruházási költség I. Projekt elıkészítés költségei II. Projekt menedzsment költségei III. Beruházások/Eszközök 1. Ingatlanvásárlás Jelenért ék 1. év 2. év 3. év A vizsgált idıtáv utolsó éve n. év 3 Ez nem feltétlenül egyezik meg a könyv szerinti értékkel, mivel a számviteli és adószabályok szerinti értékcsökkenési leírási kulcs eltérhet az élettartam alapján megállapított leírási kulcstól. 10

11 Megnevezés 2. Építés, felújítás, bıvítés 3. Eszközbeszerzés IV. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szolgáltatások 2. Egyéb szolgáltatások V. Általános költségek VI. Le nem vonható ÁFA 2. Összes mőködési költség 2.1. Üzemeltetési költség 2.2. Karbantartási költség 2.3. Pótlási költség 3. Maradványérték 4. Összes pénzügyi költség (1+2+3) Jelenért ék 1. év 2. év 3. év A vizsgált idıtáv utolsó éve n. év A jelenérték számításához 8% pénzügyi diszkontrátát kell alkalmazni. 5. Bevételek becslése Bevételek becslésénél folyó áron kell számolni és a már fentebb említett fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni. Ebben a pontban kizárólag azon bevételeket kell figyelembe venni, amelyeket a fejlesztések eredményeit felhasználók/használók a használat ellenértékeként közvetlenül fizetnek, vagy a fejlesztés eredményének bérbeadásából származnak. Nem kell tehát feltüntetni az esetleges mőködést elısegítı pl. önkormányzati támogatást. Bevételeket értelemszerően nem kell számolni közcélú, bevételt nem termelı projektek esetén. Bevételek becslése (A bevételeknek más felosztása is lehetséges) Bevételek éves alakulása 1. év 2. év. n. év 1. Fı tevékenységbıl származó bevételek Kiegészítı tevékenységbıl származó bevételek Egyéb bevételek Összesen 6. A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Pénzügyi teljesítmény-mutatókat nem kell számolni közcélú, bevételt nem termelı projektek esetén. A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok 11

12 Megnevezés 1. év 2. év. 3. év.. n év. 1. Beruházási költség 2. Mőködési költség 3. Kiadási pénzáram Bevételi pénzáram 5.Maradványérték 6. Nettó összes pénzügyi pénzáram Pénzügyi nettó jelenérték FNPV A táblázatba minden értéket pozitív elıjellel kell beírni és a 7. sort a megadott forma szerint kell számolni. A jelenérték számításhoz 8% pénzügyi diszkontrátát kell alkalmazni. A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai: FNPV (pénzügyi nettó jelenérték) megmutatja a projekt idıtartama alatt keletkezı pénzáramok (bevételek és kiadások) jelenre diszkontált értékét. FRR (pénzügyi belsı megtérülési ráta): Azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. Az FRR nem mindig számítható, az iterációs képlet tulajdonsága miatt, ekkor ezt a mutatót nem kell megadni. 7. A megítélhetı támogatási összeg meghatározása 7.1 A támogatási jogosultság vizsgálata Az EU útmutatók szerint egy tevékenység akkor jogosult támogatásra, ha a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények: o o FNPV negatív, az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta; A pénzügyi teljesítménymutatókat csak a jövedelemtermelı projektek esetén szükséges kiszámítani. a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök mőködtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. A részletes elemzésben pénzárammal szembeni követelmény: egyes években a halmozott mőködési pénzáram ne legyen negatív 4, illetve ha negatív, akkor be kell mutatni, hogy az elırejelzett mőködési veszteséget milyen áthidaló hitellel vagy projekten kívüli forrásból fedezi a kedvezményezett. Közcélú, nem jövedelemtermelı tevékenység esetén ez a feltétel azt jelenti, hogy bizonyítani szükséges a jövıbeni mőködtetési források várható rendelkezésre állását. 4 Amennyiben például az eszközök magas pótlási költsége miatt bizonyos években a halmozott mőködési pénzáram negatív lenne, ez többféleképpen áthidalható: 1) a pótlásért felelıs szereplı a projekten kívül képzıdött (egyéb tevékenységébıl származó) önerıvel fedezi a hiányt (ideiglenes finanszírozási forrásként); 2) hitelt vesz fel; 3) nem egy év alatt, hanem több éven keresztül valósítja meg az eszközpótlást (idıben szétteríti a felmerülı kiadásokat). 12

13 7.2 A megítélhetı támogatási összeg meghatározása A kiszámított beruházási költségekbıl a pályázati felhívás elszámolható és nem elszámolható költségeket tartalmazó fejezetei alapján meg kell határozni a tevékenységhez szükséges elszámolható költségeket. Amennyiben a fent meghatározott összes/teljes beruházási költség valamennyi tétele elszámolható költségnek tekinthetı, akkor elegendı erre hivatkozni ebben a pontban, nem szükséges az alábbi táblázat kitöltése. Költségfajták 1. év n. év I. Projekt elıkészítés költségei 1. Elıkészítési idıszakban igénybevett szakértıi szolgáltatások költsége 2. Elıkészítési idıszakban felmerült közbeszerzési költségek 3.. Elıkészítési idıszakban felmerült egyéb költségek II. Projekt menedzsment költségei 1. Személyjellegő kifizetések, bérjárulékok 1.1. Projektmenedzsment bérköltsége 1.2. Projektmenedzsment bérköltségét terhelı járulékok 1.3. Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyjellegő kifizetések 2. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások 2.1. Igénybevett projektmenedzsment szolgáltatás 2.2. Projektmenedzsment utazási költségei III. Beruházások/Eszközök 1. Ingatlanvásárlás 2. Építés, felújítás, bıvítés 3. Eszközbeszerzés IV. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások 1.1. Mérnöki, szakértıi díjak 1.2. Tervek, tanulmányok készítésének költsége 1.3. Rendezvényszervezés költsége 1.4. Bérleti díjak 1.5. Kommunikációs költségek 1.6. Egyéb igénybevett szolgáltatások 2. Egyéb szolgáltatások 2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége 2.2. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek 2.3. Kötelezıen a projekthez kapcsolódóan elıírt könyvvizsgálat díja 2.4. Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások V. Általános költségek 1. Elkülönített számla nyitásának költsége, vezetésének 2. Biztosítási díj 3. Telekommunikációs költségek 4. Postaköltségek 5. Karbantartási költségek 6. Irodai fogyóeszközök Nettó összköltség (egyéb költségekkel együtt) 13

14 Költségfajták 1. év n. év Le nem vonható Áfa Bruttó összköltség A táblázat kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy a projekt adatlapon szereplı eltérı felbontású költségvetéssel összhangban legyen. Közcélú, nem jövedelemtermelı projektek: Közcélú, nem jövedelemtermelı projektek, projektelemek, tevékenységek esetén a támogatási összeg az elszámolható költségeknek és a releváns pályázati felhívásban meghatározott támogatási intenzitásnak/mértéknek a szorzata. Közcélú, jövedelemtermelı projektek: A támogatási összeg kiszámításának elsı lépéseként meg kell állapítani, hogy a tevékenység referencia idıszak alatti mőködési bevételi pénzáram diszkontált értéke meghaladja-e a referencia idıszak alatti mőködési kiadási pénzáram diszkontált értékét. Ha a diszkontált nettó mőködési bevétel negatív, akkor a támogatás nagysága az elszámolható költségeknek és a HEP IH által az akció tervben, illetve a releváns pályázati útmutatóban meghatározott támogatási intenzitásnak/mértéknek a szorzata. Ha a diszkontált nettó mőködési bevétel pozitív, akkor az egyébként elszámolható költségek összegét csökkenteni kell a számítások alapján a referencia-idıszak alatt várhatóan keletkezı nettó jövedelem diszkontált értékével, és a következı képletet kell alkalmazni a támogatási összeg számításához. 1. lépés: A finanszírozási hiány meghatározása: R = Max EE / DIC, ahol R: A finanszírozási hiány Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR DIC: a diszkontált beruházási költség DNR: diszkontált nettó bevétel= diszkontált bevétel-diszkontált mőködési költség (beleértve: üzemeltetési, fenntartási és pótlási költség is)+diszkontált maradványérték 2. lépés: Döntési összeg meghatározása DA = EC * R, ahol DA: döntési összeg (A projektre vonatkozóan elszámolható költségeknek a megtérülı résszel csökkentett összege) EC: Elszámolható költség 3. lépés: Az OP-támogatás maximumának számítása OP támogatás = DA * max. CRpa, ahol CRpa a projekt-tevékenységre vonatkozó maximális támogatási intenzi tás a releváns pályázati felhívás D2 pontja szerint 14