Prevenció és rehabilitáció viszonya

Átírás

1 Prevenció és rehabilitáció viszonya Megelőzés. Nemzetközi szó a latin praevenire, praeventum (elébe vág, megelőz) nyomán, a prae (elé) és venire (jön) elemekből. A fogalom magába foglalja mindazon törekvéseket, melyek az egészség fejlesztését, megelőzését, egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, a károsodás további súlyosbodásának kivédését szolgálják A prevenció megelőzést jelent, azon lépések, melyek minimalizálják illetve kiküszöbölik azokat a társadalmi, pszichológiai és szociális feltételeket, melyek érzelmi, fizikai betegségeket vagy társadalmi gazdasági problémákat okoznak vagy hozzájárulnak ezek kialakulásához. 1

2 Prevenciós szintek Kockázati tényezők megelőzése/primordiális prevenció Elsődleges megelőzés/primer prevenció Teljes populáció /társadalmi szintű intézkedések k Másodlagos megelőzés/ szekunder prevenció Harmadlagos megelőzős/tercier prevenció Célpopulációkra / veszélyeztetett egyének re irányuló programok Betegekre / már kialakult károsodások / funkciózavarok esetén végzett tevékenység a további komplikációk megakadályozására Primordiális prevenció Primer prevenció (kormányzati tevékenységek) j g g célja megakadályozni a tömegesen veszélyeztető tényezők elterjedését környezeti, gazdasági, szociális magatartásminták kialakítása középpontjában az egészség általános védelme és támogatása áll célja az egészségkárosodás és a megbetegedés bekövetkeztének megelőzése, a fizikális ellenálló képesség, a mentális jólét, a környezeti biztonság megőrzése és erősítése, általános életvitelbeli változások tartoznak ide, beleértve az egészségestáplálkozást, a rendszeres testmozgásra való törekvést, vagy a dohányzásról, túlzott alkoholfogyasztásról való leszokást pl. 2

3 Szekunder prevenció (korai felismerés) a rejtett megbetegedéseket feltárja, amikor a betegség már kialakult, de panaszokat még nem, vagy alig okoz akkor van rá szükség, ha már egy kialakult betegségnek az ismételt megjelenését, vagy valamilyen társult betegség kialakulását kívánjuk megelőzni itt is kiemelkedő szerepe van az életmódbeli változásnak, de emellett a terápiás módszerek kerülnek előtérbe Tercier prevenció (elsősorban gondozást, rehabilitációt foglal magába) megelőzi a betegség késői komplikációit vagy visszatérését célja: a betegségekből fakadó károsodások a tartós egészségdeficitet okozó állapotok megelőzése (életminőséget rontó funkciózavar, tartós fájdalom, tartós ellátást okozó állapotok megelőzés) ide tartozik és nagy jelentőséggel bír a hatékony, korszerű, szövődménymentes gyógyítás, a korai rehabilitáció, amivel elkerülhető a definitív károsodások kialakulása Példák drogfüggés Elsődleges (primer) prevenció: Célja, hogy egy adott népességen belül mérséklődjön a mentális rendellenességek és zavarok új eseteinek előfordulásiaránya. Oksági megelőzés történik. (pl. primer prevenció olyan serdülőknek előadást tartani a kábítószer fogyasztás veszélyeiről, akik még nem próbálták) Másodlagos (szekunder) prevenció: Célja a korai stádiumban lévő esetek gyors, hatékony megoldása, amikor még nem rögzült az állapot, szűréssel történhet. (pl. marihuána fogyasztás esetén megelőzni a kábítószer függőséget Harmadlagos (tercier) prevenció: A károsító hatások, következmények kiküszöbölése, ártalomcsökkentés, rehabilitáció útján valósulhat meg. (pl. intravénás drogfogyasztás estén a tűcsere program, mely megelőzi a HIV fertőzést) 3

4 egészségügyben Primer prevenció= szűrőprogramok teljes populáció körében, akik feltételezetten egészségesek Szekunder prevenció = célzott életmódprogramok fokozottan veszélyeztetetek körében Tercier prevenció = kialakult betegségek / károsodások / funkciózavarok szövődményeinek, további romlásának megakadályozása Belgyógyászat Kardiológia, hypertonia Szív és érrendszeri vizsgálat Vérnyomás mérés Szív és érrendszeri kockázat Vércukormérés Koleszterinszint mérés Húgysavszint mérés Tüdőgyógyászat Spirometria légzésfunkció COPD kérdőív Szénmonoxid mérés Pulse oxymetria A program elemei Test összetétel vizsgálat Magasság mérés Haskörfogat mérés Csípőkörfogat mérés Testsúly, elérendő célsúly Testzsír tömeg mérés Vázizom tömeg mérés Csontritkulás vizsgálat Testműködés vizsgálat Kontinencia vizsgálat SDS pajzsmirigy vizsgálat SDS allergia vizsgálat SDS arcüreg vizsgálat SDS fogászati góc vizsgálat 4

5 5

6 Mi köze van a prevenciónak és a rehabilitációnak egymáshoz? Mikor tekinthető a prevenciós tevékenység a rehabilitáció részének? Megelőzhető betegségek kérdése (születésszabályozás, magzati időszakban végzett szűrések, újszülött szűrések) Familiárisan halmozódó betegségek kérdése Genetikai adottságok és bizonyos betegségek kapcsolata Endémiás ártalmak kérdése Progresszív betegségek egyes szakaszainak kérdése A betegségek ismétlődésének kockázata Kikre irányul az átfogó rehabilitáció? Egészségügyi (orvosi, pszichológiai) pedagógiai szociális foglalkoztatási Fogyatékos személyek = harmadlagos prevenció Neuro musculo sceletalis A fogyatékosság kialakulásának veszélye különösen nagy = másodlagos prevenció Kardiológiai gyermek 6

7 definíciók Orvosi rehabilitáció Orvosi rehabilitáción értjük azt a tevékenységet, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel (diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás) nyújt a fogyatékos személyeknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészben visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre. Lényege tehát tháta meglévő ő funkciók iókés a teljesítőképesség pontos megítélése (állapotfelmérés), kompenzatórikus fejlesztése és tréningje. RSZK állásfoglalás DE OEC Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék European Board of Physical and Rehabilitation Medicine Collège Européen de de Médecine Physique et de Réadaptation European definition of Physical and Rehabilitation Médicine (PRM) This proposal was set up during the General Assembly of Ljubljana (March 2003) and validated in Antalya (October 2003) A A fizikális és rehabilitációs medicina önálló orvosi szakma,, amely a fizikai és kognitív funkciók, a tevékenységek (beleértve a viselkedést), a részvétel (beleértve az életminőséget) fejlesztésével, és a személyes és környezeti tényezők módosításával foglalkozik. személyes és környezeti tényezők módosításával foglalkozik. Felelős tehát a fogyatékosságot okozó egészségügyi problémákkal és azok társ-betegségeivel élő személyek prevenciós, diagnosztikai, kezelési és rehabilitációs ellátásának irányításáért valamennyi életkorban.. (White book) 7

8 A medicinán belül A rehabilitációs medicina (teljes néven: fizikális és rehabilitációs medicina) az orvostudomány egyik önálló diszciplinája, szemléletében egységes, interdiszciplináris klinikai szakterület. Tevékenysége az egészségkárosodás miatt fizikailag (testileg) fogyatékos vagy a fogyatékosság szempontjából fokozottan veszélyeztetett személyek funkcióképességének optimalizálására irányul. A képességek fejlesztése a környezettel való kölcsönhatás figyelembevételével, specifikus módszerek alkalmazásával, multiprofesszionális team munka formájában történik, reálisan kitűzhető rehabilitációs cél(ok) érdekében, építve a páciens tevőleges részvételére a rehabilitációsprogramsorán során. Kórháztól a lakóhely közeli ellátásig az ellátórendszer minden szintjén szolgáltatható. Szubspecialitások formájában is megjelenik. DE OEC Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék RSZK állásfoglalás Hospice pathológia SZŰRÉS DIAGNÓZIS THERÁPIA Elveszített betegeink REHABILITÁCIÓ GONDOZÁS Vasc. HT, diab Dagantok Mozgásszerv Izület, csont Idült légúti Gastrointestinalis gyógyulás 8

9 Egészségkárosító hatás / körülmény átmeneti egészségkárosodás (akut betegség) kezelés szekunder prevenció gyógyul tartós egészségkárosodás (krónikus betegség) maradandó egészségkárosodás (fogyatékosság) utókezelés szekunder prevenció gyógyul Átfogó rehabilitáció Terápiák Aktív, a beteg részvételére építő terápiák: Beteg edukáció (minden team tag: életmód, aktivitás, részvétel; speciális oktató programok) Aktivizáló ápolás Gyógytorna (egyéni, csoportos; típusok) Ergoterápia Pszichoterápia (egyén, család, pár) Sport terápia Kreatív terápiák Diétás tanácsadás Orvosi kezelések Szekunder és tercier prevenciós tevékenység Alapbetegség, szövődmények és társbetegségek kezelése Team munkában: Spaszticitás, fájdalom kezelés Nyelészavar / egyéb táplálék felvételi zavarok kezelése Ortézisek, protézisek és egyéb GYSE kiválasztása, rendelése, ellenőrzése Passzív: Fizikoterápiák Masszázs Infúziós kezelések DE OEC Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék 9

10 osteoporosis Égés és egyéb háztartási balesetek megelőzése PP: Az otthoni biztonság fokozása EBM Kedrick D et al Cochrane Database of Systematic Reviews Issue tanulmány. Konlklúziók: melegvizhasználat, füstjelzők, gyógyszerek és vegyszerek tárolása, ipecac elrejtése, mérgezési sürgősségi központok telefonszámának nyilvánossága PP: Közösségi alapú gyermek égés és forrázás megelőzési kampányok EBM Turner C et al Cochrane Database of Systematic Reviews Issue tanulmámy. Konklúziók: jelentős csökkenés a gyermek égési balesetekben a kampányban résztvevő közösségekben a többihez képest Phillips C, Rumsey N BURNS 2006 SzP: Pszichoszociális szolgáltatásokégés után a családoknak: kevesebb szorongás, stress és depresszió a szülők körében. 10

11 Rizikó tényezők feltárása / prevenciós programok és a család támogatás fontossága Szándékosan előidézett égések, merényletek Modjarrad K et al. Descriptive epidemiology of intentional burns in the US BURNS / = 3% (49% szándékos 51% merénylet) idősebb életkor, ffi túlsúly, több szinesbőrű, nagyobb mortalitás, nagyobb átlagos TBSA, több légúti sérülés, hosszabb kórházi tartózkodás, nagyobb rehabilitációs és ápolási szükséglet A családi háttér hiánya Park S et al. The risk factors of psychosocial problems for burn patients BURNS Több probléma a kezeléssel, gondozással, rehabilitációval és a szociális ellátásokhoz jutással PP: Gyermek bántalmazás Thomas NJ et al J Peditar Surg 2007 Oct. A gyermekbántalmazás elleni hónapban kevesebb volt a nem balesetes sérülés. Veszélyeztetett populációk feltárása szociális gazdasági helyzet EBM Burn Injury Rehabilitation Model Systems database (J BurnCare Res 2006Sept) Gondozásról elmaradás (lemorzsolódás) okai: Fiatalabb életkor Munkanélküli az égési sérüléskor 8 osztályvagy kevesebb végzettség Drog használat az anamnézisben Merényletre utaló körülmények az égésbalesetnél Nincs egészségbiztosítás Rizikó Faktorok 11

12 TP: Kontraktúra megelőző fektetés Nyak elülső része Váll Kar Kéz-kézhát Kéz-extenzor inak Tenyér Mellkas elülső része, váll Gát Láb Enyhe extenzió 90 o -os abdukció, o -os addukció, neutrális rotáció Könyök extendálva, kar szupinációban Csukló o -os extenzióban, az MCP izületek o -os flexióban, IP izületek teljes extenzióban Mint előbb, de az MCP izületek o -os extenzióban Csukló o -os extenzióban, az ujjak és az MCP izületek teljes extenzióban, a hüvelyk széles tenyéri abdukcióban 90 o -os abdukcióban és enyhe kirotációban (az elülső ficam veszélyére ügyelni kell) A csípők o -os szimmetrikus abdukciója, teljes extenziója és neutrális rotációja Térdben teljes extenzió, bokában 90 o -os dorzálflexió SM besorolás rehabilitációs szempontból PP: nincs Stádium beosztás Kurtzke Skála (Expanded Disability Status Scale, EDSS). 0: Normálisneurológiai lelet SZP: 1: Funkció zavar nincs, de neurol. tünetek vannak (Babinski jel, tremor, nystagmus, stb.) 2: Minimális funkciózavar (enyhe paresis, ataxia, visuo motoros zavarok) R SzP: 3: Mérsékelt funkció zavar (mono vagy hemiparesis, ataxia, kifejezett sensoros, szem vagy hólyag tünetek) 4: A funkciózavar relative súlyos, de a beteg fenn van és átlag napi 12 órán át normális köznapi tevékenységet folytat R TP: 5: Dolgozni nem tud, de segítség nélkül több háztömbnyi távolságot képes gyalogolni 6: Csak segítséggel tud járni 7: Kerekesszékhez kötött, de azzal önálló helyváltoztatásra képes 8: Ágyhoz kötött, de a kezeit, karjait használja 9: Teljesen magatehetetlen, ágyhoz kötött Kurtzke JF. Rating neurologic impairment in multiple 10: Elhalálozás SM következtében sclerosis: an expanded disability status scale (EDSS). Neurology 1983;33: DE OEC Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék 12

13 Stroke PP Szűrések (lipid, RR, vércukor) Familiáris halmozódáskor gyakoribb szűrés, fokozott figyelem Hypertonia kontroll Hl Helyes táplálkozás á Mozgásos életmód Testtömeg kontroll Abúzusok kerülése Stresszmentes életmód SzP: A stroke rizikófaktorai és a prevenció speciális szempontjai Életmódhoz köthető rizikófaktorok jelentősége Dohányzás Étkezés és vitaminok szerepe Alkohol (French paradox) Mozgásszegény életmód Atherosclerosist generáló faktorok Hipertónia Lipidek Diabetes mellitus Obezitas Stroke a családban Kardilógiai betegségek iszb PF A szérum homocisztein szint és a vaszkuláris Kongestiv szívelégtelenség megbetegedések kockázatának összefüggése, vízszintes Balkamra hypertrophia tengelyen a se. homocisztein szint, a függoleges tengelyen a Hormonalis faktorok (oralis kontracept / vaszkuláris megbetegedések kockázatát jelölo adjusted odds postmenop oestrogen) ratio. Carotis stenosis Aggregációgátló és antikoaguláns kezelés 13

14 Fizioterápia stroke ot követően Stratégia: A stroke által érintett végtagok működésének újraindítása vagy kompenzatórikus stratégiák megtanítása Terápiák: aktív and passzív ROM gyakorlatok, CIMT, tükörterápia TP: kontraktúra profilaxis / fájdalom megelőzése / másodlagos pszichés hatások kivédése / immobilitás kialakulásának megakadályozása (nyomási fekély, osteoporosis, incontinencia, izmok sorvadása) Célok: Koordináció javítása, egyensúly javítása, spaszticitás mérséklése, gyengeség csökkentése Speciális megközelítés: Cél orinentált tevékenységek pl. játék, sport A gyermek rehabilitáció sajátos jellemzői A rehabilitációs medicina definíciója érvényes a gyermek rehabilitáció tevékenységére, szem előtt tartva a korspecifikus (14, egyes esetekben 18 éves korig) jellemzőket és a család kiemelt szerepét. A specifikus cél a megzavart fejlődés korrekciója (habilitáció), ill. a fogyatékosságcsökkentése,a a gyermek lehetőségeit figyelembe véve a legteljesebb közösségi részvétel elérése. DEOEC Orvosi Rehabilitáció és Fiz Med Tanszék 14

15 Rates of Return to Human Development Investment Across all Ages 8 Return Per $ Invested 6 4 R 2 Pre-school Programs School Job Training Pre- School School Post School Age Pedro Carneiro, James Heckman, Human Capital Policy, 2003 DEOEC Orvosi Rehabilitáció és Fiz Med Tanszék Frank Oberklaid 2006 Average position in the distribution Age in months High SES; high early rank High SES; low early rank Low SES; high early rank Low SES; low early rank Source: Feinstein, Economica (2003) DEOEC Orvosi Rehabilitáció és Fiz Med Tanszék 15

16 16