TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TENGELYEK FEJLESZTÉSI IRÁNYA ÉS HATÁSA A BALKÁN TÉRSZERKEZETÉRE (A bővített változat vázlata) Erdősi Ferenc
|
|
- Renáta Gáspárné
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TENGELYEK FEJLESZTÉSI IRÁNYA ÉS HATÁSA A BALKÁN TÉRSZERKEZETÉRE (A bővített változat vázlata) Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs I. A Balkán közlekedésföldrajzi helyzete/fekvése és átjárhatósága földrajzi/gazdasági/közlekedési periféria (1. ábra), de egyúttal interkontinentális orientális kapocs. A Balkán átjárhatósága ma a domborzati és politikai viszonyok által befolyásolt nemzetközi közlekedési folyosók használhatóságának függvénye: legtöbb tája az igen kedvezőtlen domborzati viszonyok miatt nem közlekedésbarát. A helyzetet súlyosbítja a gazdasági társadalmi elmaradottság, a területi érdekek, konfliktusok sokasága. Mindezek következménye a legtöbb régiójára jellemző rossz közlekedési viszonyok. Balkán5. 1
2 1. ábra A Balkán közlekedésföldrajzi fekvése Jelmagyarázat: az áruszállításban 8 órán belül közutakon elérhető népesség száma millióban A második világháborúban mellékfront jelentőségű Balkán kedvezőtlen terepviszonyait a páncélos hadműveletek szempontjából eltérően értékelték az ellenfelek: A harci tevékenységek méretéhez képest egyetlen fronton sem volt nagyobb veszteségünk páncélosokban és járművekben, mint az alig járható Balkánon (Guderian, német tábornok). Ha Hannibál elefántjaival át tudott kelni az Alpokon, shermanjaink előtt sem lehet akadály a Balkán (Churchill). Balkán5. 2
3 II. A Balkán történelmi szerepe az európai közlekedésben A Balkánnak az európai közlekedési hálózati rendszerben betölthető lehetséges funkciói csomópont (hub) jelentéktelen sem a földi, sem a légi közlekedésben, kapu (gateway) harmadlagos Fiume/Koper, Thesszaloniki, Konstanca szűk hinterland/vonzásterület és az északi-tengeri Range megakikötőinek (Le Havre Antwerpen Rotterdam, Amszterdam Bréma Hamburg) nyomasztó fölénye, tranzitterületként nagyfontosságú az Európa Kis-Ázsia/Közel-Kelet viszonylatban, de lényegében csak egyetlen (ÉNy DK irányú) korridorra szorítkozóan, melyhez a Kárpát-medencével összekötő É D és ÉK DNy irányú, másodlagos jelentőségűek társulnak. A tranzitszerep politikai/katonai és gazdasági jelentősége. A történelmi tranzitszerep a külső hatalmi/gazdasági érdekek által befolyásoltan alakult: Római Birodalomban a dél-balkáni K Ny irányú tengely [Via Appia Adria ] Via Egnatia alakult ki, míg az Oszmán Birodalomban felvonulási terület volt a Balkán a sz.-ban a Kárpát-medence felé, melynek tengelyét az Isztambul Nis Belgrád hadiút alkotja; ezzel szemben utánpótlási/hatalom fenntartási vonal szerepet töltött be a legnyugatibb oszmán tartomány, Bosznia felé a Szaloniki K. Mitrovica [Szarajevó] vasútvonal a 19. sz. utolsó harmadában, mely azonban nem készült el teljes hosszban. A brit és német transzeurázsiai vasútvonal elképzelések irányukat tekintve közel álltak a Porta terveihez. A Kelet-Balkán geostratégiai szempontból egyre inkább Németország számára vált relevánssá (késői Drang nach Osten: Bagdad vasút) A Szuezi-csatorna orientáló szerepe brit érdek a thesszaloniki kapu. Berlini Kongresszus, megépül a Belgrád Nis Szófia Isztambul és a Nis Szkopje Szaloniki vasút (2. ábra). Oroszországnak a pánszláv politika realizálásához nagy szüksége lett volna a Balkán belső, délszláv területeit elérő közvetlen vasútra, de ehhez nem volt gazdasági ereje az első világháború előtt. Balkán5. 3
4 A két világháború közötti Jugoszláviában (a szintetikus államban) az ÉNy DK-i nemzetközi tranzittengely belföldi kohézió-erősítő szerepet kapott. Az 1940/50-es években erős a politikai megosztottság, a tranzitfunkció megszűnése. Az 1970-es években született az É D irányú TEM transzeurópai autópálya terv a puha diktatúrák (Lengyelország és Magyarország kezdeményezésére), melynek részét képezték a jugoszláviai gyorsforgalmi útépítések (3. ábra). 2. ábra A Balkánon átvezető főbb közlekedési vonalak Jelmagyarázat: I/a az Oszmán Birodalom érdekeit szolgáló nemzetközi (multinacionális, ill. délkelet-európai érdekeket is szolgáló) vonalak; I/b kifejezetten az Oszmán Birodalom érdekeit szolgáló (belső balkáni) vonalak; II. a Szuezi-csatorna vonzásának hatására az Égei-tenger felé tartó vonalak; II/1 a marginális jelentőségű pontuszi történelmi útvonal (potenciális jelentősége van a gépi közlekedés idején); II/2 az Iszker Sztruma tengely; II/3 a Morava Vardar-tengely; III. az elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia érdekeit szolgáló vonalak; III/4 a Boszna Neretva tengely; III/5 az Una vasút; III/6 a Lika vasút; III/7 a Budapest Zágráb Ogulin Fiume vasút; III/8 a Bécs Ljubljana Trieszt vasút; IV. a jugoszláv (szerbmontenegrói) érdekeket szolgáló Belgrád Bar vasút. Balkán5. 4
5 3. ábra. TEM Balkánon szétágazó autópálya-hálózat III. A TEN/PEN/TINA hálózatok, mint a közösségi politika egyik fő pillére 1. Európa modernkori közlekedési hálózata a nemzeti érdekek, az elkülönülési törekvések által befolyásoltan alakult ki összefércelt országos hálózatok aggregátumaként, melyben összeurópai érdekek nem érvényesültek, melyre az interoperabilitás/kompatibilitás hiánya volt jellemző. 2. EK/EU: interoperábilis infrastruktúra rendszert igénylő egységes európai piac és a harmonizálatlan közlekedés ellentmondása Balkán5. 5
6 Követelmény a hatékonyabb, a globális piacon versenyképesebb Európa érdekében az átjárhatóság, az interoperabilitás, a fenntarthatóság, a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés kohéziós politika igényes, korszerű energiaés környezetpolitika regionális politika A versenyképes, koherens, kiegyensúlyozottabb Európa megteremtése érdekében a vonalas magisztrális infrastruktúra fenntartható, környezetbarát rendszerére van szükség. 3. Transzeurópai Hálózatok (TEN) a vonalas infrastruktúra (a nemzeti fővonal hálózatok) európai léptékű integrált rendszere A fejlesztés legfőbb szempontjai: műszakilag és üzemeltetésben egységes rendszerben történjen, a szubszidiaritás vezérelvnek megfelelően, az országokat, fővárosokat összekötő folyosókra összpontosítson, a nagyteljesítményű környezetbarát eszközöket (villamosított vasút, tenger- és belvízi hajózás) részesítse előnyben. 4. Páneurópai Hálózatok (PEN) és TINA hálózatok Európa keleti felében 1994: 9 krétai korridor 1997: 10 helsinki főkorridor és több mellékkorridor. A balkáni harci események szünetelése után a Balkánt ÉNy DK, valamint É D irányban átszelő X. és Vc. korridorral egészült ki a hálózat. A 10 korridor közül négy távolról induló fő- (és több mellék-) szárazföldi korridor (V., IV., IX. és X.) végpontja balkáni tengeri kikötő, a Duna alsó szakasza mint belvízi hajózási tengely kapcsolatot teremt a Feketetengerrel mindezek a kapcsolatok a Nyugat- és Közép-Európától való függést segítik elő, de csak egyetlen dél-balkáni korridor (a VIII.) kezdő és végpontja található a Balkánon belül (4. ábra). Balkán5. 6
7 4. ábra Jelmagyarázat: 1 szárazföldi korridorok; 2 kiemelkedő fontosságú transzbalkáni; 3 dunai víz út; 4 nem korridor autópályák; 5 M9 mint az Új Selyemút része A korridorok túlnyomó része Budapestről sugárnyalábszerűen szétágazva éri el a Balkánt képletesen és konkrétan DK-Európából az út a Kárpát-medencén (Magyarországon) át vezet Nyugat-Európába, majd a sugaras korridorok a Balkánon tovább osztódnak, illetve a más irányból (Kelet-Európa és Ausztria felől) ide tartókkal egyesülve csomópontokat hoznak létre a balkáni fővárosokban, kisebb jelentőségűeket egyes nagyobb gazdasági központokban. A TEN finanszírozása az érintett országok feladata, az EU a nem tagországokban csak a költségek 2 4%-át állja. Az új tagországok összesen akár 40 60%-os támogatásra is számíthatnak a Kohéziós Alapból, esetenként a Strukturális Alapokból, azonban a hangsúly a magánbefektetőket is mozgósító vegyes (PPP) finanszírozási konstrukción van. Az érintett országok GDP-jének 1,5%-át nem haladhatja meg a korridor beruházások összege. A PEN korridorok státuszuk szerint elvileg egyenlők, azonban egymagára a IV. korridorra (Berlin Isztambul) a PEN költségvetés aránytalanul nagy hányadát, 30%-át Balkán5. 7
8 tervezték költeni. Ezt az indokolja, hogy rendkívüli geopolitikai jelentőségű az Unió szempontjából, kivételes jelentőségű térkapcsolati szerepet tölt be, stratégiai fontosságú forgalom hordozója: NATO/EU térséget köt össze a földrajzilag izolált NATO-tag Törökországgal és a NATO+EU tag Görögországgal, a transzeurázsiai Új Selyemút európai kiindulópontja felé tart, Németország és a munkaerő ellátásában kiemelkedő Törökország között teremt kapcsolatot. Legproblematikusabb a IX. korridor, amely Helsinkiből indul, Oroszországon és Ukrajnán Moldávián keresztül éri el Romániát. Úgy tűnik, hogy az Vc. (Budapest Ploče) korridor is árnyékba került, mert a tervszándékkal szemben Bosznia-Hercegovina számára nem tölti be a Nyugat-Európához fűző köldökzsinór szerepet. IV. A korridorok kiépülésének vontatottsága és a kialakuló hálózatban rejlő stratégiai alternatívák A TEN-T kiemelkedő jelentőségű projektjeinek évi (Quick Start Projekt) listáján szereplő, a Balkánt érintő tervek csupán szegmensek, melyek nem alkotnak összefüggő hálózatot. Ilyenek az Igoumenitsa Thesszaloniki Isztambul/Patrasz Athén Szófia Budapest/- Bukarest Konstanca autópálya (építési határideje 2007 vége), az Athén Szófia [Budapest Bécs Prága Nürnberg Drezda] vasúti tengely, a tengeri autópályák = azaz kamionokat szállító tengeri hajók járatai (konkrét viszonylatok nélkül), a Duna hajózhatóság lényeges növelése, túlnyomórészt mederkotrással. A PEN dokumentumok szerint a vasutakat teljes hosszban nagy tengelynyomás hordozására képes, villamosított és túlnyomórészt kétvágányú pályává, a főutakat pedig gyorsforgalmi utakká (túlnyomóan autópályává) kell kiépíteni 2010-ig. A jelenlegi kiépítettségi szintben nagyok a különbségek (a viszonylag legjobban kiépült Xa./Xb., továbbá a IVa. utolsó szakasza, de alig létezik valami a VIII. és IX. korridorból), és összességében a balkáni korridorhálózat készültségi foka nem több 30 40%-nál. Több mint kétséges a határidőre való elkészülésük. Balkán5. 8
9 Nem elhanyagolható különbség mutatkozik a vasút és autópálya fejlesztési arányok tekintetében a balkáni országok gyakorlata és az EU közlekedéspolitikai direktívái között. A környezeti vonatkozásokra nagy figyelmet fordító Unió a villamosított vasutak és a vízi utak fejlesztését preferálja, viszont a Nyugat-Európához képest nagyon elmaradott úthálózatra és az ebből eredő gazdasági veszteségekre hivatkozva a délkeleteurópai országok az autópályák/gyorsforgalmi utak építésére összpontosítanak és lényegében uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz kötik a nagyobb mértékű vasútfejlesztést. Miközben a korridorokon belül éppen a vasutak műszaki színvonalában a legnagyobb a lemaradás, olyan autópályák is épülnek, melyek nem tartoznak a korridorokhoz. (Pl. az észak-erdélyi, vagy a dalmát tengerparti egészen Görögországig.) A balkáni hálózat olyan szerkezetben épül meg, hogy a benne rejlő stratégiai alternatívák minden körülmények között biztosítsák az EU magterülettel való közlekedési összeköttetést. Békés időkben a kapcsolattartás a legideálisabban a Közép- és Észak- Balkánon/Kárpát-medencén és D É, illetve DK ÉNy irányban vezető korridorok révén érhető el. E változatba illeszkedik Görögországban a méregdrága nagysebességű vasútépítés (5. ábra), mely egyelőre anakronisztikus beruházás, hiszen folytatása a délszláv térségeken, Magyarországon át a meglevő német hálózatig beláthatatlan időt vesz igénybe, addig pedig elszigetelten csupán a belföldi közlekedést szolgálhatja. Békétlen, akár harci eseményekhez is vezető időkben a délszláv térséget elkerülő K Ny irányú korridorok (6. ábra) értékelődnek fel, melyek délen Olaszországon, északon Magyarországon át képesek a nyugat-európai vonatkozású forgalmat hordozni. (Az 1990-es polgárháborús években egyfelől Törökország/Görögország, másfelől Nyugat-Európa között az áruforgalom túlnyomó részét a nyugat-görögországi kikötőkből induló és délolaszországi, vagy észak-adriai kikötőkbe tartó (komp) hajók közbeiktatásával lehetett megoldani. Mára ugyan e forgalom túlnyomó része ismét visszaterelődött a Vardar Morava szárazföldi korridorra, de a tengeri kombinált szállítás még mindig jelentős.) Balkán5. 9
10 5. ábra A hálózatban rejlő stratégiai alternatívák (1) Jelmagyarázat: A) Békés időkben: ÉNy DK, É D tranzit a Közép- és Észak-balkánon át, Anakronisztikus nagysebességű vasút Görögországban Balkán5. 10
11 6. ábra A hálózatban rejlő stratégiai alternatívák (2) Jelmagyarázat: B) Békétlen időkben K Ny tranzit a Dél-balkánon át: versengés az északi bolgár macedón albán Via Egnatia (VIII. korridor) és a déli, görögországi Egnatia Odos között V. A korridorok terület- és településfejlesztési, illetve térszerkezeti hatásai A korridorok terület- és településfejlesztési hatásai ellentmondásosak. Klasszissal javítják a fővárosok közötti távolsági nemzetközi közlekedés feltételeit (kapacitásban, minőségben, sebességben), ezzel magukhoz vonzzák a gazdasági (termelő, kereskedelmi, logisztikai) vállalkozásokat, telephelyeket, végső soron a tőkét és a képzett, fiatal munkaerőt. Így kialakulnak a GDP előállításában kitűnő területsávok, autópályák melletti kontaktzónák, valamint a korridorok találkozási/metszéspontjában levő, kimagasló teljesítményt nyújtó nagy energiájú központok. Ugyanakkor a korridorok a nagy távolságban is érvényesülő elszívó hatásukkal meggyorsítják a távolfekvő, periférikus vidéki térségek kiürülését, leépülését és ezzel végeredményben növelik a területi Balkán5. 11
12 különbségeket. Ilyen okokra visszavezethető differenciálódási folyamatok még Nyugat- Európában is ellene dolgoztak a harmonikusabb fejlődésre törekvő regionális politikának, de jóval nagyobb feszültséget okozhatnak a minden tekintetben elmaradott, a szerves polgári fejlődést nélkülöző Balkánon, ahol a vadkapitalizmus, a velejáró farkastörvények amúgy is szélsőséges társadalmi/szociális viszonyokat teremtenek valamennyi területi szinten. Az alagút effektust csak erősíti, hogy az infrastruktúra-fejlesztés gyakorlatilag kimerül a korridorok (főként az autópályák) építésében és alig jutnak források a mellékutak rendbetételére, pedig már Menenius Agrippa tanmeséje is utal a végtagok és a gyomrot magába foglaló törzs közötti funkcionális harmónia nélkülözhetetlenségére. A klasszikus adoma közlekedéspolitikai olvasata: a fővonalak forgalma jórészt a mellékvonalakról származik, tehát ha a tápláló rendszer elapad, úgy sorvad a táplált rendszer is. Ezért a jövőben olyan fejlesztéspolitikára van szükség, amely nagy hangsúlyt helyez a korszerű mellékút és részben vasúti mellékvonal hálózatok kiépítésére, sőt ezen túlmenően a távolsági forgalom növelési ütemét lassító intézkedésekre, így pl. a helyi gazdaság és társadalom erősítésére, a helyi erőforrásokra (lokal sourcing) való alapozásra. A korridorok kiépülése a hálózatuk sűrűségbeli különbségei, valamint a forgalomintenzitás és az általuk teremtett összeköttetések jelentőségbeli különbségei okán eltérő mértékben befolyásolja a nagyobb térségek gazdasági fejlődését, demográfiai viszonyait. Legkiterjedtebbek a folyosótól távoli területek a Nyugat- és Közép-Balkán horvátországi, boszniai és szerbiai hegyvidéki tájain, valamint Erdélyben. Minden jel arra mutat, hogy békés viszonyok mellett a legdinamikusabb folyosó az ÉNy DK irányú lesz, mely a már ma is viszonylag legfejlettebb fővárosi (=ljubljanai, zágrábi, belgrádi, szófiai, isztambuli) agglomerációkat fűzi fel. Ugyan a forgalom intenzitásában (éves átlagban) csak nagyságrendet nem képező mértékben marad el az előbbitől az ÉK felől az észak-adriai kikötőkben véget érő iker-korridor (V. és Vb.), azonban rövidsége miatt csak viszonylag kis területeken érvényesítheti a hatását. A Balkán térszerkezetének alapvető, több évszázaddal ezelőtt kialakult jellegzetességén tehát a korridorhálózat még jó ideig nemigen lesz képes változtatni, viszont idő teltével, amikorra a többi korridor is kiépül és a mainál jóval erősebbek lesznek az intrabalkáni, valamint a keleti szláv országokkal való gazdasági/kulturális kapcsolatok, úgy válik funkcionálisan kiegyensúlyozottabbá a korridorhálózat. A hálózat kiteljesedésének fő kedvezményezettjei Bosznia-Hercegovina, Románia és Bulgária lehet. Balkán5. 12
13 Ma az Eszéken és Szarajevón át a horvátországi Ploče-be vezető Vc. korridornak a Drávától a tengerig tartó szakasza még teljességgel kiépületlen. E korridort Helsinkiben azzal a szándékkal vették fel a PEN hálózatba, hogy az elszigetelt Bosznia-Hercegovinának összeköttetést teremtsenek rajtunk keresztül Nyugat-Európával. Azonban a tapasztalat szerint Magyarország helyett inkább ÉNy-i (Zágráb Ljubljana) irányban utazik a német nyelvterületű országokban foglalkoztatott többszázezernyi vendégmunkás és a kétszer annyi családtag, nem beszélve az üzleti és más célból Nyugat- Európát rendszeresen felkereső bosnyák/hercegován utazókról. Ha viszont Magyarország nemcsak gazdasági erő tekintetében szerez vezető pozíciót, hanem Kelet-Közép- Európa egyik legrangosabb logisztikai központjává is válik, úgy az Vc. betöltheti a néki szánt szerepet. VI. A korridor végpont kikötők versenye Ahogyan az adriai kikötők között a délre tartó korridorok vonzása tekintetében a nagy tét miatt erős a verseny (melybe kevés eséllyel ugyan, de még a montenegrói Bar kikötője is beszállt a Belgrádból felé tartó vasút révén), úgy a fekete-tengeri kikötők között is nagy tétje van annak, hogy melyik korridor épül ki először, illetve, hogy melyik szolgál majd a transzeurázsiai Új Selyemút európai kezdőpontjává, kapujává. (Kossuth ugyan több mint másfél évszázaddal ezelőtt kiadta a jelszót, Tengerre magyar! de a helyválasztás meglehetősen heves viták után dőlt el végérvényesen, amikor Konstancával szemben Fiume győzött. Ennek ellenére még a 21. sz. első éveiben is kénytelen a magyar külkereskedelem a horvátországi vasutak gyenge áteresztő képessége és a fiumei kikötő hiányosságai miatt a távoli Konstancát a kívánatosnál nagyobb mértékben igénybe venni a világpiacra való kijutáshoz.) A transzeurázsiai magisztrálé európai gateway-ének létrehozására a legnagyobb esélye Konstancának van a bulgáriai kikötőkkel szemben. E változat számunkra azzal az eredménnyel járna, hogy a Konstancától Bukaresten át Szeged felé tartó IVa. korridorhoz csatlakozó, Szekszárdon és Kaposváron át Nyugat-Dunántúl felé vezetendő 9. sz. transzverzális gyorsforgalmi utunk a jövőben részét képezhetné a Nyugat-Európáig, illetve az Ibériai-félszigetig tartó földrészek közi korridornak (6. ábra) tehát nekünk Konstanca kell. A korridor végpont kikötők közlekedési értékét eddig főként gazdaság- és közlekedésföldrajzi helyzetük differenciálta. Nevezetesen, hogy hinterlandjuk gazdaságilag Balkán5. 13
14 mennyire fejlett (és így mekkora tengerre utalt külkereskedelmi forgalom keltésére képes), milyen távol fekszenek a legnagyobb forgalomkeltő térségektől, milyen azokkal a szárazföldi közlekedési összeköttetésük. A magasan fejlett Alpok régiókhoz, valamint a Kárpát-medence nyugati, dinamikusabb gazdasággal rendelkező régióihoz és Csehországhoz közeli észak-adriai kikötőkben jóval magasabb az értékesebb konténeres, továbbá a nemzetközi tranzit áruk aránya, mint a túlnyomóan tömegterméket rakodó fekete-tengeriekben. A jövőben azonban a beltengeri kikötők némi viszonylagos értékvesztésével kell számolni, mégpedig legalább két okból. Az egyik a globalizálódó és egyre nagyobb arányban a kínai árudömpinget szolgáló távolsági tengeri kereskedelem logisztikai nagytérségi rendszerének átalakulása (round the world, hub and spoke), aminek következtében felértékelődnek a Szuezi-csatorna és a Gibraltári szoros közötti legrövidebb vízi út közeli nyílttengeri dél-olaszországi, délgörögországi (krétai) és máltai fordítókorong (transshipment) szerepű csomópont kikötők. A másik tényező a Boszporusz átjárhatóságának problémája. E tengerszoros (a Dardanellákkal együtt) ugyan nemzetközi vízi út (az évi montreauxi multilaterális egyezmény biztosítja békeidőben mind a kereskedelmi, mind a hadihajók szabad közlekedtetését bármelyik ország számára), azonban Törökország a tízmilliós isztambuli agglomeráció lakosságának, környezetének védelmére hivatkozva már megtiltotta a nagy olajtankerek éjszakai közlekedését. Ezzel viszont túl sűrűvé vált a nappali hajóforgalom a Boszporuszon, sokszor várakozniuk kell a hajóknak a befutásra, lassult a forgalom. Erre úgy reagált az egyre nagyobb hányadban amerikai cégek kezében levő Kaukázus/Kászpi környéki olajipar, hogy csővezetékekkel megkerülik a török tengerszorosokat. [Baku Ceyhan; Burgasz Vlorë, Burgasz Alexandrupoli, Kiyiköy Ganos.] (7. ábra). Balkán5. 14
15 7. ábra Boszporusz átjárhatósága? Kerülő olajvezetékek Balkán5. 15
MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja
MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)
Közép-Európa oly közel és mégis oly távol
Közép-Európa oly közel és mégis oly távol Balatonföldvár, 2013. május 14. Szilágyiné Bátorfi Edit V4 és KEK nemzeti koordinátor főosztályvezető-helyettes Külügyminisztérium Tartalom I. A régió meghatározása,
Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András
Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti
A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban
A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása
Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039
A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle
5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN
5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN Magyarország földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitottságából eredően, valamint az új gazdasági kapcsolatai révén egyértelműen az Európai Unióhoz kötődik, az
A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai
A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.
Miért építünk autópályákat?
Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai
Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász
Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki
A közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei
A közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei különös tekintettel a horvát-magyar közlekedési kapcsolatokra Dr. Mosóczi László közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
KELET-EURÓPA NAGY VíZIÚT-RENDSZEREINEK ÉS ORSZÁGAINAK KÖZLEKEDÉSE
TARTALOM I. RÉSZ BELVíZI KÖZLEKEDÉS A BELVíZI KÖZLEKEDÉS FŐBB ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A belvízi közlekedés rendszerjellemzői 17 2. A belvízi hajózás függése a természeti feltételektől. A hajózás érdekében
Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország
Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia
EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)
Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,
Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja
Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Előadásvázlat MMK tanulmány Mi a Duna Régió Stratégia? Magyarország DRS szerepe,
USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI
EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom
KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10
2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség
Vasúti korridorok Európában. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató, GYSEV Zrt.
Vasúti korridorok Európában Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató, GYSEV Zrt. Mi célt szolgálnak a közlekedési folyosók, miért alakultak ki? Napjaink közlekedési folyosói un. multimodális korridorok, vagy
VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ
Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A
PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
Osztrák vasutak a közép-európai környezetben
SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben
A közlekedés helyzete és az állami költségvetés
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás
2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila
A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -
k i e g é s z í t ő a j á n l á s a
H/6195/60. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának Idegenforgalmi bizottságának Környezetvédelmi bizottságának Önkormányzati bizottságának Területfejlesztési bizottságának Tisztelt Országgyűlés! k i e
Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.
Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,
SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények
SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére
Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi
KÖZOP Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a V0 Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakítására
KÖZOP-2.5.0-09-2010-0005 Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a V0 Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakítására Megbízó: Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége V0 Magyarország
Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes. XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, szeptember 8.
Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, 2017. szeptember 8. Vasúti ingajárat (FEREX) 9 km új vonal, 1 új mh., 4 motorvonat (többlet) Menetidő (Reptér->Belváros):
Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés
Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0
Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés
Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,
www.interreg-danube.eu/dbs-gateway-region TINA Vienna DBS Gateway Region Regionális- és közlekedésfejlesztés a Duna-Feketetenger (DBS) Régióban egy nemzetközi, több kikötőt összekapcsoló Kapurégió létrehozása
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.
A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési
TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK
Balatonföldvár, 2012. február 1. Úttervezés mesteriskola 1 TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Előadó: Kovácsházy Frigyes vezérigazgató helyettes, UVATERV Zrt.
Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.
Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis
Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági
MÓDOSÍTÁSOK HU Egyesülve a sokféleségben HU 2009/2230(INI) Véleménytervezet Werner Kuhn (PE v01-00)
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 2009/2230(INI) 3.3.2010 MÓDOSÍTÁSOK 1-19 Werner Kuhn (PE438.378v01-00) Az Európai Unió balti-tengeri stratégiája és a makrorégiók szerepe
A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása
A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása Jobbágy Valér GKM 2. NFT (NSRK) mérföldkövek OP második draft + Ex-ante indítása: 2006. április Partnerség: már megkezdődött NSRK, OP véglegesítés és leadásuk:
Közép és Kelet-Európa gázellátása
Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ
Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)
Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői
A Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata
A Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata Előadó: Nagy Dávid, PhD-hallgató PTE TTK Földrajzi Intézet 2018.10.19. Kecskemét Mire kérjük
A zalaegerszegi példa. Dr. Vadvári Tibor Oláh Gábor Firbás György. Óbudai Egyetem, augusztus 30.
Az Országos Intermodális Konténerterminál Hálózat (OIKH) koncepciójának bemutatása, a hálózat helyszíneinek kiválasztási szempontjai és a megvalósíthatóság kutatása A zalaegerszegi példa Dr. Vadvári Tibor
A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:
A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra
Újbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában
Újbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában Takács Viktor Tibor főépítész Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Újbuda a főváros nyugati kapuja M1 / M6 / M7 autópályák,
Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.
Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém
A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.
VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország
A TransHUSK Plus projekt
A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK
SAJTÓREGGELI 2008. július 23.
SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság
V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában
V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában Budapest, 2014. május 13. Szabó István L. V4 közlekedési koordinátor
Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés
SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda
Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,
HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)
HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május
EGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK
EGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK Jövőbe mutató Innováció a logisztikában és szállítmányozásban Konferencia Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Törökbálint 2017.Április 26.
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai
A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai http://eionet.kormany.hu/pecha-kucha A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai EU Macro-Regional Strategy EU Strategy for the Baltic Sea
Dr. Köllő Gábor Egyetemi tanár Kolozsvár
Dr. Köllő Gábor Egyetemi tanár Kolozsvár Áruszállítás és személyszállítás - 80%-a vasúthálózaton bonyolódott le - 20%-a közúton A közúthálózat állapota nem megfelelő A vasúthálózat állapota jónak mondható
- 1 - A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK. Antal István
- 1 - A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK Antal István Amikor egy térség, egy ország, vagy egy terület közúti közlekedéséről akarunk képet kapni, akkor
A Duna Stratégia közlekedési
Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában
A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme
Szolgáltatóközpont vagy átjáróház A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Chikán Attila az MLBKT társelnöke, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK
Közlekedési alapismeretek középszint 0521 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Az értékelésnél
Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében
Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató Az árufuvarozás jelentősége a GYSEV stratégiájában,
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2016. április 26-28. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZOP ÉS IKOP
A változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó
A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája
A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár
Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ
térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró
A BALKÁN KÖZLEKEDÉSÉNEK FŐBB FÖLDRAJZI JELLEMZŐI. Erdősi Ferenc. Balkán Füzetek No. 3
A BALKÁN KÖZLEKEDÉSÉNEK FŐBB FÖLDRAJZI JELLEMZŐI Erdősi Ferenc Balkán Füzetek No. 3 Pécs, 2005 1 Kiadja: a PTE TTK FI Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja 7624 Pécs, Ifjúság u. 6. Tel.: (36)
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2017. március 22-23. 2014-20 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI
DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök
A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa
Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.
Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
A magyar vasút jelenlegi helyzete
3.2.5. A magyar vasút jelenlegi helyzete A magyar vasúti pályahálózat kiépítettsége Jellemző Vasútvonalak hossza: menetrendi hossz vágányhossz állomási vágányokkal Országos törzshálózat ebből TENT hálózat
Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért. Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár
Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár CÉL: 2030-ra Magyarország Európa top 5 országába kerül az életminőség
A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság
A magyar vasút kitörési lehetőségei A magyar vasút kitörési lehetőségei történelmi örökségek és mai konzekvenciák 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A történelmi előképek szinte
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható
S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása
AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014
AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb
A közlekedéspolitika és a fenntartható fejlődés dilemmái
A közlekedéspolitika és a fenntartható fejlődés dilemmái Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELSŐ NYUGAT-DUNÁNTÚLI NAPOK Regionális gazdasági és közlekedési kapcsolatok Nyugat-Dunántúlon
Az EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
DEBRECEN közlekedési helyzete. Nagyvárad, 2010. február 9.
DEBRECEN közlekedési helyzete Nagyvárad, 2010. február 9. Debrecen Európa közepén Magyarország második legnagyobb városa Debrecen Közép- Európa keleti részén fekszik, 1000 kilométeres körzetében két tucat
Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén
Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén Dr. Schneller Domonkos Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár 2018. november 26.
Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban
Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok
BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1
BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,
BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE
7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén
Interrail MÁV-START / ÜFM - 07/028/2017
Interrail 2017 MÁV-START / ÜFM - 07/028/2017 Örömmel üdvözöljük Önt az Interrail tel utazók széles táborában! Reméljük, utazásai során sok nagyszerű élményben lesz része. Jó időt, kellemes útitársakat
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika
Dél-Magyarországon vonattal
Dél-Magyarországon vonattal a határközi kapcsolatok tekintetében is Háry Márk elnökségi tag, Magyar Közlekedési Klub Környezet-és Természetvédelmi Szervezetek 22. Országos Találkozója Kiskunhalas, 2012.
Dr. Lányi Péter. Jövőbeni fejlesztési trendek a közúti kapcsolatrendszerben. III. Hídműhely szimpózium március 12. Előadó:
Jövőbeni fejlesztési trendek a közúti kapcsolatrendszerben III. Hídműhely szimpózium 2007. március 12. Előadó: Dr. Lányi Péter Hálózati Infrastruktúra Főosztály főosztályvezető-helyettes 1 Elkövetkező
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
gi- kapcsolati tért Politikai identitás Lengyelország: ntések, amelyek Geopolitikai szemléletm letmód Csehország:
KözépEurópa mint egységes ges gazdasági gi kapcsolati tért Kockázatok, kihívások, lehetőségek: együttm ttműködés a szomszédos országokkal Kőrösi Csaba, 2008. 05. 13. Politikai identitás Lengyelország: