11. sz. melléklet. A szakmai terv kötelező tartalmi elemei a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

Átírás

1 11. sz. melléklet A szakmai terv kötelező tartalmi elemei a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Bentlakásos intézmények kiváltása című pályázati felhívás B/ gyermekvédelmi komponenséhez Kódszám: TIOP B-11/1

2 A szakmai terv kötelező tartalmi elemei (maximum 50 oldal) A szakmai terv információt hordoz az értékelők számára a projektötlet szakmai értékeléséhez, emellett a pályázóknak lehetőségünk van a projektötletük részletes átgondolására, a kockázatok elemzésére, ezáltal biztosítható a kiválasztott projektek megalapozottsága és megvalósíthatósága. A terv készítése során törekedjen az átláthatóságára, és ügyeljen a terjedelemre (a tanulmány mellékleteinek oldalszáma a max. 50 oldalon felül értelmezendő)! I. Összefoglaló A projekt javaslat és eredményeinek rövid összefoglalása Legfeljebb 2 oldal terjedelemben kell összefoglalni a projektjavaslat leglényegesebb elemeit. Egy-egy bekezdésben kell felvázolni, miért szükséges a fejlesztés megvalósítása: mi a megoldandó probléma és indokoltsága, a projektjavaslat célja, az elérni kívánt eredmények, hatások, lehetséges kockázatok. II. A projekt bemutatása (háttere és indokoltsága) 1. Helyzetértékelés: A helyzetértékelés térjen ki a következő területekre a jelenlegi intézmény és az érintett szolgáltatás tekintetében: Az érintett projekt földrajzi, társadalmi és jogszabályi környezetének bemutatása, Területi, megyei, települési (releváns) feladatellátás rövid bemutatása a szolgáltatás ehhez való illeszkedése kapcsán, A szolgáltatás jelenlegi működési jellemzőinek, bemutatása (a működési engedély alapján), új kapacitás (intézmény) létesítése esetén a tervezett működési jellemzők bemutatása A kiváltandó ingatlan/épületek elhelyezkedési körülményeinek bemutatása (csak kiváltásra irányuló pályázatnál) A jelenlegi intézmény épületek történetének bemutatása (mikor épült, mióta szolgálja a jelenlegi célt, milyen problémák merülnek fel az épület adottságai szempontjából) (csak kiváltásra irányuló pályázatnál) A jelenlegi intézményi épületek(ek) tulajdonjogi helyzete (milyen alapon használják: a fenntartó tulajdonában van-e, vagy állami/egyén tulajdonban, bérli, használatba adták számára stb.) A jelenlegi intézményi épület(ek) tulajdonjogát bizonyító tulajdoni lapot a szakmai melléklethez csatolni kell. (csak kiváltásra irányuló pályázatnál) Személyi feltételek megléte, illetve új kapacitás esetében megteremtése (mennyiségi, minőségi jellemzők, szakképesítési arány, képzés, továbbképzés, stb.) Az intézmény együttműködéseinek bemutatása. Jelenlegi és tervezett szakmai együttműködések, partneri viszonyok bemutatása (amennyiben van az együttműködési megállapodások, vagy tervezetek mellékelésével) 2. A projekt céljának, célcsoportjának bemutatása

3 Ügyeljen arra, hogy a célokat egy elérni kívánt jövőbeli állapot leírásaként, és ne elvégzendő tevékenységként fogalmazza meg. A célkitűzések meghatározásakor az alábbiakat kell figyelembe venni: A cél reális legyen, a későbbiekben igazolni kell, hogy a kitűzött célértékek a projekttevékenység által elérhetők. illeszkedjenek a szakpolitikához, a nemzetközi egyezményekhez és Európai Uniós ajánlásokhoz, az adott OP célkitűzéseihez. Célcsoport/ok bemutatása Az ellátottak jellemző mutatóinak, szükségleteinek, problémáinak, bemutatása Az ellátottak jelenlegi elhelyezési körülményeinek bemutatása (csak kiváltásra irányuló pályázatnál) Hogyan hat a fejlesztés a célcsoportra? Milyen pozitív hatásokkal jár számukra? Az intézmény dolgozói esetében milyen készségek, kompetenciák, tudások fejlesztése látszik szükségesnek? A kiváltással létrejövő új ellátó egységek lakókörnyezetében élőket hogyan kívánja felkészíteni a szolgáltatás befogadására? Mire alapozva, milyen lépéseket tesz a lakókörnyezet érzékenyítésére? Kérjük, erre vonatkozó elképzeléseiről készítsen időbeni ütemezéssel tevékenységek és az elérendő célcsoport és célcsoport nagyság megjelölésével tervet. A lakókörnyezet felkészítésére, tájékoztatására vonatkozó kötelező elvárások: - többféle kommunikációs csatorna használata (pl. internet, szórólap, személyes egyéni konzultáció, csoportos találkozó, ellátottak és lakókörnyezet képviselőinek közös programja) - a pályázó, már a pályázat benyújtását megelőzően a lakókörnyezet felkészítését meg kell kezdje legalább egy tevékenységgel, amelyet e pontban kell bemutatnia (helye, ideje, elérni kívánt és elért célcsoport, elérni kívánt és elért célcsoport nagysága, végzett tevékenység). Figyelem! Az ellátottak és a munkatársak változást kísérő felkészítésének, illetve új kapacitások létestése esetén a munkatársak képzésének, továbbképzésének részletezésére e pontban nem szükséges kitérni, az útmutató mellékletét képező megfelelő adatlapon kell a pályázónak bemutatnia a projekt keretében tervezett felkészítést/képzést/továbbképzést. 3. A projekt eredményeként megvalósuló szolgáltatás leírása A szolgáltatás fejlesztéséhez kapcsolódó terv bemutatása műszaki és szakmai szempontból. Minden pályázónak kötelező benyújtani a szakmai terv mellékleteként: A korszerűsítéssel érintett intézmény létesítését igazoló érvényes okiratának (alapító okirat) pályázó által hitelesített másolata Intézmény/telephely érvényes, jogerős működési engedélyének a pályázó által hitelesített másolatát (kivéve az újonnan létrehozott intézményeket). A működési engedélyt kiadó által készített legutóbbi szakmai ellenőrzési jegyzőkönyv másolatát (kivéve az újonnan létrehozott intézményeket) Amennyiben releváns, akkor a szakmai terv mellékleteként benyújtani szükséges: Nyilvántartást igazoló okirat non-profit szervezetek esetében (Kötelező benyújtani, ha a pályázó nonprofit szervezet.) 3

4 Ellátási szerződés Amennyiben a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó szervezet átalakulással jött létre, akkor az alapítás időpontjára vonatkozó feltételnek a jogelőd szervezet alapítási időpontjának figyelembe vételével az átalakulást és jogutódlást alátámasztó okiratok (Átalakulással/jogutódlással létrejövő gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó szervezet számára kötelezően benyújtandó melléklet) A kiváltás tervezett helyszínei és lakókörnyezetük bemutatása (helyszínenként különkülön) (Amennyiben ingatlanvásárlást tervez, az előszerződéseket a pályázathoz csatolni kell.) A meglévő és az új épület épületenergetikai jellemzőinek bemutatása. A létesítendő intézmény és egységeinek leírása az ellátandó szakmai feladatok szempontjából A lakásotthonokkal kapcsolatos elképzelések, elvárások leírása (milyen funkciókat lássanak el, milyen elhelyezési feltételeket biztosítsanak A nem lakásotthoni formában működő maximum 48 férőhelyes gyermekotthonnal/gyermekek átmeneti otthonával, speciális és vagy különleges gyermekotthonnal, utógondozó otthonnal kapcsolatos elvárások elképzelések bemutatása (lakószobák, közösségi és kiszolgáló helyiségekkel kapcsolatos elvárások stb.) A tervezett, a projekthez illeszkedő akadálymentesítés bemutatása az ellátottak szükségleteire alapozva Az intézmény dolgozói számára létesítendő helyiségekkel kapcsolatos elképzelések, elvárások illetve annak bemutatása, hogy hol kívánja létrehozni, működtetni az ide kapcsolódó infrastruktúrát Egyéb tervezett funkciók és a velük kapcsolatos elvárások Tárgyi feltételek, eszközök bemutatása (pl. berendezés, gép-műszer, informatika, közmű, stb.) A szakmai tervhez csatolt mellékletben mutassa be, hogy mi az, ami a tárgyi feltételekből rendelkezésre áll és mi az, amit újonnan kíván beszerezni Minden pályázónak kötelező benyújtani a szakmai terv mellékleteként: Beszerzendő eszközök listája, melynek tartalmaznia kell az eszközök általános megnevezését, egységárát, darabszámát és a tervezett költségét (egységár x darabszámmal) Amennyiben releváns, akkor a szakmai terv mellékleteként benyújtani szükséges a szolgáltatás és eszközbeszerzés árajánlatát Informatikai rendszer, Internet elérés bemutatása a felhasználók: intézmény és az ellátottak oldaláról Figyelem! Minden pályázónak kötelező benyújtani a szakmai terv mellékleteként: A munkanemekre bontott tervezői költségbecslést Az ellátottak önálló életvitelét erősítő, illetve arra felkészítő programok bemutatása Az ellátottak és a személyes gondoskodást nyújtó munkakörökben dolgozók változásokra való felkészítésével, valamint új kapacitások létesítése esetén ilyen munkakörű szakemberek képzésével, továbbképzésével, felkészítésével 4

5 kapcsolatos elképzelések, programok (külön mellékletben szükséges bemutatni a megfelelő adatlapon!) A szabadidő eltöltésének tervezett formái, az ehhez kapcsolódó fejlesztések ismertetése A már működő vagy tervezett csoportgazdálkodás bemutatása A gyerekek/fiatalok számára tervezett személyiségfejlesztő, felzárkóztató stb. programok bemutatása Kiváltás, illetve új kapacitás létrehozása esetén, a gyermekek iskoláztatási lehetőségeinek, a fiatal felnőttek munkavállalási lehetőségeinek (kiemelten utógondozó otthon létesítése esetén) bemutatása Minden pályázónak kötelező benyújtani a szakmai terv mellékleteként: Adatlap(ok) a felkészítő program(ok)ról/képzés(ek)ről/továbbképzés(ek)ről 4. A projekthez kapcsolódó egyéb szolgáltatások bemutatása: Előkészítő tevékenységek Projektmenedzsment részletes bemutatása alátámasztása. Minden pályázónak kötelező benyújtani a szakmai terv mellékleteként: A projektmenedzsernek a pénzügyi vezetőnek és a szakmai vezetőnek kijelölt személy szakmai önéletrajza. Az önéletrajzban feltüntetve a pályázati felhívás számát, a betölteni kívánt pozíciót. A benyújtott önéletrajzot keltezéssel, aláírtan szükséges csatolni. (vagy amennyiben a projektjavaslat benyújtásakor még nem kerültek kiválasztásra a kiválasztásukra irányuló kiválasztási specifikációt Közbeszerzési szolgáltatások Egyéb tanácsadói szolgáltatások A kiváltás idején indokolt esetben lehetőség van az ellátottak időszakos elhelyezésének biztosítására külső szolgáltató által biztosított helyszínen, a pályázati útmutatóban szereplő feltételeknek megfelelően. Amennyiben szükséges az ellátottak ideiglenes elhelyezésének külső szolgáltató által történő biztosítása, úgy azt indokolja, illetve mutassa be. 5. Projekt pénzügyi ütemezése, kitérve a likviditási tervre A pénzügyi ütemezés és likviditási terv célja tekintettel az utófinanszírozásra az, hogy mind a támogató, mind a kedvezményezett ütemezni tudja a szükséges forrásokat, meggyőződjön azok rendelkezésre állásáról. Az összegeket a kifizetésük tervezett ideje szerint kell megjeleníteni, évente, illetve az előkészítési időszakra összesítve is (Cashflow) 6. Projekt tevékenység ütemezése A projekt tevékenység ütemezésének célja, hogy mind a támogató, mind pedig a kedvezményezett ütemezni tudja, a pályázó által a pályázati dokumentációban vállalt tevékenységek ütemezését. A tevékenységeket a tervezett ideje szerint kell megjeleníteni, heti bontásban a projekt időszak alatt, illetve a projekt előkészítő szakaszára vonatkozóan. Minden pályázónak kötelező benyújtani a szakmai terv mellékleteként: a projekt tevékenység ütemezését (Gantt diagram) 7. Fenntarthatóság 5

6 A létrehozandó intézmény működtetésére, fenntarthatóságra vonatkozó számítások (normatíva, térítési díj, egyéb bevételek, nőnek-e bekerülési költségek, ha igen, miből tervezi fedezni stb.) 8. Indikátorok A szakmai tervben be kell mutatni a projektjavaslat támogatása esetén a monitoring jelentésekben és a projekt zárójelentésében ellenőrizendő mutatókat. Az indikátorok célértékeinek meghatározásakor az útmutatóban található indikátor meghatározásait alkalmazza. Minden mutató esetében határozzon meg célértéket: a mutató megnevezése kiindulási értékét és az értékfelvételek dátumát, célértékét és az értékfelvételek dátumát (az útmutatóban elvárt időpontokkal összhangban) az adattartalom forrását Amennyiben a fejlesztés több telephelyen valósul meg, akkor az indikátorokat telephelyenként szükséges megadni! Kérjük figyeljen arra, hogy az adatlapban ugyanezen célértékek szerepeljenek. 6

7 9. Kockázatok Kockázat megnevezése Valószínűség Hatás A kockázat kezelésének módja 10. A szakmai terv költséghatékonysága Felhívjuk a Tisztelt Pályázók figyelmét, hogy: Az ingatlanvásárlás nem képezheti az elszámolható költség alapját, amennyiben az ingatlan adás-vétele két nyilvános szerv ( public bodies ) között jön létre, beleértve a központi kormányzatot és a helyi önkormányzatokat is, mivel tulajdonosváltás nem bír hozzáadott értékkel a régió vonatkozásában. Amennyiben az ingatlan adás-vételi tranzakció eredményeként a tulajdonjog az állam aggregált könyvelésében marad (tehát köztulajdon marad), akkor a tulajdonosváltás nem jelent valós változást, így nem minősülhet elszámolható költségnek. Az ingatlan adásvételben érintett felek vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 22. a)-k) pontjai alapján határozható meg. Ugyanezen jogszabályhelyre hivatkozással határozza meg az állami kedvezményezettek körét az önrész szabályzatáról szóló 2/2010. (I. 26.) NFÜ elnöki utasítás. Az elnöki utasítás az NFÜ az önrész szabályozás tárgykörében nem költségvetési szerv formájában működő állami kedvezményezett -ként határozza meg többek között - az alábbi szervezeti kört: - azon jogi személyeket, amelyeket közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, ha Kbt. 22 (1) bekezdésben meghatározott (így pl. központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat) egy vagy több szervezet meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, - az a jogképes szervezet, amelyet a Kbt. 22. (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni. A fentiek figyelembevételével az a korlátozás, mely szerint Európai Uniós finanszírozásból nem megengedett állami vagy önkormányzati tulajdonú ingatlan vásárlása, kiterjesztő módon vonatkozik azon jogi személyekre és jogképes szervezetekre, amelyek esetében állami vagy önkormányzati szerv meghatározó befolyás gyakorlására képes. 7

8 Mutassa be, hogy a projekt keretében megvalósuló kiváltási forma, mód miért és mennyiben költséghatékony megoldás. Itt szükséges ismertetni: - a lehetséges kiváltási alternatívákat, - a helyi adottságokat, - az ellátottak szükségleteit és azok összefüggéseit. - az egy férőhelyre jutó beruházási költséget (fejlesztési tevékenységenkénti bontásban) Itt kell bemutatni a választott kiváltási forma alátámasztására az egyes alternatívák (beleértve: ingatlan vásárlás, ingatlan bérlés, felújítás, építés) költségeinek, hasznának és fenntarthatóságának elemzését is. A költséghatékonyság elemzésben ki kell térnie arra, hogy a választott alternatíva alkalmazása milyen módon biztosítja a költséghatékonyságot (különösen az ár-érték arány tekintetében) a projekt céljainak megvalósítása érdekében. A program hatékony megvalósítása érdekében a célkitűzés, hogy a pályázó a már rendelkezésre álló, tulajdonában és/vagy használatában, bérleményében levő ingatlanon valósítsa meg a programot. A pályázó mutassa be azokat az ingatlanokat, amelyek a pályázat célkitűzéseiben meghatározott, választott kiváltási forma megvalósítására alkalmasak, vagy a projekt megvalósítási időszaka alatt alkalmasak vagy alkalmassá tehetőek a program céljainak megvalósítása érdekében, az alábbi nyilatkozatok alapján: A pályázó a projekt adatlapon köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozni, hogy: a.) a kiváltási forma megvalósítására alkalmas (tulajdonában levő, vagy használatába adott) ingatlan nem áll rendelkezésére a projekt kezdetekor és nem fog rendelkezésre állni a projekt megvalósítás időszaka alatt sem; b.) a kiváltási forma megvalósítására alkalmas (tulajdonában levő, vagy használatába adott) ingatlan rendelkezésére áll a projekt kezdetekor, és/vagy rendelkezésére fog állni a projekt megvalósítás időszaka alatt; c.) a kiváltási forma megvalósítására alkalmas (tulajdonában levő, vagy használatába adott) ingatlan nem áll rendelkezésére a projekt kezdetekor, azonban rendelkezésére fog állni a projekt megvalósítás időszaka alatt; Ingatlanvásárlás esetén a költséghatékonyság alátámasztására független, minősített értékbecslő által készített és hitelesített ingatlan értékbecslői szakvélemény becsatolása szükséges a szakmai terv mellékleteként. Ha a pályázó tulajdonában van(nak) a kiváltandó ingatlan(ok) és a fejlesztésbe bevont ingatlan/ok is, a fejlesztéssel érintett valamennyi ingatlanról hitelesített, független ingatlan értékbecslői szakvélemény becsatolása szükséges. Minden egyes esetben csak január 01. utáni értékbecslést áll módunkban elfogadni. E pontban bemutatandó a beruházáshoz szükséges, az ingatlan területén végzendő felújítási, bontási, átalakítási munkálatok szükségessége, indokoltsága, és költséghatékonysága, amennyiben a bontás, felújítás, átalakítás releváns a projekt célkitűzéseként meghatározottak megvalósítása szempontjából. 8

9 11. A kiváltott ingatlan hasznosítása Amennyiben a kiváltandó épület(ek) a pályázó tulajdonában van(nak), hasznosítási tervben mutassa be, hogy milyen módon kívánja azt/azokat hasznosítani a pályázatban előírt fenntartási időszakig bezárólag. A hasznosítási terv megvalósulásáról évente be kell számolni a Projekt Fenntartási Jelentésben, melyben a tervtől való eltérést indokolni kell. A hasznosítás megtörténhet: - az ingatlanba történő új funkció telepítésével - bérbeadással - értékesítéssel. Új funkció telepítése esetében a pályázónak részletesen be kell mutatnia, hogyan tervezi az új funkció megvalósítását, milyen (társadalmi) igényt elégítene ki az új funkcióval, vannak-e bevonandó partnerek, várható-e jövedelme ebből, milyen kockázatai vannak a megvalósításnak. Bérbeadás esetében a pályázónak részletesen be kell mutatnia, hogyan tervezi a bérbeadás megvalósítását, valamilyen (társadalmi) igényt elégítene-e ki a bérbeadott ingatlan, vannak-e jelenleg is ismert ajánlatok az ingatlan bérlésére, mekkora jövedelme várható ebből, milyen kockázatai vannak a megvalósításnak. Értékesítés esetén a pályázónak részletesen be kell mutatnia, hogyan tervezi az értékesítés megvalósítását, vannak-e jelenleg is ismert ajánlatok az ingatlan megvételére, mekkora jövedelem várható ebből, milyen kockázatai vannak a megvalósításnak. Amennyiben nincsenek jelenleg is ismert ajánlatok az ingatlan megvételére, értékesítési tervet kell készíteni. Ebben be kell mutatnia az útmutató D2 pontjában leírt évenkénti (vagy 5-szöri) értékesítési pályázat és árverés menetét. Felhívjuk a pályázó figyelmét arra, hogy az ingatlan projekt- és fenntartási időszakban történő értékesítése, hasznosítása esetén az útmutató C10 pontja szerint kell eljárnia. 9

10 Hasznosítási terv minta Mutassa be a kiváltandó ingatlan(ok) tulajdoni helyzetét: Mutassa be, hogy a hasznosítási alternatívák közül melyiket választja: 1. az ingatlanba történő új funkció telepítésével 2. bérbeadással 3. értékesítéssel. Az ingatlanba történő új funkció telepítése esetében: - Mutassa be a kiváltandó ingatlanba telepítendő új funkciót: - A kiváltandó ingatlanba telepítendő funkciót a pályázó már működteti más helyszínen: igen/nem - Amennyiben igen: - a kiváltandó ingatlanba telepítendő új funkció korábbi helyszínének tulajdonosi viszonyai hogy alakulnak? - mi indokolja z új funkciónak a kiváltott ingatlanba történő telepítését? - Amennyiben nem, milyen (társadalmi) igényt elégítene ki az új funkcióval? - - Mutassa be, milyen kockázatai vannak a megvalósításnak és hogy mi módon lehet a kockázatokat csökkenteni? Bérbeadás esetében: - Van-e már ajánlat, előszerződés a kiváltandó ingatlan bérbeadására? - A bérbeadással valamilyen (társadalmi) igényt elégítene ki? - - Mutassa be, milyen kockázatai vannak a megvalósításnak és hogy mi módon lehet a kockázatokat csökkenteni? Értékesítés esetén: - Mutassa be, hogyan tervezi az értékesítés megvalósítását? (értékesítési pályázat útján, van konkrét vevő stb,). Amennyiben nincsenek jelenleg is ismert ajánlatok az ingatlan megvételére, értékesítési tervet kell készíteni. Ebben be kell mutatnia az útmutató D2 pontjában leírt évenkénti (beleértve a fenntartási időszakot is) értékesítési pályázat menetét. - Vannak-e jelenleg is ismert ajánlatok az ingatlan megvételére? - Mutassa be, milyen kockázatai vannak a megvalósításnak és hogy mi módon lehet a kockázatokat csökkenteni? 10

11 Jövedelemtermelőségi becslés: - a megvalósítási és fenntartási időszakban felmerült költségek és bevételek alapján nettó-jelenérték számítással mutassa be a projekt várható jövedelmét, figyelembe véve a kiváltandó ingatlanhoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat. Azt kell vizsgálni, hogy jövedelemtermelő-e a tevékenység. A 1083/2006/EK Rendeletben a jövedelemtermelő beruházás definíciója az 55. cikk szerint: (1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet. Ha nem minősül vállakozásnak a kedvezményezett, de a támogatandó tevékenység jövedelemtermelő, akkor meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi elemzés szerint a referencia időszakban az ún. nettó bevétel (ami jelen esetben bevétel-működési költségek) pozitíve. Ha nem minősül vállakozásnak a kedvezményezett, de a támogatható tevékenység jövedelemtermelő és a referencia időszakban a nettó bevétel (bevétel-működési költségek) negatív, tehát a várható bevételeket meghaladják a várható működési költségek (a pontos számítási módszert lásd a későbbiekben), akkor az elszámolható kiadás a teljes (elszámolható) költség, és az igényelhető maximális támogatás a teljes (elszámolható) költség és a releváns pályázati felhívás D2 pontjában adott komponensre/ tevékenységtípusra/ szervezetre megadott támogatási intenzitás szorzata. Ha nem minősül vállakozásnak a kedvezményezett, de a támogatható tevékenység jövedelemtermelő és a referencia időszakban a nettó bevétel (bevétel-működési költségek) pozitív, akkor az elszámolható költség a beruházásból a referencia időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költség és az igényelhető maximális támogatás ezen elszámolható költség és a releváns pályázati felhívás D2 pontjában adott komponensre/ tevékenységtípusra/ szervezetre megadott támogatási intenzitás szorzata. A projektek, projektelemek három csoportját különböztetjük meg: - állami támogatás hatálya alá tartozó projektek, ún. komplex projektek esetén projektelemek - közcélú, jövedelemtermelő projektek, ún. komplex projektek esetén projektelemek - közcélú, jövedelmet nem termelő projektek, ún. komplex projektek esetén projektelemek A közcélú, jövedelemtermelő tevékenységek esetén a fentiek alapján a pénzügyi elemzés ezen túlmenően a támogatási összeg kiszámításához is szükséges. A költség-haszon elemzés a pénzforgalmi szemléleten alapul, így értékcsökkenést nem tartalmazhat. Bevételek becslésénél folyó áron kell számolni és a már fentebb említett fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni. Ebben a pontban csak a működéshez kapcsolódó bevételeket kell feltüntetni, tehát az esetleges működést elősegítő pl. önkormányzati támogatást nem. Pénzügyi bevételeket értelemszerűen nem kell számolni közcélú, bevételt nem termelő projektek, projektelemek esetén. 11

12 Megnevezés 1. Összes beruházási költség I. Projekt előkészítés költségei II. Projekt menedzsment költségei III. Beruházások/Eszközök 1. Területvásárlás 2. Építés, felújítás, bővítés 3. Eszközbeszerzés 4. Immateriális javak beszerzése IV. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások 2. Egyéb szolgáltatások V. Általános (rezsi) költségek VI. Le nem vonható ÁFA 2. Összes működési költség 2.1. Üzemeltetési költség 2.2. Karbantartási költség 2.3. Pótlási költség 3. Maradványérték 4. Összes pénzügyi költség (1+2+3) Jelenérték 1. év 2. év 3. év 15. év Bevételek éves alakulása 1. év 2. év. 15. év 1. Fő tevékenységből származó bevételek Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Egyéb bevételek Összesen 12